Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-27 / 48. szám
1964. február 27., csütörtök NÉPÚJSÁG * Ecséd, külfejtés, 1964. A keresel havi 3000 — 312 tonnás gép — 26 újítás Nemcsak az idegen, az először jövő látogató kiált fel önkéntelen meglepetéssel itt a dombháton —. de a régi vendég, a környékbeli ember is újra meg újra elcsodálkozik, mert olyan érdekes, izgalmas a látvány, s annyi a változás nap nap után az ecsédi bányában! A külszíni fejtésen — hazánk legtöbbet adó bányájában — teljes erővel megy a termelés. Vastagruhás emberek lapátolnak, fúrnak elő a robbantáshoz, különös formájú gépek dohognák, harapdál- jáfc a földet, markolásszák az omladékát s rakodják a csikorgó, zakatoló, sok kilométer hosszúságban kígyózó transzportőrökre. ötszáz vagonnyit naponta! A járatok mellett, itt is, ott is tűz parázslik, füstöl a furcsa „kályhákban”. Hiába, foga van még az időnek, idekinn a szabadtéri munkán, a csalóka napsütés ellenére is, bizony, jól esik szusszantásnyira, egy kis melegedésre megállni mellettük ... A korán beköszöntött téli hideg, alaposain próbára tette az itteni bányászokat. de mint mindig, annyi más alkalommal már, most is helytálltak valamennyien! A versenytábla csupán az idegent téveszti meg, csalóka a rajta levő szám, értékelés: a miült hónapi néhány százalékos lemaradás, kimondottan csak a külső természeti tényezőknek, a fagyott, kemény talajnak volt tulajdonítható, amely bizony a legjobb akarat élét is kiverte! Az emberek akkor sem dolgoztak rosszabbul, a jelenlegi 108 százalék is emellett szól, s azt bizonyítja, hogy a mostanihoz hasonló körülmények mellett, januárban is biztosan felette lettek volna a száznak! Tóth Rudolf brigádvezetővel járom a bányát, szénhalmazok, meddökiupacok, szállítószalagok, sínek, kotrógépek között... Itt, nyoma sincs már a hónak, a lánctalpas mégis jókora vasszánkót húz maga után: üzemanyagot visz a raktárból. Erre mindig ilyen alkalmatosságot használnak, ez a legalkalmasabb... Megállunk egy meredek szélén. Alattunk egy E—6-os szén. kotró dolgozik, szaggatja közel félméteres fogaival a lábunk előtti talajt, fülsiketítő, otromba zajjal, tiszteletlenül belehasítva évezredek ősi nyugalmába ... Leereszkedünk a gép mellé. Innen érdekesebb kép tárul a szemünk elé: a földkéreg különös világa, rétegek közé zárva, megfakulva, színehagyottan a régi élet, a régi történelem ... Mesélik, tavaly egészben maradt, hanyatt feküdt faóriást kotort elő, harapdált szét az egyik gép, lehetett tán ötven méter hosszú is, máskor meg, széttört agyagkorsók, cserépedények darabjai fordultak ki a széndarabok közül... Az ecsédi fold, a szenet adó vonulat régi — az itt dolgozó emberek, gépek azonban annál fiatalabbak! Például ez a kotró is, a hozzá tartozó személyzettel ... Még csak az idén télen jöttek ide a szépvizei bányából, Dunántúlról. Szigetközi a kotrómester, Vadász Gáspár. Falujában. Ásványrárón, az 1954-es árvízvédelemnél látott először hasonló gépeket, ott tetszett meg neki ez a szakma, ott szeretett belé, akkor határozta el, hogy kitanulja ezt a mesterséget Sikerült ... Persze, neki is végig kellett haladnia azért a kötelező állomásokon, volt alsó- kenő, felsőkenő — azután lett csak kotrómester! Most megkeresi a havi háromezret —, elégedett ember... S az lesz biztosan nemsokára alsókenő- je, Patkó István is, mert nem hiszem ám én el azt, amit ő kicsit kesernyésen megjegy- zett, hogy hiába van meg neki a szükséges vizsgája, előbbre csak akkor kerülhet, ha „meghal. vagy elmegy innét egy kotrómester.. Jókora gép az E-6-os, de ilyen több is akad Ecséden, olyan azonban, mint a felső telep végében dolgozó MT 2-es marótárcsás NDK gyártmányú kotró — aligha! Büszke is rá „legénysége”, a Tyitovról elnevezett szocialista brigád. Milyen is hát ez a gép? Leírására tőlem hozzáértőbb embert, az egyik kotrómestert, Daróczy Imrét kérem fel, akinek munkahelyére, a mintegy tizenegy méter magasságban lévő kezelőfülkébe, csak ügygyel-bajjal sikerül felkapaszkodnom ... — A 342 tonna súlyú gépóriás, 12—14 különféle művelet elvégzésére alkalmas. A hat méter átmérőjű marótárcsa tíz „verítékének” mindegyike 315 literes ... A kotrógép munkateljesítménye pedig nem kevesebb, mint 280 köbméter óránként! Az egész nagy mechanizmust, a marótárcsát és a három szállítószalagot, egy 90 kw-os főmotor, és harminc kisebb, különböző teljesítményű villanymotor mozgatja, így ugyancsak akad dolga a villanyszerelőknek — mutat nevetve a mellette ülő fiatalemberre, Képe Tiborra. Szocialista brigádban dolgozik az MT 2-es személyzete, de — mint az üzemirodán Kálomista Imre vezetőtől megtudom — nem ők az egyetlenek itt, rajtuk kívül még harminckilenc szocialista brigád működik eredményesen az ecsédi fejtésen. A brigádmozgalom alakulásával, az itt dolgozó bányászok munkájával, teljesímé- nyével általában elégedettek a vezetők. A dolgozóikról, inkább csak jókat tudnak mondani, igyekezetük, naponkénti férfias helytállásuk igazán dicséretes . s. Burkus Béla főmérnöknek különösen tetszik emberei alkotókészsége, tenni akarása: csak szeptembertől, mintegy huszonhat különféle újítást terjesztettek elő — s közülük fele elfogadható volt! örvendetes az a tény, hogy ma már itt, ennél az üzemnél is eljutottak az emberek adáig, hogy valamennyien gondolkodnak a hasznosabb, a jobb termelés lehetőségein, s a műszaki fejlesztés problémáit nem hagyják csupán a vezetőkre, mérnökökre, technikusokra. Az egyszerűbb emberek, az alacsonyabb képzettségű bányászok is megpróbálnak bekapcsolódni a megoldásba. Ilyen ma az ecsédi külfejtés, így peregnek egymás után a hétköznapok — ezt láttam, hallottam egyetlen délelőtt, néhány órája alatt, 1964 februárjában... Gyón! Gyula EMASZi Legalább egy villanj boriét! Sárban, sötétben botorkálnak Gyöngyös belvárosában a Táncsics Mihály utca lakói, és a kórházi munkahelyükre járó dolgozók ... A latyakkal valahogy még türelmesebbek, kénytelenkelletlen tudomásul veszik, hogy három ház 7 családja és a kórházi dolgozók kedvéért nem építenek ide járdát. Meg aztán abban is reménykednek, hogy az ősszel elkezdett Rákóczi utcai csatornaépítést tavasszal véglegesen befejezik talán, s így, járda nélkül is csökken valamelyest a kellemetlenség ... Azt azonban már jóval nehezebben értik meg, hogy egyetlen villanykörte becsavarását hasztalan miért kell annyit kérni az ÉMÁSZ- tól, rá hetek, sőt hónapok óta miért kell eredménytelenül; várakozni? Gárdonyi Géza Színház Gyöngyös Nem tévedés, a címben semmiféle elírás nincs. Csupán egy érdekes, figyelemre méltó, reményteljes kezdeményezésre utal a cim: Gárdonyi Géza Színház — Gyöngyös. A színház nem költözik el Egerből Gyöngyösre. Akik erre a következtetésre jutottak, hamis nyomon járnak. Egyszerűen csak az történt, hogy a jelzett kezdeményezés során Gyöngyös is állandó színházat kapott. Kettészakadt volna a Gárdonyi Színház? Egy része maradt Egerben, a másik része pedig leköltözött Gyöngyösre? Ez sem így van. Akkor hát — hogyan? Egyszerűen: a Gárdonyi Színház éppen úgy székhelyének vallja a jövőben Gyöngyöst, mint Egert. Éppen úgy bemutatja műsorát a gyöngyösieknek, mint az egrieknek. Nem tájelőadást rendeznek Gyöngyösön, nem is csak úgy kirándulnak