Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

4 NEPÜJSAG 1964. március 5., csütörtök Ritka könyvek, ritka vendégek A megye legnagyobb könyv­tára. A „megyei legnagyobbak” között bizonyára az egyetlen, amelyről alig-alig tudnak va­lamit. — Azt is kevesen. Sze­rényen meghúzódik az 3gri Tanárképző Főiskola egyik csendes, télen-nyáron egyaránt hűvös szárnyán: ajtaját alig- alig nyitják ki idegenek. Pedig nyilvános könyvtár: ugyanúgy beléphet bárki, mint az állami, községi, városi, járási, vagy szakszervezeti könyvtárakba. Az egri egyházmegyei könyv­tár már alapítása idején is nyitva állt mindenkinek. Ti­zenhatezer kötet könyv sora­kozott a polcokon, amikor 1793. december 28-án megnyílt a könyvtár, amelyre bőkezűen áldoztak az érseki palota urai. Eszterházy Károly püspök négy év alatt — 1781 és 1785 között — húszezer forintot költött könyvekre: ügyökéi bejárták az európai királyok, hercegek, egyházi és világi fejedelmek udvarát, s a ritkaságokért aranyakkal fizettek. A könyv­tár egyik katalógusának össze­állítója, Michalek Manó könyv- tárnok büszkén emlegeti a lip­csei Emest János Ágoston gyűjteményéből származó „practicus munkákat”. A katalógus szerint a könyv­tár tizenegy nagy tudomány- szak köréből válogatta a köny­veket. Érseki, illetve egyház­megyei könyvtárról van szó, természetes, hogy a nagy ba­rokk ihletésű könyvtárban el­ső helyen sorakoztak — meny- nyiséget tekintve is — a hittu­dományi könyvek. A másfél­ezer oldalnyi jegyzékből 481 lapot foglalnak él a hittudo­mányi munkák címei. A törté­nelmi, földrajzi könyveknek, atlaszoknak, forráskiadványok­nak 208 lap jut. Ma: az ország egyik legérté­kesebb történeti könyvtára, ahol olyan ritkaságok is meg­találhatók, amelyek ma már csak aranyért kaphatók a nagy nemzetközi könyvbörzén. A teljes Árpád-kori okmánytáron kívül unikumnak számító kéz­iratok: a Pompéri kódex, a Bél­ái kódex, az első magyar nyomtatott könyv 1473-ból és Thúróczy krónikája hét évvel későbbről. Megtalálható itt Dante Isteni színjátékának első latin fordítása a tizenötödik század elejéről, egy szerényebb kivitelű kéziratos könyv pedig az első ismert nevű magyar festőművész alkotását őrizte meg számunkra Ma a történeti anyagért, a forrásokért és a forrás értékű feldolgozásokért járnak ide az emberek a városból, — és más városokból is. Régi hagyomány ez is: a magyar irodalomtörté­netírás atyja: Toldi Ferenc is rendszeresen „kiszállt” Eger­be. A vendégkönyv őrzi Kos­suth Lajos, Kazinczy Ferenc, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Székely Bertalan, Egressy Gá­bor, Bugát Pál és a magyar történelem ismert, vagy kevés­bé ismert nagyságainak nevét És mostanában? Egy-egy kritikai kiadás, ki­állítás, tanulmány előtt fővá­rosi kutatók, lektorok kopog­tatnak be a könyvtárba, s ilyen­kor kinyílik a páncélszekrény, néhány hétre „szabadságolják" Mikes Kelemen Törökországi leveleskönyvét, vagy Mozart­nak egyetlen, Magyarországon is megtalálható levelét. A kilencvenezer kötetnyi könyvtárból kilencvenegyen kölcsönöztek könyvet: egy-egy kölcsönzőre majdnem egy ezer kötet jut. — Azt hiszem az ország egyetlen könyvtára, ahol ilyen nagy kötetszám jut egy-egy olvasóra. Akik helv- ben olvastak, már többen vol­tak: 676-an. Kik keresik fel mostanában a könyvtárat? Néhány diák, tanár, kutató. A napóleoni háborúk hadifo­goly francia tisztjei törzsven­dégei voltak a remek barokk könyvtárnak, emlékbe maguk­kal is vittek néhány kötetet... Ma alig tudnak róla valamit: leginkább a város, a megye történetében búvárkodó tolta-1 tők, műkedvelők látogatnak ide. A könyvtár eredetileg az oktatás támogatására szervező­dött: ma azok se nagyon ve­szik igénybe, akik tanulmá­nyaik során, szakdolgozat, vagy évfolyamdolgozat írása közben fel tudnák használni országszerte híres anyagát. — amely ismét rendezetten vár­ja őket. Évente húszezer forintot köl­tenek könyvek beszerzésére: annyit, mint egy jobb falusi könyvtárban. Ha az igénybe­vételt, a látogatottságot tekint­jük: többre nincs s szükség, hiszen a két tudományos dol­gozó, az igazgató és a beosz­tott könyvtáros is inkább az intézmény múltjában búvárko­dik, ritkán szólítják el őket kézirataiktól, készülő tanul­mányaik mellől az olvasók kérdései, kívánságai. Esetleg a turistáké. Évente húsz-, huszonegyezer turista keresi fel, akik nem akarnak elmenni úgy a városiból, hogv ne látták volna a híres könyv­tárat, a nagyszerű könyvtárte­rem felett trónoló freskót amely az ellenreformáció prog­ramját kidolgozó zivataros tridenti zsinat ülését ábrázol­ja. A könyvtár berendezése, dí­szítése, levegője: történelem. Az ajtókat Fazola zárjai nyitják és csukják, a nagy ba­rokk freskó olyan hűséggel mutatja a tridenti templomot, hogy még az olasz kátéd ralis mennyezetét átnedvesftő fol­tok is látszanak rajta. A könyvállványok felett a hom­lokzatokon Pál apostolt és Tizennegyedik Benedek pápát ábrázol ják az aranyszínnel fut­tatott reliefek, Verbőczy Ist­ván nádor és Istvánffy Miklós történetíró társaságában. A dolgozószobában a múlt századi egri sajtó adatait ren­dezgeti Iványi Sándor könyv­tárigazgató: fiókjában van a könyvtár legkisebb darabja, egy német nyelvű naptár, amelyet Martinovicsék kivég­zése után egy évvel, 1796-ban adtak ki. Ugyanitt, az ablak alatt tízszer ekkora könyvek- köztük a Sartson-féle Atlasz 1695-ből. A Sanson „súlya” is tekintélyes: megközelíti a húsz kilót. Ritka könyvek, ritka vendé­gek ... Mert ritka itt a vendég: pedig a könyvtárnak külföldön is híre van. Tavaly a 21 825 lá­togató tizenöt százaléka kül­földről érkezett: a vár, a kitű­nő egri borok mellett szakított időt magának arra is, hogy megtekintse ezt a páratlan gyűjteményt. Ha a majdnem huszonkét- ezer látogató lakna a város környékén, talán nem kilenc- venegy olyan olvasót tartaná­nak nyilván, aki könyvet köl­csönöz a nagy tudományos könyvtárból. Krajczár Imre AKI GYAKRAN JÁR-KEL Füzesabonyban, nap nap után tapasztalhatja, hogy a vasút­állomással szemben levő föld­művesszövetkezeti étterem szép berendezéssel, az ételek és italok'bő választékával, kul­turált környezettel és előzé­keny kiszolgálással áll a ven­dégek rendelkezésére. Nagy és szembetűnő változás ez az el­múlt évekhez viszonyítva, ami­kor is e vendéglő kocsmajel­leggel működött. Ezekben az időkben gyakori volt itt a du­hajkodás, verekedés, a rendet­lenség és piszok, a kultúrálat­lan környezet valósággal ki­termelte a maga törzsgalerijét. Gyakori eset volt, hogy ezek a vendégek fizetés nélkül távoz­tak, erőszakoskodtak, s nem egy esetben könnyen utat ta­lált a bicska az itteni vendé­gek bordájában. A helybeliek, „késdobálónak” nevezték ép­pen ezért ezt a vendéglőt, a Népújság egyik száma pedig füzesabonyi Fehér Ökörként említette. Meggyűlt a baja a rendőrségnek az abonyi „kés- dobálöval”, mivel nem egy esetben került itt sor a vere­kedéseken kívül lopásra, zseb­Hosszú időn át probléma volt Gyöngyösön a Félvezető és Gépgyár cseppfolyós levegővel való ellátásának kérdése. A gyáregység naponként jelentős mennyiséget igényel a vákuumszivattyúk beméréséhez és a félvezetőgyártáshoz, de a rövid tárolási idő miatt mindennap Budapestről kellett a szük­séges mennyiséget leszállítani. Egy-egy hét szállítás késése, vagy elmaradása így természetesen komoly problémákat okozott. Az elmúlt időszakban, egy új előállító berendezést kapott a vállalat. A berendezés korszerű angol gyártmány és a beál­lítása komolyabb munkát igényel. Hosszabb ideig próbálkoztak is üzembe állításán, de ez nem járt sikerrel. A berendezés nem volt üzembiztos, szelepei befagytak és csak rövid ideig bírta az üzemeltetést. A napokban a tmk dolgozóinak — élükön Fülöp István tmk-vezetövel — sikerült a berendezést beállítaniuk és az ma már kifogástalanul működik. (K. F.) cÁ ho s szab bik út — Nem jön az — fordult bei egyszer a pitvarba, hogy szál-' mát dugjon az égő kemencébe,] s ekkor meglepetve látta, hogyi embere ott ül a nappali heve-* rőn, s a térdére fektetett no-< teszban színjózanul és derűs] mosollyal számolgat valamit. — Hát te? — állt meg előtte* Vékony Rebeka, földbe gyöke-] rezve. — Nem a hosszabbik< úton jöttél? — Eltaláltad — mondta Var-* ró Gáspár. — Aztán miért nem? — kér­dezte rosszat sejtve Vékony Re-} béka. — Tán történt valami? — Történt bizony — így Var-] ró Gáspár. — Jesszusom! — kapott a< szívéhez az asszony. — Beszélj« hát, mert mindjárt rosszul le-] szék! < — Hát csak annyi történt —" folytatta ünnepélyesen Varró* Gáspár —, hogy elküldték...] — Hová? J — Brigádvezetői tanfolyam-* ra. Aztán úgy gondoltam, hogy} egy leendő brigádvezetőnek< nem illik a hosszabbik úton] járni, még akkor se, ha ilyent nagy megtiszteltetés éri. * Azzal a belső zsebébe nyúlt,* s a hízókért kapott pénzt hi-] ánytalanul leolvasta Vékony t Rebeka elé az asztalra. * Ari Kálmán • Varró Gáspár a hosszabbik úton érkezik ki, két karjába kapja, úgy viszi be a pitvarba, s fekteti le a nappali heveróre. Ilyesmi — persze — ritkán fordul elő Varróék portáján, mert komoly okának kell an­nak lennie, ha Gáspár italo­zásba kezd. < A minap azonban. Vékony Rebeka úgy vélte, hogy Varró Gáspár alighanem a hosszabbik úton jött ki, mivelhogy a szer­ződéses hízókat szállította be az Állatforga.lminak, s ebből az alkalomból tekintélyes ősz- szeg üti a markát. Vékony Rebeka úgy délután négy óra tájban már idegesen tekingetett a hosszabbik út fe­lé, de ott bizony egy terem­tett lelket sem látott. — Nem tudom, hogyan jön ki apátok — mondta a gyere­keknek aggodalmas arccal —, mert eddig, ha kapatos volt, kihozták a lovak, de most azok a közösben vannak, a hízókat alkalmi fogattal fuvarozta be, s így gyalog kell kijönnie. Később már be sem ment a pitvarba, egyre a tanya végé­nél ácsorgóit, onnét kémlelte az utat istállóba, szénát vet elébük, miközben hangos szitkokat szór annak az ismeretlen hatalmas­ságnak a fejére, aki a bolt mellé kocsmai hivatal létesíté­séről is határozott. Hiszen, szó, ami szó, a tali- gás-dúlőbeli asszonyok kifaka- dásainák van is némi alapja, mert elég egy pillantást vetni a közelebbi útra, azon még nagyítóüveggel sem látni egy árva keréknyomot, míg ellen­ben a hosszabbik út homokját olyan keményre taposták a fo­gatok, mintha betonnal vonták volna be. Természetesen mind­ez még nem indokolná azt, hogy a hosszabbik úttal írásban foglalkozzunk: a tollat Varró Gáspár és neje, született Vé­kony Rebeka esete adta ke­zünkbe. Nevezett Varró Gáspárról tudni kell, hogy a Taligás-dú- lő legtávolabbi csücskében egy maga építette tanyán lakik. Az asszony, azaz Vékony Rebeka, vezetéknevének jelentésével el­lentétben, nem mondható kar­csú termetű asszonyságnak, alakja hasonlatos a tanyabeli búboskemencékhez, s erő akko­ra lakozik benne, hogy amikor ' w • »— w ^ » w w ~ w — V » * Csak az tudja, aki járatos a Taligás-dúlőben, hogy mit je­lent az, ha valaki a városból jövet, a hosszabbik úton érke­zik a tanyára. Régebben ugyan­is ezen minden pusztai lakó kizárólag azt értette, hogy a városba látogató tanyai ember nem a legközelebbi, hanem — kerülőt téve — a hosszabbik úton közelítette meg hajlékát. Ilyesmi — persze — igen rit­kán, főleg csak sáros időben fordult elő, akkor is csupán abból az okból, hogy a hosz- szabbik út homokos, ennél­fogva a szekér könnyebben gurul rajta. Igen ám, de ahogy néhány évvel ezelőtt a földművesszö­vetkezet a külterületiek számá­ra boltot és italmérést létesített mellette, azóta a hosszabbik úton való érkezés merőben más értelmezést kapott. Manapság, ha a Taligás-dűlőben lakók va­lamelyike kissé kapatos, vagy más szóval pity ókás hangulat­ban szekerezik ki a tanyára, élete párja csípőre tett kézzel és összevont szemöldökkel fo­gadja, mondván: ,.Már megint a hosszabbik úton jöttél, ugye?” Azzal, ha úoy látja, hogy embere 'vérzőké is megcsappant, lesegiti az ülés­ről, a lovakat kifogja, beköti az Ki adhat el, ki vásárolhat varrógépet és bontási anyagot? Furcsa ügyek a Gyöngyösi Szabó Ktsz-beu A szálak 1963. nyarára nyúl­nak vissza, amikor a ktsz ellen­őrző bizottsága felülvizsgálta a nyolcvanas lakótelepen rak­tározott 20 darab használt var­rógépet. Jegyzőkönyvben rög­zítették, hogy a tekintélyes ér­téket képviselő gépek a hanyag elhelyezés miatt rozsdásodnak és így idővel értéküket veszít­hetik. A vezetőség néhány hé­tig figyelmen kívül hagyta az észrevételt. Ám, végül is Veres Gábor ellenőrző bizott­sági elnök többszöri figyelmez­tetésiére a varrógépeket elszál­lították a Marx Károly utcába, ahol egy nyitott folyosón kap­tak helyet. Az időjárás viszon­tagságai elleni. védelmet azon­ban csupán egy gumiszőnyeg biztosította itt is. Később a vezetőségi ülésen határozat született: a gépeket el pkell adni, mégpedig a tagság­inak, a budapesti Bizományi 5 Áruház közvetítésével, í Megtörtént a becslés, még­pedig jutányos áron. Az 1800 ? forint értékű gépeket most kis 5 hibával 700—800 forintra érté- > kelték. A vásár december 14-én ?volt. Néhány nap múltával fazonban a megyei KISZÖV e megtiltotta a további eladást, a mert a szövetkezetek alapsza­bálya kimondja: „Termelőesz- Iköz a szövetkezeti tag tulajdo- \nát nem képezheti...!” Az ok vegyszerű: alkalmat ad a kon- f tárkodásra. Ezt tudniok kellett 5 a szövetkezet vezetőinek is. ? Kitudódott, hogy egy 103-as 5 típusú Singer-rendszerű gép ?200 forintos áron került lis- 5 tára. Az ellenőrző bizottságot Snem hívták meg a becsléshez, Cde a műszerészek véleményét >sem kérték a gépek minőségé­jnek és árának megállapításá­éval kapcsolatban. És éppen ezt fa varrógépet Halász Lajos el­írtok vásárolta meg. Eiszállító- j séra azonban a KISZÖV közbe­lépése miatt már nem jutott {idő. j — A gépből több alkatrész 1 hiányzott. .. egy körforgót is f tettek bele, ami 560 forint ér- »téket képvisel — nyilatkozik 'Halász Lajos elnök, i De mit mondanak Kiss Tibor ?és Mihályi Gyula műszeré- >szek? — A gép üzemkész állapot­ban volt, csak tisztogatni kel­lett ... Egyébként már a fel- értékelésnél furcsélltuk, hogy a mi véleményünket, — pedig több éves gyakorlattal rendel­kezünk — senki nem kérte ki! Az olcsó gépvásárlás minden­kinek feltűnt. A KISZÖV tehát utasította a ktsz vezetőségét, hogy a tagok­tól vegyék vissza a gépeket»! Néhányan eleget is tettek a felszólításnak. Akadnak azon­ban olyanok, mert a huzavona még jelenleg is tart, akik meg­tagadták az engedelmességet. Mondván, hogy a gépeket a Bizományi Áruháztól vásárol­ták, valamelyik családtagjuk részére. A ktsz-hez ilyenformán sem­mi közük. De találunk olyano­kat is, mint például ifj. Tornai András, aki tekintélyes össze­get költött a gép teljes javító-/ sára. Ám, számlával ezt bizo­nyítani nem tudja, mert ..fusi­zás” volt. Az olcsó gépvásárláson kívül még egy másik ügyben is szó­ba került Halász Lajos elnök neve. Az Építőipari Ktsz 1962-ben átalakítási munkálatokat vég­zett a Szabó Ktsz Marx Károly utcai részlegénél. A bontásból tekintélyes mennyiségű éo és használt tégla is kikerült a törmelékkel együtt. Az elnök ezt a téglát minden ellenszol­gáltatás nélkül házához szállí­totta és kerítésoszlopok építé­sére használta fel. De hallgassuk meg, mit mond erről Halász Lajos elnök? — Mivel senkinek nem kel­lett a tégla és a törmelékkel együtt - elszállították volna, hogy kárba ne vesszen, hát ha­zavittem. De nemcsak én, ha­nem a kőművesek is... De miért csupán a tagoknak tűnt fel ez a tésiaügy? A fő­könyvelő, vagy a revizorok ta­lán nem tudtak róla? Helyes lenne, ha illetékesek ismételten hatékony vizsgála­tot folytatnának a Gyöngyösi Szabó Ktsz-néi és elégtételt adnának azoknak "kik az igaz­ság oldalán állnak. Laciik Jvam metszésekre, stb. A változás okairól Gaál Jó­zsef, a helyi földművesszövet­kezét főkönyvelője, a követke­zőképpen nyilatkozik: A ven­déglő 1953 óta áll szövetkezeti kezelésben. Azóta igen sok ve­zető váltogatta egymást, s az ott uralkodó zűrzavaros álla­pot valóban a község szégyene volt. Csak 1961-ben vettük kéz­be komolyan az ügyet, ekkor láttunk hozzá a kocsma-jelleg felszámolásához. TÖBB MINT FÉLMILLIÓ forintot költött a földműves­szövetkezet a vendéglő korsze­rűsítésére, . kulturálttá tételére. Hűtőberendezéseket, meleg pultot, zongorát és egyéb hang­szereket vásároltak, újjáalakí­tották, festették, bővítették az egész épületet, kerthelyiséget létesíttettek. Űj székekkel, asz­talokkal, függönyökkel tették otthonosabbá a vendéglő belső helyiségét, ugyanakkor beve­zették az önkiszolgáló étkezte­tést is. Sokat javultak az itt dolgozó alkalmazottak, szaká­csok munkakörülményei, meg­oldották a vendéglő vízellátá­sát, fehér csempés mosogató- helyiséget, modem szellőzéssel ellátott konyhát építettek. Fe­hér cserépkályhák ontják a meleget, tiszta abroszok az asz­talokon, függönyök, festmé­nyek mindenfelé, s az étterem egyik sarkában kellemes zenét szolgáltat a földművesszövet­kezet állandó zenekara. A dol­gozók szórakoztatására gyak­ran szerveznek itt műsoros rendezvényeket a fővárosi ven­dégművészek meghívásával, igen sok családi és vállalati mulatság zajlik itt le kulturált formában. Az egyik sarokban hatalmas üveg aJcváriumban jókora pon­tyok úszíkálnak. Állandóan kap­hatók a friss halkészítmények, a Halértékesítő Vállalat min­dennap friss szállítmánnyal tót­ja el a vendéglőt. Az átutazó vendégek gazdag étlapból vá­logathatnak . maguknak harap­ni valót, ezenkívül mintegy 120 vállalati dolgozó számára bizto­sítanak mindennap rendszere­sen üzemi étkezést. Itt főznék a nagyúti vasútépítésnél dolgo- 1 zó pályamunkásoknak, innen hordják mindennap vasúti ko- 1 csin a meleg ételt Nagy útra. : Megtudjuk, hogy a vendéglő ételfogalma az elmúlt évben i az előző évekhez képest három­szorosára növekedett. Jogosan felmerül a kérdési, ; hová lettek a duhaj vendégek? ■ Ezek egyrésze elpártolt innen a különféle „vasikocsmák”, tal­ponállók felé, más részük pe­; dig — természetesen a meg- ' változott és kultúrált körülmé- ’ nyék hatására — meghúzza magát, igyekszik a hely ko- 1 molyságához és színvonalához igazodni. Most is látni még ' ugyan spicces dülöngélő embe- ' reket, de a régi viselkedésnek, botrányoknak nyomuk sincs. A FÖLDMŰ VESSZÖVET- KEZET igazgatósága a jövő- . ben még tovább kívánja bő­■ víteni, fejleszteni a Muskátli . Kisvendéglő kulturáltságát, s a közeljövőben újabb 150 ezer . forintos beruházással korsze­rűsítéseket hajt végre. Az abla- ; kok helyett úgynevezett be­■ tekintőíket építenek, megold­ják a mennyezetről sugárzó ■ rejtett világításit, műanyag- ’ borítást kapnak a falak, levá­lasztják a sönitésirésízt, a kony­hát is ellátják olajtüzelésű tűzhelyekkel. A szövetkezeti vezetők tervei, elgondolásai minden bizonnyal ezután is hasznosak lesznek, és Füzes­abonyban is véglegesen meg­oldják majd a kultúrált ven­déglátás problémáját. Császár Istvá» Korszerű vendéglő a hajdani Fehér Ökör kocsma helyén

Next

/
Thumbnails
Contents