Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
4 HEPfiSÄO 1964. február 14., péntek Szakmunkások lesznek az apci asszonyok Két ssomssédvár — két brigád Téli munka a gyöngyösi épílkeaésekeu Sárgára alapozott ajtókeret himbálózik a kötélen. A második emeletre húzzák fel a munkások. A nyers falú, téglablokkos épület túlsó oldalán a vastag csövön keresztül ép- Den habarcsot „adtak fel” — most engedik vissza a csövet, (Zít nézi néhány ember a kis jészer előtt, amelyből pára- jomolyagok törnek elő. Füstöl ij habarcs: meleg vízzel keverik, nehogy megfagyjon. A keverő malom egyhangú zúgása szinte nem is hallható a felfelröppenő kiáltások miatt. — Menjen beljebb, mert jön a cső! — kiált fel a nyitott lépcsőházban kitekintő emberre Hajdú György brigádvezető. — Jól van, no! — jön visz- sza a válasz. — Csak csinálják! Fent már megtelt az egykori csilleszekrény, amely most magába fogadja a víztől opá- los habarcsot. Mára elég lesz a válaszfalak beépítéséhez. Furkó István ifjúsági KISZ- brigádja használja majd fel. Lelkesedés. torga'om. lendület — SOKAT GONDOLKOZTUNK már azon, hogy el kellene végezni az általános iskola ' VII—VIII. osztályát. De minek? Mindig ezt kérdeztük a tanároktól, ha szó került a tanulásról. Minek? Asszonyok vagyunk, családunk van, a kapát meg hat elemivel is a földbe tudjuk vágni. — Az elmúlt évben aztán új dolgokat kezdtek terjeszteni a faluban. Nagy gyümölcsöst telepítenek — mondották, és ahhoz nőd szakmunkáskezekre is szükség van. — Számolgattuk az éveket, mert először úgy mondták, hogy előbb el kell végezni a nyolcat, ez két esztendő. Aztán még három télen lesz ez a szakmunkásképző. Mikor lesz ebből bizonyítvány? Mikor lesz ebből pénz? -— Néztünk egymásra, és újra szétszéledtünk. Nem kezdtünk tanulni. Szerencsés Jánosné, Urbán Józsefné, Szálai Ferencné, Fodor Árpádné ma már nem latolgat, hanem 28-ad magával szorgalmasan bent ül az iskolában minden héten három nap, és délután öt órától este tízig gyúrják a kemény számtant, növénytant, történelem, magyar feladatokat, a VII. és a szakmunkásképző együttes anyagát. Mi tette, hogy a 28 apci asz- szony ilyen gyorsan, ilyen nagy elszánással nekifeküdt a tanulásnak az elmúlt év őszén' Szerencsésné válasza minder megmagyaráz: — Mikor híre jött, hogy az általános iskolai anyaggal együtt összesen három év alatt megszerezhetjük a szak- munkás-bizf" hitványt s utána a tsz-ben rnag„<,qKh munkaegység megtett szakemberként-hatunk, rögtön összefog- „ azóta rendszeresen ta- Két évet nyertünk és 11 magasabb jövede- utunk majd. ISZONYOK most már ól beszélnek, gy percig sem mond- jt, hogy könnyű. Régen -ott már az, amikor mi a VI. osztály anyagát tanultuk. De így, hogy minden héten 18 órában hallgatjuk az előadásokat, csak könnyebben megy a dolog. — Segítség is adódik, nagy iskolás gyerekeink átsegítenek bennünket a nehezebb részeken. — A szakmunkásképzőre és az általános iskola VII. VIII. osztályának ez az összevonása nagyon okos gondolat volt — ezt szinte mindannyian elmondják, — Végeredményben a; VII., VIII. osztály gyerekek számára van, s mi felnőttek, azzal a többlettel megbirkózunk, amit a szakma tanulása jelent. Végül Scholtz Endréné pedagógus véleménye érdekelt bennünket, aki ezt az újfajta iskolát vezeti és így közelríl ■ látja a problémákat, a nehéz- ' ségeket, a tanulás minden- : napjait. ‘ — A VII., VIII. osztály végzése mellett gyümölcstermelő és faiskolakezelő szakmunkás■ képzés folyik a felnőttek általános iskolájában egyelőre kísérletképpen itt Apcon. örvendetes dolog, hogy a nőket ■ mennyire érdekli, mindössze 1 két férfi van a hallgatók között, a többi nő. „Vág” az asz- szonyi természethez a gyümölcsösben, faiskolában végzendő munka, és mivel • világosan látják az előnyös célt, szívesen, vasszorgalommal tanulnák. Bírják a kettős megterhelést, hiányzás és különösebben rossz jegy nincs. Áprilisban befejezzük az első évet, jövő ilyenkor a másodikat, és még egy külön szakmunkás- képző év után megkapják a végbizonyítványt. Az általános iskolai és a szakmunkásképző iskolai anyag egyes részei jól egyeztethetők. Különben az a véleményünk nekünk, pedagógusoknak, hogy ha jól előkészített tanterv alapján, megfelelően kidolgozott témakör segítségével taníthatnánk, nagy érdeklődés mellett jelentkeznének ’ára a tsz-tagok, s h kai több szakíthatnának a tek. .’ÉSEK után .la Fölműve- rium állásfogu. ...árják a kettőt szomszéd épület előtt kiteljesítményű emelő acél. i magasodik az ég felé. iá erőlködne a karcsú, /szögletes acélhasáb, hogy „yeüen nyújtózkodással elér- • I hesse a legfelső szintet. Most szerelik rá a védőkosarat, amibe a teher kerül majd. Három férfi állja körül a hatalmas épület mellett szinte eltörpülő kis emelőt. Az egyik munkásasszonnyal tárgyalnak: mennyi ebédjegyet váltson és kinek. Elég bonyolult dolog lehet ezt megvitatni, Hasznos összefogás Másfél óra vers és sene a% őszről és a télről ■ megyében. A zeneiskolákban komoly zenepedagógiai munka folyik: ebből a két forrásból lehet és kell is teremteni műsorokat Az első és eredményes vállalkozás Vajda László né és Szívós József szervezését dicséri. A három előadó és a zenész fiatalok másfél órán keresztül verseltek és zenéltek az őszről, télről. Nemcsak maguknak! Bár az is figyelemre méltó eredmény, ha maguk között kipróbálják két közlési forma erejét és hatását: de jó közönséget vonzottak szülők, ismerősök és érdeklődők köréből. Ez a jó kezdet amit mennyiségben is, minőségben is tovább kell érlelni, ápolni. A tündöklő ősz sokámyalatú világából Ady Endre, Petőfi Sándor (mii yen friss és modem mai fülnek is a Beszél a fákkal a hús őszi szél, vagy az Ivás közben humora!!). Kosztolányi Dezső és Georg Trakl remekeit, a téli hónapok komoly és derűs hangulatából Petőfi Sándor, Arthur Rimbaud. Horatius, Vinokurov és Papp Miklós verseit mondották el az irodalmi színpadok már említett képviselői. Az egri zeneiskola szimfonikusai Dvorzsák Humoreszkjével, Grieg egy részletével (Aase halálával) és Lehár Aranyezüst keringőjével rukkoltak ki, Farkas István vezetésével. Canzetti Triószonátáját Géressy János, Szegedi József és Bocsi Szabolcs adták elő. Fürjes Klára játszotta gordonkán Csajkovszkij Őszi dalát, Chopin Prelude-jét Lóvási Zsuzsa, Kodály Eßik eső című alkotását Vendrei Éva adta elő zongorán. Az összekötő szöveget. Papp Miklós gondos írását Nagy Edit mondotta el. A sorozat elindult Gyöngyös, Hatvan és a megye még néhány helysége felé, az értékes siker ígéretével, a jó kezdeményezés lendületével. (f. a.) mért a percek egymás után telnek. Az asszony aztán elindul, majd visszafordul, hogy még egy ellenőrző kérdést tegyen fel. A válasz megnyugtatja. Már megy is tovább. A helyére illesztik a kosarat, aztán körüljárják. Megérkezett a toronydaru kezelője is. Méregeti a kis gépet. Mintha a sajátjával hasonlítgatná össze. Még mosolyog is hozzá. Beszélgetnek. A toronydaru kezelője visszamegy a saját gépéhez. mert a habarcsos vasládát keli feladnia az egyik erkélyen elhelyezett tároló edényhez. A szerelők közül az egyik felmászik a védőkosár tetejére, hatalmas kulcs a kezében. Az anyát szorítja rá a menetre. Nem lehet könnyű munka, mert többször megpihen. Ezalatt folyik a véleménycsere a földön álló két szerelő és közte. Nincs türelmem kivárni az anyacsavar felszerelését. Az itt tapasztalt lázas munka szinte engem is elfáraszt. Ennyi lelkesedéssel, szorgalommal és lendülettel már régen találkoztam. Hajaj!.... Nehéz munka az építkezés. A sportbrigád Szerencsére mást is lehet látni itt. a gyöngyösi déli városrészben, ahol az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói a téglablokkos lakóházakat húzzák fel. Az egyik épület tetőszerkezetét még a tél előtt sikerült befejezni, a másikon csak az utolsó előtti szintig jutottak el. Nemcsak az ablakokra felszerelt műanyagfólia védi a fagytól az épületet, hanem az izzó koksz-kosarak is. A vakolatlan téglafalak kellemes meleget sugároznak magukból. Így lehet is jó munkát végezni. Végigmentem az épületeken: mindenütt serény munka folyt. Asztalosok dolgoztak a kőművesek mellett, így jutottam el a Furkó-bri- gádhoz. Balázs Károly és Halász Zoltán ajtókereteket állítanak be. Egyikük téglát farag, a másik a függőónnal ellenőrzi az ajtókeret helyzetét. Fiaskó János téglát szállít. Ezekből a lapos téglákból épül meg a válaszfal a három lakásban. Ez a mai nap programja. — Sportbrigád is a miénk — mondja FUrkó János. — A vállalati labdarúgó-csapat hátsó alakzata itt dolgozik. Én viszont balszélső vagyok. — A többiek? — Az üvegeseknél és a vizeseknél is dolgoznák. — Elégedettek? — Jól keresünk. Havi 2500 az átlag. Balázs Karcsi maszeknál dolgozott eddig. Én agitáltam meg: jobb is itt, együtt is vagyunk, minek kínlódjon maszeknál? November óta velünk van. Halász Zoli innen vonult be katonának, ide jött vissza. — Hogy vannak a munkával? — Lelkes társaság a miénk. A kereset is bizonyítja. Pedig sokat kínlódunk, mióta a r toronydarunk eltört. Már hónapok óta ott van. Az ablakon keresztül lenézünk. A darú döglötten fekszik a földön. Javítják. Mióta is? Egészséges versengést — Kézben hordtuk fel » termofor-kémények betonelemeit. A nagyobbak negyven kilót nyomnak darabonként. Aztán meg úgy segítettünk magunkon, hogv a másik épületnél dolgozó darukezelőt, Pál Károlyt kértük meg: műszak után segítsen nekünk, hadd tudjuk felkészíteni az anyagot a másnapi munkához. Persze, napközben nehéz a segítség Két tűatő téglát kellett volna felemelni. Kellett a daru ott is. Mi meg vártunk. Hogy át tudjon jönni a daru hozzánk is, bekötöttük a síneket ide. — Miért nem egyesülnék a Hajdú-brigáddal? ők megyeszer te ismertek, jó brigád az övék. — Azt mondta Gyuri bácsi, hogy én mehetek, a többi nem. Nem hagvhatom itt őket. Aztán ... most már kialakult valami verseny is köztük. Mutassuk meg! Csak azért is! És.. i azon gondolkozunk, hogy ki kellene bővíteni ezt a sportbrigádot. No, majd meglátjuk! ... íme: a két épület — a két szomszéd vár. És a két brigád. Jól dolgoznak, lelkiismeretesek. A Hajdú-brigádot régóta ismerem. Becsületük van mindenki előtt. És a sportosok? Azt mondanám: „belevaló gyerekek”. Hát csak hadd mérjék össze erejüket ők, a két brigád. Amíg a jobb, eredményes munka közöttük a mérce, az egész vállalat hasmát látja ennek a versengésnek. Csak arról ne feledkezzenek meg. hogy nem ellenségek, nem valami szemben álló két szomsizédvár fegyveresei. Az elvtársi segítségre mindannydokmak szükségük van. Elménőben végignéztem még az épületek előtti téren egymás mellett és mögött sorakozó sok-sok téglablokkot. A torony- darunak lesz elég munkájuk, állapítottam meg. A folyamatos szerelés biztosítottnak látszik. Csak azt nem értem, miért úgy szervezték meg, hogy a iéglablokkokat Egerből kelljen teherautóval ide szállítani? Nem építünk mi még mindig kicsit túl költségesen? G. Molnár Ferene Vasárnap délután van, mégis kevesen járkálnak az utcákon, mert hűvös szél sepri az avart a kerítések tövébe. A járási székhely fákkal bekerített kis terén sem látni senkit, amikor egy autó lassít, és csendesen a benzinkúthoz húz. A kocsi rendszáma osztrák, a Ciprusa Volkswagen. A vezető, egy jól öltözött fiatalember — csőnad- rágban, twistmellényben — fürgén ugrik ki a volán mellől és kémlel be az üvegketrecbe, ahol ketten beszélgetnek. A benzinkutas, amikor megpillantja az idegen rendszámot, széles mosollyal fura- kodik kifelé. A mosoly furcsán eltorzítja az arcát, mivel homlokától le a szája széléig sebhely húzódik. A hangja is meglepő, vékony, mint valami gyereké. S ráadásul lehetetlen -rímetséggel kérdezi, hogy mit parancsol az idegen. Majd leesik azután az álla, T'tl forint amikor a fiatalember magyarul megszólal: — Tizenöt litert, legyen szíves! A benzinkutas szótlanul megindítja a gépet, de már furdalja oldalát a kíváncsiság. Amikorra a benzin kifolyik, már kérdez: — ön beszél magyarul? ■t— Amint látja, tökéletesen — mondja a fiatalember mosolyogva. Már fizet, ülne vissza a volánhoz, de a benzinkutas nem engedi, újra kérdez: — Megtörölhetem elöl az üveget, uram? — Kérem! — von vállat a vezető, s hanyag mozdulattal megigazítja nyakán a sálat. — A meccsről? — nyaggatja tovább a for- radásos. — Onnan. — Vacak ez a magyar csapat. Ilyen rosz- szak még soha nem voltunk, tessék elhinni. A fiatalember szemlátomást meglepődik: Alaposabban megnézi a benzinkutast, majd csak azután válaszol: — De hát a magyar csapat nyert, nem az osztrák! A törölgetés egy pillanatig abbamarad, utána így: — Nem tesz semmit! Akkor is rosszak vagyunk. Kicsi pénz, kicsi foci, kérem. Van ezek között néhány jó játékos, mint teszett látni, csak hajtás nincs. Mert sajnálják tőlük a pénzt Sok marhaságra nem sajnálják, de ezektől, igen! így pedig nincs foci, uram... A volkswagenes közbeszól: — Mégis a magyar csapat győzött! A törlőruha gyorsan futkos az ablakon, gazdája válaszon töpreng. Már a motorházat dörzsölgeti, mire végre eszébe jut valami: — Ja, kérem, az olimpiai csapatba másképp nem lehet bekerülni. Különben is csak szerencsével győztünk. Ha azt a két nagy helyzetet nem szalasztjak el az osztrák csatárok, akkor leradírozzák ezt a társaságot a pályáról. Mint aki szavakban és tettekben eleget tett kötelességének, a mondat végén hóna alá csapja a rongyot és tartja kezét a borravalóért. A mozdulat félreérthetetlen, az áldozat ösztönszerűleg nyúl a zsebébe és már nyújtja is a tízest. A művelet után meg se várja a köszönetét, fázósan ugrik vissza a kocsiba, már nyúl a slusszkulcs után, de mégis meggondolja magát. Kissé lecsavarja az ablakot, úgy beszél kifelé a fcnrradásosnak: » Mégis a magyar csapat volt a jobb-' A benzinkutas megrántja a vállát: — Csodálkozom, uram, önön, osztrák létére! — En pedig önön, uram, magyar létére! — De az igazság, kérem, megértheti... A fiatalember szeme megvillan. Most már komolyabban mondja: — Nem vagyok osztrák, és nem érdekel a további véleménye! — De a kocsija? — hápog a benzinkutas. — A bátyámé. Különben szégyellje magát, tíz forint borravalóért képes pocskondiázni a magyarokat. A benzinkutas megpróbál fölényes lenni: — Ugyan, kérem! — Szégyellje magát! Igenis, szégyellje magát! Még ha rosszabb lenne is a magyar csapat, én akkor sem pocskondiáznám idegenek előtt. Tudja, mi maga? Egy pojáca-' Volt szerencsém ... GERO JANOS Fontos dokumentumkötetek kiadását készíti elő a Párttörténeti Intézet A Párttörténeti Intézet ebben az évben több fontos dokumentumkötet kiadását készíti elő. Befejezik többek —ö- zött A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai című sorozat még hiányzó 4. kötetének szerkesztését, amely az 1908—1917- ig terjedő időszak eseményeit tárgyalja. A terjedelmes mű a többi között magában foglalja majd a szociáldemokrata párt történetének leglényegesebb dokumentumait, s érdekes adatokat közöl a magyarországi haladó parasztmozgalmakról is. A Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből (1919—1945) című sorozat legutóbb megjelent első kötete után az idén megjelenik a 2. és a 3. kötet is. Ezek elsősorban az illegális kommunista párt, valamint a munkásmozgalom két világháború közötti történetéről nyújtanak részletes tájékoztatást. Ugyancsak az év folyamán készül el Az üzemi bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban című kötet, amely a Párttörténeti Intézet és az Országos Levéltár közös kiadványa lesz. A körülbelül 40 ív terjedelmű könyv megírásához az ország nagyobb üzemeiből összegyűjtött helyi forrásanyagot is felhasználják. Készül egy magyar—szovjet közös dokumentumkötet is, amelynek címe: Magyarok részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a Szovjetunió polgárháborújában. A kétkötetes mű szerkesztésében a moszkv marxizmus—leninizmus intézet munkatársai is részt vesznek. A kiadvány a 1917—1922 közötti időszakra vonatkozó magyar, illetve szovjet forrásanyagot tartalmaz majd. A Heves megyei zeneiskolák és irodalmi színpadok összehangolt munkája nyomán zenés irodalmi műsorsorozat kezdődött el szerdán Egerben, a zeneiskola dísztermében. Az első estén az egri zeneiskola növendékei adtak ízelítőt tudásukból, a világirodalom őszi és téli hangulatait árasztó- fakasztó verseit pedig dr. Rip- ka Kálmán. Szívós József és Ágoston Ildikó mondották el. A kitűnő gondolat és annak tetté érése figyelmet érdemel. A megye városainak az őszi és téli napok sem hozzák meg a hangverseny-élmény lehetőségét — csak ritkán. Az Országos Filharmónia négy-öt alkalommal biztosítja a filharmonikusokat és a szólistákat. Ugyanakkor műsorvállalás és közönség szempontból egyaránt — eddig kiaknázatlanul állottak értékes erők, amelyek eddig pódium hijján nem szólalhattak meg. A versmondásnak kitűnő művelői vannak a „összecsapni”, de miért? Teljesen indokolt a 35-40 éves emberek húzódozása az erős termelőszövetkezeti munka mellett az ötéves tanulástól. Ha viszont időben nyernek, több hajlandóságot mutatnak a tanulásra, a kecsegtető szakmunkás bizonyítvány pedig célt ad az egésznek. A pedagógusok véleménye szerint a két anyag összeépíthető, elvégezhető a két általános iskolai osztállyal egvütt a szakmunkásképző három évéből kettő. A hallgatók véleménye több hónapi tanulás után az, hogy megbirkózzanak a megnövekedett feladatokkal és három évet szívesen rászánnak a tanulásra. Mi sem lenne természetesebb, minthogy a Földművelés- ügyi Minisztérium, elfogadva a szaktárca javaslatát és a hallgatók véleményét, lehetőséget adna a 2+1 éves ' talános iskola eh minden falusi áltf felnőtt hallgatója az engedmény, ho lános iskolai végzett szakmunka évét beszámítják, ke Meg kell újra fon tóim — az újfajta iskolatípusnak előnyeit, megvizsgálni lehetőségeit, a várható eredményeket, s ezek alapján minden bizonynyal a Földművelésügyi Minisztérium is helyt adna a Művelődésügyi Minisztérium javaslatainak. Cs. Adám Éva
