Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

4 wepojsAo 1964. február 5^ X középkorból és a törökök­től kapott örökség következ­ményeként Eger fallal körül­vett, szűk belvárosa még a XVIII. század elején is rende­zetlen és zsúfolt volt. Ekkor — de később is, még egy jó dara­big — mindenki úgy és olyan vonalban épített, ahogyan ked­ve tartatta. Ez magyarázza, hogy a régi belváros egyes ut­cái olyan görbék, sokszor szin­te érthetetlen ki-be ugrásaik­kal Például 1771-ben jegyezte fel a városi tanács a mai Hi- bay Károly utca _ elődjéről * __Ki béllyebb Ki' killyebb, gi lt>e-gurgán (épít) némelly kis helyeken csak 2 öli 3 suk (láb) az utca, de az csak kevés he­lyeken ... elég széles... Más­képen nem is lehet segíteni, csak ha... az épületekből el­rontanának...’" (Íme, a „sza­nálás” első bejelentései) A keskeny, kanyargós utcák különösen nagy veszedelmet Jelentettek az akkoriban elég gyakori tűzesetek alkalmával. Egy ilyen tűz után állapítot­ták meg a jegyzőkönyvben a.. .Legnagyobb szerencsétlen­ség volt a szoros utca, amélly miatt a nép azon épületeket meg nem oltalmazhatta.” Való- sdnűen hasonló okok követ­keztében adta ki a rendelke­zést 1764. januárjában Eszter- házy püspök-foldesűr, amikor is szigorúan megparancsolta, hogy ha azután valaki akár a belső városban, akár a bástyá­kon házat akar építeni, hogy az utcák kiegyenesitését ide­jében meg lehessen csinálni: tartozik ezt a szándékát úgy az táraságnál, mini a városi ta_ EGY ÉLET MUNKÁJA •= Drágám, most már mindenünk megvan, gondolhatunk arra, hogy gyerekkacagás verje jel a házat... (Balázs Piri Balázs rajza) Elhalasztották a vidéki sí bajnokságot E hét végére írták ki a vi­déki sí bajnokságot. Olvadás és a kedvezőtlen hóviszonyok miatt későbbi időpontra ha­lasztották azt A vidéki síbaj­nokság új időpontját a megyei válogatott keret tagjaival kö­zölni fogják. Filmesztétikai szakkör alakult Egerben C7 Filmesztétikai szakkör kezdi meg munkáját Egerben, a me­gyei művelődési házban, feb­ruár 5-én, délután 3 órakor. A szakkör terveiben szerepel a megye kulturális rendezvé­nyeinek, kiemelkedőbb esemé­nyeinek megörökítése filmen. A szakköri tagok általános filmesztétikai kérdésekkel is­merkednek meg. Filmeket te­kintenek meg közösen és elem­zik azokat Rendkívül megnyugta­tott, amikor megtudtam, hogy az olimpián nem a győzelem, hanem a részvétel a döntő. Mert így egészen más, így nem kell magyar szi­vemnek szégyenkeznie az egyébként kitüntető negyvenhetedik, vagy huszonnyolcadik helyért . . . Nagyon helyes, na­gyon okos gondolat ez az olimpiai gondolat, amelynek melengető su­garában jólesően nézem a képernyőn, hogyan „vesznek részt” fiaink- lányaink az innsbrucki versenyeken, -fittyet hányva a győzelemnek, mély öntudattal szolgál­va a „gondolatot?*. Kevés nemzet mond­hatja el azt magáról, hogy nyíltan és bátran vállalja ezt a gondolatot, s mi már eleve „részt venni” küldjük ki ver­senyzőinket, s nem osto­ba, felelőtlen vetélke­désért, amelynek esetleg egy teljesen felesleges győzelem is lehetne az eredménye. Mondom, nagyszerű dolog, hogy a részvétel a fontos! Ennek alapján kérem, hogy az 1500 mé­teres síkúszásra küldje­nek ki Tokióba. Becsü­letszavamra mondom, az első húsz méteren részt veszek a versenyben. A többi méter nem érde­kes. ne aggódjanak és én sem aggódom: men­tők csak akadnak egy ilyen világversenyen. (-ó) 4 szőreik eseti vezetők fórumát Eger szólát jövőjéért cÁ tiitáqtiaptái évszakot, • ugyan­csak ott találhattak azok soraiban, akik a tervszerű tájékozódás megteremtésére meg­szervezték az égtája­kat, az utcaneveket, a termelőszövetkezeti mozgalmat és az ipa­ri átszervezést. Ezek után nem lehet cso­dálkozni, hogy éber figyelemmel, alig lankadó lelkesedéssel várom, olvasom a hí­reket, milyen is lesz az a világnaptár. s ha lesz, elkészül-e 1967. január 1-ig, mert a naptárkészítés tervé­ben való lemaradás egészen 1978-ig vet­né vissza ezt a nagy­szerű kezdeménye­zést. S miután ala­posan áttanulmá­nyoztam a javaslato­kat, s még annál is alaposabban meg- hánytam-vetettem magamban a világ­naptár adta lehető­ségeket, — fel kell emelnem tiltakozó szavamat! Rendkívül káros­nak ítélem meg azt a kezdeményezést, amely szerint ugyan minden év, s minden hónap 1-ével kezdőd­ne és ugyanazon a na­pon, de az első na­pot még további két­szer harmincegy és egyszer harminc nap követne; a naptárre­form szerint hosszú évszázadokon, évezre­deken keresztül. Mert tisztelt bizottság, megértem én a növe­ltedéi nehézségeit, tu­domásul veszem, hogy a hat- és négyórás munkanapok, illető­leg az öt-, vagy négy­napos munkahetek nem vezethetők be azonnal, kell még ar­ra a „történelmileg egyazon” időig várni. De, hogy én már most tudjam, hogy 3192- ben sem lesz kétna­pos munkahónap. KÉT HONAPJA 1 szóláti Béke Termelőszövetke­zet elnöke. Mint ismeretes: szövetkezetünk a megye egyik leggyengébb közös gazdasága már évek óta. Mióta elnöke vagyok ennek a szövetkezet­nek, keresem, kutatom annak az okát, miért is gyenge ez a szövetkezet, hogyan lehetne a szövetkezeti életet eredménye­sebbé tenni. A két hónap elég rövid idő ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre minden szem­pontból kielégítő választ tud­jak adni, ennek ellenére több olyan okot találtam már, ame­lyen vitatkozni, változtatni kell a jövőben. Mindjárt az elején meg kell mondanom, hogy az egerszó- láti tsz-tagok többsége már bí­zik vezetőségében és ma már egyre szaporodik azoknak a száma, akik ezt mindennapi munkájukkal igyekeznek bizo­nyítani. Linkecs-János, Czipó András, Prokaj" g. Jánosné, Vakter Istvánná, Kerékgyártó János, Pádár Frigyes, Göröm- böly János, Prokaj cs. Ferenc és még sokan mások most is szorgalmasan dolgoznak. Ez jó dolog, és az lenne a kívánatos, hogy hozzájuk hasonlóan dol­goznának a többiek is. Sajnos, ezzel még baj van házunk tá­ján. de bízunk abban, hogy az idén változás lesz ezen a te­rületen. Változtatni kell és változta­tunk is az ipari munkásokkal fennálló kapcsolatainkon. A cözség lakosságának túlnyomó ■esze ugyanis ipari munkás. A szövetkezet tagjai bizonyos fenntartásokkal, irigykedéssel ügyelték a munkások tevé­kenységét Az irigység oka: a ,fix”-fizetés, s nem jó szem­mel néztek, ha ezek a munká­• sok a tsz-ben is akartak dol­■ gozni. Pedig hát a tsz-ben van : munka bőven, elkél a segítő ; kéz. Jellemző, hogy az ipari i munkások családjai rosszabb i háztájit, kevesebb szalmát ■ kaptak, kevesebb juttatásban ; részesültek, mint a többiek, ; | AZ ISKOLA | • gozatot íratott a felső tagozatú ; gyermekekkel. A gyerekek ! dolgozatukban szinte egyönte­tűen állapítják meg: a szövet­kezetben tagok vannak, de 1 többségük nem dolgozik. Az egyik fiú azt is megírja: miért nem dolgoznak. Majd ha fi­zetnek! De miből fizessenek? Igaza van a fiúnak, csak a munka után, a termelt javak árából lehet fizetni. Ezt az alapvető „gyermeki igazságot” a felnőtteknek is meg kell ér» teniök. Amióta itt vagyok, több gyű­lésen elhangzott, hogy nem se­gítik a szövetkezetei a „fel­sőbb szervek”. Tapasztalatom az. hogy segítenek. Különösen a járási pártbizottság és a ta­nács segít, a tsz gazdálkodási .gyengeségéért nem lehet a já­rást okolni, ők, amit csak le­hetett, megadtak e tsz-nek mindig. A szövetkezet évek óta állami támogatásból létezik. Ezt a támogatást is a „felsőbb szervek”, az állam adta, a ma­gyar nép adta ennek a gazda­ságnak. Fontos feladatnak tartom a régi és az új vezetők közötti megértést Bata József volt el­nök jelenleg helyettes és állat- tenyésztési brigádvezető. Mun­káját nagy szorgalommal látja éL A körzeti orvos véleménye szerint, amióta átvette az ál­lattenyésztés irányítását, a i szóláti állattenyésztésiben for- »radalmi változás van. Németh {Bertalan főkönyvelő volt hosz- (szabb ideig nálunk. Az új fő­ikönyvelővel most jól megértik I egymást, győzik a munkát, a ♦ nyilvántartási munka is meg- J erősödött a gazdaságban. Pro- «kai László szőlészeti brigád­* vezető -— először a gazdaság » k ______ tö rténetében — szőlőoltvany- készítő tanfolyamot szervezett Ezen húsz tsz-tag vesz részt rendszeresen. Szükség lesz rá­juk, hiszen 75 hold direkt ter­mő szőlőt vágunk ki, s nemes vessző kell majd a helyére. A szőlőt részes műveléssel dol­gozzák meg. Jelenleg az el­múlt év hibáit rendezik és a területvállalásokat írják össze. Egy évvel ezelőtt ilyen nem volt AZ A VÉLEMÉNYEM; | ha a régi vezetők olyan hibát vétették, amelyért a törvény előtt felelniök kell, az már megtörtént volna. De ilyen nem történt, éppen ezért, fe­ledve a régi összekoccanáso­kat, veszekedéseket, egy aka­rattal kezdjük majd a tavaszi munkát Megszabva az idei tenniva­lókat. meg kel] oldanunk a tag­ság összefogását, a régi hibák jóvátételét, tovább kell növel­ni a szakmai és politikai kép­zést növelnünk kell a terme­lőszövetkezeti demokráciát • tagság gyakori és széles körű tájékoztatását, bevonását a szövetkezet ügyeinek intézésé, be. A termelőszövetkezet idd tervét széles körben vitatjuk meg a tagsággal, az észrevéte­leket figyelembe vesszük a végleges jóváhagyásnál. Feb­ruár elsejétől biztosítjuk a ha­vi 10 forint munkaegység-elő­leg fizetését azok részére, akik dolgoznak. A szerződéseket úgy kötjük meg, hogy lelátogatunk minden családot, beszélgetünk az emberekkel. Rendezzük a munkanormáikat, a prémium, feltételeket... Ezek a legsürgősebb felada­tok. amelyeknek megoldásához már hozzá is fogtunk. Tenni­valónk sok, de bízunk abban, hogy összefogva a tagsággal, megoldunk minden problémát, feladatot, munkánk sokkal eredményesebb lesz, mint ez ideig. Dér József. 1"> az egerszóláti Béke Tsz elnöke. • ( Szab munkásban folyamok a füzesabonyi járásban Kálban 32 szövetkezeti tag tanul - Feldebrőn szőlész szakmunkásokat képezne>. akik szintén célul tűzték ki a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzését. Kálban 32-en kertészeti szak­mát tanulnak. Erre azért is szükség van. meit a Március 15 Tsz már* 120 holdon létesített öntözéses kertészetei.. Ebben a. községben mezőgazdasági mér­nökök, gimnáziumi tanárok foglalkoznak a hallgatókkal. Egerfarmoson dr. Molnár Lajos állatorvos tartja a szak­munkásképző tanfolyam állat­tanóráit. A füzesabonyi járás­ban 14 szakmunkápkéoző tan­folyamon tanulnak '-’-nleg a hallgatók Cs. I. ' A füzesabonyi járásban jól I halad a mezőgazdasági szak- | munkásképzés. A Tama menti •községekben mindenütt műkö- [dik a szakmunkásképző tanfo­lyam. Feldebrőn szőlész szak- • munkásokat, Aldebrőn és Tófa- ! luban általános növénytermesz- 1 tési, Kápolnán és Kálban ker­tészeti tanfolyamok működnek. Tófaluban december eleje | óta minden hétfőn és kedden este összegyűlnek a hallgatók és ismerkednek a növényter­mesztés alapelveivel. A szakis­mereteken kívül számtant, föld­mérést, és politikai ismerete­ket is tanulnak. Érdekes, hogy a hallgatók között sok a nő, hogy én mát mos: úgy tekintsek előre c kommunizmus leges­legfelsőbb fokára hogy dolgozhatom ahogy akarok, a fize­tés napját nem követi a másik fizetési nafp, hogy nekem egy ha­vi bérért 3192-ben is egy hónapig kelljen dolgozni, — még ha naponta kevesebb órát is, — nos, ké­rem, ez abszurdum, nos, kérem, ez telje­sen feleslegessé teszi ezt a világnaptárt. És nekem ne jöjje­nek majd 3323 év múlva, amikor amúgy is megint egy nap dif­ferencia lesz, hogy tényleg újból refor­mot kell csinálni! Csináljuk azt meg most, egyszer és min­denkorra. Hát nem igaz? Ak­kor már esetleg nem érnék rá! (egri) ♦ Julius Caesar és J Gergely pápa után t néhány esztendővel, J ismét ntfbirendre ke- «rült a naptár reform­♦ ja, mert beigazóló- (dott, hogy hiába ♦ okoskodott mind a ' két naptárkészítő, Í3323 év múlva ismét j egy nappal több lesz *az az idő, amit a Föld Ja Nap körüli kerin­♦ gésre fordít. Nem be­szélve arról, hogy ♦ tűrhetetlen rendet­♦ lenség tapasztalható $ a napok, hetek beosz­tásában, az egyik év J hétfőn, a másik meg ♦ éppen szombaton 4kezdődik, van olyan ♦ hónapunk, amelyik J 28 napos, hogy négy- % évenkint 29 napos le­gyen, — egyszóval: •van itt zűrzavar ép­pen elég. > Minden ésszerűsí­tésnek őszinte híve vagyok, én voltam az, a>ki annak idején »megszavazta a négy üdülőjük, ők bővítenék • • y Van itt lehetőség is, terv ia, — de végre meg kellene olda­ni az immár évek óta húzódó kérdést: vigyék ki a palacko­zó részleget a hatrában levő másik kúthoz, és vegye át a fürdő kezelését olyan vállalat, amelynek a fürdő bővítése len­ne a fő célja. És addig, amíg a nagy kér­dés eldől, a tanács igyekszik megtenni, ami tőle és erejéből télik. Utat épít, közvilágítást létesít, higanygőz-lámpákat a fürdőhöz vezető útra, portála. nított terelőutat, és parkot, vi­rágot, fát. Még olyan aprósá­gokra is kiterjedt a figyelmük, hogy megbeszélik az asszo­nyokkal, a kerteknek az út fe­lé eső részén virágok, rózsa­kertek legyenek. Az idén még többét tesznek a vendégek ellátásáért is. Amint mondják, tavaly már nem volt probléma a hideg ebéd megszerzése. Ellátták őket bőven töltelékáruval. Fej­lesztik a kisvendéglőt, — re­mélhetőleg a pétervásári szö­vetkezeit, amelyhez most már Bükkszék is tartozik, végleg megoldja ezt az évről évre visszatérő problémát. De a meglevő mellé még egy kis büféfélét is szerveznék, ahol egységáron frissen sült étele­ket kaphat az éhes fürdőző. A községi italboltból is ven­déglő lesz. Bükkszék a vendé­gek szolgálatába áll a nyári hónapokban. SZÉP LESZ a Ids község. Távlati terve is erről tanúsko­dik, — s az emberek is erről beszélnek. S ha megoldódik a fürdő régen húzódó ügye, való­ban igazi pihenőhellyé válhat a Bükk alján meghúzódó kis falu. BÜKKSZÉK községet 82 Egészségügyi Minisztérium üdülőhellyé nyilvánította, — olvasom a Pétervásári Járás: Tanács egyik jelentésében s tudom, a kies szépségű, gyógyí­tó vizű kis község lakóinak ré­gi vágya teljesült A fejlődés beláthatatlan távlata áll előt­tük e határozattal A községi tanács titkárát fag­gatom távlati tervekről. Óva­tosan nyilatkozik — parkosí­tunk, szépítjük a falut — és már teregeti is elém a számok­kal teleírt papírlapot, melyen ott áll sorban, ennyit és ennyit költenek parkosításra, parkí­rozó hely építésére. Két-három esztendő múlva megoldódik a vízellátás egy törpe vízmű lé­tesítésével Terelőutat is sze­retnénk. — mert az az út, and Jelenleg a fürdőhöz vezet, olyan zsúfolt forgalmú a nyári napokban, hogy alig lehet köz­lekedni Üdülőteleppé nő a kis Bükk­szék, — s én eddig csak a par­kosításról hallok. Tovább kér­dezősködöm, — milyen terve­ket dédelgetnek a község veze­tői? De a tervek helyett elő­ször panaszt hallok. Kiderül, hogy a fejlesztésnek, ha még olyan szép távlatai is állnak a község előtt, hatalmas akadálya a S a 1 v u s-viz töltőállomás. Emiatt nem lehet szó a fürdő nagyobbításáról mert az azt kezelő Gyógyvízforgalmi Vál­lalat nem áldoz a fürdő bőví­tésére. Neki a töltőállomás a profilja, erre pedig nehéz egy község távlati tervét alapozni. MEGOLDÁS? Az van, bizo­nyítja készségesen a tanács tit­kára. A falu határában van még egy kút megvizsgálták, éppen olyan jó a vize, mint a jelenleg használt forrásé. Ki kellene építem ott a töltőállo­mást Ezt a forrást pedig a me­gyei tanács kezelésébe adni. A szakemberek szerint mindkét forrás vize bőséges, egyáltalán nincs olyan veszély, hogy ki­fogy a Salvus víz. Csak kieme­lő szerkezetet kell biztosítani, mert a nyomás csökkent. Ha a megyei tanács kezelé­sébe kerülne, a lehetőség szin­te korlátlanná válna. Csak két példát mond gyorsan a Mátra- alji és az Ózdi Szénbányászati Tröszt üdülőt akar építeni. A nógrádiaknak már van is egy Üdülőhellyé válik A Bükk alján meghúzódó falu Mióta van Egerben városrendezés? 200 éves az első intézkedés Warga László műegyetemi ta­nár városrendezési terveit 1918. júniusában kaptuk meg, és már ezek szerint épültek a Csákó, Kanada, a Baktai út környéki városrészek. A városrendezés lehetőségei azonban csak a felszabadulás után néhány évvel kezdték mutatkozni. Ekkor kezdődött meg, 1957-ben az egri, úgyne­vezett általános városrendezési tervek készítése. így jutottunk e „fürdőkörnyék” ldalakí fásá­nak terveihez, is — amelynek plasztikus ábrázolását, a ren­dezési terv makettjét ma olyan sokan csodálják az egyik Szé­chenyi utcai kirakatban ... Hevesy Sándor főmérnök nácsnál bejelenteni. Ettől kezdve már „delineátiókat”, vagyis tervrajzokat követelt a tanács, és minden esetben hely. színi szemle alapján döntött. íme tehát, pontosan az idén keréken 200 éves az első egri városrendezési intézkedés! A következő időkben, a XIX. század folyamán és a XX. szá­zad elején, nem nagyon volt további hatásos városrendezési beavatkozás. Változás csak az első világ­háború utáni években követke­zett be. Az újból meginduló építkezések elkerülhetetlenné tették most már korszerű vá­rosrendezési tervek készítését. Eger az elsők között volt a vi­déki magyar városok sorában, ahol ilyen tervekhez jutottak.

Next

/
Thumbnails
Contents