Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
1964. február 9., vasárnap MEPÜJSAG 7 Anyuka tanul nem egyedülálló, de a következtetéseket ebből az egy esetből sem nehéz levonni. Igazán jó eredménnyel csak akkor tanulhat az anya, a feleség, ha az egész család, de elsősorban a férj támogatja, biztosítva a helyes munka- megosztással a tanuláshoz szükséges időt. Ha ezt jobban megértenék mindenütt, kevesebb volna az olyan panasz: a feleségem nem tart velem lépést, elmarad mögöttem, elmerül • a konyhadolgokban, másról nem is lehet beszélni vele, de az olyan lebecsülő nyilatkozatnak is elejét lehetne venni, ami sok fiatal szájából elhangzik: mama, ez magának magas, ehhez nem ért. Vizsgázik az anyuka, az anyukák egész sora, s velük vizsgázik a család is, megértésből, segítőkészségből. d— OiaaaizrcL mii. > -jntnm Óvatosan a gyógyszerekkel! iOK SZEM KÖZÖTT Az Üttörőélet szerkesztőségéhez a hét végére sok levelet hozott a postás. Csapatriportereink, levelezőink írták. A pajtások sok mindenről számot adnak tudósításaikban, úgyhogy mindezt elmondani, megírni, teljes részletezéssel nem is lehet. A rengeteg levél közül kiválogattuk a nekünk legkedvesebbeket, s most ezekből nyújtunk át nektek egy csokorra valót. Czank Mária a lőrinci úttörőcsapat munkájáról, mindennapi életéről írt nekünk. Megírta, hogy neki különösen a felső tagozatos úttörők munkája tetszett legjobban, akik a decemberi hónapban rengeteg ajándékot készítettek alsó tagozatú társaiknak. A jó kollektív szellemre jellemző, hogy ez a csapat megkapta a vörös selyemzászlót is. A téli úttörőfoglalkozásokról írt Varga György Pétervásáráról. Tóth Mária Tankról pedig a 4806-os iskola úttörőinek expedíciós munkáját választotta levélténfiájá- nak. A tenki pajtások a felnőttekkel közösen részt vettek az iskolakert körbekerítésén, amelyet az ősszel már felástak. Borsót ültetnek bele, amelynek árából balatoni, nyári kirándulást szerveznek. A tenki gyerekek sok madáretetőt is készítettek, hogy enni tudjanak adni a tél hidegétől szenvedő madárkáiknak. Az őrsök őrsi foglalkozás után saját maguk teszik rendbe a helyiséget. s ezt jól tennék, ha a többi iskolák őrsei is megvalósítanák. Marika örvendezve számolt be arról is, hogy megalakították az „Orosz Nyelvi Társaságot”. A legjobban oroszul tudó gyerekek vehetnek részt a foglalkozásokon. Marika arra is megkért bennünket, hogy közöljük őrsének, a Vosztok őrsnek azt a kérését: szeretnének olyan nyolcadikos úttörőkkel levelezni, akiknek őrsi nevük: Vosztok. Farkas Margit és Györki Ilona Kápolnáról írt nekünk egy jól sikerült klubdélutánról, Schvartz Zsuzsa Mátrade- recskéről pedig egy szánkóverseny történetét _ írt-3 meg. Mint ŰSJK- írja. a verseny '' délután egy ¥. / ,/' órakor kezdő- dött, a verseny- s* pálya pedig 1 km hosszú volt. Először a lányok indultak, később pedig a fiúk mérték össze erejüket, ügyességüket. Többen buktak is, úgyhogy volt olyan pajtás, aki valóságos hóemberként ért a lejtő végén a célba. Első helyen végzett Kiss Piroska és Tóth Sándor. A versenyt hócsatával fejezték be. Hasonló történetről számolt be levelében Tankó Andor is Nos zva j- ról. Ö levelét saját versével zárja, amelyet e szánkóverseny hatására írt A vers elég hosz- szúra sikerült, sajnos, így nem tudjuk közölni. Józsa Mária is elküldte első beszámolóját hozzánk Csány- ból. Igazán kedves történetet írt meg. amelyet okvetlen el kel] mondanunk itt is. a nagy nyilvánosság előtt. Marika a Sirály őrs tagja, nyolcadikos, így sokat törődnék a kisebbekkel. Az alsó tagozatú gyerekeknek segítenek ceruzát faragni, füzetet vonalazni, stb. Nemrégen, ahogy az őrs tagjai beszélgettek a folyosón, észrevették, hogy egy kisfiú sír a sarokban. Odamentek hozzá, hát kiderül: a vidám Koresz sír, mert elvesztette zöld töltőceruzáját, s ha nem lesz meg, bizony, a szülei felelősségre vonják. A lányok összedugták a fejüket, s hamar megszületett az ötlet is. Az iskolaköpenyek zsebéből előkerültek a zsebpénzek. éppen annyi, amennyi a ceruza ára. Koresz megvigasztalódott, s nemsokára meg is vásárolta a zöld ceruzát, amelyet boldogan szorított kis tenyerében. Megcsordult az eresz, s bár visszatérhet még egy-két napra, hétre a zimankós idő, ajánlatos szemlét tartani ruhatárunk fölött, s időben gondoskodni a tavaszi holmikról. A hűvös tavaszi napokra elegáns viselet a lezser szabású, két sor gombolású kosztüm, gyufa" szoknyával. w mz iiWiim nvw 4s oroszlánról és a pásztorról Vadászni ment egyszer az oroszlán, és közben egy éles tövisbe hágott. Lába megdagadt. sebe elmérgesedett, alig tudott rálépni. Sántikálva igyekezett a pásztorhoz, abban a reményben, hogy az segíteni fog rajta. Amidőn a pásztor a közeledő oroszlánt megpillantotta, nagyon megijedt. kiválasztott nyájából egy juhot, és a veszedelmes vendég elé tette, hogy megengesztelje. Az oroszlán azonban rá sem, hederített az ajándékra, hanem dagadt lábát megmutatva, segítséget kért a pásztortól, A pásztor ügyes kézzel megnyitotta a fájó daganatot, kivette a bajt okozó tövist, és kitisztogatta a sebet, az oroszlán pedig megköny- nyebbülve visszatért az erdőbe. Rövid idővel ezután tőrbe esett az oroszlán, s a vadászok elvitték a közeli városba. Eközben a pásztor valami hibát követett el, ami miatt a törvény elé állították, s arra ítélték, hogy az oroszlánok elé vessék. Hanem, alighogy az oroszlánverembe dobták, az egybegyűltek legnagyobb csodálkozására, a vadállat az elítélt elé ment, farlcát cső' volta, majd megnyaldosta a pásztor kezét. Most már a pásztor is megismerte: ez volt az az oroszlán, melyet nehéz sebéből Iciápolt. Mikor , pedig a nép azt is látta, hogy az oroszlán lefekszik a pásztor lábához, kifaggatta az elítéltet az előzmények felől, és kegyelmet kért számára a fejedelemtől. A pásztor a hálás oroszlán segítségével kiszabadult, büntetését elengedték, és hazamehetett nyájához, régi mesterségéhez, PETROVACZ ISTVÁN: Dal az úttörő expedícióról Száll a dal, hív a dal, gyere velünk, pajtás! Kuckója vackain szunyókál a rest. Húga kötényébe fogódzik a gyáva. — Örsünk a holnapba indul egyenest Terveink ritmusára épül az ország, felhők fölé nő az óriáskohó. Fel, megelőzni a kort! A jövőbe készül az úttörő expedíció. Jöjj velünk táborba, ismerd meg hazádat. Titkait kitárja a százarcú táj. Terméketlen sziken nehéz kalász zizzen új élet sarja hajt, akármerre jársz. Indulj el bátran, ne riasszon a távol. Széles folyók vizén siklik a hajó. Gépkocsi, gyorsvonat röpít, a jövőbe indul az úttörő expedíció. Álomba ringat a vonat muzsikája. Almodban gépeket tervezel, mesés űrhajót építesz, jégtörőt, rakétát, — s visszaveszi tőled mind az ébredés. Félre bú, tervezd meg, építsük fel újra! így lesz majd tervekből, álmokból való. S szélsebes űrhajónk szárnyán a jövőbe száguld az úttörő expedíció! bet jelent, mintha mi magunk végeznénk mindent. Évike mosogat, s vasárnap reggelenként a szobák takarításában is segít. Elvünk, hogy a fiúnak is meg kell ismerkednie a házi munkával, hiszen később, ha felnő, maga is férj és apa lesz, az ő feleségének is szüsége lesz a segítségre. Már kisgyermek kortól igyekeztünk arra oktatni, a házi munka a fiúnak sem szégyen. Maga is elmosogat, eltörülget, ha soros, persze, fő segítsége a „férfiasabb” munka, a cipő- tisztítás, a favágás, szénhordás. A nagyobb házi munkákat férjemmel közösen végezzük,s ha éppen úgy jön ki, a mosógéppel elvégzi a nagymosást. A szombati szabad délután az egész család munkanapja a háztartásban, s nem _ kell egyedül nekem halálra fáradni a hét végi takarítással. Vasárnap délelőtt főzök, ez az egyetlen nap, amikor az egész család otthon van —különben az üzemben, óvodában, napköziben étkezünk. Ez egyedül az én munkám — bár a kislányom már segédkezik, mert azt akarom, hogy megtanuljon főzni —, de a reggeli takarításban, ebéd után a konyha rendbe hozásában már az egész család felváltva vesz részt. Heti három estém van a tar nulásra, három-négy óra naponként, ez a konzultációs idővel együtt elég is arra, hogy átvegyem az anyagot s ne kelljen a beszámolók és a vizsgák előtt hajrázni. Természetesen a három esztendő alatt volt már rá eset, hogy eltértünk ettől a gyakorlattól, olyan is volt, hogy valamelyik gyerek betegsége miatt halasztást kellett kémem. De az bizonyos, ha a férjem nem áll mellettem, nem négyes átlagot, de még hármast is csak nehezen érhettem volna rí.” Az anyuka, akivel beszéltem, valóban szerencsés helyzetben van. Példája ugyan Anyuka letette a félévi vizsgát. A család elégedetten nézi a kiskönyvet, amelynek tanulsága szerint elérte a 4,1- es átlagot. Sikerült. A siker az egész család összefogásának eredménye, hiszen mindany- nyian elhatározták három esztendővel ezelőtt, hogy segítenek anyukának a tanulásban. Mindenki a maga módján. S az eredmény: soha nem kell neki az utolsó hetekben, napokban éjt nappallá téve készülnie. Anyu irigylésre méltó helyzetben van, s amikor megkérdeztem, hogyan érte ezt el, mosolyogva válaszol: „Három esztendővel ezelőtt, amikor beiratkoztam a technikum első osztályába, az egész család tanácskozást tartott, ki miben segíthet, hiszen tudtam, a három gyermek, a napi irodai és háztartási munka mellett nagy dologra vállalkozom. Legidősebb fiunk, Lacika, akkor járt ötödik osztályba, kislányunk elsős volt, öcsit még bölcsödébe hordtuk. A nagy családi tanácskozás kimondta, erejéhez mérten mindenki segít. Lacika magára vállalta öcsiké bölcsödébe hordását, 6 hozza haza is. Tanul és emellett segít Évikének a tanulásban. Cserében, férjem kérdezi ki 6t esetenként, a segít megoldani a nehezebb feladatokat. A takarítás az enyém, de így, reggel, munkába menés előtt „kényelmesen” elvégezhetem. Hetenként hárem tanulónapot „szavaztak" meg. Ezeken a napokon este a vacsorakészítés, a gyermekek lefektetése a férjem feladata lett De eeea tfflmcnően rendszeresen segít az egész család a házi munkában, öcsike, a család legkisebb tagja, három esztendős korára már majdnem egyedül öltözött, vetkő- aött s rászoktattuk arra, hogy kis játékpolcát maga tartsa rendben. Természetesen segítségre szüksége volt és van na is, de ez időben kevesebVégezetül beszélnünk kell az expedícióról író pajtások leveleiről, hiszen ezek között ia találunk sok érdekeset Az ecsédi iskola Barátság őrse a külszíni fejtésnél tett expedíciós útjukat írta meg. A vezetőtől tudták meg, hogy a bánya 1957-ben kezdte meg termelését, s naponta 550 vagon szenet bányásznak, amelynek nagy része alagútod jut rí Petőfibányára. A bánya 1990-ig tartja el a környéket és az erőműt tüzelővel. Az őrs tagjai úgy határoztak: tavasszal ismét meglátogatják a bányát Balázs Mária Hatvanból a kettes és az ötös pont teljesítését írta meg. hinter Julianna Kerecsendről az űrkutatásról szóló előadásról, Barta Péter Bélapátfalváról pedig a nemrég felépült új iskoláról írt FEJEZD BEI A játékvezető kiválaszt egy olyan novellát, amelyet a pajtások általában nem ismernek. Felolvassa — csakhogy neon végig A befejezés előtt egy-két bekezdéssel megáll, a befejezést egyelőre titokban tartja. Minden versenyző papírt vesz elő és három-négy mondatban befejezi a történetet Ki hogyan tudja és gondolja. Nem kell — és nem is lehet — szó szerint kitalálni az író által megírt befejezést. Az nyer, aki a legjobban megközelíti azt. Legvégül a játékvezető felolvassa az igazi befejezést is és megmagyarázza, hogy az író miért éppen azt a bizonyos befejezést választotta. NE LÉPJ A KÖRBE! be lódítani. Aki belép, kiáll a játékból. A játékvezető újabb jelére folytatódik a játék. Ha már olyan kevesen vannak, hogy kézfogással nem tudják körülémd a kört, a játékosok a belül rajzolt kör köré állnak. A játék végén állva maradt 3-4 játékos győz. A játékosok kézfogással egy földre rajzolt kör köré állnak. A játékvezető első fütty jelére jobbra, vagy balra szökdelnek. A második füttyjelre hátralépnek és kézfogás elengedése nélkül igyekeznek egymást a körA gyógyszerrendelés sokkal bonyolultabb feladat, semhogy arra — az orvoson kívül — bárki is vállalkozhatnék. Nem vitatható, hogy egyes elhúzódó betegségben szenvedők már tudják, hogy melyik gyógyszer enyhíti panaszaikat Ilyen esetben a gyógyszerkérés — természetesen — nem kifogásolható, de az már nem biztos, hogy más beteg ugyanolyan jellegű panaszait ugyanaz a gyógyszer enyhíti. Kétféle gvógyszert ismerünk: kész orvosságot, és olyat amelyet a recept alapján a gyógyszertár a beteg számára kever össze. Az ilyen egyéni gyógyszermaradókot a leghelyesebb kiönteni, megsemmisíteni. Más a helyzet a kész gyógyszerrel. A megmaradt gyógyszernek megbízható, száraz helyet kell biztosítani olyat, ami zárható, hogy a gyerek hozzá ne férjen. De hát miért rakja el a gyógyszert az ember? Azért, hogy szükség esetén megmutassa az orvosnak, aki majd kiválogatja, hogy melyik lesz já A gyermel Ki nem látott még siető iskolást. aki az utolsó pillanatban készül el. és sírva tiltakozik az időt rabló reggelizés ellen. Az ilyen gyermek meglehetősen zaklatottan érkezik meg az iskolába, s amíg az első órán emiatt nem tud figyelni. a második órán már azért számiÄ’-atja a perceket, mert éhes. A gyermek fejlődése szemo untjából fontos, hogy időben ülhessen a bőséges reggelihez. A gyermek reggelije ízleSofkkad jobb, ha otthon akad valami megfelelő, mintha valakinek éjszakának évadján kell patikába mennie. A gyógyszer méreg, még a legszelídebb is veszedelmessé válhat, ha nem arra használják, amire való. A gjtegyszermérgezés leggyakoribb oka a gyógyszerek el cserélése, összetévesztése. Bizonyos esetekben a gyógyszer adagolásának a nem ismerése okozza a bajt. Máskor a tólérzékeny egyéneknél jelentkező allergiás állapot sodorja veszedelembe a köny- nyelmű „gyógyszerfalót”. Étert mondjuk, hogy a meggondolatlan 'gyógyszerszedés legalább olyan baj, mint az, ha valaki a számára rendelt gyógyszer beszedését elmulasztja. Vétkes könnyelműség a gyógyszer céltalan halmozása vagy helytelen tárolása, de ennél még veszedelmesebb, ha azokból orvosi utasítás nélkül bevesz, vagy másnak is ad valaki. Dr. B. L. v reggelije tes, bőséges legyen; Elsősorban tej, tejeskávé, kakaó, (felváltva, hogy meg ne unja), de emellé mindig készítsünk vajat, dzsemet, mézet vagy gyümölcsízt, könnyű, tápláló dolgokat. Változatossá tehetjük a reggelit pástétomok, körözöttek készítésével. Bőséges reggeli után indítsuk iskolába a gyermeket, — a rendszeres reggeli evés hatása meglepően gyorsan mutatkozik.