Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

1M4. február I„ szombat

nepOjsaq

I

Tanácskozik az országgyűlés

{folytatás a 2. Oldalról)

nauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciót erősödnek.

A Német Demokratikus Köztársaság létéről, ereiéről, fejlődéséről tudomást nem venni — politikai vakság jele.

A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német

Szövetségi Köztársaság vezetői tovább nem ezen az úton járnának. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös felállításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton haladva, látunk lehetőséget kapcsolataink további bővítésére.

Egyetértünk vele, s üdvözöljük a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait

A békés egymás mellett élés politikájának érvényre jutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására.

Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent Joguk, hogy — ha másként nem megy — fegyverrel vívják ki szabadságukat, Hruscsoy elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét.

A Magyar Népköztársaság kormánya Üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait, és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel;

köményünk a mag» részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését.

Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az országgyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésével és egyetértésével találkozik.

A nemzetközi helyzet fontos vonása, hogy a gyarmati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre. Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk: Kenyát és Zanzibari. A gyarmatosítók természetesen nem szívesen válnak meg a jogtalanul bitorolt birtokaiktól, s katonai erők alkalmazásától sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy volt gyarmataikon fenntartsák uralmukat, vagy legalább befolyásukat. Tudniok kell azonban, hogy a Zanzibari Népköztársaság, vagy más független állam katonai fenyegetése ma már nem vezet eredményre. Mindazok a népek, amelyek képesek kivívni szabadságukat és függetlenségüket, meg is tudják azt védelmezni. Azt is tudniok kell, hogy a szocialista világrend- szer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti függetlenségüket kivívott, azt védelmező népek mellett vannak.

A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület má- zsányi papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány: elég csak arra emlékezz tetni, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat.

Or. H- Nagy Anna, Heves megyei képviselő — az ebédszünet utáni első felszólaló —* elöljáróban hangsúlyozta:

— Az állam gondoskodásának eredményeként az egészségügyi ellátásra legjellemzőbb mutatók, így például a kórházi ágyak, a szociális otthoni férőhelyek. valamint az orvosi körzetek száma már most megközelíti a második ötéves terv végére tervezett mennyiséget. A betegségek megelőzése, a la. kosság egészségének védelme egész társadalmunk feladatává vált. örvendetesen emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala. Ügyszólván zökkenőmentesen oldottuk, illetve oldjuk meg azt a nagy feladatot, amely_ abból adódott, hogy dolgozó parasztságunkra is kiterjedt a társadalombiztosítás, jogosulttá váltak az ingyenes orvosi ellátásra.

— Nálunk, Hevesben, de az országban másutt is — folytatta a képviselőnő — egyik jelentős soronkövetkező tennivalónk a falusi egészségügyi

szolgálat fejlesztése. A körzeti orvosok számának növelésén kívül emelni kell az egyéb egészségügyi dolgozók — a védőnők. az ápolónők és a körzeti fogoi'vosok — számát is. Megnehezíti munkánkat, hogy ma még sokhelyütt nehézségekbe ütközik a lakásellátás:, étkezési gondok megoldása — hangoztatta dr. H. Nagy Anna és javasolta:

— Helyes lenne, ha az orvosokhoz hasonlóan a falusi védőnőknek, ápolónőknek is letelepedés: sewélvt nyújtana államunk. Meg kellene vizsgálni a munkaruha-ellátás kérdését Is.

— Országszerte megnőtt az érdeklődés a bölcsődék iránt — folytatódott ezután a felszólalás —, olyannyira, hogy .az igények megelőzték a lehetőségeket. Éppen ezért sajnálatos, hogy Heves megyében a községfejlesztési alánból elén alacsony összegeket fordítottak erre a célra. Tavalyelőtt mindössze 2,8, a múlt évben pedig

2,8 százalékot költöttek tut. egészségügyi ellátás javítására, fejlesztésére. Az országos átlag

—, bár ez sem felel meg véle- : ményem szerint a követeimé- nyéknek —, magasabb, 1963- ban 5,6 százalék volt.

— Államunk férőhelyenként j

20 000 forjntos központi hozzájárulással segíti azoknak az új bölcsődéknek az építését, amelyeket a helyi erőforrások kihasználásával hoznak létre. Bővítéseknél 10 000 forint a támogatás. i

Az egészségügyi minisztérium ezenkívül a tervezési költségeket is fedezi. Olyan lehetőség ez. amelynek igénybevételével nagyot léphetnénk előre és közelebb juthatnánk a bölcsődék hálózatának teljes kiépítéséhez, — hangsúlyozta a képviselő, majd a csecsemőhalandóság további csökkenésének, s a kórházakban szakmai gyakorlatra kötelezett fiatal orvosok, ápolónők elhelyezésének, élet- és munkakörülményei javításának feladataival foglalkozott. Végül bejelentette:

— Idei költségvetésűnk alkalmas arra, hogy megvalósuljanak céljaink, jobb legyen az egészségügyi ellátás, ezért, azt elfogadom.

(A költségvetési vita ismertetését lapunk holnapi számában folytatjuk.)

A harmadik köztársaság rvforduíójára

Fontos dátumként emlegetik az 1946. február 1-én megjelenő újságok a nap eseményét, a magyar köztársaság kikiáltását. Február 1-ét akkor nemzeti ünneppé nyilvánították, transzparenseken örökítették meg az éj törvényjavaslat második paragrafusát. amely kimondja, hogy Magyarország köztársaság. Az ünnepi szónokok akkor 1848—1919 eseményeit, az első két magyar köztársaság Jelentőségét Idézték, • a kommunista párt képviselői arról beszéltek, ez a köztársaság kiindulási alapja lehet a társadalmi élet gyorsabb fejlődésének, a szocialista eszmék elterjedésének, győzelmének.

S a harmadik köztársaság, amely már biztosította, hogy az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép legyen, jó kiindulási alapnak bizonyult arra, bogy megteremthessük a népköztársaság. s majdan a szocialista köztársaságot. Erre emlékezünk most a köztársaság kikiáltásának 18. évfordulóján, amikor elérhető közelségébe kerülhettünk a köztársasági államforma mélysége« humanizmust és demokratizmust, gazdasági és kulturáltat fellendülést biztosító legmagasabb fokához, a szocialista köztársasághoz.

Hazánk felszabadításának 20. évfordulója jegyében

A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervezőnevelő munka, a pártszervezetek, az állami- és a társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált?

Nem, természetesen nem jelenti ezt.

Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével oldhatjuk meg.

Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotóerővel vegyenek részt valóra váltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széles körű felvilágosító és szervező munkát.

A párt- és kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik belső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte.

Országunk fejlődése árinál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a

belső széthúzás, s minden erőnket az építőmunkára * fordíthatjuk.

Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján.

Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei, üldözve és verve a fasiszta ellenséget. Húsz évvel ezelőtt, 1944. december 22- én alakult meg Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves pört, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi eseményét: Magyar- ország teljes felszabadulása 20. évfordulóját.

Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzte az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük, méltóképpen!

Czinege Lajos honvédelmi miniszter

felszólalása

(Czinege Lajos, honvédelmi miniszter beszédét, amelyet az országgyűlés első napján mondott el, hely hiányában nem tudtuk közölni lapunk tegnapi számában. Most közöljük a beszédet.)

Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hozzászólásában a honvédelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963-ban előirányzott Összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. Beszámolt arról, hogy tavaly tovább folytattuk hadseregünk korszerűsítését. Fegyveres erőink jelentős mennyiségű korszerű fegyverzetet, harci-technikai eszközt kaptak. Fejlesztettük a korszerű kiképzéshez szükséges anyagi-technikai bázisainkat, s gondoskodtunk a fegyveres erők tagjai szociális, kulturális és egyéb ellátásának további javításáról. Mindezeknek hatására fegyveres erőink ütőképessége, erkölcsi, politikai értéke tovább növekedett. Tavaly a néphadsereg tagjai az elemi csapások elhárításán túl, több mint egymillió munkanapot! dolgoztak az iparban, mezőgazdaságban és mintegy 400 millió forint értékű munkát végeztek.

— Az évi kiképzési feladatok maradéktalan teljesítése és az említett munka elvégzése a parancsnoki állománytól nagyon gondos szervezést, az egész személyi állománytól pedig odaadó helytállást kívánt. Jelenthetem, hogy nép- köztársaságunk fegyveres erői e követelményeknek becsületesen eleget tettek — mondotta Czinege Lajos.

450 millióval csökkentjük a katonai kiadásokat

— Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásainak előkészítése során a kormány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költség- vetését a népgazdasági tervekben előzetesen jóváhagyott előirányzatokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy, hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, harckészültségünk színvonalát. A költségvetés további előkészítése során azonban úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a kormányhatározatban megszabott 300 millió forintos csökkentésen túlmenően mintegy további 150 millió forinttal lehetséges az 1964. évi költségvetési előirányzatot csökkenteni.

A fenti csökkentést a következő szempontok figyelembe vételével javasoljuk:

1. a csökkentés ne befolyásolja a fegyveres erők és testületek harckészültségét, ütőképességét, az 1964-re tervezett fejlesztés fő tételeihez tehát ne nyúljunk;

2. ne befolyásolja hátrányosan a kiképzést és a katonák anyagi, kulturális ellátásának színvonalát;

3. a megtakarítások közvetlenül a fogyasztói árualapok növelését segítsék.

A bevonulási korhatár módosítása

Czinege Lajos ezután bejelentette: az Elnöki Tanács módosította az 1980. évi 4. számú honvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A módosítások között a legjelentősebb, hogy a bevonulást alsó korhatárt a korábbi 19 évről 18 évre szállította le.

— Miért volt szükség e módosításra és ml a módosítás lényege? Az eddigi sorkatonai alsó korhatár 19 év volt, a gyakorlatban azonban a sorkötelesek 20. életévük betöltése után öltötték magukra az egyenruhát. A 20. éves kor utáni bevonulás — fejlődésünk következtében — több vonatkozásban ellentétbe került a közösség, és az állampolgárok egyéni érdekeivel.

— Bízva abban, hogy képviselőtársaim egyetértenek a csökkentésre vonatkozó javaslatommal és hozzájárulnak, hogy a népgazdasági tervben 1964-re előzetesen megszabott előirányzatokhoz képest a védelmi kiadásokat 450 millió forinttal csökkentsük, szeretnék rámutatni, hogy ez nemcsak takarékossági intézkedés, hanem egyben kézzelfogható bizonyítéka is népünk őszinte, a béke ügyét szolgáló törekvéseinek.

— Nyugodt szívvel kijelenthetjük azt is, hogy ha a helyzet megengedi és ha mások — értem ez alatt a NATO-orszá- gokat —, elindulnak a tartós békét biztosító úton, akkor a Magyar Népköztársaság, annak népe és kormánya az elsők között lesz az újabb és még jelentősebb lépéseket megtevők sorában.

— Oktatási rendszerünkből következik, hogy a középiskolát vagy technikumot általában 18 éves korban fejezik be fiataljaink és közülük évről évre mind többen kerülnek egyetemre, főiskolára, ahol tanulmányaikat általában 23

éves korban fejezik be, amikor már egyéni és közösségi szempontból is hátrányos hosszabb sorkatonai szolgálatra való behívásuk.

A helyzet tehát úgy alakult, hogy a főiskolát végző fiatalok sorkatonai szolgálatot nem teljesítenek, csupán egy részük kap rövid tartalékos tiszti kiképzést a főiskola befejezése után.

— A honvédelem fejlesztésével összefüggően jelentős problémát jelent az is, hogy a középiskolát, technikumot végzett fiatalok jelentős, a főiskolára kerülő része nem teljesít katonai szolgálatot.

— A honvédelmi törvény 3 évben szabja meg a sorkatonai szolgálati időt, ténylegesen azonban ma Is éonen úgy, mint a korábbi években 2 évre hívjuk be a fiatalokat A hadsereg felszerelése viszont egyre korszerűbb, bonyolultabb, s ennek megismerése, kezelése — különösen a technikai fegyvernemeknél — vagy a katonai szolgálati idő felemelését kívánja, vagy pedig azt, hogy az ilyen fegyvernemekhez magasabb műveltséggel, bizonyos technikai ismeretekkel rendelkező fiatalok vonuljanak be.

— A tényleges szolgálati időt nem volna célszerű felemelni — sőt. ha lehetne, szeretnénk csökkenteni — ezért az a célszerű megoldás, hogy a középiskolát és technikumot végzett fiatalok is teljesítsenek katonai szolgálatot főiskolai tanulmányaik megkezdése előtt,

Tanulást nem szakít meg a katonaság

— Gyakorlatilag azok. akiket felvesznek a főiskolára, illetve akik középiskola elvégzése után szakmát tanulnak, a középiskola elvégzésével nagyjából egy időben sorozásra kerülnek. AzoQtnak, akik tovább tanulnak, és akiket egyetemre, illetve főiskolára felvesznek, a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése biztosítja a következő év őszén induló évfolyamon a helyet. Tehát bevonulnak katonai szolgálatra, s ha egy esztendőt leszolgálnak, olyan időben szereljük le őket, hogy egyetemi tanulmányukat rendben megkezdhessék. További katonai kiképzést részben az egyetemi tanulmányok alatt, részben az egyetem befejezése után kapnak. Jelentős részük tartalékos tiszti kiképzést kap. Biztosítani fogjuk, hogy a hadseregben lehetőlég a választott egyetemi szaknak megfelelő, vagy ahhoz kőzeláöé fegyvernemhez kapjanak be* osztást: ezzel is elősegítjük felsőfokú tanulmányaikra való felkészülésüket.

— Akik nem kerülnek főiskolára. hanem valamilyen szakmát kívánnak tanulni, azok szakmunkás képzésük. Illetve első szakmunkás éviik idejére szolgálathalasztást kapnak és csak ezt követően vonulnak be katonai szolgád latra.

— Fontos része az új rendelkezésnek annak az elvnek az érvényesítése, hogy tanulást nem szakítunk meg. Ha például valaki 18 éves korára nem fejezi be a középiskolát, vagy a szakmunkás-tanfolyamot, annak a befejezéséig szolgálathalasztást adnak.

— A bevonulási életkorral összefüggően egy másik, lényegesen kevesebb állampolgárt érintő, de mégis jelentő* kérdéssel kívánok foglalkozni. Ma 20 éves fiataljaink nagy része önálló keresettel rendelkezik, közülük sokan ilyen idős korban megnősülnek. családot alapítanak. A fiatal házaspár közötti kapcsolat nem is szilárdul meg oly mértékben, hogy minden esetben törés nélkül bírja 5d a katonai szolgálattal együtt járó különélést. Ez a különélés a családok egy részénél anyagi problémával is jár és mindez együttvéve a katonai szolgálat teljesítésére is hátrányos. E problémát vizsgálva szintén olyan meggyőződésre jutottunk, hogy előnyösebb. ha ifjúságunk fiatalabb korban kezdi meg katonai szolgálatának letöltését, mert így az említett probléma nagy* részt megoldódik.

— Felmerülhet olyan kérdés, hogy fizikailag alkalmasak-e fiataljaink, egészségi szempontból érettek-e 18 éves korban katonai szolgálatra? Általános és katona szakorvosi vélemény szerint igen. Ha azonban valaki ilyen ökok miatt 18 éves korban nem tud bevonulni, akkor szolgálathalasztást kap.

— E nagy jelentőségű javaslat benyújtása előtt sok érdekelt véleményét kértük ki. Szinte egyöntetű volt szülők, pedagógusok, ipari, gazdásági vezetők, meghallgatott fiatalok véleménye: helyeslik a bevonulási korhatár 18 évre történő leszállítását.

— A 18 éves bevonulási korhatárra való áttérés természetesen nem történhet meg egyszerre. Az űj bevonulási korhatárra való áttérést már ebben az évben megkezdjük, de több éven át, folyamatosan hajtjuk végre.

A honvédelmi miniszter megemlítette, alaposan megvizsgálják, hogy az új korhatárnak megfelelő-e a kiképzési rendszer, a tananyag mennyisége és minősége, s hol szükséges esetleg módosítás.

fir. ff. IVtíffY Anna t

Emelkedett as esiésssé^ii^yi ellátás színvonala

megoldására, eredményes jé munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula.

Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselő- társaimat e nagy feladatok