Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
TOüÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEPUJSÄ G Tengernyi igénytelenség egyetlen szobában mam urai AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA 80 PILLÉR Újlörincfalván több mint 17 ester forint egy tss-tag jövedelme Nagy nehézségekkel küzd a MÁV A vonatok 15—20 százaléka késett 450 kilométeres jégmező a Onnan Egerben ülésezett a Heves megyei képviselőcsoport A hét elejétől szombatig mintegy 80 kilométeres újabb jégszalaggal toldotta meg a hideg a Duna szilárdra fagyott takaróját. A vízügyi szakemberek véleménye szerint a jövő hét elején már az országhatárt is eléri a jégpáncél. Most Nagyhajóstól a Dráva torkolatáig mintegy 450 kilométere» összefüggő jégtakaró borítja a Dunát. A nagyon kemény időjárás — szombaton hajnalban az ország különböző részén, elsősorban a Tiszántúlon 18—20 fokokat mérteik — igen nagy nehézségek elé állítja a közlekedést, elsősorban pedig a vasutat Rendkívül lelassult a kocsik kirakása, mert a vagonokban a szén, az éré, a homok, a kő, a kavics, stb. összefagy „megdermed”, s emiatt nehéz kés a gépi rakodás. A kirakó dási idő a szokottnak többszö rösére növekedett. A nagy hí degbem lassabban gördülnek ; gurítódombokon, a rendezópá lyaudvarokon a kocsik, a ke csirendezésnél 30—40 százalék kai kisebb a teljesítmény, mir máskor. A legnagyobb rendezi pályaudvarokon, ahoi napont átlagosan 5000 kocsit ..rendel nek” most csupán 3000—35C vagont tudnak a megfelelő szt relvényekbe iktatni. Csökkent c gőzmozdonyok teljesítmény is. mert a nagy hidegben se a hőveszteség. Mindennek ke vetkeztében a vonatok 15—2' százaléka késve közlekedik. Megkezdődtek q zgyszámadások 8 50 forintot ér egy munkaegység Nagy fügédén Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel került sor a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére. A közgyűlésen részt vettek a gyöngyösi járás párt és tanácsi dolgozóinak képviselői, valamint a községi tanács vezetői. Az ünnepélyesen feldíszített községi pártház zsúfolásig megtöltött helyiségében először Szilágyi Sándor, a termelőszövetkezet elnöke tartotta meg a szövetkezset vezetőségének zár- számadó beszámolóját A termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy a gazdaság dolgozói 1963-ban erejükhöz és a lehetőségekhez képest, jól végezték munkájukat, igyekeztek kihasználni a meglevő gazdasági lehetőségeket. Hogy menynyire sikerült mindezt megvalósítani, bizonyítja az a tény is, hogy a termelőszövetkezet tiszta vagyona 11,5 millió forint fölött van, azaz kétmillió forinttal növekedett ez az összeg az elmúlt évhez viszonyítva. Mint a szövetkezet elnöke, elmondotta: a termelöszövetke- zet dolgozói az elmúlt esztendőben az időjárási és természeti nehézségek ellenére, szorgalmas munkával pótolni tudták a kieséseket. A részesművelés segítségével a termelő- szövetkezet minden feladatát időben elvégezte és több tekintetben a gazdaság éves tervét túl is teljesítette. A gazdaság elnöke ezután részletesen foglalkozott a termelőszövetkezet vagyoni helyzetével és a tagság jövedelmének alakulásával. A nagyfügedi Dózsa Tsz-ben, amely közel 4500 holdon gazdálkodik, az egy tagra jutó jövedelem több mint 14 ezer forint Ez az összeg a szövetkezet történetében ez ideig egyedülálló. A termelőszövetkezet elnöke ezután részletesen beszélt a gazdaság múlt évi munkájának más egyéb mutatóiról is. Szólt az állattenyésztés fejlődéséről, a géppark növekedéséről, a beruházás nagyságáról, a gépi munka hasznosságáról és azokról a tényezőkről, amelyek jelentős milliókkal növelték a gazdaság bevételeit és fejlődését. A múlt évi termésátlagok ismertetése után a beszámoló foglalkozott a szövetkezet bevételi és kiadási tervének ismertetésével és azokkal a gazdasági eredményekkel, amelyekkel tikerül az idei 50 forintos munkaegységátlagot elérni. Ezután a beszámoló az idei tervekkel foglalkozott, amelyeknek teljesítéséhez a tagság szorgalmasabb, odaadóbb munkáját kérte. A beszámoló elhangzása után került sor Nagy Imrének, az ellenőrző bizottság elnökének jelentésére, aki a szövetkezetben tapasztalt hiányosságokra és rendellenességekre hívta fel A megyében elsőnek, a nagyfügediekkel egyidőben tartották meg zárszámadási közgyűlésüket az újlőrincfalvi Má_ jus 1. Termelőszövetkezet tagjai. Nem sokkal tíz előtt megtelt a kultúrotthon terme, ahol Bene Benjámin, a szövetkezet elnöke értékelte a múlt évi beruházások, a pénzgazdálkodás és számvitel helyzetét, majd a szövetkezeti tagság jövedelem részesedéséről beszélt. — A múlt esztendőben három dohánypajta, három ásott kút, a juhhodály téliesítése, a sertés- kutricáknál etetők és kifutópályák építése szerepelnek a beruházási mérlegünkön — mondotta többek között az elnök. — A kertészet részére vásároltunk egy MA 240-es öntözőberendezést, Rapidox II. növényvédő permetezőgépet, továbbá 404 000 forint értékben nehéz univerzális, két MTZ, egy G—35-ös, két Zetor K—25-ös erőgépet és munkagépeket vettünk át a sarudi gépállomástól. Az új beruházásokkal közel tízmillió forint a közös vagyon, ebből öt és fél millió forint a tehermentes, tiszta vagyon. Másfél millió, 18 százalék volt a vagyongyarapodás az 1961-es évhez viszonyítva. Minden üzemágunk teljesítette előirányzott tervét. A növénytermesztés 1 585 000 forintos jövedelmet hozott, 35 százalékkal többet az előző évinél, az állattenyésztés pedig 1558 ezer forintot, a hasonló időszakkal szemben 5,5 százalékkal többet. Gál Sándor főkönyvelő a szövetkezet pénzügyi gazdálkodásáról számolt be és a jövedelemelosztásról szólva elmondotta, hogy két és fél millió forint az idén az összes részesedés, 17,400 forint jut átlagosan egy dolgozó szövetkezeti tagra. A munkaegység értéke a tervezettnél jóval több: 38,30 forint. A prémium átlagosan 3,60 forinttal, idei évi tartalékolás pedig két forinttal növeli az egy munkaegységre jutó forintértéket. A szövetkezet eredményeiről szóló beszámolókat az ellenőrző bizottság jelentése is igazolta, azután pedig több hozzászólásra került sor, majd a szövetkezet irodájában mintegy 750 ezer forintot fizettek ki, amelyet takarékkönyvben kaptak meg a szövetkezeti tagok, és azonnal beválthatták készpénzre is. A jólsikerült zárszámadás után a késő esti órákig szórakoztak a kultúrotthonban, zenekísérettel az újlőrincfalvi Május t. Termelőszövetkezet tagjai. a jelenlevők figyelmét és kérte a tagok segítségét a meglevő problémák megoldásához. A beszámoló és a jelentés ismertetése után hozzászólásokra került sor, majd később kiosztották a munkaegységekre járó részesedést is. A részesedés átvétele után a szövetkezet tagsága még sokáig együttmaradt. A szövetkezet és a község vezetőivel a késő esti órákig ünnepelték az elmlút gazdasági év eredményességét. j> Csőkáné, a » legidősebb Kort rács leány, a : Jéggé fagyott i gyermeltnibák- - kai bajlódik. Nehéz a szári - £ tás, sok a gye- | rek, kellene a t ruha, de a szo- ^ bábán, az egyet- ^ len helyiségben íj is csupa pára a 5 fal, ott is ru- § hák lógnak. 5 ^ (Riport a 3. r oldalon) Négy ország már bejelentette részvételét az országos mezőgazdasági kiállításra ' A 65. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár főbizottsága Keserű János földművelésügyi mini szterhelyette elnökletével szombaton tartotta alakuló ülését a Földműve- ’ásügyi Minisztériumban. Keserű János miniszterbe lyettes bevezetőjében elmondotta: a közvélemény fokozotl érdeklődéssel tekint az idei kiállítás elé, mivel olyan időszakban kerül rá sor, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött, s a • termelés fejlesztése vált az el• sődleges, központi feladattá. A 1 65. mezőgazdasági kiállítás jeL ■ lege kissé eltér az eddigiektől amennyiben jelentősen növelik oktató, ismereteket terjesztő ' szerepét. A kiállítás utolró hetében például úgynevezett szakmai hetet rendeznek. A kiállításnak három neu»“ zetközi bemutatója lesz. Ezekre a bemutatókra meghívták az európai KGST-országolc földművelésügyi minisztériumait, s számítanak néhány jelentősebb tőkés cég részvételére is. A meghívott országok közűi Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió már bejelentette részvételét. Újszerű témája lesz a kiállításnak a gépjavítási, karbantartási és tárolási bemutató. A növénytermesztés és a kertészet szabadtéri bemutatóinak területét a két év előttinek több mint kétszeresére, 21 000 négyzetméterre bővítik. Ez lehetővé teszi, hogy több új növényfajtát és korszerű termesztési módszert természetszerű körülménvek között mutassanak be. Itt kap maid helyet a házikert-bemutató is, . ameuvel az üdülőtelepi, a városkörnyéki és a lakóház körüli kerttípusok kialakításához, gondozásához kívánnak tanácsot nyújtani. A Heves megyei képviselőcsoport tegnap Egerben, a tanárképző főiskola igazgatóságán tartott ülést A képviselőcsoportot — és a megjelent vendégeket — dr. Szántó Imre, a Heves megyei Pártbizottság tagja, az Egri Tanárképző Főiskola igazgatója tájékoztatta az általános iskolai tanárképzés helyzetéről és az Egri Tanárképző Főiskola fejlődésének problémáiról. Dr. Szántó Imre bevezetőben a szocializmus alapjainak lerakása után, a szocializmus teljes felépítésének időszakának fontos feladatairól szólt Az Egri Tanárképző Főiskolának az 1963-64-es oktatási évben 650 nappali és több mint 2500 levelező hallgatója van. E számadatok is mutatják, hogy a főiskola milyen jelentős szerepet tölt be Északkelet- Magyarország pedagógusképzésében. A továbbiakban dr. Szántó Imre részletesen ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a főiskola az 1963—64- es tanév első felében elért, szólt azokról az eredményes törekvésekről. amelyeket a tantestület pedagógiai és politikai egysége, ideológiai és világnézeti színvonalának emelése érdekében tettek a különböző tanszékeken, szakkörökben és bizottságokban. Jelentősek azok az eredményeik is, amelyeket a tudományos munkában érteik el. Beszélt a főisikola hazai és nemzetközi kapcsolatairól és összegezésül megállapította, hogy jelentős a főiskolám, a fejlődés, a nevelőtestület jelentős része kommunista meggyőződésű és a pártonkírniliek is őszintén szolgálják a szocializmus ügyét, a kommunista nevelést. Az itt végzett hallgatók általában mind szakmailag, mind ideológiailag és világnézetileg jól megállják helyüket és általában elmondhatjuk, a főiskola tanárai, hallgatói sokat tettek annak érdekében, hogy a főiskola nemcsak mint tanárképző intézmény éljen a közvélemény tudatában, hanem kulturális központ is, amely mint a kulturális forradalom egyik fellegvára, messze sugározza az új embert, a kommunista nevelőket formáló erőket A továbbiakban arról tájékoztatta a képviselőcsoportot dr. Szántó Imre. hogy milyen objektív, gazdasági tényezők nehezítik, nem egy esetben akadályozzák a tanárképző főiskola még eredményesebb munkáját és ebben a képviselőcsoport segítségét is kérte. A főiskola zsúfoltsága, az épület felújításának elhúzódása egy új pót-főiskolai épület hiánya, az új kollégium építése előtti akadályok, mind-mind nehezítik a munkát — (Ezekről a képviselőcsoport tagjai' és a megjelent vendégek személyesen is meggyőződtek.) Valóban — és ezt a hozzászóló képviselők és a megye párt- és állami szerveinek képviseletében megjelentek is aláhúzták — a kormány illetékes szerveinek gyors és hathatós közbelépésére van szükség, hogy a zavartalan tanárképzést és a tudományos munkát akadályozó tényezők mielőbb elháruljanak. A vitában többen szóvá tették észrevételeiket és egységesek voltak abban a véleményben, hogy a tanárképző főiskola kinőtte magát a jelenlegi körülményeik közül, a jelenlegi ellátottságában nem képes megoldani azokat a feladatokat, amelyek a tanárképző főiskola tanári kara és hallgatói előtt állnak. Második napirendként a képviselőcsoport megbeszélte a soron következő országgyűléssel kapcsolatos tennivalókat, maid megtárgyalta és elfogadta az országgyűlési képviselő- csoport 1964. évi munka tervét, amelyet Barta András, a megyei képviselőcsoport elnöke terjesztett elő. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az elmúlt év népgazdasági terveinek teljesítéséről a lakosság fogyasztásával, jövedelmeivel és vásárlásaival kapcsolatos adatokat. Elemzi az elmúlt évi külkereskedelmi forgalom alakulását s adatokat közöl a népesség, a népmozgaiom, az’ egészségügyi és kulturális ellátottsággal kapcsolatban. A jelentés részletesebb ismertetéséire még visszatérünk. A népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottságáról számol be részletesen a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Ismerteti az ipar 1963. évi termelésének adatait, a közlekedés, •külkereskedelem, a beruházások és építkezések alakulását, — VASÁRNAPI jegyzetünk A rövid hir arról számolt be néhány nappal ezelőtt, hogy Hatvanban Kiss István gépkocsivezető FA. 14—88-as forgalmi rendszámú gépkocsijával elütötte Erős József 8 éves iskolai tanulót, aki sérüléseibe pár perc múlva belehalt. A város egy percre megdöbbent. Ismét meghalt valaki, aki még csak most kezdett élni, akinek helye örökre üresen maradt az iskolapadban, aki soha többé nem mosolyoghat édesanyjára. Ki a felelős? A renáörlcapitányságon késő éjszakáig Hallgatják a tanúkat, latolgatják a helyrajz, az elmondottak alapján ezt a felelősséget. Itt csak a gépkocsivezetőről és a kisfiúról van szó. De vajon csak róluk? Hány felnőtt elment a három gyerek mellett, s egynek se jutott eszébe, hogy figyelmeztesse őket: nem szabad az úttesten játszani! Minden arra járó észrevehette volna, hogy a három gyermek veszélyes rendetlenkedésbe kezdett. Egy átment a túloldalra, s a másik kettő várta a követ, amit átrugdosott, bizonyára labda helyett Nyolc-kilencéves gyerekek, veszélyérzetük még nincs kifejlődve, s igy esett, hogy a ma már halott fiúcska azzal alcart virtuskodni — átszalad a kő után az autó előtt. Talán át is ér, ha meg nem csúszik, s be nem esik a kerekek alá. Felkapták, elvitték a kórházba, — de már nem lehetett rajta segíteni. Ki a felelős? A puszta tények alapján a kisfiú, aki át akart szaladni a túloldalra. De hát nem látták a Balassa Bálint utcában járó felnőttek, nagy diákok, a tetőn dolgozó cserepesek, hogy milyen veszélyes játékba kezdett a három gyerek? Egynek se jutott eszébe, hogy egyszerűen elzavarja őket az úttestről? Ha csak egyetlen erélyes felnőtt akadt volna, aki — ha másként nem megy, erőszakkal — az udvarra kergette volna a gyerekeket, akkor Erős Józsikáéknál most nem temetésre, hanem a holnapi leckére készülnének a kis családban? Ki a felelős? A rendőrség, esetleg a bíróság dolga megállapítani a „hivatalos” felelősséget. De nem árt, ha a szomorú eset tragédiáján okulva, a felnőttek egyet 'megjegyeznek, — az utcán játszó kisgyermekért minden ember felelős! Mindenki, aki látja, s nem figyelmezteti, hogy veszélyben van! Hát van-e borzalmasabb dolog, mint amikor egy kisgyermek hal meg? Erős Józsika nem volt beteg, őt a halál váratlanul érte, s a gyász, amit maga után hagyott, egy életre elég mindazoknak, akik talán egy erélyes szóval megmenthették volna az autó kerekeitől... (á)
