Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

1964. április 14., kedd / NÉPÚJSÁG t A járási pártbizottsági ülések után Felvétel az Állami Balett Intézetbe A járási pártbizottságok az elmúlt héten kibővített ülésen tárgyalták meg a Központi Bi­zottságnak és a megyei párt- bizottságnak a mezőgazdaság helyzetéről, és fejlesztésének további feladatairól szóló hatá­rozatát. A pártbizottsági üléseken részt vettek pártonkívüli szak­emberek is, akik észrevételeik­kel, javaslataikkal segítették a munkát. A kibővített járási pártbi­zottsági ülésekről szólva min­denekelőtt ki kell emelni azt az őszinte és közvetlen hangot, amely ezeket az üléseket) jelle­mezte. A másik észrevétel, hogy a pártbizottsági ülések általában színvonalasak és eredményesek voltak. Ez a fel­szólalók magas számában, más­részről a beszámolók, a hatá­rozati javaslatok, de nem utol­sósorban a felszólalásokból mérhetők le. Mind a határo­zatok, mind a felszólalók a so­ron következő feladatokra, a gyakorlati munkára fordították a figyelmet. Keveset mondó, és mé# kevesebb eredményt hozó szép szavak helyett elemezték a munkát), következtetéseket vontak le a korábbi hibákból, megjelölték a közeli és távo­labbi feladatokat, a fejlődés perspektivikus útját. A Gyöngyösi Járási Pártbi­zottság határozata többek kö­zött őszintéin beszél arról, hogy a járásban a rét- és a legelő- gazdálkodás eddig nem volt ki. elégítő. A járás 9 200 hold rét- és legelőterületét eddig nem gondozták mindenütt szaksze­rűen, noha több szövetkezet már tett intézkedéseket ez irányban. Határozatot hoztak a rét- és legelőterületek karban­tartására. Ugyanebben a járás­ban elhatározták: „El kell érni, hogy két év átlagában szőlő­ből 21-22 mázsát kitermeljünk.” A Pétervásári Járási Pártbi­zottság egyetemlegesen állást foglalt többek között a pillan­gósok vetésterületének növelé­sében. Cél, hogy a vetésszer­kezetben a pillangósok aránya elérje a húsz százalékot. Nö­velni akarják a hozamokat és minőségi takarmány betakarí­tását tűzték ki célul. Hangsú­lyozták az állványos szénaszá­rítást, a szakaszos legeltetés fontosságát. A járási pártbizottság hatá­rozatait elolvasva, kirajzolódik a járás gyümölcsépítési terve, amely szerint 1965 végére már elérik az 1200 holdat. A Hatvani Járás Pártbizott­sági ülésének határozatai közül elsőnek talán a talajerő-után­pótlás és az öntözés problémá­ját lehetne kiemelni. A határo­zat szerint ez évben 800-1000 holdon végeznek másodvetés­ként zöldtrágyázást. Megkez­dik a vízrendezést. 1964-ben az öntözött terület a já­rásban 440 holddal nő, és így eléri az 1100 holdat. / Szembetűnő határoza­tok születtek az állattenyész­tés — ezen belül a tehén- és a kocaállomány növelésére. „... eí kell érni tehenenként és évenként a 2400 literes tej ho­zamot, valamint a szaporodási produktivitás 80 százalékossá­gát ...” A pártbizottság ülésén Rabec Lajos, a hatvani Lenin Terme­lőszövetkezet elnöke, a járás szövetkezeteit áruhús- és áru­gabona- termelési versenyre hívta ki. Vállalta, hogy szántó­egységenként 100 kg. húst ter­melnék. Versenykihívásukat részletesen nyilvánosságra hoz­zák. A pártbizottsági ülések meg­figyelőinek feltűnt az a szak- szerűség, amellyel a részvevők a kérdésekhez hozzászóltak. Akár az ipari növények ter­mesztéséről, akár a gyorsan ha­tó tényezőkről, vagy éppen az állattenyésztés problémáiról volt szó, minden kérdésben le­mérhető volt az alapos szakis­meret, a jóltájékozottság, a tisztánlátás. Határozott fejlődésként köny­velhető el, hogy a járás kom­munista és pártonkívüli veze­tői, a járási pártbizottságok a konkrét .munkát tartják mérvadónak, ezen keresztül mérik az embereket. A min­dennap végzett gyakorlati munka, a konkrét tevékenység az, amely tekintélyt, elismerést ad a párt- és szövetkezeti veze­tőknek, szövetkezeti gazdák­A BOLDOG ANYA Teljesült a vágyam, látom a fiamat! (Szűr—Szabó József rajza) nak és szakembereknek egy­aránt. A pártbizottsági ülések min­denütt állást foglaltak a párt- szervezetek gyakorlati munká­it, feladatait illetően is. Vilá­gossá vált, hogy a jó pártveze- tőktől, a kommunistáktól el­várják, hogy példamutatóan élen járjanak a termelésben,- értsenek szakmájukhoz, jól kép­zettek, tájékozottak legyenek és nem utolsósorban értsenek a szervezéshez, a párt-, a gaz­dasági élet irányításához. A napokban lezajlott járási pártbizottsági ülések színvona­la és munkája garancia arra, hogy azokat a fontos, a terme­lést elősegítő határozatokat, amelyeket ezeken az üléseken hoztak, időben válóra váltják és ezek a ma még csak papíron levő határozatok rövidesen több húsban, vajban, tojásban, nagyobb termésátlagokban je­lentkeznék majd. Sz. I. Felvételt hirdet az Állami Balett Intézet, mely szakmai­lag sokoldalúan képzett hiva­tásos táncművészeket nevel. Államunk minden támoga­tást megad ahhoz, hogy az in­tézet növendékei állami költsé­gen a legalaposabb képzést nyerjék 9 éven keresztül. Felvételre jelelj tkezhetnek 10-12 éves leány és' 10-14 éves korú fiú gyermekek, akik a tánchoz kedvet éreznek, elvé­gezték az általános iskola el­ső négy osztályát. Az intézet keretén belül működik egy ál­talános és középiskola, mely elvégzése után a tanulók érett­ségi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgára való je­lentkezések: május 1-től 15-ig, vidéki jelentkezők írásban, bu­dapesti jelentkezők személye­sen. A felvételi vizsga időpont­járól értesítik a jelentkezőket. (Cím: Állami Balett Intézet, Bp., V. Népköztársaság "útja 25. sz. Az első permetezés . . . A kedvező időjárást kihasználva megkezdték a házi és szórványgyümölcsösök permetezését. A hevesi járásban 16 földművesszövetkezeti brigád 120 magasnyomású háti és két motoros permetezővel járja a kerteket és végzi a fák perme­tezését. Képünkön a hevesi szövetkezet Nagy István brigád­ja a rügyfakadás előtti permetezést végzi. (Foto: Szabó Lajos) AZ ORSZÁGÚT mintha egy végeláthatatlan töltés lenne. Keresztülhasítja a vizet és bo­gárhátán biztosan halad a gép­kocsink. Mellettünk százas tempóiban száguldanak el a teherautók. Rakfelületük rogyásig tele só­derral, homokzsákkal. A pilla­natra feltűnő szélvédő üvegein fehér papíron piros betűkkel felirat: Árvízvédelem. Most minden szabad szállító- es?iközt bevet az árvízvédelmi kormánybiztosság. Kell a gá­takra. Tiszadobra délelőtt érkeztünk. — A gátőrt keresem — mond­tam egy borostás arcú, száraz kinézésű embernek. — Alszik az! Csak ennyit mondott. Ilyen rö­viden és máris fordult volna el tőlem. — Alszik? Ilyenkor?! — Hát hogyne aludna. Már vagy harminchat órája talpon volt. Még jó, hogy bírta eddig is. — Nagy volt itt a veszély? — Nagy az még most is. De Tehetett volna ennél jóval na­Az ár ellen Alszik a gátőr — Intézeti fiúk Kézről gyobb is a baj. Tegnap délután elég hosszú szakaszon alámarta a víz a gátat Alulról lopako­dott elő a víz. Először lassan, aztán egyszerre csak utat sza­kított magának. — Ha a gátőr akkor nincs a he­lyén?! Ne is beszéljünk róla ... — mondta a fáradt kinézésű, borostás arcú ismerősöm, aki már maga is második napja legény a gáton. AZTÁN RIADÓ az egész községben. Tiszadob apraja- nagyja talpra szökkent. Ásót, kapát, talicskát ragadott, ki-ki és neki a víznek. Nem volt ott fáradt, öreg, vagy asszony. Egyek voltak. Azonos cél vezette őket. Meg­védeni a községet! Megvédeni a híres vadasfcert őzeit, muflo­kézre naát. Megvédeni a sok ezer hold vetés területet! A Vízügyi Igazgatóság vala­mennyi gépét ide koncentrálta. Meg kellett akadályozni a gát­szakadását. A járási tanács­elnök személyesen vezette a munkálatokat. Fogyott a homok. S a víz csak nem akart megállni. Az új telepen háromszáz házat fe­nyegetett elöntéssel, ötvenből ki is költöztették a lakókat. Csak a legfontosabbat hozhat­ták magukkal az emberek. Kis vagyonkájukra mohón lesett az ár! Hatalmas kárálás közepet­te mentették a csirkéket. Ka­sokba, kosarakba, éppen ami volt. ... A gátra erősítés érkezett. A tisaadobi gyermekváros nevelt­jei szinte megsokszorozódott erővel lapátolták a homokot. Gyenge vállaikon hordták a súlyos zsákokat.- ...Még homokot! Még! — szálltak a piszkosszürke yiz felett az utasítások. Kora haj­nalban honvédségi alakulatok siettek a már fáradó helybeliek segítségére. Sok új teherautót hoztak. Friss, fiatal, erős ka­tonáikat. ... És ment a homok­zsák kézről kézre: egy szem­üveges, vörös hajú, nyurga in­tézeti legényke adta az úrveze­tőnek. Aki tovább a tanácstit­kárnak. S tőle két menyecske vette át, míg elért rendeltetési helyére. És ez az emberi összefogás­ból szövődött sűrű háló felfog­ta a vizet. Megfékezte a pisz­kos áradatot. AZ ÖTVEN HÁZBA lassan visszaköltöznek az emberek. A csirke ólakat elfoglalják a most már nyugodtan káráló baromfiak. így érthető már, hogy mi­ért aludt a gátőr! Regős István Szerződés mar van, de lesz-e hozzá pénz ? A Gyöngyösön székelő He­ves megyei Ruházati Ipari Vállalat is készül a közelgő tavaszra. Ízléses, modern vo­nalú divatcikkek — ruhák és női pantallók kerülnek ki a műhelyekből. De gondoskod­nak a fiatalabb generációról is. Gyártanak a serdülő lá­nyok részére szoknyát és egyéb ruhadarabokat. A kereskedelem igényli a változatos és modern ruhá­kat, amit talán az bizonyít leginkább, hogy a Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vál­lalat máris szerződést kötött ötezer női blúzra és kétezer szoknyára, ezenkívül 400 fér­fi pantallóra. Az elmúlt évek során gyak­ran akadt időszak, amikor nyersanyaghiány~ gátolta a vállalat folyamatos munkáját. Ám, jelenleg éppen fordított a helyzet. Nyersanyag van bőven és megfelelő kapaci­tással is rendelkeznek. Az áruszállításhoz szükségei szerződések is rendelkezésre állnak. Csupán egy dolog hi­ányzik és ez, __a pénzkeret! A szükséges összeg biztosí­tására fordultak most mint­egy 450 000 forintos túltelje- sítési kérelemmel a megyei tanács illetékes osztályához. Kérésük indokoltnak látszik és reméljük, hogy a kérelem meghallgatásra talál. Laczik Az elmúlt hét időjárása kedvezett a tavaszi munkák megkezdésének, a tavaszi szán­tás és vetés meggyorsításának. Az elmúlt napokban a megye valamennyi termelőszövetkeze­tében teljes erővel fogtak hoz­zá a márciusból elmaradt fel­adatok elvégzéséhez. Ennek következtében az őszi gabonák fej trágyázását 89 százalékban, a tavaszi szántást pedig 56 szá­zalékban sikerült már elvégez­ni. E munkák mellett sikerült a közös gazdaságok dolgozói­nak elérniük azt is, hogy a borsó, a mák és a tavaszi ár­pa vetése befejezés előtt áll. A gépek és az emberek a leg­utóbbi összesítések szerint, me­gyei vonatkozásban a borsót 82 százalékban, a tavaszi ár­pát 83 százalékban, a mákot pedig 97 százalékban juttatták a földbe. Említésre méltó ezen­kívül, hogy megkezdték a zab vetését is, amelyből eddig 705 holdat vetettek el. A szántás-vetési munka nem szünetel a munkaszüneti és ünnepi napokon sem. Tegnap a megye sok termelőszövetke­zetében dolgoztak az emberek, s több száz holdon juttatták földbe a magvakat, több száz holdat szántottak fel a gépek. Ha az időjárás így marad, ked­vez a munkákra, a hét végére több feladat elvégzése várható megyénk közös gazdaságaiban. Itt kell beszélnünk arról is, hogy a legfontosabb munkák Többet, jobbat ígérnek a káli „betonosok” Megenyhült, tavaszra fordult végre az idő — újabb, frissebb lendületet vett a munka az építkezéséken is, s remélhe­tően csak fokozódik ez a to­vábbiakban: ha győzik anyag­gal! Cementgyáraink, téglaüze­meink, kőbányáink felkészülé­séről már korábban hírt ad­tunk kiegészítésül, legutóbb a káli betomárugyárba látogat­tunk el, s Demeter József üzemvezetőtől érdeklődtünk a jelenlegi munkáról, idei ter­vekről, eseményekről: — Sajnos, későn „indultunk” az idén: március 25-ig csak fe­dél alá húzódva tudtunk dol­gozni, s így a 20-as, 30-as csö­vek és mozaiklapok gyártásán kívül másra nem volt lehető­ségünk — tájékoztat az üzem­vezető. — Ennék következté­ben bizony alaposan lemarad­tunk első negyedéves tervünk teljesítésében .., Ebből persze még nem lehet következtetni: tavaly ilyen tájban mintegy 1000 tonnás betonárú lemara­dásunk volt, s év végére még­is sikerült behoznunk! Remél­jük, az idén sem lesz különö­sebb baj' ebből. — Pillanatnyilag csak a mo­zaik részleg dolgozik két mű­szakkal, a „betonosok” egyelő­re változatlanul eggyel: ‘ bi­zonyos létszámhiánnyal küz­dünk, elkelne még közöttünk négy-öt ember. Naponta fél­száz tonna betonárut készí­tünk így, és mintegy 2300-2400 mozaiklapot, négy ötféle szín­ben. — A kereslet igen nagy, kü­lönösen a 40-es átmérőjű be­toncsövek iránt, de sajnos, je­lenlegi kapacitásunk, felszere­lésünk mellett képtelenek va­gyunk teljes mértékben kielé­gíteni az igényeket. Ám, sok más esetiben nem mindig ezen múlik, hogy „orrolnak” ránk megrendelőink. Furcsa, de így van: a Dunántúlra is eljutnak termékeink, ugyanakkor, pél. dául a Heves megyei TÜZÉP- telepek szükségszerű kérdéseit sok esetben nem tudjuk kíván­ságuknak megfelelően kielégí­teni. Kiutalás híján ... — Idei feladataink lényege­sen nagyobbak az elmúlt évi­nél; nem kevesebb mint 11 ezer tonna betonárut és 31 ezer négyzetméternyi mozaiklapot kell készítenünk, és mintegy 12 500 köbméter folyami homo­kot kitermelnünk ... Anyagel­látásunk jelenleg biztosított, reméljük, hogy az év többi ré­szében sem lesz különösebb problémánk ezzel kapcsolat­ban. — Ez évi munkánkban je­lentős minőség javulás és ka­pacitás emelkedés várható: bő­vítettük, tökéletesítettük gép­parkunkat, felszerelésünket. A régi rázó módiák helyett, kor­szerű magvibrátorokat helyez­tünk üzembe, s belőlük rövide­sen újabbakat állítunk be, ezenkívül az elavult mozaik­prés helyébe is 2 darab új. nagy teljesítményű prést sze­relünk be a közeljövőben — fejezte ze tájékoztatását De­meter József üzemvezető. (gy—gy) folentés a földekről: Vasárnap is dolgoztak — Befejezés előtt a mák, a borsó és a tavaszi árpa vetése— Minden percet a vetésre kell fordítani mellett a szövetkezetek nem hanyagolják el más, egyéb tennivalójukat sem. Az ápri­lisra esedékes feladatokat is igyekeznek idejében elvégezni. A cukorrépa vetését 1004 hol­don, a napraforgó vetését 562 holdon, a burgonya vetését 719 holdon végezték már el. A takarmánynövények veté­sénél a helyzet a következő: vörösherevetés 46, lucemavetés 25, lucerna-felülvetés 35 szá­zalékban van készen. Kukori­cából egész keveset vetettek még csak el a szövetkezetek, de 470 holdat hungazinnal kezel­ték mgr, amely területre is kukoricát vetnek majd el. Szólnunk kell a szőlős terüle­tek gazdaságairól is. Itt a leg­nagyobb feladat a szőlők met­szésének mielőbbi befejezése. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának összesítése sze­rint ezt a feladatot 66 száza­lékban végezték el, mintegy 19 ezer holdat metszettek meg, s még 9 ezer hold szőlő met­szési munkája hátra van. Ezen kívül nagy figyelmet kell for­dítaniuk az új telepítésre szánt területek időbeni megmunká­lására, előkészítésére is. — Végezetül — érdekesség­ként említhetjük meg, hogy néhány „merészebb” gazdaság­ban hozzáfogtak a palántázás­hoz is. Erdőtelken, Zaránkon és Boconádon került sor a pa­lánták kiültetésére. —f. i.—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents