Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

1964. március 1., vasárnap NÉPOJSAO 5 Interjú vacsora közben Az orvosok őszinte véleménye a betegekről A VACSORA mindenkinek ízlett, amiért aztán kapott is a háziasszony annyi dicséretet, hogy szinte pirult az örömtől. Kiegészítésképpen még azt is hozzá kell tenni, hogy disznó­toros volt. Az egymást követő fogások­kal párhuzamosan ürültek a borospoharak, és ahogy már ilyenkor szokás, viccekkel tűz­delték meg a szüneteket. Orvo­sok és bányászok ültek az asz­tal körül baráti egyetértésben. És amikor a feketére került a sor, érdekes beszélgetésnek voltam szem- és fültanúja. A házigazda, Kertai József vitte a szót, aki egyébként a XII-es akna üzemvezetője. — Minden dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a termelési eredményeink jók. A bányánk egészségügyi és biztonsági szempontból szintén előkelő helyet foglal el. Ennek ellené­re mégis sok a betegünk. Ezért felelősségre vontak bennünket. Varga János főmérnök szól közbe. — A hibát az orvosi rende­lőkben kell keresnünk. Dr. Etly László, a gyöngyösi SZTK-rendelőintézet röntgen­orvosa néhányat kortyint a ká­véjából, majd tagoltan vála­szol. — Az tény, hogy egyre több a szakrendelésre beutaltak száma. A beutalás azonban a körzeti orvosok feladata. Dr. Marin Jorgov, a felsővá­ros körzeti orvosa megértette a rejtett célzást. — HA PANASSZAL jön hozzánk a beteg, szakrendelés­re kell küldenünk a pontce diagnózis megállapítására. — Ebben tökéletesen egyet­értek veled — szól közbe dr. Dózsa Lajos. — Mert bizonyos esetekben nehéz megkülönböz­tetni a valódi beteget az ál­betegtől. Azt is tudjuk a gya­korlatból, hogy sokan csupán azért mennek szakrendelőre, hogy néhány napot ellógjanak a munkahelyről. — Hogy érted azt a néhány napot? — érdeklődik Varga János. — Átvilágítás... belgyógyá­szat ... vérvizsgálat... EKG. És minden osztályon sokan vannak. Így tevődik össze a három—négy nap. A beteg pe­dig számtalan esetben negatív lelettel érkezik vissza a kör­zeti orvoshoz. — Nálam például ma 172 ember volt — kapcsolódik be ismét dr. Etly László. — Akadt olyan is, akivel ebben az év­Szálló a tenger lenekén Az Egyesül Államokban elha­tározták, u. n. víz alatti szállók létesítését. Az amerikai hadi­tengerészeti flotta a Bermuda- szigetek térségében önkéntese­ket akar 200 láb mélységbe küldeni, akik egy egész hetet töltenének ott. A francia flot­ta szintén önkénteseket küld a Földközi-tenger egyik térségé­nek mélyére. Ezekkel a kísérletekkel akar­ják bebizonyítani, hogy az em­ber hosszabb ideig képes a víz alat élni és dolgozni. Ez lesz a legnagyobbszabású ilyenfajta kísérlet. Az amerikai „tengerlakók” henger alakú kamerában fog­nak élni, amelyben ágyakat, pi­henőhelyiséget és dolgozószobát létesítenek. Belsejében a nyo­más ugyanolyan lesz, mint kí­vül a kétszáz lábnyi mélység­ben, vagyis a normális légnyo­más ötszöröse. Az önkéntesek hidrogén éa hélium keveréket fognak belé­legezni, mert ez nem okoz hal- lucinációkat és más kellemet­len jelenségeket. A gázkeverék előnye, hogy nem károsítja a víz alatt élő ember szervezetét. A víz alatti kamera állandóan azonos mély­ségben lesz, tehát a belsejében kialakult légnyomás is azonos szinten marad. ben mér 18-szor találkoztam. Pedig a sugárzás hatása na­gyon káros a szervezetre. És jellemzőként kell kijelente­nem, hogy az előbb említett létszámból mindössze tizen­kettő volt a valódi beteg. — Nem figyelmeztetik az embereket a sugárzás káros hatására? Lemondóan legyint. — Falra hányt borsó .. nem értik meg! Azt mondják, hogy a figyelmeztetés csak ürüav, mert szabadulni akarunk tó lük. Az álbetegek a legtürel­metlenebbek ebben a népes táborban. Pedig ők a valódi betegektől rabolják el az időt és a helyet. — Bizony, a betegek türel­metlensége és tapintatlansága zavarja az orvos nyugodt mun­káját, — dr. Marin Jorgovné mondja ezt, az SZTK-rendelő­intézet belgyógyász orvosa. — Ha a pontos diagnózis érdeké­ben hosszadalmasan vizsgálok egy beteget, akikor kintről a „legválogatottabb” kifejezése­ket hallom az ajtón keresztül. Ha ugyanezt a türelmetlenke- dőt egy-két perc alatt elkül­döm, mert elváltozást nem ta­lálok a szervezetében, akkor ismét szid, hogy őrá csak any- nyi időt áldozom. No, és a gyógyszerfogyasztás... — Éppen erről akartam be­szélni — veszi át a szót a férj. — Sok a gyógyszerfogyasztás. Azt is tudjuk, hogy ennek fele házipatikába kerül. De a bete­gek rossz orvosnak tartják azt, aki kevés gyógyszert ír. A BESZÉLGETÉS fonala megszakadt, mert sütemény­nyel rakott tálcák kerültek az asztalra. Finom mézes ,.. krémmel töltve. A háziasszony ismét remekelt. Fogyasztottak is serényen, nehogy a dicsérő szavakat puszta formalitásnak gondolják. Mivel azonban néhány kér* dés foglalkoztatott, ismét % újrá kezdtem. — A most épülő új rendelő- intézet, úgy gondolom, sok problémát megold majd. Tága­sabb ... — Már kezdetben szűk lesZl Ezt látniuk kellene az illetéke­seknek — így dr. Dózsa Lajo& az SZTK sebészorvosa. — De hiszen a tervek ... — A terv évekkel ezelőtt ké­szült, és az évek folyamán el­avult. Valószínűleg nem vizs­gálták felül, hogy megfelel-e a jelenlegi viszonyoknak. Figyel­men kívül hagyták, hogy & ter­vezés utón történt a mezőgaz­daság átszervezése, ami hatvá­nyozottan megnövelte a bizto­sított betegek számát. Lassan ismét más kerékvá­gásba gördült a társalgás kere­ke, mert utóvégre is nem terv­kiértékelő, vagy szakmai érte­kezleten voltunk, hanem disz­nótoros vacsorán. Am tanulság­ként mindenesetre meg kell ál­lapítani, hogy ilyen kötetlen, baráti összejövetelen sok eset­ben őszintébben szólnak a bá­nyászok és az orvosok, mintha a jegyzőkönyvvezető várná a szavakat. Laczik János befejezik a munkagépek idei felkészítését. A RAKÚCZI Termelőszövet­kezetben alkatrészhiány miatt késik a javítás befejezése: egy tárcsa hiányzik a vetőgéphez, az UTOS-t a hét végén kija­vítva kapják meg a gépállo­mástól. Két G—35-ös erőgé­püket állógépnek nyilvánítot­ták és javításukat a későbbi­ekre tették. A fogatos munka­gépek készen sorakoznak az udvaron, egy boronát rendel­tek a tavaszi munkákhoz, amit március 1-én szállít le a gép­állomás. Felsötárkányban két új UE 28-as erőgépet kapott a szö­vetkezet. Bejáratás után mind­két gép nagy segítségére lesz a közös gazdaság tavaszi mun­káinak elvégzésében. Nem ilyen jó a helyzet az egerbak- tai Dobó Termelőszövetkezet­ben. Panaszkodnak a gépállo­másra az egerbaktaiak, mert a télen bevitt UE 28-as javítása után újra javításra szofult, je­lenleg ismét használhatatlan. A bekölcei Új Barázda Ter­melőszövetkezetben előrelátók voltak az emberek és. messze­menően gondoskodtak a gépek téli tárolásáról. A vetőgépek lezsírozva, leolajozva, a trá­gyamarkoló becsomagolva, a többi gép fedett helyen felba- kölva telelt. A tavaszi felké­szülés hasonlóan alapos és egy napot sem késnek az indulás­kor. A GÉPESÍTÉSI előadó min­denütt jegyzetet készít; ahol hiányosságot észlel felhívja rá a figyelmet, másutt segít, is­mét más helyen alkatrészt ígér. Az ellenőrző körút vé­gén összegezi a tapasztaltakat: jól halad az erőgépek és mun­kaeszközök tavaszi előkészíté­se járásszerte, az eredményes­ség majd a tavaszi munkák­ban összegeződik. P. E. Jogászunk válaszol: A lakásbérlet felmondásáról luban két új gépet járatnak a szerelők, a Kossuth Termelő­szövetkezet központjában min­den a helyén. Ideiglenes jel­leggel, de fedett színt kaptak a munkagépek és ami dicsé­rendő, mind hibátlan. Az erő­gépek közül tíz üzemképes, a 11., egy DT javítását még a hé­ten befejezik. Pozitívan érté­keli a járási tanács szakembe­re a műhelyrendet és az itt dolgozók szaktudását. A szö­vetkezet elavult munkagépe­ket vásárolt az AGROKER-td! és Király József műhelyfőnök irányításával új szőlőfedő és nyitó ekét konstruáltak. Ez a gép már tavasszal dolgozni fog. A szövetkezet rendelkezik elegendő üzemanyagtároló edénnyel és az előre biztosított üzemanyaggal nem lesz kiesés a tavaszi munkákban. Az andornaktályai Búza- kalász Termelőszövetkezetből egy UTOS-t vittek a gépállo­másra javítani. A közös gazda­ság teherautója Il-es szemlét kapott, most vették át üzem­képesen a gépállomástól. Tuza István és Pócsik János kovácsmesterek műhelyében befejezték az utolsó munkagép javítását is, minden kész a ta­vaszra. Rövid séta a nagytályaiak műhelyé. A Viharsarok Terme­lőszövetkezetben nyolc erőgé­pet tudnak a magukénak, ezek közül csak a G—35-ös javítá­sa van hátra. A műhelyben a vetőgépeket és a boronákat ja­vítják, a határban már 150 holdon elvégezték a műtrágya­szórást is a nagytályaiak. Az ellenőrző körút követke­ző állomása Makiár. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben a nyolc erőgép közül hét üzem­képes, egy G—35-ös javítását a hét végére fejezik be. A ta­vaszi induláshoz minden mun­kagép elkészült, a szakembe­rek egy fűkasza és egy rend­sodró vázának kijavításával A NOVAJI Egyetértés Ter­melőszövetkezet udvarán és műhelyeiben már tavaszi han­gulat uralkodik. Az első me­leg napsugár csak előjele volt, az itt folyó munka már bi­zonysága annak, hogy itt a ta­vasz. Ludányi Endre, az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának gépesítési előadó­ja ennek a felkészülésnek a fo­kát méri. A gépszerelő műhely nem egy impozáns látvány. Istálló­ból elkerített rész, s a deszka­fal mögött már ammónia-illat terjeng, amelyből a műhely is kap eleget. A helyiség köze­pén kályha adna meleget, ha a falak szigetelése valameny- nyire is jobb lenne. Egy tartó­oszlopon tűzrendészeti útmu­tató, de a kutató tekintet nem talál poroltót, vagy más tűz­oltó eszközt, a világítás gyen­ge, nagy a rendetlenség. Ilyen helyen dolgoznak a szerelők, kilenc erő- és számos munka­gép orvosai. Mostoha „kór­terem”, de a beteg gépek még­is „egészségesen” hagyják el a műhelyt. Tóth István gép­szerelő és Jánosi István, vala­mint a gépek vezetői javítják a gépeket. A szövetkezet ki­lenc erőgépe közül hat üzem­képes. Egy UTOS gyűrűzése és hüvelyezése most fejeződött be, egy RSO 9-es gép főjaví­tást kap, összeszerelése alkat­rész hiánya, miatt késik, az MTZ-t most viszik a gépállo­másra javítani. Az udvaron munkára készen Tóth István tavaly készült műtrágyaszóró­ja. A kiváló szakember ötlete nyomán háromezer forintos költséggel készült gép napi teljesítménye 60 hold! A gé­pek tavaszi felkészítése csupán napok kérdése, a munkagépek tető alatt teleltek, a kovács­műhely mellett 14 helyreállí­tott lófogatú borona sorakozik. AZ IRODAI formaságok Után Ostoros az útirány. A fa­Tél végi őrjáraton (tfC t'íjri fává* qAfitnthl díUtdéjáüal G. B. kérdezi: Hogyan mondhatom fél lakómnak a bérleti viszonyt? Levelében nem közli a bér­leti szerződés valamennyi lé­nyeges adatát és azokat a kö­rülményeket, amelyek a ren­delkezési jog teikintetóben mérlegelendők. A bérleti szerződést a kö­vetkező hónap utolsó napjára lehet felmondani, de ennek a felmondásnak az a feltétele, hogy egyidejűleg a tulajdonos megfelelő és beköltözhető la­kást biztosít a felmondott la­kás helyébe. (35/1956. (IX. 30.) MT. sz. rendelet 62. §.) Ezt a felmondási jogot, il­letve ennek gyakorlását egy kormányrendelet ismét lehető­vé tette. (28/1963. (X. 12.) A rendelet szerint a személyi tu­lajdoniban levő tanácsi rendel­kezés alatt álló, valamint az 1963. április 1. napja előtt épült, személyi tulajdonban levő, szabadrendelkezésű la­kás tulajdonosa felmondási jo­gát 1964. január 1-től kezdő­dően ismét gyakorolhatja. Ha azonban a tulajdonos a lakást 1958. április 15. és 1963. december 31. között vásárolta és a két időpont közötti idő­ben nyújtották be az adás­vételi szerződést illeték-kisza­bás végett, a bérlő által lakot­tan vásárolt lakásra vonatkozó felmondási jogot a tulajdonos csak 1965. január 1-től kezdve gyakorolhatja. Ha korábban esetleg már élt felmondási jogával és az ügy bíróság elé került, de ott nem rendeződött az eljárás felfüg­gesztése miatt, a felmondási jogot most újból kell gyako­rolni és nem lehet az új el­járást a már korábban meg­kezdett felmondási vita követ­kezményeként kezelni. (Építés­ügyi Minisztérium Lakáspoli-' tikai Főosztályának idevágó közleménye, az Építésügyi Ért 1964. február 5-én megjelent 4. számában.) < ön a mérlegelendő körülmé­nyek komi néhányat nem so­rolt fel. "gy véljük, hogy az igazgató jogosan kötelezte önt a teljes kár megtérítésére. Természetesen, hozzátarto­zik még a válaszhoz az is, hogy a kártérítési határozatot az igazgató köteles a kár fel­fedezésétől számított harminc napon belül meghozni és kéz­besíteni. lettem a televíziót, a harmadi­kon a gyereket bömböltetik és az összes hanghullám az én szobámban ad találkozót. Most nem is tudok tovább írni, mert éjjel két óra vah és a szomszédomat idegesíti az írógépzaj, ezért veri a falat, amire mindenki felriad ét " :iz'wau’yvv'y uVB szintén a falat veri. Száz ét) múlva az emberek megértik, hogy ha én gépelek, aklcor egy új irodalmi alkotás születik. Ezért lakásaikban virrasztód, de síri csendben ülik végig va­júdásom ihletett óráit. Mondom, ekkor már jó lett. Csak az elkövetkezendő száz év lesz egy kicsit nehéz. Per­sze kérdés, hogy én és egy modern épület kibír-e szá: évet? ősz Ferenc majd, hogy Kökörcsin Pisti a földszinten hogyan halad a művészet rögös útján. Szégyellem bevallani, de most még frászt kapok, ha hallom, hogy a negyediken Fuszulyka veri a feleségét. Az asszony velőtrázó sikoltozásai egy kissé zavarnak, mert ben­nem van ez az individualista tudat. Persze, száz év múlva én is eljutok az öntudatnak arra a fokára, amelyet házak tervezői eleve feltételeznek. Jelenleg még felijedek, ha a ház valamelyik lakásában le­húzzák azt az ötletes kis víz­öblítő szerkezetet. Borzalmasan idegesít, hogy hallom, amint a falban végigfolyik a víz- Nyil­ván száz év múlva az altatók és az idegeim is jobbak lesz­nek, mivel nem lesz frontát­vonulás és nemzetközi hely­zet. Ekkor már nem fogunk tíjyet csinálni abból, hogy Kordován Mariska házibulit rendez, futóversennyel és tel­jes gázzal működő magneto­fonnal. Ma persze még egy kicsit belehülyülök, hogy míg én a Kossuth-adót hallgatom, addig a szomszédban a Petőfi szól, alattam magnóznak, a másik szomszédom porszívózik. Fe­li súrlódás elmúlik, az épület megmarad, mondta volna az ókori bölcs, ha tudta volna, hogy mi az a modern építé­szet. De nem tudta. Azt hi­szem, ezért is nevezik ezt a kort aranykornak. Tudom én, hogy száz év múlva én is öntudatosabb le­szek és nem idegesít majd, hogy első emeleti lakásomban felerősítve hallom, hogy a har­madikon Klofák a születés­napját ünnepelvén tizennyol- cadszorra közli dalban, hogy végig ment az órmódi temetőn. Mert ugyebár száz év múlva Klofák ünnepe az én ünnepem is lesz és e napon, ahelyett, hogy individualista módon aludni akarnék, meghatottan ülök a rekamiém sarkán és lelkemben Klofákkal ünnepe­lek. Nem beszélve arról, hogy Klofák akkorra már olyan mű­velt lesz, hogy a Cantata Pro- fana-ból interpretál részlete­ket az órmódi temető helyett, amit száz év múlva sem fo­gok szeretni. Akkor már az sem idegesít, hogy Kökörcsin Pisti kará­csonyra kapott harmonikáját reggeltől estig nyúzza. Mert fasti zenei fejlődése akkorra közügy lesz és az egész ház mély együttérzéssel hallgatja ; Olvasom az újságokban, ,hogy a mai építészet a jövő­nek épít. Nem hencegni aka- \rok, de erre-már én is rájöt- i tem. Valóban, a mai modern ] lakóházaink már a jövő társa­dalma számára épülnek. Ez a ; társadalom teljesen kollektív lesz, ebben a korban a csalá­dok már nem akarnak vissza­húzódni a közösségtől. A lakás nem arra való lesz, hogy el­zárja lakóit, hiszen azoknak már nem lesznek önző, indivi­dualista törekvéseik. Ezek a családok úgy élnek a házak- , ban, mint egy boldog nagy család. Ekkor már nem lesz- ' nek egymás előtt titkaink, nem élünk magánéletet, legfeljebb 'lábujjhegyen és suttogva. i Mert a modem lakóház' a jö- ■vőnek épül. Véd a hidegtől, néha még az esőtől is. Azokon a helyeken, ahol nincs ajtó, í vagy ablak, csak a legritkább s esetben engedi át a szelet. A \ szomszédból nem engedi át a > kombinált szekrényt, legfel- \jebb a hangot. Azt azonban fel ‘As erősíti. J A modern épületek falainak -ez a hangáteresztő képessége ^napjainkban, amikor az embe- \rek tudata még messze elma­radt az építészettől, néha ki­esebb súrlódásokat okoz. Na de A kártérítési kötelezettség megállapításáról zott kárért, különösen, ha az' az ellenőrzés elhanyagolásából,! vagy a kártérítési felelősség; érvényesítésének elmulasztó-'' sából keletkezett. < A teljes kár erejéig lehet felelőssé tenni a dolgozót, ha a kárt okozó magatartás bűn- cselekménynek minősül és: ezért a bíróság jogerősen el-J ítélte. í Ha a kárt a dolgozó vala-5 mely dolog elidegenítésével < vagy más szándékos cselek-' ménnyel, vagy mulasztással okozta, a teljes kár kétszeres összegéig tehető felelőssé. Haj az elidegenített tárgy meg-! került, az értékének megfelelői összeg megfizetésére lehet kö-; telezni a cselekmény el köve-j tőjét. j A fenti rendelkezésekből '< megállapíthatóan a társadalmi« tulajdon védelmében a Munka] Törvén ykönyve szigorú ren-i delkezéseket tartalmaz, s bár! M. B. kérdezi: A teljes kár megfizetésére köteleztek. Jogosan járt-e el a vállalat igazgatója? A feltett kérdés pontos meg­válaszolásához több adatot kel­lene tudnunk, mint amennyit ön levelében elmond. A Mun­ka Törvénykönyve kimondja, hogy a dolgozó a vállalatnak vétkesen okozott kárért anya­gi felelősséggel tartozik. (Mt. 121. §. 1. bek.) Általános szabály az, hogy a dolgozó kártérítés címén ösz- szesen legfeljebb havi alap­bérének 15 százaléka erejéig felel akkor is. ha egy naptári hónapon belül több kárt okozó cselekményt követett el. Ez alól a szabály alól (Mt. V. 191. § 1. bek.) azonban vannak ki­vételek. Hatheti munkabére erejéig felel a felelős beosztás­ban levő dolgozó e munkaköre kilátásával kapcsolatban oko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents