Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

1964. március S., kedd NEPÜJSAQ 8 Honnan vegyünk háromszáz traktorost? A tavasz küszöbén állunk. Indulnak a gépek és megkez­dődnek a tavaszi munkák. A mezőgazdaság évről évre több és több gépet kap, növekszik a traktorok száma. A tavaszi mezőgazdasági munkák elvég­zésére a gépállomások és ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ban 1000 könnyű és középne­héz univerzál erőgép van. A gépek azonban ember nélkül nem sokat érnek. Az elmúlt évek során mintegy kétezer traktorost képeztünk ki és en­r.ek ellenére a termelőszövet­kezetekben, a gépállomásokon még ma is kevés a traktoros. 1959-től 1962-ig Szabadszállá­son és Pápán képeztünk trak­torosokat, akiknek jelentős ré­sze ma már nem vesz részt a mezőgazdasági termelésben. Szakemberek becslése szerint mintegy 300-ra tehető azoknak a traktorosoknak a száma, akik nem dolgoznak a mezőgazda­ságban. Így állt elő az a hely­zet, hogy a termelőszövetkeze­ti és gépállomás^ gépek üze­meltetéséhez a kettős műszak jó megszervezéséhez még 600 traktorosra lenne szükség. Ez­zel szemben mindössze 434-et sikerült beiskolázni, illetve ennyien végeznek jelenleg tan­folyamot Ez kevés, ezért ha­tározták dl az Illetékesek, hogy újabb tanfolyamokat indíta­nak. A kérdés csak az, hon­nan vesznek újabb háromszáz- ötiven embert akik szívesen vállalkoznak arra, hogy trak­torosok legyenek. Hogy mennyire kevés a trak­toros, azt mutatja az is, hogy a számok nyelvén szólva — az alföldi termelőszövetkezetek­ben egy erőgépre mindössze 1,3 ember jut de vannak olyan szövetkezetek, ahol még ennél is rosszabb a helyzet A ke­rekharaszti Alkotmány Tsz- ben például a hét traktorhoz hét vezető áll rendekezésre, de iVIátraballán az Új Barázda Tar-ben négy erőgépre mind­össze három traktoros jut. Né­mileg javítja a helyzetet, hogy vannak ennél itt-ott kedve­zőbb helyzetek is, mint például Sarudon, ahol 27 gépre 38 trak­toros jut, vagy Vécsen, a Rákó­czi Tsz-ben, ahol 10 erőgépet 21 traktoros kezel. Ilyen helyen nem gond a kettős műszak be­vezetése és nincs olyan prob­léma, hogy vezetőhiány miatt kihasználatlanul állnak a gé­pek. A kérdés most a tél utolsó óráiban úgy vetődik fel: ho­gyan lehet gyorsam traktoroso­mondta Aszker, amikor a ko­csi közelebb ért. Percev sört öntött a poha­rakba. Elhaladt mellettük a kocsi. Egy személy ült benne csak — egy fiatal katonatiszt. — Seifert adjutánsa, — mondta Ljulko. — És mi van velük? — kér­dezte Percev. — ök mivel mennek be a városba? — Itt van Upitz kocsija is. Fehér Mercedes, fekete ajtók­kal. Eltelt még egy óra. — Nekem indulnom kell, — szólalt meg Ljülko. — Menjen, — bólintott Asz­ker. Ljulko felállt. — Maguknak van ügyeletes gépkocsijuk? — fordult hirte­len feléje Aszker. — Egy van. A baleseti kocsi. — Nehéz megszerezni? — Megpróbálhatom.,. — Ha sikerül, jöjjön vele ide. Természetesen sofőr nél­kül. Ljulko kiegyenesedett, meg­igazította a kalapját, s elindult az országúton. ... A nap az égbolt közepén járt. — Mindjárt két óra van, — szólalt meg Aszker, az órájára nézve. — Megálljunk csak! — a fű­ben hasaló Percev felkönyö­költ. — Azt híszerrí, ők azok. Aszker megfordult. Még lát­ta, amint kinyílt a kastély két kapuszámya, 9 átgördült a hí­don egy gépkocsi. — Upitz kocsija, — mondta Aszker. Kerimov felállt, s beljebb ment. a bokrok mögé. Percev kát szerezni, akik már a késő tavaszi és a nyári munkákba bekapcsolódhatnának. A lehe­tőségek bizonyos mértékig ad­va vannak, csak meg kell ta­lálni a megoldás módját. A legkézzelfoghatóbb lehetőség­nek az kínálkozik, hogy a már korábbi esztendőkben szakkép­zettséget nyert, de jelenleg nem a mezőgazdaságban dolgozó traktorosokat hozzuk vissza eredeti foglalkozásukhoz. Ez természetesen nem válik valóra, ha egyszerű óhaj marad, és ésak úgy képzelhető el, ha a termelőszövetkezetek és gépál­lomások felkutatják azokat az embereket, akiknek traktoros­képesítésük van, velük tárgyal­nak és jelenlegi munkahelyük­kel megállapodva, visszahoz­zák őket a mezőgazdaságba. Itt sokat segíthetnének a párt- és KISZ-szervezetek. A második lehetőség a ko­rábbi traktorosvizsgákon el­méletből, vagy gyakorlatból megbukott, de pótvizsgát nem tett traktoristák munkába ál­lítása lenne. Ezek névsorát a traktorosképző iskolán a vizs­gáztatók rendelkezésre bocsá­tanak, tehát könnyen érintke­zésbe lehetne velük lépni. A harmadik megoldás az. amire korábban a Borsod me­f rei KISZ már vállalkozott rtesültünk a televízióból és a rádióból az elmúlt napokban, hogy a Borsod megyei KISZ felhívására a fiatalok százai jelentkeztek traktorosoknak. elvégzik a tanfolyamot és a nyári munkák dandárjában már a volán mellett ülnek. Gondolom, nem kellene szé­gyenkezni, hogy az ötletet és az első helyet ebben a vonat­kozásban már átengedtük Bor­sod megyének és a Heves me­gyei KISZ-bizottság is követ­hetné Borsod megye példáját. A traktorosprobléma megoldá­sához fontos népgazdasági ér­dekek fűződnek és ifjúsá­gunknak ném lehet szebb és nagyszerűbb feladata, mint ezekért az érdekekért tenni va­lamit. Szívesen hangoztatjuk, hogy fiatalságunk nagy tettek­re, erejéhez méltó cselekede­tekre vágyik. Nos, itt lenne ez­úttal is az alkalom, a tettek ideje. Egészen biztos, ha a KISZ-szervezetek komolyan kézbe vennék ezt az ügyet, akkor a mezőgazdaságból még hiányzó 300 traktoros beiskolá­zását biztosítani tudnák. Az el­múlt nyáron és ősszel a KISZ nemegyszer bebizonyította, hogyha egy-egy termelőszövet­kezetben, vagy gépállomáson tenni akar valamit, úgy arról példát vehetnek mások is. Most, ebben a fontos kérdés­ben elsősorban a fiatalok se­gítségét várja a népgazdaság. Ha sikerülne biztosítani a hi­ányzó traktorosokat és min­den erőgépre legalább két trak­toros jutna, úgy ez a nyári és őszi munkák jobb minőségű, gyors elvégzését eredményez­né. (sz. i.) Tanácskoztak a füzesabonyi járás termelőszövetkezeti asszonyai Nagyaktíva ülést tartott Fü­zesabonyban a nőtanács járási elnöksége. A megjelentek részére Bői­ként/ Sándor, a járási pártbi­zottság titkára tartott beszá­molót, aki országos és járási szinten ismertette a népgazda­ság és a termelőszövetkezeti mozgalom előtt álló feladato­kat, majd mindezek megvaló­sításához kérte a termelőszö­vetkezetekben dolgozó nők se­gítségét, támogatását. A járás termelőszövetkezetei sokat fejlődtek, erősödtek az elmúlt évben — mondotta töb­bek között Bőikény elvtárs. Ebben az évben jelentősek a járás termelőszövetkezeteinek tervfeladatai: őszi búzából 12 ottmaradt, s ,az egyik sörösüve­get kezdte kibontani. Amikor a Mercedes mellé ért, közömbös arcot mutatva öntötte a sört a pohárba. Aszker a bokrok közül meg­figyelte: Upitz ült a volán mel­lett, hátul pedig Seifert és még valaki. — Induljunk! Percev összeszedte az étel­maradékokat, s beült a kocsiba. Aszker hátul helyezkedett el. Jobbra-balra billegve, az or­szágúira ért az Opel, s a legna­gyobb sebességre kapcsolva, a város felé indult. Háromszáz méternyi lehetett a távolság a két kocsi között. A Mercedes nagy sebességgel haladt, s a kiöregedett Opel zö­rögve igyekezett a nyomába, hogy ne maradjon nagyon hát­ra. — Bizonyos benne, hogy a kocsiban ülő harmadik személy Thedder? — kérdezte Percev. — Más nem lehet. Upitz adjutánsa elől ült volna, a fő­nöke mellett. A Rét kocsi a városba ért. A Mercedesnek csökkentenie kel­lett a sebességét, s most már nem volt nehéz a nyomában maradni. Már a város központja felé jártak, amikor Upitz kocsija fékezett és a járda mellé állt. Percev önkéntelenül levette a gázt. — Tovább, — mondta gyor­san Aszker. — Tovább kell mennünk! Az Opel elhaladt a fehér kocái mellett. Aszker hátrafor­dult, s a hátsó ablakon át fi­gyelte Upitzéket. Látta, amint kinyílt a Mercedes ajtaja, s egy férfi lépett ki belőle a járdára. mázsás átlagtermést kell elér­niük holdanként, a járás 16 és fél ezer holdas vetésterületén. Tavaszárpából 12, kukoricából 19, cukorrépából 170, napra­forgóból 8, dohányból 9, bur­gonyából 70, paradicsomból és paprikából 110 mázsás átlag­termést kell elérni, amikhez jelentős segítséget adhatnak és adnak is a szövetkezetekben dolgozó asszonyok. A hozzászólások során 14 termelőszövetkezeti asszony mondotta el véleményét az idei gazdasági év feladatairól és ígéretet tettek arra, hogy mun­kájukkal a saját munkaterüle­tükön igyekeznek elősegíteni a termelési, gazdasági feladatok valóra váltását, Cs. I. — Menj Upitz után, — szólt halkan Percevpek Aszker. — Kövesd az úton ameddig megy, aztán indulj haza. Ott találko­zunk. Az Opel megállt. Egy perc múlva edhúzott mellette az egy­re gyorsuló Mercedes, amely­ben ezúttal már csak ketten ültek. Aszker kiszállt a kocsiból, s odament az egyik kirakathoz. Az üvegen — halványabban ugyan, mint egy tükörben, de jól1 látta azt az embert is, aki Upítzcal és Seiferttel jött együtt a Mercedesen. Közép­korú, testes férfi volt az illető, bőaljú szürke esőkabátban. Öszesbama hajának több tin­cse kilátszott a kalapja alól. Kerekded arca pirospozsgás volt, s messziről úgy látszott, hogy sötétszínű közönyös tekin­tetű a szeme. Bz tehát a nagy hatalmú Thedder! Thedder távolodni kezdett. Aszker átment az utca másik oldalára, s elindult ugyanabban az irányban. Elhagytak néhány háztömböt és alacsony házak­kal körülvett térre értek. Thedder odament az egyik épülethez, egészen a tető pere­méig borostyánnal körülfutta­tott kis villa volt az — felment a lépcsőn, s becsengetett. Nyom­ban nyílt az ajtó, s Thedder belépett a házba. Aszker gyorsan a kerek, zo­máncozott házszámtáblára né­zett. Tiaenötös sízám volt rajta. — A teret Berliner Platznak hívják. Vajon nem itt lakik az az ember, kinek Thedder át­akarja adni a kettétört fésű darabját? Ezt ki kell deríteni. Aszker tehát elhatározta: szem­mel tartja a házat. Egy óra múlva jött ki a villából Thedder. Útitáska volt a kezében. „Bevetés” előtt a permetező gépek Másfél-két héttel ezelőtt a gyümölcstermelők . országszerte megkezdték a fák tél végi, úgynevezett mechanikai tiszto­gatásét és metszését. Sok he­lyütt már be is fejeződtek ezek a munkák, s megkezdődtek a soron következő téli lemosó permetezés előkészületei. A nagy teljesítményű, motoros gépektől a hagyományos háti permetezőkig, a legkülönfé­lébb típusú és teljesítményi gépek ezrei szórják majd a fákra a vegyszereket. Az AGROTRÖSZT-nél ezzel kap­csolatban közölték, hogy a téli lemosó permetezésnél hasz­nálatos szerek egyikéből, a No- vendából, a gyártás különböző nehézségei mialt nem bírnak minden igényt kielégíteni. A hatásukat tekintve, egyenérté­kű szerekből, gyümölcsfaolaj­ból, Holló—10-ből és a mind rovar- mind gombaölésre, mind pedig a lisztharmat ellen ki­tűnően használható mészkénlé készítéséhez szükséges kén­porból— viszont bőségesek a készletek. E három vegyszer használatával minden zökkenő nélkül kiegyenlíthető a Noven- da hiánya. A növényvédőszer- ellátás — bár az igények az előző évihez mérten csaknem megkétszereződtek, — a továb­biakban mind a mennyiség, mind a választék tekintetében, teljesen zavartalannak ígérke­zik. Az ikrek napfényt kaptak Megszülettek, de nem tudták, milyen nagy gondot raktak szüleik nyakába. A két kis Vincepap gyerek negyed órás kü­lönbséggel látta meg a napvilágot az egri kórházban, ami- kor édesapjuk ijedten elkezdett jobbra-balra szaladgálni, szin­te maga sem tudta, hogy hol kezdje, — Ügy gondoltam, hogy na megszületik tr kiesi, akkor elmennek a feleségemmel az édesanyámhoz, a kis szalaparti vltyillóba. aztán meghúzzák magukat addig, míg összejön a pénz, s a rokonok is segítenek és felhúzzuk azt a kis szobát az öregek háza mellé. De tessék elképzelni, hogy egyszerre két fiú! Vékony, törékeny kis feleségem volt az első gondola­tom, hiszen a fiúk még annyira idegenek voltak az első pilla­natban. Hová is vigyem őket? A lakásom, Illetve a Kertész utca 14. számú ház egy szoba-konyhás lakásának az éléskahu rája mindössze 130 centiméter-szer 4 méteres területű, a kony­hára nyílik, ahol egy nagy beteg öreg néni lökik, ablakit amolyan speizablak. Hová menjünk? Otthon két ilyen kényes, kis súllyal született ikernek nincs helye, Itt a fürösztő teknő sem fér el. A nyár még messze van, addig a fiúknak bója tör­ténhet. Aztán elmondja, hogy a kórházban megértették nagy gondját, a sütőiparnál is szóltak, ahol ö is és édesapja is évek óta kiválóan dolgoznak, mint vasasok, s így a két kis fiúi meg az édesanyját benntartották több mint három héten ke­resztül. Most aztán megüresedett a Gólya utcában egy nagyon kis méretű, egy szoba-összkomfort, s mire ez a cikk napvilágot lát, Vincepapék már ott fürösztik a két cseppséget. Életről van szó, — értették meg a lakáshlvatal vezetőjének szavát a tanács vezetőt, s azonnal intézkedtek. — Kél kis ikerbaba lett volna az áldozat, ha nem intéz­kednek időben. Ezek gyengébb fizikummal, kevesebb ellenálló képességgel rendelkeznek, s levegő nélkül elpusztultak volna — vélekedtek az egészségügyi szakemberek. A tanács intézkedett, lefaragva a bürokrácia útvesztőit, egy napon belül kiutalta a lakást a. kicsi ikreknek, akik nem is gondolták, mennyien fogtak össze azért, hogy napfényt, le­vegőt, életet kapjanak, édesanyjuk után most már a hivatalos szervektől. (á) Galambok a füstben — JAJ! A GALAMBJAIM! Szegények, szerte szét szállnak! Mire Kapuszta János észbe­kap mér fed is veri a levegőt az éles dörrenés. Fekete füst bur­kolja be a robbanás helyét, utána még három robbanás, s a galambok mint a szélvész, riadtan szálldosmák a levegő­ben, furcsa hangot hallatva sikoltoznak, keringenek a tisz­ta márciusi égen. Nem tudják mire vélni, hogy tojásaikról felzavarták őket, hiszen a va­sárnapi falusi csendet több mint 19 éve nem zavarta rob­banás. A falusiakat is kdcsalta a házaikból, s az édesanyák ijed­ten terelték biztos fedél alá a a hancúrozó gyerekeket. Milyen nagy hatása van még ma is Aszker az állomásig követte. Látta, amint felszállt a vonat­ra. Megkönnyebbültein sóhaj­tott, amikor kigördült a szerel­vény a pályaudvarról. Tehát Berliner Platz 15, mondta maga elé félig suttogva, miközben elindult Stireva há­za felé. A következő hét nap azzal telt el, hogy minden apró részletében végiggondolták az egész akció tervét, hogyan tud­nák legbiztosabban megszerez­ni a karlslustei rejtekhely archiv-anyagait. Végül kidolgozták a tervet, amelyet azonnal továbbítani kellett Moszkvába, hogy jóvá­hagyják. Annak ellenére, hogy Aszkerék igen tömören, szinte lakonikusan rövid mondatok­kal rögzítették a terv lényegét, a rádiógram mégis meglehető­sen hosszúra sikerült. Ilyen hosszú szöveget Karlslusteból leadni kockázatos lett volna, mert az Abwehr megerősített karlslustei rádió figyelőszolgá­lata ennyi idő alatt könnyen bemérné az adás színhelyét. Mitévők legyenek? Egyetlen kiút maradt: — elviszik a le- adót vagy kétszáz kilométerre a várostól, s onnan sugároznak, HUSZONNEGYEDIK FEJEZET 1. Likov tábornok, amint meg­kapta a karslustei csoport rá- diógramját, azonnal hívta Ri- bínt. Az ezredes végigolvasta a jelentést, s utána hosszan el­gondolkodott. — Nos, — mondta neki Li­kov — mi a véleménye a do logról? Elfogadhatjuk-e a ja­vaslatukat? (folytatjuk.) annak, ha csak egy pillanatra is, de valami idézi a háborút... Heréden ezen a vasárnapon pedig szinte jétckszámtaa vet­ték a fiatalok, amikor meg- kellett ismerkedniük a robba­nó anyagokkal, és nevetve ágyazták a robbanótöltetbe a gyújtózsinórt. Tizenyolc éve­sek, sorkötelesek, ismerkednek a katonai dolgokkal. Heréden hagyománya van a vegyi-mű­szaki, vagy ahogy szaknyelvein mondják: a vegyvédelmi ala­kulatoknak. Aki innen bevonul, az ilyen beosztást kap a hon­védségnél. Az új elgondolások szerint nem baj az, ha a fiata­lok már előbb megismerkednek a honvédségi fegyelemmel, az egyes alakulatoknál végzendő munkával, éppen ezért szer­vezték meg az MHS keretében ezeket a szakitanfolyamszerű kiképzéseket, amelyéket min­denféle előszeretettel patronál­nak a honvédség tisztjei. ÍGY KERÜLTEK rövid el­méleti kiképzés után a falu alatti lőtérre a sorköteles heré­éi fiúk, hogy Joó Sándor mű- sízaki tiszt irányításéval életük első robbantását elvégezzék. Nagy volt az izgalom. Kellő távolságban álldogáltak a fur­csa kis csomagoktól, amelyik­nek egyike is elég ahhoz, hogy egy fegyelmezetlen, vigyázat­lan, vagy vakmerő embert egész életére tönkretegyan. — Álljanak egymástól három méterre, s kezdjék meg az ösz- szeszerelést... Ne féljenek! — Nem fog robbanni? — Kiss János még mindig nem mert hozzákezdeni. — Nem, nem. Csak csinálja nyugodtan! Kész? Akkor irány a robbantás helye! A homokbánya előtti tágas téren négy fiatal hajlik a töltet fölé. Kezükben egy kicsit re­meg a gyufa, s amikor a vezényszóra megfordulnak, hiá­ba a biztató szó, a nyugtatá®, mint a nyúl szalad egyik- násik a biztos fedezékbe. — Vonuljanak kicsit hátrább, nőst egy nagyobb mennyiséget obbantunk! KÖZBEN A GALAMBOK keringenek, a herédi tanfo­lyamvezető — Kapuszta János — riadtan nézi kedves állatait. De az is nagyon fontos a lelki- ismeretes kiképző számára, hogy a fiai megszokják a rob­banás hangját, hogy ne félje­nek, s ha majd bevonulnak ka­tonának, fegyelmezetlenségük­kel ne legyenek saját maguk ellenségei. Közben Jóo Sándor magyaráz. — Ezt a robbantást akkor al­kalmazzuk, ha hidat, nagy vas­szerkezetet kell robbantani. Természetesen legjobb a vil­lamos robbantás. — Akkor ezt az ósdi formát miért kell megtanulni? ;— kér­di az egyik növendék, — Ösdi? Nem fiúk! Van olyan alkalom, amikor enak ezt lehet alkalmazni! Figyelje­nek! Drótakadály-robbantást így készítünk elő... Figyeljék meg. Ha egy fát ki alkarnak dönteni, akkor a töltetet ott he­lyezik el, a fa azon oldalán, amerre dönteni akarják, mert a robbanás az ellenkező irány­ba vágja az alsó részét! Egymás után, mint a forgó- színpadon, folyik a gyakorlati foglalkozás. Katona Béla, tsz MHS megyei munkatársa vég­zi a fiúkkal a szerelést, Pataki Dezső tanfolyamvezető az el­méletet magyarázza, s távolabb a százados végzi a növendé­kekkel együtt a robbantást. Mire a legnagyobb hatóanyagú töltet robban, már meg se rez­zennek a fiatalok. Mégis meg- könnyebülten fogadják a pa­rancsot, ami végre szétengedi őket, hiszen még „civilék”, még várja őket a kislány, az esti táncmulatság, de azért jó, hogy végre lőporfüstöt szagol­ták, s nem egészen tudatlanái állnak majd a kiképző tiszt előtt, ha rájuk kerül a katonai mundér. — Csak a galambjaim... hogy fognak ezek most vissza­ülni — csóválja a fejét Ka­puszta bácsi. — Majd segítünk összeszed­ni, csak szóljon — nyugtatja meg Felesik István, aki egész kiképzés alatt talán a legna­gyobb érdeklődéssel figyelte a munkát, s a legszebb felada­tokra vállalkozott. SZÉTSZÉLEDTEK a 18 éve­sek, a felnőttek meg még meg­beszélték a kiképzés néhány alapvető módszerét. $ Heréd felett újra kéken, békésen, füstmentesen ragyogott a már­ciusi ég. (ádám)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents