Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

1964. február 9., vasárnap MEPÜJSAG 7 Anyuka tanul nem egyedülálló, de a követ­keztetéseket ebből az egy esetből sem nehéz levonni. Igazán jó eredménnyel csak akkor tanulhat az anya, a fe­leség, ha az egész család, de elsősorban a férj támogatja, biztosítva a helyes munka- megosztással a tanuláshoz szükséges időt. Ha ezt jobban megértenék mindenütt, keve­sebb volna az olyan panasz: a feleségem nem tart velem lé­pést, elmarad mögöttem, el­merül • a konyhadolgokban, másról nem is lehet beszélni vele, de az olyan lebecsülő nyilatkozatnak is elejét lehet­ne venni, ami sok fiatal szá­jából elhangzik: mama, ez magának magas, ehhez nem ért. Vizsgázik az anyuka, az anyukák egész sora, s velük vizsgázik a család is, megér­tésből, segítőkészségből. d— OiaaaizrcL mii. > -jntnm Óvatosan a gyógyszerekkel! iOK SZEM KÖZÖTT Az Üttörőélet szerkesztősé­géhez a hét végére sok levelet hozott a postás. Csapatripor­tereink, levelezőink írták. A pajtások sok mindenről szá­mot adnak tudósításaikban, úgyhogy mindezt elmondani, megírni, teljes részletezéssel nem is lehet. A rengeteg levél közül kiválogattuk a nekünk legkedvesebbeket, s most ezek­ből nyújtunk át nektek egy csokorra valót. Czank Mária a lőrinci úttö­rőcsapat mun­kájáról, min­dennapi életé­ről írt nekünk. Megírta, hogy neki különösen a felső tagoza­tos úttörők munkája tetszett legjobban, akik a decemberi hónapban rengeteg ajándékot készítettek alsó tagozatú tár­saiknak. A jó kollektív szel­lemre jellemző, hogy ez a csa­pat megkapta a vörös selyem­zászlót is. A téli úttörőfoglal­kozásokról írt Varga György Pétervásáráról. Tóth Mária Tankról pedig a 4806-os isko­la úttörőinek expedíciós mun­káját választotta levélténfiájá- nak. A tenki pajtások a fel­nőttekkel közösen részt vettek az iskolakert körbekerítésén, amelyet az ősszel már fel­ástak. Borsót ültetnek bele, amelynek árából balatoni, nyári kirándulást szerveznek. A tenki gyerekek sok madár­etetőt is készítettek, hogy enni tudjanak adni a tél hidegétől szenvedő madárkáiknak. Az őrsök őrsi foglalkozás után sa­ját maguk teszik rendbe a he­lyiséget. s ezt jól tennék, ha a többi iskolák őrsei is megvaló­sítanák. Marika örvendezve számolt be arról is, hogy meg­alakították az „Orosz Nyelvi Társaságot”. A legjobban oro­szul tudó gyerekek vehetnek részt a foglalkozásokon. Mari­ka arra is megkért bennünket, hogy közöljük őrsének, a Vosztok őrsnek azt a kérését: szeretnének olyan nyolcadikos úttörőkkel levelezni, akiknek őrsi nevük: Vosztok. Farkas Margit és Györki Ilona Kápolnáról írt nekünk egy jól sikerült klubdélután­ról, Schvartz Zsuzsa Mátrade- recskéről pedig egy szánkóver­seny történetét _ írt-3 meg. Mint ŰSJK- írja. a verseny '' délután egy ¥. / ,/' órakor kezdő- dött, a verseny- s* pálya pedig 1 km hosszú volt. Először a lá­nyok indultak, később pedig a fiúk mérték össze erejüket, ügyességüket. Többen buktak is, úgyhogy volt olyan pajtás, aki valóságos hóemberként ért a lejtő végén a célba. Első he­lyen végzett Kiss Piroska és Tóth Sándor. A versenyt hó­csatával fejezték be. Hasonló történetről számolt be levelé­ben Tankó Andor is Nos zva j- ról. Ö levelét saját versével zárja, amelyet e szánkóverseny hatására írt A vers elég hosz- szúra sikerült, sajnos, így nem tudjuk közölni. Józsa Mária is elküldte első beszámolóját hozzánk Csány- ból. Igazán kedves történetet írt meg. amelyet okvetlen el kel] mondanunk itt is. a nagy nyilvánosság előtt. Marika a Sirály őrs tagja, nyolcadikos, így sokat törődnék a kiseb­bekkel. Az alsó tagozatú gye­rekeknek segítenek ceruzát faragni, füzetet vonalazni, stb. Nemrégen, ahogy az őrs tagjai beszélgettek a folyosón, észre­vették, hogy egy kisfiú sír a sarokban. Odamentek hozzá, hát kiderül: a vidám Koresz sír, mert elvesztette zöld töltő­ceruzáját, s ha nem lesz meg, bizony, a szülei felelősségre vonják. A lányok összedugták a fejüket, s hamar megszüle­tett az ötlet is. Az iskolaköpe­nyek zsebéből előkerültek a zsebpénzek. éppen annyi, amennyi a ceruza ára. Koresz megvigasztalódott, s nemsoká­ra meg is vásárolta a zöld ce­ruzát, amelyet boldogan szorí­tott kis tenyerében. Megcsordult az eresz, s bár visszatérhet még egy-két nap­ra, hétre a zimankós idő, aján­latos szemlét tartani ruhatá­runk fölött, s időben gondos­kodni a tavaszi holmikról. A hűvös tavaszi napokra ele­gáns viselet a lezser szabású, két sor gombolású kosztüm, gyufa" szoknyával. w mz iiWiim nvw 4s oroszlánról és a pásztorról Vadászni ment egyszer az orosz­lán, és közben egy éles tövisbe há­gott. Lába meg­dagadt. sebe el­mérgesedett, alig tudott rálépni. Sántikálva igye­kezett a pásztor­hoz, abban a re­ményben, hogy az segíteni fog rajta. Amidőn a pász­tor a közeledő oroszlánt megpil­lantotta, nagyon megijedt. kivá­lasztott nyájából egy juhot, és a ve­szedelmes vendég elé tette, hogy meg­engesztelje. Az oroszlán azonban rá sem, hederített az ajándékra, ha­nem dagadt lábát megmutatva, se­gítséget kért a pásztortól, A pásztor ügyes kézzel megnyi­totta a fájó daga­natot, kivette a bajt okozó tövist, és kitisztogatta a sebet, az oroszlán pedig megköny- nyebbülve vissza­tért az erdőbe. Rövid idővel ez­után tőrbe esett az oroszlán, s a vadászok elvit­ték a közeli vá­rosba. Eközben a pász­tor valami hibát követett el, ami miatt a törvény elé állították, s arra ítélték, hogy az oroszlánok elé vessék. Hanem, alighogy az oroszlánve­rembe dobták, az egybegyűltek leg­nagyobb csodál­kozására, a vad­állat az elítélt elé ment, farlcát cső' volta, majd meg­nyaldosta a pász­tor kezét. Most már a pásztor is megismerte: ez volt az az orosz­lán, melyet nehéz sebéből Iciápolt. Mikor , pedig a nép azt is látta, hogy az oroszlán lefekszik a pász­tor lábához, ki­faggatta az elítél­tet az előzmények felől, és kegyel­met kért számára a fejedelemtől. A pásztor a hálás oroszlán segítsé­gével kiszabadult, büntetését elen­gedték, és haza­mehetett nyájá­hoz, régi mester­ségéhez, PETROVACZ ISTVÁN: Dal az úttörő expedícióról Száll a dal, hív a dal, gyere velünk, pajtás! Kuckója vackain szunyókál a rest. Húga kötényébe fogódzik a gyáva. — Örsünk a holnapba indul egyenest Terveink ritmusára épül az ország, felhők fölé nő az óriáskohó. Fel, megelőzni a kort! A jövőbe készül az úttörő expedíció. Jöjj velünk táborba, ismerd meg hazádat. Titkait kitárja a százarcú táj. Terméketlen sziken nehéz kalász zizzen új élet sarja hajt, akármerre jársz. Indulj el bátran, ne riasszon a távol. Széles folyók vizén siklik a hajó. Gépkocsi, gyorsvonat röpít, a jövőbe indul az úttörő expedíció. Álomba ringat a vonat muzsikája. Almodban gépeket tervezel, mesés űrhajót építesz, jégtörőt, rakétát, — s visszaveszi tőled mind az ébredés. Félre bú, tervezd meg, építsük fel újra! így lesz majd tervekből, álmokból való. S szélsebes űrhajónk szárnyán a jövőbe száguld az úttörő expedíció! bet jelent, mintha mi magunk végeznénk mindent. Évike mo­sogat, s vasárnap reggelen­ként a szobák takarításában is segít. Elvünk, hogy a fiú­nak is meg kell ismerkednie a házi munkával, hiszen ké­sőbb, ha felnő, maga is férj és apa lesz, az ő feleségének is szüsége lesz a segítségre. Már kisgyermek kortól igye­keztünk arra oktatni, a házi munka a fiúnak sem szégyen. Maga is elmosogat, eltörülget, ha soros, persze, fő segítsége a „férfiasabb” munka, a cipő- tisztítás, a favágás, szénhor­dás. A nagyobb házi munkákat férjemmel közösen végezzük,s ha éppen úgy jön ki, a mosó­géppel elvégzi a nagymosást. A szombati szabad délután az egész család munkanapja a háztartásban, s nem _ kell egyedül nekem halálra fárad­ni a hét végi takarítással. Vasárnap délelőtt főzök, ez az egyetlen nap, amikor az egész család otthon van —kü­lönben az üzemben, óvodában, napköziben étkezünk. Ez egye­dül az én munkám — bár a kislányom már segédkezik, mert azt akarom, hogy megta­nuljon főzni —, de a reggeli takarításban, ebéd után a konyha rendbe hozásában már az egész család felváltva vesz részt. Heti három estém van a tar nulásra, három-négy óra na­ponként, ez a konzultációs idővel együtt elég is arra, hogy átvegyem az anyagot s ne kelljen a beszámolók és a vizsgák előtt hajrázni. Termé­szetesen a három esztendő alatt volt már rá eset, hogy eltértünk ettől a gyakorlattól, olyan is volt, hogy valamelyik gyerek betegsége miatt halasz­tást kellett kémem. De az bi­zonyos, ha a férjem nem áll mellettem, nem négyes átla­got, de még hármast is csak nehezen érhettem volna rí.” Az anyuka, akivel beszél­tem, valóban szerencsés hely­zetben van. Példája ugyan Anyuka letette a félévi vizsgát. A család elégedetten nézi a kiskönyvet, amelynek tanulsága szerint elérte a 4,1- es átlagot. Sikerült. A siker az egész család összefogásának eredménye, hiszen mindany- nyian elhatározták három esz­tendővel ezelőtt, hogy segíte­nek anyukának a tanulásban. Mindenki a maga módján. S az eredmény: soha nem kell neki az utolsó hetekben, na­pokban éjt nappallá téve ké­szülnie. Anyu irigylésre méltó helyzetben van, s amikor meg­kérdeztem, hogyan érte ezt el, mosolyogva válaszol: „Három esztendővel ezelőtt, amikor beiratkoztam a tech­nikum első osztályába, az egész család tanácskozást tar­tott, ki miben segíthet, hiszen tudtam, a három gyermek, a napi irodai és háztartási mun­ka mellett nagy dologra vál­lalkozom. Legidősebb fiunk, Lacika, akkor járt ötödik osztályba, kislányunk elsős volt, öcsit még bölcsödébe hordtuk. A nagy családi tanácskozás kimondta, erejéhez mérten mindenki segít. Lacika magá­ra vállalta öcsiké bölcsödébe hordását, 6 hozza haza is. Ta­nul és emellett segít Évikének a tanulásban. Cserében, fér­jem kérdezi ki 6t esetenként, a segít megoldani a nehezebb feladatokat. A takarítás az enyém, de így, reggel, munká­ba menés előtt „kényelmesen” elvégezhetem. Hetenként há­rem tanulónapot „szavaztak" meg. Ezeken a napokon este a vacsorakészítés, a gyermekek lefektetése a férjem feladata lett De eeea tfflmcnően rendsze­resen segít az egész család a házi munkában, öcsike, a csa­lád legkisebb tagja, három esztendős korára már majd­nem egyedül öltözött, vetkő- aött s rászoktattuk arra, hogy kis játékpolcát maga tartsa rendben. Természetesen segít­ségre szüksége volt és van na is, de ez időben keveseb­Végezetül beszélnünk kell az expedícióról író pajtások le­veleiről, hiszen ezek között ia találunk sok érdekeset Az ecsédi iskola Barátság őrse a külszíni fejtésnél tett expedíciós útjukat írta meg. A vezetőtől tudták meg, hogy a bánya 1957-ben kezdte meg termelését, s naponta 550 va­gon szenet bányásznak, amely­nek nagy része alagútod jut rí Petőfibányára. A bánya 1990-ig tartja el a környéket és az erőműt tüzelővel. Az őrs tagjai úgy határoz­tak: tavasszal ismét megláto­gatják a bányát Balázs Mária Hatvanból a kettes és az ötös pont teljesí­tését írta meg. hinter Julianna Kerecsendről az űrkutatásról szóló előadásról, Barta Péter Bélapátfalváról pedig a nem­rég felépült új iskoláról írt FEJEZD BEI A játékvezető kiválaszt egy olyan novellát, amelyet a paj­tások általában nem ismernek. Felolvassa — csakhogy neon vé­gig A befejezés előtt egy-két bekezdéssel megáll, a befeje­zést egyelőre titokban tartja. Minden versenyző papírt vesz elő és három-négy mon­datban befejezi a történetet Ki hogyan tudja és gondolja. Nem kell — és nem is lehet — szó szerint kitalálni az író ál­tal megírt befejezést. Az nyer, aki a legjobban megközelíti azt. Legvégül a játékvezető fel­olvassa az igazi befejezést is és megmagyarázza, hogy az író miért éppen azt a bizonyos be­fejezést választotta. NE LÉPJ A KÖRBE! be lódítani. Aki belép, kiáll a játékból. A játékvezető újabb jelére folytatódik a játék. Ha már olyan kevesen vannak, hogy kézfogással nem tudják körülémd a kört, a játékosok a belül rajzolt kör köré állnak. A játék végén állva maradt 3-4 játékos győz. A játékosok kézfogással egy földre rajzolt kör köré állnak. A játékvezető első fütty jelére jobbra, vagy balra szökdelnek. A második füttyjelre hátralép­nek és kézfogás elengedése nél­kül igyekeznek egymást a kör­A gyógyszerrendelés sokkal bonyolultabb feladat, semhogy arra — az orvoson kívül — bárki is vállalkozhatnék. Nem vitatható, hogy egyes elhúzódó betegségben szenve­dők már tudják, hogy melyik gyógyszer enyhíti panaszaikat Ilyen esetben a gyógyszerkérés — természetesen — nem kifo­gásolható, de az már nem biz­tos, hogy más beteg ugyanolyan jellegű panaszait ugyanaz a gyógyszer enyhíti. Kétféle gvógyszert ismerünk: kész orvosságot, és olyat ame­lyet a recept alapján a gyógy­szertár a beteg számára kever össze. Az ilyen egyéni gyógy­szermaradókot a leghelyesebb kiönteni, megsemmisíteni. Más a helyzet a kész gyógy­szerrel. A megmaradt gyógyszernek megbízható, száraz helyet kell biztosítani olyat, ami zárható, hogy a gyerek hozzá ne férjen. De hát miért rakja el a gyógyszert az ember? Azért, hogy szükség esetén megmu­tassa az orvosnak, aki majd ki­válogatja, hogy melyik lesz já A gyermel Ki nem látott még siető is­kolást. aki az utolsó pillanat­ban készül el. és sírva tiltako­zik az időt rabló reggelizés ellen. Az ilyen gyermek megle­hetősen zaklatottan érkezik meg az iskolába, s amíg az el­ső órán emiatt nem tud figyel­ni. a második órán már azért számiÄ’-atja a perceket, mert éhes. A gyermek fejlődése szemo untjából fontos, hogy idő­ben ülhessen a bőséges reggeli­hez. A gyermek reggelije ízle­Sofkkad jobb, ha otthon akad valami megfelelő, mintha vala­kinek éjszakának évadján kell patikába mennie. A gyógyszer méreg, még a legszelídebb is vesze­delmessé válhat, ha nem arra használják, amire való. A gjtegyszermérgezés leggyako­ribb oka a gyógyszerek el cse­rélése, összetévesztése. Bizonyos esetekben a gyógy­szer adagolásának a nem is­merése okozza a bajt. Máskor a tólérzékeny egyéneknél je­lentkező allergiás állapot so­dorja veszedelembe a köny- nyelmű „gyógyszerfalót”. Étert mondjuk, hogy a meg­gondolatlan 'gyógyszerszedés legalább olyan baj, mint az, ha valaki a számára rendelt gyógyszer beszedését elmulaszt­ja. Vétkes könnyelműség a gyógyszer céltalan halmozása vagy helytelen tárolása, de ennél még veszedelmesebb, ha azokból orvosi utasítás nélkül bevesz, vagy másnak is ad valaki. Dr. B. L. v reggelije tes, bőséges legyen; Elsősorban tej, tejeskávé, kakaó, (felvált­va, hogy meg ne unja), de emellé mindig készítsünk vajat, dzsemet, mézet vagy gyümölcs­ízt, könnyű, tápláló dolgokat. Változatossá tehetjük a reg­gelit pástétomok, körözöttek készítésével. Bőséges reggeli után indítsuk iskolába a gyer­meket, — a rendszeres reggeli evés hatása meglepően gyor­san mutatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents