Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

1961. március 3., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Egri labirint AUTÓSOKNAK Azoknak a látogatóknak, tu­ristáknak, akiket járművel vet a sorsa megyeszékhelyünkre, vagy a környező üdülőhelyek­re, minden képzeletüket felül­múló bolyongásban lehet ré­szük, ha előzőleg nem tanul­mányozták gondosan Eger vá­ros közlekedési rendjét, vagy nem járták be gyalog a szeszé, lyesén kanyargó, labirintszerű utcákat, amelyeken ugyan az egriek szerint máris túl sok tábla díszük, de az idegenek szerint még korántsem ele­gendő ahhoz, hogy biztonságo­san, s büntetés nélkül juthat­nának el úticéljukig. Vasárnap már volt alkal­munk megfigyelni, hogy a mi­naret környékén, a Panakosz- ta-háznál, a Líceum előtti el­ágazásnál miként kísérletez­tek a helyes útirány megfejté­sével .az első tavaszi vasárnap által idecsalogatott turisták, de mivel úgy gondoljuk, még sok ilyen vasárnap előfordul­hat, végigjártuk a város né­hány útvonalát — idegen au­tósok szemével. Eltűnt a 22-es út Gyanútlan turistaként jöt- Künk Kerecsend felől, s a fél­németi városrész felé igye­kezvén, magabiztosan hajtot­tunk egészen a színházig, ahol egy jól látható tábla jelezte, átmenő forgalom van a vá­rosban, tehát a régi útvonalak érvénytelenek. De hiába keres­tük az előjelző táblát, amely mutatná a 22-es számú út új irányát. Az útkereszteződésnél elhelyezett tábla tovább nö­velte a zavart —, ellenkező irányba „terelve” a Felnémet felé igyekvőket. A dolog pe­dig „egyszerű”: a 217-es útvo­nalon kell elindulnia annak, aki a 22-esen akar menni. De ha ennyi kombinációra néhány másodpercen belül képes a vendégautós, megérdemli, hogy ráhibázzon a helyes útra, s a Törvényház irányában máris keresheti azt az apró táblát, — nemsokára eltakarják majd a lombok —, amely azt mu­tatja, hogy a felnémeti város­rész felé vezető út bekanyaro­dik a Beloiannisz utcába. S ha nem veszi észre? Majd Eger­miután meggyőződött, hogy a két fésűdarab a törés mentén pontosan összeillik. —- De miért utazott fel olyan mész* sziről egyenesen Berlinbe!... — Nem volt más választás. — Mi történt? — Seifert hangjában a bosszúság érző­dött. — Még a világ végére is el­mennék, nemhogy idáig, Berli­nig, ha ez megmentené a rej­tekhelyét és az archívumokat. — Megmenteni a rejtekhe­lyei? Mit jelentsen ez? — Meglepő. — Aszker inge­rült arcot vágott. — Ügy tesz, mintha nem tudná, hogy Karls, lustet bombázzák! — Csak nem? — Seifert teljes erejével Aszker felé fordult. — Mit mond? Bom­bázzák? — Igen, bombázzák — ismé­telte Aszker. — Az utóbbi há­rom nap alatt három légitáma­dás volt! — De hiszen ez lehetetlen! Most Aszker csodálkozott el. — ön valóban nem tud er­ről? — kérdezte. —- Semmit sepi tudok. Ki­szálláson voltunk Upitz Grup- penführerrel, innen távol, a Keleten, s csak ma éjjel jöt­tünk vissza. De hát kik bom­bázzák Karlslustet? Milyen gépek? — Az oroszok. Seifert füttyén tett egyet. — Gondolja, hogy kiszima­tolták? ... — Bizonyos vagyok benne. — Várjunk csak, várjunk! — Seifert egészen előre dőlt a ko­csiban. — Ez teljességgel hi­hetetlen. Egyszerűen valószí­nűtlen ... — Jó, tegyük fel, hogy téve­dek. — Aszker elővette a ka­bátzsebéből, s kiterítette a tér­baktán érdeklődhet, hogy mi­ként juthat el az általa kere­sett városrészbe. De jó sorsunk vezérelt egé­szen a Csiky Sándor utcáig, ahol szintén apró tábla mu­tatta, nem az átmenő forga­lom, hanem csak a 22. sz. út további irányáj. S ha legurul a kocsi a Széchenyi utcáig, ak­kor kezdődik igazán a találga­tás. Most aztán merre szegd a kormányt, boldógtalan autós? Egyetlen tábla sincs, amely útba igazítaná, hogy miként juthat el Szarvaskőbe, Síkfő- kútra... vagy egyáltalán vala­hová. Bolyongás a minaret körül Sokkal egyszerűbb most már azoknak az autósoknak a dol­ga, akik Szarvaskő felől érkez­nek a városba, hiszen behajt­hatnak egészen a Csiky Sán­dor utcáig. Bár akik nem tud­nak erről az újabb „enged­ményről”, azok ott bolyong­nak a minaret körül, töprenge­nek a Cifrakapu és Malom ut­ca torkolatánál, nehogy a Ceg­lédi dűlőbe jussanak ki a sző­lők közé, hanem a belvárosba. S kereshetnek felvilágosítást a Május 1 út és a Jankovits De­zső út elágazásánál is, hogy merre találják a várost, a mű­emlékeket. Hasonló helyzetbe kerülhetnek még jó néhány pontján a városnak, hiszen szerte Eger területén jóformán sehol sem kaphatnak az autós turisták (a gyalogosok is ke­veset) szembetűnő felvilágosí­tást. jelzést arra, miként ér­hetik él a legrövidebb úton a nevezetességeket, műemléke­ket, s a városból kivezető uta­kat. Síkfőkútra? Mert próbáljon az egyszerű halandó autós eltalálni pél­dául ... Síkfőkútra. Bent a vá­rosban egyetlen biztos tám­pontot sem találhat arra, hogy merrefelé vezet az út a híres vfkendezőhelyre. Ha jó taná­csok alapján mégis elindul, a Szarvastér felé, ott nyugodtan kanyarodhat öt irányba is, mert semmi jelzés nem mutat­ja, melyik az igazi, — a síkfő- kúti út. De tegyük fel, hogy jó irányba indult s eljut a várál­lomásig. Ott megint három— négy út ágazik el az orra előtt, de egyetlen tábla sem mutat­ja, merre menjen Síkfőkútra. S ha rossz sorsa helytelen irányba viszi, ledöcöghet a mély, kátyúkkal tűzdelt Te­temvár úton, vagy belekerül a hóstyák zegzugos utcáinak la­birintusába. S ha éppen a Dar­vas utcába viszi az autósok balszerencséje, ott végképp meg is fenekük s víkendezhet, amíg ki tud kecmeregni a jel­zés nélküli zsákutcából. Csak néhány útvonalat érin­tettünk, de úgy véljük, néni késő még felhívni ezekre a fo­gyatékosságokra a figyelmet, amíg az autók és buszok ára­data nem érte el a csúcsot. S ha „tévelygésünk” tanulságai megszívlelendőnek tűnnek az illetékesek előtt, reméli ük, vá­laszként rövidesen könnyen érthető, feltűnő táblák, jelzé­sek leszhek megbízható kalau­zai a várost látogató ezreknek. Kovács Endre Nagy gonddal A mezőtáríkányi Aranykalász Tsz tagjai az idén nagy gondot fordítanak á műtrágyázásra és a növényvédelemre. A szövetkezetben az idén je­lentősen emelkedik a műtrá­gya- és nővényvédőszer-fel- használás. A különféle veté­sekre közel 500 ezer forint ér­tékű műtrágyát szórnak ki, ami 5200 mázsa műtrágya fel­használásét jelenti. Vegyszer­ből csaknem 200 mázsát hasz­nálnak fel az idén, ezek között 10 mázsa Hungazint és 20 má­zsa Dikonirtot A búza-vetésterületiből mint­egy 1000 holdat Dikonirttal szórják le, ami a repcét és az egyéb gyommagvakat fogja ki­ölni. Csaknem minden növény­féleségre kiterjesztik az idén a növényvédelmet. Cs. I. Megkezdték (elírni „Nyolc és fél” című filmjének feliratozását A Pannónia Filmstúdió mű­termeiben a napokban meg­kezdődtek a „Nápoly négy napja” című olasz film szink- ronmunkálatai. A szinkroni­zálásban több mint 150 magyar színész vesz részt. Soréit Sztankay István, George Wil- sont pedig Bessenyei Ferenc tolmácsolja. A szinkronszerep­lők többek között: Tolnay Klá­ri, Váradi Hédi, Szabó Gyula, Láng József és Mécs Károly. Magyarra fordítják a múlt évi moszkvai nemzetközi fesz­tiválon díjat nyert „A halál neve Engelchen” című cseh­szlovák alkotást is. A stúdió műtermeiben meg­kezdték Federico Felüni olasz rendező világhírű alkotásának, a múlt évi moszkvai nemzet­közi fesztivál nagydíjával ki­tüntetett „Nyolc és fél,” című filmjéhek feliratozását. I A magyar puli kiváló­ságáról győzött meg en­gem A Tenk.es kajntánya című nagyszerű és le- yűgöző filmsorozat leg­utóbbi adása. Mert tény- 'eg kitűnő egy kutya lehet az olyan kutya, amelyet még egy nyo­morult, szívtelen, em­beri mivoltából ki-, — s 'ziilönböző trükkökkel ■már a televízió kamcri- a előtt többször is le- ütköztetett labancnak 'cs szíve lelőni. Mert ez az aranyos te- relőkutya mind a négy lábával, torkával, sőt még farkával is olyan elszánt pimaszsággal szállt szembe azokkal a kutya, — azazhogy eb ­Labancokkal, hogy ezt még egy szerzetes rendi nővér is kemény rúgás­sal, pisztoly birtokában, gyors lövéssel torolt volna meg. Ezek után nyilvánvaló, hogy a la­bancok már annak ide­jén ismerték és elismer­ték a magyar pulik fel­becsülhetetlen értékét, é? azt. hogy valamikor még filmsztár is lehet belőlük Bogáncs és hű­séges fegyverhordozó, Csuka néven. S azt még egy labanc is megteszi, hogy nem foszt meg egy ország sok milliónyi tévé-néző­jét ilyen naqyszerü él­ménytől! (- ó) Új termékekről, idei tervekről... A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál Kerimow őrnagy és az amerikaiak megbízőttja. déle Karlsluste térképét. — Döntse el saját maga. Kékkel vannak jelölve azok az objek­tumok, amelyeket tegnapelőtt az első légitámadáskor bom­báztak. A sárga vonalak mu­tatják a tegnapi bombázás eredményét. Piros ceruzával karikáztam be azokat a ponto­kat, amelyek ellen ma éjjel, közvetlenül hajnal előtt intéz­tek légitámadást az orosz re­pülők. Seifert lassított, s a térképre nézett. Az' első pillantásra meg lehetett állapítani, hogy a bombázás körzete lassan, de határozottan közeledik az El­ba partján a híd és az útelága­zás mellett levő erdőhöz. — Nos? — kérdezte Aszker, miközben összehajtotta a tér­képet. A tábornok nem válaszolt. — A főnök nagyon nyugta- ián, — szólt csendesen Aszker. Az 1964. éves újdonságokról, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások jelenlegi helyze­téről, fejlesztéséről, változta­tásáról érdeklődtünk Gyöngyö­sön, a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál. Kérdéseinkre Veres Albin műszaki vezető az alábbiakban válaszolt: — Ebben az évben inkább a mezőgazdaság számára gyár­tunk új termékeket, az AGROKER keresletét igyek­szünk kielégíteni. A vegysze­res gyomirtáshoz szükséges laj tokból 200 darabot, — a ker­tészetekben, p alkotásokban használatos ötvenöt centiméte­res, három szórófejes, porlasz- tásos rendszerű virágpermete- zŐkből pedig nem kevesebb, mint 5000 darabot készítünk az idén. Nagy érdeklődés elő­zi meg máris a háztáji gazda­ságok részére készülő har­minc literes szőlőpréséket: hat­száz darab legyártását tervez­— Ő már tudja? — Még tegnap közöltem ve­le. —■ Mit tegyünk? — Nem tudom. — Aszker kis szünetet tartott. — Egy biztos: ha az oroszok ilyen tempóban folytatják, öt-hat nap múlva elérik a rejtekhe­lyét. Akkor pedig a levegőbe repülhek az archívumok. Aszker elhallgatott. Szófián volt Seifert is. Eltelt néhány perc. A kocsi befordult valami utcába, aztán még egyet ka­nyarodott, s visszafelé haladt az úton, amelyiken jöttek. — A hivatalba kell mennem, — mondta magyarázóén a tá­bornok. — De hiszen nem határoz­tunk semmit! — Este találkozunk. Kilenc órakor, ugyanott, ahol most. — Vegye számításba, tábor­nok, hogy az idő sürget — fe­lelte Aszker. — A főnök fi­gyelmeztetett, hogy mindent félretesz, s idejön, ha mi, már­mint ön és én, pipogyák le­szünk és nem gondoskodunk időben az archívanyagok meg­felelő védelméről. De akkor magának nagyon kellemetlen lesz a viszontlátás... — Rendben van, rendben van, — szakította félbe ijedten a tábornok. — Ez az egész ügy senki mást nem aggaszt úgy. mint engem. A járdaszegélyhez kanyaro­dott a kocsival, s várakozás- teljesen nézett útitársára. Aszker kiszállt. 4. Esté pontosan a megbeszélt időben ért Seifert a találka­helyre. A kocsiban rajta kívül volt még égy férfi. (Fólytatjuk.) tűk szezonkezdetre, — de a na­pokban újabb négyszáz dara­bos pótmegrendelést kaptunk az AGROKER-től... A prése­ket előreláthatólag mintegy nyolcszázötven forintos irány­áron hozza forgalomba majd a kereskedelem. — Újdonság az is, hogy az idén már közvet­lenül a lakosság igényeinek ki­elégítésére is készítünk ún. epedarugókat... — Szolgáltató részlegeink­nél egyelőre annyi a változás, hogy rádiójavítással már nem foglalkozunk, ezt teljes egészé­ben átadtuk a GELKÁ-nak. Költöztetéssel, különféle át­csoportosítással a közeljövő­ben szeretnénk bővíteni, meg­felelőbb körülmények közé juttatni, a most már egész me­gye, sőt Pest és Borsod me­gyék részére is dolgozó motor­tekercselő részlegünket, és a nagyarányú fejlesztés előtt 'álló háztartási kisgép-szervizt. Az órások is nagyobb helyiséget kapnak, s létszámukat négy fő­vel kívánjuk megemelni. Cé­lul tűztük ki, hogy a korábbi 1 hónapos javítási időt az idén legalább két hétre lerövidít­Í ük! Irodagópjavító részlegün­ket, — varrógépjavító szolgá­lat megszervezésével szeret­nénk kiegészíteni. És, mi lesz a gázszereléssel? — A lakosság köréből az ed­digiekben már több panasz ér­kezett a gázszerelés tempójá­val kapcsolatban: lassúnak ta­lálják azt! — Mit mondjak er­re? „Részlegünk”, pillanatnyi­lag mindössze egyetlen dolgo­zóból áll, — érthető hát, ha nem képes máról holnapra ki­elégíteni az Igényeket... A gáztűzhely kiutalásának mene­te különben cüyan hullámzói hogy a jelenlegi állapotok mellett még nem látjuk indo­koltnak a szerelőlétszám nagy­mértékű növelését.- Az idén lesz ugyan létszámbővítés, de valószínű, hogy csak egy em­berrel. Persze, ha a kereslet úgy kívánja, többet is munká­ba fogunk állítani. Egyelőre azonban csak azt tudom mon­dani a gázszereléssel kapcso­latban, hogy a szerződés sze­rinti 60 napos határidőnél rö- videbbet nem ígérhetünk... — fejezte be tájékoztatóját Ve­res Albin műszaki vezető... (gy—gy> A tavalyinál 30 százalékkal nagyobb beruházási keret áll a könnyűipar rendelkezésére Gyárbőrílések, korszerűsítések az export szolgálatában A népgazdaság idei beruhá­zási keretéből a könnyűiparnak egymiiliárd-hétszázmillió ju­tott. Ez az összeg 30 százalék­kal meghaladja az elmúlt évit. Felhasználásánál főként a külkereskedelem érdekei, kívá­nalmai érvényesülnek. A könnyűipari fejlesztésre részben új, nagy létesítmé­nyekkel, részben pedig egész iparágakat átfogó rekonstruk­ciókkal történik. A legnagyobb beruházások közé tartozik a Szegedi Textilművek bővítése, a tavaly megkezdett mintegy egymilliárd forintos beruhá­zási munkát ez év végéig feje­zik be. A gyár fonodájának megnagyobbítása és az új szö­vődé létesítése azt eredménye­zi majd, hogy évente mintegy 33 millió négyzetméterrel több textilanyag készül itt. A beru­házáshoz kapcsolódik a négy nagy budapesti kikészítő gyár, a Textilfestő, a Goldberger Textilmű vek, a Magyar Pamut­ipar és a Kitext rekonstruk­ciója. A Szegeden készülő nyersszövet ugyanis ezekbe a gyárakba kerül majd további megmunkálásra, kikészítésre. Míg a szegedi szövődé létesí­tése és éhhez kapcsolódó kiké­szítőgyári rekonstrukciók ex­portnövelő, minőségjavító célt szolgálnak, a könnyűipar má­sik nagy' beruházása, a Duna­újvárosi Papírgyár importmeg­takarítást jelent majd. A bútorgyártás számára je­lentős beruházás a nagylaki Pozdorja Bútorlemezgyár épí­tése. amely az idén kezdődik meg. Ugyanakkor bővítik a már meglévő hasonló kis­üzemeket Komódiban és Nagy­halásziban. Hetven millió forint jut az idén a kötöttárugyárak korsze­rűsítésére. A zuglói, magyaró­vári békéscsabai és hódmező­vásárhelyi kötöttárugyárak teljesítőképességük növelésével 830 tonna áruval fokozzák ter­melésüket. Az idén fejeződik be többek között a Miskolci Pamutfonás a Váci Fonógyár, a Kaposvári Textiművek, a Kőbányai Tex­tilművek fonodáinak rekonst­rukciója. Szintén befejeződik a Hazai Pamutszövőgyár és a Szolnoki Papírgyár erőművé­nek építése, a Pesterzsébeti Papírgyár 1-es és 2-es, a Fűz­fői Papír-gyár 2-es gépének rekonstrukciója. Elkészül a Csepeli Papírgyár központi gépjavító műhelye is.

Next

/
Thumbnails
Contents