Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-19 / 41. szám
1964. február 19., szerda NEPOJSAO s Nyugdíjba ment a legöregebb molnár... ötvenhárom éves szolgálat után — Heves megye legöregebbmolnáremberét, T ó t h Gusztávot búcsúztatták, engedték nyugdíjba szombaton délután, a gyöngyösi malomban... A kis kultúrteremben rögtönzött kedves, bensőséges hangulatú összejövetelre eljöttek mind a régi szaJctársak, s az ünnepi asztal körül karéjban állva, a deres fejű embert köszöntötték egyszerű szavakkal, szerény ajándékaikkal... Az üzemvezető. a főmolnár, — egy fél évszázados, harcos küzdelmes útról emlékezett, amely a bekölcei visszaöntéses malomtól Guszti bácsi mostani munkahelyéig vezetett, az akaratról és kitartásról, mely a sanyarú sorsú tanoncgyerek- ből, okleveles, jelvényes kiváló dolgozót nevelt. Búcsúztatták az öreg szitaőrt, — és elbúcsúzott 6 maga is, csillogó szemmel, meghatottan, de nem örökre; hiszen visszajön még ide, látják még őt dolgozni, forgolódni az ismerős gépek között, tanig csak ereje engedi. Hatvannyolc éves fejjel, félszázados munka után, nehéz is volna már elszakadnia a vérébe ivódott szakmától, fájna bizony a végleges búcsú, rossz volna tudomásul venni, hogy nem hallhatja tovább a malom kellemes, lágy hangú, csodálatos muzsikáját... (gy__gy) timföldgyártás meUékiterméke- ként nyert vörösiiszap, közismerten nagy mennyiségű vasat tartalmaz, az iszapot azonban csak úgy tudják elszállítaná a kohászati üzemekbe, ha előzőleg megszabadítják viztartal- nátóil. Eddig nagy nyomású szivattyúkkal préselték az iszapot a szűrőtartályokba, de a 10 atmoszférás nyomás sem volt elegendő a víz kiszűrésére, az iszap nedvességtartalma a szülés után is meghaladta a 40 Százalékot, ezért csaik különleges tartálykocsikon lehetett elszállítani. A találmány lényege, hogy a haprományos szűrőtartályt felfújható gumitömlővel bélelik, ebbe levegőt bocsátanak, és a felfúvódó gumi 20-25 atmoszférás feszítő ereje a víz nagy részét kiszorítja. Az iszap 40 százalékos nedvességtartalma 15 százalék alá csökken, így egyszerű teherautón is könnyen szállítható. A gépet természetesen nemcsak vörösiiszap, hanem sokfajta vegyi, gyógyszer- ipari és élelmiszeripari alapanyag sajtolására is fel lehet használni. Dietrich régóta foglalkozik véle. Jó a véleménye róla. Azt mondja: becsületes, egyenes. gyűlöli a nácikat... Még egy hír van. És Stalecker elmondta, hogy a „Nibelung” mulatóiból egy férfi a gyárig követte. „ — Hát ezek nem valami kellemes hírék, — mondta Schubert gondterhelten, miközben felállt. — Hol van most Krause? — Nem tudom. — Elő kel] keríteni. — Most? — Igen. — Nem kellene esetleg holnapra halasztani? Hiszen már beestéledett. — Nem, nem lehet elhalasztani. Most azonnal kell őt megkeresnünk — felelte Schubert — A helyzet rendkívül aggasztó. — Akikor én indulók is. — Stalecker szinté» felállt. — Induljon, s adja át néki mindazt, amit most elmondott nekem. Mondja meg Krause- nak, hogy minden eshetőségre, a legrosszabbra is számítva, én két óra múlva a másik lakáson leszek. — Ott, a vasúti hídnál? — Igen. Vegye számításba, Otto: Krauset nagy veszély fenyegeti. Figyelmeztesse őt, hogy semmi szín alatt sem szabad találkoznia Weisbachhal. Semmi körülmények között sem! — Értem. Akikor megyek. — Várjon csak. — Schubert megfogta Stalecker karját. — Erre az egészre adok magának egy óra hosszat. Ide ne jöjjön már vissza. Telefonáljon majd. Tudja hogyan? Emlékszik még a telefonszámra? — Igen. — A telefon ebben a házban ♦an ... Nekem átadják majd Ottó Stalecker Olvasóink Írják Megtartotta zárszámadását a káli Tamamenti Tsz is. Az elmúlt évben igen szépen gyarapodtunk. Megkezdtük egy 100 férőhelyes modern istálló építését, és növeltük az anyakoca-állományt is. Bár az időjárás rossz volt, jó munka- szervezéssel sikerült pótolni a kiesést, így a tervezett 40 forint helyett 42 forintot ért egy munkaegység. A zárszámadási közgyűlésen Farkas Lászlóné kertészeti dolgozó és Holló János növénytermesztési brigádvezető kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést kapott. (Antal István, Kál) . ★ Az Újpesti Dózsa két sokszoros válogatott atlétája, Kovács Lajos középtávfutó és Retezár Imre gátfutó tartott igen érdekes élménybeszámolót Füzesabonyban. Az élmény- beszámoló során megismerhették az érdeklődők, milyen az atlétika helyzete hazánkban, milyen külföldi tapasztalatokra tetteti szert sportolóink, de megismerkedhettünk azzal is, hogyan élnek atlétáink. (Jéger Ernő, Füzesabony). Éz az Innsbruck nem megy ki a fejemből, s hogy ne menjen ki, ahhoz hozzájárul a Népsport egyik cikke is, amely szerint jégkoron- gozóink nagyszerűnek aligha nevezhető szereplése a rossz „hozzáállásnak” köszönhető. Hm. . , hm ... Én ugyan nem vagyok szakember a jégkorongozásban, sőt még szurkolni is csak a televízió előtt tanultam meg. de ez a hozzállás valahogy nem tetszik nekem, — mint indok. Az elmúlt éveim alatt már sokszor hallottam ezt a szót, de valahányszor megpróbáltam' értelmezni, sohasem az állásnál és a hozz á-hál lyukadtam ki, — hőnem a tudatlanságnál. Most is az az érzésem, hogy e mögött az erői- leteltén megfogalmazott kiféjizés mögött egy könnyedén kimondható igazság húzódik meg: nem tudunk jéghoklzhi. S bár — mondom — nem vagyok szakember, de láttam néhány jégkorong-válogatottat a televízió képernyőjén, - amelynek jó vagy jobb volt a „hozzáállása”: jól, vagy jobban tudták gólba ütögetni a kis fekete korongot. Különben egyetértek a javaslattal: javítsuk meg a hozzáállást. De tanuljunk meg jéghokiznl is! Ügy hallottam, meg lehet tanulni, s ez csak hozzáállás kérdései r- 6) ŰJ FELADATOK, ÚJ LEHETŐSÉGEK ISTENMEZEJÉN az üzenetet. Azt kell mondania: „Kurt egészséges”, s én tudni fogom belőle, hogy minden rendben van. Stalecker a kijárat felé indult. Az ajtónál még egyszer megállította Schubert. — Mindenképpen kockáztatnunk kell, Otto. Beszéljen Dietrichhel, s mondja meg neki: ha őneki nincs ellenvetése, szóljon Krebsnek, hogy egyelőre hallgasson a Gubeval való beszélgetésről. Ismétlem, ez kockázatos, de mégis meg kell tennünk. Hajnal Tibor üzemvezető állt a bányászok elé. Nem ünnepi beszédet, hanem az idei feladatok pontos meghatározását várták tőle az emberek. Bizért jöttek a tervismertető termelési tanácskozásra. Jól tudta etet az üzemvezető is, ezért csak annyi időire kanyarodott visz- sza az elmúlt óv eseményedhez, amennyi a hasznos kezdeményezések eredményeinek végleges értékeléséhez szükséges. A beszámolóban és a felszólalásokban is szó esett a hibákról és hiányosságokról. Tárgyilagos őszinteséggel mérlegelték és a maga helyére tették a jót és a rosszat, aztán tapasztalatokban gazdagodva minden figyelmet az idei feladatokra fordítottak. Határidő: júliu» 1 A hangyabolyosi új bánya feltárását teljes ütemben folytatni kell, hogy a fejtéshez előkészített vágatok kihajtása júliusira befejeződjék. A 3. számú tárónál nagy az oldal- és a fő- tenyomás. Biztonságos műve— Nekem is ez az érzésem. — Akkor hát megállapodtunk. — Schubert az órájára nézett. — Most nyolc óra lesz néhány perc múlva. Kilenckor várom a hívását. Kilenckor, ne később. Ha nem találja meg Krauset, akkor ne telefonáljon. Stalecker elment. Schubert gondterhelten járt fel-alá a szobában. Megértette: a Krebssel folytatott beszélgetés után a szovjet felderítő arra a kockázatra is vállalkozik, hogy találkozzék Wiesbach- hal. A hegesztő pedig a fejlemények alapján meglehetősein gyanús. Mert ha a Gestapo emberei nem jártak a gyárban a hegesztőapparátokért, s a raktáros nem adott ki ilyen szerszámokat, akkor nem dolgozhatott azokkal Max Wies- bach sem ott a titkos rejtekhelyen. Mi az igazság ezek után abban a történetben, amelyet Georg Homannak mondott él? .... Csak Stalecker sikerrel járna! Csak találkoznának, mielőtt még bekövetkezne a tragédia. Az idő pedig haladit. Az egy óra hossza, amelyet Stalecker- nék adott a szovjet felderítő felkutatására, már letelt. Schubert aggodalma egyre nőtt. Nem hagyta nyugodni a gondolat: lehetséges, hogy Krause ezekben a percekben éppen Max Wiesbachhal beszélget. Vagy az is lehet, hogy a beszélgetés már megtörtént, és Wiesbach — ha áruló «— régi gazdái előtt áll, s tövéről- hegyére elmond nekik mindent? <Folytatjuk.) lésre törekedjünk, a kiadott technológiai utasítást mindenki pontosan tartsa be — hangzott az üzemvezetőség felhívása. — Megtesszük, hiszen elsősorban a mi érdekünk — erősödött meg az elhatározás Köd- mön István, Kispál Vilmos és Pap Pál csapatában. A szocialista brigádoknak példát kell mutatniuk, ezt várja tőlük mindenki. De mit lehetne még tenni, hogy eredményesebben, kevesebb gonddal-bajjal menjen az idén a termelés? — Megvizsgáltuk és ha mindenki akarja, ha a munkások és a műszakiak az év elejétől összefognak, lehetséges a ben- tonit önköltségének 4,5 százalékos csökkentése — hangzott az üzemvezető javaslata. — Mi vállalj ük — mondták Kovács Zoltán csapatának tagjai és ezt aZ elhatározást tanúsítja Utasi béres János és Ország Sándor szocialista brigádjának az 1964-es évre megkötött szerződése. Vállaljak Eddig átlagosan 20 százalékos volt a fejtési veszteség. Omlásoktól és elpiszkolódásoktól teljesen nem lehet megvédeni az anyagot De csökkentjük a veszteséget — így határoztak a bányászok. Nem könnyelmű ígéret ez, hiszen új fejtési rendszert dolgoznak ki a hangyabolyosi táróban. A műszakiak nagyobb termelékenységű fejtésre törekszenek és a tapasztalt vájárok segíteni fogják ezt a kezdeményezést Fejtésekben és elővái ásókban a bentanit és az egyéb anyag felrakását gépesítik. Rosszkút- tebőn Utasi b. János csapata kísérletezett a gépekkel, de ott kicsi volt a terület. Hangyaibo- lyoson Fodor Sándor csapata veszi át a gépet, persze, idejében felkészülnek a munkára. Fodor István vájár nemcsak javasolta, de vállal» is a munkavédelmi őrség jobb megszervezését. A munkavédelmi felelős a Bányaműszaki Felügyelőség kiküldöttével együtt vegyen részt a bányabejárásban, a feltárt hibákat és hiányosságokat közöljék a munkavédelmi őrökkel, hogy a munkások megbízottai és a bánya vezetői közös erővel és nyomban hozzálássanak a baleseti veszélyek megszüntetéséhez. — Csak méretszerű bányafát használunk, a korszerű biztosi- tásról és a kirabolt bányafa újabb felhasználásáról gondoskodunk, a tavalyihoz képest 1964-ben 20 köbméterrel több fenyőt takarítunk meg, vállal- ■ juk, hogy az egy főre eső műszakteljesítményt 5,2 százalékkal növeljük és a tartós biztosítássá] ellátott vágatszakaszok arányát 60 százalékra emeljük — diktálták a termelési tanácskozás jegyzőkönyvébe. Mi a garaneiaf hogy Istenmezején a vállalásokat teljesítik, adott szavukat állják az emberek? Hajnal Tibor üzemvezető és Greff József bányamérnök együttesein adták meg a választ. A munkások többsége 10—12 éve Istenmezején dolgozik, összeforrott, jő törzsgárda alakult ki és most is bizakodó a hangulat. Ezt bizonyítja, hogy Hertelendi Károly csapata most köt harmadszor versenyszerződést. Sótér János csapatára is mindig lehet számítani. A termelési tanácskozás 17 kiváló dolgozó címet szavazott meg és Istenmezején egyre többen dolgoznak úgy, hogy méltók legyenek erre a kitüntetésre, vagy a szocialista brigád címre. F. L. TÉLI TERELÉS (Balázs Piri Balázs rajza) Juhász Ádám és Konkoly Ferenc szabadalma alapján a Vegyipari Gép- és Radiátor- gyárban elkészítették az úgynevezett légpárnás — vörós- iszapprés mintapéldányát. A-------------------------------n»------------------------------------------------Uj magyar találmány: a „légpárnás” prés találom fel magam. Ügy érzem, pályát tévesztettem. Ma már tudom, nem elég „valamit)' csinálni”, mert az embernek szeretnie is kell a foglalkozását. Szeretnie kell a munkát. Én nem bányásznak, parasztnak születtem... Mindezt egy ötvenedik életévét betöltött ember írja, aki ilyen, vagy olyan oknál fogva, egyszer hűtlen lett a földhöz. Most tanulni szeretne — amint írja — akár saját költségén is. Egerszóláton most új terveket forgatnak a fejükben az emberek. Igaz, a termelőszövetkezet ma még nem áll ott, hogy havi 1600 forintos fixet adjon tagjainak, de a kilátások biztatók. Ha Prokaj Kálmán a szövetkezet új elnökéhez fordul, bizonyára találnak majd közösen olyan megoldást, amely hasznára válik mind neki, mind a szövetkezetnek. Egerszóláton ma szükség van minden dolgos kézre, minden szaktudásra. ★ íme két levél a sok közül. Két ember gomdja-baja — egy egész megyére szóló tanulságokkal ... — szalay — lesleges a kommentár. Legfeljebb: javasolni lehet a gyöngyösi tanácsinak; tegyék lehetővé, hogy azok a gazdák, akik már korábban is mesterei voltak a szőlőmunkának és régebben elvégezték az ezüstkalászos tanfolyamot, mielőbb szakmunkás-vizsgát tehessenek. A levél figyelmeztető a szövetkezetnek is: Jobban becsüljék meg szakembereiket, mert csakis Velük, az ő segítségükkel képzelhető el a szövetkezeti tervek valóra váltása. A másik levél egy olyan ember keze Írása, aki 14 holdon gazdálkodott, de aki a szövetkezet megalakulása után a bányába ment dolgozni, otthagyta a földet. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hiszen vannak szokások, tradíciók, amelyek — mint mondják — „kötik” az embert. Prokaj Kálmán most havi 1600-at keres a bányában, mint bányacsatflós, de a szíve visszahúzza a földhöz. Ezeket írja: gyermekkorom óta gazdálkodással foglalkozom, jelen, leg a bányaüzemben dolgozom, fizetésem a munkához képest nenn kevés, de mégsem Naponta érkeznek szerkesztőségünkhöz levelek. Ezúttal két olyan levél is jött, amely talán másokat is érdekel. Az egyik levél írója Toldi Antal gyöngyösi gazda, a másiké Prokaj Kálmán bányász, aki annak idején Egerszóláton 14 holdon gazdálkodott. Toldi Antal elmondja, hogy a gyöngyösi Dimitrov Tsz tagja és huszonhatodmágával már tíz éve elvégezte a hároméves ezüstkalászos tanfolyamot, vizsgát is tettek a mezőgazdasági technikumban. Sajnos, ennek kevés hasznát látják jelenleg a szövetkezetben. így ír: életemben mindig szőlővel foglalkoztam, úgy érzem, értem is ezt a munkát. 1960. november 16-án aláírtam a belépési nyilatkozatot és azóta is sokat gondolkoztam azon, hogy mégis van különbség ember és em. bér között. Különbségnek kell lenni, hiszen az egyik ember sokat, a másik csak keveset dolgozik. Az a baj nálunk, hogy minket, szőlész szakembereket, úgy kezelnek, mint azokat, akiknek életükben csak kevés közük volt a szőlőhöz. — Fejlődni kell, ha az ember élni akar — sommázza véleményét Toldd Antal. — Igaz, én nem vagyok párttag, csak haladó szellemű, de úgy érzem, ha valaki többe j tud, jobbam dolgozik, annak — ha pártonkívüli is — nagyobb megbecsülés jár... Eddig az első lev®. Egy gyöngyösi szőlősgazda, egy tsz-tag levele, aki közvetlen és őszinte szavakkal olyan igazságokra jutott, amelyekhez feÖtét levél
