Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

1964. február 14., péntek NEPO J*. au 8 Az új gazdaság neve: hevesi Rákóczi Tsz Egyesült a hat szövetkezet Biztatóak az e>sö lépések HEVESEN január másodiké­val új termelőszövetkezet ala­kult, neve: Rákóczi Tsz. A község hat közös gazdasága: a Petőfi, a vörös Október, az Üj Barázda, az Egyetértés, az ÉJ Éleit és az Előre Tsz tagjai egyesültek. így egybekerült a falu több mint hétezer hold- nyi földje, de egybekerültek, egyazon közös terv megvalósí­tásán fáradoznak majd a ta­gok is, akiknek száma majd­nem 1400. Az ideiglenes irodában — a volt Petőfi majorjában — ke­ressük az új vezetőséget és az új elnököt, Gulyás Sándort, aki régi ismerősünk, hiszen a Vörös Október Tsz-nek is el­nöke volt már, onnét került a járási pártbizottságra, a párt- bizottságról pedig ide, a hatal­mas gazdaság élére. Az irodában mozgalmas kép fogad bennünket. Az elnök brigádvezetőkkel tárgyal, a fő- agronómus pedig a Hatvani Konzervgyár képviselőivel. A beszédtéma változatos: mun­kafegyelem megszilárdítása, rendezni a kovácsok munka­idejét, amott pedig a szerző­déskötés, az, hogy milyen áru­kat termeljenek, amelyek sok pénzt hoznak majd a közösség kasszájába. Amikor hosszú idő után ma­gunkra maradunk az elnökkel, mi is arról érdeklődünk: mi­lyen tervekkel, elképzelések­kel kezdi az egyesült szövet­kezet az új és egyben az első gazdasági évet? Az elnök nem válaszol gyor­san a kérdéseinkre. Lassan, beszél, szinte megrág minden szót, mielőtt kiejtené: — A tervezés kezdetén tar­tunk még. Gyakran úgy ér­zem, minden a fejetetejére állt. De ez érthető is, most kezdjük a munkát. SZÜNETET TART, majd így folytatja: — December második félé­ben tartottunk vezetőségi ülést. Itt azt beszéltük meg, január másodikén hol, hogyan kezd­jük a munkát. De arra is gon­doltunk: az ünnepek alatt sem legyen probléma az állatte­nyésztésben, legyen ki meg­etesse, megitassa őket. A 23 tagú vezetőség kidolgozta az állatok csoportosításának a tervét is, amelyet maradékta­lanul végrehajtottunk. Mosl már külön istállóba vannak a tehenek, borjak, hízóállatok, stb. Ez nagy előre lépés volt. Közben kidolgoztuk az állat­tenyésztők premizálását is: eredménye: már 23-an kérték felvételüket a gazdaságba, többségük fiatal, s mind az állattenyésztésben akar dol­gozni. így beszél az elnök, szinte lépésről lépésre számol be a gazdaság egyesülésétől élteit idő minden jelentősebb állo­másáról, történetéről. Így tu­dom meg, hogy januárban, amikor a leghidegebb volt az idő, üzemeltek a gépek, dol­goztak a fogatok. Több mint 200 holdat szórtak le istálló- trágyával. Ezenkívül fuvaroz­tak is, mintegy 80 ezer forin­tot kerestek a szállításokon. Mélyebben boncoljuk ezután az elképzeléseket, terveket. Az elnök magyarázza, hogy a tag­ság nagy százaléka bizalom­mal tekint a jövőbe, bízik a vezetőségbe, máris végrehajtja az utasításokat. így történhe­tett meg, hogy eddig mindén különösebb megrázkódtatás nélkül sikerült megoldaniuk az „átállást”. Két nappal ezelőtti vezetőségi ülésükön már meg­vitatták a növénytermesztők premizálását is, s úgy döntöt­tek, a tagság és a vezetőség közösen keresi meg azt a for­mát, amely mindenki részére elfogadható lesz. A hat üzem­egységben gyűléseket szervez­nek, s az egész tagság bevoná­sával döntik el ezt a kérdést. Az elv az. hogy a területet munkacsapatokra kiosztják, s ennek alapján premizálják a munkát. A kukorica 33 száza­léka, a cukorrépa 40 százalé­ka, a burgonya 10 százaléka (és a teljesített munkaegység) és a zöldség 40 százaléka a pré­mium a többlettermésből. Probléma csupán a szőlőnél jelentkezik. Szétszórt. Több javaslat hangzott már el, de melyik lesz elfogadható, még nem tisztázták. ÉS A TERVEK? Az elnök gyorsan, szamok ] kai bizonyítva mondja: — Kalászosunk hároineze- holdon felül lesz. Az ősziek jé teleltek, már megkezdtük 4 fejtrágyázáat. 