Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-05 / 54. szám
4 NEPÜJSAG 1964. március 5., csütörtök Ritka könyvek, ritka vendégek A megye legnagyobb könyvtára. A „megyei legnagyobbak” között bizonyára az egyetlen, amelyről alig-alig tudnak valamit. — Azt is kevesen. Szerényen meghúzódik az 3gri Tanárképző Főiskola egyik csendes, télen-nyáron egyaránt hűvös szárnyán: ajtaját alig- alig nyitják ki idegenek. Pedig nyilvános könyvtár: ugyanúgy beléphet bárki, mint az állami, községi, városi, járási, vagy szakszervezeti könyvtárakba. Az egri egyházmegyei könyvtár már alapítása idején is nyitva állt mindenkinek. Tizenhatezer kötet könyv sorakozott a polcokon, amikor 1793. december 28-án megnyílt a könyvtár, amelyre bőkezűen áldoztak az érseki palota urai. Eszterházy Károly püspök négy év alatt — 1781 és 1785 között — húszezer forintot költött könyvekre: ügyökéi bejárták az európai királyok, hercegek, egyházi és világi fejedelmek udvarát, s a ritkaságokért aranyakkal fizettek. A könyvtár egyik katalógusának összeállítója, Michalek Manó könyv- tárnok büszkén emlegeti a lipcsei Emest János Ágoston gyűjteményéből származó „practicus munkákat”. A katalógus szerint a könyvtár tizenegy nagy tudomány- szak köréből válogatta a könyveket. Érseki, illetve egyházmegyei könyvtárról van szó, természetes, hogy a nagy barokk ihletésű könyvtárban első helyen sorakoztak — meny- nyiséget tekintve is — a hittudományi könyvek. A másfélezer oldalnyi jegyzékből 481 lapot foglalnak él a hittudományi munkák címei. A történelmi, földrajzi könyveknek, atlaszoknak, forráskiadványoknak 208 lap jut. Ma: az ország egyik legértékesebb történeti könyvtára, ahol olyan ritkaságok is megtalálhatók, amelyek ma már csak aranyért kaphatók a nagy nemzetközi könyvbörzén. A teljes Árpád-kori okmánytáron kívül unikumnak számító kéziratok: a Pompéri kódex, a Bélái kódex, az első magyar nyomtatott könyv 1473-ból és Thúróczy krónikája hét évvel későbbről. Megtalálható itt Dante Isteni színjátékának első latin fordítása a tizenötödik század elejéről, egy szerényebb kivitelű kéziratos könyv pedig az első ismert nevű magyar festőművész alkotását őrizte meg számunkra Ma a történeti anyagért, a forrásokért és a forrás értékű feldolgozásokért járnak ide az emberek a városból, — és más városokból is. Régi hagyomány ez is: a magyar irodalomtörténetírás atyja: Toldi Ferenc is rendszeresen „kiszállt” Egerbe. A vendégkönyv őrzi Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Székely Bertalan, Egressy Gábor, Bugát Pál és a magyar történelem ismert, vagy kevésbé ismert nagyságainak nevét És mostanában? Egy-egy kritikai kiadás, kiállítás, tanulmány előtt fővárosi kutatók, lektorok kopogtatnak be a könyvtárba, s ilyenkor kinyílik a páncélszekrény, néhány hétre „szabadságolják" Mikes Kelemen Törökországi leveleskönyvét, vagy Mozartnak egyetlen, Magyarországon is megtalálható levelét. A kilencvenezer kötetnyi könyvtárból kilencvenegyen kölcsönöztek könyvet: egy-egy kölcsönzőre majdnem egy ezer kötet jut. — Azt hiszem az ország egyetlen könyvtára, ahol ilyen nagy kötetszám jut egy-egy olvasóra. Akik helv- ben olvastak, már többen voltak: 676-an. Kik keresik fel mostanában a könyvtárat? Néhány diák, tanár, kutató. A napóleoni háborúk hadifogoly francia tisztjei törzsvendégei voltak a remek barokk könyvtárnak, emlékbe magukkal is vittek néhány kötetet... Ma alig tudnak róla valamit: leginkább a város, a megye történetében búvárkodó tolta-1 tők, műkedvelők látogatnak ide. A könyvtár eredetileg az oktatás támogatására szerveződött: ma azok se nagyon veszik igénybe, akik tanulmányaik során, szakdolgozat, vagy évfolyamdolgozat írása közben fel tudnák használni országszerte híres anyagát. — amely ismét rendezetten várja őket. Évente húszezer forintot költenek könyvek beszerzésére: annyit, mint egy jobb falusi könyvtárban. Ha az igénybevételt, a látogatottságot tekintjük: többre nincs s szükség, hiszen a két tudományos dolgozó, az igazgató és a beosztott könyvtáros is inkább az intézmény múltjában búvárkodik, ritkán szólítják el őket kézirataiktól, készülő tanulmányaik mellől az olvasók kérdései, kívánságai. Esetleg a turistáké. Évente húsz-, huszonegyezer turista keresi fel, akik nem akarnak elmenni úgy a városiból, hogv ne látták volna a híres könyvtárat, a nagyszerű könyvtárterem felett trónoló freskót amely az ellenreformáció programját kidolgozó zivataros tridenti zsinat ülését ábrázolja. A könyvtár berendezése, díszítése, levegője: történelem. Az ajtókat Fazola zárjai nyitják és csukják, a nagy barokk freskó olyan hűséggel mutatja a tridenti templomot, hogy még az olasz kátéd ralis mennyezetét átnedvesftő foltok is látszanak rajta. A könyvállványok felett a homlokzatokon Pál apostolt és Tizennegyedik Benedek pápát ábrázol ják az aranyszínnel futtatott reliefek, Verbőczy István nádor és Istvánffy Miklós történetíró társaságában. A dolgozószobában a múlt századi egri sajtó adatait rendezgeti Iványi Sándor könyvtárigazgató: fiókjában van a könyvtár legkisebb darabja, egy német nyelvű naptár, amelyet Martinovicsék kivégzése után egy évvel, 1796-ban adtak ki. Ugyanitt, az ablak alatt tízszer ekkora könyvek- köztük a Sartson-féle Atlasz 1695-ből. A Sanson „súlya” is tekintélyes: megközelíti a húsz kilót. Ritka könyvek, ritka vendégek ... Mert ritka itt a vendég: pedig a könyvtárnak külföldön is híre van. Tavaly a 21 825 látogató tizenöt százaléka külföldről érkezett: a vár, a kitűnő egri borok mellett szakított időt magának arra is, hogy megtekintse ezt a páratlan gyűjteményt. Ha a majdnem huszonkét- ezer látogató lakna a város környékén, talán nem kilenc- venegy olyan olvasót tartanának nyilván, aki könyvet kölcsönöz a nagy tudományos könyvtárból. Krajczár Imre AKI GYAKRAN JÁR-KEL Füzesabonyban, nap nap után tapasztalhatja, hogy a vasútállomással szemben levő földművesszövetkezeti étterem szép berendezéssel, az ételek és italok'bő választékával, kulturált környezettel és előzékeny kiszolgálással áll a vendégek rendelkezésére. Nagy és szembetűnő változás ez az elmúlt évekhez viszonyítva, amikor is e vendéglő kocsmajelleggel működött. Ezekben az időkben gyakori volt itt a duhajkodás, verekedés, a rendetlenség és piszok, a kultúrálatlan környezet valósággal kitermelte a maga törzsgalerijét. Gyakori eset volt, hogy ezek a vendégek fizetés nélkül távoztak, erőszakoskodtak, s nem egy esetben könnyen utat talált a bicska az itteni vendégek bordájában. A helybeliek, „késdobálónak” nevezték éppen ezért ezt a vendéglőt, a Népújság egyik száma pedig füzesabonyi Fehér Ökörként említette. Meggyűlt a baja a rendőrségnek az abonyi „kés- dobálöval”, mivel nem egy esetben került itt sor a verekedéseken kívül lopásra, zsebHosszú időn át probléma volt Gyöngyösön a Félvezető és Gépgyár cseppfolyós levegővel való ellátásának kérdése. A gyáregység naponként jelentős mennyiséget igényel a vákuumszivattyúk beméréséhez és a félvezetőgyártáshoz, de a rövid tárolási idő miatt mindennap Budapestről kellett a szükséges mennyiséget leszállítani. Egy-egy hét szállítás késése, vagy elmaradása így természetesen komoly problémákat okozott. Az elmúlt időszakban, egy új előállító berendezést kapott a vállalat. A berendezés korszerű angol gyártmány és a beállítása komolyabb munkát igényel. Hosszabb ideig próbálkoztak is üzembe állításán, de ez nem járt sikerrel. A berendezés nem volt üzembiztos, szelepei befagytak és csak rövid ideig bírta az üzemeltetést. A napokban a tmk dolgozóinak — élükön Fülöp István tmk-vezetövel — sikerült a berendezést beállítaniuk és az ma már kifogástalanul működik. (K. F.) cÁ ho s szab bik út — Nem jön az — fordult bei egyszer a pitvarba, hogy szál-' mát dugjon az égő kemencébe,] s ekkor meglepetve látta, hogyi embere ott ül a nappali heve-* rőn, s a térdére fektetett no-< teszban színjózanul és derűs] mosollyal számolgat valamit. — Hát te? — állt meg előtte* Vékony Rebeka, földbe gyöke-] rezve. — Nem a hosszabbik< úton jöttél? — Eltaláltad — mondta Var-* ró Gáspár. — Aztán miért nem? — kérdezte rosszat sejtve Vékony Re-} béka. — Tán történt valami? — Történt bizony — így Var-] ró Gáspár. — Jesszusom! — kapott a< szívéhez az asszony. — Beszélj« hát, mert mindjárt rosszul le-] szék! < — Hát csak annyi történt —" folytatta ünnepélyesen Varró* Gáspár —, hogy elküldték...] — Hová? J — Brigádvezetői tanfolyam-* ra. Aztán úgy gondoltam, hogy} egy leendő brigádvezetőnek< nem illik a hosszabbik úton] járni, még akkor se, ha ilyent nagy megtiszteltetés éri. * Azzal a belső zsebébe nyúlt,* s a hízókért kapott pénzt hi-] ánytalanul leolvasta Vékony t Rebeka elé az asztalra. * Ari Kálmán • Varró Gáspár a hosszabbik úton érkezik ki, két karjába kapja, úgy viszi be a pitvarba, s fekteti le a nappali heveróre. Ilyesmi — persze — ritkán fordul elő Varróék portáján, mert komoly okának kell annak lennie, ha Gáspár italozásba kezd. < A minap azonban. Vékony Rebeka úgy vélte, hogy Varró Gáspár alighanem a hosszabbik úton jött ki, mivelhogy a szerződéses hízókat szállította be az Állatforga.lminak, s ebből az alkalomból tekintélyes ősz- szeg üti a markát. Vékony Rebeka úgy délután négy óra tájban már idegesen tekingetett a hosszabbik út felé, de ott bizony egy teremtett lelket sem látott. — Nem tudom, hogyan jön ki apátok — mondta a gyerekeknek aggodalmas arccal —, mert eddig, ha kapatos volt, kihozták a lovak, de most azok a közösben vannak, a hízókat alkalmi fogattal fuvarozta be, s így gyalog kell kijönnie. Később már be sem ment a pitvarba, egyre a tanya végénél ácsorgóit, onnét kémlelte az utat istállóba, szénát vet elébük, miközben hangos szitkokat szór annak az ismeretlen hatalmasságnak a fejére, aki a bolt mellé kocsmai hivatal létesítéséről is határozott. Hiszen, szó, ami szó, a tali- gás-dúlőbeli asszonyok kifaka- dásainák van is némi alapja, mert elég egy pillantást vetni a közelebbi útra, azon még nagyítóüveggel sem látni egy árva keréknyomot, míg ellenben a hosszabbik út homokját olyan keményre taposták a fogatok, mintha betonnal vonták volna be. Természetesen mindez még nem indokolná azt, hogy a hosszabbik úttal írásban foglalkozzunk: a tollat Varró Gáspár és neje, született Vékony Rebeka esete adta kezünkbe. Nevezett Varró Gáspárról tudni kell, hogy a Taligás-dú- lő legtávolabbi csücskében egy maga építette tanyán lakik. Az asszony, azaz Vékony Rebeka, vezetéknevének jelentésével ellentétben, nem mondható karcsú termetű asszonyságnak, alakja hasonlatos a tanyabeli búboskemencékhez, s erő akkora lakozik benne, hogy amikor ' w • »— w ^ » w w ~ w — V » * Csak az tudja, aki járatos a Taligás-dúlőben, hogy mit jelent az, ha valaki a városból jövet, a hosszabbik úton érkezik a tanyára. Régebben ugyanis ezen minden pusztai lakó kizárólag azt értette, hogy a városba látogató tanyai ember nem a legközelebbi, hanem — kerülőt téve — a hosszabbik úton közelítette meg hajlékát. Ilyesmi — persze — igen ritkán, főleg csak sáros időben fordult elő, akkor is csupán abból az okból, hogy a hosz- szabbik út homokos, ennélfogva a szekér könnyebben gurul rajta. Igen ám, de ahogy néhány évvel ezelőtt a földművesszövetkezet a külterületiek számára boltot és italmérést létesített mellette, azóta a hosszabbik úton való érkezés merőben más értelmezést kapott. Manapság, ha a Taligás-dűlőben lakók valamelyike kissé kapatos, vagy más szóval pity ókás hangulatban szekerezik ki a tanyára, élete párja csípőre tett kézzel és összevont szemöldökkel fogadja, mondván: ,.Már megint a hosszabbik úton jöttél, ugye?” Azzal, ha úoy látja, hogy embere 'vérzőké is megcsappant, lesegiti az ülésről, a lovakat kifogja, beköti az Ki adhat el, ki vásárolhat varrógépet és bontási anyagot? Furcsa ügyek a Gyöngyösi Szabó Ktsz-beu A szálak 1963. nyarára nyúlnak vissza, amikor a ktsz ellenőrző bizottsága felülvizsgálta a nyolcvanas lakótelepen raktározott 20 darab használt varrógépet. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a tekintélyes értéket képviselő gépek a hanyag elhelyezés miatt rozsdásodnak és így idővel értéküket veszíthetik. A vezetőség néhány hétig figyelmen kívül hagyta az észrevételt. Ám, végül is Veres Gábor ellenőrző bizottsági elnök többszöri figyelmeztetésiére a varrógépeket elszállították a Marx Károly utcába, ahol egy nyitott folyosón kaptak helyet. Az időjárás viszontagságai elleni. védelmet azonban csupán egy gumiszőnyeg biztosította itt is. Később a vezetőségi ülésen határozat született: a gépeket el pkell adni, mégpedig a tagságinak, a budapesti Bizományi 5 Áruház közvetítésével, í Megtörtént a becslés, mégpedig jutányos áron. Az 1800 ? forint értékű gépeket most kis 5 hibával 700—800 forintra érté- > kelték. A vásár december 14-én ?volt. Néhány nap múltával fazonban a megyei KISZÖV e megtiltotta a további eladást, a mert a szövetkezetek alapszabálya kimondja: „Termelőesz- Iköz a szövetkezeti tag tulajdo- \nát nem képezheti...!” Az ok vegyszerű: alkalmat ad a kon- f tárkodásra. Ezt tudniok kellett 5 a szövetkezet vezetőinek is. ? Kitudódott, hogy egy 103-as 5 típusú Singer-rendszerű gép ?200 forintos áron került lis- 5 tára. Az ellenőrző bizottságot Snem hívták meg a becsléshez, Cde a műszerészek véleményét >sem kérték a gépek minőségéjnek és árának megállapításáéval kapcsolatban. És éppen ezt fa varrógépet Halász Lajos elírtok vásárolta meg. Eiszállító- j séra azonban a KISZÖV közbelépése miatt már nem jutott {idő. j — A gépből több alkatrész 1 hiányzott. .. egy körforgót is f tettek bele, ami 560 forint ér- »téket képvisel — nyilatkozik 'Halász Lajos elnök, i De mit mondanak Kiss Tibor ?és Mihályi Gyula műszeré- >szek? — A gép üzemkész állapotban volt, csak tisztogatni kellett ... Egyébként már a fel- értékelésnél furcsélltuk, hogy a mi véleményünket, — pedig több éves gyakorlattal rendelkezünk — senki nem kérte ki! Az olcsó gépvásárlás mindenkinek feltűnt. A KISZÖV tehát utasította a ktsz vezetőségét, hogy a tagoktól vegyék vissza a gépeket»! Néhányan eleget is tettek a felszólításnak. Akadnak azonban olyanok, mert a huzavona még jelenleg is tart, akik megtagadták az engedelmességet. Mondván, hogy a gépeket a Bizományi Áruháztól vásárolták, valamelyik családtagjuk részére. A ktsz-hez ilyenformán semmi közük. De találunk olyanokat is, mint például ifj. Tornai András, aki tekintélyes összeget költött a gép teljes javító-/ sára. Ám, számlával ezt bizonyítani nem tudja, mert ..fusizás” volt. Az olcsó gépvásárláson kívül még egy másik ügyben is szóba került Halász Lajos elnök neve. Az Építőipari Ktsz 1962-ben átalakítási munkálatokat végzett a Szabó Ktsz Marx Károly utcai részlegénél. A bontásból tekintélyes mennyiségű éo és használt tégla is kikerült a törmelékkel együtt. Az elnök ezt a téglát minden ellenszolgáltatás nélkül házához szállította és kerítésoszlopok építésére használta fel. De hallgassuk meg, mit mond erről Halász Lajos elnök? — Mivel senkinek nem kellett a tégla és a törmelékkel együtt - elszállították volna, hogy kárba ne vesszen, hát hazavittem. De nemcsak én, hanem a kőművesek is... De miért csupán a tagoknak tűnt fel ez a tésiaügy? A főkönyvelő, vagy a revizorok talán nem tudtak róla? Helyes lenne, ha illetékesek ismételten hatékony vizsgálatot folytatnának a Gyöngyösi Szabó Ktsz-néi és elégtételt adnának azoknak "kik az igazság oldalán állnak. Laciik Jvam metszésekre, stb. A változás okairól Gaál József, a helyi földművesszövetkezét főkönyvelője, a következőképpen nyilatkozik: A vendéglő 1953 óta áll szövetkezeti kezelésben. Azóta igen sok vezető váltogatta egymást, s az ott uralkodó zűrzavaros állapot valóban a község szégyene volt. Csak 1961-ben vettük kézbe komolyan az ügyet, ekkor láttunk hozzá a kocsma-jelleg felszámolásához. TÖBB MINT FÉLMILLIÓ forintot költött a földművesszövetkezet a vendéglő korszerűsítésére, . kulturálttá tételére. Hűtőberendezéseket, meleg pultot, zongorát és egyéb hangszereket vásároltak, újjáalakították, festették, bővítették az egész épületet, kerthelyiséget létesíttettek. Űj székekkel, asztalokkal, függönyökkel tették otthonosabbá a vendéglő belső helyiségét, ugyanakkor bevezették az önkiszolgáló étkeztetést is. Sokat javultak az itt dolgozó alkalmazottak, szakácsok munkakörülményei, megoldották a vendéglő vízellátását, fehér csempés mosogató- helyiséget, modem szellőzéssel ellátott konyhát építettek. Fehér cserépkályhák ontják a meleget, tiszta abroszok az asztalokon, függönyök, festmények mindenfelé, s az étterem egyik sarkában kellemes zenét szolgáltat a földművesszövetkezet állandó zenekara. A dolgozók szórakoztatására gyakran szerveznek itt műsoros rendezvényeket a fővárosi vendégművészek meghívásával, igen sok családi és vállalati mulatság zajlik itt le kulturált formában. Az egyik sarokban hatalmas üveg aJcváriumban jókora pontyok úszíkálnak. Állandóan kaphatók a friss halkészítmények, a Halértékesítő Vállalat mindennap friss szállítmánnyal tótja el a vendéglőt. Az átutazó vendégek gazdag étlapból válogathatnak . maguknak harapni valót, ezenkívül mintegy 120 vállalati dolgozó számára biztosítanak mindennap rendszeresen üzemi étkezést. Itt főznék a nagyúti vasútépítésnél dolgo- 1 zó pályamunkásoknak, innen hordják mindennap vasúti ko- 1 csin a meleg ételt Nagy útra. : Megtudjuk, hogy a vendéglő ételfogalma az elmúlt évben i az előző évekhez képest háromszorosára növekedett. Jogosan felmerül a kérdési, ; hová lettek a duhaj vendégek? ■ Ezek egyrésze elpártolt innen a különféle „vasikocsmák”, talponállók felé, más részük pe; dig — természetesen a meg- ' változott és kultúrált körülmé- ’ nyék hatására — meghúzza magát, igyekszik a hely ko- 1 molyságához és színvonalához igazodni. Most is látni még ' ugyan spicces dülöngélő embe- ' reket, de a régi viselkedésnek, botrányoknak nyomuk sincs. A FÖLDMŰ VESSZÖVET- KEZET igazgatósága a jövő- . ben még tovább kívánja bő■ víteni, fejleszteni a Muskátli . Kisvendéglő kulturáltságát, s a közeljövőben újabb 150 ezer . forintos beruházással korszerűsítéseket hajt végre. Az abla- ; kok helyett úgynevezett be■ tekintőíket építenek, megoldják a mennyezetről sugárzó ■ rejtett világításit, műanyag- ’ borítást kapnak a falak, leválasztják a sönitésirésízt, a konyhát is ellátják olajtüzelésű tűzhelyekkel. A szövetkezeti vezetők tervei, elgondolásai minden bizonnyal ezután is hasznosak lesznek, és Füzesabonyban is véglegesen megoldják majd a kultúrált vendéglátás problémáját. Császár Istvá» Korszerű vendéglő a hajdani Fehér Ökör kocsma helyén
