Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

Hizlalás Egerbakfán — világszínvonalon Disznó a hotelben Pichler Ede bz-elnök ügyes mozdulattal kapja el a rémül­ten felvisító hosszúkás, fehér malac két lábát, s vonszolja az udvari mázsához. — 24 kiló — néz fel a mérő- rúdról, — s ezek a malacok április 8-án „születtek”. Ezt feltétlenül írja meg, mert nem­rég itt voltak tapasztalatcserén a járás állattenyésztői és még így sem igen hiszik el, hogy ennyit gyarapodtak a látoga­tás óta. — Mint ahogy nem hitték azt sem, hogy 6 hónap alatt ml mázsán felült hízókat állí­tunk elő — mondja Tóth Béla mezőgazdász, miközben az egerbaktai Dobó István Tsz ta­nyáján együtt gyönyörködünk a magyar fehér hússertés-fai- kában. Hat hónap ... s a két öklömnyi malackából vágni való hízó lesz. Néhány éve még itt Is egy év kellett ehhez. Fantasztikus eredményjavulás. Főleg itt, Egerbaktán, ahol alig van hagyománya a hizlalás­nak, ahol ugyanúgy, mint a többi környékbeli tsz-ben, egy­re csak azt bizonygatták: a hiz­lalás kész ráfizetés. Egy külföldi lap hírképe öt- lik elém, ahogy a virgonc hízó­nak valókat nézzük. A képen frakkoe pincérek, csipkebóbi- táa szobalányok állják körül a Svájci hotelben elszállásolt disznót. Hírneves jószág — ír­ták a képaláírásban. Kiállítás­ra szánták, s a megnyitóig szállodában készítettek „neki” otthonos helyet. Elegáns szobá­ban. „Érdeme?” Gazdája öt és fél hónap alatt hizlalta fel 11S kilóra. A baktaí állattenyésztők ezerszer te mostohább körülmé­nyek ellenére, csak néhány nappal maradnak el az egyon- ajnározott „hotelhlzó” eredmé­nyei mögött. Óróluk mágls alig esik »zó, s ha elmondják is sikerüket, alig hiszi el valaki. Mert nálunk még mindig majdnem egy év a hizlalás! idő. Még világra se jött a malac, már „hizlalják" Kérés nélkül, Őszinte segí­teni akarással tárják fel a bak- taiak a rekorderedmény titkát, de hely hiányában, sajnos, nem adhatjuk részletes szak­mai leírását a „hathónapos ti­toknak”, de néhány érdekesség­gel azért szolgálhatunk. — Nálunk a „hizlalás" már akkor megkezdődik, amikor a malacok még világra se jöt­tek — okít Jóindulatúan az el­nök. — A kocák ugyanis ma­lactápot kapnak és már ott benn megszokják az utódok az újfajta eledelt. Később is tu­dományosan összeállított takar­mánykeveréket kapnak. — Kétnapos korukban le­szedjük a kismalacok éles fo­gát, mert különben mohósá­gukban felsértenék anyjuk emlőjét — veszi át a tanács­adás turistabotját a mező­gazdász, majd hozzáteszi ma­gyarázatképp: — Az anyako­cák ugyanis nagyon önzők... ha megharapják a malacok, hasrafordulnak és nem adnak tejet az istennek se. Ki gondolná, hogy ilyen ap­róságokon is múlik a rekord. S olyasféle elgondoláson is, hogy nemcsak a kismalacokat, de az anyakocákat is „szoptatják” lefölözött tehéntejjel. — Kőszegi Józsi bácsi, a gon­dozójuk, éjjel-nappal itt van velük. Kétszer-hároanszor al­moz naponta, eteti „őket” éjfél előtt és hajnalban újra, s keze alatt a kismalacok úgy feküd­nek, mint a „legtapasztaltabb hízók”, hogy minél kevesebb súlyt adjanak le, felesleges mozgással A dolgozók közép- j iskoláiban június első hetében írásbeli érettségi, június közepén szóbeli 25 OUO-ren fejezik be tanul­mányaikat az idén a dolgozók középiskoláinak 4. évfolyama­in. A gimnáziumok és a közgaz­dasági technikumok esti és le­velező tagozatainak tanév vé­gi „menetrendjét” már össze­állították. A 4. osztályokban mind az írásbeli, mind a szó­beli osztályvizsgákat május vé­géig befejezik. Az írásbeli érett­ségi vizsgák időpontja a gim­náziumokban június 3—4—5-e; a sorrend: magyar, matemati­ka. idegen nyelv. A közgazdasági techniku­mokban az írásbeli képesítő vizsgákat június 3-án, 4-én, 5-én és 8-án tartják, a sorrend: magyar, matematika, könyv­vitel, statisztika, esti tagozaton statisztika helyett vállalati gazdaságtan. A szóbeli érett­ségi, illetve képesítő vizsgákat Június közepén kezdik és jú­lius 15-ig bonyolítják le. Az idén már a dolgozók gim­náziumaiban is az új érettségi vizsgaszabályzat az irányadó. A gimnáziumok és a közgaz­dasági technikumok esti- és levelező-tagozatainak első, má­sodik és harmadik évfolyamai­ban az írásbeli osztályvizsgák­ra Június 9. és 15-e, a szóbeli osztályvizsgákra pedig június 22. és július 15-e között kerül sor. Tanulmányi vár — kombinált méterrúd és a többiek Ezt a várat is ostromolják, méghozzá a diákok. Egyetlen fegyvert használnak hozzá: a tudást, amit érdemjegyekkel minősítenek. A legjobb „harco­sok” érnek először a várba. Még a győzelmi lobogó sem hiányzik — mellette a legkivá­lóbb tanuló neve. A tanulmá­nyi vár tulajdonképpen ver­seny tábla. A kombinált méterrúd szét­szedhető necsak deciméterek- re, hanem fél és negyed méte­rekre is. A dallamok gyors rögzítését pedig a mozgatható hangjegyekkel lehet szinte pil­lanatok alatt megoldani, össze­tettebb technikai megoldást kö-j vetel a térképes kronológiai tábla, amelyen a helyes felele­tet a kigyulladó villanykörték segítségével a tanuló maga el­lenőrzi. A kicsinyített város- részlet a helyes közlekedés be­gyakorlását teszi lehetővé. Mo­dem tömbházak között „suhan­nak” az autók, a járművek és lépkednek a „gyalogosok”. Ilyen is van. Egyszerű, és mégis nagy se­gítség a kézben tartható dinien, ziós rács, ami a távlati arányok „látását” segíti elő. A pedagó­giai „játékok” sorába tartozik a szófajok felismerését szolgá­ló tábla, ami filmszerűen per­geti a szavakat és a „tekercset” könnyű cserélni. Az újításnak számító szem­léltető eszközök sorrendjében álljon itt a megvalósító peda­gógusok neve is: Bódy Ferenc- né, Gyöngyös, II, sz. iskola, Pa­lotai Mihályné, Gyöngyössoly- mos, Pituch Béláné, Halma j- ugra, Besztercei László, Gyön­gyös, II. sz. iskola, Menyhárt Józsefné, Gyöngyös, IV. sz. is­kola, Balázs Benjáminná, Gyöngyös, II. sz. iskola és Mol­nár István, Atkár. A felsorolás csali egy kis tö­redéke annak a sok valóban érdekes és hasznos segédesz­köznek, amit a gyöngyösi I. sz. iskolában láthatnak az ér­deklődők a kiállításon. És hogy mint vélekednek ezekről a „leg­illetékesebbek”, maguk a tanu­lók, bizonyítékként elég arra hivatkoznunk, hogy szünet nél­kül ott nézelődnek, sőt: óvat­lan pillanatokban ki is pró­bálják a kiállított tárgyakat. Nerp csoda, ők is türelmetle­nek. Utóvégre, róluk van szó. Reméljük, a sok hasznos esz­köz mielőbb általánosan elter­jed majd az iskolákban az is­meretközlés és a begyakorlás szolgálatában. (gmf) Uj veszp^püerp az epri várban Ha Dobó István esténként felébredne örök álmából, riadtan szólítaná a bástyákra vitézeit, hogy megvédjék a várat a tomboló fiatalok ká­ros tevékenységétől. A/, ugyanis eszébe sem jutna, hogy napszállta után magyar fiatalok, cs még fiatalabbak hordják össze egy rakásra a padokat, kitépik a földből a hulladékgyűjtő kosarakat, le­verik a villanykörtéket, tör­delik a fákat és bokrokat. Bakó Ferenc, a vár Igazga­tója, tehetetlen velük szem­ben. Állandóan keresi a meg­oldást, hogy a 250 ezer fo­rint, melyet az 1904-es évben parkosításra fordítanak, ne vesszen kárba. Figyelmeztető táblák légiói kérnek: kímél­jük a műemlékeket, a kör­nyezetet. Ezrek és ezrek gyö­nyörködnek a műemlékek­ben az ország minden tájáról és külföldről egyaránt. A vá­lasz a figyelmeztető táblák­ra: újabb rombolás. Tegnap reggel Gárdonyi sírjánál tör­ték apró darabokra a figyel­meztető táblát. Milyen kiváló eredménye­ket érhetnének el ezek a mo­dern fiatalok, ha fölösleges energiájukat rombolás he­lyett munkára, sportra, eset­leg társadalmi munkában parkosításra fordítanák. Jó volna, ha a rendőrség min­den este rendszeresen ellen­őrizné a vár területét, és pél­dásan megbüntetné a tetten ért rongálókat. Bizonyára gondolkodóba esnének ezek a huligánok, és lemondanának vandál kedvteléseikről. Ha ez sem segít, akkor pe­dig le keit zárni a várat éj­szakára. hogy felelőtlen ele­mek ne tehessék tönkre órák alatt hosszú napok fáradsá­gos munkáját. My Cédula a »sebben A cédulát a nadrág zsebében találta meg a fiam. A nadrágot a budapesti Új Élet Ruházati Ktsz készítette. Viselje egészséggel! A kis ró­zsaszín karton egyik oldalát ez a jókívánság tölti ki. Kedv-s figyelmesség és kissé még szo­katlan. Az említett cédulának azon­ban két oldala van. A másikon a következő szöveggel: „Lelki­Vonattal még más­fél óra sem lesz, hogy az ember Budapest­ről Miskolcra érjen — hála a technikának... Repülőgéppel még három óra sem lesz, hogy az ember Euró­pából az Egyesült Ál­lamokba érkezzék ... űrhajóval másfél óra sem lesz, hogy az ember megkerülje az egész szépséges Föl­det ,.. Fotonrakétával né­hány perc lesz majd, hogy az ember a Földről eljusson a naprendszer legtávo­labbi bolygójára, Fotonrakétával már ma egy teljes nap, idegenvezető nélkül, míg az ember Eger egyik végéről a má­sikra eljut,.. Úgy látszik, a je­lenlegi fotonrakéták még sok kívánnivalót maguk hagynak iyínt!? (-6) ismeretes, gondos munkával törekszünk a fogyasztók jó mi­nőségű ruházati cikkel való el­látására, Kérjük, írja meg ne­künk, mennyiben sikerült ezzel a termékkel megelégedését el­nyernünk.” Közölhetem, hogy a kék út- tőrőnadrág több oknál fogva is nagyon tetszik a fiamnak. Először: mert Jó, szabása kifo­gástalan, sok zseb van rajta, ami a fiúknál nem utolsó szem­pont; és: mert a fiam nagyon várja a kisdobossá való ava­tását. Nekem 1« több okom van tetszésem nyilvánítására, Elő­ször: ilyennek képzelem el a szocialista szövetkezeti Ipar működését. Azaz: valóban, a vásárlók érdékét tartja szem előtt, annak lehetőleg kifogás­talan kielégítésére törekszik, éppen ezért, kíváncsi a fogyasz­tó véleményére. Másodszor; szakit azzal a szemlélettel, hogy „eszi, nem eszi, nem kap mást”. És ez is nagyon jó dolog. Elnézést kérek, talán túlzás­nak tűnik, de úgy gondolom, az ilyen kis „cédulák” is jelzik nálunk az általános változás tartalmát. Mert minden forma mögött ott van a tartalom is! Úgy örülne a szívem, ha ilyen kis kartonocskát egyre több termékben találhatnék. Ha ezek a szaporodó kartonok nem csak formálisan terjedné­nek el. Azt sem bánnám, ha legközelebb egy újonnan át­adott lakóház oldalán olvas­hatnám az idézett szöveget —« megfelelő átalakítással. Vágyálom? Nem hiszem. ■ (g. molnár) — KÉREM A KŐVETKE­ZŐT... Fénylő, koromfekete fürtű, fehér arcú, négy-ötéves forma kis cigánylény nyit az orvosi rendelőbe. Élénken villogó sze­mét riadtan jártatja körben, gyanúsan méregeti a fehér köpenyes, magas orvost. — Mi a baj, Márta, kis barát­nőm? — Itt fáj... a gyomrom. — Gyere ide. — .., de nekem injekció nem kell! Inkább már megyek is! — Nem kell injekció? — Nem — s még az arcát is eltorzítja a tűszúrás gondola­tára. — Az fáj! A vizsgálat rövid. A diagnó­zis pontos. Kész a recept is. — Akkor gyerünk azzal az injekcióval...! — Az orvosnak csak a szeme mosolyog. A kis­lány komolyan nézi, mint aki nem érti a tréfát és huncut- kodva, őszintén, kedvesen játssza a félőset. Kora délelőtt Alig múlt nyolc óra. Egymást követik az emberek, fiatalok és időseb­bek, egészségüket féltő siro- kiak, dr. Szigethi Béla rende­lőjében. Így kezdődik az orvos minden napja a faluban. Orvosi rendelőben ritka szo­kás a mosoly. A falak, a búto­rok fehérsége, műszerek, fogók, csipeszek, kések, tűk hideg, fé­mes csillogása enyhén rettene­tét parancsoló. Szigethi doktor rendelőjében a finom derű je­lenti a „genius loci”-t, a hely szellemét. Huszonegy éve or­vos, ebből tizenhét év óta Sí­rokban. Mindenkit ismer, tud­ja kinek-kinek eddig volt ha­ját. Bizarr hasonlat: úgy isme­ri a különféle betegségeket, mint Lucullus ismerte az ínyenc ételeket! Precíz, meg­bízható „kórtérképet” őriz a Vizit a gyárban Asszonyok éjjeli műszakban — Ablak nélküli üzemek — „Kórtórkép" Poéma a helyi-állásról faluról, az emberekről — kar­tonjain. HUSZONKILENC ÉVES, tele ambícióval — szülész és nőgyó­gyász —, amikor ide helyezik az omladékos vár falujába. Nem gondol ittmaradásra, sok a munka meg nehéz is. Terpes, Szajla, Bükkszék és Sírok — biciklizés naponta órák ho6z- szat, esőben, sárban, hóziva­tarban, éjjel is, ha megzörge­tik lakása ablakát Nemzedé­kek nőttek fel keze alatt; aki­ket világra segített, már szak­mát tanultak, érettségizni fog­nak vagy a férjhezmenés ter­veit szövögetik. Három utca, kétszáz ház, a házakban füstölgő petróleum- lámpa. barlang-lakások — ezzel már el Is mondtam a 17 év előtti Sirokot Az orvos is ott döntögette az oszlopoknak való fatörzseket az erdőn, a falu suhancaival, — úgy lett vil­lany. Gazdagabb, sokszínűbb a mai pannó. Mi hozta a mélyreható vál­tozásokat? — A gyár. A gyár, amely feltépte a tá­jat, átfaragta az egész életet, a parasztból meg a fiából, akik máshoz se értettek, csak a földhöz, munkást nevelt, gép­hez bonyolult szerkezetekhez értő munkást A gyár, amely a gyomot, giz-gazt tenyésző la­pályra blokkokat, tömbépüle­teket, modem városnegyedet növesztett. A gyár, amelynek első téglájától üzemorvosa. Festői völgyereszkedésben áll a gyár, a Mátravidéki Fém­művek. Három—öt órát tölt itt naponta. Rendelés előtt vagy után üzemrészeket látogat: ki­cserélték-e már az akutt, ósdi berendezéseket, megoldották-e a kifogásolt munkavédelmi problémákat. Vizsgálódik, em­berekkel beszélget Vizitel. — Fiatal a gyár és igen kor­szerűtlen. Csak úgy lehet szel­lőztetni, ha kiverik az ablako­kat. Ablakok? Tenyérnyi üvegszemek a betonfalba épít­ve. Még rámájuk sincs. A 3-AS ÜZEMBEN nemrég orvosi bizottság járt, s az üzem vezetőinek asztalára tették le vaskos jelentésüket Az üzem robbanás- és tűzveszélyes, a benzol-szennyezettség a meg­engedettnél jóval magasabb. Egy év óta nyűgölődnek a szel­lőztető berendezések átalakítá­sával. Miért baj, hogy nyűgő- lődnek? Az itt dolgozó mun­kásnőik 10 százaléka terhes, életet hord a szíve alatt. — Dante pokla csak díszlet­ként hatott ez edző üzem mel­lett, A legnagyobb gázban, ko­romban, gőzben dolgoztak itt az emberek. Hosszú évek küz­delme után megoldódott az it­teniek sorsa. Új helyiséget épí­tettek, emberi feltételekkel, kö­rülményekkel, s minden üzemi ártalmat száműztünk. Az orvos egyedül hiába ve­rekszik. A gyár vezetőinek jó szándéka, akarata is kevés legtöbbször, mert nincs pénz, hogy változtatni tudjanak az évtizedes állapotokon. — A 4-es üzem. egészségügyi helyzete a legoptimálisabb. Szalagosították a munkafolya­matokat, ventillátorok, elszí­vóberendezések biztosítják a jó levegőt. Nincs túlzsúfoltság, renyheség. így kellene mutat­nia minden üzemnek. A gyár orvosi rendelője csendes. Bútorzata, berendezé­se puritán, egyszerű. A folyo­só homályában emberek gyü­lekeznek. Olajfaltos, kék ove- rallos férfiak. Hallgatag, fá­radt vonású asszonyok. — Ha úgy tehetném, rajtuk segítenék legelőbb. Az asszo­nyokon. Éjszakai műszakban csak férfiakat dolgoztatnék. Az asszonynak ott a család. 2-3-4 gyerek, akiket el kell látnia s nem pihenhet le. hogy éjszakai fáradtsága elszálljon. Ideges, ingerlékeny, kedvetlen, a mun­káját sem tudja úgy végezni a gyárban, ahogyan kéne. S eljönnek vizsgálatra. Ám min­den marad a , régiben, mert nincs orvosi ok, hogy könnyí­teni lehetne terhükön. S a bölcsőde, óvoda, napközig a szociális körülmények’ A te­lepen semmi hiba. A gyár munkásai-húsz községből ötvö­ződnek. De nincs mind a húsz községben1 bölcsőde, óvoda vagy napközi!! íme, a népese­dési vita kontrája. Sajnálko­zunk, okokat keresünk, miért születik kevés gyerek — ez az egyik oldal. A másik: az éjjeli műszakból hazatérő asszony maga kell, hogy gondoskodjon gyermekeiről. nem adhatja bölcsődébe, óvodába, napközi­be, mert ezek száma is kevés, mint a születő gyermekeké. — Kik lehetnének szimpati- kusabbak egy szülész és nő­gyógyász számára? Férfiak, nők? Amíg nincs biológiai egyenjogúság, csakis a nők. Jobban szeretnek dolgozni, ke­vés közöttük a szimuláns. És mondok valamit: évente 10—15 férfit küldök alkoholelvonó kúrára. Nőt még egyet sem kellett küldeni... HUSZONEGY ÉVE orvos Szigethi doktor, ebből tizenhét év óta Sírokban. S a gyár szü­letésétől üzemorvos. Lassan, észrevétlenül is felszívódott ereibe, sejtjeibe, idegiszálaiba ez a vidék Csodákat nem mű­velt — gyógyított. Gyerekeket, öregeket. És gyógyít még, amíg ereje bírja, s lélegzeni tud. Negyvenhat éves. Pataky Dezső r: 1964. május 20., A jo gondozás — fél siker E szavakkal toldja meg a mezőgazdász az elnök fejtege­tését, s nem győzi dicsérni Kő- izegl Józsefet, aki 9 éves kora Sta foglalkozik sertésekkel, s idős létére most se restell <a- nulni... és tanítani. — Már a törzsállomány ti­ll ak Hasánál kezdtük a rekord megalapozását — veszi át a jzót újra az elnök. — Olyan anyakocáink vannak, amelyek 20-nál magasabb fialasi átlag­gal vitték el a pálmát a kör­nyéken. S a gondozók úgy vi­gyáznak minden állatra, mint­ha az lenne az egyetlen. — Ha bajt észlelünk, rög­tön kapják a kamillateát, tet- ránt, vagy amilyen orvosság szükséges. Itt vám minden elő­készítve, az Összes várható be­tegség ellenszere —, tart szak­szerű egészségügyi előadást a szövetkezet vezetője, majd a »eszed rákanyarodik a bajokra; kevés a hely, 60 hízónak való helyen majdnem 10Ö-at tarta­nak — mutatják a külsőre sem Impozáns, alacsony, sárba ra­gadt épületet, ahol a rekord született. Hát még összefogva... — Így is majdnem egymillió forint bevételt hozott tavaly az állattenyésztés. Öt forinton fe­lüli nyereséget értünk el min­den kiló sertéshúson... Az idén is 200 darab körül aka* runk átadni. És csák a ser­tés neveléséből, hizlalásából 'élmillió forint bevételre szá­mítunk. Hát ha még exportra menne... — De ahhoz kevés a miénk.., számszerűleg folytatja az el­nöki gondolatmenetét Tóth Béla. — Már szóba hoztuk a kör­nyékbeli tsz-éknél, jó lenne szakosítani az állattenyésztést.' Együttesen, nagy tételben ol­csóbban hizlalhatnánk, nevel­hetnénk — szól elképzeléséről Pichler Ede. Hallgatjuk az elnök bizakodó szavait, amely mögött még ott zajonganak, ha láthataianul is, a kishitűek, a legyintők, a sa­ját szemüknek se hívők, akik ha meghallgatják Is a világ- rangot biztosító, jövedelmező új hízlalási módszerekről szóló híreket, csak hitetlenkedve csóválják a fejüket. Ahelyett, hogy elmennének Egerbaktára... tanulni. Kovács Endre

Next

/
Thumbnails
Contents