Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

WW. február 18., vasárnap

NfiPD JS AQ

s

*

Uj exporfmérce

hal én zöldbab — Vaeuumteehnikát „japán módra** Elmaradt indiai export

Miért nőm hasnak be több neylon árut, angol szövetet és Olasz cipót? Külföldi szerszámgépeket sürgetnek a gyárak vezetői, Opel és Fiat gépkocsit keresnek a tehetősebb vevők. De az igények benyújtói megkérdezik-e, hogy miből fizetjük mindezt?

Az ország importjának tartói fedezete csak az export- tervek pontos és maradéktalan teljesítése lehet. Különösen fontos ez Magyarország számára. hiszen köztudomású, hogy nyersanyagban szegény ország Vagyunk, kőolaj, vasérc, koksz, gyapot, fa, és színesfém-szükségletünk jelentékeny résiét külföldről szerezzük be. A behozatal lébonyóUtás&hOz szükséges fizetési eszközöket magunknak kell előteremteni. Bővülnek-e külkereskedelmi kapcsolataink, növelhető, javítható-e exporttevékenységünk?

Milliárdos ráláss

Ag 1930-as évek átlagában 522, az 1940-es években 940 millió pengő, az ötvenes években 5,1 milliárd volt, 1962-ben pedig a 12,9 milliárd deviza- forintot is meghaladta a külföldön értékesített magyar tér. rnékek értéke. A szocialista országok között hazánk Csehszlovákia és az NDK után a harmadik helyen áll az egy főre eső külkereskedelmi forgalom tökin tértében. Mindnyájunk igénye és az ország érdeke diktálja, hogy exportunkat növeljük. Az 1964. évi külkereskedelmi tervek a kivitel 0,8 százalékos, a behozatal 7,4 százalékos növelését írják elő.

önként adódik a kérdés, hogy Heves megye milyen termékekkel, hogyan vesz részt az exportban és milyen feladatokat kell megoldanunk, hogy az igényeknek az eddiginél Jobban megfeMjünk él á le hé tőségeket jobban kihasználjuk. Ezt vizsgálták a népi ellenőrök megyénk 15 vállalatánál és ktsz-énéL A vizsgált termelési egységek 1963. évi exporttermelési értéké 502 millió forint, ebből 258 millió forintot a tőkésonszágokban értékesítettünk. Megyénk exportja az előző évihez képest lényegesen emelkedett, különösen figyelemre méltó a két cukorgyár, a hatvani konzervgyár, az egri és gyöngyösi cipész ktsz és • a parádí üveggyár exportjának növelése. Bor és nyersgyü- mölcs nélkül i* az élelmiszeripar exportja a legnagyobb.

Űjfajta rokoni szálak fűződnek közölt- tünk, amelyek szilárdak és eltéphetetlenek. Alapjuk nem a hagyományos vérségi kapocs, nem Ádámról és Éváról vagyunk rokonok. Sokkal erősebb és sziv- bemarkolóbb ez a viszony árunál, mint ami egy fiú és egy anya között fennáll.

Közös szüUMk, az OTP. amelynek mindnyájan a kezében vagyunk, amely apánk helyett anyánk, amely gondoskodik rólunk és beosztja a fizetésünket és kezesként egymáshoz kőt minket.

Régebben ilyen rokonságok voltak: Piri, az édesanyám unoka- húgának. a fiának a feleségének a fogadott lányának a nagynénié. Egy kicsit komplikált az ügy. de mi ez a mi OTP családunkhoz képest. amelyet az alábbiakban megkísértek ismertetni.

A dolog úgy kezdődött. hogy Géza személyi hitelt vett fel. Én voltam az emuik kezese. Mivel a. feleségemnek bútorrészlete volt, én pedig, mint kezes, nem vehettem, részt az OTP hitelakcióiéban, mi Géza felesénének a nevére vásároltunk te- leytziöt,

Később Géza is

é$ fi. -tol fi* finn érts,

letart ok az én feleségem névéne vették tévéjüket. Neki Zoli lett a kezese, akinek hálából elvállaltam, hogy szerzek egy kezest az autóvásárlásához. A kezes Béla lett, ez az aranyos fiú, aki azt is megtette, hogy a felesége nevére felvett néhány ezer forintot Zoli kocsijához. Neki a sógornőm vállalt kezességet, aki ezáltal az ötvenedik helyen lett kezes és ez alkalommal a családon belül, bensőséges háziünnepséget rendeztünk.

A mi kis OTP családunk így élt a legnagyobb békében, boldogságban és anyagi jólétben. Szerettük egymást, izgultunk a másikért, nehogy beteg legyen. vagy pláne meghalion és ne tudja az esedékes részleteket fizetni.

Aztán megtörtént a baj. Géza — világéletében könnyelmű alak volt — nem fizette be az esedékes törlesztő részletet. Az OTP pedig jó, de szigorú és igazságos atya. Azonnal hozzám fordult, mint Géza első kezeséhez. Mit tehettem? Fizettem és szidtam Géza apját. Persze, közben félelmetes bosszút esküdtem. Én sem flordítozótt, mert ha

még tetszenek emlékezni, bátorkodtam volt mondani, hogy 6

a feleségem kezese a Gizáék által vett televíziónál.

zettem be annak a televíziónak a részletét, amit az 6 feleségének nevére vettünk. Géza és neje fenyegetőzött és 6k sem fizetnék be annak a tv-nek részleteit, amit a feleségem nevére vásároltak. Hamarosan már Zoli is

Már mindenki ordított, de én hajlíthatat- lan voltam. Nem fizettem. aminek következtében Zolitól is vontak, aki így a saját részleteit nem tudta befizetni. Ezt azon nyomban Bélától és feleségétől vonták, akiezért ebből a szempontból is különös gondot kell fordítani ennek a területnek kézben tartására és ellenőrzésére.

Örömre üröm

Az 1963. évi kedvező zöldség- és gyümölcstermelésből jobban elláthattuk volna az országot, sokkal több devizaforintot hozhatott volna az export, ha például a zöldbabot Idejében és veszteség nélkül fal tudta volna dolgozni a konzervgyár. Nyilvánvalóan sokat kell még tennünk a tervszerűbb termelés, az öntözéses gazdálkodás és a szakaszos termelés megvalósítására, valamint a mezőgazdasági termelés éfi a feldolgozó ipar érdekeinek és kapacitásának jobb összehangolására.*

Évek óta szállítunk paradicsompürét Ausztriába, Belgiumba, Luxemburgba, Angliába, Hollandiába, mindkét Németországba és a Szovjetunióba. A hatvani konzervgyárban az elmúlt évben komoly termelési és raktározási gondokat okozott a zöldborsó körüli árvita, az „uborka- szezonban” késedelmesen intézkedett a külkereskedelmi szerv. Mindezek a hiányosságok rontották az áru minőségét, tehát a magyar export hírnevét, többletköltségeiket és jelentékeny devlzakieséseket okoztak, tehát saját kárunkon feltétlenül okulnunk kell.

A két cukorgyár ég a hatvani konzervgyár éves exportja (főleg tőkés országokba irányuló exportról van mió) a 380 millió Ft-t la meghaladja. Az elmúlt időszakban szükségszerű, de tovább nem tartható az az állapot, hogy a Hatvani Cukorgyár az exportcukor elszállításához napi 27 vagont igényeit, de a MÁV csak napi 4—

B vagont tudott adni. Ennek az lett a következménye, hogy szín ültig teltek a raktárak és az a veszély fenyegetett, hogy vagy lassítják a termelést, vagy a szabad ég alatt tárolják a cukrot A lakosság ellátása és exportérdekek egyaránt 1 sürgetik a szállítóeszközök növelését és ésszerűbb kihasználását.

Cipészek —

gépgyáriók

Hogyan kerül a csizma az asztalra? Kérdéséé! válaszolunk. Hogyan lehetséges az, ; hogy az Egri Cipész Ktsz az elmúlt évben 7,9 millió forint értékű lábbelit exportált —

méghozzá a tőkés országokba az Agromechánikai Ktsz viszont a kilátásba helyezett nagyobb mennyiségű indiai exportra nem kapott megrendelést és nagyobb gépipari gyáraink sem tudnak kellő eredményt elérni a tőkés piacokon. Ennek oka a gyártmányok minőségi, korszerűségi hiányosságaiban és a kedvezőtlen árajánlatokban keresendők. Például az Egyesült- Izzó félvezetőit és vacuumtechnikai berendezéseit eddig csak a szocíaiesta országokban tudták értékesíteni, de a tőkés piac igényesebb oda nem tudnak betörni, minőségben és árban a japán és nyugatnémet termékekkel eddig nem tudtak versenyezni. .Ml a lemaradás oka? Részben tapasztalati hiányosság, másrészt nem elég korszerűek a termelőeszközök, kicsit lemaradtunk a gyártmány- és a gyárfejlesztésben. Nagyjából ez a helyzet a Ber- váhan és Silókban is.

A világpiaci verseny egyre magasabbra állítja a mércét, nekünk ehhez kell igazodni. A magunk Importigénye és a külföldi megrendelők kívánsága diktálja a korszerűség a minőség és a termelékenység növelését, s többé nem használhatjuk a megszokott hazai mércét, csakis a nemzetközit.

Az export fejlődése útiéból hárítsunk el minden akadályt, a párt-, tömegazervézeti és gazdasági vezetők együttes érővel segítsék a tartalékok feltárásét. Adjanáto lehetőséget és kellő biztatást, hogy a munkások kezdeményezései teljes mértékbén kibontakozzanak. Minden üzemben vizsgálják meg, hogy egy dollár deviza megtermelése mennyibe került tavaly, anyag-, munkaidő- megtakarítással, vagy jobb szervezéssel mennyivel lehet azt csökkenteni az idén. Ismertessék a munkásokkal, hogy milyen minőségi kifogások merültek fel ée mennyi kár keletkezett a késedelmes szállításból, Az exportgyártásnál különös gondossággal és részletezéssel állapítsák meg a célkitűzéseiket. Ne általánosságban, hanem a konkrét feladatok megoldásához kérjék a munkások, az újítók, a szocialista brigádok, a bizalmiak és a legjobb műszakiak Segítségét, akkor külföldön újabb megbecsülést Szerzünk a magyar termékeknek.

Dr. Fazekas László

^ a .a • .A m . —^ m I a ala ■ - — ■ ..

BOCONÁDI

békétlenkedők

Egy tsz, ahol mindenki elnök akart lenni

egy tagra jutó évi átlag jövedelem — előző évben 13 085 forint volt — ebben a szövetkezetben, amikor minden lehetőségük adva volt ahhoz, hogy a környező termelőszövetkezetekhez hasonlóan — Tamttbod, Tamazsadány, hevesi Kossuth — kimagasló eredményeket érjenek m?

Mit mond az elnök?

— Egy évvel ezelőtt választottak meg elnöknek, négy év alatt én voltam a harmadik, s most adom ét helyem a negyediknek — itt, ahol senki nem értette meg a másikat. S ez a meg nem értés rányomta a bélyegét egész évi munkánkra. Harag volt az elnök és a főkönyvelő, agronómus és bri- gádvezetők, brigádvezetők és tagok között. Ráadásul vetésünk is kífagyött, s a hangulatkeltők már a tavasszal azt terjesztették, hogy 10 forintnál nem lesz több a munkaegység értéke. Rossz volt á premizálási rendszerünk, döntött a só- gorség, komaség, ellentéte* táborokra szakadt a tagság. Év végére mirldenki elnök akart lenni: Kasuk Árpád, Címre József. Kozma István nyíltan hirdették is. Év végére magamra maradtam,

Mit mondanak a tagok?

Burányi István: A tagságban és a vezetőségben kell keresni a sikertelenség okát. Az elnök könnyen ígérgetett, vajszívű volt.

Címre József: Nem értem, miért kap annyi fizetést az elnök, amikor ml dolgozunk és négy hónapja nem kaptunk még munkaegység-előleget sem? Le kell váltani a veze- tőséget!

Molnár József; A fejősöknek két hónapon át ígérgették a jobb bérezést, de az ígérgetés nem valósult meg. Határozatlanság van itt.

ÉS AKIKNEK nevét nem tudtam feljegyezni: Adják visz- aza a földem, nem akarok tovább Ilyen termelőszövetkezetben dolgozni... Karácsonykor nem volt, aki megetesse a teheneket ... Mindenki csak a saját érdekét nézte, a közösségre nem ügyelt senki,.. Volt, aki izzadva kereste munkaegységeit. de voltak olyanok is, akik fütyülve, zsebre dugott kézzel... A kukoricát is alig tudtuk letörni, nem volt, aki csinálja...

És lelhetne még tovább 90- roflnl az indulatos, rendszertelenül megfogalmazott mondatokat, amelyek a zárszámadási beszámoló utáni vitában, hozzászólásban elhangzott. Izzott a légkör, feszültig pattantak az idegek, az irigység, a kedv- teleriség, a meg nem értés) vezetett odáig, hogy végül is leváltották az elnököt. Mert megszokták már, hogy minden év végén le kell váltani az elnököt ebben a gazdaságban.

pedig a szemléletet kellett volna leváltanlok, újjal, jobbal felcserélniük. Ha tavaly az el. nőkkel együtt új szemléletet) lelkesedést is öltöttek volna magokra, ma elégedetten, di- csérőleg beszélhetnének saját munkájukról, eredményeikről. Azért fizettek 24 forintot egy munkaegységre, s azért lettek a hevesi járás leggyengébb szövetkezete, mert sem a tagság, gem a vezetőség nem törődött megfelelően a közös munkával.

Békét! enkedtek egymással, azt nézték, art irigyelték, azt csúfolták, aki dolgozni alkart. Azon törték a fejüket sokan, hogyan tudnák lejáratni a vezetőséget, az elnököt, a hogyan tudnának a helyükbe lépni. Az egykori nagygazda rafináltsá- gával gondolkodtak többen: ha megszerzőm a „hatalmat", csak parancsolgatnom kell, dolgozni nem. A helybeli Petőfi „szegény” tsz bizonyította be a* idén i*. hogy kitartó, szorgalmas munkával lehet csak ered. ményt elérni, ebből lehet csak megélni, nem a zavarkeltéaből, nem a zsebre dugott kézből. Ha Fodor Járnos is — sajnos, még sokan mások is —, n*n lopnak ©1 360 kUó kukoricát a közösből, ha nem hordják haza vedrével szüretkor a szőlőt. hanem tisztességesem dolgoznak, nem lett volna 10 formt kiesés a tervezett munkaegységből.

AKIK KZKKET látták é*

mondták el a közgyűléseken, az eleven valóságra tapintottak ebben a gazdaságban. Természetesen igazuk volt azoknak i*. akik a vezetőséget ostorozták, hiszen a jó vezetés mindezt nem engedte volna meg. Ezért döntött jól egyéként a közgyűlés, amikor leváltotta az elnököt, a helyébe választotta Oláh Mihályt, aki kiskörei, e bebizonyította már: ért a gazdálkodáshoz. De ezzel még nem oldódott meg a probléma. Ahhoz az kell. amint «st az egyik idős tag is hangoztatta:

— Leszámolni a békétlenséggel, azzal a gondolfttte). hogy mindenki elnök legyen, s az idén végre mindenki e*y emberként, odafidóan, fáradaé- got nem ismerve végezze a reá szabott munkát.

Ha ezt a gondolatot, elhatározást magukkal vitték a bo- conádi Búzakaláaz Termelő- szövetkezet tagjai a mozihe. lyiségibői és nem is felejtik el, akkor nem volt eredménytelen az idei zárszámadásuk. S ahogy elnéztem a lehajtott fejű embereket, akik kiléptek a hideg, havas esővel borított utcára, úgy éreztem, megértették, mit kell tenniük, s hogy ezt nem hamarább cselekedtek, azért valamennyien bűnösnek érzik is magukat.

Fazekas István

Híradás Sarudról

ben. A tsz KlSZ-munkn csapatta erről tárgyalt a napokban. Megvitatták, mi volt Jó az 1963-as évben, s mit kell tenni most az 1904-es gazdasági évben. Ezen a gyűlésen meg is jutalmazták a legjobbakat.

Szorgos munka után joga van mindenkinek a szórakozásra. A farsang ideje alatt igyekeztek is ki szórakozni Ragukat a fiatalok, mert lassen Itt a tavaszi munka, s akkor mér minden dolgos kézre szükség van. Legutóbb az Asztalos János KISZ-szervezftt kultúrcso- portja tártott műsoros estet. Az idei télen ez volt az ötödik fellépésük.

★

Az úttörők Móricz Zsigmofld örökszép — Légy jó mind halálig című színművét tanulják. Ezzel vesznek majd részt a tavaszi kulturális seregszemlén, s utána ellátogatnak más községbe is. Ügy tervezik, négy községben tartanak bemutatót.

S Csöndesen telnek a tél végi § napok Sarudon. De azért

(; mindegyik hoz valamit —

^ ha nem is országos jelentősé?

ű ■— eseményt a faluban, me néhány:

? Megtartotta zárszámadási j? gyűlését a sarudi Tlszameniti sTsz is. A szövetkezőt elnöke, ÍNagy Géza ismertette a 10 ezer j holdas gazdaság eredményeit SNoha a szövetkezetek egyesüléssé az első időkben sok gondot "is hozott, az eredmény miatt 'nem kell szégyenkezniük. Az Jegy tagra eső átlagos Jövedelem ^meghaladta a 15 ezer forintot.

| ★

j A Jó munka után jobbra tö! rekszanek, s erre biztosíték, (hogy/tanulnak, — öregek és r flatqflok egyaránt. A napokban -került sor a szakmunkásképző í tanfolyam második éves „diákijainak” vizsgájára. Mind a í huszonnyolcán sikeresen vizs- ) gáztak, s ez a tanulók szorS

'galma mellett dicséri az előadókat és a tanfolyam vezetődét is.

^ A fiatalok eddig is szorgalj másán dolgoztak a szöv etkezet- ;

nek a sógornőm a fee-S sese. k

Sógornőm rettenetes ■> haragra gerjedt ésj!

kényszeritette a felesé-S gémét, hogy vegyen ki) a KST-ből annyi pénzt,j hogy a Gáza felesége nevére vett tv részle-s teit kifizethessük.s Ilyen módon Géza be-3 fizette az én feleségemé adósságát, valamint azt« az összeget, amit tő-4 lem, mint kezesétől le-j tiltottak. Ebből a pénz-*), bői kártalanítottuk c Zolit, aki kifizette aS feleségem adósságát,§ amivel Gézáék tartóz- K tak. tgy Zoli is fizető-í képessé vált és megs tudta adni Béla félésé-§ gének a pénzét, amit c így a sógornőm is visz--! szakapott. x

A dolog lassanként§ kitisztul, most már:: csak a késedelmi ka-í inatok és a büntetés- S pénzek illetékességéit kell eldönteni. E fél-e adat megoldására fel-4 kértünk egy kis bíZott-5 Ságot, amelynek tagjait Gauss. PÜthaggrasz.c Einstein és Pataki Fe-S rene. §

Sajnos, a bizottság^, csak azt tudta megál-% lauf feni, hogy a mate-3 metikai tudományok^ jelenlegi fejlettségeit m»Tte.tt e kérdés meg-r oldhatatlan. i

Jgy inutártakor. a rrti J kis OTP es'Prtrtvnkt’onS a viharos családi élete teljes erővel fnbrik... 5 ősz Ferenc §

VAKMERŐ igyekezettel csapkodta a szél a gyorsan lépkedő boconádiak szemébe a havas esőt, akik a mozihelyiség meleget ontó és nagy eseményt ígérő falai közé. a Búzakatász Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére igyekeztek. A termet jóval a közgyűlés megkezdése előtt megtöltötte már a tagság - egy tűt nem lehetett volna leejteni közöttük — és zajosan várták az elnökséget, hogy elfoglalja helyét a színpadon.

— Már megszöktek ... — szel- lemeskedett valaki —, elvitték azt a kis pénzt is.

— Nem sokra mennek vele

— jött rá a másik oldalról „nyugtatóan” a válasz, de nem tudta már befejezni mondanivalóját, mert „nem szökött meg” az elnökség, s megkez- ; dődött a közgyűlés.

Mindenki a vezetőség beszámolójára volt kíváncsi, erre : vártak feszülten, izgatottan. < Amikor az elnök, Molnár Fe- : renc tóállt és olvasni kezdte, még a lélegzetüket is visszafojtották az emberek nagy kíváncsiságukban, hogy aztán l időnként egy emberként kia- : báljának közbe: i

— Le kell váltani az ilyen i vezetőséget! Vonják felelősségre a bűnösöket!

A tagok közé szorulva, fi- i gyeltem az embereket, figyel- i töm a beszámolót: 1

— Havonkénti köz- ét Mii- '

dött-közgyűléseket nem tartottuk meg a munkaterv szerint, i mert a tagok nem jelentek meg ! olyan számban, hogy az hatá- i rozatképes lett volna .,, ehhez i hozzájárult az a tényező is, i hogy a vezetőségben nézetelté* i rések voltak és vannak ma is... 1963-ban sem tudtuk 1

megszilárdítani szövetkezetüh- ; két, sőt, az egy tagra jutó jő- i Veaelemben és a munkaegység- J részesedésben az előző évhez képest jelentősen visszaes- t tünk... nines megfelelő szak- l mai vezetés... loptak, csaltak 1 éppen elegen... mindenki el- l nők akart lenni... nagyon irt- í gyek egymásra az emberek. I

EZEKET jegyzem meg ma- 5 gamnak az egész beszámolóból, f » ezekre próbálok a későbbiek folyamán a felszólalásokból, az 1 emberekkel való beszélgetés 1 után magyarázatot, feleletet ? kapni. Azt szeretném tudni, * miért csak 24 forint az egy 1 munkaegységre jutó részesedés

— tavaly 32 forint fölött volt 1 —, miért csak 9060 forint az 1