Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-14 / 10. szám
1064. jannár 14_ kedd NErPJSŐO Számvetés helyett. AZ 1963. ÉVI népgazdasági terv legfontosabb céljai — az előzetes adatok alapján — megvalósultak. Nőtt az ipari termelés, magasabb volt a beruházás, mint az ötéves terv eredeti előirányzata, s valamivel nagyobb mértékben emelkedett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme, mint ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A terv hez képest azonban a népgazdaság egyes területein elmaradások mutatkoztak — tőként a mezőgazdaságban, a gépexportban és az építőiparban — ezek részint a kedvezőtlen időjárással, részint a műszaki fejlesztés nem kielégítő előrehaladásával függnek ösz- sze. Az elmaradások — minden reális számítás szerint — ez évben is éreztetik majd hatásukat De hogy mennyire, s milyen kihatással —, ez valameny- nyiünk munkájától függ. Az 1964. évi tervnek van néhány olyan kulcskérdése, amelyeket, ha megoldunk, minden területen éreztetik majd pozitív hatásukat, s tulajdonképpen már biztosítják is a terv végrehajtását Nem kétséges, hogy ez évi tervünk teljesítésének feltétele a munka termelékenységének emelése, a gazdaságos termelés, a takarékosság, s o minőségi követelmények fokozása, A termelékenységi előirányzatot a múlt évben nem teljesítettük, s nyíltan meg kell mondanunk, csak jobb munkával teremthetjük meg az életszínvonal- i .elés és a felhalmozás feltételeit. A TERMELÉKENYSÉG rendszeres és állandó emelőének alapja a modem technika széles körű alkalmazása. A párt és a kormány erőforrásaihoz mérten mindent megtesz, hogy ellássa az üzemeket modem gépekkel, berendezésekkel. Anyagi erőink azonban korlátozottak. Rendkívül időszerű és halaszthatatlan feladat tehát a munka jobb megszervezése, a gépek és berendezések jobb kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítása. Nem kevésbé jelentős a jó kezdeményezések felkarolása, a hasznos termelési módszerek elterjesztése. Terveinket csak akkor teljesíthetjük maradéktalanul, ha mindenütt fellépünk a kényelmeskedés és a konzervatív termelési szemlélet ellen. Következetesebben szerezzünk érvényt minden szinten a néptelefonáltunk is oda, hogy7 pontosan tudjuk-e a címet. Jókora egy bolt az. — Ismerem — mondta Azizov, miközben a papírszeletre pillantott. — Na, szóval ott állok előtte a sorban ... — Mikor? — Ma volt ez, parancsnok elvtárs! Délelőtt tíz órakor. Szóval, beálltam a sorba, vártam. Mögöttem valami öregember állt. Lassan jutottunk előbbre. Végre már közvetlenül az ajtó előtt álltunk, mi következtünk, hogy bemenjünk a boltba. Ekkor az öregember, aki a hátam megett volt, hirtelen azt mondja: „Otthon felejtettem a jegyet”. Hát mitévő lehet) Ilyenkor az ember? Mondom neki, szaladjon gyorsan el érte. —- S elszaladt? — El... Telik az idő, de az öreg még mindig nincs. Én már a cukrot is. megkaptam, és az öreget nem látom sehol. — Végül nem is ment vissza? — Nem. A fene se törődik vele, gondoltam aztán. Az ő dolga. Lehetséges, nem volt elég pénze, vagy valami egyéb ... De én nem tudtam tovább várni, a gyerek a karomon. Elmentem. Megyek a villamoshoz. A piacra indultam. Elérek a megállóig és képzelje, ki mást látok, mint őt. — Az öreget? — őt magát. Oda akartam menni hozzá, hogy megmondjam, minek teszi bolonddá az embert. Aztán meggondoltam. Nem tudhatom, mi lehet az oka. hogy így tett az öreg. Igazam van? Asizov bólintott. gazdaság: az ipar, a mezőgazdaság szerkezeti átalakításának. Szálljunk szembe azzal a nézettel, hogy minden ágazatnak, terméknek joga van a fejlődéshez. Holott csak annak az ágazatnak, csak annak a terméknek van joga ehhez, amely a népgazdaság érdekeinek megfelel. Vannak olyan gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők, akik — kényelmességből, az új iránti érzéketlenségből, a kísérletekkel járó kisebb-nagyobb kudarctól való félelemből — védik a véd- hetetlent, az elavult, korszerűtlen termékeket- Jóllehet a korszerűtlen, sőt felesleges termékek, a forgóeszközök mögött megbújó készletként nagy erőket, eszközöket vonnak el a népgazdaságtól, akadályozzák fejlődésünket. Az 1964. évi terv teljesítése, a népgazdaság egészséges fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseink maradéktalan végrehajtása. Nemzetközi fizetési mérlegünk, külkereskedelmi mérlegünk szempontjából kiemelkedő jelentőségű a gabonatermelési előirányzat teljesítése, amelynek minden előfeltétele U--------------------------------------megvan. Az elmúlt évben az őszi mezőgazdasági munkákat jó szervezéssel, összefogással sikeresen teljesítették. Az élet bebizonyította, hogy nem „törvényszerű” a januári kukoricatörés és répaszedés. Az őszi munkák jól sikerültek, — de a megtorpanás óriási károkat okozna. Még csak az első lépést tettük meg, de már most készüljenek fel, gondolják át a tavaszi, nyári teendőket. Fordítsanak nagy gondot a tavaszi vetés, növényápolás előkészítésére és jó minőségben való elvégzésére. Valamennyi községben törekedjenek arra, hogy a vetésterület megoszlása megfeleljen a népgazdaság szükségleteinek, nőjön a belföldi ellátás és a külkereskedelem szempontjából fontos növények vetésterülete. AZ 1964. ÉVI terv teljesítésének egyik „titka”, hogy egy kicsit „katonásabban” hajtsuk végre a párt- és állami határozatokat a vezetés minden szintjén: a brigádvezetőktől kezdve a minisztériumi vezetőkig. Tóth József, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának aloszt.-vez. Julies Caesar éppen felemelte jobb lábát, hogy átlépjen a KuMco- non, amikor telefonhoz hívták:- Te- vagy az. Gézit — En — mormogta Julius, mert megismerte a felesége hangját..,- Szivem, ugorját mgr el hozzám, átmegyünk a boltba és megvesszük az új tunlcámat... — De szívem, nekem át kell lépni a Rubieo- non, most Igazán nem érek rá, különben Is a tunlcához nem értek, s különben is, ha értenék is, úgysem azt vennéd meg, amit én akarok könyörgött a Július Caesar.- Már megint... már megint kihúzod magad a családi kötelezettségek alól... Ismerlek. Az a vacak Rubicon várhat egy kicsit, tessék azonnal Jönni l — kiabált a telefonba Juliusné. Caesar keserű arccal tette le a telefont és odakiabált a téglásoknak: — Légiós kartársak, az átkelés délutánra halasztva ..: Most visszavonulok tanácskozásra! ... és a sátor végén, négykézláb, óvatosan kl- osont, (~á) Milyen Eger téli zöldség- és gyiimöleselltUása ? Riport- a város ör MEK üzletéből Néhány nappal ezelőtt meglátogattuk Eger város öt zöldség- és gyümölcsboltját, s arról érdeklődtünk: milyen a város téli gyümölcs- és zöldségellátása? 1. sx. üzlet — öt kiló almát kérek! — Igen! Melyikből parancsolja: a háromötvenesből, vagy pedig a hatnyolcvanasból? — Mutassa! Ah... jó lesz a háromötvenes is, szép, nagyok ... És a kiszolgáló: Erdélyi Mária, a MÉK egri 1. számú zöldség- és gyümölcsboltjának vezetője máris kiméri az árut és udvariasan átnyújtja a vásárlónak. Állunk a különféle árukkal zsúfolt üzletben a várfeljárat alatt, a vásárlók között. Figyeljük a forgalmat, azt, hogy ki mit kér, és mit kap meg a kívánt áruk közül. Amikor magunkra maradunk, egy negyedórányit az üzletben az áruellátásról beszélgetünk az üzlet vezetőjével. — Nem panaszkodhatunk! — mondja Erdélyi Mária. — A mi üzletünk mindennap reggel 7— 8 óra között megkapja a .rendelt árut. Nézzen körül! Van itt alma annyi, amennyi kell, déli gyümölcs, kelkáposzta, cékla, zöldség, burgonya, háromféle is, vöröshagyma, hordóskáposzta. új karalábé, bab, borsó, paprika és más befőttes készítmény is. — Milyen áruból van hiány? — Egész évben baj volt a fokhagymaellátással, de hiányzik a zeller, a lencse és a lecsóféleség is ... — Milyen a forgalom? •— Valamivel kevesebb, mint a nyáron. A háziasszonyok nem sokat vásárolnak, mert tudják a nap bármely órájában beszerezhetik főzni valójukat. Odahaza nem tárolnak ezekből az árukból. Elégedetten hallgatjuk ezeket a válaszokat és elégedetten nézegetjük az egészséges, kiváló minőségű árukat, amelyből bőven el van látva ez az üzlet & elindulunk a 2. sx. holtba, amely az új színház mellett van a Lenin úton. Nádasdy Zoltánná üzletvezető már ismerősként fogad bennünket és kérdéseinkre mosolyogva, elégedetten válaszolgat: — Minden fontosabb áruból kapunk annyit. amennyire szükségünk van. A minőségre sem panaszkodhatunk. Éppen itt van az .ellenőr is: Tóth Zoltán, most „selejtezett” ki 31 kiló káposztát, mert rosszul tárolták, megfagyott. Egy kis szünet után tovább beszélgetünk, s így tudom meg, hogy almától az aszalt- szilváig minden téli áruból bővében vannak. Az aszalt szilvát félkilós nylon-tasakóikban árulják, egy-egy csomag hét forint. A szilvát itt, Egerben aszalták, és itt is csomagolták a higiéniai követelményeknek megfelelően. De azt is megtudtuk, hogy ebben a2 üzletben sem lehet kapni hónapok óta fokhagymát (disznóölésekhez pedig nagyon kellene), de nincs zeller, lencse, lecsóféleség sem. Jól bevált a prémiumrendszer Mezőszemerén 207 ezer forintot kaptak a tagok — És nem mentem oda hozzá. Aztán meg már jött is a villamos. Én természetesen az első ajtónál szálltam fel, a gyerek miatt. Végre elindultunk. Két megállóig csendben mentünk, de ahogy a harmadikhoz közeledtünk, elkezdett lármázni, veszekedni, — Ugyanaz az öreg? — Ugyanaz. „Ellopták a tárcámat”, — kiabálta. Nem is figyeltem volna oda, hiszen megesik az ilyesmi. De amikor tudom, hogy hazudik! — Honnan tudta, hogy hazudik? Magyarázza ezt meg kérem, részletesebben. Ez nagyon fontos. — Azt kiabálta: „Ellopták a tárcámat, benne voltak az élelmiszerjegyek is”. Én pedig nagyon jól tudom, hogy semmiféle jegy nem volt abban. — Részletesebben, legyen szíves. — Az üzlet előtt teljesen kiforgatta az öreg a levéltárcáját. A jegyeket kereste. Akkor nem voltak ott. Most meg hirtelen előkerültek... Hát ki hiszi ezt el? Igazam van? — Folytassa kérem — mondta Azizov, akit egyre jobban érdekelt az asszony minden egyes mondata. — Hát, ami utána történt, azt már ismerik ... Ja, igen! Amikor a tolvajt a háztetőn elfogták, én is bementem oda a ház udvarára. Sok nép ösz- szeverődött ott. Szétnézek, hát látom, hogy az öreg áll mellettem. „Ej, te ilyen, olyan — mondom neki. — Miért feketítesz be egy embert ártatlanul? Hiszen a jegyek nem voltak nálad?” Ekkor mindenki felzúdult, mert a rendőr és a katonák előhozták, akit elfogtak. Én is kiváncsi voltam, hát elbámészkodtam. Aztán, amikor szétnéztem, már csak hűlt helyét találtam az öregnek. A rendőr is kereste, de nem akadt rá. Én meg arra gondoltam, szólni kell a rendőrségen. Hiszen nem lehet egy embert ártatlanul... Különben miért tűnt volna el, igaz, parancsnok elvtárs? — Mindent elmondott? -— kérdezte Azizov. — Amit tudtam, mindent elmondtam. — Még nem mindent. — Szemin egy tiszta lapot vett a kezébe. — Hogyan nézett ki az öreg? Írja le az arcát, a ruháját, a sapkáját, milyen magas, hány éves lehet körülbelül? Az asszony gondolkodott egy darabig, aztán viszonylag pontosan leírta az öreg külsejét. Azizov Szeminhez hajolt, s halkan mondott neki egy-két szók Utána Szemin kiment. Amikor visszajött, Orudzseva elé tett néhány fényképet. — Mondja, nincs véletlenül ezek között annak az öregnek a fényképe is? — Azizov kíváncsian, várakozással nézett az asszonyra. Orudzseva végignézte valamennyi képet. — Nincs közte — mondta határozottan. — Ezek mások. Egészen más emberek, parancsnok elvtárs. — Köszönöm, Orudzseva elvtársnő. — Azizov felállt. — Segített nekünk. Ha eszébe jut még valami, csak telefonáljon. Ide írom, erre a papírra a telefonszámot. Az asszony gondosan eltette a papírszeletet, karjára vette a gyereket és kiment. Sikeres gazdasági évet hagytak hátuk mögött a mezősze- merei Dózsa tsz tagjai. Túlteljesítették áruértékesítési terveiket, amihez többek között az is hozzájárult, hogy bevezették a premizálási rendszert. Az új premizálási rendszer a termelés egyik ösztönzője lett Az új gazdasági év küszöbén a szövetkezet vezetői ismasodik fejezet 1. Miután meggyőződött, hogy a kertes házból kijött férfit letartóztatták, az öreg kiment az utcára és sietős léptekkel elindult abba az irányba, amer- ről jött. Estefelé kiment az állomásra. Egy jó óra múlva pedig egy kis állomáson szállt le a helyiérdeküről. Innen már csak hajításnyira volt a tengerparti falu, ahová igyekezett. — Hála neked mindenható! — suttogta magában, miközben nyitotta a falu végi házikó ajtaját. Bement, gondosan bezárta maga után kulcsra az ajtót, s egy megkönnyebbült, nagy sóhajtással vetette rá magát az ágyra. Enni kívánt, az éhség kínozta, de nem volt annyi ereje, hogy felkeljen, meggyújtsa a lámpát, teát főzzön, meg valami kis vacsorát készítsen. Besötétedett. Feljött a hold. Az ablakból halvány, sárgás fénypászták verődtek a padlóra. Az utcáról tehénbőgés, birkák és kecskék bégetése hallatszott be. Kapuk csapódtak, s a zajba emberi hangok vegyültek. Az istállók körül szorgoskodtak, a jószágot tették rendbe éjszakára a falubeliek. Minden háznak megvolt a maga öröme és bánata, dolga és reménye. Itt is, akárcsak másutt az egész országban, a fronthírek lázában éltek az emberek. 1944 tavasza volt, s az szerint, ahogy a szovjet csapatok nyomultak mind mesz- szibb előre, úgy fokozódott az emberekben a türelmetlen várakozás: csak lennne már vége a háborúnak, s újságolhatnék egymásnak a győzelem áhított hírét. mét kidolgozták, és brigádgyűléseken ismertették a tagsággal a premizálási feltételeket. Néhány példát a sok közül: A kukoricatermesztésben résztvevőknek a holdanként! 28 mázsás átlag után a többlettermés 50 százaléka jár. Cukorrépából a holdanként! 160 mázsás termésátlagon felül mázsánként 10 forint prémium illeti a termelőket. Tekintve, hogy a salátamagszedés nehéz munka, és főleg hajnalban végezhető — a szedésben résztvevők munkaegységenként a részesedésen felül 10 forint célprémiumban részesülnek. A vegyszeres gyomirtás elősegítésére 600 forintos célprémiumot tűztek ki a vegyszerezést végző traktorosok és a vegyszerkeverést végző dolgozók részére. Külön prémium- feltételeket dolgoztak ki a traktorosok részére, s ugyanakkor az állattenyésztők premizálásáról sem feledkeztek meg. A baromfitenyésztőknek pld. 10 százalékos elhullási „keretet” szabtak meg, s ha ennél kevesebb hull el, a megmaradott baromfik 40 százaléka a gondozóké. A fejősöknek a kifejt tej minden literje után öt fillért fizetnek ki, az üsző megtermékenyítések után 50 forintot kap darabonként a gondozója. A sertéstenyésztők egy-egy koca után 16 malacot kötelesek felnevelni, s ezen felül minden malac után 5 forint jutalomban részesülnek. A szövetkezet tagsága örömmel fogadta az új premizálási feltételeket, hiszen az elmúlt évben is meggyőződtek annak hasznosságáról. A szövetkezet a múlt évben 207 ezer forintot fizetett ki tagjainak prémiumképpen. Nagy Józsefné és Tóth Lajosné, például a cukorrépa- termés után 476 forint prémiumot kapott a munkaegységen felül. A salátamag termesztésben dolgozók prémiuma átlag 300 forint körül volt. A máktermelésben résztvevők munkaegységenként 6 forint 30 fillért. A kukorica növényi, pe- sát végző dolgozók jelentus mennyiségű csöves tengerit kaptak prémiumképpen. (Cs. I.) Földimogyoróból a héten kapnak ellátást. A MtÁit 20. sx. iixlelv a Lenin úton, a vasúti bejárathoz közel van. Fából épült pavilon, ablakai befagyva tekintenek ránk. Az ember hirtelen arra gondol, nincs Is itt senki, mert a forgalmat az apró raktáron keresztül bonyolítják le, ott szorongnak össze a vevők. Az üzlet vezetője: Gáspár Györgyné is erről beszél előbb. Elmondja, már mindent megpróbált, hogy az ablakok be ne jegesedjenek, de eddig eredménytelenül kísérletezett. Vagy valamilyen vegyszerre; vagy pedig melegítő, hősugárzó készülékre lenne szükség e probléma megoldásához. Igaza van, hiszen így a felületesen közeledő vásárló tovább megy, mert azt hiszi nincs senki az üzletben. Ebben a kis helyiségben i8 van áru bőven. A hatforint 80 filléres almából nem kapott ugyan, de jó minőségű a háromötvenes is. Az üzletbe viszont nem lehet kapni a már fentebb elsoroltakom kívül még hordóskáposztát, savanyúságot, mert nem tudja hol tartani, nem tudja megvédeni a hideg elől. így bizony a környék lakóinak ezekért az árukért beljebb kell a városba menniük. A S. sx. pavilon a Hadnagy utcában, az új lakótelep közelében van. Ablakai ennek is befagyva tekintenek ránk, kicsi raktára pedig zsúfolt a betárolt áruktól. Póka Istvánná elmondja, hogy egy fél éve vezeti ezt az üzletet, s így már rájött arra, milyen áruk fogynak itt el, 9 melyek maradnak meg. Az új lakótelepen ugyanis az emberek nagyrésze üzemikonyhán étkezik, így csak szombaton vásárolnak jobbadán a zöldségfélékből, ugyanakkor a gyümölcsfélék iránt nagyobb a kereslet. Ennek ellenére az idén még nem kapott földi- mogyorót, citromot, narancsot, sűrített) paradicsompürét, málnaszörpöt, rizst, mustárt, olajat, ecetet, nem is beszélve a fokhagymáról, lencséről, zellerről. Elpanaszolja azt is, hogy karácsony előtt a FÜ- SZÉRT-nél járt narancs-ügyben, de az egyik vezető durván elzavarta, mondván azt, hogy áruljon zöldséget, ne pedig narancsot... Utolsó állomásunk a strand bejáratánál levő pavilon, a 19. számú üzlet. Prókai Istvánná üzletvezető elhúzza az ablak üvegét, ahogy meglát, hogy oda igyekszem. Mint később elmondja: így szokta jelezni a vásárlóknak, hogy itt van; tudniillik, itt is vastagon be van fagyva az ablaküveg. Az árukról, az ellátásról és a keresletről beszélgetünk. Mint mondja — és erről magunk is meggyőződtünk — a legszükségesebb áruval el van látva, de ő sem kapott régóta fokhagymát, zellert, tormát, citromot, narancsot, üveges zöldbabot, lecsót, rizst, étolajat, sárgaborsót, málnaszörpöt és dióbélt. ★ összefoglalva a látottakat, hallottakat, a zöldség- és gyümölcsüzletekben tett sétánk eredményét, elmondhatjuk: az üzletek mindennap idejében megkapják áruikat, a szállítás zavartalan. A legfontosabb árukból biztosítva van az ellátás, szinte korlátlanul — alma is van bőségesen —, de az elosztásban még több kifogásolnivaló akad. Miért lehet csak az 1-es, 2-es és a 20-as számú üzletekben' narancsot citromot, kapni, s miért nem lehet a többiben? De megoldásra vár a hónapok óta Hiánycikknek számító fokhagyma, zeller, *lecsóféleség beszerzése is, hiszen a nyáron — nem kell hangsúlyozni — termett éppen elég belőle... Fazekas István
