Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
2 NÉPÚJSÁG 1964. február 14., péntek Szennyes háborúnak nevezték a francia imperialisták vad fegyveres rohamait Észak- és Dél-Vietnam népe ellen. Észak- Vietnam népének azonban sikerült a szennyet és a francia imperialistákat klebrudalnia szép hazája földjéről. Dél-VietTöbb, mint szennyes t.NiSDBOV. ftmmu Szírájkőrség az USA rakétakilövő központjainál ELMtr Fordította: Szathmári Gábor NEW YORK (TASZSZ): Az Egyesült Államok szövetségi bírósága szerdán olyan határozatot hozott, hogy két napra meg kell szüntetni a sztrájkőrséget az Egyesült Államok rakétakilövő központjainál. Tizenhárom hónapja folyik ugyanis a sztrájk a Florida East Coast Társaság vasútvonalain, a tulajdonosok azonban továbbra sem hajlandók teljesíteni a vasutasok béremelési követelését solygott magában, s valami dalt dúdolt — Meg se kérdezi, Guba, miféle nyavalya miatt kell ebbe az Auschwitzba mennem? — szólalt meg hirtelen, ravaszul pislogva Aszkerra. Aszker vállat vont — Gondoltam, nem rám tartozik, igazgató úr. — Jól gondolta. — Khüínet* ki akart egyenesedni, s meg- tántorodott. — De maga jó sofőr, és én beavatom a dolgomba. Emberekért megyünk. Oj munkásokért a gyárnak. — De hiszen már így is elég sok fogoly dolgozik nálunk. — Most pedig... még több lesz! Khümetz mondatai szaggatottak, összefüggéstelenek kezdtek leírni. Az egyik szó félénél váratlanul abbahagyta, aztán hirtélen egy szuszra elhadarta az egész mondatét. Hol kiabálva, hol meg egészen halkan, szinte suttogva beszélt, úgyhogy Aszker jóformán semmit sem értett meg belőle. Azt azonban ki tudta hámozni az összefüggéstelen szavakból is, hogy miért igyekezett az igazgató annyira az utazással. Megtudta: Ostburg katonai parancsnoksága értesítette Khü- metzt, hogy egy hét múlva a Ganz—Behmer gyár német munkásainak újabb csoportját hívják be a Wehrmachtba. Azért szóltak neki. hogy legyen ideie foglyokkal helyettesíteni őket. — És miért megyünk ilyen messzire? — Eh! — legyintett az igazgató. — Javasolták nekem, hogy a Szomszédos lágerekből hozzák embereket. „Vigye, Hert- Khümetz, amelyik tetszik!” — Khümetz ismét legyintett, s haragosan összevonta a szemsón. Aszker szétterített a füvön egy újságot, s telerakta ennivalóval. Khümetz bőven hozott az útra. Az igazgató elővett a zsebéből egy lapos, bedugaszolt kulacsot — Szesz — felelte Aszker kérdő pillantására. — Ez a szesz, Gube, orvosság. Gyógyír minden bajra és bánatra. Khümetz töltött egy útipohárba az üvegből, felhajtotta, s utána odanyújtotta Aszker- nek is, de az a fejét rázta. — Nem lehet — mondta. — Amikor a volán mellett ülőik, énfelőlem ez folyhat valamennyi patakban, akkor sem kelL Az igazgató helyeslőén bólintott. Csak ellenőrizni akarta az új sofőrt, nem iszákosáé, tudja-^jt kötelességét. Khümetz Ismét ivott egy pohárral, s aztán még kettővel. Sovány nyaka és petyhüdt arca egészen kipirult, a szeme csillogni kezdett Hosszú, vékony ujjaival időnként elvett egy-egy darabót a kirakott hideg disznósültből, s nagy falatokban a szájába gyűrte. Hangosan csámcsogva evett, miközben folyton hunyorgott apró szemeivel. Khümetz sokáig és mohón evett Amikor végzett a reggelivel, visszacsavarta a kulacs kupakját füléhez emelte, megrázta, s elégedetlenkedve csóválta a fejét Aztán felállt, s lépett néhányat a füvön, hogy megmozgassa egy kicsit az üléstől elzsibbadt lábait. Aszker összegyűjtötte a reggeli maradékait s a kocsiba tette. — Akkor folytassuk az utat — mondta Khümetz, miközben rágyújtott és beült az autóba. A szesz nemsokára hatni kezdett Az igazgató a kocsi oldalának dőlt időnkint nőnek, demokratikus érzelműnek tartotta magát S ezenkívül jól emlékezetébe véste a Führer szavait, amelyeket az egyik müncheni pártnapon mondott: erősíteni kell a germán nemzet a világot meghódító és uraló faj egységét Éppen ezért, —- miután belelapozott és minden tekintetben rendbenlévőnek találta az igazolványt — így szólt sofőrjéhez: — Ezt a kettős jubileumot akkor meg kell ünnepelni. Ott, nem messze, látom van egy kis tisztás néhány fával. Megpihenünk valamelyest Különben Is éppen ideje már, hogy megreggelizzünk. Khümetz a sofőrre nézett, s elégedetten állapította meg: zavar és meghatottság látszik az arcán. — Németek vagyunk, Gube! Németek, és ezzel mindent megmondtunk. — Khümetz leereszkedően megveregette Aszker vállát Jó félórát töltöttek a tisztáXXIV. — Nem, nem! — Aseíker elengedte a kormánylkereket, s szétnyitott ujjakkal rázta a kezét. — Nem rossz a Buick, de én nem adnék oda egy Mércédért, vagy mondjuk eigy Horchet semmiféle BuiCkért, vagy L in colért. A motor, a sebesség- váltó, a kapcsolási rendszer mind ég és föld, igazgató úr! — Igen, ez az én véleményem is — felelte Khümetz, miközben érdeklődéssel nézett Aszkerra. — Régóta ül volán mellett Gube? Aszker felnevetett — Nem fogja elhinni, igazgató úr, de azt kell felelnem a kérdésre: éppen ma jubilálok. Méghozzá kétszeresen. HuszonS yolc éves lettem és pontosan z esztendővel ezelőtt kaptam meg a gépkocsivezetői igazolványomat Aszker benyúlt a zsebébe, kivette az igazolványát s oda- riyújtotta Khümetznek. Az igazgató afféle jó emberWARREN: Minden jel Oswald bűnösségét bizonyítja Fia már halott, tehát nem beszelhet, és nyilvánvalóan a kormány sem mondja meg, hogy Lee Harvey Oswald a CIA szolgálatában állott Végül Oswald édesanyja kifejezte meggyőződését, hogy a gyilkos szabadlábon van, ezért mindent el kell követni kézre- kerítésére. Warren főbíró, a merénylet kivizsgálására alakított bizottság elnöke szintén nyilatkozott az újságíróknak, és bár egyrészt hasznosnak minősítette Mrs. Marguerite Oswald vallomását, másrészt kijelentette, hogy ez a vallomás nem változtatott a helyzeten, minden jel Oswald bűnösségét bizonyítja. WASHINGTON (MTI): Mint a Reuter és az AP jelenti, szerdán este Washingtonban véget ért Mrs. Marguerite Oswaldnak, a Kennedy- gyilikossággal vádolt Lee Harvey Oswald édesanyjának háromnapos kihallgatása. A Warren-bizottság tagjai előtt befejezett kihallgatás után Oswald anyja újságíróknak nyilatkozott. Ismét azt bizonygatta, hogy nem fia gyilkolta meg Kennedy elnököt, noha ezt kézzelfoghatóan bizonyítani tudja. A közvetett bizonyítékok viszont arra vallanak fűzte hozzá —, hogy fia aCIA amerikai hírszerző szolgálat ügynöke volt és őt szemelték ki, hogy vállalja a felelősséget az elnök meggyilkolásáért. hant és halálra zúzta magát. Tillmann valószínű öngyilkossága előtt Heyde az AFP tudósítójának még azt mondotta: „A megnyíló per bizonnyal felkavarja még a port, éspedig orvosi körökben. Ha szólásra kényszerítenek, repülni fog az orvostudományi egyetem néhány professzora.” A harmadik vádlott dr. Bernhard Dohne tavaly augusztusban eltűnt düsseldorfi otthonából, és feltételezhetően külföldre menekült. A négy vádlott közül csak egy van még őrizetben dr. Hans He- felmann, volt kormányíőtamá- csos. Az öngyilkosságok után kérdésessé vált, vajon megnyílhat-e kedden a bírósági per. A limburgi ügyészség 84 000 oldalnyi aktát állított össze, maga a vádirat 000 oldalas. A perben háromszáznál több tanút kellene kihallgatni. Három halott, — ítélethirdetés előtt Csütörtökön reggel öngyilkosságot követett el cellájában dr. Werner Heyde náci háborús bűnös, akinek három vád- lottárséval együtt kedden kellett volna bíróság elé állnia és számol) adnia bűncselekményeiről. Heyde nadrágszíjjával felakasztotta magát cellájának lámpájára. Az orvost azzal vádolták, hogy segédkezet nyújtott Hitler „Euthanasia programjának” végrehajtásához, közreműködött százezernél több fogyatékos elméjű ember és számos koncentrációs táborbeli fogoly meggyilkolásában. A kedden Lámburgban megnyíló tárgyaláson négy háborús bűnös felett kellett volna ítélkezni, de a vádlottak közül hárman már nem állhatnak bíróság elé. Szerdán rejtélyes körülmények között halt meg Heyde vádlottársa, Friedrich Tillmann: egy nyolcemeletes épület ablakából az utcára zuCsőmbe a Leopoldville-i vezetőket vádolja Lumumba meggyilkolásáért MADRID (MTI): A belgák bukott katangai bábja, a jelenleg Madridban tartózkodó Moise Csőmbe — akit a világ közvéleménye felelősnek tart Kongó volt mini szi-erel nőkének. Patrice Lumuinbának és társainak meggyilkolásáért — a napokban megjelent sajtó- nyilatkozatában és legutóbbi sajtóértekezletén azt állította, hogy a gyilkosságért a jelenlegi Leopoldville-i vezetőket terheli a felelősség. Bár Csőmbe megnyilatkozásainak hitele kétes, a nyugati hírügynökségek élénken felfigyeltek rá. A „kipakolás” a Brüsszelben megjelenő Puorquoi Pás? című hetilap műit heti hasábjain kezdődött (A lapot a belga hatóságok elkobozták.) Csőmbe az interjúban elmondotta, hogy Lumumba likvidálásának gondolata 1960. november 28-án egy Brazzavilleben lefolyt értekezleten vetődött fel. amelyen Adoula — akkor az Illeo kormány belügyminisztere volt — javasolta: szállítsák át Lumumbát a katangai Jadotville-be. Ez a tárgyalás akkor eredménytelen maradt Január 17-én Kaszavubu elnök — Csőmbe szerint teljesen váratlanul — közölte, hogy három „csomagot” (Lumumníbát és két közvetlen munkatársát: Okitót és M. Pólót) útnak indított repülőgépen. A gép Eli- selbethville-ben szállt le. Ekkor Lumumba — Csőmbe állítása szerint — már agonizált, a re- pülőúton elszenvedett rettenetes kínzások következtében. „Elisabethville-be nem. foglyokat, hanem haldoklókat raktak ki a gépből". — Csom- benek ez a kijelentése már nem a belga hetilapban jelent meg, hanem a szerdán este megtartott madridi sajtóértekezleten hangzott el. „Mindhárman 1961. január 17-ről 18-ra virradó éjszaka haltak meg. Holttestüket Ruasi falu közelében, a kaszengai út mentén földelték el” — tette hozzá Csőmbe. Csőmbe azt állította továbbá, hogy a kongói vezetők megrettentek, amikor meghallották: az ENSZ vizsgáló bizottságot meneszt Lumumba halála körülményeinek kiderítésére. Adoula 1961. február 28-án Elisabethville-be érkezett egy katonai egyezmény aláírásának ürügyével. Az egyezményt alá Is írták, utazásának célja azonban valójában az volt. hogy eltüntesse a holttesteket és csírájában meghiúsítsa a tervezett vizsgálatot. Csőmbe szerint ez az „eltüntetés” végül la megtörtént: a holttesteket exhumálták és kénsawal telt kádba helyezték, hogy így végleg eltüntessenek minden nyomot”. A volt katangai diktátor azt állította, hogy az elmondottak alátámasztására bizonyítékokkal rendelkezik. földjeit, hogy a partizánok elpusztuljanak tőle. Sajnos, kisgyerekek, asszonyok és békés öregek adták meg az árát ennek az „újfajta” szennyes háborúnak. Az állig felfegyverzett khanh-istáik és jenki parancsnokaik időnként elfognak egy- egy „gyanús” dél-vietnami (első képünk) és erős fegyveres kísérettel viszik a vallató helyekre. De ezeket a mezítlábas, egyinges, éhező embereket vakmerő hősök védelmezik. Hiába vonultatják fel ellenük az U. S. Army — az amerikai hadsereg — legmodernebb emberirtó eszközeit. Amint második képünk dokumentálja, a partizánok „leszedik” az idegen helikoptert a magasból is és napról napra diadalmaskodik elszánt akaratuk a szabadságért.. ■ Harkins tábornok mind két- ségbeejtőbb eszközökhöz folyamodik. Eközben egyre jobban beszennyezi a kezét. A napi egymillió dollár „ellenértéké”, az utomata gyorstüzelő, az éhezteté», a virágzó földékre szórt vegyi méreg és a kiöntött vér — végzetes jetiid befektetés. Erkölcsi törvény, hogy a szenny a tisztaságot nem győzheti le soha. Dél- Vietnamban pedig a tisztaságot, az emberiességet és ai Önfeláldozó hősiességet — a* USA szennyes háborúja ellen — a vietnami hazafiak képviselik. n am ban azonban az amerikai imperialisták vették át a franciáktól a stafétabotot és folytatják a szennyes háborút. Ámde, ha a szennyhez szenny tapad, akkor az elundorító mocsoknak olyan tömege halmozódik fel, amire már nehéz kifejező szót találni. Az USA imperialistái eleinte tagadták, hogy jenki katonák lennének Dél-Vietnamban. Azután kénytelen-kelletlen beismerték, hogy „néhány” katonai tanácsadó mégiscsak jelen van. Később azt sem tagadták már, hogy a „jelentéktelen, szervezetlen söpredék” Viet-Ceng partizán alakulatok elleni napi egymillió dollárnyi hadikiadásba verték magukat. Legújabban Paul D. Harkins USA- generális fogadkozik égrc-föld- re, hogy dollárt, vért és hadianyagot nem kímélve, a vietnami hazafiak fegyveres ellenállását le fogja tömi. E célból stratégiai falvakat létesítenek, azaz eltökélték, hogy Dél-Vietnam 17 000 falucskáját erődítménnyé alakítják át. Az erődítményekből lélek se be, se ki — hiszen, amint Harkins generális igen jól sejti: a partizánok nem az égből pottyannak. Annál Inkább a helikopteres bérgyilkosok. Ezek — amint Russel professzor Is tiltakozott ellene — halálos méreggel permetezik be Dél-Vlet- nam gyümölcsöseit és termő-
