Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

4 NECOJSAO 1964. március 29.. vasamat» jönnek a tocsolkodókJ ; fmktoitűl Use,nclfcai Mogyorósi János, Eger: Panaszát közöltük lapunkban.. ^ Az illetékesek válaszáról külön is J értesíti ük. Holló János, Recski Kérésüket továbbítottuk a 4. rz. )AKÖV vezetőihez, válaszukról ér­tesítjük majd. Vecsei Dénes. Bodony: A falu dolgozóinak nevében kü*;- iclötTt bejelentését, illetve panaszát >közöltük lapunkban. Az illetéke­dnek válaszát szintén közöljük. ?Kérjük, kísérje figyelemmel a lap­számokat. Margittal Lstvánné, Hatvan: Panaszukat közöltük lapunkban, ^az illetékesek válaszát szintén ko­szolni fogjuk. Kérjük, legyen töre­kiemmel. Izsák Gyuláné, Kápolna: Panaszukat továbbítottuk az Ä- ^letékesekhez, azonban sajnos, nem ftudták érdemben kivizsgálni, il- rletve megválaszolni, mert nem kö- ízölték melyik járatról van szó. A »káli gimnázium diákjait ugyanis Jnem a jászapáti busz szállítja. ^Annyit azonban igazolni tudtak, i>hogy diák a Kál felé menő reggeli >járatról egyetlen esetben sem ma­ii radt le. ^ Toldy Antal, Gyöngyös: \ A levélben jelzett hibára felhív­niuk az illetékesek figyelmét. Kér­djük, keressen fel bennünket más­akor is leveleivel. * Szalatnai Inn-e, Hatvan: \ Panaszét kivizsgáljuk, kérjük, Slegyen türelemmel, mivel a Y*- > vizsgál ás hosszabb időt verne igénybe Az akta jön, az akta megy — a tanvaközpont marad Bürokrácia? Felelőtlenség? Kerethiány? Cifraistállónak nevezi a la­kosság — és így került az ügy­iratokba is — az 1076-os hely­rajzi szám alatt bejegyzett gazdasági épület és udvar, amely 1490 négyszögölön terül el a parádi Timsós-dűlőben Cifrának keresztelték a pará- diak, mert, Ybl Miklós művé­szi fantáziával igencsak csip­késre és tornyosra tervezte az épületet, az istálló elnevezés is joggal megillette, hiszen a Károlyi grófok itt nevelték messzi földön híres verseny­lovaikat. Azóta már Párád és környé­ke, a Mátra egyik legszebb , üdülőhelyévé fejlődött. Az egy­kori parádsasvári Károlyi kas- : tély gyermekparadicsom lett, a , parádfürdői kastély ma úttörő- : tábor, az egykori Ybl szálló ; kórházzá, az Erzsébet szálló ; pedig szanatóriummá változott, i — de nem lebecsülendő a kül- ; földi idegenforgalom sem. , Münden megváltozott Párád- ; fürdőn, csak az 1888-ban épült ; Cifraistálló maradt a régi, az- , azhogy a Károlyiak lovai helyett most a tsz állatállomá- J nyának ád fedelet. i S e szövetkezeti tanyaköz- ’ pont most ott éktelenkedik né- i hány méterre az országúitól, az i üdülőhely kellős közepén, a j szanatórium és az úttörőtábor , szomszédságában. Ez nem titok, i látják, tudják az érdekeltek, ] csak éppen keveset tesznek , ebben az ügyben. Valamit i azért mégis: leveleket imák. j Íme: ’ Az Egészségügyi M intiszt éri- ' ten 3046-1 számú határozatával 1951-ben üdülőhellyé nyilván!- , tóttá Parádfürdőt A termelő­szövetkezet 1950-től használja istállónak az épületet. Ilyen i körülmények között nem volt j meg az üdülőhellyé nyilvánítás minden feltétele. ( Néhány évig miniden ment a maga útján. Az üdülők száma megsokszorozódott, s nemzet- , közi hírnévre tett szert a pa- i rádfürdői szanatórium is. A tanyaközpont maradt. 1963. március 18-án, a Heves 1 megyei Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás igazgatója * levele* küldött: < i megyei tanács vb c MEZÖGAZDASAGI 1 OSZTÁLYÁNAK, EGER <--------------- t Yla .bbia.kl> an közlöm az Egész- 1 ségűgyl Minisztérium hozzánk in- t tézett 50 289/1963. V/l. számú utasi- 1 fását. H „A Pétervásári Járási Tanács s VB mezőgazdasági osztályának t panasza folytán a tárgyra vonat- s kozó 57 245,1960. számú határoza- r lomban közegészségügyi szem- P pontból a parádfürdői cifraistálló üzemeltetésének megszüntetését 1 1962. október 31-ben szabtam meg. Szükségesnek tartom a határo­zatban adott határidő hivatalból t való felülvizsgálatát. Felkérem s Igazgató Elvtársat, hogy a parád- fürdöi Vörös Október Tsz felettes hatóságától a Cifraistálló kiüríté­sének határidejét nyilatkozat for­májában beszerezni szíveskedjék. s Budapest. 1963. március 9. Dr. Balog Mihály s. k. ' osztályvezető.” j Fentiekre vonatkozóan kérem - szíves válaszukat, hogy azt az 1 Egészségügyi Minisztériumhoz fel­terjeszthessem. Mintha kissé naiv elképzelés­ből fakadna, ez a minisztériumi utasítás. Nem olyan egyszerű ügy ez, hogy egy levéllel, vagy ^ egy utasítással el lehetne in- s tézni. A „hivatalból való felül- * vizsgálat” azonban kezdetét j! vette. A Cifraistálló maradt. J A megyei tanács mezőgazda- v sági osztályának vezetője mind- h össze tíz napig fektette az ak- r tát, majd annak rendje és mód- * ja szerint lemásoltatta, az ere­detit irattárba helyezte a má- „ sodpéldányt pedig tovább n küldte: J; JÁRÁSI TANÁCS VB a MEZÖGAZDASAGI e osztálya ” VEZETŐJÉNEK, é PÉTERVASARA 1! Csatoltan megküldöm másolat- s ban a Heves megyei Közegészség- 1< ügyi Járványügyi Állomás, Eger, d 571/1963. számú ügyiratát. Fentiek- é re vonatkozólag kérem szíves vá- b Kaszát, hogy azt a Heves megyei Közegészségügyi Járványügyi AI- é tamással közölhessem. a A Pétervásári Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya ugyancsak gyorsan dolgozott, mert 12 nap múlva elküldte a választ: MEGYEI TANÁCS VB MEZÖGAZDASAGI OSZTÁLYA, EGER A Megyei Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás a termelőszö­vetkezet ezen istállóját még 1962. évben meg akarta szüntetni, te­kintettel arra, hogy az istálló Pa- rádfürdő területén van. Ez ügyben az Egészségügyi Minisztériumhoz is intézett levelet. Az 1962. október 31-ben megálla­pított határidő, illetve az üzemel­tetés megszüntetése lehetetlen volt, de még 1963-ban, sőt 1964-ben sem szüntethető meg, mindaddig, míg az a szerv, amely megszünte­tését elrendeli, a termelőszövet­kezetnek száz férőhelyes istálló, 30 vág on os magtár, villany és be­kötő út megépítését nem biztosít­ja. A szóban forgó épületet 1950 óta zavartalanul használja a ter­melőszövetkezet, senki soha ebben nem mozgatta, jelenleg olyan be­ruházási keret rendelkezésünkre ; nem áll, hogy ezt az épületet tel- ‘ jes egészében kiüríthetnénk, má­sodsorban pedig pillanatnyilag nincs, aki átvegye ezt az épületet. Amennyiben a Közegészségügyi Járványügyi Intézetnek Ilyen , nagymértékben kifogása van az épület ilyen célra való has znál a- ( Lávái kapcsolatban, úgy szívesked­jen intézkedni a beruházási hi­tel megadása, valamint építő ka­pacitás iránt. A termelőszövetke- ] zet egyébként egyáltalán nem ra- . gaszkodik ezen épülethez, csupán szükségmegoldásként használja * azt. Ahelyett, hogy a Járványügyi < Intézet már intézkedett volna i960 j óta és az istállót esetlegesen üdü­lőnek alakította volna át az Egészségügyi Minisztériumon ke- í resztül, valamint biztosította volna ; rá a hitelt, ahelyett a járási tanács ] vb mezőgazdasági osztályával le- f velezget. A válasz okfejtése meglepő és különösen érthefceticn a go­rombaságot megközelítő hang- : nem, akkor, ha elohrassiík a 1 Pétervásári Járási Tanács VB * 1962. február 15-4 ülésének 1 egyik határozatát: 37—5/1962. az. vb-határoza*c Megállapítja a végrehajtó bízott- _ ság, hogy — Parádíürdő fürdő jel- \ legét tekintve és az egyre fokozó- s dó idegenforgalomra való tekin- \ tettel — a parádi Vörös Október p Tsz istállója közegészségügyi szem- \ pontból káros. S Felkéri a végrehajtó bizottság as parádi Vörös Október Tsz vezető- \ régét, hogy az 1962—63. évi saját p erő beruházását lehetőleg úgy al- \ halmazzá, hogy a Cifraistállóban S síhelyezett állatállomány átheiye-) zésre kerüljön. ? Utasítja a vb Kormos Miklós vb- P elnökhelyettest, hogy az 1962—63. J &vi állami beruházásból a parádi ? Vörös Október Tsz-nek fokozotr d abban biztosítson istállóépítésre C litelt az állatok áthelyezése érdé- c tében. Ugyanakkor a tsz-vezető- \ réggel közösen keressen kapcsola- s ot az illetékes vállalatokkal, vagy \ szervekkel, melyek hajlandónak S nutatkoznak a tsz tulajdonát ké- \ >ező Cifraistálló megvásárlására. 5 Határidő: értelem szerint és i L963. december 31. P A határozat tehát megszüle-5 ett A végrehajtást azonban < senki sem kérte számom: 3 A tanyaközpont maradt. \ A megyei tanács mezőgazda-? sági osztálya megkapta a járás? /álaszát és így most már útnak > ndulhatott a következő ügy-S rat: s HEVES MEGYEI < KÖZEGÉSZSÉGÜGYI í ÉS JÁRVÁNYÜGYI ÁLLOMÁS,? EGER S HivaUeura 571,1963. számú ügi- r raiukra, értesítem, hogy a me- e ryei tanács vb mezőgazdasági ősz-? álya tárgyban nevezett ügyé* fe-c ülvizsgálta és a kővetkezőket áV \ apította meg: s A Megyei Közegészségügyi ésl rárványügyi Állomás a termelőszö-? etkezet ezen istállóját még 1962. J ívben meg akarta szüntetni, te- ? [intettel arra, hogy az istálló Pa-< ádfürdő területén vau. Ez ügyben c .7 Egészségügyi Minisztériumhoz \ s intézett levelet. s A Cifraistálló 1962. október 31-ben S negállapított kiürítése, illetve üze- r neltetésének a megszüntetése J zinte lehetetlen volt, de nem ? 962-ben, hanem még 1964-ben sem? tüntethető meg mindaddig, mig C .7 a szerv, amely megszüntetését c lrendelte, a termelőszövetkezet- í lek 100 fh-es istálló, 30 vagonost nagtár, villany és bekötő út meg-f ■pítését nem biztosítja. A szóban forgó épületet a tszj 950 óta zavartalanul használja, V enki öt ebben nem mozgatta. Je-j enleg olyan berubázásl keret ren- r lelkezésükre nem áll, hogy ezt az< ptiletet teljes egészében kiürít-\ lesse a tsz. < Amennyiben a KSzegésnségügyi \ s Járványügyi Állomás Ilyen? olymértékben UHogásnOi M épület ilyen célra való használa­tát, úgy szíveskedjen intézkedni a felettes hatóságnál, hogy a szük­séges beruházási hiteit, valamint építőkapacitást biztosítsa. A ter­melőszövetkezet egyébként egy­általán nem ragaszkodik ezen épü­lethez, csupán szükség-megoldás­ként használja azt. A parádfürdői Cifraistálló aiktái ezzel elintézést nyertek s bekerültek az iktatóba. Azóta már a KÖJÁL is továbbította minisztériumához a mezőgazda- sági osztály vezetőjének vála­szát arról, hogy tárgyban ne­vezett ügyet felülvizsgálta és megállapította.. A taűyaközpont pedig ma­radt az üdülő szomszédságá­ban. ■k Kinek jó az ilyen ügyinté­zés? Nyilvánvalóan senkinek. Azzal mindenki egyetért, hogy a tsz-isitálló nem maradhat az üdülőhelyen. Egészségtelen, de a szövetkezetnek sem gazdasá­gos egy ilyen tanyaközpont, amelyik távol esik a területtől és ezzel drágítja a termelést. Igaz, a tsz nem áH olyan jól, hogy új istállót és magtárt építtessen, de valamilyen meg­oldást mégiscsak kell keresni. Az idő sürget. A tsz-élnök véleménye szerint közel egy­millió forintot kellene költeni a Cifraistállóra, mert beszaka­dással fenyeget a tetőszerkezet és igencsak elhanyagol (. állapot­ban van az egész épület A bürokratikus levelezés, itt semmit sem segít. Magasabb szintű tanácskozás és pénz is keil az akarat mellé, hogy meg­oldást nyerjen — mégpedig közmegelégedésre — a Cifra­istálló ügye. Nem kevésbé fontos tisztáz­ni: mi legyen az épület továb­bi sorsa, hogyan szolgálja az egykori lovarda a turistáik, az üdülők kényelmét S mindez mikor, és mennyi­be kerül? Márkusz László VALAMIKOR már előző nap. szombaton, lázasan sürgött- forgott a ház népe: fűtötték a kemencét, mert húsvéti kalá­csot sütöttek. A gazda kinn bárányt nyúzott, mert húsvét vasárnapján finom bárány­pecsenye illett. A legényfiú az ólompitykéket kereste a szek­rény mélyén a régi mellé­nyekről: a leányok ólomöntés­re készültek estére. Az ólomöntvények — ame­lyeket az összegyűlt, férjhez- adó sorba került leányok visz- szafojtott lélegzettel öntöttek —, mutatták meg, kicsodák, micsodák lesznek a jövendő- belieik. A tűzhelyen rotyogó fazék­ban börzsöny főtt. Abban fes­tették meg pirosra a tojáso­kat, amelyekre csodálatos szí­veket és rózsákat lehetett ki­karcolni. A húsvéti tojásajándékozás kedves szokása igen régi ke­letű és több ezer éves múltra tekint vissza. A rómaiak ugyanis április havában ünnepelték a tojás ünnepét a Leda-hattyú tojásá­ból életre kelt Castor és Pol­lux tiszteletére. Ezt az ünnepet azután a keresztény papság szívesen átvette, mivel a tyú­kok ilyenkor bőségesen tojtak, s így a papokat illető tized- adó a tojásokra is ki volt ter­jeszthető. Bizonyos szerepe* a tojás már az emberiség legősibb tör­ténetében is játszott A hinduk szerint például a tojásból szü­letett az ember. Mint a hindu hagyomány mondja, a tojás két darabra repedt: teteje lett az ég, az alsó része pedig a föld és tartalmából képződött az ember. A régi egyiptomiak hálaér­zéssel ették a tojást, annak az istennek ünnepén, aki a halál­ra végítéletet mondott A ke­resztények később ezért ettek tojást húsvétkor. Érdekes megemlítenünk, hogy Perzsiában újév napján szoktak ajándékozni piros to­jásokat. OLASZORSZÁGBAN a szü­lők mohából csinált fészekbe rejtették a húsvéti tojásokat, s azután eldugták a kertben, vagy a házban, és a gyerekek, egy adott jelre, a keresésére indultak. Németországban ugyancsak kiküldték a gyerekeket, hogy nézzék meg a tojásokat, ame­lyeket a tyúk rakott. A néme­tek a fészekbe tyúk helyett ki­tömött nyulat tettek. Ez is húsvéti hagyomány, amely azzal az általános szó­lásmondással állhatott össze­függésben, hogy a néphagyo­mány szerint a nyúl március­ban megbolondul. Innen ered a mai csokoládé és cukorból készült nyúlfigurák eredete. Nálunk dunántúli szokás­képpen a kokányozás járta, amely alkalommal a tapaszta­latlan fiatal emberkéket éret­tebb kamaszok rászedtek — előre elkészített fatojással. Érdekes fényt vet a nép ke­délyére a húsvéti tojások szí­ne. Nálunk piros tojást szokás ajándékozni. Romániában ked­veltek a sárga színűek, a lila és sötét kávészínben játszók. Jugoszláviában pirosra és sár­gára, Szlovákiában pirosra, sárgára és zöldre festik a tojá­sokat Hadd jegyezzük meg. hogy eleinte csak fehér tojásokat adtak egymásnak húsvétkor az emberek és csak később kíván­ták az ajándékba adott tojás értékét és becsét emelni azzal, hogy pirosra festették, az öröm színére. Van még egy ok, amely a feliér tojások festését megma­gyarázza: Valószínűleg azért festették meg a tojást, hogy az eredeti rendeltetésétől elvonva, tisztán csak az önzetlen aján­lőmviti KRÓNIKA dékozás jelképéül szolgál­hasson. Végezetül idézzük fel króni­kánkban emlékezetes történel­mi húsvéti eseményeket is. 1 Ügy írjuk meg, ahogyan azok a valóságban megtörténtek. József császár egyszer olyan rendeletet adott ki, melynek alapján mindenki, aki az ud­varhoz tartozott, a nagycsütör­töki áldozásnál rangsor nélkül léphetett elő. Addig egy kama­rás szokta volt a neveket ki­kiáltani. NEM ÄRT TUDNUNK, hogy József császár katonai díszben végezte az ünnepi ájtatosko- dást és 1767-ben egy nagylel­kű gesztussal eltörölte a szoká­sos húsvéti lábmosást... Mária Terézia buzgón ügyelt a nagyheti böjt megtartására. Csak utazásai közben mentette föl magát. Minden udvari sze­mélynek alkalmazkodnia kel­lett a rendhez, sőt, amikor 1764-ben egy protestáns diplo­mata volt hivatalos nagypén­teken Mária Teréziához ebédre, őérte sem tettek kivételt. 1774-ben VI. Pius pápa hús­vétkor Bécsbe látogatott és ün­nepi misét tartott: a Szent Ist- ván-templ ómban nagy udvari áldás-kiosztást celebrált. Nyilvános plakátok hirdették az emlékezetes cselekményt az utcaszegleteken és a templom ajtajain kifüggesztve, melynek tőszomszédságában holmi di­vata rusnők ajánlgatták hirde­téseiken portékáikat, felülmúl­hatatlan kézpasztáikat és egyéb hfvságos világi dolgaikat. A nagy udvari áldás alkal­mával húsvét vasárnapján megteltek a bécsi utcák, abla­kok, sőt még a házfödelek is, kíváncsi néppel Ezer ás ezer látcsövén kívül a balkonnal szemközt álló bankarházból — egységes áru belépődíj lefize­tése mellett elhelyezkedett ezernyi messzelátó boldog tu­lajdonosának tekintete szege- ződött a pápa alakjára. ? Előkelő bécsi hölgyek izgöt- ítottan tolongtak VI. Pius elé, rhogy sarkát megcsókolhassák. SEz még semmi! 5 Betegeskedő gazdag embe- í rek, akik a lakásukból nem ?mozdulhattak ki, kieszközölték s nagy utánjárással a pápánál, d hogy házukba küldje a — pa- Jpucsát, amelyet azután arany (tálcákon, az összes háznép je­lenlétében, fáklyavilágítás mel- ílett hordoztok szobáról szo- rbára. ? A HÚSVÉTI látogatás befe­jezéséül VI. Pius pápa szemé­lyesen tette fejére Batthyány ? esztergomi érsek-prímásnak és >a bambergi érseknek a 40 000 jscudiba került bíbomoki kala- i pót és ezzel az emlékezetes *1774-es bécsi húsvéti látogatás »véget ért... I Révész Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents