Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
1961. március 12., csütörtök NEPÖJSAO 3 Március ötödiké volt, a téli gépjavítások befejezésének határideje. Tegnap telefonon kerestük fel Heves megye hat gépállomásának vezetőjét, s arról érdeklődtünk, hogyan sikerült ezt a feladatot teljesíteni, egyáltalán hol tartanak a gépjavításokkal, milyen tényezők akadályozzák célkitűzéseik valóra váltását? Az Egri és a Hevesi Gépállomás — mivel az igazgató és a főmérnök távol volt — nem tudott választ adni kérdéseinkre, de megtudtuk, hogy még a mai napig sem fejezték be — anyag, alkatrész és motorcsere hiányában — a téli gépjavítást. A pétervásáriak jól dolgoztak Hallottuk, hogy a téli gépjavítást 98 százalékban hajtották végre. A tél folyamán 80 ember fáradozott az erő- és munkagépek javításán, s ha a két DT erőgéphez megkapták volna időben a cseremotorokat, ma már minden gépük üzemképes lenne. Ennek ellenére a tavaszi munkákhoz szükséges gépek javításával elkészültek, a szövetkezetek a jó idő beálltával dolgozhatnak, a gépek „bevetésre” készen sorakoznak a gépállomásl és termelőszövetkezet) udvarokon. FAsesabonyban sok a panasz Anyag- és szervezési problémák miatt 123 erőgépük közül jelenleg csak 88 üzemképes. Ez a szám jóval több lehetne, mert 52 dolgozó fáradozik az erő. és munkagépek javításán. Sajnos, azonban a Z—28-as traktoroknál szükséges motorcseréket nem tudják időben elvégezni, mert nem kapják meg időben a motorokat. Most is 5 ilyen motorral késlekednek a szállítók. Ha csak főtengely eznék a gépeket, akkor az lenne a veszély, hogy közben megérkeznek a cseremotorok és a gépállomás kötbérezésére kerülne sor. Így nem végzik el a főtengelyjavítást, a motorok sem érkeznék meg, a gépek kijavítatlanul várják az iiő jobbra fordulását. Ugyanakkor az 52 szerelő közül csupán 21 foglalkozhat a gépállomási gépek javításával — eny- nyire van béralapjuk — a többiek a termelőszövetkezeti gépeken dolgozhatnak. A termelőszövetkezetek viszont lassan küldik a gépeket, vagyis a munkaerő nincs teljes mértékben kihasználva. Azaz „úszik” a határidős munka, nincs befejezve a téli gépjavítás sem. Horton 12 erőgép üzemképtelen még ma is. A termelőszövetkezeti gépekből 17-et javítottak ki ez ideig, a munkákon viszont 90 ember dolgozik. A szükséges gépek ugyan készen állnak a tavaszra, de jóval előbb Is tarthatnának, ha a motor- és anyagprobléma nem akadályozná a feladatok teljesítését. „Fehér holló” a sebességváltó fogaskerék, és a cseremotor. Eddig 14 ilyen motorral maradtak le a szállítók, s félő, hogy ezek egy része továbbra is kijavítatlan marad, mert az ilyen nagymérvű felújítások hosszú időt vesznek igénybe. Nagyobb segítségre, nagyobb támogatásra, és még nagyobb szervezettségre lenne szükség az ilyen nagy jelentőségű feladatok maradéktalan, kifogástalan végrehajtásához, nemcsak a megyei gépállomások igazgatósága, az AGROKER részéről, hanem az illetékes minisztériumok részéről is. Ukáron sem sikerült betartani a határidői Az A tikári Gépállomás dolgozói az idén 40 erőgépet adtak át a termelőszövetkezeteknek saját gépparkjukból kijavított, felújított állapotban. Így utoljára maradtak a javítás sorrendjében azok a gépek, amelyekkel a jövőben is a gépállomás rendelkezik majd. Most ezeknek a javítását végzik teljes ütemben. Ügy tervezték, hogy a tavaszi munkák kezdetére föltétien minden gép javításán túl lesznek. Alkatrész-problémájuk hasonló a többi gépállomásokéhoz... Ezeket válaszolták kérdéseinkre a gépállomások vezetői, amelyben kimondhatatlanul is benne van, hogy nem sikerült március 5-re a téli gépjavítást befejezni. Igaz, ennek oka elsősorban az alkatrész- és cseremotor- hiány, amelyekről nem a gépállomásoknak kell gondoskodniuk, viszont a lemaradás másik oka a szervezetlenség. Gépállomásainknak — kihasználva a télutó zimankóé napjait — azon kell fáradozniuk, hogy minden körülményeik között elvégezzék a hátralevő gépek javítását! Az időjárás miatt, úgy látjuk, összetorlódnak a tavaszi munkák és ez nem kis gondot jelent majd a, mezőgazdasági üzemeknek. Tavasszal tehát minden gépre szükség lesz. f. i. Termelési íanáesliozűs a MKK-nél Közel szúz MÉK-dolgozó gyülekezett össze a MÉSZÖV kultúrtermében, hogy termelési tanácskozáson vitassa meg az elmúlt év eredményeit, hiányosságait és megtárgyalja az 1964. évi feladatokat. A beszámolót Patkó József igazgatósági elnök tartotta. Az! 1964. évi feladatokról szólva kijelentette, hogy azok nem lesznek kisebbek az 1903. évinél. A tervezett árumennyiség felvásárlása mellett nagy gondol. kell fordítani a minőségi munka megjavítására is. Nagy fontosságot kap a termelési munka jó szervezése, a szedés helyszínen való irányítása és a tsz-ek szállítás-kapacitásának maximális kihasználása. Az elnök végezetül hangsúlyozta; — Jó eredményeket csak úgy lehet elérni, ha mielőbb megszűnik a káros „nem az én asztalom” elv és a központ minden egyes dolgozója vállvetve küzd a felvásárlási és értékesítési tervek maradéktalan teljesítéséért. Ezután Kormos József számviteli vezető ismertette az 1963. évi mérleg adatait, megemlítve, melyek voltak elsőrendű okai a gazdasági eredmény kedvezőtlen alakulásának. A hozzászólásokra adott válaszban végleg tisztázódott, hogy az egyes osztályok által készített intézkedési tervek megfelelően átgondoltak voltak. Nagy András Van-e cement és tégla a gyárban és as építkezéseken? Termékeny viták Igen élénk beszélgetést folytattak a:: ahdornaktályai Búzakalász Termelőszóvetkezet gazdái a tanácskozás szünetében is. A szavak, számok időnk int oly hangosan repkedték, hogy lehetetlen volt oda nem figyelni, — Azért mégiscsak érdemes lenne a pulykákkal megpróbálkozni. • — Nem való ez errefelé.. — Azt gondolod, itt majd azt is elveri a jég, mint a szőlőt? — tromfolták le a liitetlenkedöt. — Az átányiak Is félmilliónál többet kaptak érte. A vita akkor is alig akart abbamaradni, amikor szólították őket a gyűlés folytatására, de aztán szép lassan elindullak a terem felé a vitát lehalkítva, s látszólag nagyobb egyetértésben, mint mikor ezt a külön tanácskozást megkezdték. Aztán beültek az isi 'Tapadókba, mert itt. Andornakon még nincs saját közgyűlési terme a két falu szövetkezeti gazdáinak. így aztán nagy egyetértésben, együtt szoronganak kis- tályaiak, andornakiuk, s mikor szólásra, emelkednek a közösség ügyében, nem tudhatja a vendég, most melyik falubeli mondja a véleményét. Ez annál is inkább feltűnt, mert másfél, két évvel ezelőtt még egyik „végen” sem akartak hallani arról, hogy a két tsz egyesüljön. S mikor a gyűlés végén ezt nem állhattuk szó nélkül, az iménti vitatkozók így adták meg a választ: . — Tudja, elvtárs, az úgy van, hogyha tele a kamra, akkor könnyű a megértés. De lett volna csak itt negyven forint helyett 15 forint egy munkaegységre, még bicskára is kapott volna a jó nép. De most már nem is az a lényeg, hogy menynyit osztottak, hanem, hogy lesz majd jövőre. Ezzel aztán nemcsak arra kaptunk magyarázatot, hogy egy év alatt, miként jutott egymáshoz ilyen közel az egykori Petőfi és Búzakalász Tsz tagsága, hanem arra is, hogy miért dúlnak élénk viták ezekben a napokban arról, hogy mennyit vessenek, ültessenek, milyen termelési ágakat fejlesz- szenek, miként, $ hogy legyen az idén... s főleg: miként lehetne jobban, hogy a megértés még nagyobb legyen a közösség tagjai között. ' Ezért zajlik a vita Andornakon, s a megye más községeiben is már a tervtárgyaló közgyűléseket megelőzően, de főleg e tanácskozások napjaiban, ezért hangzanak el a javaslatok, vélemények, sokszor éles hangnemben is, mert azt tartják a szövetkezeti gazdák; inkább most legyenek „hangosak?’, a mikor dönteni kell az egész évi gazdálkodás sorsáról, hogy annál „csendesebb” legyen a zárszámadás, s elégedettebb a tagság. k. E. hatArvillongAs Az építőipari munkások bosszúsan nézték a kavargó hópelyheket és az éjszakai fagy után kénytelen-kelletlen, beletörődtek, hogy az időjárás harcában most újra a tél győzött De nem tarthat már sokáig és akkor teljes ütemmel kezdjük az építkezést, be kell hozni a veszteséget, amit elrabolt tőlünk n komisz tél — mondogatják a kokszkosarak mellett és a melegedőben. Csak anyag legyen, nehogy később arra várjunk — szólt közbe egy idősebb kőműves. Van-e elegendő tégla, cement és mész az építkezéseken? — kérdeztük az ÉM Heves megyei Állami Építőipari herautó tolatott az aknanyíláshoz. Gyorsan haladt a berakodás. Hamarosan arra a kocsira is sor került, amelyben Aszker ült. Ekkor azonban ő már nem volt abban a teherautóban. A szovjet felderitők néhány megrakott kocsival teljesen elálltak az utat egy másik, szintén ládákkal telt Diesel körül. Ebben a körülbástyázott kocsiban ült Aszker. Percev itt is állandóan mellette volt, egy pillanatig sem hagyta magára társát. Korzsov és két) másik felderítő pedig Torpot tartotta szemmel. Az örökké szaglászó, karrierről álmodozó kopó nem í# »ejtette, hogy az az ember, aki annyi nyugtalan percet okozott neki, akire olyan hosz- szú ideje vadászik, ott van a közvetlen közelében, Torp kezdetben éberen figyelte a felszínre kerülő ládákat, nem vlzsgálgatja-e őket valaki a kelleténél hosszabb ideig, de később — miután meggyőződött róla, hogy minden rendben halad — beült a terepjáróba és szundított) egyet. Éjjel kettőre járt az idő, amikor befejezték a rakodást. Az utolsó ládák után a szálli- lókas felszínre hozta azt a húsz főnyi SS-legénységét is, akik lent a mélyben dolgozták, a súlyos ládákat cipelték a tárolóhelytől a szállitókasig. Valamennyien egy-egy teherautóba ültek — a gépkocsivezetők mellé. Valaki megérintette Torp vállát. A Sturmführer—álomból ébredve — ijedten kapta fel a fejét, s álmosan nézett)az előtte álló férfire. Upitz Gruppenführer! és Ribint látta maga előtt. — Befejeztük, Torp. Indulunk — mondta Upitz. — Én előre megyek. A sofőr mellett minden kocsiban ül egy emberünk. Hátul a raktárén pedig két-három tiszt) az őrnagy stábjából. — Upitz Ribinre mutatott. — Szóval azt hiszem, elegen vagyunk, bármi történik is. Maga zárja le a gépkocsisort az autójával. A terepjáróban van elegendő rakéta, s egy rakétapisztolyt is talál itt. Ha valamelyik teherautó lemarad, vagy ha bármi egyéb miatt meg kell állnia a karavánnak, lőjön fel egy zöldszlnű rakétát. Világos? — Igenis, Gruppenführer úr. — Figyelmeztetem, Torp; egyetlen teherautónak sem szabad maga mögött mennie! — Értem. — És jól nyissa ki a fülét. Az imént kaptunk egy közle- f ményt, hogy Berlin körzetének légi terében, az ellenség több bombázóegységét észlelték. — Amerikaiak? — Oroszok, Torp, oroszok! Hiszen éppen erről van szó! — Értem. — Akikor mi megyünk, Torp. — Upitz Ribinhez fordult. — És az ön helye hol lesz? Ribin zavartnak látszott. — A vezórkocsiban ül a helyettesem. Ezért én valahol itt a gépkocsisor végén szeretnék tartózkodni. Nem fogadna be Vállalat egri főépitésvezetőjétól. A% építkezéseken anyaghiányra nem panaszkodhatunk — hangzott a válasz. Igaz, főleg az előző évről áthúzódó és befejezés előtt álló munkákon dolgoznak, s ezekhez nem sok anyag kell. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot aggasztja, hogy a megrendelt válaszfal téglából ós a kőszivács- téglából semmit sem igazolt vissza az ÉM Tégla- és Cserépipari Tröszt. Mikor és honnan szerzik be? Erre egyelőre senki sem tud választ adni. Az is biztos, hogy a megrendelt tetőcserép felével nem tudják befejezni a munkát). Cserép kellene a hevesi tsz-építkezés- hez, Sarudra, Poroszlóra és Tiszafüredre, a felvonulási épületekre. Bélapátfalván van-e és lesz-e építőanyag a gyárban? A Bélapátfalvi Cement- és Mészművektől 85 tonna 500-as cementet vér ebben a hónapban az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és 102 tonnát a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A bélapátfalviak folyamatosan szállítanak, pár napon beiül eleget tesznek a kötelességnek. A lakosság hozzájut-e a cementhez, a TÜZÉP megkapja-e a megrendelt árut? Az egri telep 300 tonnát igényelt, s egy-két napon belül megkapja a teljes mennyiségét. A kiutalt tételeken felül ebben a negyedévben még 500—600 tonna cementet tudna szállítani Bélapátfalva és egyelőre mész is Van bőven. Mátradereeshén áz udvaron magasra rakták a cserepet és pár napja három műszakban kezdett dolgozni a kettes számú cserépprés. Kis zökkenőkkel indult a téglagyártás, mert az év elején kevés nyerstégla volt Mátrade- recskén. De pár nap óta „szabadra gyártanak”, kell a tégla. Egyelőre a kemence alá rakják, elfér ott vagy 140 ezer darab. Ha az idő tovább ma- kacskodük, akkor várni kell, mert az 5—6 fokos fagy tönkreteszi az árut. Ennél is nagyobb gond, hogy rendkívül vontatott a szénellátás, különösen a jobb minőségű szén hiánya okoz gondot Mátrade- recskén és Bélapátfalván is. A Cseréppel nem lesz baj, a nyérsgyártás és az égetés is rendben történik. De a kúp- cserépgyártással nagyon iparkodni kell a derecskeieknek, mert ez hiánycikk lett és kúpcserép nélkül nem akarják átvenni a többit sem. Az első negyedévi termelési terv és a dlszpoziciók összehasonlítása azt mutatja, hogy a mátraderecskei gyár jelenleg is és a következő hónapokban is több téglát és cserepet tudna kiadni, mint amennyire diszpozíciót kapott. Lényegében tehát alaptalan a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat anyaghiánya. Csakis a felsőbb szervek adminisztrációs hibájából, tévedéséből és pontatlanságból jelentkeznek átmeneti nehézségek! Az építkezések anyagszükségletét most kell biztosítani. Most, amíg nem késő, amíg az idő- veszteség és a távolabbi gyárakból való kényszerszállílás kárt nem okoz. A MÁV ad-e vagont az építőanyag-szállításokhoz? Bélapátfalván, Máíraderecskén és Recsken egybehangzóan állították, hogy az elmúlt héten jóval több vagont kapták, mint előzőén. Ez egy okkal több arra, hogy a pótkiutalásokról sürgősen gondoskodjami k. F. L. Biztosított a gyógynövények átvétele A tötóművesszövetkezeti felvásárló telepek már felkészültek a gyógynövény átvételére. A raktárakat. • tárolóhelyeket előkészítik, hogy a felvásárlásnál ne legyen fennakadás. Ez évben továbbfejlesztik a technikai berendezéseket is. Több mint 300 , gyógynovénv- száfító keretét. Í50 hársfanyí- ró ollót vásárolnak. A kamil- laszedés megkönnyítésére 250 szedőt, a minőség javításához 20 rostát és más félszerelóáeket szereznek be, amelyet a termelőknek kikölcsönöznek. A felvásárlók szakmai tudásának növelésére a napokban Törökszentmiklóson a HERBARIA által rendezett egyhetes továbbképzésen vett részt 15 szövetkezeti felvásárló. A selyémtermeléssel foglalkozó községek átvevői a se- l.yemhfernyő-tenyésztésről és gubóátvételről kaptak szakmai ismertetést. társának, Torp úr? — Üljön be őhozzá — szólt Upitz Töfpra mutatva. A Gruppenführer elment. ÍTorp is ki akart szállni valami miatt, de Ribin egy laposüveget húzott elő a zsebéből, lecsavarta a kupakját, s a Sturmführer orra alá tartotta a fiaskót, miközben kacsintott egyet. Az illatáról ítélve kitűnő likőr lehetett az üvegben. — A cigarettája Törökországból való — mondta válaszul Torp. — És a likőr melyik tájról származik? — Valódi bénediktiner! Több esztendős. Maga Fourger küldte a pincészetéből! (Folytatjuk.) Határidő után Hevesi Halló! f'iisemtbonyi f^|P fjjy |1| |fjl 11: f|| |jjl]t |[ff ^ Horn At kűri
