Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

1964. április 26., vasárnap NÉPOJSÍO 3 Kedvezőtlen domborzati, talaj- és éghajlati viszonyok között, alacsony fokú gépesí­téssel, kevés szakemberrel, gyenge termésátlagokkal és magas termelési költséggel — sokszor nyilvánvaló lehetősé­geiket is elszalasztva — dol­gozik a megyénk hegyes tá­jain gazdálkodó termelőszö­vetkezetek jelentős része. Fejlődésük üteme sem a gaz­dálkodás eredményességében, sem a jövedelem növelésében nem éri el a sík vidéken mű­ködő termelőszövetkezetekét, és a népgazdaságnak sem tudják mezőgazdasági áruk formájában „letörteszteni” a befektetett milliókat. A tények birtokában sokan kérdezik, milyen jövő elé nézhetnek ezek, a zömében kis földterületen dolgozó kö­zös gazdaságok? Melyek a járható útjai ezen a vidéken a nagyüzemi gazdálkodásnak s milyen lehetőségek kihasz­nálása biztosíthatná az eddi­ginél magasabb jövedelmet, intenzívebb gazdálkodást? Ehhez a kérdéshez szeret­nénk igazítani egy gyengén és egy jól működő hegyvidéki közös gazdaságban szerzett tapasztalatainkat, hogy — azok véleményével együtt, aljtik őszinte segítő szándék­kal hozzá akarnak járulni e régen nyitott kérdés megol­dásához, — a valóság feltá­rása után a gyakorlati élet­ben is erőteljesebben megin­dulhasson e gazdaságok fel­virágzása. Ha a nyarak egymás ellenségei Ahítatas pillanatában zavar­tuk meg Magyar Józsefet, a bükkszcntmártoni Rákóczi Tsz elnökét. A falu feletti dombon morzsol gáttá a traktor után fel­bolygatott rögöket nézni, mi­lyen ágya lesz majd benne a magnak. Elégedettnek lát­rek-perec, hogy a tagság is, de ö maga is nehezen vág bele ipari növények, zöldségfélék és aprómagvak termelésébe, a korszerű növénytermelési és állattenyésztési módszerek al­kalmazásába, — amit itt még nem igen próbáltak, — de elég átnézni az irodában őrzött idei terveket, hogy1 meggyőződjünk: legszívesebben régimódi felfogásban gazdálkodnak még ma is errefelé. Csak annyi változás történt, hogy most már közösen végzik a hagyo­mányos munkákat. Firtatom: mit termelnek az idén? — Hát... búzát, s egyéb ka­lászost, 208 holdon — számolja össze gyorsan az elnök, s hir­telen maga sem hiszi, hogy ilyen nagy területen, hiszen mindössze 465 hold a szántó­juk. Mikor arról kérdezem, hogy a tervezett nyolc mázsás át­» Mintha valami régi parasztudvart ábrázolna a kép, ho­lott ez a biikkszentmártoni Rákóczi Tsz egyik tanyája, ahol éppen Sípos d. Sándor szövetkezeti tag keserű kifakadásait hallgatja az elnök, mert az idén nem akartak háztájit adni számára. szőtt. Figyelte a zöldbe borult határt. — Sziépen teleltek vetéseink, — állapítja meg újra és .újra az elnök. Aztán hirtelen redő­zik; az arca. — De ki tudja, mit hoz majd a nyár? Errefelé csak úgy lehet boldogulni, ha eltaláljuk, kiismerjük az idő­járás szeszélyeit. Sokféle ter­mény kell itt, mert az egyik nyár ellensége a másiknak; vagy esős-viharos, vagy aszályos, de a többféle magból valamelyik­nek csak kedvez. Helyénvaló fejtegetés. Csak az a kérdés, mit jelent Büklk- szentmártonban a mindenféle termény? Valóban, a dombos- hegyes vidék adta lehetőségek ügyes kiaknázását jelend-e, vagy csak a régebben is ter­mesztett növények választékát értik alatta? A tsz-iroda felé ballagva erről esik szó. Régi példával hozakodik elő az elnök. — Volt it egy Binéth nevű birtokos, az is csali ilyesmivel törődött. búza ... árpa . .. krurrro' ’ szer vágott bele új dclo-v-n: a fejészetbe. de majdnem ráment a vagyona •Az elnök nem mondja ke­lagtermés meglesz-e, a tavalyi Számokkal hozakodik elő. — Tavaly 4 mázsa 25 kilo­gramm termett. Gondolhatja, mennyi volt a ráfizetés. Jósze­rével a munka, meg a vető­mag árát sem hozta meg. A terület jó részét tehát igénybe veszik az alacsony termésátlagú, csaknem minden évben ráfizetéssel termesztett kalászosok, s ha itt még hoz­zá számítjuk ehhez a 150 hold- nyf takarmánynak valót, kide­rül, alig marad föld, amelyen a szükséges kenyérgabona és takarmány mellett olyan hasz­not hajtó, belterjes gazdálko­dást folytathatnának, amely a magasabb jövedelmet biztosíta­ná. Am Bükkszentmártonban még ezzel a kis lehetőséggel is alig-alig élnek. Mert miként hasznosítják a fennmaradó területet? — Ötven holdon kukoricát termelünk, 15-ön burgonyát, 10 holdba mákot vetettünk, ugyanannyi borsó is lesz, 12 hold cukorrépa és két hold zöldség — sorolja az elnök. Ebből nyilvánvaló, hogy, alig­alig térnek el az idén is az év­százados recepttől, amelyek már erős reformálásra szorul­nának. — Hogy lesz ebből jövede­lem? — Ha úgy sikerül, mint ta­valy, akkor nem nagyon, mert a kalászosokon kívül a kerté­szet is ráfizetéses volt. De nem is péntt kell Ut — legyintenek az irodában ülők — hanem természetbeni részesedés, A pénzt hozza a bányász, a munkás. A tsz-ből kenyérnek való és takarmány kell. Nem nagyon vannak itt rászorulva a tsz pénzére. Ebbe az optimista hangulat­ba kopogtatott be szerényen az egyik tsz-tag felesége, 10 forint kölcsönt kérni az adminisztrá­tortól. Mondván, nem tud vár­ni, mert hogy előlegosztés nem túl sűrűn van ebben a szövetkezetben. De kérdezhetnénk úgy is. .. miből osztanak? Bár a tagság Jó része nagyon becsületesen dolgozik, a föld ilyen gazdál­kodás mellett nagyon szeré­nyen adja forintjait a közösség konyhájára. Nézzük a számokat. A nö­vénytermelésből 279 ezer fo­rint bevételt várnak, de előre látható kiadásaik meghaladják a 260 ezer forintot. Az állatte­nyésztés a terv szerint 475 ezer forint bevételt biztosít, a 144 ezer forint kiadással szemben. Ehhez számolják még az egyéb kisebb-nagyobb bevételi forrá­sokat s ebből szeretnének osz­tani 30.26 forintot munkaegy­ségenként. Az egy szövetkeze­ti tagra jutó jövedelem a terv 6zerint az idén kevesebb lesz, mint az elmúlt évben volt, s néhány forinttal haladja csak meg a hatezret. (A megye más járásaiban tízezer forinton fe­lüli jövedelemmel számolnak.) Az utcáikon napról napra több idegen arcot látunk. A szállók környékén messziről jött autóbuszok állnak. Vajon hányám követik majd a tavasz első fecskéit? Milyen forgalom várható? Ezzel a kérdéssel nyitottam be Csépány Ferenchez, a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjéhez, mint a legilleté­kesebbhez. Számszerű választ ugyan kérdésemre nem kaptam, a hallottak mégis arra utalnak, hogy az idén — ha az idő is kedvez — még több idegen keresi majd fel Egert, mint az elmúlt évben. A gépkocsiállo­mány növekedése, az útlevél- könnyítések mind erre enged­nek következtetni. A hivatal is erre számított, mert már jó előre felkészült.' Az elmúlt té­len 50 tanárképző tfőiskolai hallgató részére idegenvezető- tanfolyamot indítottak, hogy megfelelő számú vezetővel áll­hassanak majc^a vendégek ren­delkezésére. Ciceróneban tehát nem lesz hiány, de vajon a vá­ros hogyan készül fogadá­sukra. Első utam a várba ve­zetett. Parkosítják a Baldigara-bást yát ahogy a feltárások befeje­ződnek. A Tömlöc-bástyán, a Föld-báslyán. a Baldigara-bás- tyán, ahol Gárdonyi alussza örök álmát és Rákóczi egykori ágyúdombján, ahol ma a Kál­vária áll, egyidejűleg folynak — Tavaly is csak a „gazdasági csoda* mentette meg a szövetkeze­tei— mondják keserűen élce- lődve, aztán elmagyarázzák a csodát, hogy a tsz „nevét ad­ta” egy budapesti építőiparii vállalkozáshoz, s ezzel az egy­szerű (!?) megoldással 546 ezer forint esett a tsz ölébe, min­den munka, fáradság nélkül. Ehhez járult még a 219 ezer forint állami támogatás, s így aztán ki lehet számolni, mi­lyen kevés forint származott a 951 ezer forint bruttó összbevé­telnél a bükkszeritmártoni ha­tár megműveléséből. Saját ter­melésükből Videfalvi János volt főkönyvelő szavaival élve csak tíz forinton alul fizethet­tek vólna egy munkaegységre. Mondják erre a faluban: — Az volt a baj, hogy az ál­lam elvitte a terményt. S ml az Igazság? Tavaly a közös gazdaság egyetlen kiló búzát sem adott el az államnak az Idén is mindössze két va­gon kenyérgabonát szánnak közfogyasztásra, ezenkívül másfél ezer mázsa cukorrépát, 21 mázsa mákot, 250 hektoli­ter tejet, 18 mázsa gyapjút — amit egyébként nem la tudná­nak a faluban értékesíteni. No, és szabadpiacra 70 mázsa para­dicsomot, paprikát. Ha a növénytermesztés je­lenlegi hibái miatt ilyen kevés hasznot hozó gazdálkodási ág­nak számít Bükkszentmárton­ban, minden bizonnyal kedve­zőbb a helyzet az állattenyész­tésnél. Hamar lehűtik e reményeket.. — A baromfin és juhon kí­vül mindenre ráfizettünk az elmúlt évben — közük tömö­ren, s amikor az elnökkel kör­bejártuk a gazdaságot, némi magyarázatot kaptunk a mi­értekre is. (Folytatjuk) Kovács £ndre mi a I fegyel- I inem. J esniníei. Kivettem a kasszából négyszázezer forintot. Kellett a pénz. Manci­kának nylonizék, az autó, drága a gin-fiz is, mindenki beláthatja, hogy kellett a pénz. A kasszában 422 ezer fo­rint volt, de lekpm csak kereken a négyszáz­ezerre volt szükségem: nem nyúlok én többhöz, mint amennyi kell. Meg aztán becsület is van a világon. Éppen ezért egy bd ni helyeztem el a kasszában, feltüntetve rajta a lakáscímem, ne­vem, telefonszámom és a kivett Összeg. Szépen, pontosan, szabályosan. Tudom én, hogy rend, Es mégis mit indítottak ellenem, Még mondja valaki, hogy nincs bürokrácia, lélektelenség, fontosko­dás, a törvények kicsa- varásal Jött a revizor, meg­nézte a kasszát és ter­mészetesen megtalálta a bónt. Azonnal jelentést irt: nincs joga senkinek bánra pénzt venni ki a kasszából l Erre megkap­tam a fegyelmit és ki­zártak fél évre a pré­miumból. Egy vacak bán miatt. Hát ki érti eztf (-*) Aranyat ért az eső — Május /-re földbe kerUI a kukorica — A helyes munkaszervezéstől függ a siker Pénteken és szombaton me­gy eti'/x-r te esőt kaptak a szom­jas földek. Szakemberek véle­ményé szerint mind az őszi ve­tésekre, mind a tavasziakra nagyon kellett már a nedves­ség és most igaz a régi mon­dás: aranyat ér az eső. Az Őszi búzák általában szépek, de nincs eddig panasz más vé­leményekre sem. A termelő- szövetkezetek nagy szorgalom­mal és iparkodással pótolják a késed kitavaszodás okozta le­maradást, és így május 1-re néhány északi község kivételé­vel földbe kerül a kukorica. Felbecsülhetetlen értékű az őszi szántás, hiszen ennek kö­szönhető, hogy általában ki­tűnően munkált vetőágyba ke­rült a tavaszi árpa és a kuko­rica. ’ A mák saraboiása, a palán­tázás rövidesen befejeződik éM amint az eső után megérkezik a jó meleg, napos idő nyom­ban kezdődhet a növényápolá­si munka. A szőlőkben a metszés befe­jezése után most az első kapá­lás folyik. (sz.) Jövőre megkezdik a mátraszentimrei ércmező feltárását Jó ütemben folynak a bá­nyanyitás előmunkálatai Mát- raszentimrén, ahol a geológu­sok a Gyöngyösoroezihoz ha­sonló értékes ércmezőre akad­tak. Befejezéshez közeledik a 850 méteres függőakna ép.té- se, és ezzel egy Időben Gyön­gy ösoroezi felől egy két kilo­méteres hosszú vágatot hajta­nak az ércmező irányában. A két irányból haladó földmunka a tervek szerint év végére ta­lálkozik, amikor Is az ásványi kincseket tartalmazó telérek közvetlen közelében már pon­tosan megállapíthatják az érc- vagyont. A kétkilométeres vá­gat a bányanyitás után a szál­lítási és a légellátási célokat szolgálja majd. A földmunkák befejezésével jövőre új fázisába lép a mun­ka — megkezdődik az ércme­ző feltárása. (kovács) Nyár előtt a vendégváró Egerben .\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v az ásatások. Üj utak övezik majd az eredeti, 16. századi formájukban helyreállított fa­lakat, amelyeíknek iránya akár vehető nélkül is mutatja a lát­nivalók sorrendjét. Az összha­tást viszont nagyon zavarja a vendéglátóipari vállalat ormót­lan vasbódéja, amely hivatva lenne a megnövekedett forgal­mat lebonyolítani: ha győzné. Mennyivel sízebb volna, ha a vasbódé helyett egy ízléses mű­anyag pavilon fogadná a belé­pőkéit; és azt hiszem, nem én vagyok egyedül, aki szívesen leülnék egy pohár jól hűtött ital mellé — ha volna mire —, hogy elgyönyörködjem a város és a táj nyújtotta szépségek­ben. — Nem volt rá keret — mondja Bóta László, az Egri Vendéglátcápari Vállalat igaz­gatója. — Pedig a tervek ké­szen vannak, csak a kivitelezés késik. Talán fhajd jövőre. Az idei évben meg kellett eléged­nem annyival, hogy a Népkerti Sörözőbe új bútorokat kap­tunk. Üzemi étkeztetés diákcsoportoknak A Fel ső ma gy a rorszá gi Üzem­élelmezési Vállalat ezzel az újítással igyekszik könnyíteni az éhes turistákat. A kezelé­sükben lévő Otthon Éttermet A strandon a helyzet változatlan, de ha a Heves megyei Építő­ipari Vállalat teljesíti ígéretét és májusra valóiban befejezi az új, emeletes kabdnsor építé­sét, akkor ezer személlyel töb­ben fürödhetnek majd a ká­nikulában. Reméljük, teljesí­tik, hiszen az elmúlt nyáron egy-egy vasárnap 9 ezernél többen kerestek itt enyhülést, tehát az ezer létszámú férő- helybőviilés lényeges jelentő­ségű. Mindent egybevetve tehát, felkészült a város a nyárra. Apró zavart okozó színfoltok azonban tagadhatatlanul van­nak. A tanárképző főiskola Bajcsy-Zsilinszky utcára néző falai mellett apró föld- és tör­melékkupacok díszelegnek. A strand előtti terület sürgősen füvesítésre vár, mert jelenleg egy elhagyott állatvásártér be­nyomását kelti. Könnyen el­végezhető munkák, és miután egyszer mindenképpen el kell végezni, jó volna, ha még a nyár előtt befejeznék. A készülődés egészében te­kintve azt az érzést keliá. mintha a benne részt vevő szervek nem lennének megfe­lelően összehangolva. Minden­ki akar valamit, ugyanakkor mindenkinek megvannak azon­ban a fejlesztéssel kapcsolatos nehézségei. Talán, ha egy bi­zottság, vagy akár egy sze­mély egysége, tervet készíte­ne, több eredményt tudnának felmutatni és a felkészülés tö­kéletesebb lenne. Mái&ffy Zoltán pedig, ahol eddig csak üzemi étkeztetés folyt, megnyitották a közönség részére, ami napon­ta 400—500 embernek biztosít ebédlehetősóget. Szép ered­mény ez, de Tóth László igaz­gató mégsem elégedett. A köz­kedvelt Vörös Rák halász- csárdát szerette volna a mel­lette lévő helyiséggel — ame­lyet jelenleg lakásnak hasz­nálnák — bővíteni. öreg szálló, nem vén szálló A régi közmondás, úgy lát­szik, nemcsak emberekre, ha­nem a Park Szállóra is érvé­nyes, hiszen legkésőbb május 1-ig megkezdik ismét teljes üzemeltetését. Szállóvendé­geiken kívül 400 személyt tud­nak fogadni éttermükben. Az Eger Szálló Ízlésesen berende­zett 72 szolbája 192 ággyal nö­velte férőhelyeinek számát. Több kényelemmel fogadja vendégeit a turista- diáikszálló is az idén. Minden ágyban tollpáma várja a fá­radt turistákat és a fázósabbak pokróc helyett paplant is kap­hatnak. Üj, nagy teljesítmé­nyű mosógépet is kapott az év elején a szálló, amely biztosít­ja majd a fehérneműk zavar­talan cseréjét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents