Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

2 NCPOJSAO 1964. február 27., csütörtök ff Kiállítókat 60, látogatókat 90 országból várunk" Az NDK külkereskedelmi államtitkárának nyilatkozata a lipcsei vásárról BERLIN (MTI): Horst Soelle államtitkár, a Német Demok­ratikus Köztársaság külkeres­kedelmi és belnémet-kereske- delmi miniszterének első he­lyettese, nyilatkozatot adott Pinczési Pálnak, a Magyar Távirati Iroda berlini tudósí­tójának a lipcsei vásárról. Az idei tavaszi vásárra a szocialista országokon kívül 30 tengerentúli országból és Európa valamennyi kapitalista államából jelentkeztek kiállí­tók. Így kiállítókat körülbelül 60 országból, látogatókat 90 or­szágból várunk. A mostani vásárra elsősor­ban az lesz jellemző, hogy kü­lönösen az ipari készítmények egyes szakágaiban igyekszik majd a világon végbement technikai fejlődést bemutatni. A vásáron megmutatkoznak majd általában a szocialista államok, de különösképpen a KGST-hez tartozó országok testvéri együttműködésének eredményei. A lipcsei vásár a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak bővítése szem­pontjából is jelentős — mon­dotta. Igen örvendetes, hogy a két ország kereskedelmének volu­mene évről évre növekszik. A idén például a kölcsönös áru­csere nyolc százalékkal felül­múlja majd a tavalyit. Ma­gyarország a negyedik helyet foglalja el az NDK külkeres­kedelmében, az NDK pedig a Magyar Népköztársaság har­madik legnagyobb partnere. A lipcsei vásár a legkiválóbb alkalom rá hogy a két ország leül kereskedelmi szervei az idei év még nyílt kérdéseit le­zárják, megállapodásokat, és szerződéseket kössenek: miután a helyszínen meggyőződtek róla, hogy milyen termékeket képes előállítani és szállítani a másik ország népgazdasága. Rendkívül örülünk annak, hogy az NDK szakértői a mos­tani tavaszi lipcsei vásáron megismerkedhetnek például a magyar szerszámgépgyártás új termékeivel. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaságból ér­kező látogatók áttekintést kap­hatnak arról, milyen új termé­kekkel jelentkezünk mi, s így egymás kiváló gyártmányai­nak megismerése révén nyil­ván már a közeljövőben to­vább emelkedik majd a két testvéri ország árucseréje. A lipcsei vásár ezenkívül hozzá­segít bennünket ahhoz is, hogy a kooperációt és a szakosítás', illetően pontosabbak legyenek a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó perspektivikus ter­veink. Berlin és a valóság A berlini rokonlátogatá- ** sok ügye hovatovább hűséges tükre lesz azoknak a törekvéseknek, amelyek az NDK részéről a berlini kérdés megoldása, a nyugatnémet és frontvárosi jobboldali körök részéről pedig a helyzet élezé­sére irányulnak. Az NDK kor­mánya nemcsak a karácsonyi és az újévi látogatások kezde­ményezésekor, de már a vé­delmi fal felállításakor is ab­ból indult ki, hogy az ember­szeretet és a humanitás szel­lemében lehetővé kell tenni a város keleti és nyugati felében élő rokonok találkozását. Ez a javaslat azonban ennél többet is jelentett. Utat mutatott a nyugat-berlini kérdés megol­dásának két — szinte kizáróla­gosan — járható útjára: a tár­gyalásokra és a reális helyzet elismerésére. E tapasztalatok alapján a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya ismét kapcso­latba lépett a nyugat-berlini szenátussal és további tárgya­lásokat kezdeményezett olyan állandó jellegű intézkedések­ről, amelyek értelmében a nyugat-berlini polgárok meg­látogathatják az NDK főváro­sában élő rokonaikat. Ezek a javaslatok tehát már a problé­ma átfogóbb megoldására, a két városrész lakossága közöt­ti rendszeresebb kapcsolat megteremtésére irányulnak. Az NDK kormányának 1964. január 17-i dokumentuma ugyanis nemcsak a közelgő húsvéti, illetve a pünkösdi ün­nepek alkalmából helyez kilá­tásba a karácsonyihoz hason!t forgalmat, hanem módot kíván adni a nyugat-berlinieknek ro­konaik meglátogatására az év más napjain is. A nyugat-berlini szenátoro­kat és bonni „védszentjeiket” az NDK minőségileg új elkép­zelése — a hosszú lejáratú megoldás kezdeményezése — zavarba hozta. Mondvacsinált ürügyekkel szabotálták a tár­gyalásokat. Ilyen körülmények között az NDK javasolta: elő­ször a sürgős családi ügyben engedélyezhető látogatások kérdését tárgyalják meg. Ami­kor itt is „frontvárosi ellen­állásba” ütközött, február 13-án indítványozta, hogy a tavaly decemberben kötött megállapodást hosszabbítsák meg az idei húsvéti ünnepek idejére. I gy érkeztünk el a mai helyzethez, amelynek több mozzanatára érdemes fel­figyelni. Először is arra, hogy az NDK minden politikai fel­tételektől mentes javaslatok egész tárházát vonultatja fel olyan emberbaráti lépések ér­dekében, amelyeket a nyugat­berlini lakosság 90 százaléka helyesel. Ezzel szemben pedig éppen a nyugat-berlini szená­tus minősíti most ártalmasnak mindazt, ami karácsonykor jó és hasznos volt, amit Willi Brandt 1963 decemberében „példának, kiindulási pont­nak” nevezett. Nem kétséges, hogy á nyugat-berlini szená­torokra erős bonni nyomás nehezedik. Egyre élesebbek, nyilvánvalóbbak az ellentétek a közvéleménytől tartó szená­torok és a mereven elutasító nyugatnémet jobboldal között. A CDU jobbszámyának kísér­letei a megegyezés megakadá­lyozására tavaly decemberben kudarcba fulladtak és Erhard most segítségül hívta Wehnert és Eriért, az SPD vezetőit is. Vajon mitől félnek Bonn­ban? Attól, hogy ezrek és ez­rek találkoznak szeretteikkel? őszintén szólva — ettől is. Minden, ami nyugalmat, meg­békélést áraszt, ellentétes a nyugatnémet militarizmus iiá- borús pszichózist, hideghábo­rús hangulatot, frontvárosi légkört szító manővereivel. De Bonnban mégsem ebben látják a fő veszélyt. A legnagyobb nyugtalanságot az okozza szá­mukra, amit bevezetőben meg­állapítottunk: az NDK kezde­ményezése a realitásokból in­dul ki. S mi a realitás? Először: az NDK, mint szu­verén állam, létezik, kormá­nyával meg lehet és meg kell tárgyalni minden kérdést, amely a német kérdést — bár­mely vonatkozásban is — érinti. Másodszor: Nyugat-Berlin semmilyen formában sem te­kinthető a Német Szövetségi Köztársaság részének. Harmadszor: a nyugat-berli­ni kérdés rendezésnek egyedü­li járható útja: a tárgyalás. A bonni kormány tehát a nyugat-berliniek láto­gatásának ügyét fel akarja ál­dozni struccpolitikájának ol­tárán. Ezért gyakorol oly nagy nyomást a nyugat-berlini sze­nátusra, amely még ennek el­lenére sem szakította meg Wendt és Korber tárgyalásait. Pálos Tamás Új családvédelmi törvény Lengyelországban Befejeződött a szejm őszi ülésszaka Egerben: Tanácskoztak a postahivatalok vezetői Megbeszélésre jöttek össze Egerben a postahivatalok ve­zetői, a góchivatali vezetők, hogy értékeljék az elmúlt év­ben végzett sajtóterjesztési munkát és meghatározzák a jövendő feladatokat. Az érte­kezleten részt vett Ma.tu.ska István, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium képvise­lője, Nagy János, a Közhír szerkesztője, Polgár Miklós, a megyei pártbizottság és Him- mer József, az egri járási párt­bizottság munkatársa, vala­mint dr. Andrássy Aladár és dr. Balogh János, a Miskolci Postai eazpatóság képviselői. Lósky Jenő, a Heves megyei Postahivatal Hírlaposztályá­nak vezetője beszámolójában ismertette azokat az eredmé­nyeket, amelyeket az elmúlt évben a megye postahivatalai­nak vezetői, kézbesítői és hír­lapfelelősei elértek. Az őszi hírlapterjesztési versenyt a bélapátfalvi hivatal nyerte meg. Nagy Ferenc, a hivatal vezetője megkapta a Népújság által kitűzött vándordíját: a serleget A második helyezést Köröndi Antal, a harmadikat Chrametz Ernő, a recski, illet­ve a pétervásári góchivatal vezetői érték el. A városok kö­zötti versenyben a hatvaniak és a gyöngyösiek végeztek jó munkát. r. j. Algériai-mali közös közlemény BAMAKO (TASZSZ): Ben Bella algériai elnök úton Ccmákryból hazafelé ked­den rövid időt Bamakoban töltött és tárgyalt Modibo Keita mali elnökkel. A tárgyalásról közös közleményt adtak ki. A két elnök felszólítja az afrikai egység szervezetét és a világ minden országát, fogadják kedvezően az afrikai nem­zeti felszabadító mozgalmat és nyújtsanak segítséget az afri­kéban még fennálló idegen uralmak teljes felszámolásához. A tárgyalófelek egyetértenek azzal, hogy újra egybehívják az el nem kötelezett országok, valamint az ázsiai és afrikai or­szágok értekezleteit. Ben Bella meghívta Algériába Modibo Kei tát. A hivata­los látogatására az idei nyáror kerül sor. Az algériai elnök kedd este visszaérkezett Algírba. fiMSZlBOV: rwrtmn min/ Folytatódik a politikai kötélhúzás az osztrák pártok között Fordította: Szatbmári Gábor xxxv. HUSZADIK FEJEZET X. Gotthard von Suttel Ober­sturmbannführer, az osttourgi Abwehrstelle új vezetője latba vetette minden erejét, hogy fényt derítsen elődje, Holm és a kémelhárító másik két embere rejtélyes halálának kö­rülményeire. A legjobb nyo­mozókat állították erre a fel­adatra. Parancsot! adtak nekik, amelyben az is benne volt, hogy akik sikert tudnák fel­mutatni, előléptetésre számít­hatnak. és magas kitüntetésre, érdemrendre. HUSZONEGYEDIK FEJEZET 1. Sepp Seifert vezérőrnagy, Upitz főnöke nem vette igény­be a szállodát, amikor Karls- lusteba érkezett, noha egy luxuslakosztályt foglaltak neki már napokkal előbb. A tábor­nok gépkocsija átsuhant a vá­BÉCS (MTI): Bár Scharf köztársasági el­nök kedden hivatalosan meg­bízta a Néppárt új kancellár- jelöltjét, Josef Klaust a kor­mányalakítással, a feladat ne­heze a „reformisták” jelöltje számára még hátra van. Sharf nem osztotta a lemondott Gor- bach kancellárnak azt a néze­tét, hegy visszalépése az egész kormány leköszönését jelenti. Mivel a Szocialista Párt állás­pontja szerint a néppárti kor­mányfrakció személyi változá­sai nem érintik a kabinet szocialista tagjainak alkot­mányjogi helyzetét, azok he­lyükön maradnak. Elvben már megállapodás «zületett arról, hogy Klaus el­Karlslusteba, mind a hárman Németország különböző vidé­kein telepedtek meg. Elsőnek Tamara Stixeva ér­kezett Karlslusteba, egy elesett német tiszt özvegyének iratai­val. Házat vett, s az egyik he­lyi fényképészetben helyezke­dett el, mint retusőr. Oleg Ljulke Hamburgban élt, az ottani telefontársaság műszerésze volt. Ennek a cég­nek sok kirendeltsége, leány­vállalata működött az Elba ál­só és középső folyása mentén levő városokban, s Ljulka aránylag könnyen, akadály nélkül el tudta intézni, hogy helyezzék át Karlslusteba. Nehezebb volt a helyzete Pavel Percevnek. 0 Cottbus- ban építette ki a bázisát, ahol egy kis régiségkereskedést nyi­tott. Percevnek ürügyet kellett találnia, hogy Karlslusteba utazhasson áruért, s ott „meg­ismerkedjék” Stirevával és „el­vegye feleségül”. Miután Fritz Gottbach régiségkereskedő és Stefánia Schneider retusőrnő „házasságot kötöttek”, Gott- bach-Percev már teljesen in­dokolt, törvényes alapon köl­tözött át Karlslusteba. Annak a néhány személy­nek, aki az esketésnél jelen volt, elmondták, hogy Cott- busban nagyon rosszul megy a régiségkereskedőknek, Berlin közelsége halálra ítéli őket, el­szívja tőlük azt a kevés vevőt is, ami egyébként lenne. Itt viszont, Karlslusteban, amely kétszer akkora, mint Cottbus, jóval több a műgyűjtő, a régi bronz- és porcelánritkaságokat kedvelő ember. Karlsluste új lakóit — ter­mészeteden a legszigorúbb ti­toktartással és óvatossággal, körültekintéssel — Ádámtól Éváig leellenőrizték, több hely­ről szereztek be róluk infor­fogadja a Gorbach-kormán y tavalyi programnyilatkozatát, s mind ő, mind Withalm, a Néppárt főtitkára aláírja a két párt együttműködését évek óta szabályozó koalíciós meg­állapodást. Az ügyek vitelével továbbra is megbízott Gorbach-kormány szocialista tagjai csak akkor mondanak le, ha eredménye­sen végződnek a koalíciós tár­gyalások — jelentették be a Szocialista Párt központjában. Mivel ilyen körülmények kö­zött Klaus és új garnitúrája előtt csak a sikeres megegye­zés nyithatja meg az utat, folytatódik a politikai kötél­húzás a pártok székházaiban. mációkat De semmi gyanús dolgot nem tapasztaltak körü­löttük, úgyhogy hamarosan ab­ba is hagyták a Percev és a Ljulko utáni szaglászást. A csoport már jó néhány hónap óta kutatta a karlslustei rejtekhelyét Most arra kaptak utasítást, hogy alaposan tart­sák szemmel Seifert táborno­kot, akinek az érkezése — több mint valószínű — kapcsolatban van a rejtekhellyel. Az utasí­tásban az is benne volt, hogy csak figyeljenek, de semmi egyebet ne csináljanak. Várják meg, amíg Kerimov a városba megy. Aszker kedden érkezett Karlslusteba. Addigra több fontos esemény történt. Ljulko százados, aki a város tel efon - központjában dolgozott, kihall­gatta Seifert és a közben szin­tén Karlslusteba érkezett Upitz beszélgetését. A két ma­gas rangú SS-vezető holnap- utánra tervezett találkozója sok mindenre fényt deríthet. Aszker és társai az egész es­tét, s a telies következő napot együtt töltötték, hogy alaposan megbeszéljék az akció tervét. 2. Seifert tábornok csütörtökön reggel telefonálni akart. Kas- télvbeli szobáiában felemelte a kagylót, s bosszúsan tapasz­talta, hogy nem működik a te­lefon. Rossz volt a másik ké­szülék is, amely közvetlenül a helyközi távbeszélő központ­hoz szólt. A kastély melletti bokrok­ban elrejtőző Percev őrnagy azt látta, hogy egy gépkocsi halad ki a kapun. Aau‘ó le­felé indult n dombró', s a vá­rosba vezető országúira for­dult. Percev, aki egy órával ezelőtt elvágta a kastélyba ve­zető telefonvezetéket, bizonyos VARSÖ (MTI): A lengyel szejm kedden es­te befejezte őszi ülésszakát A képviselők hét törvényjavasla­tot fogadtak el. Ezek közül legnagyobb vitát az új család- védelmi törvényjavaslat vál­totta ki. A képviselők általában tá­mogatták a törvényjavaslatot, amely szabályozza a házasság megkötésének korhatárát. Az új törvény szerint, amely 1965. január 1-én lép életbe, a fér­fiak házasságkötési korhatára 21, a nőké IS év. A törvényjavaslat vitájában felszólalt képviselők indokolá­sa szerint azért volt szükség a házasságkötésd korhatár új szabályozására, mert a válá­sok 50 százaléka a túlságosan korai házasságkötésből szár­mazott. A fiatalkorúak házas­sága legtöbbször anyagilag is megalapozatlan volt. A korai házasságkötésekből származó elhagyott, állami gondozásba vett gyermekek száma meg­haladja a 60 000-ret. A válásoknál ezentúl első­rendű szerepet fog játszani a fokozott családvédelem, a kis­korú gyermekek továbbnevelé­sének biztosítása. A törvény nem nyújt segédkezet olyan válások kimondásához, ame­lyeknek áldozata a gyermek. roson, s a nem messze levő er­dős domb felé indult. A domb­tetőt egy ódon kastély festői falai és csipkés bástyái koro­názták. A kastély tulajdonosa — egy berlini üzletember — Seifert jó barátja volt, s azon a na­pon, amikor a tábornok meg­érkezett, a kastély számtartója távirati úton utasítást kapott, hegy kellőképpen fogadja a magas rangú vendéget, és bo­csássa a kastélyt teljesen az ő rendelkezésére. . A tábornokot természetesen nemcsak a számtartó fogadta, hanem a helyi titkos hivatal vezetői is. A nagy tekintélyű SS-tábor- nok érkezéséről idejében tudo­mást szereztek a szovjet fel­derítők is. Még a háború első esztende­jének végén három szovjet fel­derítőt küldtek Hitler hátor­szágába, különleges megbíza­tással. Amíg nem kaptak pa­rancsot, hogy költözzenek át ját és ki kell vonnia csapata­it Dél-Vietnamból. Agresszív szándékaik igazo­lására az amerikai politikusok durva hazugságokhoz és rá­galmakhoz folyamodnak — írja a továbbiakban Leontyev —, azt állítják, hogy a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság „agresszív nyomást” gyakorol Dél-Vietnamra. Az észak-viet­nami beavatkozásról költött mendemondákkal azonban a Pentagon csupán a háború ki- terjesztésének tervét próbálja igazolni. A Pentagon urainak tudo­másul kell venniük — írja be­fejezésül Leontyev —, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság a szocialista államok hatalmas családjának tagja és a szocialista államok nem hagynák cserben. ►vélemények Ázsia semlegesítésének gondo­latát, de az elnök miniszterei sohasem kérték határozottan az amerikai fegyveres beavat­kozás beszüntetését. MOSZKVA (TASZSZ): A Krasznaja Zvezda legfris­sebb számában A. Leontyev alezredes, a lap szemleirója kommentárt fűz azokhoz az amerikai saj tóközleményekhez, amelyek szerint az Egyesült Államok a Dél-Vietnamban vi­selt háború Észak-Vietnam te­rületére való kiterjesztését tervezi. A Pentagon tábornokai el­vesztették a játszómét Dél- Vietnamban — írja Leontyev. — Ez a napnál is világosabb. Ámde csak az őrültek remény­kedhetnek abban, hogy a há­ború kiterjesztésével javíthat­nak vesztett ügyükön. Az Egyesült Államok számára csak egyetlen kivezető út van a dél-vietnami helyzetből: be kell szüntetnie bűnös háború­Francia laj PÁRIZS (MTI): A francia sajtó nagy figyel­met szentel az amerikaiak vi­etnami terveivel kapcsolatos szovjet nyilatkozatnak. A vá­lasz nem késett — írja a Les Echos — Moszkva világosan „nem”-et mondott. A Szovjet­unió határozott állásfoglalása figyelmeztetés az Egyesült Ál­lamoknak. McNamara és Jon- son most világosan felmérheti, milyen veszélyt jelent, ha „megoldásként” elfogadják egyes tanácsadóik javaslatát. Az Humanité a francia kor­mány kétértelmű, várakozó magatartását bírálja. De Gaul­le ugyan felvetette Délkelet­r~ ~ ' 1 A hrassnaja Zvesda as Egyesült Aliamok vietnami agresssiós terveiről

Next

/
Thumbnails
Contents