Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

«LAG PRO* FTÁR.TAI. IGYENÜT.JETíOK! ;-RA: 5(i FII I Í! ItfNCS K BARLANG MÉLYÉN AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Februárra összehívták az SZKP KB plénumát Megvitat iák as intenzívebb mes »gazdasági termeiés módszereit Szombaton a késő esti órák­ban két érdekes hírt közölt a moszkvai rádió. Február 10-re összehívták az SZKP Központi Bizottságát, hogy megvitassa a mezőgazdasági termelés inten­zívebbé tételének módszerét. Volovcsenkót, a Szovjetunió mezőgazdaságügyi miniszterét kérték fel előadónak, aki a Szovjet Szövetségi Köztársasá­gok mezőgazdaságügyi minisz­tereivel együtt elsősorban fog­lalkozik majd a műtrágya fo­kozottabb felhasználásával, az öntözés fejlesztésével, a mező­gazdasági termelés teljes gépe­sítésével, a tudományos ered­mények és a jó tapasztalatok elterjeszt ésévcL A Pravda vasárnapi vezér­cikkében utal a decemberi és a februári plenum szoros ösz- szefüggésére, a vegyipari, a mezőgazdasági feladatok külö-; nős fontosságának a XXII.; pártkongresszus határozatainak; valóra váltásával. A múlt évi,; kedvezőtlen időjárási viszo-; nyok, mint ismeretes, szüksé- < gessé tették, hogy a Szovjet­unió Kanadától és más orszá­goktól nagyobb gabonatétele-; két vásároljon. Éppen szomba­ton Írtak alá Moszkvában egy j megállapodást az amerikai; Continental Grain Társasággal; egymillió tonna amerikai búza; vásárlásáról. Idén a szovjet népgazdaság < egyrészt maximálisan függet-; leníteni akarja a mezőgazda- ■ sági termelést az időjárás sze­szélyeitől, másrészt olyan in-; tézkedésekre készül, amelyek; a terméseredmények többé- ■ kevésbé általános emelésével ■ kompenzálhatják az esetleges | terméskiesést. Az egri Gár­donyi Géza Gimnázium kertészeti és zöldségtermesz­tési szakcso­portja az 5 + 1-ea oktatási rendszer kere­tében sampi­nyon gombát tenyészt az is­kola pincéjé­ben. Ez év szep­temberében kezdték meg a telepítést és no­vemberben már az első termést szedték. Ügy tervezik, hogy ez évben 8—10 mázsát szüretel­nek majd a ki­váló sampi­nyonból. Ké­pünkön Molnár István tanár vezetésével a 11/C-sek szedik a legfrissebb termést. (Foto: Kiss Béla.) a , VW, : iv.-x-Tí^-:, . ... t:dh ' •. S. V.V.'.. y>A • !' . Fidel Castro Moszkvába érkozott Castro látogatása Leonyid Brezsnyevnél és Hruscsovnál Továbbra is feszült a helyzet Panamában Fidel Castro kubai minisz­terelnök hétfőn TU—114-es kü- lönrepülőgépen Havannából Moszkvába érkezett A látogatásra Hruscsov meg­hívása alpján került sor. Mint a hivatalos közlemény el­mondja, a szovjet kormányfő tavaly hívta meg Fidel Castrót amikor az a Szovjetunióban járt h°gy „télen ismét keresse fel a Szovjetuniót és ekkor majd további eszmecserét foly­tatnak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Jöjjön el azért is, hogy üdüljön, ismerje meg a Szovjetuniót télen és va­dásszon a hóborította szovjet eraőkben”. A meghívást Nyikolaj T'od- gomij, a kubai forradalom 5. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken részt vett szovjet küldöttség vezetője megismételte. Fidel Castro szí' vesen vette Hruscsov meghívá. sát és január 12-én a Podgor nij vezette szovjet küldöttség gél együtt a Szovjetuniót« utazott. A panamai főváros lakói va­sárnap délután búcsúztatták honfitársaikat, akik a hét vé­gén vesztették életüket a csa­torna-övezetben kitört zavar­gások idején az amerikai kato­nák sortiize miatt. A városból kétszázezer főnyi tömeg kí­sérte a közeli temetőbe a pa­namai nemzeti zászlóval leta­kart koporsókat. A menet élén Roberto Chiá'ri köztársasági elnök haladt, sok képviselő és szenátor kíséretében. Nyugati hirügyn öleségek je­lentése szerint a Panama-csa­torna övezetében, és az azzal határos vidékeken a helyzet továbbra is feszült. Vasárnap Colon városában az amerikai katonák lelőtték a panamai nemzeti gárda egyik tagját és a kitört zavargások során 11 embert megsebesítettek. Cris­tobal városában az amerikai katonai rendőrség és katonaság a tüntető panamaiakra könny­fakasztó gránátokat dobott. Amerikai távirati ügynöksé­gek szerint a legutóbbi napok során életüket vesztettek szá­ma 23-ra, a sebesülteké 395-re emelkedett. Közülük három halott és 88 sebesült amerikai- A Panamában állomásozó amerikai haderők balboái fő­hadiszállásán egyébként meg­cáfolták azokat a híreket, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok kész visszavonni haderőit a csatorna övezetének határá­ról. Csupán az övezet és a Pa­nama többi része közti forga­lom korlátozásán könnyítetlek., Az amerikai és a panamai kormány képviselői közben folytatják tanácskozásaikat. Vasárnap két ízben ült össze Edwin Martin amerikai nagy­követ és Augusto Guillermo Arango panamai megbízott. Késő éjjel, vagyis magyar idő szerint a délelőtti órákban előreláthatólag harmadik talál­kozóra is sor került, miután a tárgyalófelek jelentést tettek kormányaiknak és új utasítá­sokat kaptak. Az AFP jelen­tése szerint Chlari panamai elnök felkérte Thomrs Mann amerikai külügyi államtitkárt, Johnson elnök személyes kép­viselőjét, hogy vasárnap estéi« tervezett elutazását halas?/* sza eL Zavargások Nyugat-Bengáliában Dolores Ibárruri Moszkvában Fidel Castro Moszkvába ér­kezése után néhány perccel egy Tu—11-es repülőgépen a szovjet fővárosba érkezett Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke. Tár­saságában érkezett Moszkvába egy kubai tiszti csoport és több kubai újságíró. ®*TT> A Nyugat-Bengália indiai államiban a hét végén zavargá­sok voltak, amelyek eddigi je­lentések szerint 60 halálos ál­dozatot követeltek. Ezt a szá­mot P. C. Sen nyugat-bengá- liai miniszterein ök közölte szombaton. Nem hivatalos je­lentések több mint száz sebe­sükről testnek em’ítést Öt­száz személyt letartóztattam, közülük százhúszat Kalkuttá­ban. A Kalkuttában és környékén kitört zavargások nyilvánva­lóin összefüggésben vannak a szomszédos kelet-pakisztáni összetűzésekkel, amelyek hin­duk és mohamedánok között zajlottak le. Kelet-Pakisztán- ban a hinduk. Nyugat-Bengá- liaban a mohamedánok van­nak kisebbségben. A vallási feszültség már korábban is okozott nyugtalanságot. Nyugat-Bengáliában a kato­naságot riadókészültségbe he­lyezték és több városban ki­járási tálaimat rendeltek el szombatra virradó éjjel, hogy így megakadályozzák az erő­szakos cselekményeket gyújtogatásokat- Felvonulá­sokat és gyűléseket tartani ti­los. A szombati nap folyami» a rendőrség több ízben is fegy­verét használta, hogy meggá­tolja a fosztogatást és az üdé­tek felgyújtását. A város hindu és mohame­dán f*kc<®ága vasámi'1 ismét több ízben összetűzött, a rendőrség fegyveresen közbe­avatkozott, az összecsapások­ban kilencen életüket vesztet­ték. Kalkutta környékén 3000 főnyi tömeg feltartóztatta a Kalkutta felé haladó személy- vonatot, az utasok közül hár­mat megölt. Hírügynökségi jelentések szerint Kalkuttában azért tá­madt feszültség a többségében hindu lakosság és a városban lakó mohamedán vallásúaik között, mert az Indiával szom­szédos Kelet-Pakisztánból or­ról érkeztek hírek, hogy. ott a . mohamedán többség i Időzi » ■ hindu lakosságot xizrous—tentnizmus és a pro­letár nemzetköziség élvei lel­kesítenek. — Néhányat most mi is ér­zünk azok közül a nehézségek közül -T folytatta —, anie’yé- ket annak idején a szovjet nép élt át. Áz összehasonlítás aligha lehetséges, mert hiszen mi felbecsülhetetlen és gya­korlatilag korlátlan se&iteéget kapunk a Szovjetuniótól és az egész szocialista tábortól. En­nek következtében kudarcba fulladt minden kísérlet, hogy gazdasági blokáddal és ldéhez- tetéssel fojtsák meg forradal­munkat. — öt év elmúltával forra­dalmunk erősebb, népünk egy­ségesebb, pártunk szervezet­tebb — jelentette ki a továb­biakban Fidél Castro, majd hangsúlyozta: — Ez az újabb testvéri fo­gadtatás meg inkább erősíti népeink nagyszerű, példás ba­rátságát. Hruscsov éo Fi del Castro be­szédét többször szakította meg taps, felkiáltások hallatszot­tak, amelyek a két államférfit éltették. A beszédét elhangzása után a két államférfi autón a Kremlbe hajtatott. Fidel Cast­ro látogatása idején itt fog lakni. Fidel Castro hétfőn délelőtt a Kremlben látogatást tett Hruscsov szovjet kormányfő­nél. A két államférfi között igen szívélyes és meleg han­gulatban megbeszélés folvt le, amelyben a Fidel Castro kísé­retében levő kubai vendégek és a szovjet külügyminiszté­rium felelős munkatársai is részt vették. Utána a kubai miniszterel­nök a Kremlben látogatást tett Leomyid Brezsnyevnél, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnökénél A Vnukovői repülőtéren ■ Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. ] Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének , elnöke és más szovjet vezető személyiségek fogadtál: a ven-': déget Manuel Garda Fuentes, ; Kuba moszkvai ideiglenes ügy­vivője, valamint külföldi dip- ' lomaták és újságírók szintén jelen voltak a fogadtatáson. A repülőtéren a moszkvai helyőrség díszszázada sorako­zott fel. Fidel Castro a repülő­gépből kiszállva, megölelte Hruscsovot, Brezsnyevet és a többi megjelent szovjet vezető személyiséget. A zenekar a ku­bai és a szovjet himnuszt ját­szotta, 21 tüzérségi diszsortűa dördült eL Hruscsov és Kdei Castro be­szédet mondott Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy Fidel Castro látogatása nagymérték­ben elősegíti a két ország mély barátságának erősödését — A kubai r.ép öt év alatt hatalmas szociális és politikai vívmányokat ért el. Élete sza­bad, s munkájával boldogsá­gát. gyermekei boldogulását szolgálja. Nem kétséges, hogy a kubai dolgozó^ újabb, még kiemelkedőbb sikereket érnek el hagy céljukhoz, a szocializ­mus, a kommunizmus győzel­méhez vezető úton — jelentet­te ki a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékezte­tett Fülel Castro tavaly májusa látogatására és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a szovjet föld téli szépsége is tet­szeni fog a kubai miniszterel­nöknek. Fidel Castro válaszában i hangsúlyozta: A Szovjetunió és Kuba barátsága ragyogó példa arra, milyen kapcsola- i toli alakulnak ki az olyan né- ' pék között, amelyeket a mar­Államesíny Zan&íbárhan ■ Zanzibar a rend helyreállítá- i Sára csapatokat kért Angliá- i tói. A külügyminisztérium szó­■ vivője szerint Anglia nem ■ szándékozik teljesíteni a zan- i zibári kormány kérését, mert ■ „úgy Véli, hogy brit állampol­gáruk nincsenek ves^lyben.” i A zanzibári események hát- . tere egyelőre meglehetősen za- » varos. Tény, hogy a kelet-afri­kai szigetországban igen erő­sek a faji ellentétek. A lakos­ság 15 százaléka arab, a töb- bi — néhány ezer indiaitól és ' néhány száz európaitól elte- 1 kintve — néger. Az arabok kö- ' rülbelül 200 éve kerültek a 1 szigetre és a lakosság vezető rétegét alkotják, kizsákmá- " nyolják a bennszülött lakossá- ” got, amelynek tiltakozása az " utóbbi években egyre erősebb, 1 Az ellentétek az 1961-es vá­lasztások során véres összetű- - zésekben robbantak !d. ^OS­S'' ban a függetlenség kikiáltáséi 3 megelőző választásokon erős biztonsági intézkedéseket lép­_ \ H+/>í» plpffap* y (FoJytfUáia a 2. oldalon., Nyugati hírügynökségek je­lentései * szerint ismeretlen fegyveres csoportok vasárnap reggel megtámadták Zanzibár és Pemba fővárosában Zanzi- bárban a rendőrőrszobákat a repülőteret, a rádió- és a táv- iróhivateTok épületeit Zanzibár szultánja vasárnap rendkívüli állapotot és kijárá­si tilalmat rendelt el az orszáf egész területére. A Reuter és az UPI értesü­lése szerint a szultán és Mo 'iámé, Shamft Hamadi mi­niszterelnök ideiglenesen £ „Salama” angol gőzösre mene kült s a hajó eltávolodot Zanzibár partjaitól. Nem tud ni, elhagyta-e az ország felség vizeit Az angol hajó állítólai mindaddig nem tér vissza Zan zibárba, amig ott helyre nen állítják a rendet. Kenyából érkezett UPI-je lentés arról tájékoztat hog: Zanzibárban folytatódnak . harcok. Aa angol külügyminiszteri megerősítette a hírt hog } IÁI jegyzetünk. Ók az erős emberek. Fe­szülő energiájukat nem tud­ják féken tartani, valamit tenniük kell tehát. Méghoz­zá: nem is akárhogyan, nem a megszokott, szürke, hét­köznapi értelemben, mert azt a kutya sem venné ész­re. Ugyan! Dolgozni, tervet teljesíteni, a kötelező száza­lékra „rávemi” — az is va­lami? Több kell ide! Olyan, am* kiemeli őket a névtelen tömegből, ami rájuk irá­nyítja a figyelmet. Mit tesznek tehát ezek az erős emberek? Gyöngyösön például azzal j szórakoznak, hogy az út- mentére kiültetett vékony ■ fákat, suhángokat ketté­törik. Ügy gondolják, hogy I ebben a cselekedetükben van valami „jópofaság”. És az is „vicces” dolognak tűn­het a szemükben, hogy Don Quijoteként megrohamoz­zák az útjelző táblákat. A szívós fa ellenállását, vagy a fém merevségét leküzdeni — virtus az ő szemükben. Az is lehet, hogy csupán jókedvűk ösztönzi őket erre az erőpróbára. Ki tudja? ' Nehéz eldönteni, hogy mi­lyen „hagyományból” táp­lálkozik elhatározásuk. Le­het, hogy hallottak, olvas­tak arról: valamikor „divat” volt a jókedv emelkedett hőfokát összetört poharak ■órával és betört kávéházi tükrökkel bizonyítani. így volt előkelő. Ha vala­mikor dicső őseink egész 1 Európában virtuskodhat- iak — Marseiilestől Bizán­cig; fémiotpákat és hordókat zúzhattak be, néhány ke­mény nyugati koponyát is meglékelhettek féktelen jó­kedvük igazolására, elkésett utódaik miért ne törhetné­nek ketté gyenge fákat, út­jelző táblákat? Azt sen’á sem kívánhatja tőlük, hogy ismét Kyugct-Európában barangolva hirdessék a „magyar* virtust. Külön­ben is: a disszidálás ma már nem divat. Itthon „vir- tuskodni” — az más! Hadúr tudja: akkoriban sem rajongtak «2 „erős” magyarokért. Ma pedig — j sajnáljuk és megvetjük - őket, teljesen idegennek 1 tartjuk magunktól az ilyen­fajta erőnMtatvúnyt. Gon­dolom, az sem lenne helyte­len, ha ezt a véleményün­ket hangosan is kimonda­nánk, amikor arra szükség van, hogy észrevegyék „kó­bor lovagjaink”: lemaradtak néhány századdal a történe­lemből^. <g, molnár) \ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents