Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-22 / 69. szám
I9B4. március 22.. vasárnap NÉPÚJSÁG f 512 milliárd cigaretta eveniv Az Egyesült Államokban, orvosokból, vegyészekből és biológusokból egy 155 tagú szakbizottságot alakítottak a dohányzás következményeinek tanulmányozására. A bizottság több mint egy évig dolgozott, majd beterjesztette 387 gépelt oldal terjedelmű jelentését „A dohányzás és az egészség” címmel. A szakértők minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a dohányzás ártalmas az egészségre. A fent említett bizottság 1 123 000 ember halálának okát vizsgálta ki. A rengeteg adatból kitűnt, hogy tízszer annyi dohányos ember hal meg rákban, mint nem dohányos. A vizsgálatok alapján azonban azt is megállapították, hogy a dohányosok életerőseb- bek, mint a nem dohányosok. Az is kiviláglott az adatokból, hogy a dohányosok könnyebben adják rá magukat a nősülésre. Munkahelyüket azonban gyakrabban változtatják, s hajlamosabbak a lustálkodásra. Mégis, nnevobb sportbarátok és könnyebben barátkoznak, mint a nem dohányzók.- fin mondom, uram, nekem elhiheti, én more- dóm, hogy jön az ú] jégkorszak. .. Figyeli? Minden évben tovább tart a tél, minden évben keményebb a hideg, minden évben jobban és jobban fázik az ember. Emlékszem úgy negyven évvel ezelőtt jóformán alig volt tél. Hó az volt, de tél nem. Egész nap kint ugráltam kisbabáiban, félig lógó nadrágban, és azt hiszi, hogy fáztam? Téved, uram,- akkor nem volt . tél, tehát nem is fázhattam. De húsz évvel ezelőtt sem volt még ilyen kemény a tét. . . Emlékszem, hogy órákat sétáltam egy nővel és kimondottan melegem volt, nemhogy na . .. De ahogy múlnak az évek, kérem, egyre hidegebbek ezek a telek. Nem vagyok szakember, meteorológus, vagy éppen geológus, de nincs is erre szükség. Saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy közeledünk a iéakorszak- hoz . . . Képzelje el, néhány éve már májusban sincs igazi meleg ... Mondom az unokáimnak is, hogy közeledik az úf jégkorszak és mondom is, hogy miből következtetek erre, de csak nevet. Hiába, még nincs élettapasztalata, mit ért ő a jégkorszakhozI (-ó) Az első forintok Jleoehuikhúl wwvwwwywwvvwv*«w JUji} kis izé.... figyelmeztesse a>z embereket, akadnak még azért itt-ott hibák, és hogy egy kicsit meg is nevettesse őket, mert a hibákat kijavítani nevetve köny- nyebbnek vélte, mint sírva. A kis izéhez kellett egy hős, a hősnek valami foglalkozás is dukál, de most már a világért sem ira.ttárosi beosztás, lett belőle hát umbul- da-készítő. A humorista abban bízott, hogy talán ilyen nincs is, s ha van, az is olyan kevés, hogy .. .hogy rendkívüli módon csodálkozott a számtalan tiltakozáson, a ka.pott váratlan pofonokon, amelyekkel az umbulda- készítök figyelmeztették, hogy humorizáljon azzal az édes jó nagybácsikájával, aki Sanghájbar; ópiu mcsempészésse l segítette c-z angol imperializmus gyarmati terjeszkedését. A humoristát azonban kemény poénekből faragták, nem rettent vissza a hibák további üldözésétől, sem azoktól a kis izéktől, amelyeket megírván, nevetésre döcögtetheti az embereket és elkövetett megint egy másika-t, más hibákról, lévén még elegendő hiba ahhoz, hogy egy humorista éhen ne haljon és annyi foglalkozás, hogy lehessen életveszély nélkül találni a hős számára olyan címet, amiről senki sem ismeri fel. Az új kis izének a hőse esztergályos leit... Tiltakozások, levelek, pofonok... A még újabbé maszek kisiparos... Tiltakozások, levelek, pofonok, bírósági feljelentés... A legesleg- újabbé, gombkerekítök és lyukasztók... És kórházi ápolás, hogy ... Nagy sikerrel mutatta be a karácsondi művelődési otthon színjátszó csoportja Gyön- gyössolymoson Nádassy László Feleség férj nélkül című vígjátékát. A színjátszó csoport megérdemelten nyerte el a gyöngyössolymosiak tetszését. ( Gyenes István) ... Négy község úttörőinek kulturális vetélkedőjét tartották Mátraballán a kultúrotthon ban. A vetélkedő befejezése után nagyszabású táncmulatságra került sor, ahol a vendéglátóik és a vendégek a késő órákig szórakoztak. (Várkonyi János, Mátraballa.) I A -A A -A A -A A _A A -A A -A A _A A A n M A megtanulja: minden társadalmi réteg, minden foglalkozási ág, s azok minden tagja kivétel nélkül a szocializmus építésének', alappillére, hibát eh nem követ, olyan kisj izéket írni róluk be-< csületsértés és ha hi-] bák mégis vannak,, azok csak a humoris-' ta ama fejében rejtőzhetnek, amely csak arra alkalmas, hogy] kalapot tegyen rá,1 vagy öklére támasz-', sza... A humorista meg-] tanulta és megértet- < te. Irt tehát egy olyan; kis izét, amiről azt, hitte, hogy az embe-' rek, elolvasván jót', fognak döcögni ma-< gukban, sőt, a fejüket| is megcsóválják ka-' lap nélkül és egy-két; nem létező hiba szégyenkezés nélkül el-, ódalog a jövőbe. A kis izé hőse, ím, egy humorista lett. (egri) ... Évről évre szorgalmasam tanulnak a karácsondi zeneiskola kis tanulói. 13 év óta minden évben vannak vizsgázóik, akik az előírt tananyagból sikeresen számolnak be. A vizsga előtt sor kerül s minden évben hagyományosan megszervezett növendékhangverseny megtartására is. (Dán Gyula, Karácsond.) ... A fehér asztal mellett találkoztak a hevesi I. számú iskola pedagógusai és a szülők. A találkozót a szül® munkaközösség tagjai szervezték. A hangulatot emelte az ötletes il tombolavásár. £ (Tóth Mária, Heves.) ^ .. Névadó ünnepség volt Pol roszlón. Berta Imre gépállomá\si dolgozó újszülött gyermekéinek névadóját tartották meg a ?községi tanács házasságkötő ? termében. Az ünnepség előké- Sszítését, lebonyolítását a tanács ^művelődési állandó bizottsága tvállalta. A sziülők ünnepélyes í í'ogadalomlétele után a KISZ Jés az úttörőszervezet tagjai kö> szöntötték a kis Ibolyát és ? ajándékokkal lepték meg az J ünneplőket. ? (Csala Károly, Poroszló.) > ... Elvetették már a paradi- Icsommagvakat az ecsédi terme- 5lőszövetkezet kertészetében. A ?hirtelen hidegre forduló időjé- ?rás nagy gondot okoz a kerté- rszetben dolgozó asszonyoknak, a azonban gondoskodásukkal í igyekeznek megőrizni a kelő ; növényeket. A melegágyak ; környékéről eltávolították a haji vat és a melegágyak helyes kezelésével igyekeznek megakadályozni a hideg kártételét. (Fekete Lászióné, EcsédJ > A humorista írt egy ,olyan kis izét, amiről azt hitte, hogy azt 'elolvasván, az embe- \rek jót fognak döcögni magukban, sőt, a fejüket is megcsóválják és egy-két hl- \ba szégyenkezve el- oldalog a múltba. A kis izéhez kellett egy <hős, a hősnek valami foglalkozás is dukál, hát kinevezte irattá- ’rosna.k. » Másnap nyolc névfelen és tizenkét névvel aláírt levél, valamint három sötét utcán kapott pofon figyelmeztette, hogy humorizáljon azzal az édes jó nagynénikéjével, de ne az irattárosokkal, akik a szocializmus építésének megdönthetetlen alappillérei, s förmed- vénye alapjaiban kezdte ki ezeket az alappilléreket. i A humorista később más dologról írt egy olyan kis izét, hogy szombatról, vasárnapról álmodoznak, tervezgetnek a szalagon. Fiatalok... Eperjesi Istvánná tavaly nem vett részi a közös kiránduláson, érthető, ha az első Ilyen út várható élményeit latolgatja. Fejes Istvánná meg vajon ml másért siettetné oly nagyon az idő, a közeli napok múlását, mint azért, hogy újra láthassa, újra együtt lehessen Pesten katonáskodó férjével. Mert a színházban ő is ott lesz ám, — ott fog ülni mellette... GY. GY. i. _________________________ FEBRUAR 1-ÉN volt a hatvani Lenin Termelőszövetkezel zárszámadási közgyűlése. A múlt év gazdasági eredményei! I ismertető beszámoló után mun- ) kaegységenként 42 forintot fl- I zettek ki a szövetkezet tagjainak. Tíz—tizenötezer forintol vett át egy-egy termelőszövetkezeti tag. Alig múlt el néhány nap, a termelőszövetkezel pénztárából újabb kifizetésre került sor, a januárban ledol- | gozott munkaegységekre adták ki a 20 forintos előleget. Az előlegfizetést teljes egészében már az idei év bevételeiből fedezték. Miből kapott pénzt az év első hónapjában a közös gazdaság? — A szövetkezet első forintjairól beszélgetünk Nagy László főkönyvelővel. Asztalát az idei pénzügyi gazdálkodási terv nyomtatványai terítik, a szomszéd szobából áthallatszik a számológép jól ismert zöreje. — Az első forintokat az állati termékekért, hízóállatokért, gombákért és szegfűért kaptuk — mondja a kimenő számlák nyilvántartását lapozgatva, a hatvani Lenin Tsz főkönyvelője és mutatja az első tételeket: „Fővárosi Kertészeti Vállalat, Budapest — szegfű — 260 darab, 1500 forint”, „Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat — szegfű — 1450 darab — 8340 forint”. AZ ÉV ELSŐ napjaiban érkeztek a számlák, s a későbbiekben sincs folytonossági hiány, naponként könyveltek el tételeket, naponként gazdagodott a közös pénztára. Évek óta törekvésük ugyanis, hogy olyan gazdasági tevékenységet fejtsenek ki, amelynek már az év elején jelentkezik az eredménye. A mezőgazdaság sajátosságai korlátokat szabnak ebben, de ezen belül az állattenyésztésben például a szaporulat szabályozásával, vagy a növénytermesztésben a primőr áru termesztésével érik el, hogy az egész évi bevétel ne csak az év második felében jelentkezzék. Évek óta foglalkoznak szegfűtermesztéssel. Üvegházaikból rendszeresen szállítanak virágot a fővárosnak és székesfehérvári megrendelőiknek. Eddig tízezer szálat értékesítettek, amiért ötvenezer forintot számláztak a hónap elején. Adtak exportra juhokat, sertéseket, havonta tejből és tejszínből nyert bevételük 100 ezer forint. Foglalkoznak a melegágyak utóhasznosításával és annak eredményeként értékesíteni tudtak még januárban is étkezési gombát ■ A hatvani termelőszövetkezet pénzügyi gazdálkodásának vezetője azt is elmondja, hogy a szövetkezetnek az első hónapban 250 ezer forint bevéte- , le volt. Az év első felében 2,2 millió forint bevételt terveztek az állattenyésztésből, 1,2 millió forintot pedig a zöldségtermesztésből. Az állattenyésztésből a tej és tejszín értékesítése, a hízott állatok exportára magas, zöldségféléknél a zöldborsó átadása jelentős, mert június végére lefut, Így még az első félévi eredményt javitja. A MAI POSTA újabb számlákat hozott. Értékes forintok gyűlnek a hatvani Lenin Termelőszövetkezet kasszájába már az év elején. P. E. kor bírja a mesterséges „tenger” létesítését. Előreláthatólag a következő ötéves tervben kerül sor a gát építésére. S ezzel megyénk a mesterséges tavak és vízitárolók „országa” lesz. Különösen ha hozzávesszük a második tiszai vízlépcső megépítésével keletkező kisköre í mesterséges tavat, amely a Velencei-tónál Is nagyobb tömegű vizet gyűjt partjai közé. Ezzel máris több tízezer holdnyi terület válik öntözhetővé, s ehhez még hozzájárulnak a kisebb kapacitású víztárolók Is, amelyekből egyre több épül megyénkben. Megoldják a Mátra Ivóvíz-ellátását Még ebben az évben megkezdik a 150 méter hosszúságú, mintegy 23 méter magas és 340 ezer köbméter víz tárolására alkalmas gát építését a Köszörű-völgyben, amely biztosítani tudja majd Parádfürdő, Parád- sasvár, Mátraháza üdülőinek vízellátását. A Mátrában épülő víztárolón kívül az ostoros! völgyben is gátat szabnak a víz folyásénak, s olyan mesterséges tavat duzzasztónak, amely közel egy kilométeres hosszúságban árasztja él a völgyet, s előreláthatóan 25 liter vizet ad másodpercenként öntözés céljára. A termelőszövetkezetek közreműködésével a megye többi részén is lehetőség nyílik víztárolók építésére, különösen Gyöngyös környékén, sőt valószínűleg a Lasik ó-patak völgyében is víztárolók, mesterséges tavak könnyítik majd meg az öntözéses gazdálkodás növeléséit. Kovács Endre „CSÚSZTAT” A SZALAG . . . GYÖNGYÖSI LÁNYOK PESTEN pedig teljesen ingyenes: kd-ld a rokonánál, ismerősénél alszik — egészíti ki társnőjét Takács Ilus. — Ha lesz időnk ellátogatunk a Filmmúzeumba is, és természetesen táncolni is szeretnénk valahol! Idehaza, a szövetkezeti kultúrteremben gyakran rendezünk műsoros összejöveteleket, klúbdélutánokat, sőt, ha jó zene van a rádióban, uzsonnaszünetben, itt a gépek között is perdülünk olykor egyet-kettőt — neveti el magát Mayer Ági, belepirosodva fiatalos őszinteségébe... £ — Sokat beszélnek ezek a| gyerekek a kirándulásról, meg? a táncról, de nehogy azt gon-S dolja, más nem is érdekli Őket) talán?! — veszi hirtelen párt-? fogásba „csemetéit” a „pótma- 5 ma”. Nemcsak ugra-bugrálnak, < viccelődnek fecsegve össze- \ vissza, komoly, szorgalmas,? ügyes kezű emberkék ezek va-s lamennyien, akik ugyancsak) megfogják ám a munka végét,? ha kell! Nem is emlékszem,? hogy tavaly, meg az idén is,| egvszer is alatta lettek volna a? száznak! Sőt, olyan is akadt? közöttük, aki egész éven átp tartotta a 140 százalékot! —5 mutat örömtől sugárzó arccal,? bü Sitkén, az iménti kis közbe-> szólóra, Mayer Ágira ... > Tavaly, tizennyolcán indul-? tak versenyre a szocialista bri-? gád címért, igaz, ebből öten- még mindig ezért küzdenek je-J> lenleg is, de a többi tizenhá-r rom már a cím megtartásáért ! harcod! A naplóban, sok szép’1 eredményt, teljesítést, sok-sok kedves emléket örökített meg a krónikás, Gulyás Katalin. — Melvik bejegyzés a legértékesebb? \ — Szakasits Árpád elvtársé,« akivel a tavalyi, gyöngyösig bőkenagygyűlésen ismerkedj tünk meg... <, Pereg az orsó. fut a cérna.) “«vekké nő a sok elkészült! áru, s közöttük már a közelgő^ A gyöngyösi Szabó Ktsz üzemházának lehúzott redőnyei mögül köznapi zaj, ismerős zsongás szűrődik ki az ünnep délelőttijébe: gépek berregnek, zúgnak meg-megújuló rohamokkal, s a felerősített készülékből támczenét sugároz a Kossuth adó... Mire ez a vasárnapi műszak, ez a hallatlan igyekezet? „Csúsztat a szalag!...” — válaszolja odabenn pajkos csi- lingeléssel, titokzatos mosoly- lyal az arcán, kórusban, vagy másfél tucatnyi fiatal nő; lányok, menyasszonyok és kismama-jelöl tele, szinte egyformán valamennyien a húsz körül. .. — Nem mondom, munkánk az van bőven, — mutat körül a helyiségben, széles mozdulattal Barta Jánosné szalagvezető, — pénteken kaptunk egy 5000 darabos rendelést lányka alsószoknyákból, azon dolgoznak most a „gyermekeim”. Persze, nem kellene azért semmiképpen sem feláldoznunk a pihenőnap délelőttjét, de hát ha egyszer mindenáron kirándulni akarnak menni ... ?! — Kirándulni? — csodálkozom el, ebben a se tél, se tavasz időben, s a nagyobb nyomaték kedvéért kimutatok az ablakon a sűrű havazásba, és a bokáig érő latyakra ... — Ö, nem olyan kirándulást terveztünk mi hét végére — szólal meg az egyik gép gazdája, Murányi Sándorné —, Budapestre megyünk majd, színházba, moziba... — Mit néznek meg? — Szombaton a Tündérlaki lányokat, vasárnap meg a Potyautast! — buzgólkodik a válaszadással egy másik, Kövér Ágota. — Voltunk tavaly is, s elhatároztuk. hogy minden évben elmegvünv ezután... A színházi ’e«vet n KTSZ-alanszerve- zét fizeti, az útiköltség mesv csak a saját zsebből. A szállás Az utóbbi évtizedben sol kósza, s egymásnak ellentmondó hír látott napvilágot arról hogy a Tárná völgyében, Tér- pes, Sírok környékén hatalmai víztárolót építenek. Nemrég olyan hírek is keringtek, hogj jövőre már meg is kezdik s több kilométer hosszúságú víztükör összegyűjtéséhez szükséges gátak építését. De aki ezer a tájon jár, még semmi jelé! nem látja a munkálatok megkezdésének, a víz akadálytalanul csordogál a terpesi völgyben. Mi tehát az igazság a víztároló építése körül? Régi gondolat a terpesi „tenger” Már 1953-ban alapos terv készült itt egy több millió köbméter vizet befogadó tároló építésére, amely a közép-nógrádi erőmű vízszolgáltatásál biztosította volna. Akkor e terv megvalósítása nagyon költségesnek mutatkozott, s hosszú évekre elpihent a „tenger-építés” gondolata. Az utóbbi időben azonban mind sürgetőbb igény lépett fel a víztároló megépítésével kapcsolatban, hogy növelni lehessen az öntözéses területeket, hogy gát építésével mentesítsék a völgyeiket, falvakat az árvíz- veszélytől, s a mesterséges tó duzzasztásával Jelentős melléküzemágakat (halászat, víziszár- nyas-nevelés) létesítsenek, később pedig víkend- és üdülőteleppé építhessék át e környéket. Reesk és Sírok a mtenger” fenekén? Miután egyetértés született abban, hogy a terpesi „tenger” nagyon hasznos lenne és valósággal megváltoztatná e vidék arculatát, következő kérdésként az merült fel: hová építsék a gátakat, s milyen területet árasszanak el vízzel? Nagyon jó megoldásnak mutatkozott, hogy a két Tarna-ág ösz- szefolyásánál, Síroknál építsék a gátat. Ám akkor a 25 millió köbméternyi víz maga alá borította volna a községet is. A másik ágon Reesk került volna a „tenger” fenekére, végül úgy döntöttek, hogy mindkét falu megklmélésével, a terpesi völgyben építik meg a gátat, amely 340 négyzetkilométernyi területről gyűjtené össze az esőzések, olvadások Idején lezúduló vizet, s a Tárnát megzabolázva, biztosítaná több mint tízezer holdnyi terület rendszeres öntözését. Hat kilométeres víztükör A terpesi völgyben felépítendő gát mintegy 10—13 méter magasságú lenne, amely 8 méter mélységű és hat kilométer hosszúságú mesterséges tavat képezne. Ezzel a terpesi „tenger” az ország legnagyobb víztárolója lenne, s másodpercenként 500 liternél több vizet tudna biztosítani az öntözéses gazdálkodáshoz. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Vízügyi Kutató és Tervező Intézetnél a felmérések, számítások alapján már eldőlt, hogy hol lesz, milyen lesz a terpesi víztároló ... ha lesz. Készülnek az előtanulmányok A minden eddiginél nagyobb víztároló építése előreláthatólag komoly anyagi eszközt igényel, s megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe. Hogy mikor válik valósággá? Jelenleg az előtanulmányokat készítik a víztárolóhoz, amelyet aztán az Országos Tervhivatal elé terjesztenek döntés végett, hogy az ország anyagi ereje bírja-e és miÄ terpesi „tenger" és a többi víztárolók
