Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

NEPOJSAG

1964. február 7„ péntek

Milyen ,egyen a tavaszi divat?

Általában azt szoktuk megkérdezni, s a válaszok aiap- ján rhegírni, így február elején, hogy milyen lesz a tavaszi divat. Most fordítottunk a kockán, s a divat viselőit kértük meg, mondják el, milyennek szeretnék látni a kabátokat, kosztümöket és ruhákat.

Egyben minden válasz megegyezett — kerüljük a sablont ruhában, frizurában és . cipőben. Ne a divat, hanem az arc és az alak szabja meg, hogy ki mit vegyen fel, ki miben legyen csinos. A másik általános kívánság — a csípővonal maradjon a helyén, hiszen a lezser övviselet és a zsákfazon nem mindenki számára egyformán előnyös. Érdekes módon úgy kaptunk választ a praktikus viseletre vonatkozóan, hogy a nők minél több blúz, minél kevesebb ruha mellett törnek pálcát. A blúz — valóban nagyon öltöztet, egy kosztüm öt blúzzal, öt öltözéket jelent. Itt került szóba a kívánság is: gyártson az ipar minél több műszálai, könnyen mosható és kivágott blúzt, adják el végre az utolsó darabjait is a divatjamúlt, drága műanyag blúzoknak, ami teljesen zárt, hosszú ujjú és nem praktikus. Most nézzük, mit mondanak, ami egy „tételt” bi- 5

»nyít: ízlések és ... egyebek különbözők.

Iványi Illésné háziasszony. Tőle a háziruhák iránt érdeklődtünk.

— Minden asszony szeret otthon csinosan, de praktikusan öltözködni. A tavaszi divat hozhatna számunkra érdekességet. Én például elképzelek néhány olyan különleges mintájú anyagot, ami bár világos és tetszetős, de „számol” azzal, hogy mindennap viseljük. Fasorijában inkább kötényszoknya legyen, s hozzá mindennap cserélhető, könnyű blúz. Elegáns és célszerű lenne ha

minél több műszálas szövet!

B. Homonnai Klára, a hivatalnoknő így vélekedik:

— Aki hivatalba jár, annak elsősorban az a vágya, hogy olyan ruhákat „komponáljanak” a divattervezők, hogy utcán elegáns, hivatalban kényelmes viselet legyen. Nem ízléses, ha a hivatalba járó nő munkahelyén egy ócska fekete köpenybe öltözik át, s a ruhája, valami sarokban lóg. A hivatalba ügyfelek jönnek, esztétikai .követelménynek tartom, hogy ott az ember csinos legyen. De mivel az utcán is végigmegyünk, a kettőnek az összehangolását legjobban a kompiéban és a kiskosztümben képzelem el. A kompié lehet háromrészes. A ruha maga kinőtt, vagy rövid ujjú, később esetleg ujjatlan, délután már hozzá lehet venni egy rövid bolerót, s estefelé vagy korán reggel jól mutat vele a kabátka. Mindennél jobb a szoknyablúz, de kardigánt már :sak kirándulásra, vágy egy nagyon finom anyagból estére sépzelek él. Legszebb a kisbabát.

Íme a vélemények, s mivel a tavaszi divatbemutatók, a tavaszi fodrászversenyek és a cipőmodell-bemu- tatók még csak ezután következnek, hátha szűkebb hazánkban, a méretes egységekben találnak valami „fantáziátí” a nők, a divat hordozóinak véleményében...

(ódám)

Terv

a ma^ánszemélyaiifók gumifseréjének

eoyszeríísílésére

A magánszemélyautó-tulaj- donosok régi óhaja, hogy egyszerűsítsék a gépkocsi-abroncs' köpenyek és tömlők cseréjét. Az Országos Gumiipari Válla lat azt tervezi, hogy az idén teljesíti kívánságukat. Az erre vonatkozó, tárgyalásokat megkezdte felettes szerveivel és más, illetékes hatóságokkal.

A jelenlegi csererendszer ar- ra kötelezi a magángépkocsi tulajdonosokat, hogy elkopcitt gumijaikat beszolgáltassák.

A terv az. hogy megszüntetik a kötelező beszolgáltatást, mivel a beadott gumimennyiség nem nagy és többnyire annyi ra kopott, hogy jóformán már semmire sem használható, tulajdonosok elhasznált pneu jaikat tetszés szerint eladhatják majd a MÉH-nek. Az új gumit a Készletező és Értékes! tő Iroda a hozzá postán - eljuttatott igénylésre utánvéttel elküldi a megadott címre, vagv átadja az értle jelentkező igénylőnek. A gumiabroncs-értékesítésnek ezt a. módját, amely meggyorsítja a magán- autósok kiszolgálását és megkíméli őket a hosszadalmas utánjárástól, az előkészítő tárgyalások befejezése után előreláthatólag ebben az évben életbe léptetik. A vállalatokra közületekre kötelező használt abroncs-beszolgáltatás termé szetesen továbbra is érvényben marad.

Február: MEZŐGAZDASÁGI KÜNYVHÖNAP

.íiiwV'*V'V

Szörnyen felvág, amióta könyvet írtak róla!

(Fülöp György rajza)

VAN EGY MESE a hatalmas falról, amelyet egy matuzsálemi korú sas koptat, amint ezer- évenként egyszer végigkarcolja sízámyadval. Egyszer — amikor elrepül mellette. Ezt a sast valami élettelen öselemnek képzeltem el mindig: mint a vizet, amely a természeti törvényekben megfogalmazható céltudatossággal járja évmilliárdos körforgását. De amint „visszafelé” repült, hogy megnézze: ez a repülésnyi súrlódás mit ártott az épületnek, nem sas volt már — gondolkodó valami, vagy valaki — bizonyára ez is megfordult a fejében, hogy hány ezer év telik el addig, amíg ezzel a „tempóval” elpusztul a fal. A legnagyobb csapás az lett volna a számára: ha abban az órában „kihagytak” volna az érzékszervei.

•k

Selényi Erzsébet a szilvásvárad! üdülő kultúrfelelőse. Huszonnégy éves, tavaly jött a SZOT-üdülőbe. Szőke, kellemesen határozott arcéllel. Férfiasán határozott, mint a játékmesterek, akik bármelyik pillanatban képesek arra, hogy a kedélyes arckifejezést eltüntessék, s úgy nézzenek az aka- dékoskodókra, hogy bennünk rekedjen a szusz.

Szabályos, hivatalos hangú jelentés/ad a kezembe, amikor a munkájáról, a szilvásvárad! SZOT-üdülő kulturális életéről kérdezem.

Könyvtári munka, ismerkedési est, kirándulás, szánkótúra, sportverseny, mozielőadás, szellemi vetélkedő, zenés irodalmi est, TIT-előadás, operett-műsor, a szilvásvárad!

népszokások ismertetése szerepel egy-egy jelentésben.

— Mindegy, hogy melyikben, mert általában ezek ismétlődzet, a táj értékeit bemutatni, közvetíteni: a helyi régészeti, muzeológiai leletek gyűjtője, rendszeresen tart előadást a vendégeknek, a helyi csontfaragó népművészt most már dunántúli és tiszaháti falvakban is ismerik.

Pesten állandó lakása van, „szolid” polgári foglalkozása,

A VAK SAS

nek egész évben, a változatosságot az jelenti, hogy nyáron nincs szánkókirándulás.

SZÁMOK, ADATOK nincsenek, vagy ritkák a jelentés mondataiban: Ügy sem lehetne semmiféle következtetést levonni belőlük, hiszen a csoportok változnak állandóan: koncepciózus, módszeres, kulturális munkára, ahol pontosan meg lehet állapítani az előrelépést, vagy a lemaradást, nincs lehetőség.

Nem is ezt kívánják tőle: csak a tartalmas szórakozást, azt, hogy a tengernyi szabad idő hasznos, színvonalas eltöltését szervezze meg.

Mégis — hagyományos értelemben vett — népművelési munkának tekinti azt, amit csinál, Megpróbálja a környeaz érettségi után letette a közlekedés-tiszti vizsgákat, és a fővárosban dolgozott az autó- buszüzemnéL Miért I**! e’ ' - be a távoli — ha nagyoh szép, mégiscsak nagyon távoli —: üdülőbe? Miért hagyta ott a várost?

RAJTUNK mostanában eluralkodott valami „fordított képmutatás”, szégyelljük a „nagy szavakat” még akkor is, ha éppen jogosan használják őket. ö kertelés, magyarázkodás helyett, minden patetikus banghordozás nélkül mondja: hivatásból.

— Jelentkeztem az egyetemre, népművelésből akarok diplomát szerezni.

Hivatásból? Hiszen hosszú tanfolyamokon elsajátított, bizonyára anyagilag is megbecsült szakmája van, ami sok más egyébbel együtt a városban is biztosítana kenyeret neki.

De ő csak a népművelési munkát érzi olyannak, aminek valami köze is lehet a választott hivatáshoz.

Akkor is, ha nem tudja lemérni az eredményét, akkor is, ha csak annyit tud megállapítani róla, hogy a „felek” elégedetten mentek el az üdülőből? Akkor is, ha hatékonyságát, eredményességét nem tudja statisztikákkal, megbízható felmérésekkel megállapítani? Akkor is, ha soha nem lehet olyan elégedett önmagával, mint az a falusi tanító, aki megállapítja, hogy a faluban mindenki megszerezte, mondjuk, a nyolcadik osztályos bizonyítványt?

Akkor is, ha a munkának éppen ez, az önbizalmat adó része elmarad, ha az eredményből nem lát. többet, mint a visszafelé repülő vak sas?

Nem hiszem, hogy érti a kérdést: szerinte az ember akkor is elvégezhet becsülettel egy munkát: ha nem látja a végeredményt.

DE ENNEK egy feltétele

van, hogy szívből, lelkesedésből csinálja. Vagy ahogy ő mondja: hivatásból. És akkor teljesen mindegy, hogy a visz- szafelé repülő sas látó, vagy vak.

Krajczár Imre

Este a

munkásszálláson

{Képes riport folytatása az l. oldalról)

Sokan járnak a lakók közül technikumba, vagy egyetemre. Tatai József mérnök szívesen segít a kollégáinak, Póz- mánházi Mihály másodéves technikumi hallgatónak is jólesik, ha segít a lakótárs.

Vannak, akik szívesebben olvasnak könyvet. Győri Mihály, a könyvtár kezelője biztosítja ezt a szórakozást.

Ha minden a jó meleg szobában

pihenni térnek. Hegyi István ümikus azért villanyoltás előtt még néhány viccet elmond a szobatársaknak.

Több mint bárom és fél milliós könyyforgalom

402 bizományos dolgozik a megyében

eredménnyel jár. Az úgynevezett háztól házig történő árusítások alkalmával közel 300 ezer forint értékű könyvet vásároltak az olvasók.

Érdemes megemlíteni, hogy megyénkben létesítettek először a földművesszövetkezetek vendéglőiben, cukrászdákban, kultúrsarkokat, ahol a könyvespolcokon a vendégek megtalálták az igényeiknek megfelelő könyvet. Két hónappal ezelőtt — az országban először — bevezették a „becsületkosár” házról házra történő árusítást is.

Termelőszövetkezeteink, gazdasági fejlődésüknek megfelelően, mind többet fordítanak könyvvásárlásra.

Amíg 1982-ben csupán 60 ezer, a múlt évben már 180 ezer forintot fordítottak e célra. E tekintetben különös dicséretet érdemel a gyöngyösi járás.

A mezőgazdasági könyvhónap során a falu dolgozóihoz eljutnak a legjobb mezőgazda- sági szakkönyvek, s ebben a munkában a földművesszövetkezetek élen járnak.

A könyvesboltokon kívül a falvak könyvellátását szövetkezeti, iskolai és társadalmi bizományosok végzik. Ma már minden községben dolgozik bizományos, sőt van olyan falu, ahol hatan-nyolcan is terjesztik a könyvet. A múlt évben 1402 bizományos, több mint két és fél millió értékű könyvet adott el.

Az esetenként megjelenő könyvterjesztés mellett rendkívül népszerűvé váltak a különböző sorozatok is. Megyénkben 2000 előfizetőjük van a könyvsorozatoknak, s többségükben a termelőszövetkezeti parasztokból kerülnek ki. Érdekességként említhetjük meg, hogy csupán a népszerű Világirodalom sorozatot 642 előfizető rendelte meg.

Szinte hónapról hónapra növekszik a járási székhelyeken lévő könyvesboltok forgalma. A múlt évben ezek az üzletek 3.761.000 forint értékű könyvet adtak el. Szép eredményt hoztak a könyvterjesztés különböző mozgalmai, rendezvényei, ahol a könyvek propagálása jó

A falusi könyvterjesztés oroszlánrészét a földművesszövetkezetek vállalják. A múlt év elején már hat könyvesbolt munkájának irányítását vették át a földművesszövetkezetek.

például oldalt nagy zsebbel oldanák meg, így a kötény nem zavarná, s különleges is lenne. \ kalaposok számára is ajánlanék valamit: gondolkoznának ..zen, hogyan lehetne valami állandó, csattal feltűzhető, kis

yulát készíteni, mert a ken- '"> lenyomja a hajat, viszont gy ilyen tokszerű megóvná a háziasszony haját is a rendetlenségtől és biztosítaná, hogy a főzésnél higiénikusan dolgozzon.

Karajcz Gabriella, a fiatal főiskolai testnevelő tanár, a mindennapos utcai viselet alakulásához a következőket ajánlja:

— Nem igaz az, hogy a lapos sarkú cipő egészséges. Lúdtalpat idéz. elő és nem is elegáns. Mindennapos használatra legjobb a kubán sarkú — félmagas — cipő, különösen azok számára, akik sokat mennek, vagy sokat állnak. Alkalmi cipőnek továbbra is legszebb a magas, tűsarkú, köny- nyű bőrű cipő. Sima, sportos öltözködés irányában kellene már az idén „eltolódni” — vélekedik, — mert a túl szűk ruha kényelmetlen, a zsákruha jellegtelen. A frizuradivat remélhetőleg ismét megváltozik, s az ótthon fésülhető, archoz jól álló, természetesbe hajlik. A szakajtófej már egy országban sem divat, csak nálunk tartja magát makacs erősséggel. Ezen a tavaszon kerülni kéne a nagy kockás, nagy mintás anyagokat, mert nem előnyös. Sok szép pasztellszín és