Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
1964. január 12., vasárnap NÉPOJ8AG s Falusi pártszervezeteink a zárszámadások sikeréért Rekord élelinis7erío<iya$ztás 1%3-ban Az orvosok kiszámították, hogy az emberi karizmok a gé. pék jóvoltából ma alig feleannyi munkát végeznek, mint húsz évvel ezelőtt Annál edzettebb azonban gyomrunk izomzata, amely 1963-ban az évszázad legfeszítettebb tervét is túlteljesítette. A karácsonyi és szilveszteri fogyasztás várható étel- és italmennyiségét is beleszámítva, az év folyamán egy és negyedmillió tonna tej- és tejterméket, negyed- millió tonna zsiradékot, négy- százezer tonna húst és hentesárut, s mindehhez százhúszezer vagon kenyeret és péksüteményt fogyasztott az ország lakossága. Az ételek minden egyes alapanyaga tonnára átszámítva is csak ötjegyű számmal fejezhető ki, még a beig- libe való mákból és dióból is több mint húszezer torma fogyott az idén. ... csak másztam és másztam egyre feljebb. A csúcs még magasan, szinte a ködbe veszve csalogatott, s én nem tudtam ellenállni hívásának. Sziklák és újra sziklák, jégfolyók és viharzó szél, ziháló tüdő és gémberedő ujjak, lábak. De a vágy, hogy feljussak a csúcsra, erősebb volt mindennél, s amikor felértem lihegve, kifulladva, boldogan kiáltottam fel: — Hurrá, fent vagyok a Mont Blanti con... Ekkor valaki a Páliamra ütött. Ijedten kaptam hátra a fejem és kíváncsian néztem a mosolygós arcra; — Hová jutott ön fel? —, kérdezte. — Mondom: hurrá! Fent vagyok a Mont 3! ancon... — Pardon — veregette meg a vállam vigasztalóan. — ön kissé eltévedt... Ez a Mount Everest! (-6) 1 gyártott a szocialista országa . szinte mindegyike. Ezzel szett. , ben a tőkés piacon egyre nő s • iparcikkek cseréje. Az Egyesül ; Államokban, Angliában, é. Nyugat-Németországban i®tt ■ gyors mértékben növekedett t ■ gépek és a közlekedési eszfei zök bevitele. Pedig ezé az országok fejlett ipar ral rendelkeznek, a gép • és a járműgyártásban ha 1 gyományaik is vannak. De i nagy sorozatú, tehát olcsó tér melés megvalósítása írnál nem törekszenek arra, hoc mindent maguk gyártsanak Ezekben az országokban a ki méletlen nemzetközi versem kikényszerítette a specializáló dást. MAGYARORSZÁG a KGST keretében eddig több mint 20i • gépipari tennék és berendezét gyártási jogát kapta meg. Természetesen több termék gyártásáról lemondtunk. Vegyipar és híradástechnikai gépeiket különféle szerszámgépeket ét komplett élelmiszeripari berendezéseket gyárthatunk, gaz1 daságos szérianagyságban, nem. csak saját magunk, hanem a világpiac számára is. Hogyan döntenek a nemzetközi szakosítás kérdéséből? A KGST szakbizottságai széle» ■ körű, nemzetközi szintű mö■ szaki és gazdasági elemzó munkát végeznek, összehasonlítják az egyes országokban gyártott termékek műszaki, korszerűségi és minőségi mutatóit, ' megvizsgálják a termelékenységet és a gazdaságosságot és a fejlesztési lehetőségeket Vagyis, a gyártmányszakosítással nemcsak a párhuzamosságot küszöbölik ki, hanem minden egyes ország anyagi és szellemi erőit azokra a termái kekre összpontosítják, amelyeket az adott ország természeti, gazdasági és társadalmi adottságainál fogva a legelőnyösebben termelhet. Világos, hogy az ilyen módon megalapozott döntések mind az egyes országok, mind a szocialista államok összességének érdeket! szolgálják. MEGYÉNK HÁROM legnagyobb gyára: az Egyesült Izzad gyöngyösi félvezető és gépgyára, az egri Finomszercl- vénygyár és a Mátra vidéki Fémművek egyre fokozottabb mértékben vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban és a gyártmányszakosításban. De azt is tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi piacról először a korszerűtlen és a drá-> ga termékek szorulnak ki. A minőség, a korszerűség, a termelékenység és az önköltség személyi és anyagi feltételeit haladéktalanul biztosítani kell, mert a megbízatás teljesítés* túlnő az üzem, de a népgazdaság érdekein is. Dr. Fazekas László Középkorú, sovány és a felsőteste után ítélve, magas férfit ábrázolt a fénykép. Siro- kov figyelmesen tanulmányozta a fényképen látható férfi szökés fehér szemöldökét, ' mélyen bennülő szemét, orrát, amelynek alig észrevehető volt a hajlata, s a hegyét egy kis baráz da szelte át. hosszú nyakát, amelyről óriási ádámcsutka dudorodott ki az álla alatt. — Nem szólalt meg, amikor visszaadta a fényképet. — Ilyen személyt nem ismerek. A választ igen szórakoz- fatónak tartotta az ezredes. Elmosolyodott. Sirakov észre s vette, s még gyszer a kezébe fogta a fényképet * — Nem. Határozottan állítom, nem ismerem — mondta — most már magabiztosan. — Nem találkoztam még vele, 1 és ezredes élvtára. Becsületsza- egy vamra. nem. (Folytatjuk.) • jónak, miben szeretne változást, és milyen módon. Előkerülnek az egyéni sérelmek is, amelyek némelykor alaptalanok, máskor pedig valódiak. Ha ezek a beszélgetések, viták közmegelégedésre zárulnak, a közgyűlések valóban a legfontosabb dolgokkal foglalkoznak majd. Ez esetben elmaradnak az egyes tagok személyi dolgai feletti párbeszédek. De egyetlen zárszámadó közgyűlés sem lehet igazán produktív, ha nem előzi meg széles körű beszélgetések, tájékoztatások egész sora, és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A termelőszövetkezetek jelentős részében már bevált gyakorlat, hogy minden ilyen esetben a beszámolót először a pártszervezetben „rágják át” alaposan. Nemegyszer izzó viták füzében kristályosodnak azután ki a zárszámadó közgyűlés beszámolóinak jő vonalai, tételei, és elmaradnak a semmitmondó, csupa számokkal teli, sokoldalú összefüggések nélküli részek, amelyek csak untatják a tagságot és mellékvágányra juttatják ezt a fontos eseményt. Minden pártszervezetnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szélsőségek se kapjanak helyet a vezetőség beszámolójában. A reális valóságot tükrözze minden beszámoló. Világosan, egyértelműen választ kell kapnia a tsz-tagságnak az 1963-as év valamennyi fontosabb mozzanatáról. Előfordulhat persze az is, hogy egy-egy probléma megoldásához nem érzi elég erősnek magát a tsz pártszervezete. Ilyenkor forduljon bátran támogatásért a felsőbb pártszervekhez, a tanácsokhoz, társadalmi szervekhez. Nagy feladatok megoldása vár közös gazdaságainkra a most kezdődő évben. A falu kommunistái akkor mondhatják el, hogy jól dolgoztak a zárszámadások politikai, szervezeti előkészítésén, ha a most kezdődő közgyűlések együtt járnak az elmúlt év helyes értékelésével, a közös mindenoldalú erősödésével; ha nemcsak feltárják a hibák gyökereit, hanem meg is szüntetik azokat és utat mutatnak az új évben elvégzendő tennivalók legsikeresebb megoldásaihoz is. Maris János ilyen beszélgetéseket a tsz-párt- szervezetek. Hiszen az ilyen eszmecserék — akár brigádértekezlet, egyéni beszélgetés, vagy munkacsapat-összejövetel formájában zajlónak is le — a véleménygyújtésnek. a legkülönfélébb javaslatok elhangzásának a fórumai lesznek. Már- csak azért is, mert kisebb kollektívában bátrabban, feszélye- zettség nélkül szólhatnak a tsz- tagok, nem úgy, mint a közgyűlésen. Jó dolog, ha itt kerülnek felszínre, akár tájékozatlanságból, akár a régi paraszti világ hagyományaiból táplálkozó hibás nézetek is. amelyek esetleg rossz irányban befolyásolják a tagság gondolkodását, cselekedeteit. Türelmes, logikus érvekkel kell meggyőzni az ilyen álláspontot valló tagokat Különösen élénk vitákat váltanak ki az egyéni, a csoport és az ország érdekeinek összhangjával kapcsolatos nézetek, amelyek gyakran torzítva tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lényegbe vágó vonatkozását. Fontos dolog például, hogy a tsz-taa tisztességes jövedelemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság. De legalább annyira fontos az is, hogy boldoguljon az ország is, amely jelentős anyagi áldozatokat hozott és hoz ezután is a modem, szocialista mezőgazdaság megteremtéséért, a parasztság, a falu életének folytonos javításáért. A falu kommunistáira hárul az a feladat is. hogy minden ilyen vitában helyes magyarázatot adjanak a tez-tagoknak és megnyugtatóan zárják le ezeket a, beszélgetéseket. Hiszen az egyéni boldogulás elválaszthatatlan a termelőszövetkezet erősödésétől, a* ország egészséges fejlődésétől. Ebben a periódusban nyílik alkalom arra is, hogy már előzetesen is véleményt nyilvánítsanak a tsz-tagok a termelőszövetkezeti élet, a gazdálkodás valamennyi sarkalatos kérdésében. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsz-ben alkalmazott jövedelemelosztási, a munkadíjazási formák, a munkaszervezés és munkafegyelem problémái, a vezetők tevékenysége, a szakmai vezetés gondjai, a korszerű termelési eljárások bevezetésének, alkalmazásának lehetőségei. Ezekben a kérdésekben is sokféle — jó és hibás nézet kerül napvilágra. Itt ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy milyen hibákat lát, mit és hogyan tart Zárszámadási közgyűléseink sikeres lébonyolítása rendkívül fontos gazdasági és politikai 1 tett. E fontos.esemény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészítésén sok múlik. Ezért vár most különösen sok tennivaló a tsz-ek pártszervezeteire, hiszen a falu kommunistáinak kell elsősorban segítséget nyújtaniuk a tsz-Uigoknak és a vezetésnek is ahhoz, hogy helyesen ítéljék meg a végzett munkát és minden vonatkozásban levonják a szükséges következ- i ütéseket. A kommunisták aktív tevékenysége, politikai előkészítő, munkája nélkül egyet- ! en közgyűlésen sem számíthatnak a várt sikerre, alapos elemzésre, alkotó és aktív, a közöst erősítő vitákra. Talán az év egyetlen időszakában sem kínálkozik annyi kedvező lehetőség a tsz-tagok véleményének megismerésére, I* - ngulatának formálására, mint éppen most. a zárszámadások előkészületei során. Mindezt az idén még jelentősen megkönnyíti az a tény is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyugtalanítja az elmaradt őszi munka. Időben elvetették a tsz-ek és egyetlen esztendőben sem sikerült any- nyi földet ősszel felszántani, mint 1963 végén. Ritka kivételtől eltekintve, jól sikerült az őszi betakarítás is. Ilyen körülmények és feltételek között két nagyon lényeges területen segíthetnek a zárszámadások jó előkészítésében és lefolytatásában a tsz kommunistái: a tsz-tagok előzetes tájékoztatásában, véleményük, tapasztalataik, javaslataik megismerésében, másrészt a beszámoló végleges formába öntésében. Ott, ahol egész évben rendszeresen megtartották a közgyűléseket. brigád- és munkacsapat-értekezleteket, és a tájékoztatókat, ott könnyebb dolga van a pártszervezetnek. De még ilyen tsz-ekben is — a zárszámadás már ismert számai, tényei alapján —■ feltétlen hasznos a részeredményeket n^egi smerte tni a tsz-tagokkal. Még inkább szükség van erre azokban a közös gazdaságokban, amelyekben valamilyen oknál fogva nem tudták folyamatosan tájékoztatni a tagságot a gazdálkodás helyzetéről, a várható eredményekről, hibákról, ezek az egyéni, vagy csoportos beszélgetések kitűnő alkalmak a közösségi élet valamennyi területére vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. Ezért bátran kezdeményezzenek Mindenből egy keveset, vagy a kevésből sokat és korszerűt? A ^gazdasági együttműködés és a gyórtmányszakositás VAJON SZÜKSÉGSZERÉI, általános történelmi-gazdasági folyamat az országok gazdasági együttműködése? Sajátságos belső erők, a gazdaságilag fejlett és a viszonylag elmaradott országok kapcsolata készteti mindinkább • szorosabb együttműködésre a szocialista államokat? Vagy talán a nagy, gazdaságilag, politikailag erősebb hatalom és a kis országok egyenlőtlen erőviszonya hajtja ebben az irányban a fejlődést? A szocialista országok közötti együttműködés céljainak és módszereinek kérdése egyre gyakrabban felbukkan baráti beszélgetések során, a szakembereik vitájában, újságcikkekben és folyóiratokban. Ez érthető, hiszen a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak egyre nagyobb hatása lesz gazdasági életünkre, a ffyár termelésére és mindennapi munkánkra. A termelőerők oly gyorsan fejlődnek, hogy leggazdaságosabb működtetésük ma már egy ország (különösen kis ország) szűk határai között nem valósítható meg. A nemzetközi piacon a fejlett , tőkés államok termelésével l kell felvenni a versenyt. De a ■ külföldi eredményekhez képest ■ a mi gépipari termelésünk so- i rozatnagysága nem felel meg • a korszerű gyártási módszerek- i nek. A modern tőkés közép- i üzem évi termeléséhez viszo- i nyitva nálunk teherautóból 13 , —20, traktorból 3, motorke■ rékpárból 60 és varrógépből 8 ■ —10 százalékot gyártottak. Te- i hát iparunk törzegszerüsége i ma még alacsony fokon áll. Mit jelent a szérianagyság pél- . dául a teherautógyártásnál? : Ha 1000 tehergépkocsi önköltsége 100 százalék, akkor 10 , ezeré 45, de 100 ezeré már csak 25 százalék. Elsőrendű gazdasági érdekünk diktálja tehát, hogy a sorozatnagyság előnyeit kihasználjuk. Statisztikai , adatok nélkül, gyakorlati ta- , pasztalatokból is tudják a i szakemberek, hogy ® modem gépi technika alkalmazásának egyik feltétele a nagy széria. A gyártás tömegszerűsége és az önköltség kedvező alakulása között olyan törvényszerű az összefüggés, hogy ez további bizonyításra nem szorul. DE LEHETSÉGES-E szériagyártás egy olyan kis országban, mint a mienk? Lehetséges, de a mai igényeknek megfelelő sorozatnagyságnak nemcsak a nemzetközi munka- i megosztás, hanem a specializá- lás, a gyártmányszakosítás is feltétele. Nem lehet (és főleg i kis országban nem lehet) egy- 1 idejüleg nagy szériában és sokfélét gyártani. Pedig köztudo- . mású, hogy jelenleg sok mindent és sok terméket próbálunk exportálni. Bst sem nyersanyaggal (többségük ex■ portból származik), sem szellemi kapacitással nem győzzük. Csak a múlt öröksége és a megszokotthoz való görcsös ragaszkodás okozza, hogy túl’ zottan elaprózódott exportunk? Nem csak ez. Iparunk erőteljes fejlesztéséhez egyre több energiára, nyersanyagra van szükségünk. Nemzeti jövedelmünk 1959 és 1962 között 21 százalékkal növekedett, de ehhez az import 51 százalékos növelése volt szükséges. Természetesen ezzel nőtt az exportfeladat (a fizetési mérleg egyensúlyát biztosítani kellett) de kellő szakosítási megállapodások hiányában az áruösszetételt szélesítettük, azaz egyre többféle ipari termékeket gyártottunk — mindenből egy keveset — és ez kedvezőtlenül hatott a gazdaságosságra. A csehszlovák szakemberek megállapítása szerint a KGST- országokban gyártott hengereit áruknak eddig csak öt százaléka, a gyártott mozdonyoknak csak három, a kombájnoknak és a traktoroknak csak mintegy 6-8 százaléka került exportra. mert azonos gépeket A regényből készült német DEFA-film főszereplője H ans-Peter Minetti, Kerimov őrnagy alakítója. — Mutassa meg a képet, szólt útitársának. Szemin elővett a zsebéből odanyújtott Sirokovnak < fényképet. A házmester nem fejezte be. A tető szélén megjelent a rendőr. Levette tányérsapkáját, s meglengette, amiből a lentiek megértették: a tolvajt elfogták. A rendőr, a három járőr és a zsebes nemsokára az udvarra ért. A rendőr a katonák gondjaira bízta a tolvajt, ő maga pedig a kárvallottat próbálta előkeríteni. De annak nyoma veszett. « 2. Személygépkocsi állt meg a rendőrség épülete előtt Két civil ruhás férfi szállt ki belőle. Egyenesen a parancsnoki irodához tartottak. Sirokov rendőrőmagy már várta őket. Telefonon jelezték neki jövetelüket A két férfi éléje sietett — Erőt, egészséget, ezredes elvtárs! — köszöntötte az Idősebb, magas, kövérkés férfit. Az béüintott. kezet fogott vele, s a társára mutatott — Ismerkedjenek meg. Szemin őrnagy. Artyomij Iljics Szemin. Sirokov és Szemin kezet fogott Sirokov már a hatodik éve dolgozott Baku egyik központi kerületének ezen a rendőrkapitányságán. A napi ügyek nemegyszer hozták össze Azizov- val, az állambiztonsági hivatal ezredesével. Azizovnak rendszerint igen bonyolult, nehéz nyomozati feladatai voltak. Két alkalommal Sirokov is részt vett az akcióban, amelyeket Azizov irányított Mi hozta ma ismét ide az ezredest? Sirokov vizsgálódva -ézte. Azizov termetes, teljesen ' borotvált fejét, piarcát, finoman ívelt, kereke! ed állát. s várt Azizov elővette cigarettatárcáját megkínálta a két tisztet, s maga is rágyújtott. más sugárutat Ott aztán kereshetik a hömpölygő embertömegben. Három fegyveres járőr termett előtte. Mitévő legyen? Visszaforduljon, s kísérelje meg, hátha sikerül egérutat találnia? Körülnézett. Vagy tízen rohantak a nyomában. Egész utcaszélességben futottak, s köztük volt egy rendőr is. Semmi remény nem látszott, hogy áttörheti ezt a valóságos csatárláncot. Az pedig még reménytelenebbnek tűnt, hogy futni hagyja a három fegyveres katona, akik — sejtve, hogy valami nincs rendben — egyenesen feléje tartottak. Az" üldözők közeledtek. A zsebes az utolsó percbdn egy kaput pillantott meg, amely valamilyen ház udvarára nyílt, s azon vetette be magát Amikor az üldözők az udvarra értek, a tolvaj a hatalmas épület falához erősített tűzoltó- létrán kapaszkodott felfelé. Már a második emelet magasságáig ért. Két járőr, hátára vetve a géppisztolyt, a nyomába eredt. A harmadik katona és a rendőr pedig a lépcsőháziba sietett, hogy a padláson keresztül a tetőre jusson. Jókora tömeg verődött össze az udvaron. Szemük láttára ért fel a tolvaj a lépcső legfelső fokára, s ott eltűnt. — Most már elinal, — szólalt meg a tömegben egy kisfiú, aki hatalmas, a kelleténél szemlátomást jóval nagyobb gumicsizmában lábatlankodott az emberek között. — Nincs hová mennie. — feleüt TV1 ~ 1- ■ -- „ T-.
