Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
1964. február 8., szerda 8EPOJHAO s Szakmunkás-bizonyítványt a legjobb gazdáknak ten megviselték az idegeit. Herbert odaugrott a feleségéhez. Felemelte, s az ágyra tette. Aszker kiment a verandára, s becsukta maga mögött az ajtót. Lizel mind görcsösebben, erősebben zokogott Herbert kirohant a szobából. — Meghal! — mondta el- csukló hangon, — forog a szeme, rángatózik, habzik a szája ... Orvost kell hívni. Itt van a telefon a sarkon túl.. ■, S még mielőtt Ászkor valamit is szólhatott volna, Lange kirohant a házból. — Álljon meg! — kiáltott utána Aszker. — Megyek én!... De Lange már nem hallotta. Csak rohant, mint aki eszét vesztette. Lizel továbbra is sírt, jajve- székelt, dobálta magát az ágyon. Aszker tehetetlenül állt mellette. Aztán eszébe jutott, a mosdóhoz rohant, megimártott egy törülközőt a vízben, s az asszony homlokára tette. A gyógyszerszekrényben valériá. na-cseppeket talált. Csepegtetett belőle egy pohárba, s nagy nehezen megitatta Lizellel. Eltelt néhány perc. Az asz- szony kezdett megnyugodni. Csendesebb lett a sírása. Erőtlenül, mozdulatlanul feküdt az ágyon. Időnként görcsösen ösz- szerángott. ... Eltelt egy negyedóra, s Herbert, még mindig nem jött vissza. Hirtelen Aszkert is szorongó érzés fogta el. Hol lehet Lange? Miért marad «1 ennyi ideig? , Aszker kilőtt a szobából, s türelm p Men ül járt fel-alá a verandán. Csend volt a házban. Csak időn kint hallatszott ki tompán a zárt szobaajtő mögül Lizel csendes szlpogása. Aszker idegességet érzett. Remegő kézzel nyúlt a tárcájába cigarettáért, s gyújtotta meg az öngyújtóját. Eltelt még vagy öt perc. Aszker most már világosan látta: valami történt. El kell hagynia a lakást. Nincs más kiút: el kell mennie. Igen, el innen, amíg nem késő! Egyik perc telt a másik után, s ő még mindig ott állt. Nem volt ereje elmozdulni. Visszatartotta a tudat alatti remény: hátha jóra fordul a dolog... Az ablak alól hangok hallatszottak. Aszker kilesett a függöny mögül. Néhány férfi közeledett a ház felé, szorosan egymás mellett állva. Ügy tűnt, mintha cipelnének valamit — Ide, — mondta az egyik férfi. — Láttam, ebből a házból szaladt ki. Aszker szíve vadul verni kezdett. Nehezen szedte a levegőt. Izzadtság verte ki a homlokát... Kopogtak az ajtón. — Ki az? — kérdezte Aszker, s alig ismerte meg a saját hangját — Nyissák 3d, — szóltak kintrőL — Szerencsétlenség történt Aszker megrántotta az ajtót, aztán mógegyszer és harmadszor Is, de nem nyílott Akkor jött rá: hiszen zárva van. Kapkodva kereste, s aztán robajjal csapta félre a belső tolózárat Az ajtó kinyílt Négy férfi hozta a karján a mozdulatlan, falfehér Langet. Egyenruhája össze-vissza szakadozott volt. Az emberek nagy nehezen becipelték a verandára. egy-egy termelőszövetkezetben a szakmunkásképzésnek. A szakmunkásképzés meg gyorsításáról megyén belül mindenekelőtt a hevesi és füzesabonyi járásokban kell gondoskodni, abban a két járásban. amely a legtöbb kenyérgabonát, ipari növényt és állati terméket adja a nép gazdaságnak. Sajnos, az említett járásokban —, de különösen a hevesi járásban — még gyermekcipőben jáé a szák^ munkásképzés és olyan tsz-ek sem fordítanak erre gondot, ahol az adottságok meglennének. Addig is, amíg a mezőgazdasági szakmunkásképzést in tézményesen sikerül megoldani és megbecsülést szerezhetünk a mezőgazdasági szak munkásoknak, számos olyan helyi intézkedés tehető, amely- lyel az ügyet előrébb vihetjük. Nagyon sok múlik azon, hogy á Szövetkezeti elnök, a vezetőség hogyan kezeli ezt a kérdést. A hatvani járásban találkoztam olyan kertész szakmunkással, aki az állattenyésztésben dolgozott, viszont találkoztam több olyan állattenyésztővel, akiket a tsz vezetősége a növénytermelésbe küldött dolgozni. A hevesi járás néhány termelőszövetkezetében azt tartják, hogy a baromfitenyésztést az öregasszonyokra kell bízni, mert ott legalább hasznosítani lehet munkájukat. A fiatal lányokat ugyanakkor, ha kedvük tartja, som engedik máshová dolgozni, mint a növénytermesztésben. úgymond: ők még bírják a kapát. A termelőszövetkezetnék lehetnek munkaerőgondjai, amelyek azonban a fokozatos gépesítéssel mindinkább enyhülnek, azonban helytelen lenne kizárólag munkaerőgazdál- kodási megfontolásból lehetetlenné tenni a szövetkezet tagjainak a kedvük és érdeklődésük szerinti szakmaválasztást. A termelőszövetkezetek megerősítése a magasabb terméshozamok elérése nemcsak gép- és irányításiadé szakmunkásprobléma is. Ezért azok a szövetkezeti vezetők járnak el helyesen, akik még idejében gondoskodnak arról, hogy termelőszövetkezetünkben minél több jól képzett mezőgazdasági szakmunkás legyen. Szalay István Ul VILLANYFOZEREK.- FALUN ÉS VÁROSON Vastag köd takarja az utcákat, fényes reflektorokkal zúgnak a teherautók, járművek. S áz irodában is — ahol az EMÁSZ egri igazgatóságának vezetőjével, Sípion Antallal és Kocsis József tervosztály vezetővel beszélgetünk a múlt évi munkákról, Idei tervekről — villanyfény űzi a homályt. Egymillióval többet — A sókat emlegetett tavalyi tél az ÉMÁSZ-t is „megviselte" — mondja Simon Antal. — 2,3 millió adósság gyűlt össze az első negyedév alatt. Márciusban vállaltuk, hogy tervünkön felül egymillió értékű munkát teljesítünk. Április végén értekezletre hívtuk a kiváló dolgozókat, tanácskoztunk, hol lehetne többet tenni, hogy ne essék csorba a nevünkön. Hosszú évek óta a homály kergetői dicsérettel teljesítik feladataikat; kezük nyomán olyan helyeken gyulladtak H a villanyi üzérek, ahol sokáig csak az éjszaka sötétje uralkodott, s nem ismerték — mert nem ismerhették — a rádiót, televíziót, a kultúra más áldásait. A nagyobb próbatétel erősebb összefogásra ösztönözte őket és állták a szavukat. Mit jelent egytized százalék ? vet kellett volna eíedetileg teljesítenie az KM ASZ egri igazgatósága embereinek. Nos, ezt megtoldottak még egy millióval. És nemcsak a maguk megemelt tervet teljesítették, hu- nem jóval többet értek el: 45 millió 360 ezer fotihtot. Hozzá kell tenni ezekhez az adatokhoz azt is, hogy tartani tudták az eredeti tervhez rrng- szabott költségszintet. Sőt, a 80,7 százalékban előirt önköltségi tervet egytized százalékkal meg is kurtították — 80,6 százalékot értek el. Mit jelent ez az egy tizednyi százalék? 567 ÖÖÖ forint nyereséget! Új feladatok 1964-ben vízió nézőinek hoz majd örömet. Villanyfény Sárga-pusztán Negyvenmillió 700 ezer forint értékű hálózatépítési terr— Munkánk jellege döntő módon megváltozott — mondottá Simon Antal igazgató —, míg korábban főleg beruházási feladatokat végeztünk, most a hálózatfelújítás került előtérbe. Az energiatörvénynek megfe. lelően, 1965 végére, mindenhol legalább 200 voltra kell emelni a feszültséget. Nagyon sok helyen a kis keresztmetszetű vezetékek már nem tudják kielégíteni az igényeket; megnőtt az elektromos háztartási gépek száma, szaporodott a rádió- és tv-tulajdonosok tábora, s ezek elégséges működéséhez feltétlenül szükséges a nagyobb feszültség. Az energiatörvény végrehajtása tehát elsősorban a rádióhallgatóknak és a teleitől kerül sor nagyobb felújítási munkákra? — A megye területén 145 kilométer hosszúságban végezzük el a szekunderhálózat javítását, felújítását — mondotta Kocsis József tervosztályvéae- tő, — A feszültség javítási miunkákra kereken 30 milliót fordítunk, ebből Egérnek 3,5 < Gyöngyösnek 3 millió értékű felújítás jut majd. Egerben új transzformátor- körzetek létesítésével, transzformátorok szaporításával és új kábelek lefektetésével biztosítják a magasabb feszültséget, a több fényt. A tervek kid ol gözásatoer nem feledkeztek meg a faluk fénygondjainak enyhítéséről sem. A feszültségjavító munkákon kívül 18 kilométer hoez- szúságban végeznek hálózat- bővítést, hogy minél több falusi utcában legyen villany. Jóllehet, az ÉMÁSZ-nál 1964 a hálózatfelújítások, feszültség- javító munkák esztendeje, mégsem becsülhetjük le beruházási programjukat sem. ÍZ millió forint értékben villamosítják a lakott külterületü településeket, s például a Hevea melletti Sárga-pusztán, a Szentdomonkos melletti Tipi- szó-pusztán és Csincse-tanyán gyullad majd ki az idén a villany. Pataky Dezső Mit mond a tudós a liofilizálásról ? Az eredetinél sokszorosan táplálóbb gyümölcsök, húsok a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet vitrinjeiben — Hová tegyük? — kérdezte az egyik férfi, Aszkerre nézve. Abból, ahogy a férfi kérdezte, Aszker megértette: Lange halott Aszker a hálószobaajtóig hátrált, s nekidőlt háttal. A konyhába vitték a holttestet összetolták a hokedlikat, arra tették rá. Két kezét a mellére tették, de az egyik azonnal leesett oldalt, s élettelenül csattant a konyha kövére. — Fejét teszegve rohant át az úttesten... A sarkon meg hirtelen egy teherautó fordult be... — magyarázták az emberek. Aszker háta mögött, a hálószobában megnyikordult az ágy, nesz hallatszott ki. Aszfker alig tudta tartani magát Megértette: Lange halála csaknem elháríthatatlan katasztrófát jelent neki is. Itt áll hajlék nélkül, megfosztva egyetlen támogatójától. Lange meghalt, tehát perceken belül itt lesz a rendőrség és a katonai parancsnokság. Most pedig kilép a hálószobából Lizel, s meglátja, mi történt a férjével, aki félórával ezelőtt még életerős, egészséges volt Halk, csoszogó léptek hallatszottak a hálószobából. Aszker félreállt az altéból, szembefordult vele. Látta, amint lassan lenyomódik az ajtó kilincse. A fogashoz lépett Lekapta onnan a sapkáját meg a köpenyét s kirohant a házból. TIZENEGYEDIK FEJEZET i. Azon a napon, amikor Herbert Lange olyan könnyelmű módon odaadta az életét, Ottó Stalecker, a „Gans-Behmer” gyár műszerésze, a szokásos időben fejezte be a munkát, Kezet mosott, átöltözött és kijárat felé indult A kapuban feltartóztatták. SS-katonák csoportja állt ott. A szomszédos koncentrációs lágerból valók. A gyár különböző műhelyeiben több száz deportált dolgozott. Az SS-konvoj reggelen ként áthozta őket. este pedig — létszámellenőrzés után — vissza kísérték valamennyit a lágerbe. Stalecker a kijáratnál állt, s nézte a foglyokat, akik az őrök egyetlen intésének engedet meskedve előbb félre álltak különböző csoportok szerint aztán kimentek az udvarra. A deportáltakat elvitték. Minden irányból özönlöttek a munkások a gyárudvarra, a kapuk felé. Itt egy szűk folyosó féle volt. Mind a két oldalán egy-egy kapuör állt. aki kíméletlenül végig tapogatta a kettesével sorakozó munkásokat. szigorúan ügyelve, hogy a műveletből ki ne maradjon egy se. Stalecker, amikor túljutott a motozáson és az utcára ért Lange háza felé vétte útját. Nyugodtnak látszott, de lelke mélyén azért rendkívül izgult. Nem hagyta nyugton az a Frau Lizellel folytatott különös beszélgetés. Még belegondolni is furcsa: visszajött Herbert, s ngjnsokára, néhány perc múlva ismét megláthat- Jálc c^y n Stalecker feltétel nélkül hitt régi jó barátjában. Tudta, hogy Herbert megingathatatlan becsületű ember, aki soha, semmilyen körülmények között sem képes az árulásra. De mostani váratlan érkezésére mégsem talált magyarázatot. Már itt is a háza. Mennyi szép közös estét töltöttek ebben a kis lakásban! (Folytatjuk.) Az élelmiszereik megromlásának egyik legtöbb oka ugyanis a nagy víztartalom. Az új fogyasztással kombinált eljárással eltávolítják a nedv tartalmat, s a visszamaradó, teljesen száraz tápanyagot porrá őrlik, sőt ételtablettát készítenek belőle. Ilyen formában dolgoztak fel már az Intézetben többek között burgonyát, feketekávét, joghurtot, stb. Ennél jobbnak látszik a másik megoldás, amely a víztartalmától megfosztott élelmiszert meghagyja régi formájában úgy, hogy ha ismét vizet adnak hozzá, visszanyeri eredeti állapotát és meg sem lehet különböztetni a liofilizá- latlantól. Nagy előnye ennek az eljárásnak, hogy a gyümölcsökből, a húsokból, stb. eltávolított jégszemcsék helyén keletkezett apró hézagokba, üregekbe vákuumos kezeléssel tömény cukoroldatot. illetve zsírt, vagy húskivonatot lehet juttatni, amivel tápértékük az eredetinek sokszorosára növelhető. Üthetnénk viszont, hogy a szövetkezetek jói része még ma sem veszi komolyan a szakmunkásképzést. Olyan — különben gazdaságilag szilárd és jó meneteli] — termelőszövetkezetben, mint a makiári Béke Tsz, alig-alig akad szakmunkás, nem is beszélve a megye gyenge gazdaságairól. A feladat tehát: növelni kell az elkövetkezendő időben a mezőgazdasági szákmunkások számát, és el kell éthi, hogy a szakmunkás-bizonyítvány, a szakmunkás-képesítés megszerzése magasabb jövedelemmel, nagyobb ranggal is járjon. Ezzel kapcsolatban van azonban egy másik probléma is, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Minden termelőszövetkezetben akad ugyanis jó néhány olyan idősebb gazda, aki az évtizedek során tényleg mesterévé vált egy-egy szakmának. így Záránkon és a Tárna mentén vannak kitűnő állattenyésztők, a Mátra alján szőlészek és borászok, oltványkészítők, vagy kertészkedők, akik nem akarnak ugyan beiratkozni szakmunkás-tanulónak, viszont szaktudásuk alkalmassá teszi őket arra, hogy sfSakmunkás-vizsgát tegyenek. Nem egy olyan jól gazdálkodó, a mezőgazdaság egy-egy szakterületéhez kiválóan értő gazdával beszéltem, akinek nincs meg ugyan a szakmunkás-bizonyítványa, viszont legalább háromszor annyit tud, mint az a fiatal, aki talán éppen most vizsgázott. Ezekről az emberekről eddig nem beszélt senki, csak éppen munkájukra számított és számít a tsz vezetősége. Ezek a gazdák ugyanakkor szeretnének vizsgát tenni, megszerezni a szakmunkásképesítést. Az illetékeseknek gondolniuk kellene erre és lehetőséget kellene nyújtani arra, hogy a szakmunkás-tanfolyam elvégzése nélkül vizsgára bocsássák őket. Sok termelőszövetkezetben még az idén sem gondolnak komolyan a szakmunkásképzésre különböző elfogadható, vagy kevésbé elfogadható okok miatt. Azt viszont mindenütt számba lehetne venni, kik azok a legjobb gazdák, akiknek szaktudása elér odáig, hogy megfeleljenek a szakmunkásvizsgán. és ezeknek az embereknek lehetőséget kellene nyújtani a szakirmmkás- bdzonyítváry megszerzésére. E? egyben beindítása is lehetne A szakmunkás-képesítés az iparban rangot jelent. A szakmunkás magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést kap, mint a segédmunkás. A mezőgazdaságban, sajnos, még nem ez a helyzet. Legtöbben úgy gondolják, hogy mindenkinek mindenhez kell értenie: az állattenyésztéshez, a növénytermesztéshez, a szőlészethez egyaránt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése egyben a mezőgazdasági termelés szakosítását, tudományos alapokra való helyezését is jelenti, és így elképzelhetetlen, hogy mindenki értsen mindenhez. A kisparaszti gazdálkodás idején ez az elgondolás helyénvaló volt,» viszont nem tartható többé a jelenlegi viszonyok között. Senki sem hiszi el, hogy valaki kitűnő borjúnevelő, ugyanakkor elsőrendű kertész és nagyszerű gépész is egy személyben. Ilyen „univerzális” emberek általában nincsenek, és ezért kerül napirendre mind követeíőbben a mezőgazdaságban is a szakmunkás-képzés. Sok vita, még több felszólalás hangzott el már arról, hogy a mezőgazdaság szakmunkásait nem becsülik meg eléggé, fizetésük semmivel sem több a képesítés nélküliekénél, és így kevés értelmét látja a parasztember annak, hogy tanuljon. Bizonyára nincs messze már az idő, amikor ezen intézményesen is változtatunk és biztosíthatjuk a mezőgazdasági szakmunkások elismerését minden vonatkozásban. Ha vizsgáljuk Heves megye termelőszövetkezeteiben a szakmunkás-helyzetet, akkor rendkívül változatos kép tárul elénk. Az egyik termelőszövetkezetben a szakmunkások, vagy a szakmunkás-tanulók egész sorát találjuk, másutt viszont még a törekvés, a szándék is hiányzik. A nagy- rédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben 89 szőlész-borász, 43 gépész-traktoros, 8 növénytermesztő szakmunkás van jelenleg. Rajtuk kívül 17-en végzik a kétéves szakmunkás- iskolát és 70-en traktoros- iskolába járnak. Ebben a szövetkezetben elérték, hogy minden traktoron nagyrédei tsz- tag ül, illetve javítja a gépeket Ha számba vesszők, hogy az említetteken kívül 330-an a parasztakadémiát is látogatják, akkor világos lesz, hogy ebben a gazdaságban nincs baj a tanulással, a szakemberképzés- 1 sei. A példák egész sorát em- ■ Ugyanilyen módon a különböző élelmiszereiket természetesen bármilyen ízesítő, vagy aroma anyagokkal is „fel lehet tölteni”. Az Intézet vitrinjeiben ma már hosszú sorban áll egymás mellett a liofilizált és dúsított alma, meggy, gesztenye, őszi barack és a nyers, főzött, vagy párolt állapotban liofilizált csirke- és sertéshús, stb., ami zárt csomagolásban. szoba- hőmérsékleten is évekig tárolható. A liofilizálás nem igyekszik kiszorítani a többi tartósítási eljárásokat, bizonyos élelmiszereknél azonban feltétlenül ez a legkedvezőbb megoldás, s. az intézet is éppen ilyen érte-' lemben keresi az új módszer legkedvezőbb alkalmazási lehetőségeit. Mivel pedig most új, a réginél tízszer nagyobb teljesítményű kísérleti berendezést kaptak, kutatómunkájuk Is meggyorsul, és remélhető, hogy az első liofilizált élelmiszerek a jövő évben* már meg is jelennek a piacon. Egyre újabb és újabb élelrni- szerfóleségeket liofilizálnak a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet szakemberéi dr, Almásy Elemér kandidátus, osztályvezető irányításával. A liofilizálás a tartósítás egyik legújabb módszere, amellyel bizonyos mértékben korrigálni lehet a természetet. A Szépirodalmi Könyvkiadó első negyedévi tervében mintegy 50 mű szerepel. A mai regények sorát Bárány Tamás: A fiam, nem a lányom című kötete nyitja meg. Utópisztikus társadalmi képet rajzol Déry Tibor G. úr X-ben című köny- vében. Megjelenik az első negyedévben Gárdos Mariska emlékiratainak második kötete, a „Kukoricán térdepelve”, Szabó Pál Isten malmai című regénye a felszabadulás és a földosztás mozgalmas korának költői szépségű, hiteles ábrázolása. A tervben szereplő további érdekes regények: Moldova György Sötét angyal, Rideg Sándor Kristóf Rózsafái, Szabó Magda A Danaida és Szilváéi La.jos Albérlet a Síp utcában című munkája. A novellairodaimat Csurka István Százötös mellék, Karinthy Ferenc Téli fürdő, Palásti László A mosoly iskolája, Sík Endre Ellenméreg, Várko- nyi Mihály Hajnali szerep és Vészi Endre Darazsak támadása című kötete képviseli a tervben. A verses kötetek közül nagy érdeklődésre tarthat számot Gereblyés László Még tovább című gyűjteménye, amely a költő válogatott verseit tartalmazza. Két átfogó jellegű drámakötet is szerepel a tervben: Hubay Miklós Hősökkel és hősök nélkül című könyve, a szerző legielentősebb színműveinek gyűjteménye és Németh 1-ászló társadalmi drámáinak két kötete. A klasszikus művek kiadási tervének legjelentősebb alkotásai: Gárdonyi Géza Hosszúhajú ve.'rcd"lem rjS. lés gyű keménye, Gábor Andor Igen, kollégáim! című ciki?* gyűjteménye. A Szépirodalmi Könyvkiadó első negyedévi kiadványai