Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
1964. április 12., vasárnap NÉPÜJSÍG 9 Közös nyilatkozat a magyar—szovjet párt- és kormányküldöttség tárgyalásairól (Folytatás az I. oldalról) tagállamai a genfi leszerelési értekezlet elé tűztek. . A magyar fél támogatja a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a tizennyolc- hatalmi bizottságban kifejtett azon erőfeszítéseit, hogy jöjjön létre szerződés az általános és teljes leszerelésről, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett, és tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek lépésről lépésre csökkentenék a fegyverkezési hajszát, elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülését, Mindkét fél kijelenti, hogv továbbra is mindent megtesz az államok fegyveres erői létszámának és katonai költségvetésének csökkentésére, a bombázó légierők megsemmisítésére, a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozására, a váratlan támadások megelőzését szolgáló intézkedések meghozatalára és a föld alatti atomkísérletek eltiltására tett szovjet javaslatok elfogadásáért. A felek megerősítik, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint a többi szocialista ország álláspontja szerint részben vagy egészben ki kell vonni és saját nemzeti határaik mögé kell visszavonni a külföldi területeken állomásozó csapatokat, Erre vonatkozólag a szocialista országok számos alkalommal terjesztettek elő megfelelő javaslatokat. A szovjet csapatok a Varsói Szerződésből eredő szövetségi kötelezettségek alapján tartózkodnak ideiglenesen a Magyar Népköztársaság területén. A szovjet csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodását nem belső okok, hanem a jelenlegi nemzetközi helyzet teszi szükségessé. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a Varsói Szerződés többi szocialista tagországával együtt, újból megerősíti azokat a javaslatait, hogy valamennyi külföldi csapatot vonjanak vissza más országok területéről, nemzeti határaik mögé. A felek állást foglalnak a csapatoknak az Idegen területekről való teljes, vagy részleges kivonása mellett, beleértve Magyarországot is, ha azok a NATO-tagállamok, amelyeknek csapatai idegen területen állomásoznak, megfelelő'' kötelezettségeket vállalnak és egészen, vagy részben visszavonják csapataikat nemzeti határaik mögé. Mindkét fél szükségesnek tartja hangsúlyozni annak nagy jelentőségét, hogy létrejött a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződés, továbbá annak, hogy létrejött Z Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete által megerősített megállapodása, amely szerint nem juttatnak a világűrbe nukleáris fegyvereket. A magyar fél rendkívül jelentősnek tartja N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a világ állam- és kormányfőihez 1963. december 31-én intézett üzenetét a határ- és területi viták békés rendezéséről. A felek kijelentik: el kell érni, hogy az atomenergiát már a mai nemzedék életében esak békés célokra használják fel. Ehhez jó kezdetül szolgálna atomfegyvermentes övezetek létesítése Közép- és Eszak-Európában, a Balkán és a Földközi-tenger térségében, Afrikában és a világ más részein, valamint az atom- és hidrogénfegyverek további elterjedésének megakadályozása. Ennek fő. akadálya a NATO sokoldalú atomhaderejének létrehozása, mert ez megnyitja az atomfegyverhez vezető utat a nyugatnémet revansisták előtt. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — vállaljon kötelezettséget, hogy nem gyárt, nem használ fel, nem szerez be és nem helyez el területén atomfegyvert, és a Lengyel Népköztársaságnak 'azt a javaslatát, hogy írjanak alá megállapodást a Közép-Eu- rópában elhelyezett atomfegyverkészletck további növelésének eltiltásáról. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió — mint korábban, most is úgy véli, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötése jelentősen csökkentené az új háború veszélyét, hozzájárulna a világon uralkodó feszültség további enyhüléséhez és a bizalom megteremtéséhez az államközi kapcsolatokban. Jelenleg a legfontosabb a nemzetközi feszültség legveszélyesebb gócainak megszüntetése. Sürgető kérdés ezzel kapcsolatban a második világháború maradványainak felszámolása és a német békeszerződés megkötése mindkét szuverén német állammal: a Német Demokratikus Köztársasággal és á Német Szövetségi Köztársasággal. így lehet meghízható módon pontot tenni a második világháború végére és megfékezni a Nyugat- Németországban újjáéledő milltarizmust, hogy Európa népei biztonságban érezhessék magukat. A Német Demokratikus Köztársaság területén fekvő Nvugat-Berlin a szerződés megkötésével vélték demilitítrizált szabad várossá. A felek kijelentik, hogy teljes eltökéltséggel állnak a szocializmus építésének útjára tépett hős kubai nép oldalán és teljes mértékben támogatják a Kubai Köztársaság kormányának öt ismert pontját, amelyek a helyzet normalizálásának alapját képezik a Ka- rib-tenger térségében. Mindkét félnek eltökélt szándéka, hogy a többi szocialista állammal, valamennyi békeszerető erővel együtt segítséget és támogatást nyújt a kubai népnek a szabadságáért és nemzeti függetlensége még- szilárdításáért vívott igazságos harcához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége most és a jövőben, is messzemenő segítséget nyújt a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. A felek kifejezik szolidaritásukat Dél- Vietnapi népével és mélységesen elítélik az amerikai imperialistáknak a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzdő dél-vietnami lakosság ellen folytatott háborúját. Felháborodással állapítják meg, hogy az Egyesült államok agresszív köreinek cselekedetei azzal a veszéllyel járnak, hogy a föld e térségében tovább terjed a háború. A felek támogatják Vietnam népének azt a követelését, hogy vessenek véget a külföldi imperialista beavatkozásnak Dél-Vietnam belügyeibe, Űzzék ki a betolakodókat és ezzel Dél-Vietnam lakossága kapjon lehetőséget belügyelnek önálló intézésére, A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió elítéli az imperialista hatalmaknak azt a politikáját, amely akadályozza a gyűlöletes gyarmati rendszer teljes felszámolását Afrika földjén. A felek nagy Jelentőségűnek tartják az afrikai államok külügyminisztereinek laoszi értekezletén elfogadott közös nyilatkozatot, amely hozzájárul az afrikai országok együttműködéséhez, függetlenségük védelmében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió támogatásáról biztosítja a ciprusi népet abban a jogos törekvésében, hogy biztosítsa szuverenitását és területi épségét, síkra száll a Ciprusi Köztársaság belügyeibe való minden beavatkozási kísérlet ellen, mert Úgy véli. hogy egyedül a cinrusi nép illetékes dönteni országa továbbfejlődése kérdéseiben. A felek reálpolltikal lépésként értékelik és mint ilyet, Udvözllk a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak létrejöttét, A magyar és a szovjet fél ismételten kijelenti, hogy határozottan síkra száll a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállításáért az- Egyesült Nemzetek Szervezetében, az amerikai fegyveres erők kivonásáért Tajvan szigetéről, hogy ezzel vége szakadjon az Egyesült Államok agressziójának ez ellen az ősi kínai terület ellen. A fejek támogatják a koreai népnek és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az amerikai megszállás beszüntetésére, az Egyesült Államok csapatainak Dél- Koreából való kivonására, Koreának békés és demokratikus alapon történő újraegyesitésére vonatkozó jogos követelését, A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista országok kezdeményezésére, az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfelelő határozata alapján összehívott kereskedelmi és fejlesztési konferenciának, és remélik, hogy a konferencia hnzzáiárul a k;:iHnböző fedettségi fokú és a különféle társadalmi rendszerű országok között az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény elvein alapuló kereskedelem fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelem mentesüljön a megkülönböztetés minden formájától. Ez elősegjtené a népek közötti barátságot és együttműködést, és megkönnyítené a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldását. Hl, A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, megvizsgálták a két párt testvéri kapcsolatai további bővítésének és elmélyítésének lehetőségeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a két pártnak a marxizmus—leninizmus magasztos eszméin atan-dé «, magyar pártós kormányküldöttség 1963. évi szovjetunióbeli látogatása óta tovább bővültek és fejlődtek. Mindkét párt változatlanul fontos feladatának tartja a magyar nép és a Szovjetunió népei testvéri barátságának további erősítését. A két párt képviselői véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről és megállapították, hogy a két párt nézetei a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom minden fontos kérdésében teljesen megegyeznek. A két párt újból leszögezi, hogy az élet, a gyakorlat igazolta a. kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletein elfogadott okmányokban foglalt elemzés és következtetések helyességét, és kijelentik, hogy ezeket a dokumentumokat egész tevékenységük vezérfonalának tekintik. Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a bét ellentétes rendszer harcának korszaka, a szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának korszaka, az a korszak, amelyben mind újabb és Újabb népek lépnek a szocializmus építésének útjára, amelyben a szocializmus és a kommunizmus világméretekben győzedelmeskedik. A történelmi fejlődés teljes egészében bebizonyította, hogy korunk fő megkülönböztető vonása az, hogy a szocialista világrend- szer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A szocialista országok mindenekelőtt gazdasági sikereikkel gyakorolnak alapvető befolyást a világtörténelem menetére, A szocialista közösség gazdasági és katonai erejének növekedése, a nemzeti felszabadító harc, valamint a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom sikerei a nemzetközi küzdőtéren mindinkább :i szocializmus javára változtatják meg az erőviszonyokat. Az élet igazolta a kommunista és munkáspártok azon következtetésének helyességét, hogy a jelen körülmények között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen és a szocialista országok, a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma, a népek felszabadító mozgalma, valamennyi békeszerető erő egyesült erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni az ú,i világháborút, meg lehet védeni és szilárdítani a békét, Mindkét párt képviselői megállapítják, hogy a békés egymás melleit élés polittkája kedvező körülményeket teremt a kapitalista országok dolgozó tömegeinek osztályharca, a népek nemzeti felszabadító mozgalma szamára. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli azoknak a kommunista pártoknak aktiv tevékenységét, amelyek a kapitalizmus bonyolult körülményei között vívják hősi harcukat a munkásosztály és valamennyi dolgozó egységéért és különböző — békés és nem békés, parlamenti és parlamenten kívüli — harci formákat alkalmazva küzdenek a munkásmozgalom céljainak valóra váltásáért. A szocialista világrendszer létezésének és állandó erősödésének Időszakában az imperialisták nem képesek a régi módon fellépni a népek, az egyre nagyobb sikereket elérő nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A gyarmatosítók a népek harca által kényszerítve, sok esetben elismerték volt gyarmataik függetlenségét, de mindent megtesznek, hogy pozícióikat megtartsák, s nem riadnak vissza attól, hogy imperialista rabló módszerekkel számoljanak le a törvényes nemzeti jogaikat védelmező népekkel. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja a nemzeti függetlenségükért, szabadságukért és a haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket igazságos harcukban. Az imperialisták minden lehetőséget igyekeznek felhasználni, hogy bomlasztó munkát végezzenek a szocialista országokban, megkísérlik gyengíteni a szocialista országok társadalmi rendjét és a szocialista országok testvéri közösségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szent kötelességének tartja, hogy küzdjön ez ellen a bomlasztó tevékenység ellen, és felhívja a figyelmet mindenféle ellenséges ideológia elleni, következetes harc fontosságára. A két párt képviselői kijelentik, hogy nem lehetséges az ellenséges ideológiák békés egymás mellett élése. A nemzetközi kommunista mozgalom alapvető elveivel összhangban, mindkét párt a továbbiakban is megalkuvás nélkül harcol a revlzionizmus. a dogmatizmus és a szektásság ellen, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxizmus—leninizmussal, veszélyeztetik a kommunista és munkásmozgalom egységét, akadályozzák annak forradalmi harcát. A két párt képviselni egyetértenek abban, hogy meg keli védeni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét minden bomlasztó kísérlettel szemben, bármely oldalról is eredjen az. Mindkét párt úgy véli, hogy a Jelen viszonyok között a marxista-—leninista pártok egyik legfontosabb feladata: harc a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért, a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenysége ellen, amely nagy kárt okoz a szocializmusért és a kommunizmusért folyó küzdelemnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja a leghatározottabban elitéli a frakciós tevékenységet folytató kinai vezetőket, akik a marxizmus—lenl- nizmus iránti hűségre hivatkozó szólamokkal, baloldali ultraforradalmi frázisokkal takarózva, támadást intéztek a kommunista világmozgalom jelenlegi alapvető elméleti és politikai irányvonala ellen. A kinai vezetők a stratégia és a taktika valamennyi alapvető kérdésében eltávolodtak a kommunista világmoz- galomnak a kommunista és munkáspártok moszkvul tanácskozásain közösen kidolgozott lenini irányvonalától, és meghirdették saját vonalukat, amelyben a kispolgári, kalandor politika a nagyhatalmi sovinizmussal párosul. Számos kérdésben lényegében trockista álíáspontra csüssn&k. Beavatkozva más pártok bel- Ügyeibe, frakciókat szerveznek és saját külön álláspontjukat igyekeznek rákényszeríteni az egész szocialista táborra, a kommunista világ- mozgalomra. A Magyar Szocialista Munkáspárt megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja maximális türelmet és önfegyelmet tanúsított, s minden lehetőt megtett, hogy beszüntesse a nyílt vitát, erősíts® a szocialista közösség és a nemzetközi munkásmozgalom összeforrottságát. A Kínai Kommunista Párt vezetői mégis elutasították a Szovjetunió Kommunista Pártja kezdeményezését és a többi testvérpárt baráti figyelmeztetését. Eleinte saját külön ideológiai és politikai álláspontjukkal jelentkeztek, majd szüntelenül mélyítették és szélesítették a nézeteltérések körét, kiterjesztették azokat az államközi kapcsolatokra a szocialista közösségen belül, majd nyílt politikai harcot kezdtek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió, a többi testvéri ország és párt ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd és következetes álláspontját a marxi»* mus—leninizmus elveinek védelmében, a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításáért, a kommunista és munkáspártok 1951-es és 10öO-as moszkvai tanácskozásán közösen kidolgozott fő irányvonal érvényesítéséért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja úgy véli, hogy az adott helyzetboa a leghatározottabban vissza kell utasítani a kínai vezetők antileninista koncepcióit és aknamunkáját, A kommunista és munkásmozgalom egységének és a szocialista közösségnek érdekei, valamennyi marxista-leninista párt Internacionalista kötelezettségei azt parancsolják, hogy nyílt, elvi harcot folytassunk azok ellen, akik az egységről szóló demagóg frázisokkal álcázzák opportunizmusukat, kispolgári, nacionalista mivoltukat és a forradalmi világmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben vallott, lényegileg trockista nézeteiket, J A Magyar Szocialista Munkáspárt és » Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus —leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján továbbra is fáradhatatlanul harcol a szocialista országok összeforrottságáért és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártjának a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott forradalmi harcában szerzett tapasztalatait, és úgy véli, hogy e tapasztalatok tanulmányozása, alkalmazása nagy jelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép számára. A nemzetközi munkásmozgalomban az elmúlt esztendőkben végbement óriási fellendülés bizonysága annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának elméleti munkássága, azt összefoglaló huszadik és huszonkettedik kongresszusa valamennyi kommunista párt számára nagy jelentőségű, mert általános érvényű. A világ kommunista és munkáspártjainak 1960-as történelmi jelentőségű tanácskozása megerősítette és okmányaiban rögzítette a Szovjetunió Kommunista Pártja huszadik kongresszusának valamennyi nemzetközi érvényű megállapítását. A Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jelentősen hozzájárul az államok szocialista közösségének megszilárdításáért, a marxizmus—leninizmus győzelméért, a tartós békéért folyó harchoz az egész világon. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása és a látogatás alkalmával folytatott eszmecsere eredményeként tovább erősödött a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népeinek baráti kapcsolata, testvéri együttműködése, tovább szilárdult a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Szovjetunió Kommunista Pártjának a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség megingathatatlan elvein alapuló egysége és összeforrottságo. Kelt Budapesten, 1964. év április 9. napján. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke(MTI)
