Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-30 / 125. szám

Munkaerőt kérnek äz üzemek Sokan alkalmi munkából élnek Az Észak-magyarországi Tég­la- és Cserépipari Vállalat ud­varán teherautók, vontatók, lovas kocsik tolonganak, tég­lavásárló emberek loholnak. is gazdára találna. Sót, vinnék, mint a mannát. — Most mennyi a napi terme­lésük? Homlokát ráncolva számol. — Átlagosan úgy 60 000 da­rab. — Ha több is elfogyna, akkor miért nem emelik a termelésit? — Mert akadályozó tényezők vannak ... — harapja röviden a szót. — Kerethiány? — Létszámhiány! Nyolc-tíz iŐ férfi munkás kellene ahhoz, hogy napi 30 ÖOO-rel többet tudjunk gyártani. De nem ka­punk munkaerőt. Pedig 1700— 2500 forint körül tudnának ke­resni. Ha létszámunk lenne, rátérnénk a kétműszakos ter­melésre ... A Gyöngyösi Városi Tanács­nál Sípos Józsefnek tettem fel a kérdést: — Vannak-e munkára jelent­kezők? A téglagyárhoz kellené­nek. Csodálkozva néz rám, majd válasz helyett hosszú listát tol elém. Vállalatok helyből és a környékről, de még Pestről is szak- és segéd munkásokat kér­nek hónapok óta. — Talán a járási tanácsnál próbálkozzon ...! — vígasztalt búcsúzkodás közben. És próbálkoztam...! De a mezőgazdasági osztályon, arról tájékoztattak, hogy minden munkáskézre szükség van a termelőszövetkezetben. Akad ugyan Időszak a tavaszi vetés és a nyári kapálás között, ami­kór kevesebb a tennivaló, ám ez csupán átmeneti, sőt a per­metezés, valamint a cséplést követő zsákolás még több erő­teljes férfit kívánna a jelenle­gi létszámnál. A válaszokból kikerekedő látszat ellenére azonban szük­séges a további vizsgálódás. Mert a válaszok ellenére mé­gis akadnak olyanok — nem Is kevesen —, akik valahol a lük­tető, pezsgő élet és a semmi között lebegnek. Azokról be­szélek, akik annak idején nem írták alá a belépési nyilatkoza­tot, viszont a helyi tanácsok a munkakönyv megváltására jo­gosító engedélyt is megtagad­ták tőlük. Minden községben akadnak ilyenek. Alkalmi mun­semmi esetre. — Felejthetetlen volt az útt —■ lelkesedik Rétfalvi Károly. az egri Finomszerelvénygyár 24-es üzeméből. — Annyi he­lyen jártunk, annyi mindent láttunk, hogy hirtelenjében el sem tudnám most mondani.,. Nekem nagyon tetszett a dobsi- nai jégbarlang, — a magyar Aggteleken már jártam, gyö­nyörűek az ottani cseppkövek, — de olyat, mint a dobsdnai jégbarlang, még sohasem lát­tam! — A macochai barlang sok­kal szebb volt! — mondja a magáét Pelle József, az anyag- gazdálkodásról. Az is jégbar­lang, csodálatos színben tün- döklik az egész. 140 méternyi magas kürtő tetejéről ragyo­gott felénk a nap ,.. Elektro­motoros csónakunkkal külön­ben végigmentünk a barlangi „Styx” folyón. Az áttetsző, tiszta vizet alulról reflektorok világították meg... Jó, hogy asszony nem volt közöttünk egy sem, mert — ha Igaz a monda, — egyet-kettőt elnyelt volna a hűtlenebbek közül a negyven méter mélységű barlang) folyó. — Nono, csak ne olyan „het- venkedően” — szól bele a be­szélgetésbe egy idősebb ember, Csehovlcs Sándor bácsi, a rak­tárból. — Jóllehet, a monda csak hűtlen asszonyokról tesz említést, de úgy látszik, a fér­fiak közül is többen magukra érthették, mert egyik-másik olyan görcsösen kapaszkodott a csónak szélébe. A friss emlékek „fényénél” Szükségünk van a napi 30 000 többlet, téglára, az épülő üze­mekre, családi házakra és az egyéb ipari segédmunkás gár­dára. Helyes lenne tehát alapos fel­mérést végezni minden község­ben ezen a téren és „zöld utat” nyitni azoknak az embereknek, akik eddig kívül rekedtek a termelőszövetkezeteken vagy az egyéb munkalehetőségeken Daczik János Jobb kedvre derülnek a „világ­járók”, fesztelenebb lesz a be­szélgetés, — mindjárt jobban oldódik a nyelv. Pál János, a 24-es üzem hatszoros szocialis­ta brigádjának vezetője, a po­zsonyi szép építkezésekről, a tíz—tizenkét emeletes torony­házakról beszél. — A knédli sem volt rossz, de a bécsi szelet csak jobban Íz­lett azért! Azt fogyasztottuk hát inkább... — fűz! hozzá » maga véleményét Farkas Sán­dor, a 17-esfoől... Tetszett £ csehszlovákok lakáskultúrája: az ízléses, praktikus berende­zés, s a falakat díszítő művészi reprodukciók. Létén tsz-parasz- tokkal beszélgettek. A létaiak különben lelkes szurkolói a Vasasnak és a Fradinak, sokan közülük még tagdíjat Is fizet­nek, s ha csak tehetik, át-át- jönnek egy-egy jó futballmér­kőzésre Budapestre... Végül a sok élmény után szó­lal jón meg a finomezerelvény- gyáriak négynapos csehszlová­kiai utazásának egyik fő szer­vezője is — aki eddig szótlanul, jóleső elégedettséggel hallgatta munkatársai beszámolóját. — A vártaál jobban sikerült ez a kirándulás — summázza Slmkó Zoltán. — A nagy ké­szülődé» meghozta eredményét. A kirándulás összes költségeit a gyár fizette. A szocialista brlgádmozgalom legjobbjait külföldi utazással jutalmazták. Ügy hallottuk, újabb utazás­ra készülődnek. (gyómi) — Így megy ez kora reggel­től estig — jegyzi meg a mel­lettem álló Antal László mű­vezető — Mindenki lohol, min­denki siet. — Távozott már valaki üres kézzel? Kitérően válaszol. — Ha többet gyártanánk, az kából élnek, megalapozott élet­cél nélkül. Az egyes üzemekben észlel­hető munkaerőhiányt látva tehát önkéntelenül felvetődik a kérdés: helyes cselekedet-e parlagon hevertetni ezt az ér­tékes munkaerőt? A válasz: Egyévi jó munka — négy nap külföldi üdülés Szabálysértők ............ .............—— Mi lyen szabálysértéseket hotelnek el? — figyelmeztetéstől 3000 forintig — Társadalmi bíróság — Miben segíthetnénk? TÁRSADALOMBAN élünk, ahol törvények és szabályok állítanak sorompót cseiekede teinknek. A törvények, szabá­lyok megsértése büntetést von maga után. Szocialista társa­dalmi rendünk demokratizmu­sa lehetővé teszi, hogy a ki- sebb-nagyobb szabálysértések­ben ne a bíróságok, hanem a tanácsok döntsenek. A taná­csok —, ahol általában jogvég­zett emberek tartják kézben a szabálysértések ügyét — « munkájukban bevonják az ál­lampolgárokat is. Az Egri Vá­rosi Tanács szabálysértési elő­adója, illetve az igazgatási osz­tály mellett harminckettő akti­vista működik, akik rendszere­sen részt vesznek a szabálysér­tési tárgyalásokon és mintegy társadalmi bíróságot alkotva foglalkoznak az ügyekkel. Érdekes képet mutat Eger szabálysértési statisztikája: 1963-ban a városban 475 sza­bálysértést követtek el, 1962- ben 522-t. Ha a folyó évi sza­bálysértéseket is figyelembe vesszük, akkor kitűnik, hogy a szabálysértések a megyeszékhe­lyeken valamelyest csökkentek. — Milyen szabálysértéseket követnek el az emberek? Erre a kérdésre nem köny- nyű válaszolni, hiszen a ki- sebb-nagyobb szabálysértések széles skálájával állunk szem­ben. Mihalkóné dr. Ivanics Borbála, az Egri Városi Tanács szabálysértési előadója mégis a leggyakrabban előforduló sza­bálysértésekre utal. A bejelen-, tési kötelezettség elmulasztása az egyik leggyakoribb szabály­sértések közé tartozik. Vannak, akik elveszítik katonakönyvü­ket, nem jelentik be lakóhely­változásukat, újonnan megszer­zett képesítésüket, és emiatt kerülnek a tanács elé. Viszony­lag sok az SZTK-járulékfizetcs elmulasztása miatti feljelentés, de szép számmal akadnak tu­lajdon elleni szabálysértések is. Nem egy esetben előfordul, hogy vétnek a köztisztaság, a közrend ellen, s emiatt kell bírságolni embereket. KOMOLYAN veszik-e a sza­bálysértést, a büntetéseket? A kérdésre, egyértelműen igennel lehet válaszolni. Ez ki­derül akkor, ha a visszaesők számát vizsgáljuk. Eger város igazgatási osztályán, ahol pre­cíz a szabálysértési ügykezelés, megállapítható, hogy a vissza­eső szabálysértők száma csök­ken. Ehhez hozzájárul az is, hogy a tanács szabálysértés miatt 3000 forintig büntethet, visszaeső szabálysértő esetében pedig egészen 4500 forintig ter­jedhet a bírság. A szabálysértések komolyan vételét indokolja az is, hogy a szabálysértési tárgyalásokon az aktívák is részt vesznek, akik végighallgatják a tárgyalást, információt kapnak az ügyek­ről és kérdéseket intézhetnek a felekhez. Az igazgatási állandó bizott­ság Egerben nemrég vizsgálta a szabálysértési munka menetét és megállapította, hogy a sza­bálysértések eseteiben a tanács részéről a meggyőzés, az em­berségesség érvényesül. Gyak­ran előfordul, hogy az első esetben szabálysértést elkövető tényleg komolyan veszi a fi- gyelmezetetést, és nem kerül többé a hatóság elé. Előfordul viszont olyan eset is, amikor a szabálysértés ko­molyabb természetű, és a tör­vény szigorával kell lesújtani a szabálysértőre. —- Befizetik-e a bírságokat? Az egri statisztika szerint az esetek közel száz százalékában az emberek befizetik a kisza­bott bírságot, és csak néhány esetben kerül sor arra, hogy egy-két bírságolt a börtönbe kerül. Bár a szabálysértési statisz­tika csökken, mégis sok még a tennivaló a szabálysértések megelőzése tekintetében. Min­denekelőtt arra kellene töre­kedni, hogy az állami vállala­tok alkalmazottai munkájuk közben ne kövessenek el sza­bálysértéseket. Sajnos, gyakori eset, hogy gépkocsivezetők, munkások kárt tesznek közte­rületekben, parkokban, magán­kertekben és emiatt érkezik feljelentés ellenük. A köztisz­taság elleni vétségeik, az isko­lalátogatás elmulasztása miatti szabálysértések, stb. elkerülhe­tők lennének, ha az illetőket időben figyedmezetetnénk. A szocialista együttélés szabályai köteleznek. A NEVELÉSEN, a meggyő­zésen és nem utolsósorban az igazságosan kiszabott bünteté­sen múlik, hogy milyen gyor­san érlelődnek a tudatváltozá­sok, hogy mennyire lesznek fe­gyelmezettek ebben az embe­rek. Az egész társadalom hat­hatósabb segítsége kell ahhoz, hogy a szabálysértések Heves megyében tovább csökkenje­nek. Sz. I. EZERMESTERKEDÉS BODÖ BÉLA: Az egyes tulajdonképpen a kezdet. V*n olyan nézet, hogy a rendet mégis talán a nulla kezdené, de szerintem a Zéró az még semmi, ösáilspot. Mozdulatlanság. A nulla em­beri tudat nélkül való. Zöld gyümölcs. A zéró még haszna­vehetetlen, kibányftszatlan érc, márványkő, amelynek belsejé­ből szobor lehet, ám most csak kő, formátlan és alszik. A nul­la és az egyes közt olyan a vég­telen különbség, mint a sem­mi és a valami közt, Halál és élet. Mozdulatlanság és moz­gás. A teremtés az egyessel kezdődik. Az egyes fürge, gyors lábú és kezű, dolgos, szorgalmas, építő, tudatos, ő a pionír, az első baltacsapás, az első barázda, az első tégla, áz első Verssor, uz egyes, az osz­lop, amelyen a világ nyugszik. Lépjen elő a kettes. Látód-e? Nős szám ö, felesége van. Kis­polgár és él, mánt a mesében, dióhéjba kerekedik é» sosem hal meg — Így hiszi. Jelenték­telen figura, kis igényű és fej­be! intó. A katonaságnál rápa­rancsoltak. egyesek balra; ket­tesek jobbra — boldogan ugrott jobbra... Ha jól meggondol­juk, helyesen mondták, hogy kettesek jobbra, ám önkéntele­nül is rögtön degradálták a kettesekét és egyben a helyet, is. Kettes: kettedramgú szem­ben az egyessel, a fáradhatat­lannal, a dolgozóval, 32 élen­járóval. Egyesek balra! .... Kettesek jobbra ... A hármáé, legalábbis külső­leg. hajlott hátú, kitett Vén, mintha mogorva lenáe, olyan szótlan. inkább csak kevés sza­vú, De ez. mind látszat, a hár­mas tulajdonképpen igen jó csoport: össze;-.iiiák hárman. Előfordul, hogy bátrak és ki­áltanak. íme a forradalom tri­kolórja,' a szabadságharc ko­kárdája. Három a magyar igaz­ság. Ludas Matyi háromszor üt vissza. Éljen soká a hármas, a szabadság kezdete! A négyesről nem tudok sok jót, még ha akarnék, akkor sem. Dzsentri típus, négyesfo­gat, Azzal henceg, hogy kétszer kettő: négy. Tudjuk ezt, nem nagy dicsőség, amellett rossz tanuló és buta.,. Az ötös fekete szemű, érde­kes alak. Kicsit hebrencs, nem tartozik se ide, se oda, élavult bohém. Szegről végről rokona a tízesnek, akiről azt hiszi, hogy unokaöccse, persze azért, mert feleannyi. Olyan mint az április, szeszélyes, néha olyan mint a hónap eleje, amikor még van pénz — ha ugyan egyáltalán van. Elfér a mel- lényasebben. Ostobán büszke arra, hogy bármely számmal áll szorzatban, mindig a tíz felé ben kövér vénasszony, csak 6 hiszi magától, hogy szám. Meggyőződésem, hogy titokban szivarozik. Érelmeszesedése van, mégis sok húst eszik, az­tán panaszkodik, hogy maga? a vérnyomása, Csúf, vén nő, Ma ruhát hord. Legszíveseb­ben kikezdene a kettessel és adna némi pénzt az ötösnek, hogy Járjon el hozzá. Sok ká­vét iszik, forrón és keserűen, gyűlöli a gyerekeket, főleg a szegényeket. Hetes? Rendkívül okos em­ber, figyelj csak rá. Fölényes, tanult, sdkoldaltí, hétrét ű. Olyan, mint egy élményekkel telt gazdag hét. Hétköznapi és vasárnapi egyszerre. Diplomás, szellemi vezető. A népből szár­mazik, hetedik testvére az egyesnek. Egyes és hetes any- nyi, mint a fizikai és szellemi Nagy tömeg háj és gazdag. Két nullából szabatott egyszerre magának dupla pocakot. Fel- fuvalkodott: puffancs. Volt dúsgazdag gyártulajdonos. Mű­veletlen, nívótlan. Puhány. Sok értelme nincs, hogy szóiba áll­jak vele. Zsíros és kövér, aranylánca van mind a két hasán, talán még a nadrágtar­tója is szfnarány. Ha harag­szik, hájjal rengő nyakán el­vörösödik, jaj, megüti a guta. Ha megüti, hát megüti... Fa­lusi gyerekek tél idején kine­vetik, hóembernek ábrázolják. Alul egy gombóc, felül egy gombóc. Csúfságul répát dug­nak a szájába. Kár a répáért. A hó-nyolcas egyébként a ta­vasz téldiktátortól szabaduló győztes napsugarai nyomán elolvad. Szimbolikus ez és egy­ben példa. Kilenc Matematikusnak illő jut. Ügy hangzik, mintha vala­ki azzal dicsekednék, hogy ro­kona ennek, meg annak a ne­ves embernek, noha ő maga névtelen senki. Lyukas a nad­rágja, de megelégedett ördög ... Na, vigye el az ördög. A hatost szívből utálom. Hasa van, mint valami kövér vénasszonynak. Végeredmény­dolgozó együtt. Ideje lenne hogy kinevezzék egyetemi ta­nárnak. Megfontolt, jelleme, dereka is egyenes. Ha ráhall- gatsz, hét bőséges esztendőd lesz. A hetes maga a feltörek­vő tömeg, Az élre kerül, csak gyülekezzenek köréje. A hetes élőre néz és vezet. Kövessük. Begurul a nyolcas. Izzadtén. koponya. Félelmetes esze van. Szikár, öregedő ember, aki folyton előre néz. Amellett jó­szívű és igazságos. Nagyon sze­gény, hónapos szobában él, dt mindenkin segít. Az igazságot ereje az ereje. A kilences in kább mártírhalált hal, de néni ad föl az igazságból gy jottá­nyit Sem. Makacsság ez, vagy elvhűség? Nem. Aki tudja, hogy az igazság végül is győz, az szívesen meghal érte, mert az igazság győzelme milliók életét jelenti. Éljen a forrada­lom! Éljen a haza!.. . Éljenek az egy-egyszerü emberek mind, itt vannak a kilences mögött. És így születik meg a szép­séges szép tízes. A tízes immá­ron betonalapzata mindennek a tízes rendszerben. Nézd csak kitörő örömmel, szemed ra­gyogjon, ime elöl áll az egyes, a győztes, az építő, a harcos, a pionír, az első kapavágó, az első szög a forgó kerékben. Elöl immáron az egyes, aki magához emeli a kezdetelőttit, felébreszti az alvót, felpezsdíti a vérét, maga mögé sorakoz­tatja... így lesz a tízes. Minden mozog már, él, így formál erőt a névtelenekből, ahogy magához csatolja a kezdetek előtt voltakat és így nő hatal­massá a szám, amelynek élén az egyes áll, így nő a végte­lenig, amelyet írhatsz végfelen sorban és végtelen Időkig, ak­kor sincs vége. Már nem is szám ez, mert a számot ki­mondani nem tudod, jellel he­lyettesíted, így jelzed már: • a nép. Lásd e hatalmas jelben mennyire láthatatlanul por­szemmé törpül a pöleárocska kettes, a dzsentri négyes, a vénasSzonyos hatos, vagy akár a duplaoocakú aranyláncos nyolcas. Hányadrészük ők a végtelen végtelennek? rfflpBMG 3 1964. május 30., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents