Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

1364. január 8., szerda

NÉPÜJSAG

s

T egmakacsabb akadálya , J járásszerte az ateista felvilágosító munka sikerének, hogy a pártszervezetek vezetői és tagjai nem rendelkeznek olyan elméleti felkészültséggel, hogy már most sikerrel fel tudnák venni a tudományos érveken alapuló harcot a vallásos világnézet ellen. Ily módon könnyen visszautasíthatják érveiket, s ez különösen a községi pártszervezetek tagjaira jellemző, mert az üzemeknél a helyzet sokkal kedvezőbb, a vezetők többsége magasabbfo- kú pártiskolát végzett, ateista propagandájuk tervszerű, s ami igen fontos; a vezetőség tagjai nemcsak szavakban hirdetői a marxista eszméknek, de a gyakorlati életben is példát mutatnak. Bélapátfalván a párttagok nagy része bekapcsolódott a szabadegyetem filozófiai és ateista előadásainak meghallgatásába, s ennek segítségével sokkal hatékonyabban és tervszerűbben végzik az ateista propagandát.

Előadásokat, vitákat rendez, nek a taggyűléseken, és pártnapokon, s már a tagfelvételeknél is figyelembe veszik a jelölteik világnézeti meggyőződését.

Mint mondottuk, a példamutatással, a községi pártszervezeteknél még nincs minden rendben. Egerbaktán, Mikófal- ván, Kerecsenden nemcsak a pártvezetőségi tagok, hanem .hozzátartozóik is rendszeres templomba járóik, s ezekben a

N‘

községekben a kommunisták nem is tekintik fon tosfeladatnak családtagjaik világnézeti nevelését, azzal „védekezve”, hogy ez esetleg a családi harmónia felbomlásához Vezetne. Ez a tartózkodás abból adódik, hogy néhányan nem meggyőzéssel, hanem radikális módon akarták „leszoktatni” családtagjaikat a templomba járásról, s megnyerni a marxista világnézet számára.

eheziti a vallásos világnézet elleni harcot az is, hogy a taggyűléseken az ateista propagandát a „kényes kérdések” közé sorolják, s attól félnek, hogy az ilyen témák feszegetésével megbomlik a pártszervezet egysége, s egyesek eltávolodnak a párttól. Arra várnak, hogy ezt a munkát a felsőbb szervek végezzék el helyettük, másrészt több esetben nincs is megfelelő erkölcsi alapja a pártszervezet vezetőinek a felelősségre vonásra, hiszen még szűkebb családi körükben — és sokszor még önmagukban sem tisztázták megnyugtatóan ezt a kérdést. Ezt bizonyítja, hogy még olyan jó pártszervezetnél is, mint az ostorosi, előfordult — igaz, három évvel ezelőtt —, hogy két pártvezetőségi tag meg- bérmáltatta gyermekét, mondván, hogy ezzel nem. vallásos világnézetüknek hódoltak, ha. nem a faluban szokásos koma- ságok és ajándékozások hagyományának tettek eleget. Az fel

sem merült, még csak lehetőségként sem, hogy a bérmálás helyett új, szocialista tartalommal töltsék meg a fiatalok „felnőtté avatását”, amelyet

máshol a személyi igazolványok ünnepélyes kiosztásával pótoltak, ahol a komaságnak és az ajándékozásnak is eleget tudnak termi.

S miközben a türelmes, felvilágosító munka, s a példamutatás több helyen elmarad, jelentkeznek olyan tendenciák, amikor elvszerűtlenül és adminisztrációs úton próbálnak „győzelmet aratni” a marxizmustól idegen nézetek felett. Mikófalván olyan helytelen, s minden bizonnyal káros hatású tanácsi határozatot akartak hozni, amelyben kötelezték volna a tanácstagokat arra, hogy gyermekeiket töröltessék a hitoktatásra járók sorából. Menynyivel előbbre vinné a marxista—leninista eszmék ügyét, ha az ilyen módszerek helyett a községi pártszervezeteknél a meggyőzést tartanák előbbre- valónak és erőteljesebben propagálnák. segítenék az egyház nélküli családi ünnepségek megszervezését, amelyek száma még ma sem megfelelő, különösen azokban a községekben nem, ahol a párttagok példamutatása hiányzik. Mert miként várható ott javulás, ahol két párttag gyermekeinek mégis a templomban kell házasságot kötnie azután, hogy mindketten kijelentették, nem

„Menet közben” vizsgál ják a népi ellenőrök a mezőgazdaság tavaszi felkészülését

L'fajta vizsgálatokkal kezdik az évet a népi ellenőrök. Az eddigiektől eltérően nem visszamenőleg, hanem „menet közben” gyűjtenek tapasztalatokat, s azonnal felhívják az illetékesek figyelmét, hol van szükség gyors intézkedésre. Első ilyen vizsgálatuk a mező- gazdaság tavaszi felkészülésével foglalkozik. Március végéig az ország valamennyi megyéjében, városában minden érdekelt vállalatnál, gazdaságnál és szakigazgatási szervnél figyelemmel kísérik, hogy a soron következő feladatok megoldásának valamennyi feltételét időben és kellő gondossággal megteremtették-e.

Az ellenőrzés kiterjed a növény-, a gyümölcs-, a szőlőtermesztés feladataira, a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépek javítására, az üzemanyag-ellátás biztosítására, a termelőszövetkezetek munkaszervezésére, s minden olyan tényezőre, amely a mezőgazdasági termelés eredményességét befolyásolhatja. Figyelembe veszi a helvi adottságokat és az időjárástól függő lehetőségeket is.

A vizsgálat részvevői folyamatosan tanulmányozzák a rájuk bízott területeket Egy- egy üzemet gazdaságot, vagy szervet többször, a tavaszi felkészülés más-más szakaszában is felkeresnek. Különösen gondot fordítanak azokra a szövetkezetekre, vállalatokra, stb., ahol az első tapasztalataik szerint gyengén halad a munka.

Községi nöinozgalmi vezetők háromnapos tanácskozása Egerben

Hétfőn a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és a megyei nő'anács közös szervezésében háromnapos tanácskozás kezdődő:! Egerben, a községi. termelőszövetkezeti nőtanácsok vezetői és nőbizotlsá- gok elnökeinek részvételével. Az első napon Turgonyi Júlia. az Országos Nő anács művelődési osztályának vezetője a nőmozgalom előtt álló művelődési feladatokról tartott előadást.

Tegnap Tamás László, a megyei oárt-vb tagja, a pártbizottság mezőeazdssógi osztályának veze'ője vo't az előadó és a rőianúcsck termelést segítő fe'rrt-e - írói tá 'ékoztatta a községek rőmozgalmi vezetőit.

Tamás eljítárs -’ő-dósában a megye termelős-öve1 k^zeteteek helyzetet ismertette, összehasonlítás' t"tt az <->rszápeS eredményekké1. beszélt a termelés szervezésére' a szakosé ásr.él és a nők s^ore^éről. majd ismertette a feladatokat.

— A legfontosabb feladat; tovább kell növelni az egy termőegységre eső hozamot — mondta az előadó.

— Nem kevésbé fontos feladat a belterjes kultúrák területének növelése, az agro- és zootechnika legújabb módszereinek elterjesztése a termelésben. az anyagi ösztönzés bevezetése a növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben és a kisegítő üzemágakban, a termelés szervezési és technikai kérdéseinek jobb megoldása, valamint a nevelési és más politikai kérdések tisztázása, mert csak így érhetjük el a kitűzött céljainkat. Ma már ugyanis nem az okoz problémát, hogy megy-e a szövetkezeti tag dolgozta, vagy sem, hanem az, ho-gjan szervezik meg gazdaságosan és hozzáértéssel a munkát, milyen eredményt produkál a közös gazdaság. Nem mindegy, hogy a tagság r.ogvan dolgozik és hogyan részesedik. A gyorsan ható tényezők megvalósításával tekintélyt kell szerezniük a termelőszövetkezeteknek. meg kell szüntetni azt a helytelen nézetet. miszerint nincs értéke és 'enézett a mezőgazdasági munka.

A megyei pártbizottság osz- tálvvezeíőjé ezután a nómoz- ealom vezetőit kérte, hogy továbbra is ilyen lelkesen és hozzáértéssel szervezzék mun- káhikat a termelőszövetkezetekben, mert a jelenlegi tagság többsége nóktjől áll. A nők szrrpnénnv növelése érdedében légterek fel az ellen, hnsv hiúságbői. vagv más bosszantó apróság miatt pontosan a nők szavazata akadá- tvozza meg a nők szereoelte- térót. a v»7e,'5«b''n. A nőmozgalom aktívái bátrabban vessék fel a nem helyes dolgokat, patronálják az olyan termelési ágakat; mint a baromfitenyésztés, segítsenek a növénytermesztésben, csatlakozzanak a „ne maradjon gazos terület”-mozgalomban, segítsék a háztáji termelést, az anyagi ösztönzés elterjesztését és segítsenek a pártnak, a párt politikáiénak megértésében.

Délután a nőmozgalom szervezeti kérdéseiről Fehér Ist- vánné, a megyei nótanács titkárhelyettese tartott tájékoztatót. A mai napon az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről tartanak előadást a tanácskozás részvevőinek.

— p. e. —

Zárszámadás előtt a gyöngyösi járásban

A gyöngyösi járás 27 termelőszövetkezete közül 22 szőlős tsz. Ez azt jelenti, hogy bevételeik tekintélyes részét a szőlő, illetve az oltvány adja. Az átszervezés idején sokan aggodalmaskodtak és határozottan kijelentették: féltik a történelmi borvidék hírnevét, baj lesz a közösbe vitt szőlőkkel. Az idő azóta bebizonyította, hogy a közös gazdaságok szőlőinek állapota lényegesen javult, eredményesen halad a rekonstrukció és a híres borvidéken tervszerű szőlőgazdái, kodást folytatnak a termelő- szövetkezetek.

Ezerejfcvszáz hold új szőlő Itét év alatt

A nagyüzemi gazdálkodás fordulatot hozott a Mátra vidéki szőlők helyzetében. Akik

akarnak templomi esküvöt. Más esetben, mint például Egercsehiben, a tanács bürokratizmusa is gátolja az egyházi szertartás nélküli esküvők megtartását azzal, hogy az anyákonyvet csak a járási tanács utasítására hajlandók átvinni a bányatelepi KISZ-es- küvőre.

Az üzemi pártszervezetek

ateista és világnézetformáló propagandamunkája sokkal hatékonyabb, mini a községeké.

A Bélapátfalvi Cement- és Mészműben s az eger- csehi bányaüzemnél több éve tart már az ateista és filozófiai előadások sorozata, amelyre szívesen járnak az emberek és nemcsak a párttagok világnézeti nevelését tudják általa segíteni, de a pártonkivüliekét is, akiket mind közelebb hoznak ezek az előadások és vitáit a marxista, materialista szemlélethez.

Mindez azonlxm csak egyik észét képezi az ateista felvi- á gosí tó és nevelőmunkának, h'-en ezéc vizsgálat -.anyagolta el azt a fontos ényt sem, vajon a pártonkívü- i szövetkezeti tagoknál, munkásoknál, értelmiségieknél mennyire befolyásolja a min- tennapi életet a vallásos ideológia hatása. De erről és a legszükségesebb tennivalókról legközeleb számunkban szeretnénk beszámolná.

Kovács Endre

ismerik az itteni szőlőket, tudják, hogy sok a régi, kivénült telepítés és a direkt termő noah-fertőzés súlyos gondot jelent még napjainkban is. A kis parcellás szőlőgazdálkodás sohasem tette volna lehetővé azt á fejlődést, amelyet e borvidék már eddig is elért, sohasem tűzhette volna ki célul a direkt termőle oltvánnyal való helyettesítését. Ha számba vesszük, hogy 1963-ban csupán a gyöngyösi járásban 553, az idén pedig 560 hold új szőlőt telepítenek, úgy felesleges minden további bizonyítása annak, hogy a Mátra vidék szőlőrekonstrukciója a legjobb úton halad. Az új telepítések már lehetővé teszik a modern, nagyüzemi gépek használatát, a korszerű szőlőgazdálkodást. A korábban aggodalmaskodók már látják, hogy kételyük nem volt megalapozott, hiszen a világhírű borvidék most, a nagyüzemi gazdálkodás idején tudja csak igazán kibontakoztatni lehetőségeit Ezt mutatják egyebek mellett a terméseredmények is. Az idén szőlőből 20 mázsás átlagtermést terveztek és ehelyett holdanként 23 mázsát szüreteltek a szövetkezetek. Bár a tsz-ek jó része elhanyagolt, gyenge minőségű szőlőket vett át, a rekonstrukciónak még csak az elején tartunk, — gondok is vannak bőven — (kevés a gép, a munkaerő, korlátozott a gépi munka lehetősége) mégis világos, hogy a Mátra-vidéki szőlő korszerűsítését, fiatalítását a szövetkezetek mind eredményesebben végzik!

Minden szövetkezet teljesítette áruértékesítési tervét

A termelőszövetkezeti gazdálkodást illetően többen indokolatlanul türelmetlenek. Azt várják, hogy a fiatal nagyüzemek máról holnapra csodákat teremtsenek, egy csapásra szüntessék meg a feudális maradványokat, egyik napról a másikra modern, épületekkel és gépekkel jól felszerelt üzemekké váljanak, ahol lényegesen kevesebb munka mellett, nagyobb lesz a parasztság jövedelme. Akik értenek a gazdálkodáshoz, ismerik erőforrásainkat, tudják, hogy a mező- gazdaság az elmúlt néhány év alatt többet fejlődött, mint évszázadok alatt, s hogy a befektetések csak fokozatosan ér.

lelik gyümölcseiket. A gyöngyösi járás tsz-ei 1963-ban jutottak el odáig, hogy kivétel nélkül mindegyik teljesítette

áruértékesftési tervét és lényegében időre elkészültek a beruházások is.

A múlt év minden gondja és csapása ellenére, a járásban is biztató eredményeket hozott Folytatódott a gyenge tsz-ek megerősödése és eljutottak odáig, hogy ma már a járásban csupán egyetlen szövetkezet kap állami dotációt. A közös gazdaságok megállnak a maguk lábán és az egy munkaegységre jutó részesedés ösz- szege járási átlagban 42 forint körül van, az egy tagra jutó jövedelem pedig 11—12 ezer forint.

A járásban mintepr 18 millió szőlőoltványt állítottak elő,- amely a jónak mondható szőlő» termés mellett jelentősen hozzájárult a gazdasági eredményekhez.

Az új esztendő gondjai

Mennyi gonddal, bajjal jár egyetlen családi ház felépítése, azt azok tudják, akik már építkeztek és évekig nyögték ennek terheit. Ha ilyen gonddal jár agy házépítés, mennyi bajjal járhat száz és száz nagyüzem létrehozása. Az istállók, a gazdasági épületek ezerszámra nőnek ki a földből, nap nap után érkeznek új gépek és szakemberek is a mezőgazdaságba. Mi a baj mégis? A gyöngyösi járásban így beszélnek a gondokról: kevés a szőlőművelő gép, nincs elég szállítóeszköz, tizenhét szakembernek lejárt az állami támogatása, kevés a munkaerő a szőlős vidékelcen, a gyöngyös- solymosi és a gyöngyöspatai víztároló építéséről mélyen hallgat a Vízügyi Főigazgatóság ...

Gondok ezek, a fejlődés gondjai, amelyek egy részét megoldják majd az új évben, más részük viszont esztendőkre szól.

A zárszámadások előtt, az említett eredmények láttán azonban jogunk van mondani, hogy a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei, a Mátra-vidék parasztsága újabb lépést tett előre a szövetkezeti gazdáikon dás útján.

(SZ. I.)

lást és egyben á munkaerő-csábítás lehetőségét is. Az eddigi tapasztalatok i$ azt mutatták; hogy főleg onnan mennek ei nagyabb tömegben a munkások, ahol rosszak a munkakörülmények, ahol rosszul szervezik a munkát és az anyagellátást és ennek következtében az adott lehetőségeknél is kevesebbet keresnek az emberek. De a bérszínvonal meglehetősen kiegyenlítődött, a kereset nem is játszik elsődleges szerepet az új munkahely választásában. Ott akad a legtöbb kilépő, ahol keveset törődnek az emberekkel, ahol a termelési problémáik mellett alig foglalkoznak a munkások napi gondjaival. Ügy véljük, mindez fokozottabban érvényes az olajiparra és az építőiparra.

A rendes, tiszta szállás, a védőital pontos kiadása, a jogos panaszok gyors elintézése, a dolgozók javaslatainak és kéréseinek meghallgatása nem lehet csak a munkásellátási megbízott, vagy csak a szak- szervezeti bizalmi gondja, hanem a vezetőkre is tartozik. Ezéirt intézkedéseik előtt mesz- szemenően vegyék figyelembe a termelés emberi vonatkozásait., mert ezeknek egyre nő a termelésre gyakorolt hatása.

Népgazdaságunk 1983-ban tovább fejlődött, még inkább megszilárdult. Szilveszteréjszakáján Moszkvában újabb remény csillant fel. hogy békében élhetnek a népek, és kedvező visszhang jött rá a világ fővárosaiból. Összefogás és szorgos munka kell még, hogy az újévi jókívánságokat valóra válthassuk. Ez rajtunk, — főként önmagunkon — és munkánkon múlik!

Dr. Fazekas László

üzemek. Mar most fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy nem pénz- és anyaghiány, hanem az építőipar kapacitás- hiánya miatt az a veszély fenyeget, hogy az 1964-re tervezett beruházások egy része nem készül el, vagy csak később valósul meg.

Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető és gépgyára és a gyöngyösoro

,szí ércelőkészitő

letöltötte tanulóévét, új feladatokat kell megvalósítaviok a technológia fejlesztésében, üzemszervezésben, nem kevésbé az önköltség csökkentésében. Az előző évihez képest sikereket értek el az egri Fi- nomszerelvénygyárban és a Mátravidéki Fémművekben, de az idei exportfeladatok és az új gyártmányok újabb igényeket támasztanak. Ha meg akarjuk állni helyünket a nemzetközi piacon, ha kifogástalan, ,jó árut akarunk magunk is vásárolni, akkor gyárainkban ne a korábbi évekhez, hanem a jövő igényeihez szabják a mércét.

A vezetők és a munkásak közös feladata, hogy már most, az év elején eltávolítsanak minden gátló akadályt, feltárják a termelés tartalékait. Olyan légkört kell teremteni minden üzemben, hogy a munkások és a vezetők egyaránt akarják a veszteségidők megszüntetését, a minőség javítását és mindenki saját érdekének tartsa az önköltség csökkentését.

Az idén, nálunk megszűnik a munkaerőbőség. A nagyobb és a több feladat megoldásához nemcsak kötelező, hanem szükségszerű is a termelékenység növelése. Elfogy a munkaerőtartalék, nincs honnan felvenni új munkásakat, — főleg férfi szakmunkásokat. Minde2 magával hozza az eddiginél nagyobb mértékű munkásvándorVígséggal, jókívánságokkal köszöntöttük egymást és az új évet. De ma már nyolcadikét mutat a naptár, tehát a Szerencsek íván.ság ideje lejárt. Vajon mennyi válik valóra a jókívánságokból? Csak annyi, amennyit tettünkkel, két kezünk munkájával, eszünkkel és akaratunkkal mi magunk megvalósítunk.

Úgy látszik, az idei tél is kemény lesz, de nem, tört ránk váratlanul, nem ért bennünket felkészületlenül. Számítottunk rá, gyakorlatunk van benne, hogy az időjárás komiszsága ellen harcoljunk. Azt mondják, aki messzire akar jutni, az ne nézzen hátra, mindig csak előre. Ez általában igaz. Ne is időzzünk mar sokat annál, ami elmúlt. Legfeljebb annyit, hogy a jó tapasztalatokat mélyen eszünkbe véssük, a rosszra pedig, okulásként, haszonnal emlékezzünk.

Az elmúlt évben a sok bajból azok a vállalatok lábaltak ki először, ame'veknek vezetői késedelem nélkül szót értettek a munkásokkal, idejében felmérték a feladatokat, reálisan számoltak a rendelkezésre álló erővel, anyaggál és késedelem nélkül megállapították kinek- kinek kötelességét. Most is ezt kell csinálni. Ahol már ismeretesek az idei tervfeladatok, haladéktalanul bontsák le minél kisebb termelő egységre, ismertessék a munkásokkal, kérjék és hallgassák is meg véleményüket, vegyék fontolóra a dolgozók javaslatait.

Az első munkanapok teljesítménye bizonyára nem döntő a tervek teljesítésére, de kétségtelen, az első lendülettől, a megfontolt és az alapos felkészüléstől sok függ. Ezért felsőbb utasításra senki se várjon, az év elejétől használjuk ki az időt.

Gondjaink most sem kisebbek, mint tavaly, hiszen a gyöngyösi, a rózsái, az ecsédi, vagy az egercsehi bányában az elmúlt időszakban kénytelenek voltak többet törődni a kiadott szén tonnáival, mint a vágatok állapotával, a berendezések és a gépek gondos karbantartásával. A vasút és a 4. sz. Autóközlekedési Vállalat

csúcsforgalmat bonyolított le tavaly januártól decemberig, és minden jel arra mutat, hogy az 1964-es év sem lesz sokkal könnyebb. Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat tavalyi adósságot cipel, a Tanácsi Építőipari Vállalat teljes erőbedobással teljesítette ugyan éves tervét, de most az a feladat vár mindkét vállalatra, hogy a tavalyinál sokkal többet és jobbat építsenek, mert csak igy juthatnak lakáshoz a legjobban rászorulók, csak így épülhetnek fel idejében az iskolák, és a termelő

»

Uj remények — j

új gondok 1964-ben