Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

\tt a föld b ®s zél Rabszolgának adják el a zarándokokat Minden egyezmény és tiltó rendelkezés ellenére a rabszol­gaság ma is fennáll, és a rab- szolgakereskedeiem egyike Kö­zép-Kelet virágzó üzletágainak. A rabszolgák útja a Szaharán vezet keresztül, amely Nyugat- Afrikát, a rabszolgák „beszer­zési” piacát a gazdag Szaúd- Arábiával összeköti. Itt ma is idegen rabszolgák végzik az alantas munkát, amelyre az arab nem kapható. Emellett háremekbe is keresik a fiatal néger lányokat és fiúkat. Ez utóbbiakból rendszerint hárem­őrök, eunuchok lesznek, és e szolgálatban — a tulajdonosok megítélése szerint — megbízha­tóbbak a belföldi verseny­társaknál. Egy-egy rabszolga ára 800 és 1600 angol font kö­zött változik. A legnagyobb választékot az évről évre ismétlődő mekkai zarándoklásra hajtják fel a misszionáriusoknak álcázott rabszolgakereskedők. A leg­utóbbi évben, amelyről meg­bízható statisztikai adatok áll­nak rendelkezésre 25 009-en indultak zarándokúira francia Nyugat-Afrikából, és mind­össze 11 000-en tértek oda visz- sza. Egyeseknek nem volt pénzük a visszatérésre, a „misz- szionáriusok” közvetítésével munkát vállaltak és ebből ala­kult ki — rendszerint örökbe­fogadási álszerződések útján — „Hordozható” atomerőmű Szétszerelhető és szállítható atomerőművet szerkesztettek a Szovjetunióban. Az egész erőmű súlya 360 tonna, de 4—22 tonna súlyú különféle egységekből állítható össze. Reaktorá­nak hűtésére a világon először alkalmazlak szerves vegyüle- tet, gázolajat. Ez a reaktorban 250 Celsius fokra melegszik fel, mc-jd a hőcserélőben tiszta víznek adja át hőjét, s így 25 légköri nyomású gőz fejlődik a csövekben. Tüzelőanyaga 62 kilogramm urán, amely 2 évig szolgáltat energiát az újszerű atomerőműben. Képünkön az atomerőmű vezérlőterme lát­ható. \ lopás új módszere Párizsi rendőrök végre le­fülelték a 38 esztendős Made­leine Lenaint, aki furcsa mód­szerrel követte el rendszeres tolvajlásait. A Párizs egyik külvárosában lakó asszony hetente egyszer beutazott a város központjába és valamelyik nagy áruházban megszólított egy jóhiszemünek tűnő fiatal lányt: „kedves kis­asszony, önnek, amennyire lá­tom, ugyanolyan a termete, mint az én lányomnak, aid béna és tolókocsiban éli le az életét Szeretném, ha felpróbálna egy­két ruhát a részére” — hangzott a szánalmat keltő szöveg, amelynek csak ritkán tudtak ellenállni a kiszemelt áldoza­tok; Miközben a fiatal lány né­hány ruhát próbált fél, az asz- szony észrevétlenül elinalt az áldozat kézitáskájával. A reti- külökberi talált fényképeket Madeleine Lénáin gondosan albumba gyűjtötte és a talált szerelmes levelekkel unalmas óráiban el szórakozott. Televíziós gyógytea F rancfaországban a gyógy- füvekből készült teáiknak még soha sent volt akkora keletjük, mint manapság. Statisztikusok kiszámították, hogy a franciák évente nem kevesebb, mint 260 millió csésze gyógyteát fogyasz­tanak. Óriási választók áll ren­delkezésre: hársfa-, menta-, vasfű- kamilla-, narancsvirág-, ánizs-, rozmaring és egyéb teá­kat kedvelnek. Állítólag a televíziónézés hozta divatba ezt a fokozott gyógytea-fogyasztást. Állandó kampány folyik ugyanis a sze­szes italok ellen és sokan nem tudnak aludni, ha késő est® feketét vagy orosz teát isznak. Hogy tehát televíziónézés köz­ben mégis legyen valamiféle ital, rászoktak a jóízű és egész­séges gyógyteák fogyasztására. lünk egyidejűleg létező maga- sabbrendű fajok közössége ér­dekel. Ezek száma már jelen­tősen kisebb. Az elmondotta­kat matematikai formulába öntve és számszerűvé téve 2— 3 millióra tehető'• a velünk egyidejűleg létező, egyenran­gú, vagy nálunk fejlettebb ci­vilizációk száma. A kapcsolatok megteremté­sének esélyét csökkenti, hogy más lakott világok, bennünket megelőzve már évezredekig hiába kísérleteztek, hívójeleik süket fülekre találtak és ér­deklődésük lassan elsorvadt. Ugyanakkor növeli kilátásain­kat, hogy mások is gondolhat­nak társkeresésre és jelzéseket kapunk onnan, ahonnan nem is vártuk. Lehetséges, hogy két másik — egymással már régen érintkező — civilizáció útjá­ban vagyunk és egyszerűen el­csípünk olyan rádióadást, am,it nem nekünk szántak. Talán így kapcsolódunk bele a koz­mosz feltételezetten lakott vi­lágainak sokaságába. GAUSER KAROLY A Planetárium vezetője ma, mekkora lehet azon »koz­mikus „partnerek” száma, akiktől választ kaphatunk (vagy éppen bennünket keres­nek hívójeleikkel?). A Galaxis, magyar nevén a Tejútrendszer, ez a 150 milli­árd csillagból álló és szünte­lenül hullámzó csillagtenger mai felfogásunk szerint 40— 60 milliárd bolygórendszert tartalmaz. (Itt csupán annyit tételezünk fél, hogy a napsze­rű átlagcsillagok életében a bolygók születése hétköznapi — és nem kivételes — jelen­ség.) A magas hőmérsékletű csil­lagokon élet nem keletkezhet, csupán bolygók hordozhatnak élővilágot. Csak olyan bolygók jöhetnek számításba, amelyek a Földhöz hasonlóak s ezek­ből is csak azok, amelyek a csillaguk kedvező sugárzási (hőmérsékletű) zónájában ke­ringenek. Ezek számára már jóval kevesebh, a mi Nap­rendszerünkben kilenc bolygó közül csa>k egy ilyen akad. (Alacsonyabbrendű élet, pél­dául állat- és növényvilág eb­ben a kérdésben érdektelen.) Azt kell téhát mondanunk, ahány földszerű bolygó van a Galaxisban, annyi helyen le­het magasabbrendű élet. Sta­tisztikus számítások szerint ez 15—20 milliárd bolygót jelent­het, de nem velünk egyenran­gú technikai civilizációt! Ben­nünket csak azok a társadal­mak érdekelnek, amelyek ké­pesek rádiókapcsolatok felvé­telére, A Földön csaknem 3000 év telt él az első nagy gondol­kodók, filozófusok születése óta és mégis csupán öt eszten­deje számítunk kozmikus partnernek, száz évvel ezelőtt még fogalmunk sem volt a rádiózásról. Mennyi lehet a rádiózásra képes civilizációk száma? Ha a Föld példáját át­lagosnak vesszük, igen kevés. A tudósók többsége azonihán . a Földet nem tekinti átlag eset­nek, inkább elmaradottak va­gyunk, nem tartozunk a koz­mikus „élvonalba”. Ez némi­leg javít a helyzeten. Viszont rendkívüli módon csökkent: esélyeinket egy olyan körül­mény amire eddig nem gon­doltunk. A Galaxis 10—IS milliárd éves képződmény, el­ső generációjú csillagai kiöre­gedtek, ezek bolygóin az élet túljutott a delelőjén. A Nap középkorú csillag, ugyanakkor a Napnál fiatalabb csillagok bolygóin az élet meg sem születhetett. Bennünket a ve­Három esztendeje folynak kísérleti intersztelláris (csillag­közi) rádióadások két viszony- lag közeli csillag irányába. A technikai civilizáció bizonyos fokán minden értelmes lé­nyekből álló közösség igyek­szik kozmikus magányából szabadulni és hozzá hasonló élőlényekre, társakra bukkan­ni. A Föld jelenlegi adásainak célpontjai az Eridanus csillag­kép „epszilon” csillaga és a Cetus (Cethal) „tau” csillaga. Mindkét — némileg a Naphoz hasonló fizikai felépítésű — csillag éppen 11 fényév távol­ságra van a Földtől. (Egy fényév az a távolság, amit a fénysugár — vagy a rádió­hullámok — egy év alatt be­fut; ez kereken 10 billió kilo- ' méter.) Mai felfogásunk szerint var lamennyi naptípusú csillagnak bolygórendszere van. Feltéte­lezhetjük, hogy a két említett ' csillag sem magányos és a kö­rülötte keringő bolygókon élet ; és keletkezhetett, sőt van né­mi valószínűsége, hogy az ott megszületett élet a miénkkel 1 azonos szintet ért el. Ezután ! már csak az szükséges, hogy a Tau Ceti vagy az Epszilon Eridani társadalma biztos ura ( legyen az elektromágneses hul­lámoknak (azaz értsen a tér rádiózáshaz!), észrevegyék hí­vó jeleinket, válaszoljanak rá n végül: mi äs észrevegyük a : válaszként érkezett rádiókul- j lámokat Az előző gondolatsorban tű! : sok a feltételezés: ha van ; ^odaát” bolygórendszer, ha vannak értelmes lények, ha , tudnak rádiózni stb. Hamar j felismerhetjük a lényégért: i rendkívül cselcély a valószínű- i sége, hogy. e két csillagról var | haha is életjeleket kapjunk Miért kísérletezünk hát? A : válasz igen egyszerű. Valahol ] és valamikor el kell kezdeni, i A Föld társadalma most ju- ; tett el odáig, hogy „felsőbb” , kozmikus osztályba léphet s egyáltalában képes arra, hogy : csillagközi beszélgetéseket , kezdeményezzen, vagy felfog- jón. Ma két csillag felé sugá­rozunk jeleket, évtizedek múl- va száz égitestet veszünk cél­ba s rádiójeleink hatósugara a mainak tízszerese, százszoro­sa lesz. Kérdés azonban, érdemes Vesz-e fokozni az erőfeszítése­ket, mi a valószínűsége an­nak, hogy bárhonnan is vá­laszt kapjunk? Mennyi lehet csillagrendszerünkben, a Ga­laxisban a lakott világok szá­4 Jöhet-e válás% más égitestről ? — Fényév és Galaxis a kényszermunka és a rab­szolgaság. Számos esetben a zarándokokat a törzsfők, vagy a szülők mindjárt a startnál el­adják a misszionáriusoknak. Fejszal emir kijelentette egy beszélgetés folyamán, hogy a rabszolgaság évszázados vallási hagyományokban gyökerezik, azt tehát egyik napról a másik­ra nem lehet megszüntetni. Az ENSZ 1956-ban kibocsá­tott nemzetközi egyezményét mindössze 44 ország, a tagok számának nem is egészen a fe»e fogadta el. Ennél is nagyobb baj, hogy sok esetben az aláíró kormányok sem teljesítik a vállalt kötelezettségeket. védi a mezőgazdasági erőgépek kezelőinek egészségét. A rendszer előnyösen alkal­mazható bármilyen kivitelű égőtémél, azzal összehangolva. Legelőnyösebben azonban a gyorsfoi'góörvényü, közvetlen befecskendezésű, hőporlasztá- sos Krávits-égőtérnél. Az is­mert és eddig használt soros szivattyú súlya 16 kilogramm, a Krávits-féle „K” szivattyú súlya már 10 kilogramm, és a további típusok, így az „M—K” szivattyú súlya előbb 7, illetve 2,5 kg-ra csökkent. Az üj szivattyúk előnyei: na­gyobb nyomaték, kisebb fajla­gos fogyasztás, nagyobb mo­tor- és járműélettartam, na­gyobb motorrugalmasság, keve­sebb karbantartási költség, ritkább átkapcsolási szükség, kisebb előállítási költség, na­gyobb gyártási kapacitás, tet­szőleges folyékony üzemanyag, tetszőleges löketenkénti adag 500 köbcentiméterig. jobb indí­tás. zajtalan, lágyabb motorjá­rás. Az új szivattyúk gyártását iosrunk már felvette program­jába. nak az a hátránya, hogy zajo­sabb, súlyosabb és nagyobb karbantartási költségű, mint a benzinmotor. A hőporlasztással ellátott gyors Diesel-motornál a fajlagos fogyasztás az eddig ismert értékek alá csökken és a motor fordulatszámától füg­getlenné válik. Következéskép­pen az üzemeltetés újabb elő­nyökhöz jut. A motor fordulat­száma több ezer — mintegy 3000—4000 fordulat/perc — fö­lé emelhető alacsony kompresz- szióviszony mellett is. Az ada­goló rendszer a motor-szivaty- tyúpad, illetőleg motor-fékbe­rendezés nélkül is bárhol az üze­meltetés alatt, motorhengeren­ként külön-külön, a legkedve­zőbb üzem viszonyoknak megfe­lelő jellemzőkre beszabályoz­ható a motor leállítása nélkül. Megszűnik továbbá a hideg üzemanyagot befecskendező Diesel-motornak az a legfőbb kellemetlensége, hogy az egész­ségre igen ártalmas égéstermé­keket juttat a kipufogó csövön keresztül a levegőbe. Ez az előny a- hőporlasztásos. tökéle­tes elégésnek köszönhető. Ez A mezőgazdasági erogepek zömét Diesel-motor hajtja. Or­szágosan tíz- és tízezer tonna gázolajat fogyasztanak ezek a motorok évenként. Felvetődik a kérdés, nem lehetne-e fokoz­ni e motorok üzemképességét és gazdaságosságát? Erre felel a Krávits-féle szivattyú. A Diesel-motor lelke a be­fecskendező szivattyú. Ennek működése határozza meg az erőgépek üzemképességét és gazdaságosságát. Az új magyar, Krávits-féle fojtással szabá­lyozott szivattyú alkalmas esz­köz arra, hogy a Diesel-motor fordulatszámút 2000 fordulat/ percről 4000 fordulat/percre növelje és ugyanakkor a motor fajlagos fogyasztását 10 száza­lékkal csökkentse. A Krávits-féle adagoló szi­vattyú jobban irányítja az égé­si folyamatot és gyorsítja a fordulatszámot. Ezért alkalmas a viszonylag alacsony — körül­belül 50 at. — elégési csúcsnyo­mású hőporlasztású gyors Die­sel-motor kialakítására. Ez szinte forradalmi változást je­lent a motortechnikában. Megszűnik a Diesel-motor­A mezögazdaság'i gépesítés tij lehetőségei A Krövifs-féle adagoló szivattyú jét megvilágítsuk. Az orvosoknak jó segítséget nyújt majd az új rövidhullámú ibolyántúli besugárzó, amelyet Moszkvában, az Orvostudomá­nyi Műszerek és Berendezések Kutató Intézetében szerkesztet­tek. Ez nem nagy és kényelme­sen kezelhető, nem csupán fi­zikoterápiái fülkékben, ha­nem közvetlenül a beteg ágyá­nál, sőt otthon is használható. A Földre látható napsugarak hullanak és ezeken kívül ibo­lyántúli és infravörös sugarak is, amelyeket szemünk nem ér­zékel. Az ibolyántúli sugarak­nak nagy a jelentősége a szerve­zetben végbemenő számos bio­lógiai folyamat szempontjából. E sugarak hatására elpusztul­nak a baktériumok, fokozódik az anyagcsere és D-vitamin képződik. Ezek a sugarak azonban a Nap­ból eredő fény­áramnak csak egy századré­szét alkotják, télen még ennél is kevesebbet. Ezért a higany­gőz-kvarclám­pákkal való megvilágítás, amely erőteljes | ibolyántúli su­gárzást eredmé- 4 nyez, már rég- . óta több beteg- ség egyik meg- | előző és gyógyi- t tó eszközének || számít. Ám a szokásos terjedelmes be- | rendezések nem alkalmasak ar­ra. hogy pl. a I fülünket, az or- § runkat. a avul- | ladt mandula*, vagy a bőr sé- % rült részecské­Besugárzás otthon

Next

/
Thumbnails
Contents