Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
6 NEPÜJSAG 1964. április 19., vasárna# Robotgép szánt az ember helyett Első pillanatra furcsa lát- anyt nyújt az újszerű trak- or, melynek „furcsasága” a mellső részen levő, forgatható- an felfüggesztett kerék és a vezetőkorong. Érdemes ezzel az ügyes szerkezettel megismerkedni! Az egymás felé futó vezetőkorongok egy tengelyen helyezkednek el, elől kb. 5 fokos szöget zárnak be egymással. A korongokat függőleges tengelyre felfüggesztett körkeresztmetszetű tengely-darab tőszerkezet több ezer holdon át, javítás nélkül működik. A robot-vezetőszerkezeteí néhány kiegészítő biztonsági berendezéssel is fel kell szerelni! Az eke és a traktor kézi kapcsolója közötti összekötő kötél, vagy a gyújtótekercstől az elosztókábelig vivő huzal, esetleg a gyújtóáramkörben levő vezeték, amelyet kapcsck- kal vagy csatlakozódugasszal kötünk be, leállítja a traktort Sokan az eke felöl szállnak fel a traktorra, ha meg akarnak nézni rajta valamit Ez veszélyes! Jobb, ha meghúzzák a vezetőszerkezetre erősített kötelet és így leválasztják a gyújtókábelt vagy pedig kikapcsolják a forgótengelyen levő kapcsolatot. A robotgéppel a földeket rendszerint A ROBOTTRAKTOR KÉPE (A jobb felső sarokban az automatikus gyújtásmegsza- kító vázlata) kívülről befelé szántják. Tárcsás eke esetében az elülső korong a barázdában haladhat anélkül, hogy emiatt az új talajt kikerülné. Ez a kiegészítő korong azzal a hatással jár, hogy a föld kiszántásánál a 90 fokos sarkok lekere- lcítődnek. Hátrányt jelent viszont ezzel kapcsolatban a szántóföld közepén levő kihasználatlan, mély barázda, amelyet azután vagy talajegyengető készülékkel vagy pedig ismételt átszántással ki tolja, s néhány beállítható szorítókapocs lehetővé teszi, hogy ez a vízszintes tengelydarab és a korongok tengelye egymáshoz pontosan álljanak. A függőleges tengelyen található a traktor alvázkeretétől jövő tolócső, a tengelyt az irányított kerék vezeti. ha az eke leoldódik. További biztonsági berendezés egy gyújtáskapcsoló, amely automatikusan kikapcsol, í^mint a vezetőkorongok kiug- ranak a barázdából. Ezenkívül egy, forgótengellyel párhuzamos mechanikus járom kötél kell tölteni. A robotszerkezet, amely a barázdában halad, pontosabban vezeti a traktort, mint az ember. Ha egyszer a vezető- szerkezet be van állítva úgy, hogy a barázdában egy bizonyos helyen halad és a traktort mindig a barázda vonulása szerint kormányozza, úgy a traktor 25 mm-es pontossággal a beállított helyzetben tud haladni. Ligeti György Földrengés — rendelésre Dusanbe szovjet város köze- központi szakvállalatnak a lében, egy elhagyatott pusztai dombon, tudós szakértők kívánságára, két háromemeletes ház épült. A lafkók már be is költöztek. Ezek a különös lakók: mérőműszerek, amelyek feljegyzik a földlökések erejét, a falak és a mennyezetek rezgésének adatait. Tádzsikisztánban sok lakóház és ipari létesítmény épül. Ebben a körzetben azonban gyakoriak a földrengések, ezért rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározzák, mekkora „szilárdsági tartalékra” van szüksége egy-egy épületnek. A számításokat korábban is elvégezték, de az eredmény természetesen elméleti volt. Most viszont az épületek szilárdságát — mesterséges földrengésekkel teszik próbára. Tádzsikisztán Tudományos Akadémiája mellett külön intézet foglalkozik a szeizmikus kutatásokkal, és a földrengésbiztos építkezés kérdéseivel. Az intézet munkatársai, a Szovjet Tudományos Akadémia geofizikai intézetének és egy munkatársaival karöltve, nemrégiben végrehajtották az ötvenedik kísérleti robbantást, a bevezetőben említett próbaterepen. A moszkvai és a tadzsik szeizmológusok egy csapásra több bonyolult kérdésre'kaptak választ. Kísérleti úton megállapították, hogy milyen erejű robbantásra van szükség.Tanul- mányozták a robbantás következtében fellépett talajrezgések grafikonját, megfigyelték az épületek különböző részeinek reakcióját. Tíz tonna robbanóanyag esetén, amit az épületektől 180 méternyire helyeztek el, a talajrezgések erőssége csak az ötödik fokozatot érte el. A kísérlethez azonban nyolc-kilanc fokozat erősségű földlökésekre volt szükség. Ez már több száz tonna robbanóanyag felhasználását követelte. A kísérletek eredményeként most már úgy tervezhetik az új lakóházakat, hogy a legnagyobb földrengéseket is kiálló, biztos „szilárdság-tartalékuk” legyen. A meteorit rejtélye Kanada Ontario tartományban meteorit-maradványokat találtak. A húsz repeszdarab súlya együttvéve 15 kg volt A kutatókat meglepte a meteoritok különös összetétele. A kozmikus jövevények ugyanis li- kacsos kerámia-masszából álltak. A röntgenvizsgálat kiderítette, hogy a meteorit-darabok anyaga speciális rendeltetésű, kiváló minőségű üveg. A kutatók még jobban elcsodálkoztak, midőn az apró repesz- darabokon szabályos furatokat találtak, amelyek szakértői vélemény szerint gyémántszerszámtól származnak. Világossá vált, hogy valamiféle mesterséges objektum részeiről van szó. A kerámia-massza vastartalmú ásványanyagának mar radványa mágneses terét vizsgálva kitűnt, hogy a meteorit leesésének pillanata körülbelül egybeesik azzal az idővel, amikor az egyik amerikai szput- nyik leereszkedett az atmoszféra sűrű rétegeibe. A kanadai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a meteorit-darabok az arperikai szputnyik hővédő burkának maradványai. A tolócső — amelynek a céljára egy teher- vagy sze- inélygépkocsinak a régi kardántengelye is megfelel — kb. 1,80 m hosszú. A szabad végén levő kardáncsukló útján a csövet fel, le, vagy oldalirányban lehet mozgatni. A cső és a vonórúd (vagy bizonyos traktorokon egy vezetőrúd) közötti beállítható összekötő tengelykapcsoló) egészíti ki ezt az alapvető felszerelést. Ha jó kerékagyat és kúpgörgős vagy gördülőcsapágyakat szerelnek be, úgy a vezeútján elhúzza a huzalt a gyújtáselosztótól vagy a gyújtótekercstől és így leállítja a traktort, ha a vezetőkorongok hirtelen irányt változtatnak, mert elhagyják a barázdát. Egy harmadik biztonsági tényező, hogy a vezetőkorongok csak mintegy 150 foknyira tudnak elfordulni a forgóten- gelyen, mert ekkor az egyik korong beleütközik a tolócsőbe, a traktor kis körben megfordul és megáll a szántóföldön. A Szovjet Tudományos Akadémia fizikai intézetének Szer- puhov mellett (Moszkva közelében) egy óriás rádió-távcsöve van, amely egyike a legjobb ilyen csillagászati eszközöknek Európában. A rádió-távcső, más néven: rádióteleszkóp úgynevezett forgótükre huszonkét méter átmérőjű. Teljesítőképessége a közelmúltban annyira megnövekedett, hogy ma már ez a világ legnagyobb rádió-távcsöve Üzembe helyezték ugyanis annak az óriási „hajszálkeresztnek” az első egységét, amely — az általában ismeretes távcsövektől eltérően — két, egymást keresztező földi rádióantenna-sorozatból áll. Ez a bizonyos első egység, az antennakereszt egyik darabja, egy kilométer hosszú és 40 méter széles. Ez után a kelet— nyugati irányba húzódó anten- nasor után az év végén üzembe helyezik a másik ugyanilyen, de észak—déli irányban húzódó antennasort. A korszerűsítés eredményeként a rádiótávcső „tükrének” területe 80 ezer négyzetméterre nőtt. Az első ilyenformán rádiótükrözött objektum a Nap volt, amelynek tevékenysége most a legkevésbé intenzív: tudjuk, hogy a nyugodt nap nemzetközi éve keretében az egész világ tudósai közös megfigyelési programon dolgoznak. Mint a zserpuhovi szakértők mondják, az ott felállított óriás antennáik igen nagy pontossággal veszik a napkorona által kisugárzott rádiójeleket. A továbbiakban, különösen az antennakereszt második tagjának üzembe helyezése után az antennákat átkapcsolják úgy, hogy a Földünktől több milliárd fényév távolságra levő látható és nem látható galaxisok rádiósugárzását fogják. Az óriás rádió-távcsőben rejlő lehetőségekről a Szovjet TujTengeri tehén" A Szovjet Csendes-óceáni Tudományos intézet munkatársai megállapították, hogy a Steller-féle „tengeri tehén”, ez az óriásfókaszerü állat, amelyről eddig úgy vélték, hogy legalább 200 éve kipusztult, a Kamcsatkai-tengerben még megtalálható. A Novarin-fok környékén ráakadtak az érdekes állat nyomaira. A napkorona fényképezésére szolgáló teleszkóp (úgynevezett koronográf) az egyik moszkvai tudományos központban. A Nap-megfigyelésekre készítik elő. 300 000 kísérlet alapján munkatársaival megállapította, hogy sok fizikai—kémiai reakció — többek között a vízben való oldódási folyamatok is — közvetlen összefüggésben van a ciklikus napfolttevékenységgel, méghozzá minél erősebb a kisugárzás, annál gyorsabban zajlanak le ezek a reakciók. Mennyire helytállóak ezek a él tételezések? A nyugodt nap nemzetközi éve lehetőséget nyújt ennek jobb elbírélásáho«. * Óriási rádió-távcső dományos Akadémia fizikai intézete mellett működő rádiócsillagászati állomás vezetője, V. V. Vitkevics, a fizikai és matematikai tudományok doktora a következőket mondotta: — Rádióteleszkópunk érzékenysége rendkívül nagy, képes lenne akár egy, több százmillió kilométer távolságban elhelyezett közönséges amatőr rádióadó jeleit is fogni. Szelektáló képessége az ilyen típusú rádió- teleszkópok osztályában ugyancsak egyedülálló: rádiótávcsövünkkel kiszűrhetünk akár tíz szögpercnyi távolságra levő kozmikus objektumokat is. ösz- szehasonlítás képpen megemlíthetem, hogy ez a távolság harmad akkora, mint a Hold vagy a Nap látható átmérője. Az óriás rádióteleszkópok családjában a leguniverzáli- : sabb műszer a kereszt alakú rádióteleszkóp, amelynek antennájával a világmindenségből érkező rádióhullámokat igen széles sávban lehet fogni. Ezek a műszerek egyedülállóak. Segítségükkel a kutató 2,5 métertől 10 méterig bármilyen hullámhosszt kiválaszthat. Az új : rádióteleszkópnak ez a tulaj- I donsága különösen értékes a világűr nagy mélységeiben lezajló fizikai folyamatok megfigyelésénél. ✓ ......—..............A napfolttevékenység, a rozs ára, a sáskalárás, a pestis, a kolera és egyéb rejtélyes összefüggések A tudomány rengeteg érdekes, de egyelőre még sok tekintetben megmagyarázhatatlan tényt gyűjtött össze, amelyek azt bizonyítják, hogy á Nap hatással van a földi jelenségekre. William Her- schel, az ismert angol asztronó- mus és optikus már a XVIII. században felhívta a figyelmet arra, hogy a rozs árának ingadozása — végső soron terméshozamának ingadozása — bármennyire különös is, megegyezik a napfoltok ciklikus ismétlődésével. Később a napfolttevékenység aktív szakaszában legintenzívebben jelentkező sarkifény-jelen- ség és a sáskajárások között fedeztek fel ösz- szefüggést. Már a mi időnkben állapított meg ösz- szefüggéseket egy üzbég tudós, N. Keneszárin, a napfolt- tevékenység és az elszikesedés között. Nem kevésbé érdekesek azonban talán A. Csizsevszkij moszkvai professzor feltevései. Hatalmas mennyiségű statisztikai adat feldolgozása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pestis, kolera, tífusz és más járványos betegségek megjelenése időben megegyezik a viharos napfolttevékenységek szakaszaival az egész történelem folyamán- A tudós feltevése szerint ez az összefüggés a Napnak egyes baktérium- fajtákra gyakorolt hatásával magyarázható. Érdekes, hogy a nagy járványokkal egyidőben észlelték — amint ezt a történészek bizonyítják — „a természeti jelenségek legerőteljesebb fejlődését is a Földön. Működni kezdtek a vulkánok, szokatlan erejű viharok és ciklonok söpörtek végig a világon. A Föld és a Nap problémáját érintő legújabb megfigyelésekről G. Piccardi olasz professzor számolt be.
