Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

2 NÉPÚJSÁG 1964. február 1., szemb** Tanácskozik az országgyűlés társaság és a gyarmati rabság­ból felszabadult független ál­lamok között. Korrekt, jó vi­szonyban akarunk élni a kapi­talista társadalmi berendezke­désű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyen­jogúság és a kölcsönös megér­tés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szo­cialista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mu­tathatna a világnak a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élé­sében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kultu­rális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Ügy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsola­tainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell he­lyettesíteni. Ügy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti vi­szony javítására. Megérett a helyzet arra. hogy a két állam viszonyát zavaró, ma. még vi­tás kérdésekről hivatalos tár­gyalások kezdődjenek. Világszerte gyarapodtak a béke erői Képviselők az ülésteremben gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szak. emberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk; gyor­san fejlődik. Az idén folytat­juk a Budapesti Műszaki Egye­tem bővítését, tovább építjük a veszprémi egyetemet, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egye­temet, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemet, új épületré­szekkel gyarapodik a szegedi József Attila Tudományegye­tem. Alig van az országban olyan egyetem, vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jel­legű építkezést ne folytatná­nak. Az idén megkezdik a győ­ri építőipari műszaki egyetem tervezését. A szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató Jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlí­gyümölcsöztesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütkö­zünk. Nálunk gyakran a Jterme. léstől távol eső irodába dug­ják és képzettségüknél jóval alacsonyabb szintű munkával, adminisztrálgatással bízzák meg a mérnököt, a közgaz­dászt; az is előfordul, hogy egyetemi végzettségű embert alkalmaznak olyan munkakör­ben, ahol technikusra is rábíz­hatnák a teendőket. Az a fölény, amelyet a tőkés- országok felett a szakember- képzésben kivívtunk és kiví­vunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés .gazdasági versenyében, ha a slfekembereket a termelésben, a termelés irányításában, a mű­szaki fejlesztésben, a kutatás­ban, a kísérletezésben — min­denütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglal, koztátják. Tovább bővültek nemzetközi kapcsolataink A tavalyihoz viszonyítva nö­vekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet nép- köztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordí­tunk. Ez az indokolt növeke­dés abból fred, hogy tovább bővültek hálánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb or­szággal létesítettünk diplomá­ciai kapcsolatot. Ma már a vi­lág 60 államával állunk diplo­máciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen ke­reskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés el­veit megvalósító aktív külpoli­tikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utób­bi esztendőben tovább növeke­dett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napi­rendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve foly­tatott töretlen és világos bél­és külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk. örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköz­— Az elmúlt esztendőben vi­lágszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függet­lenség, — a béke és a szocializ­mus erői. Ennek eredménye­ként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet, annak el­lenére, hogy a háború meg­szállottái, a leghatalmasabb monopolista csoportok, tovább­ra is folytatták hidegháborús tevékenységüket. Javult a nem­zetközi helyzet, erősbödött az a szellem, amely a vitás kér­déseket tárgyalások útján kí­vánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a moszk­vai részleges atomcsendegyez- mény, amelyhez — egész né-' pünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kor­mánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek tizennyolcadik közgyűlése nyűgöd tabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktí­vak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagvhatalom között elvi megállapodás szü­letett, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mes­terséges égitestet az űrbe. Eze­ket a megállapodásokat úgy te­kintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonlóképp üdvözöljük a ti­zennyolcadik közgyűlés hatá­rozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárításának meg­tárgyalására nemzetközi kon­ferenciát hívott egvbe. Ügy véljük, ez is előmozdítja a né­pek közötti jobb megértést, se­gíti a kölcsönös előnyökön ala­puló kereskedelmet és ezáltal is csökkenti a háborús ve­szélyt. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogy létez­nek még olyan befolyásos im­perialista érdekkörök és cso­portok, amelyeknek nem tet­szik a nemzetközi helyzet eny­hülése. Ezek a legdurvább pro­vokációktól sem riadnak visz- sza, hogy a világ hajóját viha­ros, háborús veszélyekkel ter­hes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek, esett áldozatául az Egyesült Államok fiatal elnöke is. John Kennedy az_ Egyesült Államok elnöki székében természetesen az amerikai monopoltőke alap­vető érdekeit védte, s az Egye­sült Államok politikai céljait akartá megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem foly­tathatja politikáját, mert egy világháború az Egyesült Álla­mok pusztulását is maga után vonná. Ezért tett bizonyos lé­péseket a vitás kérdések tár­gyalások útján történő megol­dása felé, s ez a békés egymás mellett élés politikájának erő­sítése irányában hatott. Azok az ultrareakciós jobboldali kö­rök, amelyek meggyilkolását megszervezték, e tettükkel is a nemzetközi helyzet élezésére törekedtek. Céljukat nem sike­rült megvalósítaniuk, mert ezt egykönnyen nem teszi lehető­vé a mai világhelyzet, amely­ben az erőfölény, a béke, a szocialista világrend, a Szov­jetunió oldalán van. Vélemé­nyünk szerint az Egyesült Ál­lamok népének érdekét is az szolgálná, ha az új elnök rdeg- felelő realitással vonná le a következtetéseket a világ mai helyzetéből, amely parancsoló- lag írja elő a vitás kérdések tárgyalások útján történő ren­dezését. A béke erőinek gyarapodásá­ban fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nem-, vetkőzi helvzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1962. októberében az amerikai imperialisták áltál provokált karib-tengeri válsá­got a kubai kormány és a nép, együtt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett élés alapján oldotta meg, vol­tak, akik azt gondolták, hogy ez visszavonulás, behódolás, sőt mi több, árulás. Nos, az az­óta eltelt idő fényesen igazolja, hogy a karib-tengeri . válság megoldása nem visszavonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztosította a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. Fidel Castro elvtárs moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság sziláid bel­ső és külső helyzetének. A forradalmi Kuba a cializmus erős szigete a nyugati féltekén: függet­lensége, népének szabad­sága mellett ott áll a ha­talmas Szovjetunió és a szocialista világrendszer, ez pedig legyőzhetetlen erő. Kuba megítélésében a jó»- nabb szemlélet utat tör a ka­pitalista világban is. Több tő­kés ország fokozni óhajtja ke­reskedelmi kapcsolatait Kubá­val. Az Egyesült Államok által kikényszerített gazdasági blo­kádon Kuba kaput nyitott Ez is bizonyítja, hogy az élet rea­litásai elől nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tókés állam tény­ként veszi tudomásul a szocia­lista Kuba létét és teremt vele kereskedelmi, gazdasági kap­csolatokat. A napokban a Kínai Népköz. társaság és a Francia Köztár­saság közös közleményben be­jelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egy­mással A Kínai Népköztársa­ság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elisme­résével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a rea­litásoktól elszakadt, izolá­ciós politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocia­lista országok egy részével, közöttük a világ legna­gyobb lélekszámú országá­val szemben hosszú időn át folytattak. örülünk a testvéri Kínai Nép- köztársaság nagy sikerének. Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Nép­köztársaság jogainak helyreál­lítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a világszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindad­dig, amíg nem foglalja el ott megillető helyét a Kínai Nép- köztársaság. A Kínai Népköztársaság elis­merése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben mutatja meg á mai nyugatné­met politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köz­társasággal szemben. Walter Ulbricht elvtárs. a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke, nemrégiben nagy fontosságú javaslatot tett a Német Szövet­ségi Köztársaság kancellárjá­nak: a két Németország mond. jón le az atomfegyverek gyár­tásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomé soztassanak. A kancel­lár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Ade­(Folytatása a 3. oldalon* (Falytatás az 1. oldalról.) : könnyű. A beruházások elosz­tásánál a helyi és országos ér- : dekek gyakran ütköznek. Ész- ; lelhetők olyan törekvések, i bogy a népgazdaság beruhá­zásokra fordítható tartalékait i szétforgácsoljuk. Ennek pedig . mind a helyi, mind az országos i érdekek védelmében — nem A legfejlettebb orsa Gazdasági életünkben egyre i növekvő a jelentősége a Köl- i csönös Gazdasági Segítség Ta- i nácsába tömörült államok kö­zött egyre jobban elmé’"í'1ő ] nemzetközi munkamegosztás­nak. Tavaly megkezdte műkő- i dését a Barátság kőolájveze- ; ték, a rajta keresztül hazánk- : ba áramló kőolaj országunk : energiamérlegének egyik leg- i fontosabb tényezője. Eredmé- i nyesen működik a szocialista ; országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoz­tuk a KGST-országok közös bankját. A KGST végrehajtó­bizottságának legutóbb Buka­restben megtartott ülésén alá­írásra került a KGST-országok közös vasúti tehervagon-park­jának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelország­gal, Csehszlovákiával és jelen­tős megállapodásokat kötöt­tünk velük az ipari és mező- gazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk; hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi or­szág közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy többoldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttmű­ködés elmélyítéséhez, a szoci­alista nemzetközi munkameg­osztásból fakadó előnyök telje­sebb, jobb kihasználásához ve­zet Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb esz­köz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során ki­egyenlítődjék — még pedig a legfejlettebb országok színvo­nalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nem­zeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész nép­gazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöt­tek: hatástalanul puffogtatják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt nemzeti iparunk háttér­be szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már Jól felk kommunista szakemberekre A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egész­ségügyi és szociális igények ellátását éa tovább növeli is­koláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve an­nak, hogy az országgyűlés el­fogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folya­matosan halad előre. Iskola­politikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanul­janak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés; amelyet az utób­bi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanév­ben. ötéves tervünk első esz­tendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tan­évben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolá­sok száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan meg­érlelődnek a feltételek ah­hoz, hogy általánossá te­gyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákban az egész társadalom osztatlan elismerésével talál­kozott. A középfokú szocialis­ta munkaiskola alapvető típu­sának a szakközépiskolát te­kintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolá­jának. Jelenleg azonban még lóval kevesebb szakközépisko ­szabad teret engedni. Beruházási politikánk leg­fontosabb célja, hogy a folya­matban lévő létesítményeket gyorsan befejezzék és üzembe helyezzék. Ezért az idei tervév- i ben az értékhatáron felüli be- j ruházásokra biztosított eszkö- ] zök 90-95 százalékát a folya- < matban lévő beruházások befe- j jezésére kell összpontosítani. ] :ágok színvonalán í rtem az együttműködést, a > munkamegosztást támadják, : hanem éppen ellenkezőleg, a ! lassúságot vetik a KGST sze- 1 mere. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgy­mond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. Ne fájjon a fejük a mi együtt­működésünkért. volna mit Ir­mok a Közös Piac tagállamai­nak olykor viharos összetűzé­seiről! A szocialista országok gaz­dasági együttműködése él, virul és egyre gyorsabb ütemben fejlődik! Költségvetésünk közel 2 mil­liard forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kul­turális kiadásokra- Ez a költ­ségvetésnek csaknem 29 száza­léka. Érdemes ennél a számadat­nál egy kicsit időzni és egybe­vetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költség- vetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjá­ból 54 milliárd dollár a köz­vetlen katonai kiadások össze­ge. A New York Times január 22-i száma közli az úgyneve­zett költségvetési dollár ábrá­ját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés min­den egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent az egészségügyi és szociális ki­adásokra. A New York Herald Tribune cimű amerikai lapban jellemző! karikatúrát láttáim töpörödött, beteg kinézésű öreg ül egy becsukott ajtó előtt, hátán felirat: orvosi se­gély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez ol­vasható: „Erről az ülésszakról önt kitiltották; dr. Kcmgresz- szus önt csak jövőre fogadja". De nagyon is kétséges, fogad­ja-e valaha is ez az amerikai kongresszus a betegeket, a munkanélkülieket, az iskolás- gyermekeket. amíg a költség- vetés nagyobb részét fegyverek gyártására fordítják —. aligha. lészült, szemléletű i van szükség Iánk van, mint amennyit a tár­sadalom máris igényel. A szak- középiskolák létrehozására több gondot kell fordítani. Kü­lönösen fontosnak tartjuk a mezőgazdasági szakközépisko­lák felállítását, mert a mező­gazdaságunk erősödő gépesíté­se, kemizálása és elektrifikálá- sa, a belterjesség fejlődése, a nagyarányú szőlő- és gyü­mölcstelepítések, a nagyüzemi baromfinevelés. az intenzív ál­lattartás művelt mezőgazdasági szakmunkások tíz- és százez­reit követeli meg. Az idei tanévben egyeteme­inken és főiskoláinkon új fel­vételi rendszer alapján válo­gatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk VIII. kongresszusán elhatároz­tuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülön­böztetést, atiből indultunk ki, hogy társadalmunk osztályvi­szonyai gyökeresen megváltoz- tak, az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializ­mus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rá­termettségük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szo­rítja a munkás- és parasztfla- talokat az egyetemeken és fő­iskolákon. Nos. mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogv az első évfolyamok hall­gatóinak hány százaléka le­svén munkás vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hí­vei és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyete­mekre és egyetemi jellegű fő­iskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vei­tek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyerme­ke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbeli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgá­ri és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben koráb­ban megvolt, Államunk változatlanul nagy táab&u az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés terü­letén is annak biztosítékát hor­dozza magában, hogy a jövő­ben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Nem elég azonban a szakem­bert gondos oktató-nevelő munkával és nagy költséggel kiképezni; ahhoz is érteni kell, hogy azután munkájához meg­felelő körülményeket teremt­sünk, s lehetőséget adjunk, hogy szakmád tudását a terme- lésben a legeredményesebben társaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszí­tásban a haladással szem­ben fegyverként használ­hatták. Hazánk belső vi­szonyai, külpolitikája, kiví­vott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segí­tik a béke és haladás erőit világszerte. figyelemre méltó tény az is, hogy a nyugati országok, kö­zöttük az Észak-atlanti Szerző­dés egyes tagállamainak kez­deményezésére az utóbbi hóna­pokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelke­dett. Külképviseleteinket a magyar-görög, magyar-svájci, magyar-angol, magyar-francia, magyar-belga, magyar-svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változatla­nul arra törekszünk, hogy to­vább erősítsük annak a test­véri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűink. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköz-

Next

/
Thumbnails
Contents