Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

2

NÉPŰJSÄG

1364, március 20., péntefc

Ülésezik a Népfront kongresszusa

a párt és. az egész nép még szorosabb szövetségének kovácsolásán tevékenykedik. Minél inkább előrehaladunk a szocializmus felépítésének útján, annál erősebb lesz pártunk szövetsége a néppel, annál elevenebb és élénkebb lesz a népfront-mozgalom is. A reakciós elemeknek — itthon és külföldön is — tudomásul kell ven- niök, hogy politikai „elképzeléseikhez” e mozgalomra már régen nem számíthatnak. A Hazafias Népfront-mozgalom nem a reakció tartaléka, hanem a párt hű szövetségese a szocialista társadalom felépítésében.

— A népfront-politikát a kommunista pártok dolgozták íd. Amikor a fasizmus réme az emberiségre tört, amikor a nácizmus Németországban uralomra jutott, a kommunista pártok léptek fel a fasiszta veszély elhárításának, a fasisztaellenes erők tömörítésének leghatékonyabb programjával: a munkásegység alapján álló antifasiszta népfront megteremtésével — mondotta, majd a népfront-politika irányvonaláról szólva tgy folytatta:

— Hazánkban a nép fron t- mozgaloon megjárta a fejlődés valamennyi szakaszát, az antifasiszta nemzeti ellenállástól a népi hatalom ki vívásáig és a szocializmus építéséig. A népfrontban részt vevő társadalmi erók összetétele és a népfront politikai célkitűzése az idők során változott, de megmaradt és erősödött a népfront politika alapja': az alapvető társadalmi osztályok összefogása a munkásosztály, a kommunisták vezetésével a nép előtt álló legfontosabb feladatok megoldására. Ez a társadalmi ösz- szefogás úgv szélesedett és ölelt fel mind nagyobb és nagyobb tömegeket, ahogyan előre haladtunk a szocializmus irányában. Az alapvető társadalmi osztályok és rétegek — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség — összefogása a népfrontban • nem taktikai, nem ideiglenes jellegű, hanem hosszú történelmi perspektívára szól. Fontos ezt hangsúlyozni, mért nálunk is akadtak, akik a Népfrontban csupán a párt politikájának valamiféle taktikai eszközét látták, s azt kezdetben a hatalom meghódításáig, majd a szocializmus alapjainak lerakásáig, esetleg megszilárdításáig tartották érvényesnek és szükségesnek. Meggyőződésünk, hogy a nópfrontmozgalomnak a szocializmus teljes felépítésében, majd a kommunizmus építésében is meg lesznek a maga — senki más által el nem végezhető — feladatai. Amíg léteznek társadalmi osztályok, addig szükséges ezek összefogása, tehát van tere a Népfront tevékenységének. Amíg elengedhetetlen a politikai párt, a kommunista párt irányító, vezető tevékenysége a társadalom életében, addig szükséges a párttagok és pártonkívüliek harmonikus együttműködésének biztosítása és ebben van helye és szerepe a Népfront tevékenységének is. Tapasztalataink arra utalnak, hogy az osztályok összefogása a Népfront keretében a párt vezetésével a legkedvezőbb teltételeket teremti a szocializmus, maid a kommunizmus felépítéséhez.

— A magyarországi nép- frontmozgalom közel 30 éves tapasztalatai alapján levonhatunk néhány tanulságot, megállapíthatjuk a mai népfront néhány fontos jellemvonását:

— Először: a Hazafias Népfront sajátos politikai tömegmozgalom, amely történelmi hagyományaihoz híven, a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítására hívja egységbe a magyar társadalom minden osztályát és rétegéi, mindé ttját. A Hazafias Nép.

front ma arra szólítja fel híveit, hogy

erejükkel, tehetségükkel, munkájukkal, hazafias leikedéssel vegyenek részt a virágzó szocialista Magyar- ország teljes felépítésében, mert ez az egyedüli magyar nemzeti politika, ez szabadságunk, függetlenségünk, szuverenitásuk, boldogságunk záloga.

— Másodszor: a Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Munkáspárt, nagy nemzeti céljaink legkövetkezetesebb harcosa vezeti, A Népfront a párt politikája alapján fejti ki tevékenységét.

— A nemzeti felemelkedésért vívott hosszú küzdelem sikerei és balsikerei egyaránt azt tanúsítják, hogy a népfrontmozgalom mindig akkor volt a legeredményesebb, amikor a munkásosztály mellett más társadalmi erők is elfogadták és magukévá tették a munkásosztály pártjának politikáját és vezetését. A Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tevékenységének alap. ja a munkásosztály forradalmi pártjának politikája volt. Párt nélkül, a kommunista pártnak a mozgalomban e betöltött vezető szerepe nélkül, nincs népfront —- ez a közel 30 éves magyar népfrontmce- galom fontos tanulsága.

Harmadszor: a Hazafias

Népfront a szocialista nemzeti egység fejlődésének fontos letéteményese. Tevékenységének alapvető célja: társadalmunk összeforratts ágának erősítése. Erre ma minden adott, ságunk megvan, mert hazánkban ma minden társadalmi osztály és alapvető réteg érdeke azonos és egybeesik a szocializmus teljes felépítésének igényével Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alapja; ez ad minden eddiginél nagyobb lehetőséget a népfrontmozgalom tevékenységének. A népfront célja, hogy minden dolgozót egyesítsen, aki a békének, hazánk függetlenségének, országunk felvirágoztatásának, népünk jóléte további fokozásának ügyét magáénak vallja, s munkálkodik is érte. Ebben a szeles körben megférnek a kommunisták és pártonkívüliek, materialisták és a vallásos emberek; társadalmi és gazdasági rendünk áldozatra kész hívei, s azok is, akik lassabban ismerik fel, hogy az egyéni és családi gondokon túl á falu, az ország gondja is az övék, s a kettő szorosan összefügg egymással. Ezt a széles nemzeti összefogást abban a meggyőződésben hirdetjük és valósítjuk meg, hogy

a szocializmus felépítése nem lehet csupán a párt, vagy csupán egy társadalmi osztály ügye, hanem kizárólag az egész nép műveként, mlndannyiunk közös alkotásaként valósulhat meg.-— Ennek a széles körű nemzeti egységnek, — s ezzel együtt a népfrontmozgalomnak is — az alapja a munkás-paraszt szövetség. A munkásosztály és a parasztság összefogása volt hazánkban az a társadalmi erő,amely biztosította a néphatalom kivívását és megvédését, lehetővé tette a szocializmus építését. Most ez a szövetség új tartalommal gazdagodott: lényegében azonos szocialista termelési viszonyok között dolgozó osztályok összefogásává vált; s ezzel elmélyült szocialista jellege.

Ez meghatározza a nemzeti egység politikai tartalmát is: ez harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes felépítéséért, a békéért, a nemzeti fügegész magyar nép a Hazafias Népfrontban tömörült.

— Negyedszer: a Hazafias Népfront — a hasznos közéleti tevékenység kiemelkedő ser» kentője. Fórumot ad mindenkinek a politikai életben, aki tehetségét, jó szándékát a nép, a közösség javára akarja fordítani.

Ötödször: szervezeti formáját tekintve, a Hazafias Népfront-mozgalom. A kötetlen, a legszélesebb tömegeket átfogó mozgalmi keretek bizonyultak a legalkal masabbaknak arra, hogy mind több és több embert bevonjunk az aktiv politikai tevékenységbe. A tapasztalat azt tanácsolja; ne változtassunk ezen a formán, helyes, ha a Hazafias Népfront továbbra is egyre szélesebb tömegeket, az egész népet átfogó politikai mozgalomként működik.

Kállai elvtárs a továbbiakban politikai életünkkel foglalkozva hangsúlyozta:

Belpolitikai életünkét az jellemzi, hogy erőnket nem osztja meg a különböző politikai irányok harca, hanem

getlenseg védelméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen,

— Az osztály ha re hazánkban tovább folyik, bár tartalma, formál, módszerei megváltoztak. Az osztályharc célja: a

szocialista nemzeti egység

megvalósítása, egész nemzetünk egységbe kovácsolása a szocializmus politikai és világnézeti platformján. Nem harcolunk senki ellen múltja miatt; senkit sem tartunk ellenségünknek pusztán amiatt,

mert azelőtt kizsákmányoló osztály tagja volt, vagy annak leszármazottja. Ma mindenkit végzett munkája és mai magatartása alanyán Ítélünk meg. Ügy gondoljuk, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van és velünk lehet abban a munkában, amelyet a szocialista Magyar- ország teljes felépítéséért folytatunk. Ebben az értelemben — rendszerünk megrögzött ellenségeinek maroknyi csoportjától eltekintve — hazánkban mindenki „népfrontos", s most már azt mondhatjuk, hogy az

egy akarattal küzdhetünk közös céljaink eléréséért.

járt bolgár párt- és kormányküldöttséggel szintén eredményes tárgyalásokat folytattunk a termelés és tudományos kutatás terén történő együttműködésről.

Meggyőződésünk, hogy a

szocialista nemzetközi munka megosztás fejleszté- .se ma már minden szocialista országban elengedhetetlen feltétele a szocialista iparosítás újabb sikereinek. Népünk, a társadalmi haladás érdekeitől vezérelve, továbbra is ezen az úton akar járni.

— Tisztelt kongresszus!

— Fejlődésünk jelen szakaszában a mezőgazdasági termelés fellendítése kulcsfontosságú feladatunk.

— Az idén a mezőgazdasági termelést a tavalyihoz képest legalább 4—5 százalékkal kell növelni. Az ország kenyérgabona-szükségletét teljes egészében hazai termésből akarjuk fedezni. Ennek eléréséért a múlt év őszén sokat tettek mezőgazdasági dolgozóink, közreműködtek ebben a Népfront aktivistái is. A jó őszi munkát kövesse most a vetések gondos ápolása, majd pedig a veszteségmentes betakarítás. A biztonságos takarmányalapok megteremtése szükségessé teszi, hogy nagy figyelmet fordítsunk legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica hozamának növelésére.

Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz is, hogy nagyüzemeink, az idén az eredetileg előirányzotthoz képest, nagyobb területen vessenek cukorrépát.

Az utóbbi években leraktuk a nagyüzemi állattenyésztés alapjait. Most az a legfontosabb, hogy termelőszövetkezeteink gyorsabb ütemben növeljék tehén- ós kocaállományukat, emeljék a hozamokat és csökkentsék; az elhullás! veszteségeket

Ma belső életünk és munkánk legfontosabb teendője: népgazdasági terveink teljesítése, a szocialista építés megfelelő ütemének biztosítása és ezzel együtt népünk szocialista tudatának fejlesztése és erősítése.

Legfőbb feladatunk most az,

hogy orszáfépítő terveink megvalósítására, mozgósítsuk a dolgozó millióikat.

Olyan közszellemet kell

kialakítani, amelyben mindenki megérti, hogy nagy

nemzeti céljainkat csak

lelkiismeretes, okos, szor- * galmas munkával érhetjük el.

— Népgazdaságunk alapja, fő ága a szocialista ipar. Pártunk nyolcadik kongresszusa meghatározta a magyar ipar továbbfejlődésének útjait. Úgy kell dolgoznunk, hogy az ipari termelés továbbra is gyorsan, évi 7—8 százalékkal növekedjék. Javítjuk iparunk szerkezetét, úgy, hogy növekedjék a korszerű műszaki kultúrát képviselő modem technikán alapuló, hazánk adottságainak és a szocialista nemzetiközi munkamegosztásnak megfelelő iparágak részaránya. Ebből a szempontból különös gondot fordítunk a vegyipar, a híradástechnika és a műszeripar, valamint a szerszámgépgyártás fejlesztéséire. Tovább kell javítanunk iparunk területi elhelyezését is. Űj üzemeket csak vidéken építünk; fokozottabbj mértékben érvényt szerzünk annak, hogy bizonyos üzemeket a fővárosból vidékre telepítünk. Iparunk továbbfejlesztésében — az anyag- és energiaellátás mellett, amelyet egy. re nagyobb mértékben a szocialista nemzetközi munka- megosztás révén oldunk meg sarkalatos kérdés a műszaki színvonal emelése, s ezzel együtt a termelékenység fokozása. Iparunk termelékenységével nem lehetünk megelégedve. Pártunk nyolcadik kongresszusa megfogalmazta azt a helyes követelményt, hogy a termelés növekedésének legalább kétharmad részét a termelékenység fokozásának útján fedezzük. Ezt általában még nem sikerült megvalósítani.

— Iparunk egésze teljesítette az ötéves tervben eddig előírt feladatokat, de néhány Iparág, így a gépipar bizonyos területei, valamint az építőipar elmaradtak. Az idei ter- évnek nagy jelentősége van a lemaradások bepótlásában, Erre, s ötéves tervünk pontos teljesítésére minden lehetőségünk megvan.

— Hazánk szocialista iparosítása most új, magasabb szakaszba lépett, amelynek jellemző vonása a szocialista nemzetközi munkamego»sztás előnyeinek fokozottabb hasznosítása. Teljes mértékben támogatjuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában a szocialista országok gazdasági, tudományos és műszaki együtt, működésének bővítését, annak

Agrárpolitikánk középpontjában a korszerű nagyüzem, a szövetkezeti közös gazdaság fejlesztése áll

A másik hibát azok követik el, akik a termelőszövetkezetekben továbbra is a régi paraszti rétegeződés szerint különböztetik meg az embereket és korábbi hovatartozásuk alapján bánnak velük. A Népfront aktivistáinak — a párt- szervezetek ez irányú fáradozásait lámogatva — abban a szellemben kell dolgozniuk, hogy e hibák megszűnjenek, s az emberek megítélésének alapja mindenütt a szövetkezet javára végzett munka legyen.

— Fontos feladatunk az is, hogy megerősítsük a szövetkezeti parasztságnak a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszonyát.

— A szövetkezeti tagság egy része ma is a kisárutermelö módján gondolkodik és nem látja meg világosan, hogy amikor szorgalmasan, legjobb tudása szerint dolgozik a termelőszövetkezetekben, akkor magának, családjának dolgozik- Ebiben a vonatkozásban is igen nagy fontossága van a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítésének.

A szövetkezeti demokrácia alapvető követelménye, hogy a tagok olyan vezetőket válasz- szanak, akikben megbíznak, akikre ennél fogva hallgatnak. Sajnos, a szövetkezeteik egy részében ma még gyakran találkozhatunk azzal, hogy a választott vezetők nem is nagyon kérik, lebecsülik a szövetkezeti tagok véleményét

Másrészt az is elég gyakori, hogy a tagok egy része helytelenül értelmezi a szövetkezeti demokráciát: kétségbe vonja a választott vezetők intézkedési jogát, sokan a jó, szorgalmas munka helyett a munkáról való fecsegést azonosítják a szövetkezeti demokráciával. Ebinek pedig természetesen, semmi köze sines a szövetkezeti demokráciához. A szövetkezeti demokráciának nem a munka gátjának, hanem — éppen ellenkezőleg — legfőbb előmozdítójának kell lennie.

— Az elmúlt évek fejlődésének eredményeként parasztságunk már nem azonos a korábbi, rétegekre bomlott, zömében kisárutermelö parasztsággal. Közülük egyre többen válnak új, szocialista módon gondolkodó és élő emberekké — mondotta, majd kiemelte;

— Szövetkezeteink fokozódó erősítése, parasztságunk növekedő öntudata adja a biztosítékát annak, hogy rövid időn beiül valóban virágzó, szocialista nagyüzemi gazdaságokat teremtsünk és sikeresen valósítsuk meg a mezőgazda- sági termelés fellendítésének, a szocialista falu megteremtésének valóban hatalmas feladatát.

(Folytatás az l oldalról.)

nak olyasmit, hogy „a nemzetközi légkör enyhülése olyan fokozott népfrontmozgalmat tesz lehetővé, and elvezethet a

koalíciós pártok felelevenedéséhez”,

— Mozgalmunk tapasztalatai meggyőzhetnék őket arról,

hogy

a Hazafias Népfront a párt vezetésével a szocializmus

teljes felépítését szolgálja,

minden célszerű formáját, beleértve a kétoldalú, a többoldalú és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa minden tagjára kiterjedő közös megegyezéseket fe. Ennek keretében kötöttük meg a nagy fontosságú bauxit-alumínlum megállapodást a Szovjetunióval; a csehszlovák elvtársakkal közösen erőművet építünk a Dunán; a vegyiparban, a gépiparban, a kohászatban termelési együttműködést valósítunk meg Csehszlovákiával és Lengyelországgal; együttműködünk Lengyelországgal közúti és vasúti jármüvek gyártásában. A nemrégiben nálunk

Kulturális életünk, oktatási rendszerünk, a művészetek és a tudomány szerepe társadalmunkban

— Kulturális életünk központi kérdésének a közoktatást, ezen belül széles látókörű, haladó világszemléletű, a néppel azonosuló, a népért dolgozni kész szakemberek képzését tekintjük. Iskolarendszerünk továbbfejlesztésének alapelvei helyesen tükrözik az élet követelményeit, árúikor kimondják, hogy az iskola adjon a felnövekvő nemzedéknek korszerű, általános és szakmai műveltséget, kommunista világnézetet és a termelésben, a munkában való jártasságot.

— Az alapfokú oktatásban a nyolcosztályos, politechnikai képzést is nyújtó általános iskola kiállta az idők próbáját, ez az iskolatípus megfelel a szocializmus teljes felépítése követelményeinek. A középiskolai oktatás nem sok idő múlva általánossá válik, mér ma az a helyzet, hogy az általános iskolát elvégzett fiataloknak csaknem a fele középiskolában tovább tanul, s terveink szerint 10 éven belül elérjük, hogy mindenki középiskolát végezzen. De sem a társadalom, sem az egyén szempontjából nem engedhetünk meg olyan luxust, hogy 12 évig üljön a fiatal az iskolapadban, anélkül, hogy egyéb tanulmányainak végzésén kívül a termelőmunkában való részvételhez szükséges szakképzettséget is ne szerezne. Ezért a szakképzettséget, S ezzel együtt a továbbtanulásra jogosító általános műveltséget nyújtó iskolák kialakítására a jövőben nagyobb gondot kell fordítani, mert ez lehet a jövő általánossá váló középiskolájának alapvető, fő típusa.

— Az iskolai felvételeknél a közép- és főiskolákon egyaránt eltöröltünk a származásból eredő minden megkülönböztetést. Ezt a lépést az élet minden vonatkozásban igazolta. Segítse a Népfront a munkás- . és parasztszármazású fiatalok továbbtanulását, általános és szakmai műveltségük gyarapításával.

Kállai elvtárs a továbbiakban a tudomány szerepéről beszélt, hangsúlyozta, hogy a tudomány fejlesztése, eredményeinek alkalmazása ma már nem képzelhető el a kutatások fő irányainak megtervezése és állami Irányítása nélkül, majd ezután az elért eredményekről beszélt, felhívta a figyelmet, hogy a bíztató és értékes előrehaladás ellenére is. azt kell

(Folytatása a 3. oldalont

széles körű politikai és kulturális nevelőmunkát is kell végeznünk a termelőszövetkezeti parasztság egységének megteremtéséért.

— Ennek alapja, hogy a termelőszövetkezeti tagokat nem a korábbi osztályhovatartozás, hanem a szövetkezetben végzett munka, a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz való viszonyuk alapján ítéljék meg minden faluban. A termelőszövetkezeteikben az emberek értékelésének fő mércéje: ki hogyan dolgozik a közösben, ki mit tesz a közösért. Ez falusi politikánk lényege.

De törődnünk kell a háztáji gazdaságok termelésének lehető legjobb hasznosításával is. A háztáji gazdaságot, ha annak méretei nem haladják meg az alapszabályban és az állami határozatokban engedélyezett méreteket, nem szabad a közös birtok ellenpólusának tekinteni és mielőbb meg kell szabadulni attól a sok helyen kísértő, káros nézettől, hogy „vagy a közös, vagy a háztáji”. A meghatározott keretekben működő háztáji gazdaság a közös gazdaság szükséges kiegészítője, amely mind az egyénnek, mind a közösségnek hasznos,

— A mezőgazdaság előtt álló feladatok és mozgalmunknak e téren szerzett pozitív tapasztalatai indokolják azt a nézetünket, hogy — bár tevékenységünket fokoznunk és javítanunk kell a városokban az értelmiség, a kispolgárság soraiban Is — a Népfront legfontosabb munkaterülete még hosz- szú ideig a falvakban lesz és a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek, a parasztság segítésében nyilvánul meg.

— Mire összpontosítsák figyelmüket a Népfront aktívái a falusi munkában?

— A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével agrárpolitikánkban a gazdasági kér. dések, a nagyüzemi termelés fejlesztésének problémái kerültek előtérbe »- mondotta.

— Jő néhány termelőszövetkezetiben még sok gondot okoznak a korábbi osztályrétege- ződéssel és vagyoni különbségekkel, illetve azok maradványaival összefüggő nézeteltérések, belső ellentmondások. Ezek megszüntetésének fő útja a közös gazdaság erőteljes fejlesztése. A gazdálkodás színvonala és a politikai helyzet közötti szoros összefüggést szemléltetően mutatja, hogy azokban a jól gazdálkodó szövetkezetekben, ahol a vezetés megszilárdult és a tagok jövedelme kielégítő, nincsenek jelentősebb nézeteltérések a tagok között. Ebből következik, hogy mindenekelőtt a közös gazdaság fejlesztésével kell törődnünk, de ezzel egy időben