Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
1964. április 19., vasárnap N6PCISAS T A rajzolimpia győztesei m >. yfMMMj • • •• Uixi:« Vf»* '■ Ä gyermekek sogápelásár©*, A kisgyermek első fogai közül először rendszerint két metszőíögajcska jelenik meg az alsó állkapcson, és másfél-két hónap elteltével négy újabb következik a felsőn. Egyéves korban már 6—8 foga van a gyereknek. A szülők rendkívül egyszerű számítással állapíthatják meg, nincs-e valami zavar a gyermek fogazásának időpontja körül. Egyéves kor után az életkor hónapjainak számából hatot le kell vonni. Például, ha a gyermek tizenkilenc hónapos, 13 fogának kell lennie. A fogazás — jóllehet egyes anyák helytelenül az ellenkezőjét hiszik — nem okoz fájdalmat a gyereknek. S ha a gyerek köhögni kezd, náthás, vagy hőemelkedése van, ez nem függ össze a fogak megjelenésével. Ilyenkor, ha meg akarjuk találni a gyerek 'bajának az okát, az orvos tanácsát kell kikérni. A tejfogak ideiglenes jellegűek, 6—12 év között kihullanak és megjelennek az állandó fogak, 14 éves korban rendszerint 14—14 fogat találunk az állkapcsokon. Persze, az a tény, hogy a tejfogak ideiglenesek, egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem kell ápolni őket. Nem lehet így, gondolkodni: „Úgyis kihullnák, miért is törődnénk velük?” Az effajta okoskodás komoly kellemetlenségeket okozhat. Egy 13 éves kisfiú arról panaszkodott, hogy foga szabálytalanul nő, és gyakran fáj is. A vizsgálat kiderítette, hogy a fiúcska tejfogait túl korán kihúzták. Ügy látszik, hogy orvosa nem talált jobb megoldást. Az állandó fogak megjelenése késett, az őrlőfogak eltolódtak, a „harapás” rendellenessé vált. Ez igen sok kellemetlenséget okozott a fiúnak. Persze, ha a szülők rászoktatták volna a fi,út a fogak gondos kezelésére és a megbetegedés első tüneteinél orvoshoz fordulnak, mindez elkerülhető lett volna. Amikor még kicsi a gyermek, gyakran eszik, bőséges a nyál- képződése, és száj ürege ennek folytán különösebb gondoz, nem igényel. De amikor a gye mek már 5—6 éves, vegyüli neki puhasörtés kis fogkefe., és tanítsuk meg bánni vele. A kefét felülről lefelé kell mozgatni, hogy a szálad bejussanak a fogak közötti hézagokba. Igen jót tesz, ha a gyermeknek ebéd után friss almát, sárgarépát adunk, amely mechanikusan tisztítja a fogakat és a száj üreget. A tejfogak az esetleges helytelen táplálkozás mellett és a gon- dozatlanság miatt tönkremennek. A betegség folt keletkezésével kezdődik, ezután a fogzománcon következik be a károsodás. Ha a fogat ilyenkor nem kezelik, tönkremegy, od- vasodik. A hideg és meleg étel ebben az esetben fájdalmat okoz a gyermeknek. A további romlás a fogbelet éri, a finom kötőszövetet, amelyet erek és idegek járnak át. A fogbél gyűli a dás kínzó fájdalmat okoz, különösképpen éjjel. Ne nyugtasson meg bennünket, ha a fájdalom esetleg kezelés nélkül is megszűnik, mert a betegség súlyosbodhat, és csonthártya-gyulladáshoz vezethet. A fog megbetegedése nemcsak önmagában véve veszélyes, hanem azért is, mert a szájüregije jutó baktériumok torok- és mandulagyulladást okozhatnak, vagy krónikussá tehetik ezt a betegséget. Ráadásul a fogak megtartása, megóvása, rendkívül fontos az egészséges szervezet szempontjából is. ÍÍ9*kr<zczz n ■ Tavaszi szépségápolás Bíettrozott szövetből készült • nyakkendői megoldású, kétrészes ruha. Tanácsok KOROMFOLTOT húsz százalékos borkősav-oldattal bedörzsölni, utána kimosni. OLAJFOLTOT terpentinbe Iztatott kis ronggyal kell ki- dörzsölni, olyanképpen, hogy a folt széle felől a közepére haladjunk. Ha terpentinfolt maradna, azt benzines ruhával kell lddörzsölni. MÉSZFOLTOT eitromsav- «Idattal távolíthatunk eL A leggyakoribb tavasszal jelentkező panasz a szeplő, amely tulajdonképpen festékképződési rendellenesség. A szépiák a tél folyamán általában elhalványulnak, de sajnos, végképp nem múlnak el, az első melegebb tavaszi napsugár hatására ismét jelentkeznék. A szeplőre hajlamos egyéneknek ajánlatos már kora tavasszal olyan kozmetikai szereket használniuk, amelyek meggátolják a szeplő- képződést, az ezt előidéző ibolyántúli sugarakat kiszűrik, elnyelik. Ezek a fényvédő krémek. A szeplők halványításéra különböző fehérítő krémeket használhatunk, a kozmetikus, vagy orvos tanácsa szerint. Készíthető fehérítő pakolás házilag is, a gyógyszertárakból beszerezhető alapanyagokból. 50 gramm einkperoxid és 50 gramm kaolin vízzel péppé dörzsölve, azonnali felhasználásra. A pakolást a kenőcsszerű anyag elkészítése után felrakjuk az arcra, s mintegy 20—25 percig fennhagyjuk. Utána kellemes, langyos vízzel lemossuk az arcot, s ha húzódna a bőr, zsíros krémmel bekenjük. Ez a házipakolás hetenként kétszer-háromszor ismételhető meg. Debreceni Erzsébet, Szilvásvárad Pajtások! Mint tudjátok, s valószínű, valamennyien végig is néztétek odahaza a televízióban nemrégiben Egerben rendeztek rajzoümpiát. Akkor ígéretet tettünk arra, hogy az olimpia győzteseinek rajzaiból jutalmul md is közlünk egyet- egyet. Megtartva szavunkat, most két pajtás rajzát közöljük Úttörőélet rovatunkban. Az első rajz szerzője Debreceni Erzsébet szilvásváráéi pajtás, aki a televízió rajzolimpiáján a harmadik helyen végzett. A második képünk alkotója pedig Nagy Katalin, az egri VI. sz. ált. iskola tanulója, aki e vetélkedőn az első helyet szerezte meg. Negyedik volt Mlinkó,István pajtás, akinek rajzát azon a napon közöltük éppen, amikor a televíziós közvetítésre sor került, így most eltekintünk rajzának, ismételt bemutatásától. Második lett Szilágyi Gábor, akinek rajzát szintén bemutattuk már néhány héttel ezelőtt. E négy pajtás tovább jutott az országos versenyre, amelynek megrendezésére valószínűleg májusban kerül, sor Budapesten. A nyerteseknek szívből gratulálunk md is és már most nagyon szurkolunk értük, hogy az országos vetélkedőn is megállják helyüket, jó. helyezéseket érjenek el, méltóképpen képviseljék a Heves megyéi pajtásokat, az iskolai tanulókat az ország nyilvánossága előtt. r iz Kert az erkélyen Aki szereti a virágokat, talál módot arra, hogy egy darabka „zöld övezetet” létesítsen a lakásában. Legtöbb helyen a szoba napfényes, világos sarkában kapnak helyet a növények, polcokon, virágállványokon. Ha a lakás jó fekvésű, er- kélyes, vagy széles ablakpár- kányú, könnyűszerrel „varázsolhatunk” kertet a város kellős közepén otthonunkba. Fontos, hogy a ládákat és polcokat jól odaerősítsük, nehogy lezuhanjanak. A ládákat a fenéken és oldalt ki kell fúrni, hogy a víz lefolyhasson, mert különben megrothad a virágok gyökere. Jó táperőben levő, televénydús fekete földet vegyünk, semmi esetire se frissen trágyázottat. Ezzel megtöltjük a virágtartókat úgy, hogy nem halmozva, de jól tele legyenek. Ezután jön az ültetés, illetve a vetés, dugványozás. , A cserepekbe, ládákba olyan virágot ültessünk, amely jól érzi magát ezeken a helyeken. Egyike a leghálásabb, erkélyre, ablakba legalkalmasabb virágoknak a muskátli. A telt virágúak jobbak a laza virágúaknái, mert szirmaik nem hullanak le olyan könnyen. A muskátli májustól októberig virágzik. A rezeda, a nyári szegfű, a viola, különösen a sárga viola, az agerátum, a iobélia, a petúnia, és a begóniák különböző fajai alkalmasak az ablakba és az erkényre való ültetésre; a futó növények közül pedig a pletyka. Mint elnevezése sejteti, gyorsan terjed, mert amerre a szára fut, ott gyökeret ver. Virága jelentéktelen, de dús zöld levelei, gyors szaporodása és igénytelensége miatt mégis kedvelt növény. A futónövények között a hajnalka a legismertebb, a legkedveltebb, egész nyáron nyíló, több színű, kedves formájú virágai miatt. Áprilisban vetjük állandó helyére, ritkítjuk úgy. hogy már május végén nyílik. A futónövények sorába a Co- bea érdekes formájú lila virágai miatt igen kedvelt. A délibb fekvésű erkélyen vagy ablakon gyakrabban kell öntözni a növényeket, mint azokat, amelyeket kevésbé ér a nap. Sohasem szabad napsütéskor öntözni, hanem estefelé, esetleg korán reggel. Ha a föld nagyon kemény, a sok öntözés folytán összeállott, tanácsos kis kapával fellazítani, természetesen óvatosan, nehogy a növényt megsértsük. A CSÓKÁRÓL Élt egyszer két testvér — egy fiú, meg egy lány, akiknek volt egy szelídített csókájuk. A csóka olyan szelíd volt, hogy a tenyerükből evett, szívesen tűrte, hogy simogassák, s ha időnként el is röpült valamerre, mindig hűségesen visz- szatért hozzájuk. Egyszer a lány éppen mosakodáshoz készülődött. Lehúzta újjárói a gyűrűjét, letette a mosdóra és beszappanozta az arcát. Mire a szappant lemosta magáról, hiába kereste a gyűrűjét, nyoma veszett Mérgesen rákiabált a testvérére: — Add vissza a gyűrűmet, ne bosszants! Miért vetted el? — Én ugyan nem vettem el — felelte a fiú. A lány tovább veszekedett vele, majd dühében sírva fakadt. A lármára a nagymama is felfigyelt — Mit csináltok? — kérdezte. — Adjátok csak ide a szemüvegemet, majd mindjárt megkeresem és azt a gyűrűt. 4 Keresték hát a szemüveget, de annak is nyoma veszett. — Pedig az előbb tettem le ide az asztalra — sírta el magát most már a nagymama is. — Hová tűnhetett? Szemüveg nélkül még a cérnát sem tudom befűzni! S rákiabált a kisfiúra: — Ez mind a te műved! Miért bosszantasz engem is? A kisfiú erre megsértődött, és kirohant az udvarra. Ebben a szempillantásban meglátta a csókát, éppen akkor röppent fel a házuk tetejére, s valami fényes tárgyat tartott a csőrében. Ahogy a kisfiú jobban odanézett, rögtön felismerte a nagymama szemüvegét. Elbújt egy fa mögé és megleste, mit művel a csóka. Az pedig felült a háztetőre, körülpislogott, hogy nem látja-e valaki, majd csőrével bedugta a szemüveget egy lyukba. A nagymama kijött a tornácra és megkérdezte • kisfiút: — Megmondanád végre, hol van a szemüvegem? — A háztetőn! — felelte a fiúcska. A nagymama szörnyen elcsodálkozott a válaszon. A kisfiú pedig felmászott a háztetőre és a lyukból előszedte a nagymama szemüvegét. Előkerült onnan a gyűrű is, aztán egy csomó mindenféle fémpénz. Megörült a nagymama a szemüvegének, a kislány is a gyűrűjének. Így szólt a fiúhoz: — Bocsáss meg, amiért rád gyanakodtam. Pedig a csóka volt a tolvaj. '■ B. ZSITKOV Nagy Katalin, Eger Megyei expediciós vetélkedő Az elmúlt héten rendezték meg Egerben nyolc őrs részvételével a megyei expedíciós vetélkedőt. Ezen a vetélkedőn azok az őrsök vettek részt, amelyek ezt megelőzőleg már a járási versenyeket is megnyerték. A megye legjobb őrsei a megyei KISZ-bizottság épületében, a Bródy-moziban találkoztak és ott mérték össze tudásukat Az őrsök tagjai — nyolc-tizenhárom fő — négy állomáson utaztak végig, s ez állomásokon küzdöttek meg u versenyt eldöntő pontokért. Az első állomáson, amelynek ajtajára „Szülőföldünk változása”’ volt kiírva, a szülőfölddel kapcsolatos kérdésekre ke’- lett megválaszolniuk. A „Ki-ki a maga mesterségét folytatja-’ állomáson politechnikai munkákat kellett elvégezniük, míg az „Ember a világűrben” állomáson az űrhajózással kapcsolatos kérdésekre, a „Pillantás a jövőbe” állomáson pedig arról kellett beszélni, hogyan képzeli el egy-egy pajtás a 2000-ik esztendőt. A versenyzők közben természetesen sok-sok érdekes játékban is részt vettek, mint például léggömbfújás, karika hajítgatás, stb. A megyei vetélkedőt az V— VI. osztályosok kategóriájában az egri, IV. sz. ált. iskola VI. osztályának Béke őrse nyerte meg, míg a VII—VIII osztályosok versenyében az aldeb- rői ált. iskola Sas-őrse lett első. A győztesek jutalma oklevél, sakk-készlet és a miskolci területi vetélkedőn való részvétel joga volt.
