Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

f I 4 4 ' * 2 NEPCJSAG 1964. április 29., szerda angol Siém? SS tenteggy.lkos? Lengve! ellenálló? Plasztikai műtét után ismét arcot változtatott Az angol közvélemény meg van győződve, hogy Zech- Nenntwich, a négyévi börtön­re ítélt náci tömeggyilikos szö­vését böntönéből fontos állá­sokban lévő befolyásos barátai segítették elő és hogy Német­ország határain túl is voltak hatalmas pártfogói. Az erősen jobboldali Sunday Express írja: Zech-Nenntwich története nagyon érdekes olvasmány. A háború végén mi, angolok ka­roltuk fel, mint az ártatlanság hófehér bárányikáját és kine­veztük a vestfáliai angol kato­nai korrhányzat fő nyomozó- 'iszttévé. Feladata volt, náci­kat kihallgatni és ellenük nyo­mozást folytatni. Később elő- éptettük fő összekötő tisztnek az angol megszálló hatóságok < s a német kormány között. Érdekes volna megtudni, vajon kinek a pártfogolt kedveiic gyermeke volt ez a tömeggyil­kos? Zech-Nermtwich, miután a háború alatt Lengyelországban részese voit zs:dók meggyilko­lásának. a Harmadik Biroda­lom végének közledtével, bölcs előrelátással, felvette a kap­csolatot a lengyel ellenállási mozgalommal és annak állító­lag szolgálatokat is tett — írja a Neue Österreich című bécsi lap vasárnapi számában, majd így folytatja: Svédországba szökött, ahol az angol titkos- szolgálattal került kapcsolat­ba, majd Angliában Németor­szágnak szóló rádióadások számára dolgozott. Az alkal­mazkodó képességű SS-tiszt a háború után Nyugat-Németor- szágban bukkant fel és tekin­télyes egzisztenciát alapított. A Kronenzeitung egyébként úgy értesül, hogy Zech-Nennt­wich Svájcban, mielőtt — fel­tehetően Dél-Amerikába — to­vább utazott, plasztikai műtét­tel megváltoztatta arcát. JCüLfMdi kaleidoszkóp KARIÖ: Néhány amerikai hadihajó hétfőn Kenyából Adenba érke­zett. Hivatalosan közölték, hogy a hajók 2 hónapig tartózkodnak majd Adenben és ez az út ré­sze az amerikai hadiflotta ha­jói látogatás-sorozatának az Indiai-óceán kikötőiben. (TASZSZ) HAVANNA: Mint a Prensa Latina hír- ügynökség jelenti, Bolíviában ismeretlen személyek megtá­madták a bányászok rádióállo­mását, négy embert megöltek, húszat pedig megsebesítettek. A bolíviai bányászok országos szövetsége nyilatkozatot tett közzé és abban a kormányt te­szi felelőssé a támadásért. (TASZSZ) ALGÍR: Algériában május elsejét „a munka napjaként” hivata­los ünneppé nyilvánították. (MEN) Négyszázezer magyar áBlampoIgár hóhérai Hóhérok a vádlottak padján. Hitler két különlegesen go- padján. Bíznak a „védelem” nősz pribékje, Adolf _ Eich- praktikáiban. De a földkerek- mann két gátlástalan cinkosa ség minden tisztességes em.be- most áll a Majna menti Frank- re most ítéletet követel. Nem furtban bíróság előtt. Az egyik Hermann Krumey, volt SS- alezredes, a másik dr. Otto Hunsche, volt SS-százados. Ez a két SS-hatalmasság — be­osztása és befolyása révén — „egyenértékű” bűntársa a Je­ruzsálemben felakasztott Adolf Eichmannak, milliók közönsé­ges gyilkosának. Maga a hivatalos vádirat beismeri, hogy ' Krumey és Hunsche összesen 437 402 ma­gyar állampolgárt — zsidót és nemzsidót — deportáltatott Auschwitz-ba, a haláltáborba, ahol 4,2 millió orosz, ifkrán, lengyel, cseh, dán, holland, francia és más nemzetiségű hazafiakat, demokratákat, ár­tatlan nőket és gyermekeket égettek el. 300 000 magyart azonnal gázkamrába kénysze­rítettek, a többi áldozata lett az éhségnek, betegségnek, a lélek csődjének, amely képte­len volt elviselni a „Horren- vdk” elmélet által embervol- tukbol kivetkezett gonoszte - vők rémtetteit. bosszúszomj vezérel senkit: de a megsértett emberség és a meggyalázott ember — elégté­telt követel. Beszélgetés drótkötélen Fajgyűlölet, ,tömeges ember­irtás, milliós tételű zsarolás, értékek elrablása, nagyfokú háborús bűnösség: ez terheli Krumey és Hunsche számlá­ját. Az egészen más kérdés, miként lehettek ezek a gyilko­sak „tisztes polgárok” Nyugal- Németországban. „Tisztes pol­gár” Krumey, a lidicei gyer­mekek hóhéra? Praktizáló i I ügyvéd dr. Hunsche a justiz- mordok tömeges elkövetése után? Képtelenség! Ezek a gyilkosok most gőgösen, ma- , gabiztosan, arcátlan nyuga-1 lommal ülnek a vádlottaki i Fermi Szénbányászati Kutatóintézetben RVI—1,1 je­lű készüléket szerkesztettek. Ezzel az aknaszállítógép sod­ronykötelén közvetlenül beszélhetünk a gépésszel, a lakatos­sal. aki vizsgálja vagy javítja az aknát és azokkal a bányá­szokkal is, akik a kasban tartózkodnak. Az aknában tehát nincs szükség külön kábeles vezetékekre. Ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács Kedden, az ÉDOSZ Székha­zában ülést tartott a Termelő­szövetkezeti, Tanács, hogy meg­vitassa a termelőszövetkezetek 1963. évi gazdálkodásának leg­fontosabb tapasztalatait, s ja­vaslatot dolgozzon ki a legjobb közös gazdaságok kitüntetésé­ről. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács el­nöke, Losonczi Pál földműve­lésügyi miniszter, Szirmai Je­nő, a SZÖVOSZ elnöke, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Dobi István vitaindító elő­adásában rámutatott többek között, hogy termelőszövetke­zeteink fejlődése állandó és folyamatos, s abban a múlt év rendkívül kedvezőtlen időjárá­si viszonyai sem okoztak tö­rést. A termelőszövetkezetek vállalni és teljesíteni tudják a népgazdasági munkamegosztás­ból rájuk eső feladatokat. Min­denütt kialakult szövetkeze­teink nagyüzemi gazdálkodási rendje, fejlődik a szervezett­ség és a fegyelem. Szövetkezeti parasztságunk összessége megbirkózott 1963. rendkívüli gazdálkodási nehéz­ségeivel, s elérte azt, hogy az őszi kalászosokban mutatkozó kiesés ellenére a szövetkeze­tekben, előzetes számítások szerint, 8,5 százalékkal maga­sabb volt a halmozott bruttó termelési érték, mint 1962-ben. Ugyanekkor növekedett a fel­halmozás. A mezőgazdaság tel­jes termelési értéke — ugyan­csak az előzetes adatok szerint — 4—6 százalékkal haladta meg az 1962-e3 értéket és ebből bő­ven kivette a részét a ter­melőszövetkezetek parasztsá­ga. Ezek az adatok valamit el­árulnak abból, mennyi erő, szorgalom, találékonyság, bá­torság, a föld és a foglalkozás iránti szeretet él parasztsá­gunkban. Mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemi átszervezésében sok hiba történt, politikai és gaz­dasági értelemben egyaránt — folytatta Dobi István —, de a hibákat törekedtünk kijavítani és ez nagymértékben ‘ sikerült is, ami pedig még hiba, an­nak is látjuk a kiigazítási mód- játf A kialakult szövetkezeti keretek, azok szocialista tarta­lommal való megtöltése bizto­sítja, hogy sikerrel oldjuk meg az összes gazdasági és szociális problémákat. Egy és más do­logban még kísérletezünk, vagy csak a kezdet kezdetén va­gyunk, mert az állam áldozat- készségének határt szabnak az anyagi lehetőségiek, mégis nyilvánvaló, hogy csak idő és becsületes munka kérdése a teljes elrendeződés, annak az állapotnak a bekövetkezése, amelyben parasztságunk, fa­lusi népünk zavartalanul élvezi majd a szocializmus minden szépségét és örömét. Az időszerű feladatokról szólva, rámutatott: 1963. őszén kivételesen jó időjárási viszo­nyok alakultak ki a mezőgaz­dasági munkára, s szövetkeze­teink mindenütt messze­menően ki is használták ezt a lehetőséget. Ha most körülné­zünk a határban, a tavaszi helyzetet is jónak mondhat­A felújított egri „PARK GRILL” április 30-án újra MEGNYÍLIK! Nyitvatartási hétköznapokon 20 órától 01 óráig, szombaton 20 órától 02 óráig. Szombat és vasárnap dél­után ötórai tea 17 órától 19 óráig. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket! Igazgatóság. juk. Az időjárás okozta késést sok szövetkezet máris behozta. Az ősziek állapota az ország legnagyobb részében igen jó­nak mondható, a tavasziak vetésének előrehaladása is a le­hető leggyorsabb ütemű. Előtérben álló fontos feladat a közös állatállomány fejlesz­tése, a meglevő állomány tar­tási viszonyainak javítása. Az elkövetkező években, a szarvas­marhaállomány növelése érde­kében, bizonyos mértékig kí­mélni kell a marhaállományt, viszont több sertéshúst kell adni a hazai piacokra. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a kocaállomány gyors növelése, a sertéstenyésztés szaporulatának javítása. Egészségtelen állapot, hogy a háztáji állatállomány — és azon belül elsősorban a tehénállomány — gyorsabban csökkent, mint ahogy a közös állomány növekedett. Össze­függött ez részben a takar­mánygondokkal, de azzal is, hogy sokan idegenkednek az állandó, rendszeres elfoglalt­ságot kívánó tehéntartástól, anélkül, hogy ennek népgazda-, sági hátrányaira gondolnának. Pedig amikor az állam lehető­séget nyújtott a háztáji állat­tenyésztés lehetőségeinek jobb kihasználására, azzal bizonyos felelősséget is rakott az embe­rek vállára. A sok nehézség közepette szövetkezeteink ügye nagy lé­péssel haladt előre nemcsak a termelés értelmében, de a szö­vetkezeti szellemű gazdálko­dásban is. Előzetes adatok sze­rint a rendelkezésükre álló bruttó jövedelemből az 1962. évi 20 százalékról 27,5 száza­lékra nőtt a felhalmozás ará­nya, negyedrészével többet számoltak fel a fel nem oszt­ható szövetkezeti alapra. A nagyobb jövedelemből több pénz jutott a szociális-kultu­rális alapokra. A szövetkeze­tek többsége ma már rendsze­resen kiegészíti a nyugdíjas tagok állami nyugellátását Az elmúlt évben történt meg elő­ször, hogy szövetkezeteink ál­talában több jövedelmet ad­tak tagjaiknak, mint ameny- nyit terveztek. A szövetkezeti tagok átlagos személyes jöve­delme 11 százalékkal volt több, mint 1962-ben. A ter­melőszövetkezetek többségé­ben helyesen alkalmaztak kü­lönböző módszereket, amelyek segítségével fokozni lehetett a tagok anyagi érdekeltségét. Javult a vezetés színvonala, a demokratizmusra fordított na­gyobb figyelem útján a belső szövetkezeti élet, s ahol ko­rábban nem a rossz termé­szeti adottságok, hanem a2 ilyenféle hibák okozták a ne­hézségeket, ma már ott is kedvező a fejlődés. Dobi István előadását széles körű vita követte. A felszólalók többsége beruházási — elsősor­ban építkezési és gépesítési -* problémákat érintett. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter az elhangzott megjegyzésekre válaszolva, hangsúlyozta, hogy az eddigi termelőszövetkezeti építkezé­sekre rányomta a bélyegét az a körülmény, hogy gyorsan, s ezzel együttjáróan eleve bizo­nyos minőségi engedmények­kel kellett gondoskodni a kö­zös állatállomány elhelyezésé­ről. A kővetkező időszakban viszont már. elsőrendű követel­mény lesz a korszerűség és az Időtállóság. Csak olyan épület­típusokat engednek építeni, amelyek több éves gyakorlat­ban beváltak, pépesithetők, s minden tekintetben megfelel­nek a korszerű nagyüzemi ál­lattenyésztés követelményei­nek. A gépgvártás és az alkat­részellátás hibáinak előtérbe kerülését természetszerűleg hozta magával az a körül­mény, hogy most már közvet­lenül a termelőszövetkezetek vásárolják és üzemeltetik a gépeket. Kritikusabban nézik a minőséget is és jobban ítélik meg használhatóságát is. En­nek mindenképpen éreztetnie kell ha+ását a gépgyártásra. Az igények és a termelők vélemé­nye alapján máris megszün­tették néhány nem szerencsés konstrukcióid gép gyártását. Misi Sándor, a KISZ köz­ponti bizottságának osztályve­zetője, felszólalásában rámuta-. tott, hogy a szövetkezetek több­ségében még nem végeznek tervszerű munkát azért, hogy falun tartsák a fiatalokat. Az anyagi számítását legtöbbjük már megtalálja. A következők­ben az lenne a fontos, hogy a szociális-kulturális alap ész­szerűbb felhasználásával más vonatkozásban is biztosítsák számukra, hogy jól érezzék magukat. A fiatalok készségé­re, érdeklődésére utal, hogy az elmúlt évben 125 ezren vettek részt a különböző ifjúsági ver­senyekben. Az ülés Dobi István zársza­vával ért véget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents