Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
2 NÉPÜJSAG január kedd A Iiru§c§OT-ü%enet a világlíözvéleinény központjában Az erőszak ellen Az A A SZ provokációt készít Huba ellen A brazil sajtó szerint az Egyesült Államok imperialista körei az Amerikai Államok Szervezetének segítségével újabb agressziót szőnek Kuba ellen. Venezuelában az AASZ különbizottsága most vizsgálja a Betancou rt-kormány „panaszát”, amely mint ismeretes, azzal vádolta Kubát a múlt év végén, hogy beavatkozik Venezuela bel ügyeibe és fegyvereket szállít a venezuelai partizánoknak. A Jomal do Brasil című lap úgy értesült, hogy a bizottság beszámolót készített, amelyben katonai és gazdasági szankciókat javasol Kuba ellen és sürgeti, hogy a latin-amerikai országok szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat a szigetországgal. Hasonló következte lésre jut a Corredo da Manha című lap az amerikai külügyminisztérium minapi kijelentéséből, amely szerint az Egyesült Államok „nem élhet együtt Kubával”. A lap megállapítja: ez a kijelentés kétségtelenül arra vall. hogy az A ÁSZ küszöbönálló tanácskozásán javaslatot tesznek Kuba-ellenes katonai intézkedésekre. Az újabb Kuba-ellenes agresszió aggasztja Brazília társadalmát, sajtóját és hivatalos köreit. A Jomal do Brasil rámutat: a brazil kormány úgy döntött, hogy az AÁSZ küszöbönálló tanácskozásán sfkraszáll az önrendelkezés cs a be nem avatkozás elve mellett. A lap szerint ez azt jelenti, hogy Brazília visszautasítja a Kuba-elle- nes gazdasági, politikai és katonai szankciókat és nem kívánja megszakítani diplomáciai kapcsolatait Kubával. Egyébként Brazilia-szerte kubai szolidaritási nagygyűléseket tartanak. Az uruguayi Popular című lap közli a Venezuelai KP nyi- latokzatát ezzel az üggyel kapcsolatban. A Venezuelai Kommunista Párt felhívja az ország népét, határozottan forduljon szembe az észak-amerikai imperialisták és Betancourt Kuba- ellenes provokációval. Előképzés 1. CJsáshir: Ar idén pulikat és vizslákat már az Egyesült Államokba, Görögországba, Svájcba. Kanadába, Olaszországba és Ausztriába is exportál a Tor- impex. — Gyorsan! Gyorsan, az angolul Hurry upül (Kallus rajza) Hruscsov-javaslat magva az, hogy az összes államok kössenek egymással nemzetközi egyezményt, s ebben mondjanak le az erőszak alkalmazásáról területi viták és határkérdések megoldásában. Az üzenet, amely ezt a javaslatot tartalmazza. még mélyebbre megy, s a nemzetközi helyzet bonyolult erővonalait s z ét- bontva, külön foglalkozik a területi problémák különböző típusaival. Az „erőszak” ugyanis rendkívül bonyolult és sokrétű módon szivárog be a nemzetközi kapcsolatokba. A szovjet kormány pedig a beszi. várgás minden rését el akarja torlaszolni. Ezért foglal állást a kettéosztott országok: Németország, Korea, és Vietnam békés egyesítésének folyamata mellett — ami természetesen az egyesítést gátló erőszaktényezők (külső beavatkozás és nyomós, katonai intervenció, stb.) kiiktatását követeli meg. Éppen így ki kell söpörni az erőszak magvait a legkülönbözőbb területi vitákból, amelyek részben revaizsigényekből fakadnak (pl. a nyugatnémet revanspolitika esetében), részben pedig különböző, ma már alig rekonstruálható történelmi igényekre támaszkodnak. Mindezt — mondja a Hruscsov-javaslat — az erőszak fenyegető árnyékától megszabadítva, békés eszközökkel, türelmes tárgyalások folyamatában kell és lehet csak megoldani. Mi okozza az első napok nyugati visszhangjának tanácstalanságát ezzel a javaslattal kapcsolatban? Az, hogy feUár- ja a nyugati politika belső ellentmondásosságát. A rakéta-korszakban a ve- zető nyugati nagyhatalmak politikája minden kétértelműség és Ingadozás ellenére addig a felismerésig voltaképpen eljutott, hogy a világháború többé nem lehetséges módszer a nemzetközi konfliktusok megoldására. Az íj szovjet javaslat nem tesz egyebet, mint levonja ennek a ténynek logikus konzekvenciáit. A nyugati nagyhatalmi politika azonban visszahőköl — mert „elvileg” kénytelen volt ugyan elismerni az atomkatasztrófa képtelenségét és hiábavalóságát, gyakorlati politikájából azonban távolról sem söpörte ki a nyomás, agresszió, az erőszak maradványait. Legvilágosabb ez a kettősség a német problémával kapcsolatban. Ez magyarázza, hogy a nyugati hatalmak kancelláriáiból szüntelenül ömlő visszhang nagyrészt éppen ezzel kapcsolatos. A nyugati állásfoglalás logikai tartható c- lanságát persze legvilágosabban a bonni távírógépek kopogják le. A hamburgi Welt például dühös vezércikkben hangoztatja, hogy „az erőszakról való lemondás megkötné a Nyugat kezét.” Persze, a Welt szerkesztőségén is tudják, hogy a bonni szájíz szerinti német .egység, azaz a Német Dem ratikus Köztársaság bekebelezése atomháború nélkül megvalósíthatatlan. Ami nem kevesebbet jelent, mait azt, hogy mindenképpen megvalósíthatatlan. Ha tehát erőszakkal ezt a kérdést nem lehet megoldani, akkor miért nem minősül természetesnek és logikusnak az erőszakról való lemondás? A válasz: azért, mert a nyílt lemondás az erőszakról feltárná a hivatalos nyugatnémet külpolitilca képtelenségét és összeomlását, új társadalmi és politikai erőket szabadítana fel, zavarná a Nyugaton kialakult militarista szövetségek katonai és gazdaságú köréit. Amit Londonból, Párizsból, vagy éppen Washingtonból hallunk, az voltaképpen nem más, mint ennek a nyugatnémet álláspontnak burkoltabb és szelídebben fogalmazott változata. A lényeg az, hogy az erőszakról való lemondás a békés tárgyalások kötelezettségét jelenti — ez pedig szétbomlaszt- hatja azt a nyugati akcióegységet, amelyet ma már elsősorban az ellentétektől megtépázott atlanti blokk katonai keretei tartanak össze. A nyugati visszhang negativ elemei mögött ily módon voltaképpen a Nyugat német politikájának csődjét keli keresnünk. Persze, a visszhang nemcsak sötét és tagadó hangokból áll. Felbukkannak az óvatoskodó tapogatózás félhangjai is. Ennek két magyarázata van: az egyik: a szovjet javaslat általános jellegű, nem a német kérdésre összpontosul, hanem megoldást mutat az összes területi kérdések rendezésére. \ nyugati hatalmak, s t V mindenekelőtt a világ- politikában fő szerepet átsző Egyesült Államok pedig nagyon jól tudják: a nemzetközi erőviszonyok napról napra jobban eltorlaszolják az erőszak csatornáit és minél később engednek a valóság nyoniásának, ezt annál kedvezőtlenebb feltételek között lesznek kénytelenek megtenni. A másik ok természetesen: maga a nemzetközi légkör, a világközvélemény nyomása. Ez ma már nem enged más kiutat a felelős nyugati kormánykörök számára mint azt, hogy a Hruscsov-ja- vaslatra „ellenjavaslatokkal” válaszoljanak. Helyzetük így is nehéz: aki az erőszak eltörlésének indítványával szemben „ellenjavaslatokkal” él, — az a világ szemében menthetetlenül leköti magát az erőszak mellett ... Gomöri Endre Húsz évig a dél-amerikai indián törzsek között Jelentkezzenek o károsullak Nemrégen visszatért Rómába egy expedíció, amely Etore Bioca, a Római Egyetem tudományos munkatársa vezetésével hosszabb időt töltött az Amazon melletti dzsungele k- bcn, Brazília és Venezuela egyenlítői vidékén és tanulmányozta az ottani növény- és állatvilágot. Az expedíció tagjai ismert biológusok, zoológusok és pszichológusok voltak. A kutatók rendkívül érdekes adatokat szereztek az ottani vegetációról, s közben egy szenzációs fölfedezést tettek. Az expedíció tagjai megismerkedtek egy Helena Valero nevű nővel, aki nagy segítségére volt a tudósnak. Helena Valerót tízéves korában rabolták el az indiánok, s ő több mint húsz évet töltött a legprimitívebb dél-amerikai indián törzsek között. Kitűnően megismerte ezeknek a nagyrészt még ismeretlen népeknek az életét, szokásait, babonáit, s így meséje igen jelentős a tudomány szempontjából. Bioca professzor egy olasz főnök, el is vette feleségül, s az asszony még két gyermeket szült. Idővel Helena annyira kiismerte a dzsungelt, az ottani életet, annyira megtanult tájékozódni, hogy szökésre szánta rá magát. Egy kínálkozó alkalmat felhasználva, sikerült négy gyermekével együtt megszöknie. A jananama indiánok A jananama indiánok a Rio Grande és az Orinoko völgye között elterülő, áthatolhatatlan dzsungelben élnek. A törzs harcias, gyakran kegyetlen is. A fehér embereknek mind ez ideig nem sikerült közelebbről megismerkedniük velük, mert a dzsungel lakosai csapdákkal, mérgezett hegyű nyilakkal ártalmatlanná tették a kíváncsi betolakodókat. A növényzet nagyon buja és vad — Bioca professzor meg is említette, hogy az expedíciónak rengeteg nehézséget kellett leküzdenie, amíg elért odáig — ezenkívül ezt a vidéket azért is nehéz megközelíteni, mert a Sera Karima és a Sera de Nebüna nevű, szinte járhatatlan hegyek övezik. Helena Valero igen sok érdekes részletet mesélt el Bioca professzornak a jananama inAz Egri Városi és Járási Rendőrkapitányság sorozatos csalás miatt előzetes letartóztatásba helyezte Veréb Beatrix zaránki lakost. Az eddigi megállapítás szerint Veréb Beatrix Heves, Nógrád, Pest és Borsod megye területén magánszemélyeknek kukoricát kínált eladásra, s tőlük előlegként 100—200 forintot vett fel. Az Egri Városi és Járási Rendőrkapitányság felhívja azokat a károsultakat, akik még nem tettek feljelentést 1 Veréb Beatrix ellen, hogy saját ' érdekükben jelentkezzenek . személyesen vagy írásban az egri rendőrkapitányságon. misszionárius révén ismerte meg Helena Valerót Brazíliában. A professzor Rómában megtartott előadásán néhány érdekes részletet mesélt el Helene Valéréről, de ez csak egy Ids része annak az óriási anyagnak, amelyet később könyv formájában is Idádnak. Az olasz tanár majd egy hónapig beszélgetett Helénával, magnetofonszalagra vette beszélgetésüket, s körülbelül 500 oldalnyi jegyzetet készített. A bátor törzsfőnök felesége Helena tízéves volt, amikor az indiánok elrabolták. Véleménye szerint rajta keresztül akarták megismerni a fehér embereket, mivel ez az indián törzs — a namoeterek — igen kezdetleges életmódot folytat, retteg minden ismeretlentől, sőt kerül minden találkozást a fehér emberrel. Helénát a namoeter indiánok törzsfőnöke vette feleségül. Fosiva, a törzsfőnök, néhány kisebb törzsnek a feje volt, igen bátor, tekintélyes ember. Jóllehet, mint említettük, ezek a dél-amerikai indián törzsek igen primitívek, életüknek mégis megvannak a maguk íratlan törvényei. A még fejletlen gyermekleány férje jól ismerte ezeket a törzsi szokásokat, s mivel nagy erejű ember is volt, általános megbecsülést vívott ki magának. Fosivának Helénán kívül még négy felesége volt, de hamarosan annyira megszerette a fehér lányt, hogy a többiekre ügyet sem vetett. Helena két gyermeket szült. A dzsungel törvényei azonban kíméletlenek, s egy napon Fosivát is utolérte a végzete: vérbosszú áldozata lett A törzsfő halála után a namoeterek nagy háborúba keveredtek a többi törzzsel, s egy csetepaté alkalmával a fiatal özvegyet elrabolták a janana- ma törzs tagjai. Helena nem maradt sokáig özvegy, mert üt is szemet vetett rá egy torzfizi nagy világlapok szer- kesztőségeiben szüntelenül kopogó távgépek immár napok óta hozzászólások és kommentárok valóságos özönét öntik az íróasztalokra az 1964-es „külpolitikai évet” megnyitó Hruscsov-tervvel I kapcsolatban. Ma már fel le* I hét vázolni a visszhang általános képét, sőt, talán a : esetleges következményeket, a további előrehaladás módozatait is. Az első, amit a nemzetközi visszhang alapján le lehet szögezni: annak az általános elismerése, hogy ismét a szovjet diplomácia volt az, amely az újévkor szokásos jókívánságokat kiemelte a „jámbor óhajtások” szférájából — és határozott, megvalósítható, reális politikai cselekedetekké változtatta. A visszhangokból félreérthetetlenül kiderül, hogy a szovjet kezdeményezés uralkodik a nyugati államférfiak gondolatai felett. S ha a Fehér Ház szóvivője „csalódást” jelez, ha London „tanulmányozást” ígér, ha Bonn „elutasít” — ez mind nem változtat azon, hogy a külpolitikai tevékenység középpontjában mégis egy olyan gondolat áll, amely magán viseli a hajlékony és reális szovjet külpolitikai kezdeményezések nagyszerű jegyeit. A/f ielőtt a visszhang rész- letesebb elemzésébe fognánk, mindenekelőtt azt lehet tehát megállapítani, hogy a Szovjetunió továbbra is kezében tartja a diplomáciai kezdeményezést, új meg új, alkotó gondolatokat vet fel, s a nyugati diplomáciát voltaképpen a reagálás, a válaszolás szerepének vállalására szorítja. Ha emellett visszaidézzük a Hruscsov-javaslatok lényegét, — világossá válik az is, hogy meglehetősen nehéz a szovjet ■ indítványokkal szemben a nyílt, frontális tagadás állás- I pontjára helyezkedni. Hiszen a PKÄGA: Vhelena, Lefler&vá, a csehszlovák nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke a í TASZSZ tudósítójának kije- lentette: A Hruscsov-javaslatok reálisak, megfelelnek az ENSZ- alapokmány betűjének és szellemének. E javaslatok a nemzetközi helyzet helyes elemzéséből erednek, áthatja őket a termonukleáris háború elhárítására irányuló törekvés. HAVANNA: A Hoy kommentárjában így ír: Latin-Amerika népei osztoznak Hruscsov ama nézetében, hogy egyes helyi konfliktusok termonukleáris világháborúvá változhatnak. Az üzenet elősegíti az általános és teljes leszerelés megközelítését, a latin-amerikai népek a szovjet javaslatba., béker' közvetlen támogatását látják. Ez a javaslat elő foeia segíteni a kül " Idi imperialista katonai támaszpontok elleni harc fokozódását is. TOKTÖ: Vada, a Japán Szocialista árt külügyi osztályának vezetője kijelentette a TASZSZ tudósítójának: Mi, lapán szocialisták, egyetértőén támogatjuk azt az üzenetet, amelyet Hruscsov miniszterelnök intézett az állam- és kormányfőkhöz. Az üzenet összhangban van az ENSZ-alapokmányának szellemével — mondotta, majd hozzáfűzte: Reméljük, hogy más . országok is támogatni fogják Hruscsov javaslatait. I A pápa és a pravoszláv egyházfő találkozása született. A színpompás autófelvonulást nagy tömegek köszöntötték. A gépkocsikaraván felett az induláskor helikopter lebegett, amelyet Husszein jordániai király személyesen vezetett. A pápa közel-keleti zarándokújáról több — szám szerint 224 — táviratot intézett a világ veztőihez és a nemzetközi szervezetekhez. Ezekben reménynek adott hangot, hogy a világbéke tartós lesz. Vasárnap egyébként átadták a római katolikus e"--..azfőnek Johnson amerikai elnök levelét. Az üzenete“ Shriver, az amerikai „békehadtest” irodájának igazgatója Názáretben nyújtotta ét. Shriver sajtóértekezleten közölte, hogy Johnson elnök, időpont megjelölése nélkül, javasolta találkozásukat, s azt az indítványt a pápa melegen fogadta. Történelmi jelentőségű esemény zajlott le vasárnap este a Szentföldön, VI. Pál pápa zarándokúján. A pápa, a római katolikus egyház vezetője és Athinagorasz konstantinápolyi pátriárka, a pravoszláv egyház feje, Jeruzsálem jordó- niai szektorában, a biblikus nevezetességű Olajfák hegyén félórás megbeszélést tartott. A két egyház vezetői nem találkoztak 1439. óta.VI. Pál pápa és Athinagorasz pátriárka — mint a hírügynökségek jelentik — átölelték egymást és „bókecsókot váltottak.” A két egyházfő vasárnapi megbeszélése után, amely fél órát tartott, VI. Pál és Athinagorasz hétfőn reggel ismét találkozott. VI. Pál pápa ezután Jeruzsálemből a nyolc kilométerre fekvő Betlehembe utazott, hogy felkeresse azt a helyet, ahol a biblia szerint Jézus VARSÓ: A hétfői lengyel lapok kommentárokban foglalkoznak a Hruscsov-üzenet jelentőségével és nemzetközi visszhangjával. A Trybuna Ludu „Kit nyugtalanít a béke?” című kommentárjában hangsúlyozza, hogy a Kennedy halála óta eltelt hat hét alatt Johnson elnök több ízben kijelentette: „Folytatni kívánja Kenned y- nek a hidegháború felszámolására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló politikáját. Ez a pozitív megnyilatkozás helyeslést keltett a világ közvéleményében, de mint Go- mulka legutóbbi beszédében hangsúlyozta, a nyilatkozatot tettekkel kell valóra váltani.” A kommentár ezután kiemeli, hogy a Szovjetunió döntésével szemben, amely csökkentette a fegyveres erők létszámát és a katonai költségvetés összegét, Amerika nem .mutat hajlandóságot hasonló lépésre. Józanabb elemek viszont örömmel üdvözlik Hruscsov újabb felhívását. A Sztandar Mlodych ,,A megegyezés kulcsa” című kommentárjában rámutat, hogy a területi és határproblémák békés megoldásának hruscsovi javaslata semmiképpen sem vonatkozik a nyugatnémet re- vansisták étvágyának kielégítésére. Hruscsov javaslatát azért nevezhetjük a megegyezés kulcsának, mert magában foglalja azt a reményt, hogy ajtót nyit az 1964. évben kezdődő komoly leszerelési tár- gvalások sikeréhez — írja a lap. BELGRAD: A jugoszláv lapok teljes terjedelemben közük Hruscsov üzenetét. A Borba külpolitikai vezércikke megállapítja, hogy az üzenet elsősorban a jóakarat nyilvánvaló aktusa, s mint ilyen, a legszebb újévi üdvözlet; másodszor az üzenet annak a készségnek a kifejezése, hogy a kelet—nyugati viszony ne vesztegeljen az elért eredményeken, hanem haladjon tovább, kihasználva a kedvező légkört a súlyos és bonyolult problémák megoldására; harmadszor az üzenet kézzelfogható javaslat az egyik legna- gyobb veszély, az államok közötti területi és határvitákból származó közvetlen veszélynek a kiküszöbölésére.
