Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-22 / 69. szám
6 WEPtJJSAO 1964. március 82.. vasán»* A fehér csend világa... Ahol 88*3 fok hideget mértek Több mint 140 esztendeje fedezték fel az Antarktiszt s azóta a „fehér csend világa” névvel is illetik. Csupa jég ez a kontinens. Csaknem 90 fokos fagyok, 200 kilométer sebességű irtózatos orkánok tája ez. Jelenleg azonban több száz kutató dolgozik itt: szovjet, amerikai, csehszlovák, lengyel, keletnémet és francia tudósok és segítőik. A Mirnij nevű szovjet kuta- tóállomáson együtt dolgozó különféle nemzet tudós fiai egymás mellett tűzték ki hazájuk zászlóját (első képünk.) Mostanában ezért mondják az Antarktiszt a béke és az együttműködés kontinensének. A Mimij településnek csak néhány épülete látható a szabad ég alatt A lakóhely, a laboratórium, a klub — minden igazi tartózkodási és munkahely 7 meter mélyen a hó alatt van. A lakóhely és a munkahely kényelmes, meleg, barátságos: a óutor, a szőnyeg, a kárpit s a olyan sivár jégbirodalom, mint sokan hiszik. A maga nemében remek, mesébe illő vidék ez. Sehol a világon nincs olyan napkelte és napnyugta, mint itt. Gyémántként csillognak a jéghegyek, elképesztően kék az ég s szinte sterilen tiszta a levegő. A „nyári” napfény fantasztikus fényjátékok formájában tűz alá. A kutatók — szabad idejükben — horgásznak — a jég alatt — s bámulatosan gazdag a fogásuk. Az Antarktiszon az állat és a madár még nem veszítette el az ember iránti bizalmát. És az emberek nem élnek vissza ezzel a bizalommal. Akárki odasétálhat például egy fókához, hogy megsimogassa a hátát A pingvinekhez oda se kell menni: ezek a kedves és kíváncsi madarak maguk mennek az emberhez. De a vidék arra is jó, hogy az ember megtanulja — menynyire szüksége van embertársaira. A barátság, a munka és a hősiesség fogalma itt tündöklő tisztasággal ragyog... kép « faion — münden as otthonra emlékeztet Itt mérték a földkerekség legalacsonyabb hőmérsékletét: mínusz 88,3 C fokot Védőberendezés nélkül percek alatt kifagyna itt az emberi szem. ▲ kontinens magassága 3000 méter a tengerszínt felett A levegő meglepően száraz, télen 0,001 '/• a páratartalom. Az évi középhőmérséklet mínusz S4 fok C. A sárid éjszaka négy hónapon át tart Az utánpótlás hajón érkezik • rövid sarki nyár idején, □yenkor mindenki a hajóhoz siet — még a szelíd és kiváncsi pingvinek is (második képünk). De aztán megint a kemény munka időszaka következik. G. Dietrich (NDK), B. Mihajloo (Szovjetunió), N. Petrovsky (Csehszlovákia) — a három jó barát következetesen együtt munkálkodik a természet titkainak felderítéséin (harmadik képünk.) De azért az Antarktisz nem A 3000 méter mélységig „látó” mérőműszer Gyógyító elektromosság A föld mélységeinek kutatására ez utóbbi esztendőkben — világszerte — főleg kétféle eljárást alkalmaznak. Az egyik a szeizmikus, a másik a geo- eléktromos módszer. Az előbbinél, mesterséges földrengéseket idéznek elő és a visszatérő rengéshullámok alapján igyekeznek megállapítani, hogy milyen nyersanyag-kincsek rejtőznek a mélyben, A másik módszer — a geoelektromos eljárás — lényege az, hogy a két ponton a talajban bocsátott árammal vizsgálják a kőzetek elektromos ellenállását és az áramtér változásaiból vonnak le következtetéseket az egyes rétegek elhelyezkedésére és anyagára. A geoelektromos vizsgálati módszert a francia Schumber- ger testvérek találták fel. Kutatásaik érdekessége, hogy a két testvér 1926 évben, mivel Franciaországban nem boldogult, a Szovjetunióba ment és ott a szovjet tudósokkal együttműködve dolgozták ki eljárásukat. A geoelektromos eljárás azonban csak kezdeti sikereket eredményezett a föld mélyének kutatásánál. Nem nyújtott eléggé biztos támpontokat a geológusoknak. így Keleten és Nyugaton egyaránt áttértek a nagyobb biztonsági tényezővel dolgozó szeizmikus műszerek alkalmazására. A magyar tudósok, mivel mind nagyobb arányokat öltött hazánk nyersanyagkdncs-szük- séglete, ismét foglalkozni kezdtek a geoelektromos eljárás tovább fejlesztésével. Fáradozásaik eredményre vezettek, így született meg az új magyar — azóta már szabadalmaztatott — találmány, a 3000 méter mélységig „látó” geoelektromos mérőműszer. Erkel András, a Magyar Állami Eöt\ s Lóránd Geofizikai Intézetének tudományos osztályvezetője, Király Ernő és Szabadván/ László, az intézet tudományos munkatársai, valamint Ád&m Antal, a Magyar Tudományos Akadémia geofizikai kutatólaboratóriumának osztályvezetője a találmány kidolgozói. Az említett tudós csoport, lényegében az úgynevezett „GE” műszercsaládot fejlesztette tovább. Ezekkel a műszerekkel már a múltban is sikerült 5—600 méter mélységig „látni”. Az általuk kidolgozott GE-30 műszerrel azonban már 3000 méter mélységig is lehatolnak. Az új magyar geoelektromos mérőműszer hordozható egységekből van kiképezve és bármilyen terep- és klíma- viszonyok között előnyösen használható. A GE—30 lényegében egy komplex terepi laboratóriumból áll. A laboratórium részei; — Egy 1000 volt, 20 amper teljesítményű — robbanómotor meghajtású — generátor-egység egy tíz mikrovolt érzékenységű fotoregisztráló egység és egy olyan rádió adóvevő egység amellyel kapcsolatot lehet teremteni az egymástól 20 kilométer távolságban elhelyezkedő geoelektromos mérőállomás^1’ • wtótt. A GE—30 típusú geoelektromos mérőberendezés kialakítása igen nehéz feladatok elé állította a tudásokat. Ugyanis a mérésekhez olyan nagy intenzitású áramot kellett a földbe bocsátani, hogy lakott területek közelségénél már számolni kellett a baleseti veszély lehetőségeivel. További nehézséget jelentett az is, hogy tekintettel a vizsgálandó nagy mélységekre, hihetetlen finom érzékenységű műszereket kellett kialakítaniok. A magyar találmány szerint működő műszer érzékenységére csak egyetlen jellemző adatot említünk meg Képesek a volt egymilliomod részének megfelelő elektromos térfeszültséget is érzékelni. A GE—30 teljesítményével, érzékenységével a geoelektromos műszerelőiéi nemcsak hogy elérte a jelenlegi ilyen irányú világszínvonalat, hanem túl is haladta azt. A magyar tudósok, tíz esztendővel ezelőtt viz, széni, bauxit, és más ásványok után kutatva főleg csak a felszín alatti rétegekig to-toljebb 100—200 méter mélységig hatoltak le. Jelenleg hála a GE—30 feltalálóinak, már a 3000 méteren is túljutottak. Érdemes, mint érdekességet megemlíteni, hogy nemrég a geoelektromos műszer kutatás „őshazájából” — Francia- országból, komoly érdeklődés érkezett a GE—30-al kapcsolatban. A franciák meg akarják vásárolni a magyar geoelektromos műszereket. A francia érdeklődésen kívül más országokból is nagy figyelmet tanúsítanak az új magyar találmány iránt. A jelek szerint tehát a G—30 típusú geoelektromos mérőműszer nemcsak a hazai nyersanyag feltárásoknak lesz nagyszerű eszköze, hanem mint exportcikk, elő fogja segíteni külkereskedelmi mérlegünk további kedvező alakulását. Tokár Péter N. M. Levencev professzor új készüléket szerkesztett a megrongálódott idegfunkciók regenerálására. Az Elektroszon készülék hipertóniás megbetegedés, asztma, agysérülések, gyomor- és nyombélfekély, agyvelőgyulladás és aszténiás állapotok következményeinek, valamint gyermekek beszédhibáinak, stb. gyógyításánál alkalmazható. Sok hipertóniás beteg például nehezen alszik el és nehezen ébred. Nappal viszont az agykéreg idegsejtjeinek fáradsága következtében bágyadt, álmos, és munkaképessége is csökken. A legutóbbi időikig a hipertóniás betegek alvását különböző gyógyszerekkel segítették elő. Az altatók huzamos használata azonban árt a szervezetnek. A gyenge elektromos áram alkalmazása viszont teljesen ártalmatlan, és rendkívüli mértékben hatásos ugyanerre a célra. Az új módszer nagy érdeklődést váltott ki a külföldi tudósok között. A Szovjetunió sók megrendelést kapott az Elektroszon készülékre. Guruló lakókocsi Két személyre, balatoni vagy hosszabb kirándulásokra magyar formatervező rajzai szerint készült ez az autó után akasztható guruló lakókocsi. Beépített konyha- és ruhaszekrénnyel készül és legnagyobb előnye, hogy könnyű. Mikor, hói és mennyiért kapható? Erről még nem kaptunk hírt
