Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

2 NÉPÜJSAG 1964. április 14., kedA i Hruscsov befizette a »zöget küldöttség magyarországi látogatásáról Teljes nézetazonosság valamennyi kérdésben (Folytatás az 1. oldalról) tette a magyar nép felszabadu­lásának, történelme új, dicső fejezetének kezdetét. Attól a pillanattól kezdve, hogy átléptük a szovjet—ma­gyar határt, mindenütt éreztük ezt az ünnepi légkört, a barát­ság és a testvériség, a meleg vendégszeretet légkörét. Magyar barátainknál tett lá­togatásunk nemcsak kellemes volt, ha­nem rendkívül hasznos is. Rendkívül elégedettek va­gyunk magyar barátaink­kal folytatott megbeszélé­seinkkel. Megbeszéléseink nyíltak, ba­rátiak voltak, ezek során ahogy mondani szokás —, fél szóból is megértettük egymást. Nem kellett óvatosan megválogatni a diplomatikus kifejezéseket, attóJ tartva, hogy véletlenül félreértik szavainkat. így csak a legközelebbi barátok beszél­gethetnek egymással, azok; akiknek egységesek nézeteik, egységes elvi, marxista—lenin­ista az álláspontjuk. A magyar kommunisták pártjának helyes marxista— leninista irányvonala, a töme­gek között végzett hatalmas szervező és politikai munkája megérdemelt „ megbecsülést szerzett a pártnak, megszerez­te az ország dolgozó népének aktív támógatását. A felvirágzás igazi tavasza Hruscsov ezután a magyar- országi gazdasági eredmények­ről beszélt, majd így folytat­ta: Küldöttségünk járt egy bu­dapesti villamosipari üzemben és egy optikai gyárban, vala­mint a Borsodi Vegyikombi­nátban. Üzemlátogatásunkról jó benyomásokkal tértünk visz- sza. Legszebb emlékünk a munkásokkal végbement talál­kozás. * Mindegyik gyűlés — már­pedig mindhárom gyárban tartottak ilyet — országa­ink népei testvéri barátsá­gának, a szocialista inter­nacionalizmusnak hatalmas erejű demonstrációja lett. Ezután a magyar mezőgazda­ságról beszélt a szovjet kor­mányfő. Sikeresen megvalósult a parasztgazdaságok szövetke­zeti alapra helyezése, lerakták falun a szocializmus szilárd alapjait — mondotta. Ma a magyar falu a felvi­rágzás igazi tavaszát éli. A parasztság életszínvonala szakadatlanul emelkedik. A Magyar Szocialista Munkás­párt hozzáértő módon oldotta meg a szocialista építés e rend­kívül nehéz feladatát. A falu szocialista építésének időszaká­ban állandóan nőtt a mezőgaz­dasági termelés. A Bábolnai Állami Gazda­ságban szerzett tapasztalatai­nak ismertetése után Hruscsov igy folytatta beszédét: A magyar dolgozók életével ismerkedve láttuk, milyen na­gyot lendült az országban a kulturális forradalom. A tan­intézetek szélesre tárták kapui­kat a munkások, parasztok és értelmiségiek gyermekei előtt. A könyv, a színház, a mo­zi a művészet minden ága a nép vívmányává vált. Küldöttségünknek megható találkozása volt a magyar if­júsággal: a miskolci műszaki egyetem diákjaival. Itt sok ezer hallgató tanul. Hruscsov ezután kijelentette: Az a teljes nézetazonosság, amely a tárgyalások során va­lamennyi érintet^ kérdésben megnyilvánult, sem a mi szá­munkra, sem pedig a magyar élvtársaink számára nem volt meglepetés. Pártjaink, kormá­nyaink között a legszorosabb kapcsolatok állnak fent, rend­szeresen tanácskozunk egy­mással. Nézeteink egybeesése tör­vényszerű, természetes kö­vetkezménye a szovjet— magyar kapcsolatok fej­lődésének, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Mun­káspárt állandó erőfeszíté­seinek, amelyek a szovjet­magyar együttműködésnek megszilárdítására irányul­nak. Ezután Nyikita Hruscsov megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja egységesen értékeli a Kínai Kommunista Párt vezetőségé­nek nézeteit és tevékenységét. A KKP vezetőinek szakadár tevékenysége Magyar barátaink — mon­dotta a szovjet kormányfő — teljes megértéssel és helyeslés­sel fogadták az SZKP Közpon­ti Bizottsága februári teljes ülé­sének határozatát és Szuszlov elvtárs előadói beszédét a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak a kommunista világmoz­galom egységéért vívott harcá­ról. Pártjaink megállapítják, hogy a Kinai Kommunista Párt vezetői a stratégia és tak­tika minden alapvető kér­désében eltérnek a kommu­nista világmozgalom lenini irányvonalától, amelyet a moszkvai tanácskozásokon közösen dolgoztak ki. A kínai vezetők meghirdet­ték külön irányvonalukat, amely a kispolgári kalandorsá- got a nagyhatalmi sovinizmust ömleszti egybe. A kínai szaka- dárok a dolog lényegét tekint­ve, egész sor kérdésben trockis- ta álláspontra helyezkednek. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt úgy véli, hogy a kialakult helyzetben határozot­tan vissza kell utasítani a kínai vezetők antileninista koncep­cióját és aknamunkáját. XX. kongresszusa után pár­tunk, miként más testvérpártok is, sokat dolgozott, hogy meg­szüntesse a sztálini személyi kultusz súlyos következmé­nyeit és helyreállítsa a lenini elveket a nemzetközi kom­munista mozgalomban, a szo­cialista testvérországok kap­csolataiban. Kölcsönös kapcsolataink­ból egyszer s mindenkorra kiküszöböltük a nem egyenjogúságnak, egy or- V szág tapasztalatai és poli- ' tikája más testvérországok­ra való rákényszcrítésének mindennemű elemét. Egységünk a marxizmus— leninizmus, a proletár nemzet­köziség elvein alapszik. A célok és az alapvető ér­dekek közössége fűz össze bennünket. Abból indulunk ki, hogy a szocialista népek közösségében nem lehetnek nagyok és kicsik, feddhetetlen- tanítók és aláza­tos tanítványok. Mi valameny- nyien tanulunk egymástól, se­gítünk egymásnak, együtt gon­dolkodunk arról, hogyan épít­sük jobban az új életet, szí­vünkön viseljük a kommunis­ta világmozgalom közös érde­keit, közös forradalmi ügyün­ket. A kínai vezetőik ellenzik ezt Ök különleges szerepre tarta­nak számot a szocialista tábor­ban és a kommunista világ­mozgalomban. A pártok és ál­lamok kapcsolataiban szeret­nék visszaállítani azt a rend­szert és azokat a módszereket, amelyek a sztálini személyi kultusz idején uralkodtak. Ezek az idők azonban visszavonha­tatlanul elmúltak. A szovjet dolgozók mélyen tisztelik Kádár Jánost Erőnk, bölcsességünk a for­radalmi marxista—leninista el­méletben, az összes testvérpár­tok, az összes szocialista orszá­gok, az összes forradalmi né­pek kollektív gondolkodásában, kollektív tapasztalataiban rej­lik. Ez pártunk álláspontja, ez magyar barátaink álláspontja is! Ebben a közÖ9 harcban erő­södik és edződik pártjaink egysége, a Szovjetunió és Ma­gyarország népeinek barátsága. A szovjet—magyar barátság erősítésében nagy érdemek ille­tik meg Káplár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökét. A magyar kommunis­ták körében végzett serény te­vékenységével Kádár elvtárs kiemelkedő szerepet játszott a népének felszabadulásáért, a szocializmusért, a szovjet és a magyar dolgozók közös ügyé­nek diadaláért folytatott harc­ban. A szovjet dolgozók nagyra becsülik és tisztelik Kádár elv­társat, mint a Magyar Népköz- társaság kiváló államférfiát és pártszemélyiségét, a nemzetkö­zi kommunista mozgalom ki­emelkedő alakját, mint nagy­lelkű, jó szívű embert. Országunk kommunista és pártomkívüli dolgozóinak szeré­té tét és megbecsülését Kádár János elvtárs iránt juttatta ékesen kifejezésre a Szovjet­unió Hőse címmel történt ki­tüntetése. Különösen jólesett nekem, hogy az SZKP Közpon­ti Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnök­ségének megbízásából én nyújthattam át Kádár elvtárs- nák a Lenin-rendat és a Szov­jetunió Hőse kitüntetés arany- csillagát. Az egész magyar nép meg­elégedéssel fogadta e ma­gas kitüntetést. Elvtársak:! Mielőtt a szovjet küldöttség elutazott Budapest­ről, részt vettünk egy szovjet— magyar barátsági gyűlésen. A sajtó, a rádió és a televízió már tájékoztatott erről a gyűlésről, arról a megható szívélyes lég­körről, amely a gyűlésen ural­kodott. Mégis semmiféle szó­val nem lehet kifejezni azt a szívből fakadó melegséget, őszinte örörrtet, amelyet mi, e gyűlés részvevői éreztünk. Kedves Barátaim! Engedjék meg, hogy befejezésül ismétel­ten szívből köszönetét mond­jak magyar barátainknak ven­dégszeretetükért, és újabb nagy sikereket kívánjak a magyar népnek a szocializmus építésé­iben. Mély meggyőződésem, hogy a szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi látoga­tása, ugyanúgy mint a magyar párt- és kormányküldöttségnek Kádár János elvtárs Vezetésé­vé tavaly a Szovjetunióban tett, lá'ncV '*' lépés Népköztársaság népei • közötti megbonthatauan its.véri ba­rátság fejlesztésének és erősí­tésének útján. Tizenhét ország tv-je közvetítette a beszédet Két hete nem kerülnek le a szovjet újságok első oldalairól a magyarországi látogatás ese­ményei. Ennék az útnak jelen­tős záróakkordja a szovjet, kor­mányfő nagy beszéde magyar- országi tárgyalásairól és a nemzetközi helyzetről. A nem­zetközi érdeklődés a beszéd iránt példa nélkül áll. Az Intervízió központjában nyert felvilágosítás szerint a következő országok vették át egyenes adásban a helyi idő szerint délután 5 órakor el­hangzott beszédét: Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Ausztria, Belgium, Hollandia, Dánia. Olaszország, Norvégia, Finnor­szág, Franciaország, gz NSZK és Svédország. Így a Szovjetunióval együtt tizenhét ország televíziós állo­másai közvetítették egyenes adásban a beszédet. TASZSZ-közlemény a „Poljot-2” felbocsátásáról A világűr meghódításának programja szerint a Szovjet­I unió vasárnap felbocsátotta a l második irányítható és manő- I verező kozmikus repülő testet, | a „Poljot—2”-t. A kozmikus ; kísérletnek az a célja, hogy to- ! vább tökéletesítsék a minden i irányba nagy mérvű manőve­rezésre képes kozmikus repülő ! testeket és kidolgozzák a koz- j mikus berendezések közel ho- j zásának és találkozásának fel- ! adatával kapcsolatos kérdé- | seket. | A kozmikus manőverezések I és az űrrepülés stabilizálása céljából a „Poljot—2”-t külön­leges vezérlő berendezéssel ét hajtómű-rendszerrel szerelték fel. A kozmikus repülőtesten tudományos kutatókészüléket, rádiótelemetrikus rendszert és egy adót helyeztek el, amely 19 895 megaherz frekvencián dolgozik. A hordozó rakétáról történt leválasztás és a ballisztikus repülés után a „Poljot—2” koz­mikus repülő testet különleges hajtómű-berendezés segítségé­vel a kiinduló pályára vezérel­ték és a kozmikus repülő test a megadott program értelmé­ben több manőverezést vég­zett különböző irányba. Az egyenlítő térségében végzett egyik manőver következtében a kozmikus repülő test lénye­gesen megváltoztatta a pálya- sík hajlásszögét. A manőverezés egész prog­ramjának végrehajtása után a „Poljot-2” végleges pályájá­nak adatai a következők: az egyenlítő síkjával bezárt szög 58,06 fok; apogeum 500 kilo­méter, perigeum 310 kilométer; a kozmikus repülő test ezen a pályán 92,4 perc alatt tesz meg egy fordulatot. A „Poljot—2” a repülés idő­tartama alatt többször megfor­dult tengelye körül és betájol­ta magát a megadott program szerint A kozmikus repülő test állandó stabilizálása és manőverezése céljából több­ször bekapcsolták az erre szol­gáló külön hajtóműveket. A rádiótelemetrikus készü­lék végzi a kozmikus térség kutatásával összefüggő tudo­mányos értesülések továbbí­tását. A „Poljot—2” útját a Szov­jetunió területén elhelyezett földi irányító és mérőállomá­sok figyelik és ezek fogják fel a telemetrikus adatokat is. A „Poljot—2” kozmikus re­pülő test felbocsátásával a Szovjetunió további fontos lé­pést tett a manőverező kozmi­kus repülő testek tökéletesíté­sében és a világűr meghódítá­sában. Közel 14 órás szakadatlan tárgyalás után sem született megállapodás a belga kormány és a társadalombiztosítási rendszer miatt április elseje óta sztrájkoló orvosok kötótt. A kormány a tárgyalások kudarca után vasárnap reggel rendkívüli ülésre ült össze, hogy meghozza a halaszthatat­lan intézkedéseket a betegellá­tás biztosítására. Az ülésen kettős határozatot hoztak: — Börtönbüntetés terhe mel­lett kötelezik az állami, vagy magánkórházaknál működő or­vosokat, hogy haladéktalanul foglalják el helyüket; — a hadügyminisztérium azonnali katonai szolgálatra hívja be a tartalékos katona­orvosokat — szám szerint 3600 személyt. A tartalékos tisztek a behívó kézhezvétele után illeté­kes tartományi hatóságuknál kötelesek jelentkezni. A tizenkétezer orvos április elseje óta tartó sztrájkja miatt rendkívül súlyossá vált a hely­zet Belgiumban. Szombaton legalább egy tucatnyi fertőző gyermek-megbetegedést jelen­tettek két tartományból, és a járvány elterjedéssel fenyeget. A lengyel párt- és kormány küídöttség Moszkvában Gomulka é# Jozef Cyranki- ewicz vezetésével hétfőn Moszkvába érkezett a Lengyel Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A delegáció az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghí­vására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A vendégeket a repülőtéren Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztáz Mikojan és több más s~ovjet vezető fogadta. Hruscsov és Gomulka rövid beszédet mondott a repülőté­ren. A belga orvoskamara reak­ciós vezetősége ellen, és az or­vosok embertelen eljárása miatt, a belga dolgozók szómba, ton hatalmas tüntetést rendez­tek Courtraiban és Tumhout- ban. Hétfőn reggel a belga kor­mány újabb minisztertanácsi ülést tartott, hogy tanulmá­nyozza a sztrájkoló orvosok katonai behívásával az orvos­sztrájkban előállt újabb hely­zetet. A minisztertanácsi ülésen Gilson belügyminiszter számolt be a helyzetről és közölte, hogy a katonai behívásnak eddig 2172 orvos tett eleget. A sztrájk hétfőn délelőtt meg­szűnt Malinesben és környé­kén. Körülbelül száz orvos kü­lön megállapodást kötött a társadalombiztosító intézet he­lyi vezetőségével. A megálla­podást 95 orvos fogadta el, kö­rülbelül 40 ellene szavazott. A belga püspöki kar felhí­vással fordult az orvosokhoz, kérve őket, hogy a betegeknek minden lehető orvosi ellátást adjanak meg, és ne szorítkoz­zanak csak a sürgős és súlyos esetiek ellátására. Rendkívüti intézkedések a belga orvossztrájk letörésére Fokozódik a harc a gyarmatosítás ellen — Egyre szorosabbá válik az afrikai népek egysége Magyar megfigyelő az Afroázsiai Szolidaritási Tanács ülésén Nemrégiben tartották az Afroázsiai Szolidaritási Tanács 6. ülését Algéria fővárosában. Koltai Ferencné, a nemzeti függetlenségükért küzdő né­pek megsegítésére alakult ma­gyar szolidaritási bizottság tit­kára, aki megfigyelőként részt vett a konferencián, a követ­kezőkben tájékoztatta a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társát a tanácskozás tapaszta­latairól. — Az Afroázsiai Szolidari­tási Tanács kétévenként ülése­zik — mondta. — Mostani, 6. ülése iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, 70 ország kép­viseltette magát az ötnapos ta­nácskozáson. A tanácsülésen az afrikai, illetőleg az ázsiai országok' képviselőin, valamint a szocialista országok néhány megfigyelőin kívül a vendég­látó algériai kormány meghí­vására Magyarország Is meg­figyelővel képviseltette magát. Latin-Amerikából Kuba és Brit-Guyana megfigyelői vol­tak jelen. — A vendéglátó Algéria né­pe nagy érdeklődéssel figyelte a tanácskozást. Ben Bella el­nök is részt vett a megnyitón és beszédet is mondott. Beszé­dének alapgondolata, hogy az afrikai egység és a felszaba­dító mozgalmak egyik legna­gyobb ellensége, a nemzeti ön­zés, szinte szállóigiévé vált, a tanácskozás későbbi szakaszá­ban is gyakran visszatértek rá a küldöttek. — Teljes volt az egység ab­ban, hogy az afrikai és ázsiai országoknak össze kell fog- niok a még fel nem szabadí­tott országok szabadságáért. Ezeknek az országoknak kép­viselői szenvedélyes hangon fejezték ki eltökéltségüket a gyarmati iga lerázására. A ta­nácsülés nagy rokonszenwel és helyesléssel fogadta a por­tugál gyarmatok — Angola, Mocambique, Portugál-Guinea — képviselőinek bejelentését, hogy készek fegyverrel vívni ki szabadságukat, és harcukat mindaddig folytatják, amíg a gyarmatosítók le nem monda­nak elnyomó törekvéseikről. Nagy lelkesedés fogadta a kongói nemzeti felszabadítási mozgalom megalakulásának bejelentését, valamint azt, hogy a mozgalom Lumumba szelle­mében kíván küzdeni az or­szág teljes felszabadításáért. Az ellenállás, illetőleg a fegy­veres harc máris több tarto­mányban megkezdődött’ — Hasonlóképpen nagy tet­széssel fogadták a dél-afrikai nemzeti kongresszus küldött­sége vezetőjének, Robert Reshanak beszédét, amelyben megbélyegezte a fajüldöző dél- afrikai kormány elnyomó po­litikáját. — A tanácskozás részvevői megelégedéssel és nagy tet­széssel fogadták a Szovjetunió képviselőjének, Gafurovnak beszédét, aki a szabadságukért küzdő népek határozott meg­segítését sürgette és egész sor konkrét javaslatot tett, töb­bek között a gyarmatosító és a faji megkülönböztetésen ala­puló rendszerek felszámolásá­ra. Javasolta, hogy az afrikai és ázsiai államok támogassák a vitás határkérdések békés megoldását; segítsék a dél­amerikai népek harcát. Sür­gette a Kuba-ellenes gazdasági blokád felszámolását, stb. — A kínai küldöttség sajná­latos módon az értekezletet szovjetellenes propagandájára akarta felhasználni. A kínaiak kirohanásai megdöbbenést kel­tettek a tanácskozás részve­vőinek körében, de nem, tud­ták meggyengíteni az értekez­let egységes állásfoglalását a két világrész népeit érdeklő fá kérdésekben. — Kiviláglott ez a konferen­cia határozataiból is. összesen 36 határozatot fogadtak el. Többek között állást foglaltak a népek közötti megértés és a békés egymás mellett élés, a különböző rendszerű államok együttműködése, a leszerelés, a nukleáris kísérletek betiltása mellett. Elítélték és lépéseket sürgetnek a dél-afrikai faj­üldözés ellen. — Kudarcot vallott a kí­naiaknak az a törekvése is, hogy kettészakítsák az afro­ázsiai szolidaritási mozgalmat. Sőt éppen az algériai küldött javaslata alapján várható, hogy a mozgalmat Latin-Ame- rikára is kiterjesztik és a leg­közelebbi tanácsülést már mint az afroázsiai, latin-amerikai népek szolidaritási tanácsának ülését hívják össze. — Az arab országok képvi­selői következetesen állást fog­laltak a gyarmatosítás és a neokolonializmus elleni egysé­ges harc kérdésében. Minden támogatást megígértek a sza­badságukért küzdő népeknek. Ugyanakkor külön aláhúzták az arab népek egységének szükségességét. — Az algériai sajtó még Sekov, Touré guineai elnök lá­togatása mellett is jelentő? he­lyet szentelt a konferencia ta­nácskozásainak. A lapok min­den egyes küldött hozzászólá­sát részletesen ismertették és elemezték, ezenkívül szinte minden alkalmat megragad­ták, hogy aláhúzzák az afrikai és ázsiai népek összefogásának jelentőségét. Nincs helye a széthúzásnak — állapították meg ismételten —, mert a sza­badságukat elnyert, vagy érte harcoló népek csak egvQttes erővel tudják szaba’ ígukat, fejlődésüket biztosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents