Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

1964. április 21., kedd NÉPŰJSAG 8 A járási és városi kulturális szemlékről Pétervásárán Nagy érdeklődés melíetVzaj­lott le a kulturális szemle já­rási bemutatója, amelyen részt vett Krupa László, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese, Bódi Imre járási KISZ-titkár és Kcmfár Olga, a KISZ megyei bizottságának munkatársa. A háromórás műsor után a zsűri meghozta döntését és en­nek alapján hirdette ki Pál Vendel, a járási művelődésügyi osztály népművelési felügyelő­je az eredményt, Bódi Imre pe­dig kiosztotta a díjakat: . A tánccsoportok: szemléjén arany oklevelet nyert a recsk- kőbányai KISZ és a parádl KISZ tánccsoportja. Ezüst ok­levelet az istenmezeji, a mát- raderecskei, a szentdomonkosl, az egercsehi KISZ-szervezetek tánccsoportjai kaptak, s ezüst oklevéllel Jutalmazta a zsűri a recski termelőszövetkezeti nő- bizottság asszony tánccsoport­ját is. A tánczenekarok közül a recski kőbánya Melódia együt­tese aranyoklevelet, a tarna- leleszi fmsz népi zenekara és a pétervásári művelődési ház tánczenekara bronz oklevelet kapott. * Az egyéni számokban nyúj­tott teljesítményt az alábbiak szerint értékelte a zsűri: Török László, a pétervásári művelődési ház irodalmi szín­padának tagja Várnai Zseni Az atomkorszak küszöbén cí­mű verséért aranyérmet, Szán­tó Lászlóné, a pétervásári iro­dalmi színpad tagja A halálra táncoltatott lány című balla­dáért ugyancsak aranyérmet, és Kalmár Edit terpesi KISZ- tag cigánydalaiért aranyérmet kapott. f Ezüstérmet nyert: Molnár Csaba istenmezeje KISZ-tag Vörösmarty Merengőhöz című verséért, Simon Katalin, a pé­tervásári irodalmi színpad tagja József Attila Altató című verséért, Székely Ibolya mát- raderecsked KISZ-titkár Tatjá­na leveléért és Koronái Antal, a recski tánczenekar tagja tá­rogató-szólójáért (á) Egerben Szombaton a hangszeres szólisták és magánénekesek, duók, triók szemléjét, vasárnap a tánccsoportok és tánczeneka­rok együtteseinek kulturális szemléjét rendezték meg a ze­neiskolában, illetve a megyei művelődési házban. A zeneiskolai zsűri előtt szereplő úttörők és kiszesek egyéni számaik után, illetve teljesítményük szerint része­sültek könyvjutalomban és oklevélben. Az általános isko­lások közül könyvet és okleve­let kapott az I. és II. számú általános iskola triója, Magyar Mária, Tamás Zsuzsa, Korepta Katalin, Ferenez Jenő és Ba­kos Gabriella. A kiszesek kö­zül oklevelet és könyvet nyer­tek: Pászti Julianna, Wendreí Éva, Lakatos Béla és Bocsi Szabolcs. A vasárnapi városi szemle résztvevői közül az általános iskolai tánccsoportok közül csak az I. számú általános is­kola tánccsoportja kapott aranyérmet, s oklevelet a XI- es iskola tánccsoportja. A K ISZ-csop ontok teljesítménye nem ütötte meg a kívánt szín­vonalat, így arany oklevelet nem adtak ki. Ezüst oklevelet kapott: a megyei művelődési ház, a Szilágyi és a Dobó Gim­názium tánccsoportja. Kiváló teljesítményéért n Finomsze- relvénygyár tánczenekara meg­kapta a tánczenekarok nagy­diját — az ezüst serleget. Besenyőtelken A füzesabonyi járás művé­szeti csoportjai Besenyőtelken adtak egymásnak találkozót. A bemutatón közel 30 műsor­számiban szerepeltek énekesek, énekkarok, tánccsoportok és zenekarok. Ez a mennyiség a tavalyihoz képest már azt je­lend, hogy kevesebbet, de igé­nyesebben válogattak a körzeti szemlék zsűrijei. A prózai számok közül Ko- miljovics Irén szavalatáért arany oklevelet kapott. Ugyan­csak arany oklevelet érdemelt a füzesabonyi Erkel Kórus, ezüst oklevelet a káli férfi­kórus. Sikerrel szerepelt az egerfarmosi citemegyüttes. A tánczenekarok vetélkedőjét a füzesabonyi művelődési ház Stúdió együttese nyerte, maga mögött hagyva a verpeléti honvédség és a szlhalmi műve­lődési otthon tánczenekarát. Különösen gazdag volt a ta­lálkozó a népi táncok vetélke­dőjében, ahol 12 felnőtt cso­port szerepelt. A verpeléti honvédség és a káli művelődési ház tánccsoportja arany okle­velet kapott. Az egyéni ének­és zeneszámok vetélkedőjében főleg a verpeléti honvédség műkedvelői léptek fel sikerrel. A járás színjátszó csoportjai­nak bemutatójára a megelőző hetekben került sor színjátszó hetek, illetve tájelőadások for­májában. Teljesítményük Itt nyert végleges értékelést; amely szerint első a kápolnai műve­lődési ház színjátszó csoport­ja, a második az egerfarmosi, a harmadik a füzesabonyi mű­velődési ház színjátszó cso­portja Jett A kulturális szemle járási döntője alkalmából került, be­mutatásra ugyancsak Besenyő­telken a járás legjobb foto- amatőreinek felvételeiből ké­szült kiállítás, amelynek díjait ezen alkalommal adták át. Az első díjat Koczka István, a má­sodikat Gyöngyösi József, a harmadikat pedig Gyurákl Gyula besenyőtelki fotoamatőr nyerte. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya ezen­felül könyvjutalomban részesí­tette a szemlén részt vett ösz- szes művészeti csoportok veze­tőit. (Cs. I.) Győzelmeik forrása: az egység A szocialista brigádok mutassanak példát Tanácskozott a 4. sz. AKÖV 42 brigádja Vasárnap Egerben tanács­kozott a 4. számú Autóközle­kedési Vállalat 42 szocialista címért harcoló brigádjának ve­zetője, valamint közvetlen se­gítőtársaik, a patronálok. A 42 brigádvezető a 2600-as létszá­mú vállalat 386 dolgozóját kép­viselte, azokat az embereket, akik elhatározták, hogy szer­vezetten, előre és pontosan ki­dolgozott tervek és módszerek szerint iparkodnak megvalósí­tani a vállalat termelési fel­adatait és egyben a szocialista emberré válás követelményeit. Halász Ernő, a SZOT tagja, a vállalat szakszervezeti bi­zottság titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Kovács Já­nos, az szb termelési felelőse ismertette, hogy milyen fel­adatok várnak az Idén a szo­cialista brigádokra. Ezt köve­tően 15 felszólaló kért szót. El­mondották gondjaikat, nem tit­kolták, hogy hol, miben kémek segítséget a patronálóktól és a vállalat vezetőségétől. De főleg arról beszéltek, hogy miként akarják megoldani feladatai­kat. Az idén is sok munka vár az AKÖV-re, aránylag kevés kocsival, nehéz alkatrészbe­szerzés és mostoha javítási fel­tételek mellett is helyt kell áll­ni. A szocialista brigádok úgy dolgozzanak, hogy a két'és fél ezer ember közül bárki példát vehessen róluk. Szorgalmas munka, becsületes helytállás az üzemben, szolgálatban és a magánéletben, erre tett ígéretüket erősítették meg vasárnap az AKÖV szo­cialista brigádjai. Tizennyolc éve valósult meg Wilhelm Pieck és Otto Grotewohl történelmi jelen­tőségű kézfogásával a német munkásosztály egysége, amelyre komoly történelmi szerep várt a világháború után, s amely osztály e fon­tos tennivalóknak csak úgy tudott megfelelni, bogy erőit egyesítette. A második világháború be­fejezése után így vált lehe­tővé egységes fellépésük a militarista eszmék, a világ­uralmi törekvések ellen, amely annyiszor pusztulásba döntötte már Németországot, s a munkásegység biztosította alapról kezdhettek hozzá az első békcszcrető, szabad né­met állam, a Német Demok­ratikus Köztársaság megte­remtéséhez, fejlesztéséhez. Az egységes munkáspárt, amely nevében is viseli a munkásösszefogás gondolatát, már az első években komoly sikereket ért el az NDK-ban, a szocializmus építése során, s komoly tényezőjévé vált azoknak az erőknek, amelyek síkraszálltak a második világ­háború maradványainak fel­számolásáért, a német béke- szerződés megkötéséért. A Német Szocialista Egy­ségpárt tagjai ma is hangoz­tatják: mindezek az eredmé­nyek nem születhettek volna meg, nem tudták volna a nagy társadalmi átalakulás útjára vinni a német népet, ha 18 évvel ezelőtt nem si­kerül megvalósítani a mun­kásegységet. Ezt a tényt egy­ben figyelmeztetőnek is szán­ják, egyfelől bizonyítva: mi­lyen elengedhetetlen előfelté­tele a sikeres munkának a dolgozó osztályok egysége, másrészt az erők megosztásá­val miként veszít a munkás- osztály forradalmi hatékony­ságából. E tanulság jegyében őrköd­nek ma is a Német Szocialis­ta Egységpárt tagjai egységük szilárdításán, s ez a törté­nelmi érdemük méltó ahhoz a harci közösséghez, amely 18 évvel ezelőtt létrejött a német nép boldogitására. Locsol, vagy nem locsol? Huzavona egy MA 120-as gép körül Régi vágyuk teljesült a kom- poltd Űj Barázda Tsz tagjai­nak, amikor az elmúlt év jú­niusában új, modern MA 120- as típúsú locsológépet vásárol­tak. Kifizettek érte 83 ezer fo­rintot, a hozzávaló csővezeté­kekkel és szórófejekkel együtt összesen 250 ezer forintot köl­töttek rá. Megfúratták az ön­tözéshez vizet) szolgáltató cső- kutakat is, de használni azon­ban a mai napig sem tudják. Hogy miért? Vegyük talán sorjában. Az új géppel július­ban próbaüzemeltetést végez­tek, és a Tárná patakból a gép szivattyúberendezése szív­ta a vizet. Pár hónap múlva elkészült a csőkút fúrása, s ek­kor a gép csődöt mondott: szi­vattyúja ugyanis a csőkútból már nem vette fel a vizet. A szövetkezetiek arra gondoltak: talán a kútfúrásban van a hi­ba. A vízügyi szakemberek felülvizsgálták a fúrást és megállapították, hogy a kút jó. Próbaképpen elhozták a ká­li Március 15 Tsz hasonló típú­sú szivattyúját, ami a kútfú­Lapunk április 1SM számában felfedtük a kérdést, hogy mennyi la­kás épül az idén me­gyénkben és mit kell tenni, hogy az akadá­lyok megszűnjenek és terveinket valóra vált­hassak. Felkerestük Csíky Andort, az EM Heves megyei Építőipari Vállalat főmérnökét és tőle kértünk választ. — A tavalyival azonos, vagy annál is kedvezőtlenebb feltételek között látott mun­kához az építőipar? — Az ÉM Heves megyei Ál­latni Építőipari Vállalat idei munkáinak kezdése késik. Az új munkáknak csak 20 százalé­kát tudtuk április közepéig megindítani, míg a tavalyi ha­sonló időszakban mintegy 37 százalékát. Ebből a szempont­ból tehát a tavalyinál is ked­vezőtlenebb körülmények kö­zött kezd az építőipar. A feszí­tett éves terv teljesítésének alapfeltétele az, hogy a meg­levő ipari kapacitást év kö2iben egyenletesen tudjuk kihasznál­ni- Ez azt jelenti, hogy az egyes szákmáknál negyedéven belül ne álljon elő munkaellátatlan­ság, az év végén pedig ne je­lentkezzenek olyan csúcsok a festő parkettás, elektromos, épületgépészet szakmánál, amelyeket a vállalat nem tud kielégíteni. — Az eddigi tapasztalatok szerint mi akadályozza leg­inkább az építkezéseket? — A Városgondozási Válla­lat nem tudja időben elvégezni a gáznyomás-próbákat. Meg kellene vizsgálni, hogy a gáz­mű időben megkapja-e a laká­sok bérlőinek névsorát. Való­ban szükséges-e a névsor, hogy • gázórákat felszereljék? Nem Közügy é a lakásépítkezés? Új tervek — kevesebb lakás Egerben? Mág szerződés sincs, — mikor épülnek fel a tsz-istállók ? lehetne áthidaló megoldást ta­lálni? Tény, hogy gázfűtés nél­kül az épület nem üzemképes, tehát a megyei tanács tervosz­tálya nem veszi át az épületet, a lakók csak késedelmesen költözhetnek be. A megye székhelyén a lakásépítkezések számának lényeges növekedése várható, a kivitelező vállalat pedig a téli munkák végzésé­hez megfelelő hőtermelő be­rendezésekkel nem rendelke­zik, ezért a kivitelező vállalat már most kéri, hogy a lakás­építkezéseknél a belső munkák teljesítését gázfűtéssel végez­hesse. Különösen szembetűnő a nagy gépek, a toronydaruk gépkihasználásának alacsony foka. .Az építőipari vállalat megoldotta a korszerű, közép­blokkos lakóház építési mód­szereinek bevezetését, ez ehhez szükséges toronydaruk is ren­delkezésre állnak, de nincs elegendő blokk, vontatottan érkezik, ezért nem lehet több műszakban építkezni. Ezért rossz a gépkihasználás, ezért nem haladnak gyorsabban a lakásépítkezések. Ez súlyos termelékenység-kiesést, nagy költségtöbbletet és sok eset­ben komplikált munkaszerve­zési problémát jelent. Az egri téglagyár a középblokk szállí­tási idejének kezdő idejét egy­hónapos késedelemmel, de végső határidejét csak decem­ber 31-re igazolta vissza. Nyil­vánvaló), hogy a blokkgyártás ütemezése eltér az építkezés ütemezésétől, és így azok az épületek, amelyeknek blokkjait csak decemberben szállítanák le, ebben az évben nem kerül­hetnek tető alá, a lakók csak jövőre költözhetnek be. Ha­sonló gondok jelentkeznek a salgótarjáni blokkgyártó üzem­ben is. Ilyen körülmények kö­zött a megyei tanács tervosztá­lya és az építőipari vállalat az idei átadásra tervezett lakás­számokat csökkentette, illetve azokat a következő évre üte­mezte. — Milyen intézkedéseket tett a vállalat az 1964. évi feladatok teljesítésére? — Az ÉM; Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói teljes mértékben magukévá tették az MSZMP Központi Bizottságának, valamint a me­gyei pártbizottságnak az építő­iparra vonatkozó határozatát. A vállalat elkészítette mű­szaki-szervezési intézkedési tervét, amelyeknek legfőbb pontjai a következők. A to- ronydaruval ellátott lakásépít­kezéseken március 15-től két műszakban dolgozzanak. Folyamatos termelés-szerve­zést kell alkalmazni, főleg az egri Hadnagy utcai és a gyön­gyösi vásártéri lakóépítkezése­ken. Fokozottabb gondot fordí­tunk a dolgozók szociális és kulturális ellátottságára, az igazgatói alap jelentékeny ré­szét erre fogjuk felhasználni. A vállalat űj bérszabályzatot dol­goz ki, ennek alapelve, hogy a minőségi munka megjavítására és a határidők betartására ösztönözze a műszaki és fizi­kai dolgozókat. A párt és a szakszervezet a vállalat veze­tőségével karöltve kidolgozta az éves feladatokhoz csatlako­zó szocialista munkaverseny irányelveit. Ezeket megvitat­tuk a dolgozókkal és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy lendületes, szervezett munka folyjon építkezésete­ken. —- Milyen segítséget vár az építőipari vállalat, hogy eredményesebb legyen mun­kája? Az említett nyomáspróba és gázórák gyorsabb bekapcsolása, valamint a középblokkok ütemterv szerinti leszállításán kívül szükséges, hogy a beru­házók és a terveztető intéze­tek legalább az ez évre kijelölt munkák anyagkivonatait sür­gősen küldjék meg. Acélanya­gok, vasszerkezetek, nyílászá­rók, alumínium szerkezetek, földkábel, gázberendezések és vasbetonelemék nehezen sze­rezhetők be. Ezeket az építő­ipari vállalat csak akkor tudja megvásárolni, ha megyénk igényeit még a kivitelezési szerződés megkötése előtt so­roltatják. Ez csak átmeneti és szükségszerű megoldás lenne az évi feladatok teljesítéséhez Az érdekelt szervek összefogá­sával el kell érni, hogy a tárgyévet megelőző év decem­ber 31- ig szerződésre alkal­mas tervdokumentációt kap­jon a kivitelező. Április közepén tartunk és még egyetlen új tsz-építkezés- hez sincs kiviteli szerződés. Pe­dig a munkákat az őszi esőzé­sek beállta előtt át kell adni, mert az Istállóra, magtárákra szükség van, másrészt sáros úton, anyagot szállítani nem lehet. Ha április 30-ig nem ér­keznék meg a tervek, és nem kötjük meg a szerződéseket, annak súlyos következményei lennének. A vállalat minden intézke­dést megtett, ami saját hatás­körén múlott, hogy teljesíthes­se idei feladatait. Az első ne­gyedév eredményei biztató eredményeket hozták, mert 103.5 százalékos tervteljesítést igazolnak a hivatalos adatok. Tavaly, az első negyedévben 17 millió forinttal maradt le a vállalat. Most lemaradás nincs, sőt az első negyedévben mintegy ötmillió forinttal töb­bet termelt, mint az előző év hasonló időszakában. A kivite­lező vállalat építési felkészült­sége, lelkesedése és munka­kedve jó. Ezt kell továbbra is megőrizni, sőt fokozni. Ehhez szükséges, hogy a vállalaton 'kívülálló legfőbb akadályok le­küzdéséhez a szükséges segít­séget megkapják az építők, akkor az év végére eredmé­nyes munkáról számolhatunk be — mondotta Csiky Andor főmérnök. rásból is továbbította a vizet. Ismét próbát tartottak, de a kompoltiak locsológépe sem működött. Kétségtelen, hogy hibás a gép — mondották és • jegyzőkönyvet készítettek. A jegyzőkönyv az AGRO KER-hez került, kérték a gép javítását. Az AGROKER * TarnaszentmiklÓ6i Gépállomás, ra bízta a javítás elvégzését. A gépállomás gépjavítói azu­tán megkezdték a búcsújárást Kompoltra a gépet megvizs­gálni. Üjafob próbaüzemelteté­sek kezdődik. A gép a Tárná- f ból igen, de a csőkútból több­szöri próba ellenére sem volt hajlandó a vizet felszívni. Ezu. tán a próbák sorozata követke­zett. Ismét elhozták a káli ter­melőszövetkezet locsológépét, amely a csőkútból is rendesen szívta a vizet. A termelőszö­vetkezet ismét sürgetni kezdte a gép megjavítását, de, a gép­javítók erre sem fogtak hozzá a tulajdonképpeni javítási munkákhoz, hanem értesítették az AGROKER-t, hogy a gép műszakilag jó. Ezt az értesítést azonban a szövetkezetnek nem küldték el, csak újabb sürge­tés után válaszoltak egy rövid két és fél soros levélben, hogy a gépet jónak találták. A locsológép ügyéből altiak születtek, megindult a levele­zés. A szövetkezet vezetői már a járási és a megyei tanács segítségét kérik újabb leveleik­ben — s közben a gép állapota marad a régiben. Elérkezett a tavasz, a szövetkezet 52 holdas kertészetében rövidesen nagy szükség lenne a gépre, amely továbbra is kihasználatlanul és üzemképtelenül áll, és a tsz, tagságával együtt, türel­metlenül várja, hogy a körülöt. te folyó huzavonából mikor lesz végre gépjavítás. Cs. I. »fBrtAr­F. U Magyar küldöttség a ratensbrüehi ént lékünnepségen Tizenöt európai országból érkezett küldöttség arra az em­lékünnepségre, amelyet vasár­nap tartottak az egykori ra- vensbrücki koncentrációs tá­borban, a tábor felszabadításá­nak 19. évfordulóján. Az ün­nepségen magyar küldöttség is részit vett: az öttagú delegációt Halas Lajos, a Magyar Parti­zánszövetség országos választ­mányának tagja vezette. A nagygyűlés tízezer részvevője kegyelettel emlé'r—* meg ar­ról a 290 ezer emberről, akit ebben a koncentrációs tábor­ban gyilkoltak meg a hitleris­ták. A magyar küldöttség az ün­nepség után koszorút helyezett el a tábor magyar áldozatainak emlékfalánál, majd megtekin­tette a koncentrációs tábor i lékmúzeumát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents