Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

YTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ÁRA: 50 FILLER ■ ■ Összeült a Hazafias Népfront III. kongresszusa deU a közösből az egy dolgo­zó tagra jutó részesedés is. A parasztság életkörülményei megváltoztak, javultak; meg­szerették a szövetkezeti élet­formát, felismerték, hogy éle­tük, sorsuk, visszavonhatatla­nul egybeforrt a szövetkezettel. — A Hazafias Népfront kongresszusa tapasztalati té­nyek alapján állapíthatja meg, hogy pártunk, A Magyar Szocialista Mun­káspárt helyesen cseleke­dett, amikor — annyi bal- szerencse és viszály, Jobb és baloldali túlzás után és ellenére — 1958 telén újra napirendre tűzte a mező- gazdaság szocialista átszer­vezését. Ez történelmi fon­tosságú lépes volt, amely a magyar parasztság és az egész magyar nép érdekét szolgálta. A továbbiakban Kállai élv­társ kulturális életünk fejlődé­sével foglalkozott. Rámutatott: a nép elnyomó Horthy-rend- szer Magyarország állítólagos' „kultúrfölényét” hirdette, mi­közben az országban 600 ezer analfabéta volt, s az iskolás gyermekek nagy tömegei nem jutottak el az elemi iskola ha­todik osztályáig sem; középis- iíélába, vagy egyetemre mun- liás-, vagy parasztszülők gyer­meke pedig elvétve, ha került. A kultúra, a tudás várának kapuját a szocialista forrada­lom nyitotta meg a nép előtt. S most azt tapasztaljuk, hogy a szocializmus alapjainak lera­kása magasabb szintre emeli á szocialista kulturális forra­dalmát is. A kulturálódás iránt ugrás­szerűen megnőtt a tömegek érdeklődése és igénye. Ennél? köszönhető, hogy mindnen is­kolatípusban igen jelentősen emelkedett a tanulók száma. Az 1958—59-es tanévben a a középiskolások száma 178 ezer volt, az 1962—63-as tan­évben pedig 334 ezer. Az egye­temi és főiskolai hallgatók száma ez idő alatt 31 ezerről 67 ezerre emelkedett. Eddig soha nem látott mértékben nö­vekedett a könyvforgalom; a tavaly eladott könyvek értéke 730 millió, vagyis minden ha­zánk fiára — csecsemőtől az aggastyánig — évi 73 lórim áru könyv vásárlása jutott. Ügyszólván minden családban van rádió; a televízió gyors ütemben hódít teret és az 1961-es 200 ezerrel szemben ma már több mint félmillió előfizetője van. A napilapok közel kétmillió példányszám­ban jelennek meg, s ma már nemcsak akkor állnak sorba az újságért, ha a békekölcsön húzásánál? eredményét közük, hanem akkor is, ha újabb űr­hajós emelkedik a magasba, vagy ha nagy fontosságú poli­tikai, nemzetköm események­ről adnák hírt. Az elmúlt négy év politikai, gazdasági, kulturális és társa­dalmi eredményeinek kivívá­sában, országépítő terveink megvalósításában igen fontos szerepet töltött be a népfront­mozgalom — állapította meg Kállai Gyula. — Mozgalmunk élő, eleven tevékenységének illusztrálására megemlítem, hogy az országban alig van la­kott helység, ahol a Népfront által szervezett társadalmi munka nyomán ne épült volna valami: út, járda, vízvezeték- hálózat, part?, kultúrház, sport­telep. Bács és Baranya megyé­ben a Népfront orvosai való­ságos egészségügyi „leltárt” vettek fel a lakosságról; Vas megyében kidolgozták a szö­vetkezeti épületek típusterveit, Veszprém megyében összeállí­tották a gépesítési tervet Ma az ország minden községének van távlati telepítési terve — ez is a Népfront munkájának eredménye. A Népfront kereteiben mű­ködő békemozgalmunk számos harcos tömegakciót folytatott a nemzetközi helyzet enyhítésé­ért, az általános és teljes le­szerelésért. Hívó szavára né­pünk most teljes erejével vesz részt a leszerelési hónap ak­cióiban. eredmények is. 1963-ban — hár a tervben kitűzött céloktól elmaradtunk — a mezőgazda­ság bruttó termelése 6 száza­lékkal nagyobb volt, mint 1960-ban. A közös vagyon az Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Hazafias Nép­front elnöke, megnyitó beszédét tartja. 1961-es 23 milliárdről — 36 milliárd forintra nőtt. Emelke­— A Hazafias Népfront má­sodik kongresszusa óta négy esztendő telt el. Munkában, harcban és eredményekben gazdag idő volt ez a négy év. Szerte a világon, tovább növe­kedtek a demokrácia, a nem­zeti függetlenség, a béke és a szocializmus erői. Hazánkban történelmi .je­lentőségű eredményt értünk d: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és hozzá­fogtunk teljes felépítéséhez. A szocialista építőmunkában el­ért sikereink, a békéért foly­tatott következetes küzdel­münk nyomán, országunk éfl kormányunk tekintélye és nép­szerűség határainkon kívül is megnövekedett. — öröm és büszkeség szá­munkra, hogy mozgalmunk, a Hazafias Népfront, a hazafias érzésű dolgozói? millióit vonta be országépítő terveink meg­valósításába; messzehangzóan képviselte népünk egységes ál­lásfoglalását és tettrekészségét a társadalmi előrehaladásért és a békéért vívott harcban, a maga sajátos eszközeivel hoz­zájárult az eredmények eléré­séhez. — öröm és büszkeség szá­munkra, hogy hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság együtt menetei a világ haladó erőivel, s olyan célokért dolgozhatunk, amelyek nemcsak saját né­pünk. hanem az egész emberi­ség javát szolgálják — mon­dotta bevezetőben Kállai Gyu­la, majd elért eredményeinket ismertetve kiemelte: A szocializmus győzelme te­remtett kedvező feltételeket hazánk iparának felvirágozta­tásához. Ma hazánk állami ipara öt és félszer annyit ter­mel, mint amennyit 1938-ban a kapitalista- gyáripar termelt a kapitalista Magyarországon. De ennél is többet mond az a tény, hogy 1949-től 1963-ig, 14 év. alatt, már az épülő szocia­lizmus viszonyai között meg­négyszereztük hazánk ipari termelését. Ötéves tervünk el­ső három évében az ipari ter­melés 28.6 százalékkal nőtt. Ilyen gyors fejlődésre, külföl­di hitelek nélkül, egyetlen ka­pitalista állam sem volt képes. A legutóbbi kongresszusunk óta eltelt időben országunk életének legnagyobb hordere­jű eseménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének be­fejezése volt. A magyar pa­rasztság sorsdöntőén fontos, történelmileg szükséges és he­lyes lépést tett meg. amikor a termelőszövetkezeti gazdálko­dás útjára lépett A magyar A kongresszus elnöksége. Előtérben jobbról balra: Dobi István, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Miniszter- tanács elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. (Bozsón Endre felvételei) — A gyakorlati munkában elért eredményéi révén a ncpfronlmozgalom meg­erősödött, befolyása növe­kedett', az ország életének nélkülözhetetlen politikai tényezője lett. — Ez a tény-abban is tükrö­ződik, hogy kongresszusunk előkészítése újabb fellendülést eredményezett hazánk egyéb­ként is pezsgő politikai életé­ben, A különböző szintű nép­frontbizottságokat több mint 3200 • ülésen választották meg. A bizottságok újraválasztása során mozgalmunk behatolt Szabolcs, Bács, Csöng rád. Haj­dú és Szolnok megyék tanya­világába is, s az ott élő embe­rek örvendetesen nagy poli­tikai áktivitássával találkozott. Első ízben került sor a tanyá­kon körzeti népfrontbizottsá- gok választására. Kongresszu­sunk üdvözli ezeket) a bizott­ságokat. Bennük annak tanú­jelét látja, hogy a népfront- mozgaloom mély gyökereket eresztett hazánk minden ré­szében. Üdvözöljük azt a mint­egy húszezer honfitársunkat, akik többségükben eddig is se­gítették mozgalmunkat, de most először kerültek válasz­tott közéleti tisztségbe: a Népfront valamely bizottságá­ba. Üdvözöljük a nőket és a fiatalokat, akiknek száma ör­vendetesen megnőtt bizottsá­gainkban. Üdvözöljük kong­resszusunk 800 küldöttét és 150 meghívott vendégét. Kong­resszusunkon jelen vannak a magyar társadalom minden osztályának és rétegének a képviselői. Kongresszusunk a szocialistává váló magyar nemzet képviseletében ült ösz- sze. Túlzás nélkül mondhatjuk azt is: mozgalmunk jelentősé­ge túlnő országunk határain; külföldön is érdeklődéssel fi­gyelik munkáját. Ezt mutatja az a számunkra nagy megtisz­teltetést jelentő tény, hogy négy világrész 13 országának képviselői vesznek részt a kongresszuson. Kállai élvtárs a továbbiak­ban a népfrontmozgalomról és szerepéről beszélt. Lekerültek már a napirend­ről a régebben hallott olyan, téves elgondolások, miszerint például „a Népfront — ellen­zéki párt”, vagy az, hogy „a Népfront a pártonkívüliek szervezete”. De vannak — és fejlődésük során keletkeznék is — más helytelen nézetek, amelyekkel foglalkozni kell. Nyugati polgári lapok -- meg­határozott politikai célok szol­gálatában — elég gyakran közölnek eszmefuttatásokat „a Kádár-rendszer liberalizálódá­sáról”, ■ fellazulásáról”. Az ilyen cikkek írói és a mögöt­tük álló politikusok vágyál­maikat látják valóságnak. Nem értik meg, hogy a nemzeti egység megerősödése hazánk­ban, a párt és a tömegek kap­csolatainak még szorosabbá vájása, és ezen az alapon a népfrontmozgalom fellendülése a szocialista rendszer további erősödésének bizonysága, ők a gyengülésünket szeretnék el­érni és előmozdítani, ezért ír­(Folytatása a 2. oldalon# Csütörtökön az Építők Rozsa Ferenc Művelődési Házában összeült a Hazafias Nép­front III. kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, valamint a politikai, társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több kiválósá- sa­A padsorokban a városok és falvak népeinek mintegy 800 küldötte, valamint számos meghívott vendég, a társadalom minden rétegének képviselői helyet foglaltak. Részt vettek a kongresszuson a Hazafias Népfront meghívására hazánkba érkezett külföldi delegációk tagjai. A tanácskozást dr. Harrer Ferenc nyitotta meg. — önök itt a Hazafias Népfrontba tömörült dolgozó magyar nép küldöttei. Mandá­tumukkal azt a megbízást kapták, hogy készítsenek számvetést a népfrontmozgalom kong­resszusa óta végzett munkáról, és határozzák meg a mozgalom további teendőit. Meg va- gyok győződve arról, hogy gonddal és felelősséggel vizsgálják majd a mozgalom eddigi mun­káját és jövő feladatait — mondotta a többi között, majd megnyitódnak nyilvánította a kongresszust. Ezután Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke terjesztette elő a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámo­lóját. Kállai Gyula beszéde mat, lerakta a szocializmus alapjait falun. Korunkban ez az egyetlen út, amelyen haladva, a pa­rasztság gyökeresen átalakít­hatja életét, emelheti életszín­vonalát, növelheti általános műveltségét és kultúráját, megteremtheti a virágzó, bőven termő mezőgazdaságot, a kor­szerű technika és a civilizá­ció minden vívmányával ellát­hatja a falut. — Mindennek igazát szem­léltetően bizonyítja a magyar mezőgazdaság fejlődése is. Az elmúlt négy évben megsoka­sodtak földjeinken a gépek és fokozódott a műtrágya hasz­nálata. Ma mezőgazdaságunk, ban — több más gép mellett — már 54 ezer traktor, 7 ezer gabona komba j n dolgozik; egy hold művelés alatt levő földre 127 kiló műtrágya jut; több mint félmillió holdat öntö­zünk. A legnehezebb paraszti munkákat — a szántást, a ve­tést, a gabonafélék aratását — lényegében gépesítettük. A Központi Bizottság leutóbbi ülésén hozott határozata újabb nagyösszegü beruházást bizto­sít a mezőgazdaság anyagi- technikai bázisának erősítésé­re. A mezőgazdaság az ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 34 milliárd he­lyett 45 milliárd forintot kap. — Szövetkezeteink érősbödő, jó irányú fejlődéséről tanús­ítódnak az idei zárszámadási paraszt az ezeréves pert most nyerte meg igazán, ami­kor — ez alkalommal is a munkásosztály vezetésével és támogatásával — végrehajtot­ta a szocialista agrárforradal-

Next

/
Thumbnails
Contents