Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

werejsAG 1964. február 16., vasárnap A télutói fáradtság Civilizált környezetben élt embereknél, faképpen olyanok­nál, akik zárt helyiségben, szo­bában dolgoznak, a télutón né­mi levertség, Iá fogás-álható köz­érzet, fáradékonyság jelentke­zik. A munkát, amit nyári nap­sütésben, tavasszal vagy ősszel könyedén elvégeznek, ilyenkor néha nehéznek, fárasztónak ér­zik. Amikor a vitaminok divatba jöttek, orvos és laikus egyaránt hamar beletörődött abba, hogy a téli táplálék vitami nszegény- sóge okozza ezt az állapotot, így növekedett a vitamin fo­gyasztás, s a fáradékonyság sok esetben megszűnt. Az éve­ken át végzett kísérletek azt bizonyították, hogy nem vita­minhiányon alapuló betegség- féléről, hanem az évszakokkal szükségképpen együtt járó. úgynevezett mélysége, bélmozgásunk üte­me, stb. De szervezetünk élettani rit­musa nemcsak napszakonként változik, hanem évszakonként is, hiszen a mi éghajlati viszo­nyaink között a világosság és a sötétség aránya nyáron, a té­lihez viszonyítva, igen nagy el­térést mutat. Nyáron a nap már négy órakor kelhet, és húsz óra után nyugszik. Télen viszont a reggeli öltözködéshez lámpát kell gyújtanunk és este utcai lámpavilágítás mellett té­rünk haza a munkából. Álmosság vaqy betegság biológiai ritmusról van szó. Érdekes újdonság a négy keréken gördülő svéd tv-készü- lék. Főként a kis méretű modern lakásokban előnyös, ahol nincs hely az állandó tv-sarok kialakítására, de előnyös a nagyobb családok számára is, mert könnyűszerrel oda gör­díthető, ahol nem zavarja a pihenni kívánó családtagokat. Magassága 81 centiméter, háza felfelé keskenyedik, a kezelő nyomó- és forgatógombokat a tetején helyezték el. Találmányok, újdonságok TÉRHATÁSÜ FILM ÜJ MÓDSZEREKKEL A szovjet Kinematográfiái és Kutató Intézetben Sz. Ivanon- nak, a sztereomozl ismert fel­találójának vezetésével új módszert dolgoztak ki térhatá­sú mozgóképek előállítására. A képeket közönséges felvevővel készítik, s a sztereohatást az­zal étik el, hogy a felvétel köz­ben a kamerát a felvett tárgy körül ívben elmozdítják. A felvett filmet különleges, erre a célra szerkesztett, többlencsés géppel vetítik le. Ezzel a mód­szerrel sikerült minden eddigi két- és háromdimenziós film­nél jobb minőségű, a valóságot A rákkutatás úi módszere A Szovjet Tudományos Aka­démia Sugárbiológiai és Fizika- Kémiai Biológiai Intézetében nemrég Anna Tyihonyenko tudományos munkatársnak egy baktériumölő vírusról egyedül­álló felvételt sikerült készíte­nie. Etet a bakién umfaió vírust elektronikus mikroszkóppal 750 ezres nagyítás mellett fény­képezték. Ha a baktériumra vagy x. sejt­re látható és ibolyántúli suga­rakkal gyakorolnak hatást, ak­kor a sejt egyes elemei az op­tikai színkép másik részének kisugárzásait kezdik kibocsá­tani, emellett minden sejtnél különleges kontúr látszik. Ha ez a „visszaverődés” eltorzul, akkor a sejt nem normális, például rákos állapotban van. A kutatás e módszere, amelyet M ejszel akadémikus, az inté­zet munkatársa vezetésével dogoztak ki, az egész világon mindenütt elterjedt Etet a sejt lumineszcens mikroszkopikus tanulmányozási módszerének nevezik. A genetikai kutatás számá­ra a vírusok rendkívül fontos tényezők. A tudósoknak sok esetben nyújtottak segítséget hogy megtegyék az első lépé­seket az élet titokzatos rejtje­leinek megfejtése útján. — Munkánk— mondja Vla­gyimir Tovarnyickij profesz- szor, a vírus-biokémiai labora­tórium vezetője — gyakorlat számára is fontos. A vírusok szaporodási mechanizmusának tanulmányozása tanít meg ben­nünket arra, hogyan védekez­zünk ellenük, lehetővé teszi, hogy megtaláljuk a vírus elle­ni fertőzéseket, megtaláljuk a még ismeretlen vírusformákat Mindez az új vakcinák mie­lőbbi és tökéletes előkészítésé­hez szükséges. — A molekuláris biológia eredményei segítik elő azt is, hogy a rák titkaiba behatol­junk. Igen sok tudósnak az a véleménye, hogy a rákot a fe­hérjeszintézis mechanizmusá­nak és szabályozásának meg­bomlása idézi elő. Ha megtudjuk, hogy a ter­mészet miként hozza létre az élő organizmusokat, kívánsá­gunknak megfelelően változ­tathatjuk meg e szervezetek hivebben visszaadó térhatású filmet készíteni. Az új módsze­reknek az is előnye, hogy a né­zőtér bármely pontjáról az ed­dig elkerülhetetlen korlátozá­sok nélkül lehet nézni a filmet. HAB NÉLKÜLI MOSÓSZEREK Világszerte mind több gon­dot okoznak a csatornákba ke­rült szintetikus mosószerek, mert biológiai derítéssel nem távolíthatók ei a vízből, s így szennyezik az ivóvizet, veszé­lyez te ük az élővilágot, habjuk pedig akadályozza a hajózást Az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Angliában már évek óta kísérleteznek ún. lágy I mosószerek létrehozásával. A Shell-társaiság amszterdami la­boratóriumában hosszas kuta­tómunka eredményeként sike­rült előállítani a Dobane elne- | vezésű, csaknem teljesen lágy anyagot, s a belőle készült mo­sószereket több hónapon át használta egy erre kijelölt te­rület lakossága. A víz szennye­zettsége és a hab mennyisége a körzet szennyvizében rohamo­san csökkent, ezért elhatároz­ták, hogy a jövőben lehetőleg mindén tisztítószer alapjául Dobanet használnak. 1964-ben a hollandiai Shell-üzemekben megkezdik egy olyan, még tö­kéletesebb, teljesen lágy szer gyártását, amely maradéktala­nul elbontható. Ezzel a szerrel a szakértők szerint véglegesen megeüőtthetők a detergensek okozta károk. ELEKTRONIKUS SZEM A Cambridges egyetemen, majd az amerikai Westingho­use kutatólaboratóriumban elő­állították az elektronmikrosz­kóp legújabb változatát, amely- lyel szubmikroszkópikus mére­tű tárgyakat éppúgy vizuálisan lehet vizsgálni, mint az optikai mikroszkóppal. Az újfajta ké­szülék is elektronsugárral dol­gozik, mint a többi elektron­mikroszkóp. de nem egyszerű pillanatfelvételt készít a tárgy­ról. hanem gyorsan végigpész- tázza annak felületét, s úgy építi fel az egész képet, mint a tv-készülék. Egy második elektronsugár együtt mozogva az előbbivel, tv-képcsőre to­vábbítja a képet. Ilyen módon tisztább, részletdúsabb képeket lehet előállítani, mint a leg­jobb optikai mikroszkóppal. A készüléket parányi elektroni­kus berendezések vizsgálatára használják, s különös előnye hogy nemcsak ezek felületéről, szerkezetéről ad kiváló képet, Iranern a felület villamos teré­nek alakulásáról is. AjÍ EMLÉK EZOT EH ETSÉG MEGJAVÍTÁSA RIBONUKLEINSAVVAL Mentális betegségeknél, ame­lyek az emlékezet teljes vagy részleges elvesztésével járnak, jó eredménnyel alkalmazták az RNA, vagyis ribonukleinsav injekciókat. A sikeres kezelés igazolja a feltevést, hogy az ember emlé­kezőképessége közvetlen össze­függ azzal, milyen mennyisé­gű ribonukleinsav (fehérje­alapanyag) halmozódott fel az agysejtekben. A világosság mozgási impul­zusokkal, ébrenléttel, a sötét­ség fáradságérzéssél és alvás­sal ' társul, érthető tehát, hogy a fényszegény téli hónapok­ban miért alszik többet az ál­lat és miért hajlik inkább fá­radtságra, aluszékonyságra az ember. Nyilvánvalóan a fény­mennyiség által irányított ideg- rendszertől függ, hogy télen in_ kább hajlamosak vagyunk az álmosságra, vagy az ahhoz igen hasonló fáradtságra, mint napfényes nyáron. Ez azon­ban nem betegség, hanem az élettel természetszerűleg együtt járó ritmusváltozás. Az ember — az állattal el­lentétben — biológiai ritmusát teljesen függetleníteni tudja a napórától és karórája szerint rendezni. Az éjszakai műszakban dolgozó ember este ugyanolyan pihenten ébred, — miután a nappalt végigaludta —, mint társa, aki nappal dol­gozott és éjjel aludt Csak a ritmusok gyakori és rendetlen váltogatása okozhat zavart. Ahogy karóránk szervezni tudja — a Naptól többé-kevés- bé függetlenül — életünket, ugyanúgy, helyes világítással, sokat tehetünk a téli fényte­lenség okozta korai álmosság, ’•'■rndtság kiküszöbölésére. Vitamin és világosság A jól megvilágított munka­hely, a fényes utcák, a világos lakás többet használnák, mint az okkal-oktialanul nyelt C vi­tamin-tabletta. A téli-tavaszi fáradtságot te­hát nem a, vitaminhiány okoz­za, de a vitaminszegény étrend elősegítheti. Éppen ezért, egyál. talán nem mellékes, hogy a té­li hónapokban elég gyümölcsöt, zöldségfélét, tejet és tejtermé­ket togyasztunk-e. A gyümölcsök mellett főkép­pen a burgonya-, a főzelék- és savanyúság-fogyasztással fe­dezhetjük téli vitaminszükség­letünket. S ha ezután is fára­dékonyak maradunk — írjuk az időjárás rovására. Ezt vi­szont ügy orvosolhatjuk, hogy valamivel többet alszunk. Dr. Szénái Árpád Ez a ritmus, amelyet a fény és sötétség váltakozása irányit, az élő természetben mindenütt fellelhető. Tudjuk, hogy egyes virágok napkeltekor kinyitják kelyhüket, és a nap felé for­dulnak. napnyugtakor viszont összezárulnak, mintegy „nyu­govóra térnek.” Az állatok és emberek nagy általánosságban nappal ébren vannak, éjjel al­szanak (vannak állatok, ame­lyeknek fordított a ritmusuk). A nap különböző szakaitól függően változik az ember test- hőmérséklete. légzésszáma, pul­zusa és még mintegy negyven más élettani jelensége. A ritmus szervezője az agy vegetatív központja, végrehaj­tója pedig az akaratunktól tel­jesen függetlenül működő ve­getatív idegrendszer. Ennek hatására változik szív­verésünk száma, légvételeink tulajdonságait. Ez pedig nagj eredményekre vezet az orvos­----— Eg y amerikai pszichológus professzor, aki annak idején a; elmúlt tizenkét hónap egyii legfeltűnőbb tudományos szen­zációját egyetlen kézlegyintés­sel intézte eä, most saját ta­pasztalatai nyomán győzódöti meg róla, hogy a Kulesova- „ csoda”, amelyet a Szovjet Tu- dományos Akadémia is meg­erősített — igaz. Voltaképpen természetesen nem „csodáról” hanem egy eddig még teljeses: fel nem derített, különös adott­ságról van szó, amelynek se­gítségével egyes — nem világ­talan — személyek tapintás útján is képesek „látni”: ol­vasni és színeket megkülönböz. tetnd. Ezt a megfigyelésit az el­ső kísérleti alanyról, egy 22 éves szovjet lányról nevezték el Kulesova-„csodának”. Elein, te azt gondolták, hogy az „uj­jal látó lány” valóban csodá­latos képessége onnan szárma­zik, hogy családjában világta­lanok is vannak, s így szinte egyszerre tanulta meg az ábé­cét és a vakok tapintására épü­lő írásjelrendszerét. Később azonban a szovjet kutatók ki­mutatták, hogy Kulesova nepn egyedi eset: hat ember közül általában egy ugyancsak képes pusztán tapintás útján, leg­alábbis a színek megkülönböz­tetésére. Az amerikai professzor ép­A Kulesova*,,csoda* uromán s Amerikai kísérlet a „látó új jakkal" pen egy társaságban vitatko­zott, amikor egy közgazdász kollégája megemlítette, hogy ő is találkozott hasonló „csodá­val”, még a harmincas évek­ben. A pszichológus, dr. Ri­chard Youtz kinyomozta Kule­sova amerikai „megfelelőjét”, a Michigan államban élő Mrs. Ferrel Stanäey-t, s tavaly ápri­lis óta 60 rendkívül alapos kí­sérletet végzett vele és más személye]ekei is, amiből ugyan­csak kitűnt, hogy — a szovjet adatokat megközelítően — minden hót ember közül egy, rendelkezik hasonló képessé­gekkel. Az amerikai professzor egye lőre nem tud magyarázatot adni a különös jelenségre, ame­lyet a legkülönbözőbb kísérle­tekkel ellenőrzött. Még arra is volt gondja, hogy még véletle­nül se hipnotizálhassa médiu­mát, ezért egy alkalommal két-két vörös, sárga, zöld, kék, bíbor, fekete és fehér színmin­tát helyezett a kísérleti sörtét- kamra-dobozba, majd az egé­szet összerázta. Mrs. Stanley csali ezután „húzott” a doboz­ból, s a professzor csupán a kí- sérietsorozat végén ismertette az eredményt, hogy ne adhas­son támpontot az asszonynak. Az első kísérletnél 14 textil­minta közül 11, a harmadiknál 14 textilminta közül 12 színéi helyesen határozta meg a kí­sérleti alany: tévedni csak a sárga és a fehér esetében té­vedett. Az eredmény nem le­het véletlen műve: ennek va­lószínűsége — akár csak a lot­tónál — egy a millióhoz. Hány fokos legyen a nrnta Az amerikai asszonynak fél­két percnyi időre van szüksé­ge egy-egy színminta felisme­réséhez. Nemcsak a textilmin­tákat „látja” ujjaival — ami­nél könnyebbséget jelenthet esetleg a szövés más-más mi­nőségének érzékelése — ha­nem az üveglappal letakart színes papírokat is meg tudja különböztetni. Ha azonban az üveg túl vastag, képessége fo­kozottan csökken, bizonyos hő­foknál hidegebb, vagy mele­gebb mintákat pedig nem tud felismerni. Youtz professzor ebből bizonyos hőmérsékleti tényezők hatására következtet. Azt sem tartja lehetetlennek, hogy fényelektromos jelensé­gek játszanak közre az asz- szony „szín-tapintásában”, ezért új kisérletsorozatot ter­vez: egy hónapon át vaksötét­ben tartott színmintákat kell majd Mrs. Stanleynak ujjaival felismerni. Az amerikai pszichológus kí­sérletsorozatában nemcsak az az érdekes, hogy éppen olyan professzor erősíti meg a szov­jet kutatási eredmények hite­lességét, aki eredetileg azt két­ségbe vonta. Érdekes az is, hogy maga a kísérleti alany szinte szóról szóra úgy nyilat­kozik a saját benyomásáról, mint annak idején Kulesova lette. Mrs. Ferrel Stanley azt mondja: „A világos színek ta­pintása valahogyan simább, mintha könnyebbek, légieseb­bek lennének. A sötét színek vi­szont vastagabbak, durvábbak, nehezebbek. A vörös, a kék és a zöld tapintásakor viszont olyan érzés lesz úrrá rajtam, mint amikor a valóságban eze­ket a színeket látom ...” (sp>

Next

/
Thumbnails
Contents