Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
YTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ÁRA: 50 FILLER ■ ■ Összeült a Hazafias Népfront III. kongresszusa deU a közösből az egy dolgozó tagra jutó részesedés is. A parasztság életkörülményei megváltoztak, javultak; megszerették a szövetkezeti életformát, felismerték, hogy életük, sorsuk, visszavonhatatlanul egybeforrt a szövetkezettel. — A Hazafias Népfront kongresszusa tapasztalati tények alapján állapíthatja meg, hogy pártunk, A Magyar Szocialista Munkáspárt helyesen cselekedett, amikor — annyi bal- szerencse és viszály, Jobb és baloldali túlzás után és ellenére — 1958 telén újra napirendre tűzte a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Ez történelmi fontosságú lépes volt, amely a magyar parasztság és az egész magyar nép érdekét szolgálta. A továbbiakban Kállai élvtárs kulturális életünk fejlődésével foglalkozott. Rámutatott: a nép elnyomó Horthy-rend- szer Magyarország állítólagos' „kultúrfölényét” hirdette, miközben az országban 600 ezer analfabéta volt, s az iskolás gyermekek nagy tömegei nem jutottak el az elemi iskola hatodik osztályáig sem; középis- iíélába, vagy egyetemre mun- liás-, vagy parasztszülők gyermeke pedig elvétve, ha került. A kultúra, a tudás várának kapuját a szocialista forradalom nyitotta meg a nép előtt. S most azt tapasztaljuk, hogy a szocializmus alapjainak lerakása magasabb szintre emeli á szocialista kulturális forradalmát is. A kulturálódás iránt ugrásszerűen megnőtt a tömegek érdeklődése és igénye. Ennél? köszönhető, hogy mindnen iskolatípusban igen jelentősen emelkedett a tanulók száma. Az 1958—59-es tanévben a a középiskolások száma 178 ezer volt, az 1962—63-as tanévben pedig 334 ezer. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma ez idő alatt 31 ezerről 67 ezerre emelkedett. Eddig soha nem látott mértékben növekedett a könyvforgalom; a tavaly eladott könyvek értéke 730 millió, vagyis minden hazánk fiára — csecsemőtől az aggastyánig — évi 73 lórim áru könyv vásárlása jutott. Ügyszólván minden családban van rádió; a televízió gyors ütemben hódít teret és az 1961-es 200 ezerrel szemben ma már több mint félmillió előfizetője van. A napilapok közel kétmillió példányszámban jelennek meg, s ma már nemcsak akkor állnak sorba az újságért, ha a békekölcsön húzásánál? eredményét közük, hanem akkor is, ha újabb űrhajós emelkedik a magasba, vagy ha nagy fontosságú politikai, nemzetköm eseményekről adnák hírt. Az elmúlt négy év politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeinek kivívásában, országépítő terveink megvalósításában igen fontos szerepet töltött be a népfrontmozgalom — állapította meg Kállai Gyula. — Mozgalmunk élő, eleven tevékenységének illusztrálására megemlítem, hogy az országban alig van lakott helység, ahol a Népfront által szervezett társadalmi munka nyomán ne épült volna valami: út, járda, vízvezeték- hálózat, part?, kultúrház, sporttelep. Bács és Baranya megyében a Népfront orvosai valóságos egészségügyi „leltárt” vettek fel a lakosságról; Vas megyében kidolgozták a szövetkezeti épületek típusterveit, Veszprém megyében összeállították a gépesítési tervet Ma az ország minden községének van távlati telepítési terve — ez is a Népfront munkájának eredménye. A Népfront kereteiben működő békemozgalmunk számos harcos tömegakciót folytatott a nemzetközi helyzet enyhítéséért, az általános és teljes leszerelésért. Hívó szavára népünk most teljes erejével vesz részt a leszerelési hónap akcióiban. eredmények is. 1963-ban — hár a tervben kitűzött céloktól elmaradtunk — a mezőgazdaság bruttó termelése 6 százalékkal nagyobb volt, mint 1960-ban. A közös vagyon az Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Hazafias Népfront elnöke, megnyitó beszédét tartja. 1961-es 23 milliárdről — 36 milliárd forintra nőtt. Emelke— A Hazafias Népfront második kongresszusa óta négy esztendő telt el. Munkában, harcban és eredményekben gazdag idő volt ez a négy év. Szerte a világon, tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a béke és a szocializmus erői. Hazánkban történelmi .jelentőségű eredményt értünk d: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és hozzáfogtunk teljes felépítéséhez. A szocialista építőmunkában elért sikereink, a békéért folytatott következetes küzdelmünk nyomán, országunk éfl kormányunk tekintélye és népszerűség határainkon kívül is megnövekedett. — öröm és büszkeség számunkra, hogy mozgalmunk, a Hazafias Népfront, a hazafias érzésű dolgozói? millióit vonta be országépítő terveink megvalósításába; messzehangzóan képviselte népünk egységes állásfoglalását és tettrekészségét a társadalmi előrehaladásért és a békéért vívott harcban, a maga sajátos eszközeivel hozzájárult az eredmények eléréséhez. — öröm és büszkeség számunkra, hogy hazánk, a Magyar Népköztársaság együtt menetei a világ haladó erőivel, s olyan célokért dolgozhatunk, amelyek nemcsak saját népünk. hanem az egész emberiség javát szolgálják — mondotta bevezetőben Kállai Gyula, majd elért eredményeinket ismertetve kiemelte: A szocializmus győzelme teremtett kedvező feltételeket hazánk iparának felvirágoztatásához. Ma hazánk állami ipara öt és félszer annyit termel, mint amennyit 1938-ban a kapitalista- gyáripar termelt a kapitalista Magyarországon. De ennél is többet mond az a tény, hogy 1949-től 1963-ig, 14 év. alatt, már az épülő szocializmus viszonyai között megnégyszereztük hazánk ipari termelését. Ötéves tervünk első három évében az ipari termelés 28.6 százalékkal nőtt. Ilyen gyors fejlődésre, külföldi hitelek nélkül, egyetlen kapitalista állam sem volt képes. A legutóbbi kongresszusunk óta eltelt időben országunk életének legnagyobb horderejű eseménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése volt. A magyar parasztság sorsdöntőén fontos, történelmileg szükséges és helyes lépést tett meg. amikor a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépett A magyar A kongresszus elnöksége. Előtérben jobbról balra: Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Miniszter- tanács elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. (Bozsón Endre felvételei) — A gyakorlati munkában elért eredményéi révén a ncpfronlmozgalom megerősödött, befolyása növekedett', az ország életének nélkülözhetetlen politikai tényezője lett. — Ez a tény-abban is tükröződik, hogy kongresszusunk előkészítése újabb fellendülést eredményezett hazánk egyébként is pezsgő politikai életében, A különböző szintű népfrontbizottságokat több mint 3200 • ülésen választották meg. A bizottságok újraválasztása során mozgalmunk behatolt Szabolcs, Bács, Csöng rád. Hajdú és Szolnok megyék tanyavilágába is, s az ott élő emberek örvendetesen nagy politikai áktivitássával találkozott. Első ízben került sor a tanyákon körzeti népfrontbizottsá- gok választására. Kongresszusunk üdvözli ezeket) a bizottságokat. Bennük annak tanújelét látja, hogy a népfront- mozgaloom mély gyökereket eresztett hazánk minden részében. Üdvözöljük azt a mintegy húszezer honfitársunkat, akik többségükben eddig is segítették mozgalmunkat, de most először kerültek választott közéleti tisztségbe: a Népfront valamely bizottságába. Üdvözöljük a nőket és a fiatalokat, akiknek száma örvendetesen megnőtt bizottságainkban. Üdvözöljük kongresszusunk 800 küldöttét és 150 meghívott vendégét. Kongresszusunkon jelen vannak a magyar társadalom minden osztályának és rétegének a képviselői. Kongresszusunk a szocialistává váló magyar nemzet képviseletében ült ösz- sze. Túlzás nélkül mondhatjuk azt is: mozgalmunk jelentősége túlnő országunk határain; külföldön is érdeklődéssel figyelik munkáját. Ezt mutatja az a számunkra nagy megtiszteltetést jelentő tény, hogy négy világrész 13 országának képviselői vesznek részt a kongresszuson. Kállai élvtárs a továbbiakban a népfrontmozgalomról és szerepéről beszélt. Lekerültek már a napirendről a régebben hallott olyan, téves elgondolások, miszerint például „a Népfront — ellenzéki párt”, vagy az, hogy „a Népfront a pártonkívüliek szervezete”. De vannak — és fejlődésük során keletkeznék is — más helytelen nézetek, amelyekkel foglalkozni kell. Nyugati polgári lapok -- meghatározott politikai célok szolgálatában — elég gyakran közölnek eszmefuttatásokat „a Kádár-rendszer liberalizálódásáról”, ■ fellazulásáról”. Az ilyen cikkek írói és a mögöttük álló politikusok vágyálmaikat látják valóságnak. Nem értik meg, hogy a nemzeti egység megerősödése hazánkban, a párt és a tömegek kapcsolatainak még szorosabbá vájása, és ezen az alapon a népfrontmozgalom fellendülése a szocialista rendszer további erősödésének bizonysága, ők a gyengülésünket szeretnék elérni és előmozdítani, ezért ír(Folytatása a 2. oldalon# Csütörtökön az Építők Rozsa Ferenc Művelődési Házában összeült a Hazafias Népfront III. kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a politikai, társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több kiválósá- saA padsorokban a városok és falvak népeinek mintegy 800 küldötte, valamint számos meghívott vendég, a társadalom minden rétegének képviselői helyet foglaltak. Részt vettek a kongresszuson a Hazafias Népfront meghívására hazánkba érkezett külföldi delegációk tagjai. A tanácskozást dr. Harrer Ferenc nyitotta meg. — önök itt a Hazafias Népfrontba tömörült dolgozó magyar nép küldöttei. Mandátumukkal azt a megbízást kapták, hogy készítsenek számvetést a népfrontmozgalom kongresszusa óta végzett munkáról, és határozzák meg a mozgalom további teendőit. Meg va- gyok győződve arról, hogy gonddal és felelősséggel vizsgálják majd a mozgalom eddigi munkáját és jövő feladatait — mondotta a többi között, majd megnyitódnak nyilvánította a kongresszust. Ezután Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke terjesztette elő a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolóját. Kállai Gyula beszéde mat, lerakta a szocializmus alapjait falun. Korunkban ez az egyetlen út, amelyen haladva, a parasztság gyökeresen átalakíthatja életét, emelheti életszínvonalát, növelheti általános műveltségét és kultúráját, megteremtheti a virágzó, bőven termő mezőgazdaságot, a korszerű technika és a civilizáció minden vívmányával elláthatja a falut. — Mindennek igazát szemléltetően bizonyítja a magyar mezőgazdaság fejlődése is. Az elmúlt négy évben megsokasodtak földjeinken a gépek és fokozódott a műtrágya használata. Ma mezőgazdaságunk, ban — több más gép mellett — már 54 ezer traktor, 7 ezer gabona komba j n dolgozik; egy hold művelés alatt levő földre 127 kiló műtrágya jut; több mint félmillió holdat öntözünk. A legnehezebb paraszti munkákat — a szántást, a vetést, a gabonafélék aratását — lényegében gépesítettük. A Központi Bizottság leutóbbi ülésén hozott határozata újabb nagyösszegü beruházást biztosít a mezőgazdaság anyagi- technikai bázisának erősítésére. A mezőgazdaság az ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 34 milliárd helyett 45 milliárd forintot kap. — Szövetkezeteink érősbödő, jó irányú fejlődéséről tanúsítódnak az idei zárszámadási paraszt az ezeréves pert most nyerte meg igazán, amikor — ez alkalommal is a munkásosztály vezetésével és támogatásával — végrehajtotta a szocialista agrárforradal-