Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

1964. február 8., szerda 8EPOJHAO s Szakmunkás-bizonyítványt a legjobb gazdáknak ten megviselték az idegeit. Herbert odaugrott a felesé­géhez. Felemelte, s az ágyra tette. Aszker kiment a verandára, s becsukta maga mögött az aj­tót. Lizel mind görcsösebben, erősebben zokogott Herbert kirohant a szobából. — Meghal! — mondta el- csukló hangon, — forog a sze­me, rángatózik, habzik a szá­ja ... Orvost kell hívni. Itt van a telefon a sarkon túl.. ■, S még mielőtt Ászkor va­lamit is szólhatott volna, Lan­ge kirohant a házból. — Álljon meg! — kiáltott utána Aszker. — Megyek én!... De Lange már nem hallotta. Csak rohant, mint aki eszét vesztette. Lizel továbbra is sírt, jajve- székelt, dobálta magát az ágyon. Aszker tehetetlenül állt mellette. Aztán eszébe jutott, a mosdóhoz rohant, megimártott egy törülközőt a vízben, s az asszony homlokára tette. A gyógyszerszekrényben valériá. na-cseppeket talált. Csepegte­tett belőle egy pohárba, s nagy nehezen megitatta Lizellel. Eltelt néhány perc. Az asz- szony kezdett megnyugodni. Csendesebb lett a sírása. Erőt­lenül, mozdulatlanul feküdt az ágyon. Időnként görcsösen ösz- szerángott. ... Eltelt egy negyedóra, s Herbert, még mindig nem jött vissza. Hirtelen Aszkert is szo­rongó érzés fogta el. Hol lehet Lange? Miért marad «1 ennyi ideig? , Aszker kilőtt a szobából, s türelm p Men ül járt fel-alá a ve­randán. Csend volt a házban. Csak időn kint hallatszott ki tompán a zárt szobaajtő mögül Lizel csendes szlpogása. Aszker ide­gességet érzett. Remegő kéz­zel nyúlt a tárcájába cigaret­táért, s gyújtotta meg az ön­gyújtóját. Eltelt még vagy öt perc. Aszker most már világosan lát­ta: valami történt. El kell hagynia a lakást. Nincs más kiút: el kell mennie. Igen, el innen, amíg nem ké­ső! Egyik perc telt a másik után, s ő még mindig ott állt. Nem volt ereje elmozdulni. Vissza­tartotta a tudat alatti remény: hátha jóra fordul a dolog... Az ablak alól hangok hallat­szottak. Aszker kilesett a füg­göny mögül. Néhány férfi kö­zeledett a ház felé, szorosan egymás mellett állva. Ügy tűnt, mintha cipelnének vala­mit — Ide, — mondta az egyik férfi. — Láttam, ebből a ház­ból szaladt ki. Aszker szíve vadul verni kezdett. Nehezen szedte a le­vegőt. Izzadtság verte ki a homlokát... Kopogtak az ajtón. — Ki az? — kérdezte Aszker, s alig ismerte meg a saját hangját — Nyissák 3d, — szóltak kintrőL — Szerencsétlenség történt Aszker megrántotta az ajtót, aztán mógegyszer és harmad­szor Is, de nem nyílott Akkor jött rá: hiszen zárva van. Kap­kodva kereste, s aztán robajjal csapta félre a belső tolózárat Az ajtó kinyílt Négy férfi hozta a karján a mozdulatlan, falfehér Langet. Egyenruhája össze-vissza szakadozott volt. Az emberek nagy nehezen becipelték a verandára. egy-egy termelőszövetkezetben a szakmunkásképzésnek. A szakmunkásképzés meg gyorsításáról megyén belül mindenekelőtt a hevesi és füzesabonyi járásokban kell gondoskodni, abban a két já­rásban. amely a legtöbb ke­nyérgabonát, ipari növényt és állati terméket adja a nép gazdaságnak. Sajnos, az emlí­tett járásokban —, de különö­sen a hevesi járásban — még gyermekcipőben jáé a szák^ munkásképzés és olyan tsz-ek sem fordítanak erre gondot, ahol az adottságok meglenné­nek. Addig is, amíg a mezőgaz­dasági szakmunkásképzést in tézményesen sikerül megolda­ni és megbecsülést szerezhe­tünk a mezőgazdasági szak munkásoknak, számos olyan helyi intézkedés tehető, amely- lyel az ügyet előrébb vihetjük. Nagyon sok múlik azon, hogy á Szövetkezeti elnök, a veze­tőség hogyan kezeli ezt a kér­dést. A hatvani járásban talál­koztam olyan kertész szak­munkással, aki az állattenyész­tésben dolgozott, viszont talál­koztam több olyan állatte­nyésztővel, akiket a tsz veze­tősége a növénytermelésbe küldött dolgozni. A hevesi já­rás néhány termelőszövetkeze­tében azt tartják, hogy a ba­romfitenyésztést az öregasszo­nyokra kell bízni, mert ott leg­alább hasznosítani lehet mun­kájukat. A fiatal lányokat ugyanakkor, ha kedvük tartja, som engedik máshová dolgoz­ni, mint a növénytermesztés­ben. úgymond: ők még bírják a kapát. A termelőszövetkezetnék le­hetnek munkaerőgondjai, amelyek azonban a fokozatos gépesítéssel mindinkább eny­hülnek, azonban helytelen len­ne kizárólag munkaerőgazdál- kodási megfontolásból lehetet­lenné tenni a szövetkezet tag­jainak a kedvük és érdeklő­désük szerinti szakmaválasz­tást. A termelőszövetkezetek meg­erősítése a magasabb termés­hozamok elérése nemcsak gép- és irányításiadé szakmunkás­probléma is. Ezért azok a szö­vetkezeti vezetők járnak el he­lyesen, akik még idejében gon­doskodnak arról, hogy terme­lőszövetkezetünkben minél több jól képzett mezőgazdasá­gi szakmunkás legyen. Szalay István Ul VILLANYFOZEREK.- FALUN ÉS VÁROSON Vastag köd takarja az utcá­kat, fényes reflektorokkal zúg­nak a teherautók, járművek. S áz irodában is — ahol az EMÁSZ egri igazgatóságának vezetőjével, Sípion Antallal és Kocsis József tervosztály veze­tővel beszélgetünk a múlt évi munkákról, Idei tervekről — villanyfény űzi a homályt. Egymillióval többet — A sókat emlegetett tavalyi tél az ÉMÁSZ-t is „megvisel­te" — mondja Simon Antal. — 2,3 millió adósság gyűlt össze az első negyedév alatt. Már­ciusban vállaltuk, hogy ter­vünkön felül egymillió értékű munkát teljesítünk. Április végén értekezletre hívtuk a ki­váló dolgozókat, tanácskoztunk, hol lehetne többet tenni, hogy ne essék csorba a nevünkön. Hosszú évek óta a homály kergetői dicsérettel teljesítik feladataikat; kezük nyomán olyan helyeken gyulladtak H a villanyi üzérek, ahol sokáig csak az éjszaka sötétje uralko­dott, s nem ismerték — mert nem ismerhették — a rádiót, televíziót, a kultúra más áldá­sait. A nagyobb próbatétel erő­sebb összefogásra ösztönözte őket és állták a szavukat. Mit jelent egytized százalék ? vet kellett volna eíedetileg tel­jesítenie az KM ASZ egri igaz­gatósága embereinek. Nos, ezt megtoldottak még egy millió­val. És nemcsak a maguk meg­emelt tervet teljesítették, hu- nem jóval többet értek el: 45 millió 360 ezer fotihtot. Hozzá kell tenni ezekhez az adatokhoz azt is, hogy tartani tudták az eredeti tervhez rrng- szabott költségszintet. Sőt, a 80,7 százalékban előirt önkölt­ségi tervet egytized százalék­kal meg is kurtították — 80,6 százalékot értek el. Mit jelent ez az egy tizednyi százalék? 567 ÖÖÖ forint nyereséget! Új feladatok 1964-ben vízió nézőinek hoz majd örö­met. Villanyfény Sárga-pusztán Negyvenmillió 700 ezer fo­rint értékű hálózatépítési ter­r— Munkánk jellege döntő módon megváltozott — mon­dottá Simon Antal igazgató —, míg korábban főleg beruházási feladatokat végeztünk, most a hálózatfelújítás került előtér­be. Az energiatörvénynek megfe. lelően, 1965 végére, mindenhol legalább 200 voltra kell emelni a feszültséget. Nagyon sok he­lyen a kis keresztmetszetű ve­zetékek már nem tudják kielé­gíteni az igényeket; megnőtt az elektromos háztartási gépek száma, szaporodott a rádió- és tv-tulajdonosok tábora, s ezek elégséges működéséhez feltét­lenül szükséges a nagyobb fe­szültség. Az energiatörvény végrehajtása tehát elsősorban a rádióhallgatóknak és a tele­itől kerül sor nagyobb felújí­tási munkákra? — A megye területén 145 ki­lométer hosszúságban végez­zük el a szekunderhálózat javí­tását, felújítását — mondotta Kocsis József tervosztályvéae- tő, — A feszültség javítási miun­kákra kereken 30 milliót for­dítunk, ebből Egérnek 3,5 < Gyöngyösnek 3 millió értékű felújítás jut majd. Egerben új transzformátor- körzetek létesítésével, transz­formátorok szaporításával és új kábelek lefektetésével biz­tosítják a magasabb feszültsé­get, a több fényt. A tervek kid ol gözásatoer nem feledkeztek meg a faluk fénygondjainak enyhítéséről sem. A feszültségjavító mun­kákon kívül 18 kilométer hoez- szúságban végeznek hálózat- bővítést, hogy minél több fa­lusi utcában legyen villany. Jóllehet, az ÉMÁSZ-nál 1964 a hálózatfelújítások, feszültség- javító munkák esztendeje, mégsem becsülhetjük le beruhá­zási programjukat sem. ÍZ millió forint értékben villa­mosítják a lakott külterületü településeket, s például a He­vea melletti Sárga-pusztán, a Szentdomonkos melletti Tipi- szó-pusztán és Csincse-tanyán gyullad majd ki az idén a vil­lany. Pataky Dezső Mit mond a tudós a liofilizálásról ? Az eredetinél sokszorosan táplálóbb gyümölcsök, húsok a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet vitrinjeiben — Hová tegyük? — kérdezte az egyik férfi, Aszkerre nézve. Abból, ahogy a férfi kérdezte, Aszker megértette: Lange ha­lott Aszker a hálószobaajtóig hátrált, s nekidőlt háttal. A konyhába vitték a holt­testet összetolták a hokedli­kat, arra tették rá. Két kezét a mellére tették, de az egyik azonnal leesett oldalt, s élette­lenül csattant a konyha kö­vére. — Fejét teszegve rohant át az úttesten... A sarkon meg hirtelen egy teherautó fordult be... — magyarázták az em­berek. Aszker háta mögött, a háló­szobában megnyikordult az ágy, nesz hallatszott ki. Aszfker alig tudta tartani magát Megértette: Lange ha­lála csaknem elháríthatatlan katasztrófát jelent neki is. Itt áll hajlék nélkül, megfosztva egyetlen támogatójától. Lange meghalt, tehát perceken belül itt lesz a rendőrség és a kato­nai parancsnokság. Most pedig kilép a hálószobából Lizel, s meglátja, mi történt a férjével, aki félórával ezelőtt még élet­erős, egészséges volt Halk, csoszogó léptek hallat­szottak a hálószobából. Aszker félreállt az altéból, szembe­fordult vele. Látta, amint las­san lenyomódik az ajtó kilin­cse. A fogashoz lépett Lekapta onnan a sapkáját meg a köpe­nyét s kirohant a házból. TIZENEGYEDIK FEJEZET i. Azon a napon, amikor Her­bert Lange olyan könnyelmű módon odaadta az életét, Ottó Stalecker, a „Gans-Behmer” gyár műszerésze, a szokásos időben fejezte be a munkát, Kezet mosott, átöltözött és kijárat felé indult A kapuban feltartóztatták. SS-katonák csoportja állt ott. A szomszédos koncentrációs lágerból valók. A gyár különböző műhelyei­ben több száz deportált dolgo­zott. Az SS-konvoj reggelen ként áthozta őket. este pedig — létszámellenőrzés után — vissza kísérték valamennyit a lágerbe. Stalecker a kijáratnál állt, s nézte a foglyokat, akik az őrök egyetlen intésének engedet meskedve előbb félre álltak különböző csoportok szerint aztán kimentek az udvarra. A deportáltakat elvitték. Minden irányból özönlöttek a munkások a gyárudvarra, a kapuk felé. Itt egy szűk folyo­só féle volt. Mind a két olda­lán egy-egy kapuör állt. aki kíméletlenül végig tapogatta a kettesével sorakozó munkáso­kat. szigorúan ügyelve, hogy a műveletből ki ne maradjon egy se. Stalecker, amikor túljutott a motozáson és az utcára ért Lange háza felé vétte útját. Nyugodtnak látszott, de lel­ke mélyén azért rendkívül iz­gult. Nem hagyta nyugton az a Frau Lizellel folytatott kü­lönös beszélgetés. Még bele­gondolni is furcsa: visszajött Herbert, s ngjnsokára, néhány perc múlva ismét megláthat- Jálc c^y n Stalecker feltétel nélkül hitt régi jó barátjában. Tudta, hogy Herbert megingathatat­lan becsületű ember, aki soha, semmilyen körülmények között sem képes az árulásra. De mostani váratlan érkezésére mégsem talált magyarázatot. Már itt is a háza. Mennyi szép közös estét töltöttek eb­ben a kis lakásban! (Folytatjuk.) Az élelmiszereik megromlásá­nak egyik legtöbb oka ugyanis a nagy víztartalom. Az új fo­gyasztással kombinált eljárás­sal eltávolítják a nedv tartal­mat, s a visszamaradó, teljesen száraz tápanyagot porrá őrlik, sőt ételtablettát készítenek be­lőle. Ilyen formában dolgoztak fel már az Intézetben többek között burgonyát, feketekávét, joghurtot, stb. Ennél jobbnak látszik a má­sik megoldás, amely a víztar­talmától megfosztott élelmi­szert meghagyja régi formájá­ban úgy, hogy ha ismét vizet adnak hozzá, visszanyeri ere­deti állapotát és meg sem le­het különböztetni a liofilizá- latlantól. Nagy előnye ennek az eljá­rásnak, hogy a gyümölcsökből, a húsokból, stb. eltávolított jégszemcsék helyén keletkezett apró hézagokba, üregekbe vá­kuumos kezeléssel tömény cu­koroldatot. illetve zsírt, vagy húskivonatot lehet juttatni, amivel tápértékük az eredeti­nek sokszorosára növelhető. Üthetnénk viszont, hogy a szö­vetkezetek jói része még ma sem veszi komolyan a szak­munkásképzést. Olyan — kü­lönben gazdaságilag szilárd és jó meneteli] — termelőszövet­kezetben, mint a makiári Béke Tsz, alig-alig akad szakmun­kás, nem is beszélve a megye gyenge gazdaságairól. A feladat tehát: növelni kell az elkövetkezendő időben a mezőgazdasági szákmunkások számát, és el kell éthi, hogy a szakmunkás-bizonyítvány, a szakmunkás-képesítés meg­szerzése magasabb jövedelem­mel, nagyobb ranggal is jár­jon. Ezzel kapcsolatban van azon­ban egy másik probléma is, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Minden termelő­szövetkezetben akad ugyanis jó néhány olyan idősebb gazda, aki az évtizedek során tényleg mesterévé vált egy-egy szak­mának. így Záránkon és a Tárna mentén vannak kitűnő állattenyésztők, a Mátra alján szőlészek és borászok, oltvány­készítők, vagy kertészkedők, akik nem akarnak ugyan be­iratkozni szakmunkás-tanuló­nak, viszont szaktudásuk al­kalmassá teszi őket arra, hogy sfSakmunkás-vizsgát tegyenek. Nem egy olyan jól gazdálkodó, a mezőgazdaság egy-egy szak­területéhez kiválóan értő gaz­dával beszéltem, akinek nincs meg ugyan a szakmunkás-bizo­nyítványa, viszont legalább háromszor annyit tud, mint az a fiatal, aki talán éppen most vizsgázott. Ezekről az embe­rekről eddig nem beszélt sen­ki, csak éppen munkájukra számított és számít a tsz veze­tősége. Ezek a gazdák ugyan­akkor szeretnének vizsgát ten­ni, megszerezni a szakmunkás­képesítést. Az illetékeseknek gondolniuk kellene erre és le­hetőséget kellene nyújtani ar­ra, hogy a szakmunkás-tanfo­lyam elvégzése nélkül vizsgá­ra bocsássák őket. Sok termelőszövetkezetben még az idén sem gondolnak komolyan a szakmunkáskép­zésre különböző elfogadható, vagy kevésbé elfogadható okok miatt. Azt viszont mindenütt számba lehetne venni, kik azok a legjobb gazdák, akik­nek szaktudása elér odáig, hogy megfeleljenek a szak­munkásvizsgán. és ezeknek az embereknek lehetőséget kelle­ne nyújtani a szakirmmkás- bdzonyítváry megszerzésére. E? egyben beindítása is lehetne A szakmunkás-képesítés az iparban rangot jelent. A szak­munkás magasabb fizetést, na­gyobb megbecsülést kap, mint a segédmunkás. A mezőgazda­ságban, sajnos, még nem ez a helyzet. Legtöbben úgy gondol­ják, hogy mindenkinek min­denhez kell értenie: az állat­tenyésztéshez, a növényter­mesztéshez, a szőlészethez egyaránt. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése egyben a mezőgazdasági termelés szako­sítását, tudományos alapokra való helyezését is jelenti, és így elképzelhetetlen, hogy min­denki értsen mindenhez. A kis­paraszti gazdálkodás idején ez az elgondolás helyénvaló volt,» viszont nem tartható többé a jelenlegi viszonyok között. Sen­ki sem hiszi el, hogy valaki kitűnő borjúnevelő, ugyan­akkor elsőrendű kertész és nagyszerű gépész is egy sze­mélyben. Ilyen „univerzális” emberek általában nincsenek, és ezért kerül napirendre mind követeíőbben a mezőgazdaság­ban is a szakmunkás-képzés. Sok vita, még több felszóla­lás hangzott el már arról, hogy a mezőgazdaság szakmunká­sait nem becsülik meg eléggé, fizetésük semmivel sem több a képesítés nélküliekénél, és így kevés értelmét látja a paraszt­ember annak, hogy tanuljon. Bizonyára nincs messze már az idő, amikor ezen intézménye­sen is változtatunk és biztosít­hatjuk a mezőgazdasági szak­munkások elismerését minden vonatkozásban. Ha vizsgáljuk Heves megye termelőszövetkezeteiben a szakmunkás-helyzetet, akkor rendkívül változatos kép tárul elénk. Az egyik termelőszövet­kezetben a szakmunkások, vagy a szakmunkás-tanulók egész sorát találjuk, másutt viszont még a törekvés, a szándék is hiányzik. A nagy- rédei Szőlőskert Termelőszö­vetkezetben 89 szőlész-borász, 43 gépész-traktoros, 8 növény­termesztő szakmunkás van je­lenleg. Rajtuk kívül 17-en vég­zik a kétéves szakmunkás- iskolát és 70-en traktoros- iskolába járnak. Ebben a szö­vetkezetben elérték, hogy min­den traktoron nagyrédei tsz- tag ül, illetve javítja a gépe­ket Ha számba vesszők, hogy az említetteken kívül 330-an a parasztakadémiát is látogatják, akkor világos lesz, hogy ebben a gazdaságban nincs baj a ta­nulással, a szakemberképzés- 1 sei. A példák egész sorát em- ■ Ugyanilyen módon a különbö­ző élelmiszereiket természete­sen bármilyen ízesítő, vagy aroma anyagokkal is „fel lehet tölteni”. Az Intézet vitrinjeiben ma már hosszú sorban áll egymás mellett a liofilizált és dúsított alma, meggy, gesztenye, őszi barack és a nyers, főzött, vagy párolt állapotban liofilizált csirke- és sertéshús, stb., ami zárt csomagolásban. szoba- hőmérsékleten is évekig tárol­ható. A liofilizálás nem igyekszik kiszorítani a többi tartósítási eljárásokat, bizonyos élelmi­szereknél azonban feltétlenül ez a legkedvezőbb megoldás, s. az intézet is éppen ilyen érte-' lemben keresi az új módszer legkedvezőbb alkalmazási le­hetőségeit. Mivel pedig most új, a réginél tízszer nagyobb teljesítményű kísérleti beren­dezést kaptak, kutatómunká­juk Is meggyorsul, és remél­hető, hogy az első liofilizált élelmiszerek a jövő évben* már meg is jelennek a piacon. Egyre újabb és újabb élelrni- szerfóleségeket liofilizálnak a Központi Élelmiszeripari Ku­tató Intézet szakemberéi dr, Almásy Elemér kandidátus, osztályvezető irányításával. A liofilizálás a tartósítás egyik legújabb módszere, amellyel bizonyos mértékben korrigálni lehet a természetet. A Szépirodalmi Könyvkiadó első negyedévi tervében mint­egy 50 mű szerepel. A mai re­gények sorát Bárány Tamás: A fiam, nem a lányom című kö­tete nyitja meg. Utópisztikus társadalmi képet rajzol Déry Tibor G. úr X-ben című köny- vében. Megjelenik az első negyed­évben Gárdos Mariska emlék­iratainak második kötete, a „Kukoricán térdepelve”, Sza­bó Pál Isten malmai című re­génye a felszabadulás és a földosztás mozgalmas korának költői szépségű, hiteles ábrá­zolása. A tervben szereplő további érdekes regények: Moldova György Sötét angyal, Rideg Sándor Kristóf Rózsafái, Szabó Magda A Danaida és Szilváéi La.jos Albérlet a Síp utcában című munkája. A novellairodaimat Csurka István Százötös mellék, Ka­rinthy Ferenc Téli fürdő, Pa­lásti László A mosoly iskolája, Sík Endre Ellenméreg, Várko- nyi Mihály Hajnali szerep és Vészi Endre Darazsak támadá­sa című kötete képviseli a tervben. A verses kötetek közül nagy érdeklődésre tarthat számot Gereblyés László Még tovább című gyűjteménye, amely a költő válogatott verseit tartal­mazza. Két átfogó jellegű dráma­kötet is szerepel a tervben: Hubay Miklós Hősökkel és hő­sök nélkül című könyve, a szerző legielentősebb színmű­veinek gyűjteménye és Németh 1-ászló társadalmi drámáinak két kötete. A klasszikus művek kiadási tervének legjelentősebb alko­tásai: Gárdonyi Géza Hosszú­hajú ve.'rcd"lem rjS. lés gyű keménye, Gábor Andor Igen, kollégáim! című ciki?* gyűjteménye. A Szépirodalmi Könyvkiadó első negyedévi kiadványai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents