Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
fr NEPÜJSACt 1964. március 1.» vasáru*» Gyógyítás alpesi levegővel Képünk a krimi obszervatóriumban Alekszandr Pojarcsuk kandidátus az óriási teleszkópon a Napot figyeli meg. (APN Foto. A. Mokiecov felvétele) A Szovjet Orvostudományi Akadémia egyik tagja, Nyiko- laj Szirotyinyin immár harmincnégy esztendeje tanulmányozza, hogyan hat a ritka alpesi levegő az emberi szervezetre. Szirotyinyin munkatársaival együtt maga is több ízben járt a Pamir, a Tyeny- Sany, a Kazbek és különösen az Elbrusz hegyeiben. Tavalyi expedíciója azonban különösen sok újdonságot hozott a számukra. A tudósok egy érdekes felfedezéssel a tarsolyukban tértek vissza. Megállapították, hogy van valami, ami az egész emberi szervezetre, s ezen belül is a légzőszervek működésére igen jótékony hatású. Ez pedig az úgynevezett fokozatos akklimatizálódás, helyesebben lépcsőzetes akklimatizálódás, ami abból áll, hogy a hegymászó bizonyos, huzamosabb időt tölt az egyes magassági szinteken. Ez a megállapítás mintegy ellentmond annak az ismert tételnek, hogy a magas hegyekben az, aki nem szokta meg azt a környezetet, s nincs edzésben, nehezen lélegzik. Ügynevezett hegyi betegség lép fel. Lássuk, mit mond minderre Szirotyinyin profesz- szor: A magas hegyekben a'szokásosnál jóval kevesebb az oxigén. A szervezet erre eleinte igen érzékenyen reagál. Jelentős változások történnek a vér összetételében, szénsav halmozódik fel. Ekkor akcióba lépnek a szervezet védekező reflexei, amelyek most már mindaddig termelik az oxigéndúsító képességgel rendelkező vértestecskéket, amíg az egyensúly helyre nem áll. Valószínűleg éppen ez az akklimatizálódás az, aminek a magas hegyek lakói, különösen a pásztorok és az útikalauzok irigylésre méltó egészségüket és magas korukat köszönhetik. Az oxigénszomj azonban nemcsak az úgynevezett hegyi- betegség esetén léphet fel. Megszokott atmoszféraviszo- • nyaink közepette is előfordul a szívműködés és a légzőszervek olyan rendellenessége, az idegrendszer olyan túlzott megterhelése, aminek légszomj a következménye. A légszomj pedig arra vall, hogy nem kielégítő a szervezet oxigénellátása. Ha azonban a magas hegyi viszonyok között, ahol ritkább a levegő, mint láttuk, kialakul a szervezet védekezőképessége, akkor feltehető, hogy ez a védekezőképesség segítségére lehet az embernek akkor is, ha a szokásos körülmények közepette lép fel nála az oxigénszomj. Az expedícióban nemcsak egészséges emberek vettek részt, hanem velük együtt betegek is. A közös expedíció nyomán jutottak a tudósok arra a következtetésre, hogy a magashegyi levegő egész sor szív- és érrendszeri megbetegedésre lehet jótékony hatással, csakúgy, mint az asztmára és a krónikus bronchitisre is. Ezt az Elbrusz-expedíció állapította meg. Ugyanakkor a Tyen-Sanyban járt orvosok azt tapasztalták,- hogy a magashegyi levegő gyógyhatásúnak mutatkozott olyan emberekre. akik egyes elmebetegségekben szenvedtek. Jakon Brik Kísérletek az üvegházi növénytermesztéssel A jelenkori technika korlátlan lehetőségeket nyújt a növények számos fiziológiai folyamatainak egybehangolására. Lehet például olyan kibernetikai sémát késztíeni, mellyel a külső környezet vezérlése, annak megváltoztatása magának a növénynek a jelzésére következik be. Ebben az irányban az első lépéseket már megtették a Leningrádi Agro- fizikai Intézet munkatársai. Ok, kísérleteik során a bab fény szükségletét a levelek párakiválasztási folyamatával A Balatoni Hajógyárban készült az 500 lóerős -folyami vontató. Formája és korszerű berendezése a magyar folyami hajógyártás hírnevét növeli. Formatervezők: Németh Aladár és Veres Lajos. A vezeték nélküli híradástechnika fejlődéséről A színes televízió, a sztereo műsor közvetítés és a Telstar A Műszaki Egyetem egyik tanszéke: a vezeték nélküli híradástechnika. Nemrégen lett önálló tudományág. Szinte pillanatonként mutat fel új eredményeket. Olyan nagy arányú a fejlődés, hogy a holnapot sem tudják előre. Noszdroviczky Lászlóval a híradástechnikai tanszék munkatársával, a Műszaki Könyvkiadó felelős szerkesztőjével beszélgetünk. — Mi az alapja e tudományágnak? — Elektromágneses hullámok segítségével, vezeték nélkül közvetíti a híranyagot az adó és vevő állomás között. Ez a híranyag lehet beszéd, zene, kép, stb. A vezeték nélküli eszközök legnagyobb jelentősége abban van, hogy az adó és vevő állomás nincs helyhez kötve, mint pl. a telefon összeköttetés esetében. Elvileg az elektromágneses hullámokkal bármilyen távolság áthidalható. — Kik kezdték el a kísérletezést és mikor? — Popov cs Marconi majdnem egyidőben kezdték kísérleteket az 1980-as években. — A hang és a képközvetítésen kívül mire lehet felhasználni a rádióhullámokat? — Ott ahol rosszabbak a látási viszonyok: légiközlekedésnél, a hajózásnál, stb., az ember látószervének „megjavítására'’ használják például a radart. A második világháborúban használták először. Mikor jelent meg az első műsorszóró berendezés? — A húszas években jelentek meg Európa-szerte a rádióműsorszóró állomások. A műsorszórásnál a legnagyobb fejlődést az elmúlt években az ultrarövidhullám sáv (URH), mellyel lényegesen jobb minőségű hangot kapunk. Napjainkban pedig más olyan kísérletek folynak, melyek teljesen természethű, úgynevezett sztereofonikus hangvisszaadást biztosítanak. Itt a hangfelvétel több mikrofonnal, a hangvisz- szadás több hangszóróval történik. Ezáltal például egy hangverseny közvetítésénél azt is halljuk, melyik irányból jön az orgona, dob, stb. hangja. A sztereo műsorközvetítés tehát valósággal a lakásunkba hozza a hangversenyterem hangulatát. — Műsor-közvetítő segédeszköz a Telstar? — A Telstar olyan mesterséges hold, amely nagyszámú telefonbeszélgetést, vagy televí- zióműsorközvetítést tesz lehetővé két kontinens között. Az egyik kontinensen elhelyezett adóállomás a műsort a magasban keringő Telstarhoz továbbítja, mely felerősítve küldi azt vissza a föld egy másik pontjára. Lehetséges, hogy a tokiói olimpiát is így közvetítik majd a távoli vevőállomásokhoz. — Mi a lényege a többcsatornás mikrohullámú összeköttetésnek? — Ezzel rövid idő alatt többféle híranyagot, 500-600 beszélgetést közvetíthetünk egyidejűleg az adó és vevő állomás között. A hírközlés technikájában az eddigi csúcsot a rakéták, mesterséges holdak távközlő berendezései jelentik. Ezek nemcsak lehetővé teszik az összeköttetést a föld és a mesterséges égitest között, hanem a tudósoknak a földre továbbítják azokat az információkat, amelyeket ezek az égi testek automatikusan érzékelnek. Tyereskovát a képernyőn i láthattuk. Mi a fejlődés iránya a televíziónál? — A fekete-fehér televíziót idővel felváltja a színes kép. — Lehet-e ugyanazon a Tv vevőkészüléken közvetlenül Név/ Yorkot, Bukarestet, vagy Moszkvát fogni rendszeresen? — Egyelőre nem. Mivel a televízió hullámok csak a látóhatárig terjednek, nagyobb távolságoknál feltétlenül közvetítő állomásokra van szükség. A híradástechnikai berendezések már ma is nagy segítséget nyújtanak az iparban és a tudományban. Megvalósítható például az, hogy egy nagy építkezés vezetője az irodában ülve URH-n tartsa fenn kapcsolatot a munkahelyekkel. Sőt. a fontosabb objektumokat ipari televízió képernyőjén is ellenőrizheti. Ezáltal sok időt és fáradságot takaríthat meg. Vincze Judit szabályozzak. Először is a babot melegágyban termesztették olymódon, hogy hidegen viliódzó lámpákat alkalmaztak. Ebben az egynemű fényben a növény az önszabályozás semmiféle jelét sem mutatta. De ezután 24 órán át más megvilágítási rendet alkalmaztak: 4 órán át megvilágították, 20 órán át pedig sötétben tartották. Az első megvilágítási időszakban a növény páraleadása némileg megnövekedett. A következő napon, a fény bekapcsolása után, a párolgás megkétszereződött, az első 4 órás időszakhoz képest és továbbra is növekedett. A harmadik napon a növény először kezdte meg az önszabályozást, és bekapcsolta a maga számára a fényt. Eután teljes lehetőséget adtak neki, hogy a bekapcsolás pillanatát is ellenőrizze, éppúgy, mint a fény ldkapcsolásának a pillanatát. Ezután 5-7 nap alatt a növény maga határozta meg a napi 14 órás megvilágítást. A laboratórium dolgozói a következő kísérleteket végezték el: nem kapcsolták be a fényt, amikor erre sor került volna. Ez nem mutatkozott meg a folyamaton, mivel a párolgás csak abban a pillanatban kezdődött, amikor a fényt be kellett volna kapcsolni. De megfordítva is. ha a fényt nem kapcsolták ki. a párolgás mégis megszűnt. Itt még a növény „emlékezete” dolgozott, melyet az előző időszakban munkált ki. Ez a kísérlet arról tanúskodik. hogy a növényi szervezet bonyolult önszabályozó kibernetikus rendszerre épült. A bab növényi párolgásával folytatott kísérlet nem az egyetlen példa. Jelenleg a laboratóriumban hasonló vezérlési rendszeréket dolgoznak ki, a külső közeg eltérő viszonyai között, pl. a vízellátással kapcsolatban. Ebben az esetben a vízhiány jelzése egy végrehajtó szervbe kerül, amely a növényt öntözi. Sorra vették az olyan növényi életmegnyilvánulások vezérlését is, mint a gázcsere, az ásványi csere és egyebek. — Az ilyen célra kidolgozott berendezések félvezetők alkalmazásával kerülnek kivitelezésre. N. P. A Hold „íénytükrözése" A napkitörések előrejelzése kutatási feladatterv tűzött elénk: a Nyugodt Nap Nemzetközi Évének programja. figyelési programon dolgoznak, amelyet az idén január elsejével kezdődött nagy nemzetközi V Szovjet Tudományos Aka- f mia krími asztrofizikai ob- ; .ervatóriuma a Szovjetunió \ gyík legújabb ilyen jellegű intézménye. Ez az obszervatórium Krím szívében fekszik. ; sokatmondó nevű Naucsni;, (magyarul: Tudományos) városkában. A legkitűnőbb szovjet csillagászok mellett t moszkvai, a leningrádi és má egyetemeken végzett tehetsége fiatal tudósok dolgoznak itt Nemrégiben az Andrej Szever- nij akadémiai levelező tag ve zetésével működő tudóscsoport érdekes megfigyeléseket végzett a Nap-kutatás területén. A munka eredményeként a tudósok felvázolták azt az utat. amelyen haladva eljuthatunk a napkitörések előrejelzéséhez. Márpedig — mint ismeretes — a napkitörések a föld atmoszférájának sok jelenségére vannak kihatással. De nemcsak a Napot figyelik meg a krími obszervatóriumban, hanem a csillagokat és a kozmikus sugárzást is. A közelmúltban az obszervatóriumban felállított óriás teleszkóp és e óéira szerkesztett külön kvantumgenerátor segítségével elvégezték a Hold úgynevezett optikai lokációját. Ez azt jelenti, hogy a Holdra fénysugarat bocsátottak, amely a Hold felületéről visszaverődött az óriás teleszkóp tükörszerkezetére. Az ilyen megfigyelések lehetővé teszik, hogy igen nagy pontossággal határozzák meg, milyen távolságra esnek tőlünk a Hold-felszín különböző pontjai. A krími obszervatórium munkatársai most azon a megAz amerikai Union Carbide és egy olajtársaság laboratóriuma új módszert kísérletezett ki a kőolajmezők kitermelésének megkönnyítésére. Amikor fúrás közben mélyen fekvő sziklás körzethez érnek, különleges üveggolyócskákat juttatnak a fúróiszapba, mielőtt nyomást fejtenének ki a fúrólyukra. Amikor már a nyomás elég nagy ahhoz, hogy rést vágjon a sziklarétegbe, a parányi üveggolyók megtöltik a repedéseket, s a nyomás csökkentése után is szétfeszítve tartják őket. Így az olaj, vagy a gáz könnyen utat talál kifelé az üveggolyók közötti hézagokon át. A tapasztalatok szerint az üveggolyók sokkal jobban beválnak az eddig e célra használt anyagoknál, s nagyobb nyomást is kibírnak deformáció nélkül. A golyócskák között kifolyó olaj, vagy gáz megakadályozza a lyuk eltömődését, így növeli a termelékenységet. Találmányok, újdonságok ÜVEGGOLYÓKKAL. MERE- SUGÄRDETEKTOR KAMRA VlTETT FÚRÓLYUKAK A hamburgi egyetem fiziolo- giai-kémiai intézetében üzembe helyezték a világ ez idő szerint legnagyobb és legkorszerűbb sugárdetektorát, amelyet az emberi testben lévő radioaktív anyagok kimutatására használnak. A berendezés öt perc alatt megállapítja, van-e gamma- vagy bétasugárzást kibocsátó anyag a vizsgált személyben, s ha igen, milyen ez az anyag, és pontosan mennyi van belőle a szervezetben. A vizsgálathoz a kísérleti személyt egy szánra fektetik, mely vele együtt becsúszik egy 2 méter hosszú és 60 cm átmérőjű csőalakú kamrába. A testből kilépő sugárzás szcintillációt hoz létre az üreget körülvevő szerves anyagú folyadékban. A fényjeleket villamosságá alakítják át, s egy műszer villamos impulzusként számolja meg őket.
