Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
4 NEPÜJSAG 1964. február 16., vasárra» Árok és úthenger a gyöngyösi utcákon Mikor fejeződik be az „ásatás"? - Miért ásnak? HATVAN-1964 Interjú Hatvani Györggyel, a Hatvani Városi Tanács vb-elnökével BOSSZANKODNAK a gyöngyösiek, mert most már hosz- szú hónapok óta egyre több utcában bontják fel az úttestet, ássák ki a mély árkokat. Csatornáznak. De csupán az árkok hossza nő egyre, s alig néhány méteres szakaszon temetik be azokat újból. Meddig tart még ez az ásatás? Erre nem találnak feleletet. , Raft Miklóst, a városi tanács vb-elnökét kértük meg, hogy tájékoztassa a lakosságot a város föld alatti fejlesztéséről, a munkák állásáról és jövőjéről. Elöljáróban jegyezzük meg, hogy a csatornázás a várossá fejlődés legalapvetőbb követelménye. Igaz, ez sok bosz- szúsággal jár, sok kényelmetlenséggel, de amíg el nem készül, addig nem beszélhetünk Gyöngyösről úgy, mint városról. Most a fő gyűjtőcsatorna építése folyik. Ebbe kapcsolják majd be a mellékcsator- nákat. Hogy mikorra lesz kész? Tíz évet nyugodtan számíthatunk a csatornázási munkák — És a köztisztaság ? kell. Végeredményben a lakosság érdekéről van szó. Az úgynevezett „kivitelező” vállalat, a CSÉV, munkaerő- hiánnyal küzd, ezért nem tudja az építést meggyorsítani. Bár a termelőszövetkezetekben erre a munkára megindult annak idején a munkaerő-toborzás, kisebb eredményt hozott, mint amire számítani lehetett. És most már tíz évig kell a sarat taposni a járdákon, amíg a csatornázás folyik? Ntem. A tanácsi rendelet szerint a ház- tulajdonosoknak a járdát tisztán kell tartaniok. Ennek ellenőrzését a rendőrség is erélyesebben végzi a jövőben és helyszíni bírságolással sújtja a hanyag háztulajdonosokat. A büntetés akár az ötszáz forintot is elérheti. Ha már az utakról esett szó, a régóta vajúdó kérdést is feltettük a városi tanács vb-elnö- kének, Raft Miklósnak: Mi lesz a Hatvani utca sorsa, mi lesz az itteni AKÖV teleppel? Megtudjuk, hogy a Hatvani utcát még ebben az évben burkolattal fedett be a városi tanács. Az AKÖV-telep egyelőre akadályozza az út teljes kiépítéséit, mivel ez pontosan az úttengelyen fekszik. Igaz, hogy az AKÖV ideiglenes területfelhasználási engedélye az elmúlt év végén lejárt, tehát ma már jogellenesen foglal le közterületet. Emellett a nehéz gépkocsik a környéken megépített utakat is tönkre teszik. Ezért a városi tanács arra van kényszerítve, hogy ennek a közterületnek az elhagyására és a jogellenes állapot megszüntetésére szorítsa rá az 'KÖV-öt. A városi tanács rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy a lakosság érdekében erélyesen eljárjon ebben az ügyben. MOST MÄR ESŐ UTÄN köpönyeg, de megállapíthatjuk, hogy nagy hiba volt az ideiglenes telepet itt, a Hatvani utca tengelyében megépíteni évekkel ezelőtt, hiszen a végleges telephely kijelölése már akkor megtörtént, a népgazdasági érdek is azt követelte volna meg, hogy a végleges telephelyen építsék ki fokozatosan mindazt, amit itt. Hiába: melléfogtunk, valljuk be most már őszintén. Sajnos, ez milliós károkat is magával vonz. Ez a legfőbb baj. Eddig tartott a néhány közérdekű kérdésre kapott válasz. (g. molnár) Knfe'ező a kalászos és kukorica vetésterületek gyomtalanítása 100 millió forint Építkezés világszínvonalon és európai színvonalon Járda — sóderalapozással, fele költséggel A város ..földalatti vasútja” 20S lakás A gyárnegyed Centralizálás — deeentralizálás elvégzésére. Külön épül majd meg a szennyvíz- és az esővízr levezető csatorna. Még egy számot! Csupán a gyűjtőcsatorna elkészítése összesen mintegy húszmillió forintot igényel. SOKAN VANNAK, akik aggályoskodva szemlélik a most lefektetésre kerülő betoncsövek átmérőjét. Ügy gondolják, nagyon szűk. Nem kell majd később nagyobbra kicserélni? Erre a kérdésre egyértelmű aem-mel válaszolhatunk. Hiszen, mint említettük, a szennyvíz és a csapadék levezetésére másik két, önálló csatornarendszer készül él. Mikorra fejezik be a már megkezdett csatornázási munkákat, mikor szabadítják fel a hónapok óta lezárt útszakaszokat? Ezt is találgatják a gyöngyösiek. A válasz: ha a fagyok csökkennek, egy hónap alatt. Az is igaz: a csatornázáshoz szükséges árokásást azonnal folytatják tovább — máshol. Szóval: tíz év! Ehhez pedig türelem és megértés A földművelésügyi miniszter rendeletével az őszi búza és az őszi árpa, valamint a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetés- területen kötelezővé tette a vegyszeres gyomirtást minden olyan esetben, amikor gyomo-' sodás tapasztalható. Ha gyomirtás más módon nem biztosítható, a rendelet értelmében a kukorica vetésterületén is kötelező a vegyszeres gyomirtás alkalmazása. A gyomirtás végrehajtásával és megszervezésével a rendelet a járási tanácsokat, illetve az állami gazdaságok termelési igazgatóságait bízza meg. Ugyanakkor a megyei növényvédő állomásoknak is kötelezővé teszi, hogy rendszeresen ellenőrizzék a gyomfertőzöttséget, s működjenek közre a gyomirtás megszervezésében. Kimondja a rendelet, hogy amennyiben a gyomirtás a termelő hibájából nem történt meg — s ameny- nyiben a növényállomány fejlettsége a szakszerű kezelést még lehetővé teszi —, a termelő terhére végrehajtandó közérdekű védekezést kell elrendelni. A rendelettel kapcsolatban az AGROTRÖSZT illetékes munkatársai közölték, hogy a gabonák gyomtalanításához használt Dikonirtból 1800 tonna, tehát 1,8 millió hold gyomtalanításához elegendő vegyszer áll rendelkezésre. A városban a télen sem szünetel az építkezés. Ágaskodik az új kórház udvarán a két Rapid toronydaru, a Mező Imre utcában a leghidegebb napokat leszámítva, állandóan dolgoztak az építők. Mi épül ebben az évben Hatvanban? Mennyit fordítanak különböző intézmények, hatóságok, szervek a város fejlesztésére? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Hatvani Györgyöt, a városi tanács vb-elnökét, — A városi tanács ez évi költségvetése négymillió forinttal magasabb, mint a tavalyi, eléri a harminckétmillió forintot. Igaz, hogy ennek az összegnek nagy része a város intézményeinek, hátóságainak úgynevezett. működési költségeit fedezi csupán, csak néhány százezer forintot fordíthatunk belőle régi, megrongálódott épületek felújítására, a város építésére, rendezésére. A harminckétmillió forintból tizenegymilliót egészségügyi és szociális, kilencmilliót kulturális célokra, három és fél milliót pedig városrendezésre akarunk felhasználni. — A városban minden építkezést a tanács költségvetéséből finanszíroznak? — Nem. A kórháznak az Egészségügyi Minisztérium és a megyei tanács vb a „megrendelője”, a villanyhálózatban érdekelt az ÉMÁSZ is, az útépítésben segít az autóközlekedési vállalat. Hatvan városban ebben az évben a különböző hatóságok és intézmények százmillió forintot „költenek el”. — Mikorra készül el az új kórház? — Az építőipari vállalat azt ígéri, hogy az idén tető alá kerülnek a kórház ki'enc-, nyolc- & ötemeletes részei. Az építkezés — mint mondják — világszínvonalon történik: s ez bizonyára jótékonyan befolyásolja a munka tempóját is. Ámbár a világszínvonalról nekünk nagyon rossz tapasztalataink vannak; amikor a város szennyvízderítőjét építették, akkor is színvonalról beszéltek, igaz. szerényen csak európairól. A hat—hétmillió forintos költséggel felépült üzem ennek ellenére a mai napig sem működik: két év óta állnak a ventillátorok, a szél nem a tisztításra, fertőtlenítésre „oda irányított” vizet borzol- gatja a medencékben. — csak azt. ami eső vagv hó alakiában belekerül. Másfél év óta mér a próbaüzemelést sem tudiák megtartani, mert ez alatt valami mindig hiánvzott. Pillanatnyilag az egyik villanymotor van „távol”, rájöttek, hoev nem oda szánták ... De remélem, az idén létra1 ábh a próba- üzemelés megtörténik. — A kórház mekkora költségvetéssel épül? — A tervek szerint 82 millióba kerül, s ebből az idén huszonötmilliót „építenek be”. — Mikorra fejeződik b« 8 városban a járdaépítés? — Ezerkilencszázhatvannégy- ben a város központi részein már mindkét oldalon megépít, jük a járdát, amiből terveink szerint az idén húszkilométernyi szakasz készül eL Maximálisan ki akarjuk használni a helyi lehetőségeket, speciális JllieliilatKfilö-nw Négyszáz esztendővel ezelőtt 1564. február 18-án hunyt el Buonarroti Michelangelo olasz szobrász, festő, építész és költő, a reneszánsz nagy alkotója, minden idők egyik legmonu- mentálisabb művésze. Életéről, alakjáról, műveiről vallanak történeteink. Még fiatalember volt, amikor kollégája, Pietro Torri- giano, egy heves művészeti vita folyamán alaposan összeverekedett vele és bezúzta orr- csontját. Talán arcának el- éktelenedése is hozzájárult ahhoz, hogy felfokozza művészi becsvágyát — megmutassa, hogy mégis benne testesült meg az igazi szépség. Sohasem szignálta műveit — illetőleg csak egyetlenegyszer, a Szent Péter templom „Pietá’-ján. a Madonna övén, de ótt is csak azért, mert egy- iszer éppen a közelben tartózkodott, amikor néhány lombardiai látogató kijelentette: — Ezt a remekművet nyilván a mi milánói Gobbo barátunk készítette! A feldühödött mester magához vette lámpását, vésőjét és kalapácsát, este bezáratta magát a templomba és reggelre jól olvasható betűkkel belevéste a márványba: MICHAEL ANGELOS BONAROTUS FLORENT FACIEBAT. A sixtusi kápolnában levő freskóját, az „Utolsó ítélet”-et Aretino költő erkölcstelennek tartotta és azonnali megsemmisítését kövéleite. Túlbuzgó «gyházi személvek hossz! memorandumokban udvari költők szatirikus szonettekben támadták a nagyszerű képet a sok meztelen alak miatt, s végül a tridenti zsinatkongregáció elrendelte, hogy a megütközést keltő meztelenséget fessék át. Amikor Michelangelo meghallotta, hogy maga IV. Pál pápa is retusálást kíván, megüzente: — Ennél mi sem könnyebb. Egy képet könnyű megváltoztatni. De bárcsak a pápa ilyen könnyen meg tudná változtatni a világot! A pápa eredetileg az egész freskót le akarta veretni a falról. A művészbarátok tanácsára azonban elállt ettől a tervtől és Daniele da Volterrának parancsot adott, takarja le az „Utolsó ítélet” alakjainak feltűnő pőreségeit. Volterre úgy tett eleget az utasításnak, hogy mindenféle kendőket, tunikákat és nadrágokat húzott rá a meztelen tagokra — az utókor ezért a „Brachettone” (Nadrágcsináló) művésznévvel ajándékozta meg. Michelangelo remekművét IV. Pius pápa alatt, 1590-ben és XIII. Gergely pápa alatt, 1760-ban, újra meg újra „felöltöztették” és „átfestették”, ma már az eredeti freskó helyett csupán egy tragikus torzó látható. Michelangelo „Meztelen Krisztus”-a a Santa Maria sopra Minerva templomban sem menekült meg attól, hogy egy bronz ágyékkötőt lógassanak rá. A szobor jobb lábára is bronzcipőt húztak — ezt azonban már nem Ulendőségi okokból, hanem hogy el ne kopjék a hívők csókjaitól. Á Szent Péter templom Pé- ter-szobrának lábujjait ugyanis az áhítatos ajkak már egészen lecsiszolták... A mester „Alvó Cupidó”-ját Milanese műkereskedő hosszú időre elásta szőlejében, majd mint antik művet adta el magas áron San Giorgio bíborosnak. Amikor ez tudomást szerzett a csalásról, egyszerűen visszaküldte a szobrot Milanesen ek. Michelangelo erre dühében egy Ceres-figurát ásott el a földben, majd „nyomra vezetett” néhány régész-kutatót, akik ismét kiásták és tudományos hitelességgel megállapították róla, hogy a híres Praxitelész műve. Michelangelo várt, amíg a nagyszerű Praxitelész-szobor fel fedeztetésének híre elterjedt, azután műterme sarkából elővette a Ceres-figura hiányzó karját, amelyet nem is ásott el, bebizonyította, hogy ez pontosan illik az „antik torzó” megfelelő helyére, s így s Praxitelész-féle Ceres „csak” Buonaretti Michelangelo műve... Egyszer így vélekedett: — A szeszélyes asszonyokból nekem elég egy — a művészetem! Nem is nősült meg soha. Sokat emlegették tréfás természetét. Egy festő valami képet festett, amelyen egy ökör különösen élethűen volt ábrázolva, annyira, hogy teljesen elütött a képen levő többi alaktól. Valaki megkérdezte Michel- angelót, miért festette a festő az ökröt olyan kiválóan, míg a kép többi alakját hanyagul. Michelangelo hunyorogva nézett a kérdezőre, és így válaszolt: — Minden festő saját magát tudja a legjobban lerajzolni. A kor egyik ismert olasz főura, Cosmus Medicis herceg két művészetet űzött, a festészetet és a szobrászatét egyaránt. Egy Neptunt alkotott és azt Florence piacán egy forrás fölé helyeztette, hogy mindenki gyönyörködhessen benne. Itt találkozott a herceg Mi- chelangelóval és megkérdezte tőle, mint vélekedik a Neptun- szoborról? Michelangelo udvariasan meghajtotta magát a herceg előtt és ártatlan arccal válaszolta: — Ó, buzgón imádkozom istenemhez, bocsátaná meg nagyságodnak, hogy ilyen szép már-* ványt tett semmivé... A márványról ugyanis így vélekedett a mester: — Minden márványtömbben egv remekmű alszik. Csak a felébresztése nehéz. Kévész Tibor adottságokat, és így akarjuk elérni azt, hogy fele költséggel építsünk járdát, mint mások. A salak- és sóder-alapozású járda négyzetmétere harminc— negyven forintba kerülj fele annyiba, mint az, amelyiknek szilárdabb anyagból készített „fundamentuma” van. Tartósságát, minőségét tekintve, pedig felveszi vele a versenyt. — A közvilágítás megfelelő a városban? Vagy itt is sor kerül a korszerűsítésre? — A régi vezetékeket folyamatosan kicseréljük, a város központjában és a hármas számú útvonal mentén felszereljük a gázlámnákat. Ez ötmillió forintot vesz igénybe. — Régóta beszédtéma ebben a városban a szabadtéri színpad. Elkészül az idén? Vagy végleg abbamarad az építkezés? — Szeretnénk, ha augusztus húszadikán megtarthatnák az avató ünnepséget Nemcsak szabadtéri színpad épül a Zagyva-parti ligetben: mozi és étterem is. Az ezerhatszáz ember szórakoztatására alkalmas létesítményre eddig 1400 000 forintot költöttünk: a következő hat hónapban még négy- százezret fordítunk rá. és akkor „üzemelhet” is ez a kulturális és szórakoztató kombinát, amit a rossz nyelvek Hatvan város „föld alatti vasútjának” neveznek... — Változik-e az idén a lakás- helyzet? — 1964-ben 80 lakás készül el, százhuszonöt lakás építése pedig átnyúlik a hatvanötös évre. Kilencmillió forintot szánunk a lakásgondok enyhítő, sére, s az igénylők harmada lakáshoz jut két éven belül. — Mikor gyarapodik újabb üzemekkel a hatvani „gyámegyed”? — Most már bizonyos, hogy itt épül a fű tő berendezések gyára, — dolgoznak is a terveken. Az építkezést talán jövőre kezdik meg. De mi szeretnénk, ha nemcsak ez az egy üzem „települne” ide, hanem, mint annak idején beszéltek róla, néhány könnyűipari vállalat is, ami a lakosságot érintő szolgáltatások és munkaerőgazdálkodás szempontjából egyaránt fontos lenne. — Szeretnénk azt is, ha minél előbb megkezdenék a felsőfokú technikum építését. — Félünk a késlekedéstől. Eredetileg a Patyolat Vállalatot is Hatvannak Ígérték: s a választások idején, a jelölő gyűléseken mi „agitáltunk”, érveltünk is ezzel. Jó véleménye lesz rólunk a hatvani választópolgároknak. amikor megtudják, hogy erről újabban sző sincs.. s — Egyévtizedes közigazgatási munka tapasztalatai alapján; mi volna a legsürgősebb változtatni való, hogy tovább lehessen javítani a közigazgatási munka hatékonyságát, színvonalát? — Szerintem a decentralizálás és a centralizálás helytelen értelmezése okozza a legtöbb bosszúságot. Mi sokat beszélünk a „helyi viszonyokról” és a hozzájuk alkalmazkodó igazgatásról, meg a decentralizálásról. Mi a helyzet a valóságban? Ha a kis termelékenységű helyi szikvízüzem vagy a sütöde fennakadásokkal dolgozik: magyarul, — sorban állnak az emberek a kenyérért, vagy szódavízért —, akkor nekem a vállalat központjához, vagy a megyei tanácshoz kell fordulnom, amíg az észrevétel, a kritika, vagy az intézkedés követelése a „hivatalos út” betartásával eljut az üzemek vezetőihez. — Ez a centralizáció bizonyára, „tökéletes”, — de a mindennapi életben nagyon bosszantó. Szerintem ezeket a közbeeső lépcsőfokokat kellene kiiktatni. Talán csökkenne valamit a töretlenül felfelé ívelő aktatermelésünk is. j . Krajczár Imn
