Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
4 NÉPÚJSÁG 1964. február 2., vasárnap Egerben Jill, Gyöngyösön 168 és Hatvanban 86 lakást épít az idén az EJM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Az elmúlt években új városrész épült Gyöngyösön és Egerben, új épületek magasodnak Hatvanban is, mégis kevés a lakás. Van-e égetőbb és fontosabb feladat, mint otthonhoz juttatni a fiatal házasokat, lakást adni a . többgyermekes családoknak és. munkahelyén letelepíteni a szakmunkást, az orvost és mérnököt? Mit várhatunk, hol és hogyan építenek az idén? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Garami Andrást, az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját. — A minisztériumtól megkaptuk a legfontosabb tervmutatókat és az idei kijelöléseket. Kevés híján 200 millió forint értéket építünk az idén. Ez 23 százalékkal több, mint amit 1963-ban elvégeztünk, bár az is igaz, hogy a tavalyi tervet nem tudtuk teljesíteni. Idei legfőbb feladatunk a lakásépítés. A tervek és a kijelölések szerint a vállalat Egerben 311, Gyöngyösön 168 és Hatvanban 86 lakást épít. Természetesen a három városban és megyénk más részén épít a tanácsi vállalat és a ktsz-ek is. 92 ni gép és úiahb blokkos épületek f Az építőipari munkások száma az idén alig emelkedik, tehát a tervezett 23 százalékos termelés növelését a termelékenység fokozásával kell megoldani. Hogyan? — Ebben az évben 92 gépet Kap a vállalat és az elmúlt év második félévében is lényeges gépesítés történt. Nagy teljesítményű árokásót, exkavátort és vakológépeket állítunk munkába. Különböző nagy és kis gépek szerepelnek az idei beszerzések listáján. így lehetőség nyílik rá, hogy a hatvani kórháznál és az egri lakásépítkezéseknél jobban kihasználják a toronydarukat és az egyéb nagy gépeket. Tavaly csak egyetlen blokkos építkezésünk volt, a gyöngyösi 8/9-es, most. mindhárom városban blokkos épülettömböket kezdünk. Tudjuk, ez nem a legkorszerűbb építkezési mód ma már, de termelékeny és gazdaságos, csak jól meg kell szervezni a munkát. Amint az idő engedi, két műszakban fogunk dolgozni, hogy jobban kihasználjuk a gépeket és lerövidítsük az építkezések idejét. Emelték az átlagbéreket és új a prémiumrendszer Választ kaptunk arra is, hogy az országos célkitűzések és a közérdek összhangban van-e az építőipari dolgozók anyagi ösztönzésével. Kedvező előrehaladás történt itt is. Tavaly egy építőipari munkás évi átlagbére 19 220 forint volt, az idei tervek szerint 20181 forint. Az elmúlt napokban érkezett meg az új pré. miumrendelet. A célkitűzés« az, hogy sokkal konkrétabb, személyekre és munkacsapatokrai szabott legyen a prémium. Meghatározott feladatok, a határidők pontos betartása és a minőség javítására ösztönözzön -a prémium. — Mi a garancia, hogy az idén eredményesebben és jobban fog dolgozni a vállalat? — Az állandó és nagymértékű munkásvándorlás ellenére erősödött a törzsgárda, munkásaink többsége akar és tud is jobban dolgozni. A legtöbb baj a szervezetlenségből és a kapkodásból származott. Késedelem nélkül és jobb felkészüléssel Az építőipari vállalat igazgatója elmondotta, hogy az építkezések kijelölése megtör, tént, de a beruházók február 28-ig nem adják át a szerződéskötésre alkalmas tervdokumentációt, akkor az Országos Tervhivatal az építkezést törli az 1964-es tervekből. Ebben az ügyben a tervezőket és a beruházókat terheli az elsődleges felelősség, de az építőipari vállalat is sokat tehet az együttműködés javítására, a felesleges levelezés és huzavona elkerülésére. A januári kemény hideg akadályozta a munkát, és a vállalalt jelentős adósságot hozott át az elmúlt évről. Tehát nem szabad késlekedni. Bontsák le az éves tervet, fokozzák az előkészítő munka lendületét és minőségét, hogy a tervismertető termelési tanácskozáson a vezetők konkrét javaslatokkal állhassanak a munkások elé. Az építőipar vezetői és munkásai közös akarattal, együttes erőfeszítéssel teljesíthetik az idei féLadato. kát. (fazekas) 200 ember a szilvásvárad! kul túrházban Vegyes érzelmekkel, nem kis tggállyal indultam csütörtökön »ste Szilvásváradra. Vajon összegyűlnek-e az emberek, esz-e hallgatóság az ismeret- terjesztő előadáson? Meglepődtem, amikor az új kultúrház ajtaján beléptem. Mi a titka, hogyan csinálják, hogy Szilvásváradon közel 200 ember jön össze egy gazdaság- politikai előadásra — kérdeztem Káló Sándor pedagógust. — Nincs ebben sem titok, sem erőszak. Az elmúlt év augusztus 20-án avattuk ezt a szép kultúrházat, ahol van színpad, normál- és keskeny- filmű vetítőgép, helyet találnak a KISZ-szervezet fiataljai, a bábosok és a munkásakadémia. Persze, minden megmozdulás, előadás vagy tánc- mulatság a kulturális tervhez igazodik. A község lakóiban sikerült felkelteni az érdeklődést. A kulturális bizottság és a község vezetőinek a feladata, hogy gondoskodnának a műsorok előkészítéséről, a változatosságról és a színvonalról. A kulturális bizottság nemcsak papíron létezik, nemcsak „hivatalból” tagja Póbis József tanácselnök, Bodor Sándor, az állami gazdaság szak- szervezeti titkára, Kovács András erdésztechnikus, Kengyel Zoltán, Káló Sándor és Bertalan Imre pedagógusok, vagy éppen Pop Lajos párt+itvár. hanem hivatásuknak, erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy a község kulturális felemelkedését szolgállak. Pedagógiai, művészeti, világnézeti és gazdaságpolitikai előadásokat tartanak, klubnapokat, könyvismertetéseket és műsoros esteket rendeznek. Karácson vkor nemcsak bál volt a kultúrházban, hanem kedves műsor és változatos „Ki mát tud?”-versenv. Mik a további tervek? A szakmai és ismeretterjesztő előadások mellett február_16-á- ra a KISZ ad műsort, húsvét- ra háromfelvonásos mesejátékkal készülnek. Mindez egy- egy láncszem, amely összeköti „Jelleme!*“. •• emberek fegyelmi tárgyalás folyik, feketefuvar miatt. Tagadásra nemigen nyílik lehetőség, hiszen tiszta az ügy. A vállalat gépkocsiját külön kereset céljára használta fel az egyik felelőtlen dolgozó, s rajtakapták. Nem is tagadja vétkét, amikor fejére olvassák azt. A fe gyelmi bizottság pedig megpróbál a lelkére beszélni, hogy milyen károsak az ilyen cselekedetek, a meggondolatlanságok elkövetésétől mennyire, óvakodni kell majd a jövőben, ha becsületesen akar élni és dolgozni. A vádlott üres tekintettel hallgatja a szavakat. Biztosan magába száll — gondolják c bizottság tagjai. Még enyhítenek is a büntetésen, mivel komoly fogadalmat tesz. Délután két óra, amikor befejezik a tárgyalási. Három óralwr pedig ismét fekete fuvarba megy, amin Megint rajtakapják. Ennyit ért a fogadalma... ★ Nemsokára indul az autóbusz. Így, szombatonként, mindig haza szokott menni, meri jólesik a legényszálló hétköznapjai után az otthoni vasárnap. Még fél óra van az indulásig. Már össze is csomagolt, de valami még izgatja. A legényszálló fáskamrájában tegnap látott valamit, motoszkál agyában a gondolat. Ez a valami otthon is jó lenne. De hátha észreveszi valaki? Nem vették észre. Már éppen szállna fel a gyár portája előtt az autóbuszra, amikor a rendészek- nek feltűnik tömött hátizsákja. Behívják és megmotozzák. Az asztalon pedig ott sorakozik a kívánt ,.valami”, ötven darab TÜKER alágyújtós. Filléres dolog az egész. De úgy látszik, ennyiért is eladta a becsületét... Ke—fe és szorosabbra fűzi Szilvásvárad lakóinak kapcsolatát, és lehetőséget teremt arra, hogy az állami gazdaság, a mészmű, az erdészet és a község lakói gyarapítsák ismereteiket, szórakozva tanuljanak és művelődjenek. r. H.NMSHB0V: A tanyai tanító birodalmában — Hol tanítasz? — kérdezték a tizenöt éves találkozón Futász Istvánt volt osztálytársai. — Pély mellett, Hatrongyos- pusztán. — Te jó isten! Mit tudsz ott csinálni? Tanyán ... szörnyű- ködtek. Most meglátogattuk, hogyan él, mit csinál, van-e okuk kétségbeesniük az osztálytársainak, akik talán még nítok. már több mint tizenöt esztendeje — mondja, miközben összepakolja könyveit, s elengedi a gyerekeket. — Jöjjenek, nézzenek szét a tanyában! Ismerek itt mindenkit, 15 év nagy idő! Első tanítványaim gyerekei már hozzám járnak iskolába. Megvagyunk itt szépen. — Ott a fúrótorony. Lesz vizünk. Artézi. Nagyon várjuk, nem is láttak közelről ilyen kis települést. Tél van. Igaz. időnként tócsákat olvaszt már a nap, de ez még nem jelenti, hogy itt a tavasz! A tanyában pipál a huszonhárom kémény, hozzá csatlakozik az iskola széles füstcsíkja is, s a birodalom közepén ott él a tanyai tanító Futász István, két gyerek édesapja. Órája van. Kémiát tanít a nyolcadikos Tóth Miklósnak, ö: a nyolcadik osztály. — Különben sincsenek sokan, összesen 17 gyereket tahisz sok fertőzést okozott aa ásott kutak szennyezett vize. A Miklós gyereket is megnézhetjük, a nyolcadikosamat. Biztosan megint valami villanyszerelésen töri a fejét, s aztán ha elakad, jön hozzám és együtt bogozzuk ki, hogyan lehetne a sok alkatrészből rádiót csinálni. Tudják... elképzeltem már én, milyen is lenne az életünk városon. Pedig egri gyerek vagyok, valamikor a tanyát nem tudtam magam elé idézni. Megszokás dolga. Édesanyám is itt van Fordította: Szathmári Gábor XIV. Aszker szótlanul vette elő a gyújtóját Lange kővémeredten ült — Menjünk! — határozta el magát Aszker. TIZEDIK FEJEZET L Aszker a veranda végében állt, s azt látta, amint Herbert a síró feleségét nyugtatgatta. — Na, nyugodj meg, ne sírj, — suttogta neki, miközben a haját simogatta, a zsebkendővel törölgette az asszony szemét és arcát — Hogyan ... Hogyan történt ez? — suttogta a nő: — Hiszen te... — Hibásan küldték. Megeshet ne"1 igaz? Az asszony bólintott. Kissé összeszedte már magát, csak néha még görcsösen rázkódva felzokogott. — Rozié? — kérdezte halkan Herbert — Oh... Te még nem is láttad! Lizel már indulni akart a szobába. De Herbert megfogta a kezét. — Nem szabad odamennem hozzá. — Miért, Herbert? — Majd később megmagyarázom. Most csak annyit: Rozie- nek nem szabad tudnia, hogy én hazajöttem. Sem Rozienek, sem a rokonoknak, sem a szomszédoknak. Senkinek, érted? Az asszony ijedten bólintott — Senkinek egy hangot se. Sem rólam, se a barátomról. Titokban jöttünk, különleges megbízatással. Egész Németország számára rendkívül fontos megbízatással, érted? Lizel ismét bólintott. — Rozié alszik? — Igen. Csak az imént aludt el szegénykém. Olyan szörnyű volt az éjszakánk! $ — Hallgas rám figyelmesen, Lizel. Mi bemegyünk a konyhába. Te felöltözteted Roziét, és átviszed anyádékhoz. Remélem egészséges a mama? Igen, Herbert. — Nagyon jó. Vidd át akislányt, és hagyd ott a nagyanyjánál. Mondd azt, hogy el leszel foglalva, mozgósítottak, vagy valami ilyesmit. Egyszóval Roziénak ott kell lennie két napig, érted? És minél gyorsabban gyere vissza. — Jó, Herbert. — Csak még egyszer figyelmeztetlek: rólunk senki élő léleknek egy szót sem. Hiszen én, nyomtalanul eltűntem, ugye-e? Ilyen értelmű levelet kaptál? —■ Igen. — Akkor jó. Ha egyszer eltűntem, akkor eltűntem. Most már Aszker is közelebb lépett. — Engem Krausenak hívnak. Kurt Krause. Együtt jöttünk a férjével. Herbert barátja vagyok. Annyira felindította ez a találkozás, hogy elfelejtett bemutatni.. j — Lizel, — mondta Lange. — Kurt Krause az én legjobb barátom. Tudnod kell: neki köszönhetjük, hogy most itt vagyok. És egyáltalában ... — Köszönöm magának! '— Lizel gyorsan kezet nyújtott Aszkernek. — Egy kérésem lenne magához, frau Lizel — mondta a kézfogás után Aszker. — Ügy kell viselkednie, mintha semmi sem történt volna. Kivörösödtek a Szemei. Nyugodjon meg, szedje össze magát. ÉS* csak aztán induljon. Aszker és Lange a konyhába ment. Először a mosdó csapjából folyó víz csobogását hallották* aztán Lizel sietős velünk. Most már ő sí sen menne a zajos városba, Van egy televízióm, sok vendégem szokott lenni esténként, ez a mi társadalmi életünk. Aztán van egy kék Skodám, ez meg a futár, az összekötő a tanya, a falu, meg a város között. Így élünk. A két gyerek, az eleve»» szemű kislány, meg a csendesebb kisfiú, ott tapossa a esi* korgó havat mellettünk. HcJ előre szaladnak, hol mögöttünk birkóznak, övék az egész nagy határ. — Én faluban szeretnék lakni, hogy oroszt is tanulhassak, mert gimnáziumba akarok menni — csiripel a kislány. — Tavaly Hevesen járt iskolába, de az idén nem engedtem. Majd bepótoljuk valahogy. hetenként kétszer beviszem Pélyre orosz órára, S míg én elintézem az asszonyok. lányok, a tanyabeliek megbízatásait, addig 6 szorgalmasan tanul. — Ilyenkor, télen sok gondot fordítunk a népművelésre. Persze, ez másként megy, mint a faluban. Én nem hívok ösz- sze semmiféle gyűlést, meg ismeretterjesztő előadást, úgy is tudom, melyik háznál kik gyűlnek össze és mikor, itt a fiatalok, ott az idősebb emberek, emitt az öregasszonyok, aztán a hónom alá csapom az „anyagot”, ellátogatok közéjük; s barátságosan elbeszélgetünk arról, ami éppen érdeklődési körüknek megfelel, Szívesen veszik, és ha valami miatt elmaradok ezekről az összejövetelekről, már reklamálnak. „Nem gyütt. tanító űrt Pedig jó kis meleg borral vártuk!” Tudják ugyan, hogy a magamét se iszom, de hát... a vendégség az csak vendégség... ... és amikor a szépe» berendezett tanítói lakást* érünk, már minket is vár magyaros vendégszeretettel a háziasszony, s szabadkozá- sunkra csak ennyit mond: — Kedves vendég a tanyában minden idegen, fogadják szeretettel, amit adni tudunk, ez még csak az egyik disznó» a másikat február középé« számítjuk... Elindultunk vissza, a falun keresztül a városba, s magunkkal vittük Futászék üdvözletét az egri ismerősöknek* s az üzenetet — jöjjenek el-, látogassák meg őket a tanyáni ne féljenek, nem olyan kihalt már, mint régen, oda is bekopogott már a jövő... (ódám) lépteit. Majd az asszony hangja és a gyerek csacsogása hallatszott. Eltelt még néhány perc, s csapódott az előszobaajtó. Utána csend lett a lakásban. Herbert és Aszker kiment az üvegezett verandára. Az ablakhoz lapultak, s óvatosan elhúzták egy kissé rajta a függönyt. Lizel ment az úton, kézen fogva a gyereket. Aszker Langera nézett. Herbert idegesen rágta a szája szélét. Mintha remegett volna. Aszker átölelte. — Nem akar egy cigarettát? — Lange bólintott. Rágyújtottak, s közben leültek a kiszolgált díványra. Aszker felnézett, s Herbert gyászkeretbe foglalt fényképét pillantotta meg a falon. — Teljesen olyan ez az egész, mintha Mark Twaint olvasná az ember — tréfálkozott Aszker, hogy valamelyest feloldja a feszült hangulatot. — Mintha részt venne a saját temetésén. Lange felállt, s a fénykén felé indult. — Ne nyúljon hozzá! Lange azonnal megállt, s gondterhelten nézett Aszkerra. Amikor rájött, miért nem szabad hozzányúlnia, bólintott. — S mondja meg a feleségének is. ha visszajön. — Értem... Bementek a fürdőszobába. Megmosakodtak, aztán visszamentek a szobába. — Ha megjön Lizel — szólt Aszker —, kérje meg, hogy menjen el Staleckerékhez. Semmit nem kell mondania. Csak egyszerűen annyit: átment, hogy meglátogassa a barátnőjét. És közben próbálja megtudni, miféle emberek járjak náluk, mi történt ott