800 holdon kér. tészkedünk. 100 hold szelőt te. lepítünk a régi 403 holdhoz vetünk 120 hold dohányt. 4 több mint 300 hold kukorica, a siló mellé. Kukoricából töb bet kellene vetnünk, nem tu­dom még hogyan oldjuk meg. Sok abraktakarmányra van szükségünk. Csupán szarvas marhából 740, sertésből 1230, lóból 198 és juhból 730 van. Baromfiró] nem is beszélek.. Valóban hatalmas mennyi­ségű takarmányra lesz szüksé­gük a Rákóczi Tsz tagjainak, hiszen a háztáji állatokról is gondoskodniuk kell majd. Az illetékeseknek időben segítsé­get kell nyújtaniuk a várható probléma megnyugtató meg­oldásához. Ugyanúgy, mint az új gazdaság központi malorjé- nak. irodájának kialakításához is. A jelenlegi hely nem alkal­mas erre, hiszen a távlati ter­vekben ezen a területen kol­légiumot építenek majd. A községben az ún. Remenyik- kastély alkalmasnak látszik erre a célra. Gondoljuk, a* il­letékesek teljesíteni fogják a tagok ezirányú kérését?! — Minden kezdet nehéz — mondja búcsúzóul az elnök —, de mi nagyon bizakodunk, hogy már az első évben sike­rül valamennyi tervünket va­lófa váltani. 350 ezer munka­egységből gazdálkodunk ebben az évben, 26 millió forint be­vételre számítunk, s úgy sze­retnénk, hogy az első közös zárszámadáson minden tag el­mondhatná: megtaláltam a számításom... HA A KEZDETI lépéseken túl a tagság és a vezetőség továbbra is ennyire tartja jó kapcsolatát, becsületesen elvé­geznek minden munkát, biz­tos. hogy nem csalatkoznak a hevesi Rákóczi Termelőszö­vetkezet tagjai az év végén, megtalálják a számításukat az új szövetkezetben. Fazekas István Az idén már 93 százalékos lesz a hibrid kuUriea aranya Kitűnő minőségű volt a hibrid kukorica tavalyi termé­se és mennyiségileg is kielé­gítő. Az állami gazdaságok 12 hibrid-üzemében február kö­zepéig több mint háromezer vagon tisztított és kalibrált vetőmagot töltöttek zsákokba. A Földművelésügyi Minisz­térium Növénytermesztési Igazgatóságán adott tájékozta­tás szerint a hibridkukorica- vetőmag nagy részét a beje­lentett igények alapján már kiszállították a megyei ter- | ményforgalmi vállalatokhoz, Illetve az egyes üzemekbe, a hátralevő mennyiség szállítá­sát pedig március 15-ig fejezik be. A termelőszövetkezeti gaz­daságok Indokolt esetben köl­csön. az új termésből történő törlesztésre is kaphatnak hib­rid kukorica vetőmagot. Régen foglalkoztat u probléma: miért terem­tette az Űristen Ádám oldalbordájából Évát? Utóvégre egy Úristennek semmibe sem került volna, ha csak úgy, uk- mukfuk, minden külö­nösebb oldalborda fel- használás nélkül meg* teremti Évát. Ez egyéb­ként igen sok súrlódás­nak lehetett volna meg­előzője. E problémán tűnődve, de megoldást végül is nem. találva, kerestem fel a minap az Úristent:- Kedves Teremtő kartárs. szeretném tudni az okát, hogy miért kel­lett Adám oldalbordáját elhasználni Éva meg­teremtésére? A Teremtő kartárs Úr­isten rám nézett és fel- nyögött: — Teremtő úristen! Pont maga nem tudja? Hisz ez az ok maguknál mindennapos . . . Miután megkezdtem a teremtési beruházás programjának végrehajtását, módosí­tották a költségvetést és levették a keretet. Vi­lágos? — Természetesen — bó­lintottam, s megértettem végre, ki az, vagy in­kább mi az, aki még a Teremtő Úristennél is nagyobb úri (- ó) 1964-ben Eaerben 550 férőhe' 'sö éves ipari tanulóknak Mindennap, a hiva nek szint» minden ti szód a telefon a M számú egri Iparitanúi tében: Hogyan kell i). aulának jelentkezni? — deztk a szülök és a fiatalos.. A művelődési miniszter új rendelkezést adott ki az ipari pályákra lépők jelentkezésé­nek szabályozására — mondja Kameniczky Antal, az intézet igazgatója. — Erre a célra szolgál a (Tü. 819. sz.) hivata­los nyomtatványként rendsze­resített „jelentkezési lap”. A rendelkezésre egyébként érte­sítést kaptak a művelődésügyi osztályok, és a jelentkezésre szolgáló nyomtatványokat megkapták az általános isko­lák osztályfőnökei. Az általános iskolát ez év­ben végző növendékekkel az osztályfőnök ismerteti azokat a szakmákat — mintegy húsz foglalkozási ágazatot —, ame­lyek közül a tanuló tetszés sze­rint választhat. A választás után az osztályfőnök a jelent­kezési lapot kitölti, és aláírva, lebélyegezve elküldi a tanuló­öldökét — Vigye!... De hát mit találhatnék én még ott, amikor már régen kimustrál­tam az egész társaságot? És a többi gyár igazgatója sem al­szik. — Természetesen — erősítette meg Aszker. — És váratlanul segítségül jött a gondviselés, Gube. Egy régi barátom képében jelent meg. Szolgálati ügyekben ke­rült Ostburgba, egészen véletle­nül. Ó, az én barátom magas tisztséget visel! Azonnal meg­találta a módját, hogyan se­gítsen rajtam. Két ötperces te­lefonbeszélgetés Berlinnel, és már meg is kaptam az enge­délyt, hogy szétnézhessek Auschwitzban. — Mégis, mehetett volna kö­zelebbi helyre is, igazgató úr. Hallottam, hogy van egy nagy tábor Weimar környékén is. Az jóval közelebb esik. — Buchenwald. Khümetz nyerítve felneve­tett. — Bravó, Gube! — kiáltot­ta. — Maga egyre jobban tet­szik nekem. Csakhogy én már voltam abban a lágerben. Vol­tam, érti? Még a tavasszal el­mentem oda. fiacskám! Ö, ne­kem jó kapcsolataim vannak, és Buchenwald miatt nem vettem volna igénybe protek­ciót. A lágerparancsnok he­lyettese az unokaöcsém. Érti: az unokaöcsém! És mégsem boldogulhatok Buchenwald- ban. Az Krupp és Heinkel em­bereinek a vadászterülete. Utánuk pedig vajmi kevés használható munkaerő ma­rad ... TIZENÖTÖDIK FEJEZET Heinz Upitz Gruppenführer elgondolkozva járt fel-alá ost- burgi ideiglenes rezidenciájá­nak kabinetjében. Időközön­ként megállt, az asztalon fek­vő iratok fölé hajolt, aztán új­ra sétálni kezdett. Hosszú, nyugtalan lépésekkel rótta a szobát A hír ugyanis, amelyet az imént kapott Berlinből — motoros különfutár hozta — alaposan mellbe vágta. Meg­lepetésszerűen érte, noha bi­zonyos értesülésekből tudott nemcsak a Hitler személye el­len készülő merénylet tervei­ről, hanem arról a puccsról Is, amelynek a Führer megsem­misítése után kellett volna be­következnie. Ha mindez azelőtt történik, Upitz gondolkodás nélkül be­vetette volna valamennyi em­berét. csakhogy minél előbb felgombolyítsa az összeesküvés szálait, megsemmisítse az ösz- szeesküvőket, aminek az árán egy, vagy két fokozattal is to­vább avanzsálhatott volna felfelé. Igen. így járt volna el. ha az összeesküvés nem ma, ha­nem mondjuk negyvenegy kö­zepén történik. De ma már egészen más szemmel nézi a dolgokat, mint akkori Túlságo­san okos és jó szimatú politi­kus volt ő ahhoz, nagyon is jól kiismerte magát a világban végbemenő bonyolult esemé­nyek között, mintsem úgy vi­selkedjék. ahogy régen tette volna. Ma már minden jel ar­ra mutatott, hogy Hitler szá­mára közeleg a vég. S ha ő elbukik, vele bukik a rendszer is. Akkor pedig jön a leszámolás órája. Upitz nem kételkedett benne, hogy a szá­monkéréstől való félelem haj­totta a merénylet és a puccs szervezőit is. Az Összeesküvők abban reménykedtek, hogy ha egv olyan ütőkártyát tehetnek a háború győztesének asztalá­ra. mint Hitler megsemmisíté­se, ezen az áron megvásárol­hatják bűneik bocsánatát Igen, Upitz tudta mindezt Jól. S hosszú töprengés után, mérlegelve minden „prót” és „kontrát”, arra a következte­tésre jutott, hogy nem kell za­varnia a puccsisták vizeit, mert ki tudja, mit hoz a jövő. Az opponensek erői meglehe­tősen nagyok, s mindjobban és gyorsabban növekszenek. De nem Iáitta érteimét an­nak sem, hogy csatlakozzék az összeesküvőkhöz, mert feltéte­lezte: még nem teljesen érett rá a helyzet. Élni lehetett a gyanúval, hogy a puccs össze­omlik. S a sikertelen kísérle­tért csak egyfajta fizetség jö­het: — a halál. Hát ezért tartotta magát tá­vol a pillanatnyi aktív csele­kedettől, s választotta helyette inkább rafinált manőverezést. A motoros különfutár a puccsról hozott tájékoztató anyagokat. Kelet-Poroszor- szágban, a Führer szállásának egyik termében, ahol Hitler éppen értekezletet tartott, idő­zített bomba robbant. A bom­bát Klaus von Strauffenberg ezredes, a német tartalékhad­sereg vezérkarának főnöke csempészte a terembe az akta­táskájában. Bekapcsolta a bomba időzítő szerkezetét, a Führer asztalára tette a tás­kát, s ő meg sietve távozott. A robbanás ereje akkora volt, hogy kidőltek a terem falai. A tanácskozás több részvevője meghalt, sokan pedig megse­besültek. Ám Hitlernek — va­lami érthetetlen véletlen foly­tán — szinte semmi bája sem lett Ha csak nem számoljuk azt a halálfélelmet, amely a robbanás után hatalmába ke­rítette, meg azt a néhány je­lentéktelen horzsolást, ami esett rajta. ... Upitz tábornok fel-alá járt a szobában, cigarettára gyújtott, de az első szippantás után idegesen vágta a hamu­tartóba. Túlságosan gyengének találta a cigarettát. Pipát vett elő, amit Upitz csak a legrit­kább esetben szokott. Az erős Kepsten valamelyest megnyugtatta. Ismét róni kezd. te a szobát, le-fel. Tulajdon­képpen semmi új sem volt a Hitler elleni merényletben. Először 1943 márciusának kö­zepén jött Upitzhoz reszkető tagokkal egy egészen megbíz­ható kém, s közölte léleksza­kadva, hogy a közeli napok­ban megölik Hitlert. De csu­pán mindössze ennyit sikerült kiszagolnia. A legcsekélyebb gyanúja sem volt, hogy ki és milyen módon követi majd el a merényletet. Upitz megtudta, hol tartóz­kodik abban a pillanatban Hitler. Kiderült, hogy a Füh­rer repülőgépe éppen azelőtt néhány perccel emelkedett a magasba Szmolenszk repülő, teréről, s Königsbergbe tar­tott. Hitler a keleti fronton levő német csapatok megszem­lélése végett repült Szmo- lenszkbe. Upitz egy óra múlva már Königsberg fölé repült egy gyorsbombázó gépen. A Grup­penführer repülőgépe nem sokkal azután ért földet Kelet- Poroszország fővárosában, ahogy a Hitleré leszállt. Upitz azonnal a főhadiszállásra sie­tett. Ott minden a legnagyobb rendben volt. A Führer ked-. véne kutyáját sétáltatta a parkban és a „Das schwarze Korps” fotográfusa előtt pó­zolt. ' t (Folytatjuk.) Csak a kezdet nehéz céből áramlik végig a meleg a 20 méternyi hosszú fekvő ké­ményen. Vásároltak egy mo­dern, percenként 2400 liter Vi­zet adó 54 szórófejes öntöző- berendezést, ezenkívül egy benzinmotoros vízágyúval is gyarapodtak. E két gép lehe­tővé teszi, hogy a Laskó- és az Eger-patak vizéből bőven jusson a kertészet számára. Munkára készen áll már a kertészeti brigád 50 fővel, amelyben a nyugdíjasok, a nők és a besegítő dolgozók is bőséges munkalehetőséget ta­lálnak. A szorgos munka már janu­ár első napjaiban elkezdődött. Elvégezték a hajtatóházban a talajcserét, a iöidros tálast, a próbafűtéseket, majd a mag­vetésre is sor került. Két hét múlva már kidugták fejüket a kis zöld palánták, s ma már 16 ezer tő retek, 7 ezer tő hatvani csemegepaprika, és 20 láda kecskeméti korán érő törpeparadicsom látható a lá­dákba kitűzdelve. A jó meleg, a szakszerű gondozás hatására a kis palánták szépen fejlőd­nek és egy hónap múlva, már­cius közepén már a szabadba nyolc nagy fólia alá kerülnek ki a féltve őrzött nővénykék. Kovács János erősen bízik abban, hogy április második feléb»” már zöldpaprikát, májusban pedig paradicsomot fog a piacra szállítani. Cs. I. Mezotarxanyban nincs ha­gyománya a kertészkedésnek. A jó tárkányi föld szépen megtermetté évről évre a bú­zát, a kukoricát szokás szerint, de arra senki sem gondolt, hogy a jó lehetőségek kihasz­nálásával, no meg szorgalom­mal, akarattal, szakértelem­mel itt is lehet virágzó kerté­szetet létesíteni. Szerencsére mégis akadt egy ember, aki azzal a szándékkal jött a faluba 18 évvel ezelőtt, hogy majd ő megmutatja, mit lehet itt termelni. Kovács Já­nos annak idején még egyéni gazda korában is a legszebb salátákat, paradicsomokat, ki­állításra illő paprikát termelt saját földjén. A szövetkezet vezetőiben joggal merült fel a gondolat, mit tudna termelni ez az ember, ha nagyüzemi keretek között, gépi felszerelé­sek, locsolóberendezések birto­kában dolgozhatna. Az élet azóta beigazolta, hogy Kovács János, a helybeli Aranykalász Tsz kertészeti brigádvezetője, valóban sokat tett, szinte „cso­dát” művelt. A szorgalom, a szakértelem, a munkaszeretet párosulva a szövetkezeti beru­házásokkal jelentős sikereket hozott. Ma már ott tartanak, hogy egyenként 40 ezer forintos be­ruházással elkészítettek két hajtatóházat, összesen 200 négyzetméternyi alapterületűn. Megoldása igen egyszerű — kukoricaszárral fűtött kemen­? az ipari vállalathoz, Jasziott szakmában 'étel van. a jelentkező tan ülő­től ti majd, a vállalat úgynevezett egészségügyi törzslapot állít ki, erre jegy­zik majd a különféle alkal­massági és egészségügyi vizs­gálatok eredményeit. Ez után a vállalat a jelent­kezőt előjegyzésbe veszi. Az iskola a jelentkezési la­pot, az anyakönyvi kivonatot és a tanuló félévi bizonyítványá­nak másolatát az iskola orvosi véleménnyel együtt megküldi az iparitanuló-intézetnek. Az Ipari pályákra lépők je­lentkezése április hó 20-ával zárul. Persze megtörténhet, hogy valamelyik vállalat már nem tud felvenni ipari tanulókat, a létszám betelt. Ebben az eset­ben az iparitanuló-intézet igazgatósága segít helyet ke­resni a fiatalnak. Augusztus 1-től 15-ig pótfel­vételt tart az intézet, amikor is az egyetemi felvételről ki­maradt jelentkezőkkel foglal­kozik. Augusztus 15-ével minden felvétel lezárul. Az idén húsz foglalkozási ágazatban nem kevesebb, mint 550 jelentkezőt vesznek feL Az építő szakmában például nyolcvan ipari tanulónak biz­tosítanak helyet. De még az 550-es szám sem a felső hatér. Gyöngyösön, Hatvanban éa Miskolcon is elhelyeznek né­hány tanulót. Lányok számára a vasipari szakmában a Fi nomszerel- vény^yárban 10,. d Mátravidé- ki Fémművekben 3, a Buda­pesti Hajtóműgyár tele­pén öt, és az Egri Gépan.omá- son villamostekercselő szak­mában két tanulót fogadnak, rajtuk kívül a kisiparban és a - szövetkezeti iparban tudnak még lányokat elhelyezni. Női fodrásztanulónak azonban az idén összesen csak hat érett­ségizett leányt vesznek fél. Tanulóotthoni elhelyezést az intézet biztosítani nem tud, mivel a helyeket az állami gondozottak részére tartják fenn. A vidéki tanulóknak magúknak kell gondoskodniuk lakásról. O. M.

Next

/
Thumbnails
Contents