Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

v 4 REPOJSAG 1964, január 8., szerda TELI HANGULAT '■ ■*- Halló! Jár itt valaki? Hai- Sőöó! ' VÄ elnyújtott kiáltás száll az Országút toló. Honnan jön a hang? Megállunk a kocsival, sem közel, sem távol egy lé­teik sem látható. Ki kiáltott? Erősen fúj a hegyek közt csa­vargó téli szél, de mégis... hát ember kiáltott, valahol lennie kell. • Halló! Ki kiáltott? Jöjjön •elő!!! — szólunk mi is, és vég­re közelebbről halljuk a han­got negyven esztendeje? — nézik csufondárosan az asszonyok. A zuzmarás fákról hol itt, hol ott hull nagy pelyhekben az elnehezedett, puha fehérség. Áz iskola mellett, Kadiottéknál megfeketítette a havat valami. — Megöltük... — mondja a gazda. — Minek egyen már, inkább mi esszük öt! — Lódítja sza­kácstanuló fia. (me, a szóláti „űrhajós hóember”. (Foto: Kiss Béla) A titokzatos beszélgetés ál­dozata egy szép disznó, s a si- ratást jó háztáji borral locsol­ják a háziak és a vendégek. Már elhagytuk a falut, Irma- tanya előtt járunk. Két kis erdei emberke győzködik a sí­kossággal, mögöttük éktelen ugatással riasztja az Idegent aprócska fekete kutyájuk.' A kifaragott, alacsony szán­kón sírva fagyoskodik a kiseb­bik Pogónyi gyerek. — Ugye fázol, édes? Miért nem mégy be? — kérdem. — Nem fádol! Te fádol! Eleggy innen! — Azért bőg, mert nem húz­hatja a kutyáját! — világosit fel Sanyi gyerek. — Hogyne! Majd húzhatja, ha nekem isibe kell menni! A kis fekete kutya behúzott farokkal szalad hátra a kazal mellé. — ö a belátom! — szipog utána a kicsi. — Gyertek befélé! Elég volt! — édesanyjuk szava hívja őket, elkészült az ebéd. Bodor füst csavarog az ég felé a tanyai kéményből, és finom illatok hullnak ki a téli hidegbe áram­ló levegővel. A két kis erdei emberke bi­zonyára kihámozza magát a sok kabátból, sapkából, aztán farkasétvággyal esik neki a fi­nom, édesanya főzte ebédnek... T amaszan tmárián a boltve­zető nagy bajban van. Sikon- gatás, vidám lárma, az oßszso- nyok Nekiestek, s olyan hógo­lyózáport zúdítottak a „szeren­csétlen” egy szál férfire, hogy az riadtan keresett védelmet a Vérszegény kút mögött. — No, csak gyüjjön elő! — Gyáva népnek nincs hazá­ja! — Anyámasszony katonája! lövöldözték felé a gúny nyila­it — Ügy? Akkor tessék! — s egy perc múlva megfordult a hócsata eredménye —- a sok asszony szaladt, ki merre látott. ...nyoma sincs már a téli álomba merült falunak. Ele­venség, vidámság, élet A gye­rekek vígan gyúrhatják a ha­vat. kezükön drága kesztyű, lábukon meleg cipő, a bőrka­bátból & bundából csak az or­rocskájuk látszik ki, s ha az ebédre hívó szó hangzik, a tá­lakban két-, háromfajta étel párolog. Behúzódik a falu. de csak éj szakára, hogy reggel megint ú, szépségekre tárják 3d az abla kokat... Cs. Adám Éva ~Jda néni nifinfdíjha meiftf ~ Segítsenek már. azt a... — mondja a magáét a siroki ember, a kocsija kereke szaladt eä, és a fával megrakott szekér ott állt a két lóval amúgy is-, tenigazában elferdülve, a föld­úton. — Miért arra, bátyám? — j feérdezem —, ki a nehézség tudja, hogy ott milyen kátyúk Vannak? Most mit tegyünk ma­gával? “- Ilát... segíteni azt nem­igen tudnak, de ha megten­nék, hogy beszólnak Tarna- szehtmáriára a sógoromnak, hogy jönne ki az ő kocsijával, átraknánk a fát így kezdődött ez a szép téli hangulatú napunk, pedig alig hagytuk cl a szalóki elágazót. SskMt felé haladva ritkán lá­tott járműved találkoztunk — Dér József, a tsz elnöke, meg a tess vezetőségének néhány tagja ültek a kiét ló vontatta szánon. — I-Iatámézőben vagyunk, meg ki kell menni a, tanyára* —. mondják. — No,' de me-| gyünk, mert megfáznak a lo-J vak' Estére nézzenek be, veze-J t$s<jgi ülés lesz. — A lovak kö-j Zó csapnak, s a két szép sár-* gá forró gőzt fújva kaptat a * magas lejtőn. J A pincegazdaság szólátií üzemegységének udvarán vi-« dárn a hangulat. lányok, fiúk* gyúrják a megkeményedett ha- * vaí.. hóembert „építenek”, J •. — Hozzatok egy rossz szitát! * Nenn lesz, orra, szája, hanem. ráhúzzuk sisaknak! Ez lesz az? első -űrhajós hóember! Az Orvosi rendelő is ebben ♦ fez udvarban van. Sűrű a leve- # Só a váróban, ki kilépnek, s* bár a betegség elkomorítja az* areotcat. egy futó mosoly csak* étsuhan rajtuk, ahogy a han-* tározó fiatalokat nézik. , V v— Csak a bolondságon jár az> — dörmögi egy bácsi. ? Tán maga különb vöt* SmktoiWi Többeknek: Több helyről érkezett kéi-dés, hogy a képregény befoglalásához szükséges borítólapot mikor küld­jük, illetve kérik hogy küldjük ki azt számukra. A képregény borí­tólapjának kiküldésére előrelátha­tólag februárban kerül sor. A de­cember 15-e után beérkezett igény­léseket technikai okok miatt saj­nos, már nem tudunk figyelembe venni. A pályázatra csak a cím mellett levő sorszámokat kell majd a kép­regény befejezésekor felragasztva beküldeni. Az összegyűjtött képre­gényt NEM KELL beküldeni! Negyvenhárom évi közszolgálat után ment nyugdíjba január elsejétől Keserű Jánosné, az Állami Földmérési és Térképészeti Hiva­tal Heves megyei kirendeltségének dolgozója. Ida nénit kollégái családias összejövetelen búcsúztatták és az ÁFTH igazgatósága a tér­képészet kiváló dolgozója kitüntető jelvényt adományozta ez alkalomból idős dolgozó­jának. Az ünnepelt haját megfestette már az idő, csontos kezén megvastagodtak az erek, a sok év, a gond barázdákat húzott mosolygós ar­céra. Törékeny, de büszke tartását nem tör­ték meg az évtizedekmozgékony, nevető arcából minduntalan kivillan ápolt, fehér fogsora. Kollégái mondják róla — 73 éves. Nehéz elhinni, hiszen olyan fiatalos és oly friss szellemileg is ... Munkájáról beszél és az idő ily nagy távolából is pontosan em­lékszik a napokra. — Ezerkilencszázhúsz március 20-án a ha­gyatéknál dolgoztam először, a hagyatéki el­járások intézése volt a munkám-. Nyolc évvel később, július 9-én alakult meg a ■■III. számú Földmérési Felügyelőség, az első napoktól kezdve dolgozója voltam. A hivatal neve Táj­központ, majd Megyei Földmérési Hivatal lett, de csak 1954. november 1-én szűnt meg és ideiglenesen a megyei tanács pénzügyi osz­tályára helyeztek át, 1955. szeptember 7-én ismét visszajöttem, ekkor alalcult meg az ÁFTH Heues megyei kirendeltsége, s azóta megszakítás nélkül itt dolgozom. Szeretettel beszél a régi kollégákról és munkájáról. Sokat tapasztalt, az eltelt 43 ép alatt az adminisztratív munkakor minden fo­kát kiismerte, Ida néni állandó és megbízható munkaerő volt, kollégái meleg szeretettel be­szélnek róla, — Határidős jelentéseket sosem kellett kérni tőié, mindig pontos volt. — Senkivel nem szólalkozolt össze - a 43 éves munkássága alatt. — Szereti a fiatalokat, mindenkinek segí­tett. Miskolcit Istvánná, Papp Borbála, Kónya Gézáné és Nagy Sándor régi kollégát bú­csúztatnak Ida néniben, Simon Marika — az utód — a fáradhatatlan és mindig segítő oktatóját. Keserű Jánosné elbúcsúzott a hivatalból, de mint mondotta: „Nem érzem magam idős­nek még most sem. Jól érzem magam a. fia­talok között” és éppen ezért ez a búcsúztatás csak a nyugdíjazásnak szól.” Ida néni nem hagyja ott a kollégákat, mint nyugdíjas, to­vábbra is részt kér a hivatal munkájából. A3 évi záráson nagy szükség lesz régi szaktudá­sára, és a későbbiekben is. szeretettel várják az örökifjú Ida nénit, aki ezután is csak a hivatalnak él majd. Az ünneplés és a kitün­tetés tisztelgés volt a 43 évi közszolgálat előtt. (P. É-) AZ UTÓBBI ÉVEK során lakások százai épültek Eger­ben, befejezés előtt áll az Egészségház utcai, a Gólya ut­cai lakótelep, egymás után nő­nek ki a földből a lakóházait a Hadnagy utca mentén, mégis korántsem mondhatjuk el, hogy megoldott a lakáskérdés. Jogos lakásigénylők népes cso­portja várja reményei kielégí­tését, — zsúfolt házak, áldat­lan társbérletek keserítik meg az emberek életét, — szüksé­ges tehát, hogy mindent elkö­vessünk a lakásállomány gyors szaporítása érdekében. A fennálló igényeket elis­merve, de a lehetőségeket is figyelembe véve készültek el városunk távlati lakásépítési tervei. Nem célunk most a még távolabbi idők építkezé­seinek ismertetése, de nem lesz érdektelen, ha az új év elején már foglalkozunk egy — az ebben az esztendőben Indu­ló — új lakótelep tervével. A város déli részén, a Had­nagy utcánál, az egykori érse­ki „diós” helyén, nincs már nagyon messze a lakótelep azon részének a befejezése, amelyet a mostani ötéves terv időszakára irányoztak elő. Az itteni munkák végét jelenti majd egyelőre annak a 6 ki- lencemeletes „középmagas” háznak a megépítése, amelyek a Barkóczi utcai híd közelében és a lakótelep déli sarkán fog­nak emelkedni. És ugyanitt, •— de most már a Hadnagy utca északi oldalán kezdődik meg még ebben az évben az új —- a Csákány utcai lakótelep ki­alakítása. AZ ÜJ LAKÓTELEP tömb­jét a Kertész, a Hadnagy, a Csákány és Kötő utaák hatá­rolják. A hely igen kedvező lakásépítési szempontból: a vá­rosközponttól sem távol, a fürdők közvetlen közelében épülnek a lakóházak. A tömb keleti oldalán — a mai Kertész utca helyén — fut majd (de a lakóteleptől kellő széles zöld­Megyek a fogorvos­hoz. Mi az, hogy me­gyek? Lassan, csiga­módra vánszorgom. Minden sarkon megál­lók valamiért és gon­dolkodom, ne fordul­ják-e vissza? Nincs-e valami fontosabb elin­tézni valóm, mint a fog­húzás? De nincs, sajnos nincs. így hát a patiká­ban beveszek még két szem Karilt, és útköz­ben lenyelek még né­hány szem Legatint. Mert hát egy modern ember idegei nagyon zaklat otta-k, egy mo­dern ember nem bír lei akárhogyan egy foghú­zást. Az őskorban mi­lyen kellemes volt min­den! Akkor az xmber még sokkal jobban bír­ta az iramot. A fogai sem fájtak, és ha még­is fájtak, egyszerűen kővel kiütötte őket. Nem kellett félnie az injekcióktól, a fogorvos higiénikus mosolyától. räsomnt és fölényesen * mosolygok szembejövő * em bertársaim fa lett, * Ma, sajnos, más a helyzet. Ma minden más. Az ember azóta kiművelődött és tudja, mi vár reá egy fogorvo­si rendelőben. Irtózva nézi az injekciós tűket, a csalafinta formájú fogókat. Micsoda sza­dista lény lehetett, aki ezeket az eszközöket kitalálta! És mert pe- chem van és ma élek, és nem húszezer évvel ezelőtt, hát villanyfé­nyes utcán szopogatom a I-egatint, és csigatem­póban mászom fel a rendelőintézet emeleté­re. Ha már egyszer rá­szántam magam erre c gyötrelemre, legalább ne sietve mentek a ha­lál élé. Tehát ötvercen- ként lépve egyet, köze­ledem az ominózus aj­tóhoz, ahol nagybetűk­kel áU a táblán a mo­dem inkvizíció névje­gye: FOGÁSZAT. És amikor rám kerül a sor, kisebb vagyok a hangyánál és úgy nézek fel a fehér köpenyes inkvizítorra, mint egy őlimpuszi istenre. Ke­zeibe ajánlom fájós fo­gamat, azután remegve behunyom a szememet. Jöjjön, aminek jönnie kell! Törjön ki a világ­történelem kritikus pil­lanata! És kitör... De mikor már túl vagyok az egész inkvi- ciziós műveleten és lá­tom, hogy minden jo­gom megvan arra a re­ményre, hogy jó egész­ségben, továbbra is életben maradok, ak­kor könnyed mosoly- lyai!, szinte lenézően biccentek oda az egyre kisebbé váló orvosnak. Már cseppet sem olim- ptiszi isten ő, hanem csak egyszerű ember, persze, mit is csináltam olyan nagy kázust eb­ből a foghúzásból, hi­szen semmi az egész, kevesebb, mint egy bol­hacsípés, és az orvos­nak igazán semmi más munkája nem volt, minthogy mai fogászati technikánk csodamű­szereivel kicsit a szám­ban szórakozott. Igen, hát ilyen műszerekkel könnyű! Itt maguk a műszerek cselekszenek! És miközben odadobok a szegénv kis ormosnak egy alig hallható köszö­netét, már kívül is va­gyok az ajtón. Szinte tándépésben megyek lefele a lépcső­kön, élvezem kecses já­Télen nem kövező a diáksopka viselése A téli hónapokban évről év- akik reszkető tekintet- 4j^, visszatérő tapasztalat, hogy tel suhannak el mellejegyes középiskolák diákjai erős tem ugyanoda, ahonnét*hidegben is egyensapkát vi- én jövök. Iám, milyen J seinek, mert erre kötelezik kicsiny hitüek is e£7?/e-fcőket. A szülőktől emiatt jogos sek. Hogy tartják da-‘panaszol: érkeztél: az illetékes gadt arcuk elé a zseb-J szervekhez. kendőt és milyen fan-i a Művelődésügyi Míciszté- csali képpel szopogat-. num illetékesei elmondották; iák az idegnyugtatót, * egyensapka bevezetéséről, vagy amit cukorka áeívstijmár korábban bevezetett suttyomban a szájulcba (egyensapka megtartásáról a dugnak. Hát mit gon-1 szülői munkaközösség, az ifjú- dolvak ezek, miért fej-*sági szervezet, valamint a tan- lődött ekkorát c. fooá-4testület véleményének meg­szól? Hnoy ? w modern * hallgatásával az iskola igazga- embemek félnie kell-* tója dönt. Egyensapka viselésé­ten egv kis fonhúzástól? Jnek elrendelése esetén ponto- O. ezek a balgák mártjsan meg kell határozni a hor- az hiszik, hogv nz ós-ídá.s kötelező időszakát, például korban vemmnte. ami-; egész iskolaév alatt, vagy csak icor irhn- ' ünnepi alkalmakkor, felvonu­nnoUMni egy fogki -, Jóskor, — tekintette) a téli hi- ütést! ♦ deg vagy a nyári meleg időre is. A menteidé oúnnucl, Ez gyakorlatilag azt jelenti, hozzágondolom: Ö ho- ♦ hogy erős téli hidegben, vagy mo sernens. h/imi le- * nagy nyári melegben a diáko- hetsz ennyire aunva! ‘kát nem lehet, kötelezni egyen- Szabó Ibolya ‘sapka viselésére. Lakatos Ferenc, Kisnána: Panaszukat továbbítottuk az il­letékeseknek, a kivizsgálás eredmé­nyét levélben közöljük. Dénes Pál, Hort: Panaszával elsősorban a helyi tanács vb-titkárához kell fordulnia, mert ahogy leveléből kivettük, bir- tokháboritási ügyről van szó. Amennyiben a tanács vb-titkára nem tud dönteni az ügyben, — a területileg illetékes járásbíróság­hoz kell fordulni. Aradi Tibor, Hort: Panaszát kivizsgáljuk, s a kivizs­gálás eredményéről levélben érte­sítjük. Új lakótelep Egerben Megjelent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadója és az őszi vetéseik fejtrágyázá* sa. Külön fejezet foglalkozik a szerződéses termeltetéssel, _ is­merteti a szerződéskötés felté­teleit és a különböző akciókat. A közös és a háztáji áruterme­lés lehetőségeinek gondos fel­mérésére és előnyös kiaknázá­sára hívják fed a figyelmet a?- itt közölt tanácsok. A szövet­kezeti tagok és családok az év minden szakában találkoznak bonyolult munkaügyi, szociális és jogi kérdésekkel.' Ezeíkre a közérdekű kérdésekre is kielé­gítő. felvilágosítást nyújt a Tsz- tanácsadó. Megjelent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadó­jának idea első füzete. A „Tsz- tonácsadó” néven ismert, nép­szerű brosúrák immár öt éve segítenék eligazodni a közös élet és a közös gazdálkodás ügyes-bajos dolgaiban. Milyen kérdésekre ad választ a legújabb füzet? Felöleli a téli hónapok csak­nem valamennyi időszerű gondját, teendőjét. Mindenek­előtt hasznos útbaigazítást ad a termelőszövetkezeteknek a zárszámadáshoz, valamint az 1964. évi gazdálkodási terv el­készítéséhez. Ezután sorra, vesz! a legfontosabb téli feladato­kat. Ezek közül is íd emelkedik az állatállomány átteleltetése, a gépek téli tárolása, javítása esővízcsatorna, gáz-, villany- hálózat, játszótér és kellő szá­mú gépkocsi-parkolóhely. Kap­csolódó beruházások; kereske­delmi (bolti és szolgáltató egy­ségek, gyógyszertár, árusító pavilonok. Itt épül meg egy bölcsőde is, amely a Hadnagy utcai lakótelepet is ellátja, míg a Csákány utcai lakótelep gyerekei a Hadnagy utcai lakó­telep most létesülő általános iskoláiába és óvodájába jár­hatnak majd. És garázsok? Ezek nem tartoznak a beruhá­zás keretébe, de a helyük biz­tosítva van és az igénylők az építést szövetkezeti alapon el­végeztethetik. A LAKÓHÁZAK kivitelezé­sének — a járulékos — és kap­csolódó beruházásoknak költ­ségelőirányzata kb. 75 millió forint. Az építkezés 1964-ben indul és 1967-ben nyer befeje­zést. V":v. * A terveket a Heves megve* 1 Tanácsi Tervező Iroda készíti. Hevesy Sándór sávval elválasztottan) a már többször ismertetett „keleti főforgalmi út”, a vár alatti alagutas megoldással. Mi épül tehát ezen a helyen? Épül 5 darab négyemeletes la­kóház, majd — a Hadnagy ut­cai tömbben megvalósulókhoz hasonló — 5 kilencemeletes „középmagas” ugyancsak lakó­ház. Ezekben az épületekben lesz 15 kétférőhelyes — 5 há­romférőhelyes — és 3S5 négy­férőhelyes lakás. Így végered­ményben kapunk 385 lakást, 1505 férőhellyel! A lakóházak a legkorszerűbb kivitelben épülnek, — például az először megvalósuló ötszintes házak is tégla, közép-blokkos falakkal, gázfűtéssel, telefon csőhálózat tál. stb. És igen lényeges, hogy a lakóház-építkezésekkel egy idő­ben elkészülnek az úgyneve­zett „járulékos” és „kapcso­lódó” beruházások is. Járulé­kos beruházások: a teljes út, járda, vízvezeték, szenny- és FOGHÚZÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents