Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

«LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Hurrá! itt n tavas* Míi G J AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLER r A testvéri barátság szellemében A hír hallatára, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik hosszabb tartózkodásra ha­zánkba. pillanatig sem volt kétséges ennek a baráti gesz­tusnak fontossága, jelentősége. S ezt nemcsak az bizonyította, hogy a baráti látoga­tást tíz napra tervezték, hanem az is, hogy hazánkon kívül — ahol nagy várakozással tekintettek a szovjet vendégek érkezése elé — szerte az egész világon Budapest felé fordult a figyelem, azt várva, hogy nemzetközi jel­legű kérdésekben is nyilatkozik az SZKP főtitkára, a szov­jet állam vezetője. Természetes, ez a megkülönböztetett figyelem nem­csak a két párt és kormány közötti szóba kerülhető ügyek iránt érződött, volt benne jó adag szenzációvárás is. S ha a nyugati újságírók csalatkoztak is, a „világ­rengető” bejelentések elmaradása miatt, a szovjet párt­ós kormányküldöttség magyarországi látogatása szá­munkra mégis nagy fontosságú maradt, a két nép közötti barátság megannyi bizonyítékát adta, s a pohárköszön­tőkön, s kedves ajándékokon túl komoly tárgyalások adták meg súlyát, jelentőségét. E tárgyalások — amint azt a közös nyilatkozat is hangsúlyozta — a nézetek azonossága és a teljes egyet­értés jegyében zajlottak, s nemcsak a magyar és szovjet nép életével, a két párt politikájával kapcsolatban egyez­tek a nézetek, de korunk valamennyi fontos elméleti és gyakorlati kérdésében is. A testvér-légkörben lefolyt találkozások, amelyek hozzájárultak népeink barátságának további megerősíté­séhez, részletesen elemezték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetét, a két or­szág pártjainak és kormányainak tevékenységét a szocia­lizmus és kommunizmus építésében, a kölcsönös együtt­működés szélesítésének lehetőségeit, az árucsereforgalom bővítését (amely már az utóbbi hat évben is több, mint kétszeresére növekedett). A békéért való közös munkálkodás, a független­ségért, szabadságért és a haladásért küzdő népek támoga­tása, a kereskedelem fejlesztésének, az embargó-politika háttérbe szorításának ügye iránt megértésre és egyet­értésre talált a tárgyaló feleknél. A nézetek azonossága és a teljes egyetértés jegyében erősítettek meg a tárgyalások során olyan fontos elvi tételeket, amelyeket már az 1957-es, 60-as Moszkvai Nyilatkozat is nemzetközi érvényűvé tett, megállapítva, hogy az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus, a haladás és a béke javára változtak meg. Továbbá, hogy a két fél a különböző társadalmi rendszerű államok kap­csolataiban változatlanul a békés egymás mellett élés lenini elvét követi, keresik a megegyezést a nemzetközi kérdések megoldásában, s a Szovjetunió béketörekvései­hez csatlakozva, a bel- és külpolitikában fontos szerepet szánnak ax újabb háború elhárításáért folyó harcnak. Teljes szolidaritásukról, támogatásukról biztosították a tárgyaló felek a szocializmus útjára lépett kubai népet, hangoztatták, hogy támogatják Vietnam népének azt a követelését, hogy vessenek véget a külföldi imperialista beavatkozásnak, elítélik az imperialista hatalmaknak azt a politikáját, amely akadályozza a gyűlöletes gyar­mati rendszer teljes felszámolását Afrika földjén, üdvöz- lik a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak létrejöttét és remélik, hogy az ENSZ konferenciája sikerrel oldja meg a különféle társadalmi rendszerű országok közötti kereskedelem fej­lesztését. Mivel ezekben a fontos nemzetközi kérdésekben a teljes egyetértés uralkodott a tárgyalófeleknél, ez a tény lehetővé tette, hogy további kezdeményező lépéseket javasoljanak a nemzetközi helyzet enyhülésére, a világ- politika „kényes kérdéseinek” megoldására. Ennek szelle­mében szálltak síkra a külföldi támaszpontok felszámo­lása és csapatok kivonása, az európai atomfegyver-mentes övezet kialakítása, a NATO és a Varsói Szerződés államai között kötendő megnemtámadási szerződés, a német békeszerződés mellett —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Érthető, hogy hazánkban is és világszerte is az érdek­lődés középpontjában találhatók ezek a kérdések, s az. hogy megoldásukat hazánk fővárosából sürgette a két párt- és kormányküldöttség, még nagyobb