Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

6 NßPOJSAG 1964. január lt., vasárnap Amikor a műtőkés a szívhez ér, a nemes szervet meg kell állítani, „ki kell kapcsolni” egy ideig, szerepét a mester­séges dublőz, a „szív-tüdő” ve­szi át. Ennek a készüléknek az alkalmazása azonban nagy mennyiségű, véradótól szár­mazó vért, vagy vérpótlót igé­nyel. Ez a pótlék a szervezet­be érkezve megfosztja azt szá­mos védekező tulajdonságából. Ezenkívül a vér többszöri átáramlása a készüléken a vö­rös vértestek pusztulásához ve­zet. Ezért ilyen műtétek után a beteg hosszú ideig nem tér magához, a felgyógyulási idő­szak néhány hónapig is elhú­zódhat. Nemrégiben Alekszandr Vis- nyevszkij professzor egy szív­műtét során elvileg új mód­szert alkalmazott a szív ki­kapcsolására. A beteget különleges kádba helyezik, ahol szervezetét áfl Celsius fokra hűtik le. Ebben az állapotban a szív szinte tel­jesen mentesül funkci inak el­végzése alól és operálható. Az agy azonban „tiltakozik”. Mindössze 8—9 percig bírja ki az eközben kialakuló oxi­généhséget. Az agy oxigénnel telitett vérrel való ellátására a sebészeti intézetben különle­ges műszert — mikro-AIK-ot alkalmaztak. A „mikro-AIK agy” nevű zárt rendszer 50— 60 percig működik, ami éppen elegendő idő a bonyolult -mű­tét elvégzéséhez. A mikro-AIK alkalmazásánál alig van szük­ség vérátömlesztésre: a beteg vérének összetétele nem vál­tozik. A Visnyevsakij Sebészeti In. tézetben eddig tíz műtétet vé­geztek az új szívkikapcsolási módszer alkalmazásával. A be­tegek nyomban műtét után magukhoz térnek és néhány nap alatt visszatérnek a ren­des kerékvágásba. A szívope- ráltaknál ez a gyógyulási idő „rekordszámba” megy. Tizenhat évi némaság után A baleset gyermekkorban történt: a nyolcesztendős kis­fiú megsértette a torkát. Az orvosok kénytelenek voltak a gége és a légcső porcait rész­ben eltávolítani, a légzőcsator­nát kivezetni, s ily módon a levegő új utat kapott, elkerül­Három műiét A mikro-AIK agy — Megállílják a szívet Megszólalnak a némák vén a hangszálakat. Ez volt az egyetlen módja a gyermek megmentésének. Iván Lu- govszkij azonban megnémult. Tizenhat éven át senki nem tudta visszaadni a hangját. És csak nemrég sikerült ez Iván Kurilin professzornak, az egyik kijevi klinika sebészé­nek. Erre még nem volt példa — a műtét minden egyes sza­kasza újabb és újabb megol­dásokat kivánt az orvostól. A gyermekkorban eltávolított gége- és légcsőrészeket „újra kellett, teremteni”. Erre a cél­ra Kurilin professzor kapront használt fel. Tizenöt hónapon át egymást követték a plasz­tikai műtétek. És az eredmény: megszólalt az oly sok esztendőn át néma­ságra kárhoztatott ember. A kijevi professzor műtétéi során továbbra is sikeresen al­kalmazza a kapront és a sebé­szek már újább anyagok után néznek, amelyekből „tartalék gégerészek” készíthetők. A Központi Traumatológiai és Ortopédiai Tudományos Ku­tató Intézetben e célra úgyne­vezett „konzervált porcot” használnak. E porcok elhúny- tek bordájából készülnek és különleges „kikészítés” után az orvosok rendelkezésére áll­nak. A „konzervált porcot” al­kalmazva a sebészek bonyolult feladatokat is megoldanak, ahhoz hasonlókat, amellyel Iván Kurilin professzor állt szemben. Műtőkés a tiltott övezetben Némely agydaganat eltávo­lítása ma már a megszokott műtétek közé számít. Van az agynak azonban egy területe, amely egészen az utóbbi idők­ig megközelíthetetlen volt a legügyesebb idegsebész számá­ra is. Ez az úgynevezett nyúlt- agy. Itt vannak a légzést, a vérkeringést, a szívműködést szabályozó központok. Ha da­ganat keletkezik ezen a terüle­ten, zavar áll be az idegsejtek összehangolt munkájában, ami a koponyaűri nyomás emel­kedéséhez vezet. Ennek követ­keztében romlik a beteg látá­sa, kínzó fejfájás, hányinger, nyelési zavar lép fel. Minded­dig a nyúltagy megbetegedés­iben szenvedőkről azt tartották, hogy halálra vannak ítélve. Egy évvel ezelőtt azonban Alekszandr Arutyunov profesz- szor sikeresen távolított el olyan cisztás daganatot, amely a beteg nyúltagyára terjedt ki Azóta a Kijevi Idegsebészet} Tudományos Kutató Intézet­ben. ahol Arutyunov munkál­kodik, már három beteg életét mentették meg. Valamennyien szerencsésen vészelték át a műtőkés behatolását az agy mélyére, és jól érzik magukat A. Vlsnyevszklj professzor műtét közben. I. D. Ljublinszkij kubányi kolhoztag, agyagkorsót talált az árok szélén. A korsóban 89 aranypénz volt, a beszporuszi uralkodók képével. Á tudósok a kincset az időszámításunk előtti II. századból szármázta j k. A lelet nem messze feküdt az egykori boszporr.szi királ- s g keleti határvidékén elte­rülő ókori város romjaitól. Az aranypénzt átadták a krasz- nodari múzeumnak. Egyetlen gép — egy egész műhely helyett Sokszor előfordul a mező- gazdasági gépek javításában, hogy olyan pótalkatrészekre lenne szükség, mégpedig igen gyorsan, amelyeknek elkészí­téséhez 5—6 féle szerszámgé­pet — fúrót, marót, köszörűt, stb. — kellene használni. A feladat megoldása annál to­vább tart, minél összetettebb, bonyolultabb a kívánt pótal­katrész. Ez természetes is, hi­szen ilyenkor többféle gépre, alakító és megmunkáló be­rendezésre van szükség. Mi­lyen célszerű lenne egy olyan gép, amely egy egész műhely valamennyi berendezését he­lyettesítené és ilyenformán le­hetővé tenné a hiányzó alkat­rész vagy készülék gvons el­készítését, s a munka csak rövid időre szakadna meg! Ez az igény persze nemcsak 8 mezőgazdasági gének gyors, helyszíni javításakor merül fel. Gyakran van szükség olyan szerszámokra, kisgépek­re. amelyekből egy, esetleg néhány darabot kíván csak a gyakorlat és így elkészítésük­höz nem lenne gazdaságos az mari termelőberendezések le­kötése. Ennek a problémának a megoldását nyújtja a Hőm­mel gyár UWG jelű kisgépé Ez sokoldalúságával égést műhelyt helyettesít Annyiféle megmunkálásra alkalmas egy­maga, hogy feleslegessé tesá az esztergát fúró—maró—kő* szőrű—gyalu, fogazó- és egyéb gépeket tehát mindazokat a gyártóeszközöket amelyeknek elhelyezése a gépállom át helyszínre siető műhelykocsi­jában képtelenség lenne! Vajon, hogy tudja ez a kis­gép feladatát betölteni? Lé­nyegében a következő fő szer­kezeti elemekből áll: egy 700* 215 mm felületű gépasztalból az erre merőleges helyzetű acéloszlopból, valamint kü­lönböző, cserélhető tartozékok egész sorából. Mind a gépasz­ta], mind az oszlop úgy van kialakítva, hogy ezek az em­lített — lris súlyú — tartozé­kok kőnnven cserélhetők éí áthelyezhető!? legvenek. Ezál­tal az UWG kisgép, amely el­fér egy kis műhelyasztalon, előbb esztergapad, néhány perccel később síkköszörű majd i'rabb átrendezés után a kívánt tetszőleges meemunká- lóberendezés alakját ölti. L. Gv. NEMRÉGIBEN volt Becsben a nemzetközi műanyagkong­resszus, ahol a részvevők el­mondották, hogy az egyes or­szágokban milyen újfajta mű­anyagtípusokkal kísérleteznek, s így kirajzolódott a kép a mű­anyagok fejlődési lehetőségé­ről is. A legtöbben például azt vár­ják, hogy megjelennek az úgynevezett „testre szabott”, műanyagok. Az ipari fejlődést eddig alapjában véve az hatá­rozta meg, hogy a gyártmány tulajdonságait a rendelkezésre álló alapanyaghoz kellett igazí­tani. A műanyagok választéká­nak bővülése egyre inkább le­hetőséget nyújt arra, hogy a kész gyártmány tulajdonságait a felhasznát ási cél szempontjá­ból optimálisan állapítsák meg, és megkeressék hozzá azt az anyagot, amely a követelmé­nyeket maradéktalanul kielé­gíti. A műanyagok „testre szabá­sa” sokkal több lehetőséget nyújt, mint mondjuk a fémek ötvözése. Nemcsak arról van szó, hogy például a PVC kü­lönböző lágyítóanyagok hozzá­adásával a lágyan rugalmastól a keményig, a fagyállótól a hőállóig szinte tetszés szerint változtatható, hanem a külön­böző műanyagok egymással való keverése, a műanyagok utólagos részleges vagy teljes kémiai átalakítása, az újabb és újabb összetételű műanyagok a tulajdonság-variációkat be- • láthatatlanná növelik. DE NÉZZÜNK valamit a legújabb fejlődésből is, illet­ve említsünk meg néhányat a nemrégiben megjelent mű­anyagok közül. Egyikének- másikának még nevét is ne­héz kimondani, de hát, sajnos, Új műanyagok ezek a kémiai elnevezések ma­gyarra nem fordíthatók, s csak nehezen egyszerűsíthetek. Bi- zonycsfajta ojtásos kopolime- rek (két vegyület molekuláinak együttes átalakulása azonos arányú nagyobb molekulákká) rendkívüli ütésállóságú, és mé­gis alaktartó és kemény felü­letű, fröccsönthető műanyagok. Németországban a szintetikus szálas anyagok között a „di- metilnylon 3” ígér sokat a fej­lődés szempontjából. Az Egye­sült Államokban módosított „Lycra” néven már iparilag ©’ártanak olyan szintetikus szálas anyagot, amelynek 95 százalékos rugalmas nyúlása van. A „HT—1.” elnevezésű szálak 200 C fokon még min­dig megtartják eredeti szilárd-1 sásuk 75 százalékát. A fluor- műanyagok (gáz, nem fémes vegyi elem) sorában a már is­merteken kívül egyre nagyobb jelentősége van a polivinil- fluoridnak, a műanyagok ki­indulási alapjait jelentő alap­anyagoknak és származékai­nak. Ezek még nem rendelkez­nek elegendő hőstabilitással, de a stabilizáció megoldása esetén nagy sikerre számíthat nak. A nitrogéntartalmú mű­anyagok közül a legutóbbi évek érdekességű új csoport­jának kell tekintenünk a vini- limideket, amelyek elsősorban igen nagy hőállóságukkal tűn­nek ki. De egyre bővül a hosz- szú időn keresztül elhanyagolt, kéntartalmú műanyagok terü­lete is. Egy-egy műanyag alkalma­zási terét persze az szabja meg, hogy vannak-e olyan tu­lajdonságai, amelyek az adott alkalmazási helyen jobbak, ■ a természetes anyagoktól megkí-l vánt tulajdonságoknál. Eddig könnyebb dolguk volt a kuta­tóknak, mert az ipar általában kapva kapott az új anyagtípu­sokon, s több-kevesebb kísér­lettel meg is találta alkalma­zási helyét. Ez a kezdeti lehe­tőség azonban lassan a múlté lesz, mert már mindinkább az igényekhez kell alkalmazni, vagyis magyarán olyan mű­anyagokat kell kikísérletezni, amit a felhasználók kívánnak. EZ PEDIG annyit jelent, hogy a műanyagok fejlődésé­ben egy új korszakhoz érkez­tünk. A. L Találmányok, felfedezések, hipotézisek Több száz gép helyett sóit, a szakértőik véleménye szerint, jelentősen módosíthat­ja a fémek megmunkálását. A magas hőmérsékletű, plazma- szerű égőfejbe fémrudat — elektródot — helyeznek. Ami­kor a fémrúd és az égőfej fú- vókáia között ívkisülés kelet­kezik. a fém, amelyből a rudat készítették, plazmaállapotba megy át. A plazmát, amelyet az elektromágneses erők tű vé­konyságú fonállá préseltek ösz- sze, különleges lapos ernyőre helyezik. Egy függőleges és vízszintes mágneses rendszer, ahhoz hasonló, mint amilyen a televíziókészülékben is van, szétteríti a plazmaköteget az egész ernyőn. \z alkatrész úgy készül el, hogy a fém rétegről rétegre fokozatosan növekedik. A megadott méret é-érése után egy optikai figyelőkészölék jelt ad. mire az egész rendszer automatikusan kikapcsolódik és kész az alkatrész. Az új eljárás fölöslegessé te­szi a nehézkes fémmegmunká­ló berendezések alkalmazását. Ugyanazzal a berendezéssel 8 legkülönbözőbb alakú alkatré­szeket lehet készíteni Az alkatrészek gyártásának új módszere, amelyet M. Po­pov és I. Popov feltaláló java­__-----1-------------------------------'S

Next

/
Thumbnails
Contents