Gyöngyösre, hanem állandó működési területüknek fogadták el Gyöngyöst. Gyakorlatilag mindez azt jelenti, hogy Gyöngyös állandó színházat kapott. Minden héten, pénteken és szombaton itt játszik Gyöngyösön a Gárdonyi Színház. Az első előadásokra március 20-án és 21-én kerül sor. Egyelőre a következő művek szerepelnek a tervben: Dévai Potyautas, zenés vígjáték, Huszka Mária főhadnagy és Kálmán Lady Arizom, mgyoperett, Király—Vécsey Az igazi, zenés vígjáték, valamint A kőszívű ember fiai — a közismert Jókai regény színváltozata. A műsor tehát mindenek előtt a szórakozási igényre épült. Néhány kellemes órával akarja meglepni a gyön-< gyösi közönséget. Mintegy: bizalmat kér a színház művész-kollektívája a gyöngyösi közönségtől. Ügy gondoljuk: a Gárdonyi Színház már eddigi működése alapján is rászolgált erre a bizalomra, amit csak tovább mélyíthet ez a mostani kezdeményezés. A plakátok már kint vannak az utcán, hirdetik, hogy az előadásokra bérletet lehet váltani. A plakátok fejrészén pedig a következő felírat olvasható: Gárdonyi Géza Színház, Gyöngyös. Ez a fejrész nemcsak átmeneti jelleggel került a plakátra, hanem állandó jelleggel, így lett gazdagabb Gyöngyös egy színházzal. (g. molnár) Többet iszunk, mint fűtünk? Mámoríió adatok a gyöngyösi szeszfőzdéből A hordókon — és meíkkora hordók! — cédulák, a cédulákon kézírás: Kevert... Hubertus ... Mocca ... A két hatalmas üvegnordőban annyi pálinka, hogy kis csónakázó tavat lehetne berendezni belőle. A raktárban üvegek, az üvegekben is ital, s mindenütt ital, pálinka, likőr, rum. Olyan a gyöngyösi szeszfőzde, mint valami dacos bástya az alkohol frontján, amelynek kazamatáiban kifogyhatatlan a muníció mindenféle alkohol- ellenes küzdelemmel szemben. A gyöngyösi XII-es akna, ahol ezer ember dolgozik, kereken évi 80 millió forintot termel, s dolgozik ott ezer ember. Itt dolgozik összesen vagy ötven és a „termelés” évi 156 millió forint. Ügy látszik, többet iszunk, mint fűtünk. A két megyében — Heves és Nógrádi megyében — évente, még az újszülötteket is beleszámítva, torkonként több mint kétszázötven forint értékű tömény ital fogy el, s a vigasztaló talán csak az most, hogy a Hubertus lett a sztár, az fogy a legjobban. A pálinka második helyre szorult, a rum, az egykori fő ellenség, pedig lényegében megszűnt „ellenség” lenni — kávéba, teába, süteménybe kerül zömében. A szeszfőzde, amely évről évre bővül, s amelynek „gyártmányai” az országhatárokon is túl jutnak, lényegében egész esztendőn keresztül dolgozik, jelenleg silány minőségű borokból borpárlatot készít, hogy ebből, mint alapanyagod!, kitűnő minőségű konyakot állítsanak elő — az Unícum gyárban. Az imént, a pálinkáról szólva csónakázó tóról írtunk, nos, egy másik tavat éppenséggel ebből a borpárlatból is meg lehetne nyitni — évi kétezer hektó a termelés ebben a voltaképpen nem nagy, de a körülményekhez képest korszerű üzemben. A gyöngyösi szeszfőzde huszonhétfajta likőrt, pálinkát és borpárlatot szállít 1280 helyre! Tessék, lehet és van miből választani! Lehet, de ha leheti inkább csak módjával ... (0V--6) volt benne: a telefonközpontba megy a gépkocsi, szerelőért. Ott pedig éppen Gottfried Wilhaus, vagyis Ljulko százados volt az ügyeletes műszerész ... A kocsi hamarosan meghozta a kastélyba a telefonközpont emberét. Valóban Ljulko volt az illető. Azt mondta a küldöncnek, hogy ilyen magas rangú vendég kérésének teljesítését nem engedheti át más, alacsonyabb beosztású személynek, ezért maga jött, hogy megjavítsa az elromlott telefont. A műszerész ellenőrizte a szoba falán végighúzódó vezetéket, szétszedte mind a két telefont, fél óráig matatott bennük. Végre elkészült a munkával, s jelentette, hogy működik a telefon. A műszerész azonban nem volt teljesen megelégedve saját munkájával. Megmagyarázta a számtartónak, hogy mind a két készülék nagyon régi, s egyáltalán nem megbízható. Estéié ismét eljön majd és kicseréli őket. A műszerész elment. Kisvártatva az adjutáns jelent meg a tábornok szobájában: — a legfrissebb postát hozta. Az Abwehr külön erre a célra munkába állított küldöncökkel tartotta Berlinből a kapcsolatot Seiferttel. Seifert felnyitotta a viaszpecséttel lezárt borítékot, néhány percig unottan olvasta a papírokat, aztán eltolta őket maga elől, s felállt, úgy járt fel-alá a szobában. A puha, süppedős szőnyeg, a mennyezettől a földig érő nehéz függönyök, a falon körbefutó szövet, a párnázott ajtó felfogta lépteinek zaját. Az adjutáns Megjelent a sor- és társasházak tervgyűjteménye azonban ennek ellenére meghallotta lépteit, benyitott, s kérdően nézett a főnökre. — Tűnjön el! Ki szólt magának? — mordult rá Sedfert Az adjutáns gyorsan becsukta az ajtót. A tábornok mind idegesebben járt fel-alá a szobában. — Idióta — mormogta. — Idióta, ostoba, üresfejű! Ezeket a szavakat nem az adjutánsra értette, hanem Upitz és Kerimow őrnagy Adolf Hitlernek adresszálta, akit ebben a percben Seifert mindenkinél jobbam, tiszta szívéből gyűlölt és megvetett. Az önmagában tetszelgő, hangoskodó ripacs, aki gondolkodás nélkül hallgat mindenféle jött-ment tanácsára, a katasztrófa szélére sodorta az országot. Még néhány hét és mindaz, amit tílyan hatalmas munka, a nemzet olyan mérhetetlen áldozata árán értek el, romba dől, porrá és hamu vá válik! Seifert odament az asztalhoz, kezébe vette a levelet, amelyet az imént olvasott Ismét maga elé emelte, hogy jobban megnézze. A legfontosabb eseményekről szóló leg újabb jelentéseket tartalmaz a levél. Ez hozta ki a tábornokot a sodrából. (Folytatjuk.) Az Építésügyi Minisztérium 1961-ben adta ki a családi házak típustervgyűjteményét, amely 51 tervet ajánl az OTP- kölcsönnel és saját erőből építkező családoknak. Az utóbbi években azonban már sokan a városiasabb sorház, vagy társasház iránt érdeklődnek. Ezért a minisztérium most tájékoztató tervgyűjteményt adott ki a sor- és társasházakról is. Ebben 25 különböző épület formájáról, a lakások alaprajzáról, felszereléséről és a hozzávetőleges építési költségekről tájékoztatják az érdekelteket. Többek között terveket készítettek a külföldön már népszerű kétszintes lakás magyar változatára. A gyűjtemény öt terve földszintes sorházat, a többi rajz pedig efneletes épületeket mutat be. Az új tájékoztató tervgyűjtemény kétezer példányban jelent meg. Az Építésügyi Minisztérium ezeket a példányokat elküldte a megyei, a járási és a városi tanácsok építési osztályainak, a Hazafias Nép- frotnak, a KISZ központi bizottságának, a TÜZÉP igazgatóságának, az OKISZ-nak, és az állami tervező irodának* hogy tájékoztassák a lakosságot a bemutatott tervekről. A gyűjteményből kiválasztott épület teljes tervdokumentációját az ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda műszaki osztályán szerezhetik be az építtetők. Így lényegesen jobban járnak, mintha maguk terveztetnének valamilyen épületet, mert lakásonként több ezer forint értékű tervezési költséget takaríthatnak meg. Az Építésügyi Minisztérium tervező irodái az idén még három társas- ház típustervét készítik el, s a továbbiakban minden évben újabb tervekkel bővítik a gyűjtemény választékát. A VEZETŐ NÉLKÜLI TRAKTOR — Szávai, már magát is megfúrták! (Balogh Bertalan rajzaj
