Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

ttW. február 9., vasárnap RCPOI8AQ s 10 millión kelengye, hozományra 40 millió Gépóriások merednek az ég felé. Ha Abasár és Visonta kö­zött az úttestein megáll az em­ber, úgy tűnik, mintha a kot­rógépek és a daruk a Mátrával néznének farkasszemet. Az egyik gép tetején, jó 30 méter magasságban zászlót tépd es a szél. Mostanában a vászon csattogását is meghallhatjuk, mert a téli nagy hidegben egy kicsit alább hagyott a munka zaja, a gépek között és fent a c'aru tetején, ritkábban tűnik fel egy-egy vattaruhás szerelő. De műszakváltáskor jönnek a buszok, Gyöngyös, Heves és Domoszló felől hozzák a bá­nyászokat. a vizeseket és újab­ban az építőket is. Most 370 ember dolgozik a visontai bá­nyánál és egyre többen az épí­tőknél. A munka javát most a műhelyekben és a lejtősakná­ban. a föld alatt végzik, ezért a gépek körül. Abasártól és Visontától a miskolci beton­úiig, manapság aránylag kevés embert láthatunk. Fordított légijárattal A legnagyobb hidegben is dolgoztunk, csak a buszok ké­sése, a síkos utak és a köd késleltette néha a munkát — emlékezik az elmúlt nehéz he­tekre Pribula Nándor üzemve­zető. A külfejtés legnagyobb ellensége a talajvíz. Ebből meg annyi jutott ide, hogy sokszor mondogatják a bányászok: „bosszút áll rajtunk a Mátra, évezredes kincsét félti, azért küldi nyakunkba a vizet”. De Visen tán sikerrel birkóznak a nehézségekkel, az időjárás és a talaj viszontagságait a tudo­mány és a gépek segítségével legyűri az ember. Télen fordí­tott légjárattal oldották meg a bánya szellőztetését, a lejtős- akna ki- és beszállást helyeit az elfagyástól megőrizték. A víztelenítő vágathajtás és a szűrők utak létesítése nagyobb zavar nélkül haladt december­ben és januárban is. mindkét fűrókoesi dolgozott. A műszaki előkészítés és a bányászok helytállása meghozta az ered­ményt, teljesítették a tervfeü- adatokat Hová tűntek a németek ? Az ősszel idegen beszédet hallhattunk a gépek mellett, megy támadásra... — Schu­bert egy időre elhallgatott. — Igen, nagyon nehéz. Nehéz, de nekünk nem kell másfajta élet, amíg ennek a szörnyű állapotnak vége nincs, és nem lélegzik fel szabadon Németor­szág. Elég belegondolni, mivé tették az embereket, mennyire elnyomorftották a lelkűket. — Schubert felállt, s felindulta« járkált a szobában le, s fel — Néha megkérdezem magamat: ugyanez a nép lenne az, ame­lyik Goethét és Einsteint, Beethovent és Bachot adta a világnak?... Nem, nem! — mondta színre kiáltva, amikor meglátta, hogy Aszker tiltakozó mozdulatokat tett. — Azt akar. ja mondani: ez nem a nép, hanem az árulók és a lákájok egy maroknyi csoportja? Tu­dom, mindent tudok. De miért kerültek hatalomra éppen az én hazámban? Elhallgatott. Nem felelt Asz­ker sem. Így telt el néhány perc. Aztán Schubert ismét le­ült, s idegesen dobolt az ujjá- val az asztalon. — Tudom: pusztulás vár rá­juk. Ehhez még csak árnyéka sem fér a kétségnek. De meny­nyit kell majd tenni, hogy is­mét megtalálja magát a nem­zet, hogy újra ép erővel tel­jen meg!... Azt hiszem érti, milyen erőre gondoltam? Aszker bólintott, s kezet fo­gott vele. — Éppen ez az! — Schubert ismét szélesen, gyermeki ön- feledtséggel elmosolyodott. — De beszéljünk tovább magá­ról ... Szeretne abba a gyárba kerülni, amelyikben Max Wi- esbach dolgozik? — Ez lenne a legmegfele­lőbb. De nem tudom, milyen lehetőségeik vannak az elvtár- Bakmak ... ugyanis német szakemberek irányítják a gépóriások szere­lését. December közepén haza utaztak, családjuknál töltik a szabadságot De Mák Károly főgépész emberei most sem tét­lenkednék. A Harsányt testvé­rek irányításával folytatják a szerelések előkészítését Fent, az emeletes épületnek is beillő gépek tetejéről tör­péknek tűnnek az emberek és olyan hihetetlen, hogy ők al­kották ezeket a gópóriásokat. Behatoltak a föld alá, hogy majd annál eredményesebben művelhessék a' napsütéses bá­nyát A pár éve még nem is ál­modott szénvagyonból villamos energiát adnak majd a most épülő új gyárakba és lakások­ba, a városi és a falusi csalá­dok televízióihoz, csákány és lapát nélkül több millió tonna szenet készülnek bányászni. Nyugodtan mondhatjuk, az em­ber megváltoztatja és uralma alá hajtja a természetet De maradjunk a mánál Vi- eontán tervszerűen dolgoznak a víztelenítésen, a nagyméretű földmunka mellett háromhar­mados üzemelésre bővítik a műhelyeket, új gépekhez, új szerszámokhoz szoknak a „teg­nap” napszámosai, általános iskolákban, technikumokban és tanfolyamokon tamilnak, a munkához és a borhoz szokott férfiak. Ideiglenes, de jól járható úton jutottunk d a Tévén-ta- nyára. Tető alatt már egy jó­kora épületszárny, otthont ta­lált benne a Bányászait Építő­ipari Vállalat irodája, a mun­kásszálló és a raktárak. Döm­perek zúgnak, dohognak a fel­vonulási épületek előtt, tégláit, cementet és egyéb építőanya­got hordanak. A Tévén-tanyán építik a nagy gépek „szállását”, a külfejtés központi telepét és innen irányítják majd Magyar- ország legnagyobb külfejtésé szénbányáját Erre a munkára 10 millió forintot irányoztak elő. Új vanút én betonút Finontára Nagyúriéi a külfejtésig és a létesítendő erőműig folytatják a bekötő vágányépítést. Az északi aknától a déli aknáig és a Tévén-tanyát összekötő be­tonút építését is elkezdik, 40 millió forintos költségélőirány­zattal A Bányászati Tervező Inté­zet készítette Visonta I. beru­házási programját A Mátra­aljai Szénbányászati Trösztnél munkabizottságok alakultak a tervek tanulmányozására, a végleges kidolgozáshoz szüksé­ges javaslatok elkészítésére és a munkabizottságokban részt vettek a visontai külfejtés mű­szaki vezetői is. Közben Vi- sontáxt újabb gépkezelői tan­folyamokat szerveznek és ki- sebb-nagyobb csoportokat irá­nyítanak Ecsédre, hogy a munkások tanulják, ismerjék meg jól a szakmát Vtoontán úgy tudják, hogy a gnadawági bizottság áprilisban tárgyalja a beruházási 'progra­mot és ez év második felére tervezik a bányanyitást Tehát keresztelőre készülődnek a Mátra tövében. De ez az új­szülött óriás lesz. Dr. Fazekas László Nem tudja, melyik súlycsoportba tartozik ez ® pasat? (A Quickből) M ezőgazdasági könyvhónap Február — mezőgazdasági könyvhónap. Könyveket há­zaknál árusító aktivisták, könyvkiadói lektorok, könyv­tárosok, mezőgazdasági szak­írók látogatnak a falvakba, hogy elvigyék az új szak­könyvek hírét, hogy megsze­rettessék a mezőgazdaság tu­dományát. Voltaképpen csak „részletkérdés" a könyv, a mezőgazdaságról, a tudomá­nyos alapokra helyezkedő, vagy még csak ezután he­lyezendő mezőgazdaságról van szó. Kulturális esemény azért mégis a könyvhónap: a kul­túra a könyvkiadás, a könyv­terjesztés siet a mezőgazda­sági termelés színvonalának emeléséért küzdő közös és háztáji gazdaságok segítségé­re. Az életünkben egyre na­gyobb szerepet játszó könyv segíti megszüntetni azt a vas­kos és népszerű előítéletet, hogy a földművelésnek és a tudománynak semmi közűk egymáshoz. — Ilyen nagy írót, hiába, csak Nyugaton lehet találni... Hiába, na, afcdrmit mondunk, csak ott — lelkendezett. — Klról beszélsz? — Eugene Celtstéról, nem hallottál még róla: — Nem ... — Furcsa. Pedig na­gyon nagy ember. Most olvastam egy novelláját a Nagykozmosz című lapban, hát az igen. Az írás, az meg van írva. Micsoda lélekratz, mi­csoda áradó eró. mi­csoda absztrakció... A dolgok megelevenednek az ujjal losszális. — Olvastál mást 1st- Nem, de nem is kell. Ha csak ezt az egyet írta volna, akkor Is, ugye ... — Ismered Péter Pált?- KI azt- Most jelent meg a harmincadik kötete. Ma­gyar Író, fiatal, de igen tehetséges... — Magyart Ugyan.., Különben is kinek van kedve harminc kötetet végigolvasni,.. Hanem a Celeste! A zárszámadásokról jelentjük; Három év legjobb eredménye az egri Petőfi Tsz-ben — Bizonyos tehetőségeink vannak. A gyárban dolgozik emberünk. — Stalecker? — Van még óét más is... Szóval megpróbáljuk. Ha nem sikerül megpróbáljuk a szom­szédos gyárban. Ott majd meg­látjuk. — Oskar, — szólalt meg Ke­rimov, miközben kezét a Schu­bertéra tette. — Egy évvel ezelőtt említette nekem a fele­ségét és kislányát Ott marad­tak a lágerben? ... Schubert bólintott. — És... semmi hír? Schubert nem feleit TIZENHARMADIK FEJEZETT 1923. november nyolcadikén München olyan volt, mint a felbolygatott méhkas. Tarka tömeg hömpölygött az útteste­ken. Svájcisapkás és tollás ti- roli kalapok, civil ruhák és rangjelzés nélküli katonai zub­bonyok, bakancsok és magas lakk-csizmák forgataga hullám­zott az emberáradatban. De leg­gyakrabban katonai sapkát, barna inget és ugyanolyan szí­nű bricsesznadrágot lehetett látni. A tüntetők — sörtől és pálinkától alaposan felhevül- ve — torkuk szakadtából üvöl- tötték a fasiszta dolgokat. Csaknem mindegyikük gumi­bottal, korbáccsal, vagy vas­rúddal hadonászott. A kocsmákból és mulatók­ból bürgerek, szatócsok, diá­kok és fezőrök újabb csoportjai rohantak az utcára, — szesztől kipirult arccal, kezükben fias­kókkal, botokkal — s csatla­koztak a tömeghez, amely egy­re szaporodott. A tüntetés hamarosan elá­rasztotta az utcákat. A tünte­tők ordítozásába rendőrsdpok hangja és továbbhaladással hasztalanul próbálkozó autók tülkölése vegyült A tömeget két férfi vezette. Az egyik már hajlott korú volt: kimérten, de büszke, ka­tonás testtartással lépdelt, ami arról tanúskodott, hogy hivatá­sos katonaember lehetett vala­mikor. A másik egy harminc év körüli, hegyes orrú, keskeny ajkú férfi volt Izzadt hajának a vége élöl a homlokába ló­gott, s időnként eltakarta lá­zas, csillogó fekete szemét Az öreg Erich Ludendorff tábor­nok volt * fiatalabb pedig egy Gefreiter: Adolf Schickgruber — Hitler. Így kezdődött a müncheni fasiszták „sörös puecsa”, amelynek államcsíny volt a célja. A puccsisták között volt egy huszonöt évnél alig idősebb, vörös hajú, zömök, kissé haj­lott hátú, húsos tarkójú fiatal­ember is. Az volt a szokása, hogy folyton előre nyújtotta az állát s közben apró, mélyen bentülő szemeivel hunyorga- tott Amikor az utcán ment erősen lóbálta súlyos, hosszú kezét amelyről az a benyomá­sa támadt az embernek, hogy leér a térdéig. Az egész kül­seje egy nadrágba és bakancs­ba bújtatott, fiatal gorillára emlékeztetett A többieket túl­ordítva, üvöltözött s elsőnek verte be egy jókora kővel az egyik zsidó üzlet kirakatát amikor a puccsisták elérték a Feldemhalle-t Heinz Upitz- nak hívták a fiút A „sörös puccs” abban az évben csúfosan megbukott. Hitlert és néhány más fasisz­tát még börtönbe is csuktak. A „megszállott Adolf” ott írta meg förmedvényét, a „Mein Kampf”-ot A nácik a sikertelenség elle­Tegnap délelőtt tartotta meg zárazámadó közgyűlését az eg­ri Petőfi Termelőszövetkezet tagsága a Finomszerelvény gyár bervai kultúrtermében. A köz­gyűlésen részt vett Biró József, a megyei pártbizottság titkára. Magvasi Flórián, az MSZMP Egri Pártbizottságának titkára és Varga Ferenc, az Egri Váro­si Tanács vb-elnöke. A megnyitó beszéd és az el­lenőrző bizottság efoökének beszámolója után Antal Tibor, a termelőszövetkezet elnöke tartotta meg a vezetőség be­számolóját az elmúlt év gaz­dálkodásáról. Az elnök már bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tsz felfejlődésének 3 éve alatt, 1963-ban érte el leg­jobb gazdasági eredményeit. A nem mindenben kedvező időjá­rás ellenére 2200 forinttal si­került növelni az egy tagra Ju­tó évi jövedelmet, ugyanakkor 450 ezer forinttal növelték a szövetkezet fel nem osztható alapját is. Egy munkaegység­re 37,70 forintot tudnak fizetni, néra nem keseredtek el. nem adták fel a reményt. S azok között, akiket azon a napon Hitler megjegyzett magának és kiválasztott, ott volt a gorilla külsejű Upitz is. Heinz Upitzre a második al­kalommal, a harminchármas esztendő februárjának és már­ciusának napjaiban figyelt fel a Führer, amikor a hitleristák megrendezték a Reichstag pro­vokációs felgyújtását, s ennek ürügyén a kommunisták és a haladó gondolkodású emberek válogatás nélküli lemészárlá­sát. Upitz nem ült ölbe tett kézzel abban az időben. Egyike volt azoknak, akik Ernst ThSl- mann után szaglásztak, s el­fogták a német munkásvezért Harmadik alkalommal az 1934-es júniusi események elő­estéjén gondoltak ismét Upita­ra. Hitler azokban a napok­ban fejezte be az új Szent Bertalan éjszaka előkészüle­teit: a saját pártjában levő el­lenzékkel való leszámolást Az opponensek hangadója, Rohm, a rohamosztagosok főnöke volt. Heinz Upitzot behívatták, kö­rüludvarolták, s az akció egyik felelősségteljes feladatával bíz­ták meg A „hosszú kések éj­szakája” — vagy ahogy Hitler hívei nevezték még azt az éj­szakát: „Rohm megtisztítása” után maga Heinrich Himmler is igen dicsérően, szinte ma­gasztalva beszélt Upitzról. Ekkor kezdődött el Heinz Upitz tulajdonképpeni kar­rierje. Egy ideig az APA-ban dolgozott», aztán a hitlerista katonai felderítő és kémelhá­rító szervezet egyik hivatalá­hoz nevezték ki. Ez a hivatal a belső kómelhárítással foglal­kozott, csak az ország területén belül.- (Folytatjuk.) de ba a nem munkaegységre és a prémiumra kifizetett összeget is hozzáadjuk, akkor a mun­kaegység értéke meghaladja a 41 forintot is. Ezután az elnök azokat a tényezőket taglalta részletesen, amelyek befolyásolták az ered­mények alakulását Mint mon­dotta is: az eredmények sokkal jobbak lehetnének, ha a szö­vetkezet valamennyi tagja egész éven át odaadóan, fárad­ságot nem ismerve dolgozott volna. Sajnos azonban, a taz- tagok több mint húsz szá­zaléka nem, vagy éppen hogy csak telj esi tett mun­kaegységet és magas azok­nak a száma is, akik nem tel­jesítették az előírt munka­egység „normát”. A hibák kö­zött említette a beszámoló az egyes szövetkezeti tagok mun­kájának minőségét is, amely sok kifogásolni valót hagyott maga után. A szövetkezet főbb üzem- ágainak termelési értékelése után a vezetőség, valamint a brigádvezetők tevékenységét elemezte a beszámoló. Hangsú­lyozta, hogy az elmúlt eszten­dőben a vezetőség többször nem végzett körültekintő mun­kát, nem mindig tudta a tagok erejét a legfontosabb munkák­ra összpontosítani. Hasonló kri­tika hangzott el a brigádveze­tőkre is. Mindent összevetve viszont, 1963-ban tovább erő­södött a gazdaság, az emberek is jobban magukénak érezték a közös gazdaságot, és több ki­emelkedő teljesítmény to szü­letett. A vezetőség beszámolója után Hütter Lajos, a tsz fő­könyvelője ismertette a közű® gazdaság pénzügyi gazdálkodá­sát Elmondotta, hogy a bzövbó- kezet 3 millió 980 ezer forintos pénzügyi tervét 4 millió 73 ezer forintra teljesítette, 128 taste forint prémiumot fizettek kJ# szociális alapra 81 ezer forin­tot tartalékoltak és a szövetke­zet vagyona sZ elmúlt eszten­dőiben félmillió forinttal gya­rapodott, a jövedelem pedig 1,5 millió forinttal. Ezután sor került a vi tára éa a hozzászólásokra. A vitában felszólalt Varga Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke is. Több olyan tényezőre hívta fel a je­lenlevők figyelmét, amelyen ebben az évben változtatniuk kell. hogy gazdálkodásuk még eredményesebb, még jobb le­gyen. A válaszadás után Jakab 0. Istvánnak és özo. Farkas Jő- esetnének átnyújtották a föld- művelésügyi miniszter által adományozott „Kiváló termel 6- szövetkezeti tag” kitüntetést, oklevelet, valamint a tsz pénz­jutalmát. Pénzjutalomban ré­szesült még 37 tsz-tag is múlt évi munkájának elismerése­képpen. A zárszámadó közgyűlés után hajnalig tartó közös rendezvé­nyen, táncmulatságom vettek részt a Petőfi Tsz tagjai. —f. L— Miért ingadozik Egerben a feszültség? Túlterhelt hálózatok Hárommillió forint felújításra Új transzformátor-állomások épülnek Az egri villanyíogyasztófk az utóbbi időben gyakorta pana­szolják, hogy még a nagy fény­erejű égőik is csak gyenge fényt árasztanak, televíziójuk ernyőjén a kép gyakorta össze­zsugorodik, ingadozik a feszült­ség. Felkerestük az ÉMÁSZ vál­lalatot, ahol Geml József üzem­viteli osztályvezető tájékoztat. — Kétségtelenül, a város egyre növekvő fogyasztása erő­sen igénybe veszi az elavult hálózatot. Az egy-egy város­részben észlelhető panaszoknak az az oka. hogy túl van terhel­ve az elavult hálózat, kicsiny keresztmetszete. — És az utóbbi időiben ta­pasztalható kellemetlen áram- ingadozások? — Ezek az országos hálózat­ból is kerülnek a fogyasztók­hoz. A kellemetlen jelenség most áll kivizsgálás alatt. A panaszok, illetve azok okai kapcsán megtudjuk, hogy igen jelentős összegeket fordít az ÉMÁSZ a város villamos háló­zatának korszerűsítésére. Az idén hárommillió forint erejéig további hálózati felújítás kerül sorra, kétmillió forintos költ­séggel pedig hálózatbővítést végeznek a város területén. Uj transzformátor-állomások épülnek a Cifrakapu téren, a Homok utcában, a Várál tamás­nál és valószínűleg a Szalapar- ton is. Megtudjuk, hogy néhány év és a város elavult villanyháló­zata újjászületik. Az átépítések és bővítések során természete­sen a legteljesebb figyelemmel van az ÉMÁSZ a pillanatnyi fogyasztási helyzeten túlmenő­en a jövő fejlődési irányára és ütemére is. A kétségtelenül örvendetes fejlesztés, bővítés hírein túl­menően azonban azt szeretnék a város elektromos áram-fo­gyasztói, a rádiózók és televí- ziózók. hogy az utóbbi hetek­ben tapasztalható kellemetle­nül zavaró áramingadozások megszűnnének: a televízió tel­jes képet ad jon, a rádió élvez­hető hangerővel sugározzon és az égőtestek pedig teljes fény- nyél világítsanak. S. L VISONTAN keresztelőre készülődnek

Next

/
Thumbnails
Contents