Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

Budapesti Nemzetközi Vásár — 1964 Ha az ember csak úgy elindul a főbejárattól és megy-megy, elöbb-utóbb, ha akar. ha nem, visszakerül a főtérre, a szökőkúthoz. De amíg járja a vásárt, itt is. ott is lát valami érdekeset. Felvillan egy kép. Meg­marad az emlékezetben. S aztán otthon így kezdődik a beszámoló: képzeld, ezt láttam, meg azt...! Most mi is megpróbáltuk. Elindultunk minden rendszer nélkül. Összegyűjtöttünk egy kis csokorra valót. A képek egy-egy pillanatot örökítettek meg. Egy-egy emléket a Budapesti Nemzetközi Vásárról. Pirkko Kokko asszony, a inn pavilonban kalauzolja a vendégeket. A képen fürdőszoba- és beépített konyhafelszere­lést mutat be a látogatóknak. Az idegenforgalmi pavilon glóbuszának tetejéről szép panoráma tárul a néző elé. A szökőkút esténként különféle Sok szépet rejt színekben pompásak, a színes reflektorok fényétől, indul el minden látogató. Urnen a könnyűipari pavilon A szovjet pavilonban Föltűnően csinosak voltaic, Kékszeműék, s talán, még a húsz esztendőt sem léptéik túL — Micsoda bundák, csodá- sak! — Azt a kékrófoát láttad? — Te, nézzük meg még egy­szer! Megfordultak a lányok és mi utánuk. Illik, nem illik, azt döntse el majd az illemkódex, de mi követtük őket. Hol lát­ták vajon azokat a híres bun­dákat? Minket is érdekel. Így kerültünk a szovjet pa­vilonba, a tervezett idő előtt egy nappal. Először sodród­tunk az érdeklődő áradattal, és az itt is, ott is felvillanó érde­kességeket figyeltük. Csak ké­seibb láttuk be, hogy így bizony nem sokra megyünk, ha hűsé­ges képet szeretnénk adni ked­ves olvasóinknak. Munkánkat azonban Szali- mon elvtárs, a szovjet pavilon sajtófőnöke megkönnyítette és vállalkozott, hogy megmutatja kiállításuk legérdekesebb tár­gyait. Teljességre nem törekedhs- tünk, hisz oly sok látnivaló akad, hogy valamennyiről be­számolni lehetetlen. Azonnal feltűnt az az érde­kes egyensúly, ami a gépipar és a könnyűipar között van, még ezen a nagy Szovjetunió­hoz képest kicsi kiállításon is. Az a sok híres bunda való­ban párját ritkítja. Megcso­dálhattuk a szovjet prémipar több válogatott remekét A bunda-kirakatokat a hölgyven­dégek reggeltől estig körüláll- ják, így is egy-egy vendég csak rövid ideig nézheti, hogy he­lyet adjon az újonnan érkezők­nek. Alig néhány méterrel távo­labb különleges gép működik. Szinte hangtalanul, mint egy príma személyautó motorja, ömlesztettsajt-készítő automa­ta. Percenként 48 db három­szögletű sajtot készít, csoma­gol és reprezentatívan dobozol. Igen nagy az érdeklődés iránta. Külkereskedőink már tárgyal­tak az üzletkötésről. Ilyen nagy teljesítményű gép ugyanis vi­lágszerte igen kevés van. Egy sen a férfilátogaiták számára. Mind kivitelben, mind célzási pontosságban elsőrangúak. Az ifjabb generáció hosszú per­cekig sóvárogva nézi. Szalimon elvtárs felhívta fi­gyelmünket az orvosi műszer­ipar termékeire is. Következő utunk oda vezetett Itt aztán kissé mindenkinek leesik az ál­la. Ilyen műtőasztalt azit hisz- szük, ^evesen láttak. Jogosain fiatal litván gyúr terméke. Minit ahogy büszkén mondták a gép tervezőmémöíkei: „Évek óta reklamáció nélkül gyárt­juk automata gépeinket.” Ég most ugorjunk vissza a könnyűiparhoz. A látogatók sok szép kivitelű modern sport- felszerelést láthatnak a szovjet pavilonban. Veres Győzőék bi­zonyára hosszabb időt töltené- nek a csillogó-viliogó súlyzók előtt. A pavilon kedvencei a híres szovjet vadászpuskák. Különö­„mindentudónak” nevezhet­nénk. Egymás után 12 különbö­ző helyzetbe állítható, hogy az operáló orvos minél kedvezőb­ben férhessen hozzá a beteghez. S mindez egy gombnyomással történik, hidraulika segítségé­vel. A beteget helyben, a műtő­asztalon fekve lehet röntgenez­ni, ugyanis az asztal lapja nem zavarja a röntgensugarak ter­jedését, így tiszta, világos ké­pet kaphatnak az orvosok. A műtőlámpába beépítette* televíziós kamerát, hogy a me­dikusok figyelemmel kísérhes­sék az operációt De még kér­déseket is tehetnek fel az or­vosnak, a műtőlámpát ugyanis még mikrofonnal is felszerel­ték. Nagy fába vágtuk a fejszén­ket amikor vállalkoztunk a szovjet pavilon bemutatására. Itt a legnehezebb kihagyni va­lamit Oly sok embert érdekei a „Zenit” fényképezőgép-család új tagja. Ez a gumioptákával felszerélt kamera pótolja a normál optikától a teleobjek- tívig terjedő skálát csere nél­kül. De a legkülönfélébb szer­számgépek is nagy érdeklődést váltottak ki. Érdekességük, hogy szinte valamennyi kiállí­tott gép a lehetőségekhez ké­pest maximálisan automatizált A pavilon előtt tomyosodik az új gabonakombájn, amely­nek teljesítménye 25 százalék­kal nagyobb a réginél. Üj rú- gózásá berendezése szinte rá­zásmentessé teszi a gép közle­kedését. Súlya 5900 kg. Má­sodpercenként 4 kg gabonát csépel. Az elődjénél jóval na­gyobb szállítóberendezése messzire juttatja a kicsépelt szemet. ... És lejárhatnánk a lábun­kat, nézelődhetnénk tovább... Oly sokat láttunk és mégis oly keveset mutattunk. Ezért csak azt mondhatjuk: ezt látni kell! Irta és fényképezte: Hegős István miPünAG 1964. május 24., vasárnap A legnagyobb sikert talán a cipők aratják. Micsoda model­lek! A legújabb divat szerint. Figyelem! Már nem egyed­uralkodó a hegyes orr, jön, hála a divatdiktátoroknak, a kissé gömbölyített, de leg­alább sokkal kényelmesebb ci­pő, a tyúkszem-tulajdonosok örömére. A hölgyek bizonyára örülni fognak, a fehér, fonott tűsar- kúaknak, s a különféle színű sevro-trotöröknek, pillekönnyű pantonetteknek. A cipők között is az első számú sztár, a beázás­mentes, könnyű anyaggal bé­lelt kiscsizma. Érdekes, merész, zöld és kék összetételeket állítottak ki a tervezők. Ez a két, vala­mikor összeférhetetlen szín (nőst harmonikusam simul egy­más mellé. Az idei nyár esők legnagyobb meglepetése lesz. Hogy milyen lesz a fogadtatá­sa, azt majd a lányok, asszo­nyok döntik éL Annyi biztos, ez évben is kedveit árnyalat lesz az élénkpiros és a kék. A férfiak ismét viszontlát­hatják a pehelykönnyű poliu- retán habbal bélelt felöltőt. (Az üzletekben ugyanis már régen elfogyott. (Súlya mind­össze 70 dkg! A gyapjúipar is kirukkolt A közkedvelt terylén család, a teryester, bester és jester szö­vetek mellett tovább bővült a tiros és Simeon anyagokkal. összetételük 65 százalék dur­va gyapjú, 35 százalék mű­anyag. A BNV egyik első számú kedvence a japán ipar miniatűr televíziós készüléke. Ez a kislány alig hiszi, hogy ezen a kis masinán is megjelenhet a kép. Így módosul a mondás: jó motornak nem kell cégér! A Jáwa motorkerékpárgyár termékei világhírűek. Különösen sikert arattak a Jáwa 250 köbcentiméteres motocross verseny- gépei. Nigériai vendégeink új iparcikkeket hoztak magukkal. Feltétlenül érdemes felfigyelni, hogy ez a nemrég elmaradott ország, ma már a precíziós műszertől kezdve a táskarádióig szinte valamennyi fontosabb ipari terméket önállóan gyárt. Mi tetszett... ? A pavilonok között sétál­gatva, szinte méterről mé­terre újabb „sztárok" lepik meg a látogatót: az egyik szépségével, a másik ötle­tességével, praktikusságával nyeri el az emberek tetszé­sét. Sokan a — kiállításon do­mináló — ötletes műszerek mellett szavaznak, másokat a programvezérlésű auto­mata szerszámgépek, a mi­niatűr japán rádiók, szokat­lan kicsinységű televíziós készülékek, vagy az ízléses vonalú autók, motorkerék­párok ejtettek ámulatba. A nőket talán a tetszetős ru­házati cikkek, piperék, ház­tartási gépek, felszerelések vonzották jobban. A férfiak pedig a Cinza­no cég italkülönlegességei előtt is szívesen időztek ... Nekem, mindezeken kívül tetszettek még a montázs­házak, camping lakókocsik, az AGFA gyár ötletes irat­másológépe, az összecsukha­tó ródli, az elemmel műkö­dő zseb-ventillátor (—ni)

Next

/
Thumbnails
Contents