jelentőséget ad ennek a látogatásnak. A világpolitika legfontosabb kérdéseinek tárgyalása Amellett természetesen sor került a két párt tapasztalatai­nak, a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének elem­zésére is, amelyben különös jelentőséget kapott annak hangoztatása, hogy a jelen viszonyok között a marxista— leninista pártok egyik legfontosabb feladata: harc a nem­zetközi kommunistamozgalom egységének megszilárdítá­sáért. a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenysége ellen, amely nagy kárt okoz a szocializ­musért és a kommunizmusért folyó küzdelemben. Az őszinte, baráti légkörben, a testvériesség szene­mében zajló tárgyalások immár véget értek, de hatásuk bosszú időre megszabja a két nép kapcsolatának alaku­lását. s hasznos szerepet töltött be a követendő út kiala­kításában. a mindkét ország javára szolgáló, gyümölcsöző együttműködés bővítésében. A búcsúszavak elhangzása után most már a közösen elfogadott elvek gyakorlati megvalósítása következik. Revolverharc közepette választották Brazília elnökévé Branco tábornokot Revodverdörrenések köze­pette a brazil kongresszus a vasárnapra virradó éjszaka el­nökké választotta Humberto Costello Branco tábornokot, a katonai államcsíny vezetőjét. A tábornok 1966. január 31-ig marad hivatalában. A kong­resszus Jose Maria Alquimint, aki szintén jelentős szerepet játszott a katonai lázadásban, alelnökké választotta. A választás a szuronyok ár­nyékában, a jobboldali erők terror-hadjáratának légköré­ben játszódott le. Ennek elle­nére a véleménynyilvánítás közel sem volt egységes. 72 kongresszusi tag tartóz­kodott a szavazástól, 37 pedig egyáltalán meg sem jelent. A revolverharcot az rob­bantotta ki, hogy a kong­resszus jobboldali tagjai rátámadtak Goulart két hívére... Antonia da Gama e Silva igazságügyminiszter szomba­ton hozott rendeletével hatá­lyon kívül helyezte Goulart elnöknek azt az intézkedését, hogy államosítsák a szövetségi közlekedési útvonalak mentén fekvő földterületeket. Véget ért a nyugat-európai szocialista pártok értekezlete Londonban befejeződött ti­zenegy nyugati ország szoci­alista pártjának értekezlete, melyen Nagy-Bri tanni a, Auszt­ria, Olaszország, Hollandia, Izrael, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Svájc képviseltette magát. A két napig tartó megbeszé­lésről Wilson, az angol Mun­káspárt vezetője, a Szocialista Intemacionálé alelnöke nyilat­kozott. Sajtóértekezletén közöl­te, hogy a tanácskozáson a le­szerelés kérdéseit, valamint a Szovjetunió, és a Kínai Nép- köztársaság nézeteltéréseit vi­tatták meg. Megállapították, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet a leszerelés szempont­jából szükségszerűvé teszi a népi Kína ENSZ-jogainak helyreállítását. I IM! ■ ,"V' . ■■ ■ Hétfőn délelőtt, pár perccel fél 10 után, a belgrádiak tíz­ezrei rohantak ki a lakóházak­ból és hivatalokból az utcára. A 4-es erősségű enyhe föld­lökések,. amelyeket a jugoszláv, fővárosban észlelni lőhetett, a tragikus sorsú várost, Szkopjét juttatták ■ az emberek eszébe, és senki sem akart a négy fal' között maradni. Pánikra azon­ban nem került sor. A belgrá­diak az utcákon és a parkok­ban fegyelmezetten várták a rengések folytatását, ez azon­ban, szerencsére, elmaradt. A szerb földrengésjelző inté­zet legújabb adatai szerint a Belgrádban, Zágrábban, Sara- jevóban és sok más helységben tapasztalt földlökések epicent ruma a Derventa—Slavonski. Brod—Banja Luka háromszö­gön belül, a jugoszláv főváros­tól 190 kilométernyire, a Vu- csijak-hegység alatt volt.. A földrengés epicentrumá­ban a földlökéseik erőssége 8 fokot, Derventa vidékén 7 fo­kot ért el. Vács-Topolyán ugyancsak 8-as erősségű föld­rengést észleltek. Slavonski Brod-dal a telefonösszekötte­tés megszakadt, rádión közöl­ték azonban, hogy a városban 30 személy megsebesült. A ju­goszláv szeizmológusok véle­ménye szerint, ha újabb föld­lökésekre kerül sor, azok gyen­gébbek lesznek. “N1 Hruscsov beszéde a szovjet küldöttség magyarországi látogatásáról Teiles nézetazonosság valamennyi kérdésben J Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke a moszk­vai rádióban és televízió­ban vasárnap délután beszédet mondott a ma­gyarországi látogatásáról. — Csak tegnap este érkezett vissza Bulapestről Moszkvába a szovjet párt- és kormánykül­döttség — kezdte beszédét Hruscsov. Küldöttségünk már­cius 31-től április 10-ig tartóz­kodott a Magyar Népköztársa­ságban. Sajtónk, rádiónk és te­levíziónk részletesen beszá­molt a látogatás menetéről és így mai beszédemben csak a látogatás fő eredményeivel kí­vánok foglalkozni, el akarom mondani a gyönyörű magyar földön tett látogatásunk alkai mából szerzett benyomásain kát. Rádió- és televíziós beszé­demet úgy tekintem, hogy az a küldöttség beszámolója a szov­jet nép számára. Magyarország dolgozói, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás— paraszt kormány vezetői kér­tek bennünket, tolmácsoljuk a szovjet embereknek szívélyes testvéri üdvözletüket és jókí­vánságaikat. Sok sikert kíván­nak a szovjet dolgozóknak a kommunizmus építésében és boldog életet kívánnak nékik. E kedves feladatot teljesítve, tol­mácsolom önöknek magyar testvéreik forró üdvözletét. A szovjet emberek sokat tudnak a magyar nép életéről, történelméről, és forradalmi harcáról, ipara, mezőgazdasá­ga. tudománya és kultúrája fejlesztésében elért eredmé­nyeiről, a szocialista építésben kivívott sikereiről. És amikor az embernek al­kalma nyílik arra, hogy sa­ját szemével lássa a népi Magyarország mai életét, a szocialista építés nagyszerű képe tárul eléje. Fél szóból is Lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül érzékelje a fellen­dülés légkörét, a szocializmus és a kommunizmus? útjára lé­pett nép lelkesedését. Küldöttségünk néhány tagja már korábban is járt Magyar- országon. Én utoljára öt évvel ezelőtt látogathattam el oda. Bármerre is jártunk, látogatá­sunk során, nagy és örvendetes válto­zásokat láttunk, láttuk a népi Magyarország nagy sikereit az új élet építé­sében. Láttuk, milyen egysége­sen tömörül a nép a Magyar Szocialista Munkáspárt és Ká­dár János elvtárs által vezetett központi bizottsága köré. Látogatásunk egybeesett áp­rilis 4-e megünneplésével, an­nak a napnak évfordulójával, amelyen a szovjet hadsereg fel­szabadította az országot a fa­siszta iga alól. A magyar nép nagy nemzeti ünnepének tekin­ti e napot. 1945 tavasza jelen­(Folytatása a 2. oldalon) Hétfő délelőtt fél 10 tájban az országban több helyen ki­sebb erősségű földmozgásokat észleltek. Elsősorban a Dunán­túlról jelentettek földrengést Pécsett a város lankás részein egy érős és egy enyhébb föld­lökés történt. Egyes helyeken a lakóházakból, az irodákból az utcára tódultak az embe­rek, a magasabb épületek és gyárkémények, valamint az aknatornyok kilengtek. A Pécsi Bőrgyár erőművé­nek és a pécsi fűtőháznak a kéménye leomlott. A pécsi Nemzeti Színház falai meg­rongálódtak. homlokzatán a díszítések meglazultak, s eze­ket a tűzoltók eltávolították. Pécsett néhány életveszélyessé vált lakásból a lakókat ideig­lenesen kitelepítették. A bá- i nyák aknatornyainak szállító- j gépeit rövid időre leállították. Pécsen kívül Komlóról, Mo­hácsról. Siklósról, Sásdról. Dunaszekcsőről és Kaposvár­ról jelentettek földlökéseket. Több épület megrongálódott, épületfalak megreDedeztek. egves tetőszerkezetekben ká­rok keletkeztek. Az eddigi becslések szerint a károk se­hol sem jelentősek. Észleltek földmozgást az Al­földön is, a többi között Sze­geden. Kecskeméten. Baján. Kiskőrösön, Kiskunma jsán. Kiskunfélegyházán. Ezeken a helyeken néhány épületről le­omlott - vakolat. A : -kezett ielentések sze­rint ■ 'idmozgások következ­tében erriberéletben kár nem esett, sérülés sem történt seho7 Hárommillió olasz mezőgazdasági munkás sztrájkol Egész Olaszországban mint­egy hárommillió olasz mező- gazdasági munkás hétfőn álta­lános sztrájkba lépett. A moz­galomban a felesbérlők, a nap­számosok és a telepesek vesz­nék részt. A mezőgazdasági dolgozok követelik a kormánytól a hely­zet általános rendezését, me­zőgazdasági reformokat, sürge­tik a mezőgazdasági szerződé, sekről szóló törvény módosítá­sát, továbbá azt, hogy az úgy­nevezett! mezőgazdaság fejlesz­tési hatóságokat hatalmazzák fel a földek kisajátítására. A kétnapos általános sztrájkot az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség, a CGIL hirdette meg, a szociáldemokrata és a katolikus szakszervezeték nem csatlakoztak a mozgalomhoz, mert nem óhajtottak szembe­szállni a kormánnyal. Számos helységben a kisbir­tokos parasztok is csatlakoztak a mozgalomhoz. Földrengés Jugoszláviában Basánkban is éreshető volt a földmozgás

Next

/
Thumbnails
Contents