Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

1964. március 8., vasárnap 8BP0J8AQ 3 Hz állammal pereskednek Mennyit ér a telek Hatvanban év Egerben? Hatvanban több emeletes házat építenek. Ebből lett a per. Nem a lakások miatt, ha­nem a telkek és a kertek ki­sajátítása, pontosabban a kár­talanítás összege miatt. Az építésre kijelölt helyen egy kapavágás sem történt, de az akták egyre szaporodtak. Napokon keresztül ügyvédeket, bírákat és szakértőket foglal­koztatott az ügy. Egy tulajdo­nos kivételével mindenki pe­relt. A Székely úton utcát nyitot­tak. A káslakásópítkezésekhez a városrendezési tervek szerint házhelyeket sajátítottak M. A hét tulajdonos közül hat pe­relt. Vajon csák Hatvanban lett divat a pereskedés? Nem. Egerben is hasonló a helyzet. A városi tanácsnál alig tud­nak példát arra, hogy a tulaj­donos elfogadta volna a fel­ajánlott csereingatlant, vagy békés egyezség jött volna lét­re a tanács és a kisajátított te­rület tulajdonosa között A perek özönét szülte a Kertész és a Hadnagy utcai lakásépítkezés, a Lakatosáru- gyár és a Bútorgyár új helyé­nek kijelölése, az Eger Szálló és a gyermekváros építkezése. — Miért épít a város vagy az állam ott, ahol a kisembe­rek magántulajdonát zavarja? — Sokszor felteszik ezt a kér­dést De hd találunk ma már beépítésre alkalmas közterüle­tet? Lakásokat,, középületeket, vagy éppen szállodát ésszerű és gazdaságos lenne-e a külte­rületen vagy éppen szántóföl­deken, a határban építeni? Nem, ezt nem tehetjük. Váro­sainkban kertek és közműve­sített telkek vannak, jórészt magántulajdonban. A közérdek diktálja, hogy ezeken építkez­zünk. Viszont törvényt hoztak rá, hogy a magántulajdonost a kisajátított ingatlanért kárta­lanítsák. Nem azonos törvény szerint jár el a tanács és a bíróság? Hol a hiba? A törvény egy, de nem alkalmazhatja azonosan a tanács és a bíróság. A kisajátí­tási eljárás során a tanács csak a rendeletben megállapított irányárakon belül állapíthatja meg a kártalanítás összegét. Házhely és belterületen levő egyéb be nem épített ingatlan esetén községekben 6—15, vá­rosokban 15—50 és a megyei székhelyen 15—75 forint kö­zött négyszögölenként. Előfor­dulhat olyan rendkívüli minő­ségű, vagy nagyon kedvező fek­vésű, minden közművel ellá­tott ingatlan, amelynek hasz­nálati értéke az irányárakat meghaladja. De az irányár fe­letti kártérítés összegét csak per útján a bíróság állapíthat­ja meg, a tanács erre nem jo­gosult. Evés közben jön meg az étvágy Nem lenne baj és főleg any- nyi per, ha az ingatlan-tulaj­donosok nem lennének annyi­ra telhetetlenek és közepes ér­tékű telkeikért is nem követel­nének irányáron felüli rendkí­vüli árat De követelnek és pe­relnek — méghozzá illeték­mentesen tehetik — és az ügyek özönével nyomást gya­korolnak a szakértőkre, így közvetett úton a bíróságra is, és egyre általánosabbá válik, hogy a peres eljárás során, a tanács által javasolt irányáron felüli kártérítést állapítanak meg. — A tanács nem adta meg a jogos kártalanítást, de a bíró­ság megítélte — mondják az ítélet után, sokszor olyan hangsúllyal, hogy az egyálta­lán nem növeli a tanács tekin­télyét sem a tömegkapcsolat elmélyítésének lehetőségét. Az sem ritka, hogy az elsőfokú kártalanítási per során vérsze­met kap a tulajdonos és kellő ügyvédi segédlettel fellebbez a megyei bírósághoz, az egri almagyar-dombd ingatlankisa­játítási ügy megjárta a Leg­— Isten vele, Frau Stefánia — Jó éjszakát! HUSZONHATODIK FEJEZET 1. Upitz Gruppenführert jól tájékoztatták. A Karlsluste teleti határának légiterében repülő gépek szovjet bombá­zók voltak. Északnyugati irányban haladtak. A bombázók között volt öt szállítógép is. Karlsiustet el­hagyva a Berlin—Hamburg autósztráda fölött haladtak a szovjet repülők. Ám nem Hamburg volt az úticéliuk Különleges feladatot teljesí­tettek. Vagy harminc kilométerre Karls! üstét ól egy kihalt pusz­taságról fehér színű rakéta röppent a magasba. A gépcso­port a jelzés irányába fordult. Lámpafény pislogott alattuk, egyenletes időközönkint ki­hunyva. aztán ismét f“l«vu 11 ad­va. A gépek csökkentették a sebességet, s az öt szállítóre­pülőből eitőemvősök ugrottak ki. Fz volt. Likov tábornok cso­portjának második különítmé­nye. Egymás után értek földet az ejtőernyősök. Sötét színűre festett selyem ejtőernyőiké! szinte alig lehetett észrevenni a levegőben. Valamennyien német katonatiszti, vagy köz­legényt pgvenntháhan voltak A leszáúás helvén várakozó Perrev őmagvot azonban ez nem lepte meg. Elsőnek a W r*V> r*vn n o. V 4 "nn p cTvi T*1T­hát visel* bibin ezredest is­merte fel A két férfi össze­ölelkezptt — Pevet O'-' rnvies ■ Kedve« Cimborámt n»a régóta nem lát­tuk eevmásH Van már vagy két éve is, mi? — Pontosan két éve, ezredes elvtárs. — Azt hiszem, nálad minden rendben van. Mielőtt Moszk­vából elindultam, telefonáltam hozzátok: az asszony is meg a kislány is egészséges, nincs semmi bajuk. — Köszönöm, Oreszt Ivano­vics. Mi a helyzet? — Még nem tudom. — Ri- bin hátrafordult s odaszólt va­lakinek: — Korzsov! Egy tiszt termett előtte a sö­tétségből. Hauptmanni rang­jelzés volt a paszományán. — Ismerkedjenek meg. — Ribin bemutatta egymásnak a két felderítőt. Utána azt az utasítást adta Korzsovnak, hogy bontsa ki a rádióleadót. Körös-körül, az egyre átha- tolhatatlanabb sötétségben (felhők mögé bújt a hold!) szüntelen sürgés-forgás hallat­szott. Léptek zaját, suttogó be­szédfoszlányokat hozott a len­gedező szél. Visszajött Korzsov. — A leadó működésre kész, ezredes elvtársi Egy kis üreghez vezette Ri- bint és Percevet. Ott volt fel­állítva a leadó. Halvány fény látszott a készülék skáláján. Felette vörösen izzött a kis jelzőlámpa. Két rádiós tett­vett a berendezés körül. — Kezdjék — rendelkezett Ribin. A rádiós lekopogott né­hány jelet, átment vételre, s csakhamar írni kezdte, ami1 hall. A papíron gyorsan nőt­tek a számoszlopok. Amikor az első papírlap megtelt, Kor­zsov a kezébe vette, leült vele kissé távolabb a földre és hoz­záfogott. hogy zseblámpáiénak fényénél áttegye folyóírásba s felső Bíróságot ia. Bár arra is volt már példa — éppen Eger­ben —, hogy fellebbvitel során a bíróság alacsonyabb árat ál­lapított meg, mint korábban már jóváhagytak. De általában a magasabb ár elérése a jel­lemző. Sokszor elhangzik az a kívánság, hogy az állam fizes­se meg mindenkor a helyileg kialakult forgalmi értéket, az igazságosabb lesz és akkor nem lesz annyi per. Hogyan, hát az állam kövesse és maga is járuljon hozzá a keres­let-kínálat, s ekként a spekuláció áremelő hatásához? Nem, ezt nem teheti, mert a házhelyek. telkek áremelésével nehezítené a lakásépítkezést és ez ellenkeznék a lakosság több­ségének érdekével. Viszont ál­lamunk arra törekszik, hogy a reális használati érték meg­térítésével a dolgozók kisajátí­tott ingatlanukért a megfelelő ellenértéket megkapják. „Amit ma megtehetsz .. A kisajátítási törvényt 1955- ben hozták — az útépítésre vonatkozó pedig még a felsza­badulás előtti — és az évek múltával, de főleg a beépítés­re alkalmas területek fogytával a forgalmi és a használati érték egymástól eltávolodott. A ki­sajátítási kártalanítási jog­szabályok egyes rendelkezésé­nek alkalmazása országosan nem egységes. A perek szaporodása, azok gazdasági és politikai kihatása a kérdés rendezését sürgeti. Hogyan és mikor következik ez be? Ma még nem tudhatjuk. De mindenképpen szükséges és hasznos lenne, ha a bíróságok és a tanácsok szorosabb kap­csolatot tartanának, részletesen megvitatnák a jogszabályok al­kalmazását és egy-egy nagyobb jelentőségű és főleg sok em­bert érintő kisajátítás előtt a lehetőségekhez mérten egyez­tetnék az értékelésre vonatko­zó véleményeket Dr. Fazekas László rejtjeles szöveget. Ribin azon­nal átolvasta az elkészült szö­vegrészt Likov tábornok kö­zölte benne: a teherautóoszlop huszonegy órakor elinduli Hamburgból, s éjfélre várjál Karlslusteba. — Biztos, hogy ezen az úton jönnek? — kérdezte Korzsov. — Más út nincs? — Volt — felelte Percev. — Volt másik út is, de két légi­támadás teljesen használhatat­lanná tette. Felrobbantottak két viaduktot és egy hidat. A rádiós befejezte a vételt, s Korzsov gyorsan kisifrírozta i rádiógramm második részét is. Az állt benne: az első egység egy óra múlva kezdi az akciót. A repülőtér közelében földet ért ejtőernyős egységről volt szó. A rádiógramm végén egy fi­gyelmeztetés állt: a rejtek­helynél tartózkodik Kerimov őrnagy is, ezért a legszigorúbb elővigyázatosságot kell tanúsí­tani. Ribin hátra fordult. — Korzsev elvtárs! Figyel­meztesse az elvtársakat, hogy bármi történik, egvetlen civil- ruhás egyént se bántsanak. Általában kerülni kell a fegy­ver használatát. Magvarázza meg az elvtársaknak, hogy as ellenség emberei között var saját társuk is.­— Értettem, ezredes elvtárs! — Korzsov tisztelgett és el­ment. — Ne nyugtalankodiék. Oreszt Ivannvics — szólt Per­cev. — Én elől leszek, s amint meslá+om fedezni fogom őt. hogy minden rendben legyen. Kerimov pihenésre használ­ta feli ezeket a perceket. Az ágvan végignyújtózva ledőlt, s a feje alá tette a kezét. Az Szemtől szemben az újságíró jegyzeteiben Ä\\\\\\\\\\\VCV\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\V<\\^^^ Megérdemli-e a gyöngyösi bányaüzem a szocialista üzem címei' ? SZÍNHELY: a Mátraalji Szénbányászati Tröszt pártbi­zottságának irodája. JELEN VANNAK: Baják István igaz­gató-helyettes, Vadász József pártbizottsági titkár, később Ursitz József főmérnök és az újságíró. ★ Az újságíró: Hosszabb ideje folyik a vita az ezer főt szám­láló és a múlt év eleje óta a szocialista üzem címért harco­ló gyöngyösi bányaüzem, va­lamint a tröszt között: rá­szolgáltak-e, vagy sem erre a címre a gyöngyösiek? A XII-es akna vezetői a kérdésre igen­nel válaszolnak, a tröszt, már jegyzőkönyvben is rögzítve, nemet mondott rá. Kérem, mondják el önök először kis­sé részletesebben, mint a jegy­zőkönyv, milyen indokok alap­ján jutottak erre az álláspont­ra. Baják István: A jegyző­könyvben lényegében a tröszt vezetőinek álláspontját rögzí­tettük. A kétségtelen és elis­merésre méltó eredmények mellett azonban olyan hibák is felmerültek, amelyek már nem engedhetők meg egy olyan üzemben, amely a szocialista címet kívánja elnyerni. Nos, példának talán most annyit, hogy a gyöngyösiek szerint kimutatott 77 fős igazolatlan hiányzás lényegesen maga­sabb ... Vadász József: ... nem ál­lítjuk, hogy a deikádonkénti jelentésekből nálunk összeál­lított 292 fős szám a valós, de ez lényegében közelebb jár az igazsághoz... Baják Ferenc: ... A szocia­lista brigádok vezetőire bízták a hiányzások felülbírálását. Ha a brigádvezető úgy döntött, hogy tudják azt be szabadság­nak, Kertai elvtárs aláírta a szabadságot... Vadász József: Az önkölt­ségi tervet kétségtelenül túl­teljesítették, tonnánként 3,80 fillérrel, de ezen belül példá­ul a fajlagos robbanóanyag- felhasználásban túllépés van... Baják István: El kell azt is ismerni, hogy a tervet és a termelékenységi vállalást is túlteljesítették... Vadász József: ... de az ár­bevételi tervet már nem... Nem beszélve arról, hogy a szél­deszkából a vállalat 111 ezer forint megtakarítás helyett 485 ezer forint lett a túllépés. (Ez imént megnézte a fegyverét, gondosan átvizsgálta, nehogy meglepetés érje, s mágegyszer végiggondolta az akció tervét. Most, — az egész bonyolult feladat végső, befejező szaka­sza előtt — erőt kellett gyűj­tenie. Az utóbbi megfeszített hónapok, különösen a Karl- slusteban eltöltött napok nem múltak éL nyomtalanul. Leso­ványodott, a szája szögletéből észrevehető ránc ívelt alá, s a szeme megtört, fáradt fényű volt. Láztól tüzelt Csak leg­alább egy órát szundítana! De ki tud aludni, amikor minden idegszála a pattanásig feszült amikor ezer gondolat cikáz szüntelen az agyában, s ráadá­sul az egyik aggasztóbb, vész- teljesebb, mint a másik!... Ügy intézett-e mindent ahogy szükséges? Nem hagyott-e ki valamit a számításból? Eddig úgy látszik, hogy minden rend­ben van. És mégis... Felült az ágyon, cigarettáért nyúlt. De aztán erős akarattal kény­szerítette magát s ismét lefe­küdt Igyekezett elernyeszteni a testét, csukva tartani a sze­mét... Fél. tizenkettőre ment a kém- elhárító épületéhez. Szándéko­san késett, hogy rövidebb ide­ig legyen az Abwehr székházá­ban. Attól tartott, hogy össze­találkozik ott valakivel, aki esetleg' felismeri, vagy más kellemetlenség éri, most iga­zán veszedelmes bonyodalom származik a hosszú idézésből. Unitz Gruppenführer már felöltözve, kabátban, sap­kában várta. Idegesen, türel­metlenül járt fel-alá a szobá­jában. — Alaposan megkésett. 1— mondta bosszúsan, szemrehá­nyóan végigmérve Aszkert. (Folytatjuk.) a szám egyébként tévedésen alapul, Vadász elvtárs nem pontosan nézte meg jegyzeteit. A szerk.) Túllépték az áram- fogyasztást és egyéb anyagok­nál sincs megtakarítás ... Baják István: A termelésre tett kilencpontos vállalásból ötlöt nem teljesítettek... Vadász József: Gyengén ment a pártoktatás is, sajnos, az elvtársak itt nem tudták elérni azt a célt, amelyet meg­jelöltek a maguk számára ... Hozzá kell tenni még, hogy nem kielégítő a vezetők össz­hangja sem. Előfordult több­ször is, hogy az üzemvezetés nem tájékoztatta sem a párt-, sem a szakszervezeteit fonto­sabb intézkedésekről. Van olyan tapasztalatunk, hogy az üzemigazgató és a főmérnök sem értenék egyet számos kérdésben ... Baják István: Talán még annyit, visszatérve a terme­lésre, hogy a 26 brigádból, az ő jelentésük szerint is, öt nem érte el a megfelelő szintet, hogy elnyerhesse a szocialista brigád címet... Ursitz József: ... El kell azt is mondani, hogy olyan módo­sítások történtek a szakmai tervben, amelyek megkönnyí­tették a terv teljesítését. Egy példát erre: a 3-as északi ge­rinc műveleteinek szünetelte­tése a vízbetörés miatt... De 1962-höz képest romlottak az eredmények is. Míg 1962-ben 1942 kiló, addig 1963-ban 1886 kiló volt az egy műszakra eső fejteljesítmény. Ez a két szám arról tanúskodik, hogy az átlagosan kisebb teljesít­mény miatt a terv hozására több műszakot használtak feL SZÍNHELY: A gyöngyösi bá­nya üzemvezetői irodája. JE­LEN VANNAK: Kerted József üzemvezető, Varga János fő­mérnök, Oláh Sándor, az üze­mi pártszervezet titkárának helyettese és az újságíró. Az újságíró: Bár önök már kifejtették részletes jelenté­sükben álláspontjukat, s tudo­másom szerint megkapták a tröszt elutasító válaszát, még­is az lenne a kérésem, hogy élőszóban is fejtsék ki állás­pontjukat. Kertai József: Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a ml véleményünk szerint az el­múlt év elején kötött szerző­dés pontjait teljesítettük, s en­nek alapján úgy érezzük, hogy méltóak vagyunk ennek a rendkívül megtisztelő címnek az elnyerésére. De nézzünk néhány olyan kérdést, amely vitára adott okot. Mi 1963 év elején termelési tanácskozást tartottunk, s ott született a döntés, hogy a hiányzások el­bírálását adjuk le a szocialis­ta brigádoknak. Majd egy év eltelte után merült fel csak kifogás ez ellen a módszer el­len ... Varga József: Véleményem szerint a robbanóanyag fel- használásánál történt túllépés nem jelentős tényező. Hisz ennek oka egyrészt a többter­melés, másrészt a munkaerő kímélése volt... Az árbevételi tervet illetően csak annyit, hogy a forint elválaszthatatlan a termeléstől, márpedig mi 14 ezer tonnával több szenet ad­tunk a népgazdaságnak. Kertai József : Valószínű, fél­reértés lehet az áramfogyasz­tást illetően... Szerintünk, itt is jelentős megtakarítást ér­tünk el... Rendkívüli módon vigyáztunk mindenre egész év­ben, hisz teljesíteni akartuk a vállalást, amely ... Oláh Sándor: ... amelyért nem pénz, nem anyagi előny jár, hanem ami ennél is több, a cím, a megbecsülés és ... igen... a becsületes és ered­ményes munka hírneve... Kertai József: Nos. az két­ségtelen, hogy öt brigádunk nem érte el azt a szintet, hogv megkaphassa a szocialista cí­met ... Varga János: ... de azok nyolc-kilenc fős kis brigádok voltak ... Olyanok nyerték el, amelyekben 120, vagy éppen 140 ember dolgozik. . Nem kis részük van abban, hogy a már halálra ítélt déli mező feltárásával nyolcmillió tonna szénvagyon kitermelésére nyüt lehetőség. Lényegében ezért nincs iS szükség az északi ge­rincre ... Oláh Sándor: A pártoktatás­ban valóban van lemaradás, de szeretnék egy dolgot itt elmon­dani. A pártóktatási terv előbb készült el, mint az állami ok­tatásé ... és nálunk hetenként 230 ember jár állami oktatás­ra ... Varga: János: ... nem be­szélve a különböző tanfolya­mokról ... Kertai József: ... meg a munkásakadémiákról. Egyéb­ként én úgy érzem, hogy nincs különösebb baj a vezetésben. A baj talán az, hogy ha vitat­kozunk, mondjuk a főmérnök­kel, aki gyerekkori játszótár­sam, túlságosan fesztelen a vi­ta és néha mások előtt zajlik le... Oláh Sándor; ... ha már en­nél a kérdésnél tartunk, hadd tegyem hozzá, hogy két-hárora éve valóban volt bőven prob­léma a gazdasági vezetés és a pártszervezet között... Ma már nyugodt lélekkel elmond­hatom, hogy éppen a címért folyó küzdelemben sikerült fel­számolni ezt. És még annyit: ha itt nem lenne megfelelő összhang a vezetésben, aligha tudtuk volna terveinket telje­síteni ... ★ Eddig a „szemtől szemben az újságíró jegyzeteiben", Rendkívül megkapó és a vita ellenére, vagy inkább annak tűzében örömt^Ji érzés is szá­momra, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban foghattam tollat. A szocialista üzem cím meg­tisztelő, tartalmában messze előremutató, akik ezért küzde­nek, minden elismerést meg­érdemelnek. Mint ahogy elis­merés jár azoknak is, aídk ép­pen a cím tisztaságának vé­delmében nagy alapossággal, körültekintéssel, kommunistá­hoz méltó józan és reális mér­legeléssel vizsgálták a gyön­gyösi bányaüzem helyzetét. Tudomásom van róla — más­képpen, hogyan is alakulhatott volna ki a vita —, hogy a tröszt említett vezetői is több ízben jártak csak ezt a kér­dést vizsgálva a gyöngyösiek­nél ; hogy egymás között is ér­vek és ellenérvek csatájában iutottak az álláspontokat rög­zítő jegyzőkönyv megfogalma­zásáig. Nem könnyű hát az újságíró helyzete, amikor megpróbál ál­lást foglalni, korántsem holmi bölcs döntőkként, hanem jegy­zetei, a ténvek közríeobi vizs­gálata alapján. Annyit már elöljáróban is meg lehet álla­pítani, hogy lényegesen keve­sebb pontban lett volna a vita, ha a tröszt iegyzőkönwi ál­láspontja bővebben, világosab­ban és részletesebben taglalta volna a „ném” indokait. Ügy vélem, korántsem valamiféle vitakígyó kiköltésére. még egyszer meg kellene vizsgálnia a trösztnek kialakított állás­pontiát. mert az állásnont tar­tópillérei közül egynémely —1 és nem is a jelentéktelenek — nem látszik kellően megalapo­zottnak. Hozzá kell tenni azt is. hogy ezer Bánva sz egyévi megfeszí­tett munkáia. összességében, a legfontosabb tervmuta+ókat fi- gve'embo véve és hozzávéve a kulturális eredményeket ottan ténvoVet r\-rvinVált. amettek a tröszt egyébként elutasító ál- lf5efnak'tt<-,5n belül i* igen ma­gas mércére került H"v»s me­gyében rüriéq tettnt "zebb lét­számú néngnzrtazágilag fontos szerepet be+öl+5 szocialista üzem. Hogv le ever. .n.Kori kel­lene döntenie a Má ttaalji Szén bányászé fi Trösztnek — korántsem azért csak, hogy l e- gyen! Gyurkó Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents